8 Órai Ujság, 1923. október (9. évfolyam, 221-246. szám)
1923-10-02 / 221. szám
Kedd, 1923 október 2. X. Rabovszky Iván külügyminiszter I falfiul politikai izgatásai ellen fiz államhatalom teljes mértékbben fenn tudja tartani a rendet. — Etem tűr meg ssisamaléin Hisztsn alakulatot. — Egyedül az államhatalom hivatott a rend fenntartására. — Nincs a világon egy ország, ahol vezető politikusok cirkuszengedélyt kérnének. — A nép félrevezetése, fia a keresztény politika jelszavával Keresztény cirkuszt akarnak csinálni. -- Saját tudósítónktól. — Simon Soraya, szept. 30. Pisthy Pál, a nemzetgyűlés alelnöke, a györki választókerület nemzetgyűlési képviselője vasárnap Simontornyán beszámolót tartott Pesthy Pál beszámolóján megjelent Rakovszky Iván belügyminiszter is, továbbá sokorópátkai Szabó István, Őrsy Imre, Krakker Kálmán, Bugyi Antal, Gubicza Ferimé és Nagy János nemzetgyűlési képviselők. A budapesti vendégeket a simontornyai pályaudvaron nagy közönség élén Bereczk István simontornyai főjegyző és Német András bíró fogadta és üdvözölte. Az üdvözléseket Rakovszky Iván belügyminiszter köszönte meg, majd lelkes éljenzés közben a vendégek hosszú kocsisorban, melynek élén diszbandérium haladt, a községházára hajtattak a beszámológyűlés színhelyére. A gyűlést Kokk László, a simontornyai egységes párt elnöke nyitotta meg, majd Pesthy Pál mondotta el beszámolóját. Kifejtette, hogy a külföldi kölcsönre feltétlenül szükség van, mert ezáltal aranyértékű fizetési eszközöket kapunk, amelyekkel külföldi tartozásainkat kiegyenlíthetjük, stabilizálhatjuk a koronát és megszüntetjük a drágaságot. Rámutatott arra, milyen nehéz munkát kellett a kormánynak végeznie, amíg eljutot odáig, hogy biztosítani tudta a külföldnek Magyarország iránt azt a bizalmát, amely a kölcsön nyújtásához szükséges. Részletesen foglalkozott a kormány és az egységes párt munkásságával, s a választópolgárság viharos tetszése közben kijelentette, hogy bizalommal van Bethlen István gróf iránt. Az éljenzés elültével Rakovszky Iván belügyminiszter emelkedett szólásra. Mindenekelőtt tolmácsolta gróf Bethlen István minisz- t terelnök üdvözletét a kerület képviselőjéhez és a választópolgárokhoz, majd azokkal a támadásokkal foglalkozott, amelyeket balatonfüredi beszéde után az úgynevezett fajvédők intéztek ellene. Rágalmakkal illették, szavait félramagiyarázták , az országot s valótlanságokkal traktálják. .—: [Vessünk egy tekintetet — mondotta — arra az időre, mely az 1918-iki forradalmat megelőzte és nézzük végig azokat az eszközöket, amelyekkel ma az ellenzék dolgozik. Ma megint megjelennek a porondon emberek, akiknek a nevét eddig aljaiig hajtották és úgy, ahogy 1918-ban névtelen hősök elhitették az országgal, hogy nekik csak egy szavukba kerül és elmúlik minden szenvedés és minden baj. Ugyanúgy hallunk ma is névtelen hősök szájából igéket, hogy ha mi kerülünk kormányra, nekünk csak egy szavunkba kerül és nem lesz több baj ebben az országban. — 1918-ban is jöttek egyes férfiak és egy nagy jelszót ajánlottak az ország figyelmébe, mondván, hogy mi vagyunk a demokraták, mi hozzuk a demokráciát és ezzel olyan békét kötünk, hogy az ország nagyobb és gazdagabb lesz, mint valaha. Ehhez hasonlóan ma megint egy jelszót kínálgatnak jobbra-balra az országnak, mond ; van, hogy mi hozzuk nektek a mindent megváltó antiszemitizmust. — Épp úgy mint 1918-ban is, ma is napról-napra jelennek meg támadások oktalanul, gorombán, durván, egyik nap a miniszterelnök, másik nap az én csekélységem ellen, harmadnap a nemzetgyűlés alelnöke ellen stb. Ezeknek a támadásoknak nem az a céljuk, hogy megtisztítsák a közéletet, hanem hogy a tekintélyeket lerombolván, a maguk sokkal kisebb tekintélyét állítsák az ország elé, mint nélkülözhetetlent. — Az 1918-as forradalmat előkészítő