8 Órai Ujság, 1923. október (9. évfolyam, 221-246. szám)

1923-10-02 / 221. szám

Kedd, 1923 október 2. X.­ Rabovszky Iván k­ülü­gy­miniszter I­­ f­alfiu­l­ politikai izgatásai ellen­­ fiz államhatalom­ teljes mértékbben fenn tudja tartani a rendet. —­­ Etem tűr meg ssisamaléin Hisztsn alakulatot. — Egyedül az állam­­h­atalom hivatott a rend fenntartására. — Nincs a világon egy ország, ahol vezető politikusok cirkuszengedélyt kérnének. — A nép félrevezetése, fia a keresztény politika jelszavával Keresz­tény cirkuszt akarnak csinálni. -- Saját tudósítónktól. — Simon Soraya, szept. 30. Pisthy Pál, a nemzetgyűlés alelnöke, a györki választókerület nemzetgyűlési képviselője vasárnap Simontornyán be­számolót tartott Pesthy Pál beszá­molóján megjelent Rakovszky Iván belügyminiszter is, továbbá sokoró­­pátkai Szabó István, Őrsy Imre, Krak­­ker Kálmán, Bugyi Antal, Gubicza Fe­rimé és Nagy János nemzetgyűlési kép­viselők. A budapesti vendégeket a simontor­­nyai pályaudvaron nagy közönség élén Bereczk István simontornyai fő­jegyző és Német András bíró fogadta és üdvözölte. Az üdvözléseket Ra­kovszky Iván belügyminiszter kö­szönte meg, majd lelkes éljenzés köz­ben a vendégek hosszú kocsisorban, melynek élén diszbandérium haladt, a községházára hajtattak a beszámoló­­gyűlés színhelyére. A gyűlést Kokk László, a simontornyai egységes párt elnöke nyitotta meg, majd Pesthy Pál mondotta el beszámolóját. Kifejtette, hogy a külföldi kölcsönre feltétlenül szükség van, mert ezáltal aranyértékű fizetési eszközöket kapunk, amelyekkel külföldi tartozásainkat ki­egyenlíthetjük, stabilizálhatjuk a koronát és megszüntetjük a drágaságot. Rámuta­tott arra, milyen nehéz munkát kellett a kormánynak végeznie, amíg eljutot odáig, hogy biztosítani tudta a külföldnek Ma­gyarország iránt azt a bizalmát, amely a kölcsön nyújtásához szükséges. Részlete­­­­sen foglalkozott a kormány és az egységes párt munkásságával, s a választópolgár­ság viharos tetszése közben kijelentette,­­ hogy bizalommal van Bethlen István gróf iránt. Az éljenzés el­ült­ével Rakovszky Iván belügyminiszter emelkedett szólásra. Mindenekelőtt tol­­­­mácsolta gróf Bethlen István minisz- t terelnök üdvözletét a kerület képvise­­­­lőjéhez és a választópolgárokhoz, majd azokkal a támadásokkal foglal­kozott, amelyeket balatonfüredi be­­­­széde után az úgynevezett fajvédők in­­­­téztek ellene. Rágalmakkal illették,­­ szavait félramagiyarázták , az országot s valótlanságokkal traktálják. .—: [Vessünk egy tekintetet — mon­dotta — arra az időre, mely az­­ 1918-iki forradalmat megelőzte és néz­­­­zük végig azokat az eszközöket, ame­­l­­yekkel ma az ellenzék dolgozik. Ma­­ megint megjelennek a porondon embe­rek, akiknek a nevét eddig al­j­aiig hajtották­­ és úgy, ahogy 1918-ban névtelen hősök­­ elhitették az országgal, hogy nekik csak egy szavukba kerül és elmúlik minden szenvedés és minden baj. Ugyanúgy hallunk ma is névtelen hősök szájából igéket, hogy ha mi ke­rülünk kormányra, nekünk csak egy szavunkba kerül és nem lesz több baj ebben az országban. — 1918-ban is jöttek egyes férfiak és egy nagy jelszót ajánlottak az or­szág figyelmébe, mondván, hogy mi vagyunk a demokraták, mi hozzuk a demokráciát és ezzel olyan békét kö­tünk, hogy az ország nagyobb és gaz­dagabb lesz, mint valaha. Ehhez ha­sonlóan ma megint egy jelszót kínálgatnak jobbra-balra az országnak, mond­ ; van, hogy mi hozzuk nektek a­­ mindent megváltó antiszemitiz­must. — Épp úgy mint 1918-ban is, ma is napról-napra jelennek meg támadá­sok oktalanul, gorombán, durván, egyik nap a miniszterelnök, másik nap az én csekélységem ellen, harmad­nap a nemzetgyűlés alelnöke ellen stb. Ezeknek a támadásoknak nem az a céljuk, hogy megtisztítsák a közéle­tet, hanem hogy a tekintélyeket lerom­bolván, a maguk sokkal kisebb tekin­télyét állítsák az ország elé, mint nél­külözhetetlent.