8 Órai Ujság, 1922. november (8. évfolyam, 250-274. szám)

1922-11-01 / 250. szám

Szerda, 1922 november 1. Ofíaj^PFMl HTWTmrfflCTiHT^ ^ Az osztrák monarchisták megalakították a legitimista pártot. Báró Ernst von der Wense a párt elnöke, — 42 monarchista csoport alakult. — Schager Albin ismerteti a mozgalmat. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Tegnapelőtt az osztrák monarchis­­ták, akik titokban már eddig is nagy­arányú propagandisztikus tevékenysé­get fejtettek ki, formálisan is megala­kították pártjukat és a megalakulást nyilvánosan be is jelentették. A párt első elnöke báró Ernst von der Wense volt nagykövet, második gróf Joh­an­­nes Resseguler nagybirtokos, harma­dik báró dr. Albin Schager von Eckar­­tsau. A vezetőség tagjai kivülök: Jose­­fine Christen, a Keresztény Asszonyok Szövetségének elnöknője, gróf Folliot- Grenneville, Oskar Teufel, dr. Cárl Krause, dr. Josef Ebert, a „Das Neue Reich“ szerkesztője, báró Mas Hussá­­rek von Heinlein volt miniszterelnök, herceg Johann Liechtenstein, báró Bauhaus volt miniszter, lovag Fried­­rich Ziesner volt nagykövet stb. A párt másodelnöke, dr. Albin Scha­ger hosszabb beszédben számol be az új párt megalakulásáról és céljairól. Elmondja, hogy Ausztriában már ed­­dig is különböző monarchista csopor­tok működtek, így elsősorban Wolff ezredes schwarz­gelbi csoportja és Kuno Hoinigg osztrák Staatsparteija. A monarchista mozgalom főemberei azonban mindeddig még nem léptek a nyilvánosság elé s azok, akik elsősor­ban vannak hivatva a legitimizmus ügyét képviselni, csak 1922-ben tömö­rültek párttá. A párt szervezési mun­kálatai hosszabb időt vettek igénybe, most azonban már elérkezett az ideje annak, hogy a párt a nyilvánosság elé lépjen. Steierországban, Felsőausztriá­­ban, Salzburgban és Tirolban 42 mo­narchista helyi csoport alakult meg és­­ ezeken kívül is 30.000 csoportokba nem szervezett tagja van a pár­tnak. Schager szerint a párt tagjainak száma meghaladja a 200.000-t. Tagjait főleg a keresztényszocialista, a nagynémet, a paraszt- és polgári demokrata pár­tokban igyekszik toborozni és midőn elhatározta, hogy a nyilvánosság elé lép, ezen pártok elnökségéhez levelet intézett, amelyben tudatta velük a mo­narchista párt megalakulását és kö­zölte a párt céljait. Ezek pedig a kör­levél szerint a következők: 1. A békeszerződés azon határozatai­nak, amelyek akadályozóiig hatnak Kö­­zépeurópa rendjére és a kulturvilág bé­kéjére, megváltoztatása. 2.­­J0 alkotmányos monarchista állam­forma helyreállítása Ausztriában a Habs­­bu­rg-ház uralma alatt. 3. A törvény tekintélyének helyreállí­­tása, mindennemű osztályuralom és ön­kény megszüntetése, a magántulajdon és a személyi szabadság megvédelmezése, a fegyelem helyreállítása és a katonaság politikátót való mentesítése. 4. Olyan alkotmány létesítése, amely egy széles népképviselet és az összes fog­lalkozásokat és társadalmi csoportokat összefoglaló rendekháza alapján áll. 5. Választói reform. Mindkét ház tagjai egy minden osztályuralmat kizáró álta­lános, férfiakat és nőiket magába foglaló, kötelező választási jog alapján válasz­tatnának. 6. A termelést, a kereskedelmet és a közlekedést akadályozó korlátok eltávolí­tása. Az egészséges társadalmi rend hely­reállítása, egészséges adó és gazdasági po­litikai. A korrupció elleni küzdelem a közigazgatásban és a közéletben. Schaoer reméli, hogy Wolff és Hod­nigg pártja is csatlakozni fognak a nagy monarchista párthoz, úgy hogy a legközelebbi választásokon már sa­ját jelöltjeikkel, nagy kilátásokkal lép­­hetnek a választási küzdelem le,­hetőségek előtt álló magyarországi tranzit­­foralmat milyen kicsinyes indokolásokkal és rendelkezésekkel te­szik lehetetlenné. Az elmondott eset egymagában véve milliós károkat oko­zott a Máv.