lapokban is napról-napra valótlanságok, álhirek jelentek meg és ha az ellenzéki lapokat ma lapozgatjuk, megint ugyanazt a jeremnségeket látjuk. Ezután a külföldi kölcsön szükségességéről szólt. Hiába kínlódunk és erőlködünk. — mondotta — amíg a termelőeszközöket valahogyan ismét meg nem szerezzük, addig koldusok maradunk. De ha ma egy külföldi kölcsönnel megteremtjük a gazdasági újjáépítés előfeltételeit, az összes gazdasági bajok meg fognak szűnni. Van ebben az országban csere elég, hogy a gazdiáigulás ezernyi lehetőségét teremtsék elő, ha van tőke, amivel ezeket a termelő erőket kiaknázni tudjuk. Akkor, amikor a keresztény ellenzék a külföldi kölcsönt kifogásolja, szent meggyőződésem bensejében vannak, hanem az fáj nekik, hogy ezt a kölcsönt a Bethlen-kormány szerezte meg. — Azt mondja az ellenzék egyik része — röviden fajvédőknek szokás nevezni őket, — hogy ők megoldják a gazdasági kérdéseket, mert nekik egy varázsvessző van a kezükben és ez a tettrekész antiszemitizmus. Én megvallom őszintén és azt hiszem minden becsületesen gondolkodó ember úgy fog beszélni, a magyar faj boldogulásának problémája, nagy és súlyos kérdés, de nagyon helytelen úton járunk akkor, amikor erre a célra először is le akartuk rombolni és tönkre akartuk tenni gazdasági életünket, nak azért, mert azon zsidók is keresnek. — Ha nem vagyok megelégedve a házammal és értelmes ember vagyok, akkor vagy reáépitek, vagy hozzáépitek ahhoz elegendő szobát, vagy épitek egy másik házat és amikor fedél alatt vagyok, akkor rombolom le a viskómat, de olyan embert még nem láttam, aki lerombolja a régi házát, mielőtt még az újat felépítette volna és az Isten szabad ege alatt marad. Az ő gazdasági politikájuk is ebből áll. Ez a kormány és én is a legerőszakosabb eszközökkel akadályozzuk meg azt, hogy ebbe az országba további beszivárgás, bevándorlás folyjék, mert azt akarjuk, hogy a magyar nép saját magából nevelje ki a vezető egyéniségeket. De a kormány és közötte én sem vagyunk hajlandók arra, hogy itt egyszerű, ok nélküli zsidóüldözésekkel bglondítsák a népet, elhitetvén velük, hogy ebből az országra jó és előny származik. — A középút politikáját szokták kritizálni. Én nem a középút politikáját hangoztatom, én a becsületes, céltudatos, magyar, keresztény politikát hangoztatom, amely a magyar nép segítségével igenis gazdasági életünket is teljesen magyarrá fogja tenni. Ezt a politikát azonban okszerűen kell követni, nem pedig forradalmi eszközökkel, melyek felfordulásra vezetnek, de a kívánt célt el nem érik. A részvényüggyel kapcsolatban kijelentette Rakovszky, hogy minden becsületes ember a becsületes után szerzett tőkéjével azt teheti, amit akar. Majd így folytatta: . . A lapokban olvastam, hogy egynéhány keresztény politikus a székesfővárosi cirkuszt akarta kibérelni. Nem tudok elképzelni Európában olyan országot, ahol politikusoknak részvénye ne legyen, mert a világon mindenütt ingótőkéjüket a politikusok is ilyen részvényekben helyezik" el. De nem bírom elképzelni, hogy legyen a világon még egy ország, ahol vezető politikusok cirkusz-engedélyt kérnek s amikor a sajtó azt kifogásolja, akkor keresztény ellenzék egyik vezére nem röstelli azt mondani, hogy azért akartunk cirkuszt vásárolni, mert ezt is keresztény nemzeti alapra akartuk helyezni. Ezen lehet nevetni, de én megbotránkozom rajta, mert én a keresztény nemzeti törekvéseket komolyan veszem, ezek előttem szentek, megbotránkozom rajta, hogy vannak emberek, akik ilyen olcsó tréfára ilyen különös védekezésre használják fel ezt a jelszót. Keresztény nemzeti alapon lehet politikát csinálni, lehet bölcsen, okosan arra törekedni, hogy kereszténységünk megerősbödjön, de keresztény, nemzeti cirkuszokat csinálni, abból üzletet csinálni és akkor még azt mondani, hogy ezt nem jövedelem