­­ — Az 1918-as forradalmat előké­szítő lapokban is napról-napra va­lótlanságok, álhirek jelentek meg és ha az ellenzéki lapokat ma la­pozgatjuk, megint ugyanazt a je­remnségeket látjuk. Ezután a külföldi kölcsön szükséges­ségéről szólt. Hiába kínlódunk és erőlködünk. — mondotta — amíg a termelőeszközöket valahogyan ismét meg nem szerezzük, addig koldusok maradunk. De ha ma egy külföldi kölcsönnel megteremtjük a gazdasági újjá­építés előfeltételeit, az összes gaz­dasági bajok meg fognak szűnni. Van ebben az országban csere elég, hogy a gazdi­­áigulás ezernyi lehetőségét teremtsék elő, ha van tőke, amivel ezeket a termelő erőket kiak­názni tudjuk. Akkor, amikor a ke­resztény ellenzék a külföldi kölcsönt kifogásolja, szent meggyőződésem ben­­sejében vannak, hanem az fáj nekik, hogy ezt a kölcsönt a Bethlen-kormány szerezte meg. — Azt mondja az ellenzék egyik ré­sze — röviden fajvédőknek szokás ne­vezni őket, — hogy ők megoldják a gaz­dasági kérdéseket, mert nekik egy va­rázsvessző van a kezükben és ez a tett­­rekész antiszemitizmus. Én megvallom őszintén és azt hiszem minden becsü­letesen gondolkodó ember úgy fog be­szélni, a magyar faj boldogulásának problémája, nagy és súlyos kérdés, de nagyon helytelen úton járunk akkor, amikor erre a célra először is le akar­tuk rombolni és tönkre akartuk tenni­­ gazdasági életünket, nak azért, mert azon zsidók is keresnek. — Ha nem vagyok megelégedve a házammal és értelmes ember vagyok, akkor vagy reáépitek, vagy hozzáépi­tek ahhoz elegendő szobát, vagy épitek egy másik házat és amikor fedél alatt vagyok, akkor rombolom le a vis­­­kómat, de olyan embert még nem láttam, aki lerombolja a régi házát, mi­előtt még az újat felépítette volna és az Isten szabad ege­­ alatt marad.­­ Az ő gazdasági politikájuk is ebből áll.­­ Ez a kormány és én is a legerőszako­­sabb eszközökkel akadályozzuk meg azt, hogy ebbe az országba további be­szivárgás, bevándorlás folyjék, mert azt akarjuk, hogy a magyar nép saját magából nevelje ki a vezető egyénisé­geket. De a kormány és közötte én sem vagyunk hajlandók arra, hogy itt egy­szerű, ok nélküli zsidóüldözésekkel bg­­londítsák a népet, elhitetvén velük, hogy ebből az országra jó és előny származik. — A középút politikáját szokták kritizálni. Én nem a középút politi­káját hangoztatom, én a becsületes, céltudatos, magyar, keresztény politikát hangoztatom, amely a magyar nép segítségével igenis gazdasági életünket is teljesen ma­gyarrá fogja tenni. Ezt a politikát azonban okszerűen kell követni, nem pedig forradalmi eszközökkel, melyek felfordulásra vezetnek, de a kívánt célt el nem érik. A részvény­üggyel kapcsolatban ki­jelentette Rakovszky, hogy minden be­csületes ember a becsületes után szer­zett tőkéjével azt teheti, amit akar. Majd így folytatta: . . A lapokban olvastam, hogy egy­néhány keresztény politikus a székes­fővárosi cirkuszt akarta kibérelni. Nem tudok elképzelni Európában olyan országot, ahol politikusoknak részvénye ne legyen, mert a világon mindenütt ingótőkéjüket a politikusok is ilyen részvényekben helyezik" el. De nem bírom elképzelni, hogy legyen a világon még egy ország, ahol ve­zető politikusok cirkusz-engedélyt kérnek s amikor a sajtó azt kifogásolja, akkor keresztény ellenzék egyik vezére nem röstelli azt mondani, hogy azért akar­tunk cirkuszt vásárolni, mert ezt is ke­resztény nemzeti alapra akartuk he­lyezni. Ezen lehet nevetni, de én meg­­botránkozom rajta, mert én a keresz­tény nemzeti törekvéseket komolyan veszem, ezek előttem szentek, megbotránkozom rajta, hogy van­nak emberek, akik ilyen olcsó tré­fára ilyen különös védekezésre használják fel ezt a jelszót.