8 Órai Ujság, 1923. december (9. évfolyam, 272-294. szám)

1923-12-01 / 272. szám

Szombat, 1923 december 1. R Az issgsás egyminisiter Ulain mentelmi Oittrénell sürgős elintézését leérte. A vitát még ma sem Ssjaxiék lse és hQissS’p folytatják Comfeiss !»j?M*a felszólalása. A nemzetgyű­lés mai ülése* — Saját tudásitónktól. .— Gömbös sajnálja a fajvédői! önálló akcióit. A nemzetgyűlés mai ülését fél tizen­egy óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Mikovényi Jenő, az iga­zoló bizottság előadója beterjeszti je­lentését Pesti Pál, Rubinek István, Petrovácz Gyula, Frühwirth Mátyás és Lendvan István megbízólevele ügyé­ben. Az első három képviselőt végleg igazoltnak jelentik ki, míg az utóbbi két képviselőt átteszik a bíráló bizott­sághoz. Ulain Ferenc dr. mentelmi ii£yéneK vitája. Elsőnek Pallavicini György szól. A mentelmi jogot értelmezi és a tetten­érés eshetőségeit magyarázza. Példának megemlíti a királylátogatásból szárma­zott mentelmi ügyeket, illetve tetten­­érési eseteket. Ulain személyével nem kíván foglalkozni, m­ert annak politi­­ku­­ja és szabadkőműves múltja teljesen ellenkezik az ő felfogásával. Mégis azt hiszi, hogy ebben a mentelmi ügyben nagy­­szerepe van a­­ pártszempontok­­nak és a személyes gyűlöletnek. Sze­rinte a tettenérés esete nem forog fenn s az egész ügyet sokkal sötétebb szí­nekben látják. Nem lehet olyan nagy h­im­, ha valaki Münchenbe igyekszik, s nem lehet oly nagy jelentőséget tu­­lajdonnítani a nála talált szerződésnek sem, hiszen arról Hitler sem tudott. Akát bizonyára nem komoly dolog. A fogva tart­ást helyteleníti különösen ak­kor, amikor a terror fiukat szabadlá­bon hagyják. Kéri a kormányt, hogy a mentelmi jogot ne kezelje könnye­dén, mert ezzel eltépi alkotmányunk utolsó erkölcsi szálait.­­ Nák­á­sy Andor személyes kérdés­ben elhárítja Szilágyi Lajos tegnap ő reá tett megjegyzését, amellyel őt politi­kailag megbízhatatlannak bélyegezte. Neki valóban van valami elintézetlen ügye, de az most van vizsgálat alatt s igy nem tartozik a nyilvánosságra. Egyáltalán helyteleníti, hogy régebbi közigazgatási kisiklásokat, melyek min­denütt és mindenkivel előfordulhat­nak, idehozzanak a parlament elé. Kaas Albert báró a következő szónok. Azt fejtegeti, hogy az immunitás töké­letesen védi a szónokokat, a politiku­sokat, ha hivatásukban járnak el, de nem védi őket a bűnügyekben, így van ez az egész világon s ez irányadó az Usain-ügyben is. A beterjesztett ki­sebbségi vélemény szerint a letartózta­tás folytonossága megszakadt. Meg­cáfolja ezt az állítást, mert az akció sikere esetén előreláthatóan a legsú­lyosabb bel- és külpolitikai kompliká­ciók­­ támadhattak volna. Semmiféle körülményt nem lehet feltalálni­, amely Ulain­­szerepét valamiképpen menthetné. Nem­zeti mandátummal külpolitikai ka­­landorságokat elkövetni nem lehet! — Az a körülmény, hogy Benárd Ágoston elutasította Döhmelt, és a mellett szól, hogy Benárd igen jó em­ber­ismerő volt. Ebben a pontban, mint a többi kérdésben is, egészen hi­bás a kisebbségi vélemény okfejtése. Indítványozza, hogy a mentelmi bizottság jelentésének azt a részét, mely az Ulain esetéhez hasonló esetek­ben a szünetelő Ház azonnali egybe­­hívását tartalmazza, töröljék. Egyéb­ként hozzájárul a bizottság javasla­tához. —­ Természetes, hogy a kormány addig, míg a nemzetgyűlés elé nem ke­rül a kérdés, a politikai felelősséget vállalja. Utal Miletics Szvetozár ese­tére, ahol szintén a kormány felelőssé­get