miatt teszik, hanem azt állítják, hogy ilyen üzletekkel nagypolitikát csinálnak, ez erkölcstelenség, ennek célja csak a becsületes nép félrevezetése lehet. Azután a kormány-rekonstrukcióról és a balrafordulásról beszélt: — Mi, ennek a kormánynak tagjai nem abból a fából vagyunk faragva, hogy meggyőződéseinket napról-napra változtassuk. Azért, mert Friedrich István, vagy Gömbös Gyula megtámad, nem szaladunk segédcsapatokért azokhoz, akiknek politikai meggyőződése más, mint a mienk. Haladunk tovább egyenesen azon az úton, amelyen megindultunk. Azt is híresztelik a fajvédők, hogy rövid idő múlva úgyis ők veszik át a kormányt. A kormány megbukhatik, mint minden kormány, de nagyon rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy akkor majd ők jönnek, akik ma hetedmagukkal ülnek a parlamentben. — Csodálatos a hasonlóság Károlyiéi és a jelenlegi ellenzék agitációja között. — A nemzetnek a közötte van ma választása, miképp akarja elérni a nagy, szép," mindnyájunkkal" közös célokat. A forradalmat már megpróbálta ez a nemzet, több forradalmat nem akar és nem fog eltűrni. — Ami a szocialistákat illeti, megnyugtatok mindenkit ebben az országban, hogy addig, amíg én belügyminiszter vagyok, nemhogy vörös tarajam nem lesz itt, de vörös izgatás sem lesz. — Az állami szervezetek elegendők arra, hogy biztosítsák a közforgalmat és közrendet. Feleslegesnek tartom, hogy mindenféle ürügyekkel mellékszervezkedések, alakulások, tömörülések, különböző egyéb rendfentartó intézmények alakuljanak. Kiért minden ilyen szervezet, mely nem a kormánytól kapja parancsait, lehet, hogy adott pillanatban a kormány és hatóságok segítségére siet, de sohasem tudjuk, hogy nem ép a hatóságok és rendészeti közegek ellen fog fellépni. A bolsevizmus után még talán tűrhető volt, hogy különböző szervezetek lássák el az államhatalom feladatait. Ma én, mint belügyminiszter, felelősségem teljes tudatában merem kijelenteni, hogy mi állam és államhatalom igenis teljes mértékben fenn tudjuk tartani a rendet és ezért felesleges, szükségtelen, sőt veszedelmes, hogy egyéb alakulatok, bármilyen szimpatikus jelszavak alatt, maguknak fegyvereket és katonai erőket akarjanak teremteni. Ilyen alakusainkat többé meg nem tűrünk, azokat fokozatosan megszüntettük és biztosíthatom az országot, hogy ezen a téren a teljes konszolidáció beállott. Rakovszky végül kijelentette, hogy rágalom az, mintha Bethlen a külföldi kölcsön kedvéért az ország függetlenségéből, vagy önállóságából bármit , is engedne, önfegyelemre, higgadtságra intette a népet, s beszédét e szavakkal fejezte be: — A magyar ésszel, magyar fegyelemmel, öntudatossággal és a nagy magyar intelligenciával meg lehet teremteni keresztény, nemzeti alapon a keresztény, nemzeti Magyarországot. Viharos éljenzés és taps hangzott fel, amidőn a belügyminiszter befejezte beszédét. Percekig tartott az ováció, amelynek elültével Sokorópátkai Szabó István mondott beszédet. Délben bankett volt, amelyen Éry Márton alispán mondotta az első felköszöntőt a kormányzóra, utána Nagy Lajos református lelkész a belügyminisztert köszöntötte fel. Délután hat órakor a belügyminiszter és a képviselők visszautaztak Budapestre. 3 240.000 K-től Férfiöltöny H 92.000 K-tól Sportruhák, télikabátok,bőrkabátok, szőrmebekecsek és szőrmebundák. Fiúruhák. Külön mérettölély. ffeMTMI tutorok, órák, dísztárgyak, 9 • ékszerek nagy választékban jámbor Telefon: Veszek, eladok, cserélek. Józs. 09— 70. sz. Antik órák szakszerű Javítása, Figyelem! Csak a héten Kitűnő seviet-kelme, duplaszéles 25,609 Csodaszép csíkos és kockás duplaszéles kelme............ .16,801 Tiszta gyapjú kamgarn, duplaszéles kelme. .. .. .. 28,560 Trikóselyem, 140 cm. széles, minden szín........................ 68,000 Princz Sándor divszkelmeáruháza, VII., Sirály uova 23.