­­ Keresztény nemzeti alapon lehet politikát csinálni, lehet bölcsen, okosan arra törekedni, hogy kereszténységünk megerősbödjön, de keresztény, nemzeti cirkuszokat csinálni, abból üzletet csinálni és akkor még azt mondani, hogy ezt nem jövedelem miatt teszik, ha­nem azt állítják, hogy ilyen üzle­tekkel nagypolitikát csinálnak, ez erkölcstelenség, ennek célja csak a becsületes nép félrevezetése lehet. Azután a kormány-rekonstrukcióról és a balrafordulásról beszélt: — Mi, ennek a kormánynak tagjai nem abból a fából vagyunk faragva, hogy meggyőződéseinket napról-napra változtassuk. Azért, mert Friedrich István, vagy Gömbös Gyula megtámad, nem szaladunk segédcsapatokért azok­hoz, akiknek politikai meggyőződése más, mint a mienk. Haladunk tovább egyenesen azon az úton, amelyen megindultunk.­­ Azt is híresztelik a fajvédők, hogy rövid idő múlva úgyis ők veszik át a kormányt. A kormány megbukha­­tik, mint minden kormány, de nagyon rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy akkor majd ők jönnek, akik ma hetedmagukkal ülnek a parlamentben. — Csodálatos a hasonlóság Ká­rolyiéi és a jelenlegi ellenzék agitációja között. — A nemzetnek a között­e van ma választása, miképp akarja elérni a nagy, szép," mindnyájunkkal" közös cé­lokat. A forradalmat már megpróbálta ez a nemzet, több forradalmat nem akar és nem fog eltűrni. — Ami a szocialistákat illeti, meg­nyugtatok mindenkit ebben az ország­ban, hogy addig, amíg én belügyminiszter vagyok, nemhogy vörös tarajam nem lesz itt, de vörös izgatás sem lesz. — Az állami szervezetek elegendők arra, hogy biztosítsák a közforgalmat és közrendet. Feleslegesnek tartom, hogy min­denféle ürügyekkel mellékszervez­­kedések, alakulások, tömörülések, különböző egyéb rendfentartó in­tézmények alakuljanak. K­iért minden ilyen szervezet, mely nem a kormánytól kapja parancsait, lehet, hogy adott pillanatban a kor­mány és hatóságok segítségére siet, de sohasem tudjuk, hogy nem ép a ható­ságok és rendészeti közegek ellen fog fellépni. A b­olsevizmus után még talán tűrhető volt, hogy különböző szerve­zetek lássák el az államhatalom fel­adatait. Ma én, mint belügyminiszter, felelősségem teljes tudatában merem kijelenteni, hogy mi állam és államhatalom igenis teljes mértékben fenn tudjuk tar­tani a rendet és ezért felesleges, szükségtelen, sőt veszedelmes, hogy egyéb alakulatok, bármilyen szimpatikus jelszavak alatt, maguknak fegyvereket és katonai erő­ket akarjanak teremteni. Ilyen alakusainkat többé meg nem tűrünk, azokat fokozatosan meg­szüntettük és biztosíthatom az or­szágot, hogy ezen a téren a teljes konszolidáció beállott. Rakovszky végül kijelentette, hogy rágalom az, mintha Bethlen a külföldi kölcsön kedvéért az ország függetlensé­géből, vagy­­ önállóságából bármit , is engedne, önfegyelemre, higgadtságra intette a népet, s beszédét e szavakkal fejezte be: — A magyar ésszel, magyar fegye­lemmel, öntudatossággal és a nagy magyar intelligenciával meg lehet te­remteni keresztény, nemzeti alapon a keresztény, nemzeti Magyarországot. Viharos éljenzés és taps hangzott fel, amidőn a belügyminiszter befe­jezte beszédét. Percekig tartott az ová­ció, amelynek elültével Sokorópátkai Szabó István mondott beszédet. Délben bankett volt, amelyen Éry Márton alispán mondotta az első fel­köszöntőt a kormányzóra, utána Nagy Lajos református lelkész a belügymi­nisztert köszöntötte fel. Délután hat órakor a belügyminiszter és a kép­viselők visszautaztak Budapestre. 3 240.000 K-től Férfiöltöny H 92.000 K-tól Sportruhák, télikabátok,­bőrkabátok, szőr­mebekecsek és szőrmebundák. Fiúruhák. Külön mérettölély. ffeMTMI tutorok, órák, dísztárgyak, 9 • ékszerek nagy választékban jámbor Telefon: Veszek, eladok, cserélek. Józs. 09— 70. sz. Antik órák szakszerű Javítása, Figyelem! Csak a héten Kitűnő seviet-kelme, duplaszéles 25,609 Csodaszép csíkos és kockás duplaszéles kelme............ .16,80­1 Tiszta gyapjú kamgarn, dupla­­széles kelme. .. .. .. 28,560 Trikóselyem, 140 cm. széles, minden szín........................ 68,000 Princz Sándor divszkelmeáruháza, VII., Sirály uova 23.

Next