vállalt az eljárásért, s ezt a fele­lősséget fenn kell továbbra is tartani minden esetre, miután nem hihető, hogy a kormány épp politikai felelős­ségének tudatában máskor is igénybe venne ilyen intézkedéseket, ha arra feltétlenül súlyos okok nem forogná­nak fenn. Gömbös Gyula felszólalása. Gömbös Gyula szólalt föl ezután. Először a belügyminiszter tegnapi be­szédével kíván foglalkozni. A belügy­miniszter azt mondotta, hogy a faj­védők a kalandor nacionalizmust kö­vetik, majd, hogy azonosítják magu­kat a puccsistákkal, bombamerénylők­­kel és így kompromittálják a keresz­tény irányzatot. Közöttünk és a kor­mány között — folytatja Gömbös — küzdelem fejlődött ki és ez a küzde­lem nem tárgyilagos vita alapján mo­zog, hanem személyeskedések merítik ki. Nem igyekeznek megcáfolni ben­nünket, nem­ érvelnek, hanem azt a módszert követik, hogy a jelszavakkal iparkodnak igazunkat megdönteni. Jel­szavakkal küzdenek ellenünk ... Barthos Andor: Mátészalkán mi tör­tént? Lendvai István: Vállalom! Barthos Andor: A törvényszéken is vállalja majd? Gömbös Gyula: A kormány nem tud rólunk kritikát mondani, tehát röviden jelzőkkel lát el bennünket hol lelki­betegnek, hol kalandor-politikusok va­gyunk. Ünnepélyesen a Ház színe előtt felszólítja a kormányt, hogy tárgyi­lagos alapon szedje szét a fajvédők programmját, igyekezzenek meggyőzni a fajvédőket. Visszautasítja azt a modort, amelyben jelzőket osztogat­nak, amely csak arra alkalmas, hogy még mérgesebbé és elkeseredettebbé tegye a küzdelmet. Senki közöttünk nem vállalhatja­­ a belügyminiszter megállapításait. Rakovszky Iván belügyminiszter egy újságot mutat Gömbös felé. Tessék ezt a cikket elolvasni. Gömbös Gyula: Ennek az országnak semmiféle kalandor munkára szüksége nincs. Lendvai (közbeszól): Nem csinálunk kalandokat. Gömbös (Lendvai felé): Most én beszélek, hallgass! Zajos derültség az egész Házban. Gömbös Gyula: Mi hívei vagyunk a hidegvér politikájának. Az ország most ellenzéki hangulatban van. Ezt min­denki tudja, aki vidéken jár. A bel­ügyminiszter erre­ azt mondta, hogy majd rövidesen meglátjuk Magyar­óvárost. Nem egy kerület dönti el a harcot, ha az egész országban válasz­tanánk, akkor meglátnánk az ered­ményt. ■ Barthos Andor: Nem kerülnének be a parlamentbe. Gömbös: Mi a puccsistákkal és a bombavetőkkel nem azonosítjuk ma­gunkat Nem, azért nem, mert mi reálpolitikát akarunk űzni. A tájvé­delmi programban reálpolitikai lehető­ségek vannak és így megvannak a ma­gyar nemzet létét biztosító feltételek is. Felesleges olyan eszközökhöz nyúlni, amely merőben ellentétes az alkotmá­nyos felfogással és Magyarország ér­dekeivel. Visszautasítom tehát ezeket a beállításokat már csak azért is, mert a betyárbecsület is megkövetelné, hogy­ akikkel együtt harcoltunk, azok­ról ilyen megállapításokat ne tegyünk. Rakovszky István: Becsület nincs, csak betyár van! (A szociáldemokra­ták és az ellenzék egy része helyesel.) Gömbös: Mikor vádakat emelnek külső eseményekért, a mi mozgalmun­kat teljesen el kell különíteni Felkiáltások a szociáldemokraták oldalán. Felejtsük el, ami történt, úgy-e? Gömbös: Most is azt mondom, amit régen, hogy ha az állam érdeke megkívánja, jogi tom­ák ne lehesenek akadá­lyai az állami érdekek megvédé­sének. A mentelmi jog kérdése itt nem jogi kérdés, csakis politikai vonatkozásban tartozik a Ház elé, egyébként ez a füg­getlen bíróságra tartozik. A mentelmi jogi kérdésekben nem a jogi argumen­tumok szoktak