-nak. A kiskunmadarasi állatorvos okvetetlenkedése egy min­den higiénikus követelménynek meg­felelő szállítmánnyal szemben és hi­vatkozás a földmivelésügyi miniszté­riumnak talán nem eléggé világos ren­deletére, óriási károkat okozott az ál­lamnak. Ez az álláspont azt eredmé­­nyezi, hogy az egész Balkán-tranzit­­­forgalom, amelyet előzékeny eljárás­sal és észszerű rendelkezésekkel Ma­gyarországra lehetne vonni, Ausztriába terelődik, ahol akadálytalanul és min­den beavatkozás nélkül bocsátják ke­resztül a szállítmányokat. Lepietetlenné teszik a liipsraiii MifiorpM. flmíriába terelik az egész Balkánforgalom. — Hogyan bMk a Robinson-koncertnel­ — Saját tudósítónktól —.• A földmivelésügyi minisztériumnak van egy rendelete, amelynek értelmé­ben állati produktumoknak Magyar­­országon való keresztülszállításához a minisztérium engedélye és külön állat­orvosi vizsgálat szükséges. Rá kell mutatnunk egy konkrét eset nyomán arra, hogy ezt a rendeletet egyes köze­gek szűkkeblűen és ridegen értelme­zik és ezáltal Magyarország tranzit­­­forgalmának kifejlődését lehetetlenné teszik­ A múlt héten történt, hogy a Robin­son, Andersen és Társa cég, amely tudvalévően Európa egyik legnagyobb koncerje (székhelyei Kopenhágában és Londonban vannak), érintkezésbe lé­pett egy budapesti szállítmányozási céggel, hogy a Balkánon vásárt és Londonba szállítandó állati produktu­mait ezentúl — az eddigi szokástól el­térően — ne Ausztrián, hanem Ma­gyarországon keresztül szállítsa a cseh határig. Miután a cég garanciákat ka­pott arra nézve, hogy a szállítás Ma­gyarországon keresztül ugyanolyan gyorsasággal fog haladni, mint az ed­dig Ausztrián keresztül történt, elha­tározta, hogy a hatalmas tételekben elindított szállításokat ezentúl Magyar­­országon keresztül dirigálja. A buda­pesti szállítmányozó cég a nagyarányú üzlet lebonyolítása céljából érintke­zésbe lépett a Máv­ igazgatóságával, ahol azt az előzékeny biztosítékot kapta, hogy a Robinson­ cég szállítmá­­n­yai számára gyorsított tehervonato­­­kat állítanak majd be. Az első­ szállítmányt, amely Bulgá­riában vásárolt nagymennyiségű to­jásból állott, a m­últ hét folyamán út­nak is indították, ezúttal nem Mar­­burgon keresztül, hanem a magyar határ felé. Mikor a szállítmány német vagyonokba rakva és fagyapjúba cso­magolva Kelebiába, a jugoszláv-ma­­gyar határra érkezett, azzal tartóztat­ták fel, hogy azt először a kunmada­rasi állatorvosnak meg kell vizsgál­nia. Az állatorvos megékezett és a szállítmányt, — anélkül, hogy azt megvizsgálta volna,­­— kijelentette, hogy az a földművelésügyi miniszté­rium külön engedélye nélkül nem me­het keresztül Magyarországon. A táv­iratilag közölt feltartóztatás hírére Budapesten persze azonnal interve­niáltak a földművelésügyi miniszté­riumban, ahol azt mondották, hogy a szállítmányt csak magas illeték elle­nében és a kiskunm­adarasi állatorvos hozzájárulásával bocsátják át. A szállítmányt tehát, amelyet a Robin­­son-koncern próbaképen dirigált Ma­gyarországon keresztül, csak nagy ké­sedelemmel jutott el Hegyeshalomig, minek következtében a többi szállít­mányt ezentúl megint Ausztrián ke­resztül viszik majd a cseh­ határig, mert Ausztriát a tranzitóforgalomban semmiféle külön illetéket nem szed és állatorvosi vizsgálattól sem teszi füg­gővé a szállítmányok keresztülbo­­csátását. Ez az eset megvilágítja azt a sajná­latos­ körülményt, hogyha hatalmas le­Gróf Tisza István tragikus halálá­nak negyedik évfordulója alkalmából a Tisza-emlékbizottság ma, október 31-én délután 6 órakor a Nemzeti Társaskör helyiségében emlékünnepet tart, amelyen a kormány képviselőjén kívül jelen lesznek a magyar politikai és társadalmi élet számottevő kiváló­ságai. Berzeviczy Albert elnök meg­nyitója után Mikszáth Kálmán mond hosszabb emlékbeszédet, melyben Ti­sza Istvánnak érdekes és értékes jel­­­­lemrajzát adj­a. A mai napra esik a Nemzeti Kaszinó Tisza István-emléktáblájának leleple­zése is. A kaszinó tagjainak elhatáro­zásából a kaszinó első emeleti előcsar­nokában helyezték el az emléktáblát. A kegyeletes ünnepségen megjelent gróf Bethlen István miniszterelnök is, hogy Tisza István emlékének hódoljon. Az emléktábla piszkei vörösmár­ványból készült, felső részén egy oroszlány tartja Nagymagyarországi cí­merét, jobbról és balról babérkoszorúk övezik a táblát, amelyen a következő felirat van: Borosjenői és szegedi gróf Tisza István. „Nehéz viszonyok közt mit bánja az ember, mi lesz a saját személyével". 1918. X. 30 Az emléktábla alsó részén a Tisza­­család címer­e van kivésve babérkoszo­rúk között. A dombormű Kisfaludy Stróbl Zsigmondnak pompásan sike­rült művészi alkotása. A délutáni ün­nepségen gróf Széchenyi Emil mondta az emlékbeszédet Tisza Istvánról. Az ünnepség iránt a kaszinó tagjai kegye­letes érdeklődést tanúsítottak: igen sokan a vidékről jöttek fel, hogy jelen legyenek az ünnepségen. A Tisza-bizottság küldöttsége a geszti simái. A Tisza­­ bizottság e mélységesen gyá­szos és fájdalmas októberi nap em­lékére idén is, mint az elmúlt eszten­dőkben elzarándokol gróf Tisza István sírjához Gesztre, hogy emlékezésének kiejezésére koszorút helyezzen a tra­gikusan elhunyt nagy magyar sírjára. A bizottságot Szász Károly vezeti és részt vesznek a kegyeletes ünnepségen Rakovszky Iván belügyminiszter, Har­kányi János báró volt kereskedelem­ügyi miniszter, gróf Ráday Gedeon volt belügyminiszter, Almássy László a nemzetgyűlés alelnöke, Ravasz László református püspök, Hegedűs Kálmán, Latinovits Endre, Keblovszky Lajos, Szcitovszky Béla, Sándor Tiva­­dar, Szepesházy Imre, Magyari Lajos és Ladányi Emil. A Tiara-bizottsághoz csatlakozik dr. Tegze Gyula a debre­ceni Tisza István-egyetem­ rektora, Bacsó Jenő a jogi kar dékánja, továbbá Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye kül­döttsége Almássy Sándor főispán veze­­­tésével, Bibó Kálmán, mint Veszprém vármegye küldöttségének vezetője, va­lamint Tisza István volt huszárezrede­­nek küldöttsége, melyet Ujfalussy Gábbor és Magyary Andor ezredesek vezetnek, Keserű Lajos, a debreceni törvényszék elnöke, Fömötör János és Böhm Alajos, a Budapesti Hírlap vál­lalat vezérigazgatója, valamint a Bi­­harmegyeiek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Szövetség egy-egy képviselője is részt vesznek a küldöttségben. Csütörtökön reggel 9 órakor indul a küldöttség Budapestről, pénteken reggel Gesztre megérkezve egyenesen a sírhoz mennek ki és koszorút he­lyeznek le, ahol Szász Károly, a kül­döttség vezetője emlékbeszédet mond- A kegyeletes ünnepség után a küldött­ség felkeresi gróf Tisza István özve­gyét, majd még ugyanaznap délután visszautazik Budapestre. Gyászünnep Debrecenben, Debrecenben ma, Tisza István ha­lálának negyedik évfordulóján leplez­­ték le nagy ünnepség keretében a vá­rosháza dísztermében elhelyezett Tisza­i­ épet, amelyet Debrecen városa festte­­tett meg Dienes József debreceni festő­vel Benczúr Gyulának az országházban levő festménye után. Az ünnepségen a kormányt és a nemzetgyűlést Miskolczy Lajos, Debrecen­ és Hajdú vá­rmegye fél páíajja képviselnie. Az Országos Tisza-emlékbizottság­­ részéről Horváth Elek miniszteri tanácsos és Szepesházy Imre udvari tanácsos jelent meg. Képviseltették magukat az ünnep­sé­­geni Hajdú-, Heves-, Bihar-, Jásznagy­­kunszolnok vármegyék és Miskolc vá­ros törvényhatósági bizottsá­ga. A város díszközgyűlése fél 11 órakor kezdődött a városháza dísztermében. Az elnöki megnyitó beszédet Mis­­kolczy Lajos főispán mondotta, utána a polgármester átadta a képet a város­­nak, majd Kölesey Sándor dr. tör­vényhatósági tag mondott nagy em­lékbeszédet. Ezután a főispán berekesztette a köz­­gyűlést s a városi dalárda elénekelte a Himnuszt. . Este a Csokonay-szinházban díszelő­adás lesz, amelyen Herczeg Ferenc Bizáncát adják elő. Tisza István emléknapja* Az Országos Tisza-bizottság gyászünnepe. — Emléktábla­­leleplezés a Nemzeti Kaszinóban. — Gyászünnep Debrecenben — Saját tudósítónktól. — Náthaörém! Budapest, VI., Vilmos császár­ ut 65. Telefon 139—56 Kincses Kalendáriom (• 1923. ♦) A II. Budapesti Hírlap ... egy negyedévre 560 koronával előfize­tett vagy előfizet, ingyen kapja Karácsonyra az 1923. évi Kincses Kalendáriomot,

Next