diadalt aratni, itt eb­ben a Házban a politikai momentu­mok játszanak közre és itt a többség akarata érvényesül. Ha pedig a bíró­ság ellenkező megállapításra jut, mint a többség, az a nemzetgyűlés tekinté­lyének rovására megy. Létay Ernő: Nincs ennek tekintélye. (Ellentmondások jobboldalon és kö­zépen.) Erdélyi Aladár: Szép önbírálat. Gömbös: Ezt nem merném mondani a nemzetgyűlésről, amely a nemzet­nek törvényes képviselete. Horváth Zoltán: Csak tiszta válasz­tás után lehet az. .Vagy Ernő: Törvénytelen gyermek nem lehet törvényes. Barthos Andor: De azért a fizetést mindegyik felveszi. — N­ag­yon gyanús láncszemek van­nak itt ebben az ügyben. Úgy látom, hogy mi keresztények újból marionet­tek vagyunk és a színfalak mögül egy­másra uszítanak bennünket, hogy még mérgesebben harcoljunk egymás ellen akkor, amikor keresztény egy­ségre van szükség. Sajnálom, hogy fajvédelm­i moz­galom úgynevezett szabad csapatai önálló vállalkozásokra adják fejü­ket. Önállóan dolgoznak olyanok, akik nem viselnek akkora felelős­séget, mint m­i, akik a parlament­ben a fajvédelmet képviseljük. Felkiáltások a szocialistáknál: Bom­bát vetnek a saját szokájukra. Gömbös Gyula: Okosabbak akarnak lenni, mint mi, akik a felelősséget vál­laljuk. Felkiáltások a szocialistáknál. A Szózat-ből merítik és az „akasztófa“ újságból, ez a hivatalos lapjuk! Gömbös Gyula: Ezek veszélyeztetik komolyan a fajvédelmi irányzat sike­rét. Klárik Ferenc: Mondja meg ezt ne­kik, de nem nekünk. Gömbös Gyula: Ezek ne akarjanak külön utakon járni, hanem bízzák ezt azokra, akik ezért a politikáért a nem­zetgyűlésen küzdenek és a felelőssé­get vállalják. — Úgy látja, hogy most az átala­kulás korszakát éljük. Nagyon vi­gyáznunk kell, hogy ne legyen túl­­gyolás, de túl lassú se ez az átalakulás. A parlamentet a nagy átalakulásnál alkalmatlannak tartja arra, hogy a nemzetet irányítsa. (Nagy zaj az egész Házban.) Gömbös Gyul: Azt is bevallom, hogy­ nem tudom elgondolni a helyes utat, gondoskodni kell, hogy milyen intézmény helyettesíthetné a nem­zetgyűlést. Nem diktatúráról beszélek, annak csak­­­akor lennék híve, ha káosz van. Fábián Béla: Amikor is a diktatúrát önök gyakorolnák. Gömbös Gyula: Akkor beleystem a diktatúrát, amikor egy embernek az akaratát rá kell kényszeríteni a töme­gekre. Rothenstein Mór: Mint például a vá­lasztásokon. Gömbös Gyula: Én nem vagyok híve annak a diktatúrának, amely a szuronyok hegyén táncol és így csi­nál diktatúrát, önmagammal jutnék ellenkezésbe, hiszen már régebben arra a meggyőződésre jutottam, hogy csak az a helyes diktatúra, amely a lelkek harmóniája alapján uralkodik. Felkiáltások a szociáldemokraták­nál és az ellenzéken. Demokrácia kell, nem diktatúra! Gömbös■ Akár törvényesnek vagy törvénytelennek tartják is a nemzeti­­gyűlést, én azt mondom, hogy a nem­zet érdeke megkívánja, hogy a nem­zetgyűlésnek tekintélye legyen és a tekintély megóvása céljából helyes, hogy egyes nemzetgyűlési képviselők­kel szemben a tekintélyt megvédeni akaró intézkedések történ­nének. Épp az ellenzéki képviselők a kormány tá­mogatása érdekében szólaltak fel, azok is ,akik a Háznak a törvénytelenségét hangoztatják, de akik bizonyos tekin­tetben szövetkeznek a kormánnyal, amikor a fajvédőkről van szó. Klárik: Nincs szövetkezés, csak igazságkeresés. Nagy Ernő: Ha igazuk van ebben a dologban, miért­­ ne mennénk vel­ük?! Azután arról szól Gömbös hogy nem Döhmel, Bobula vagy Szemere volt az indító ok ebben a kérdésben, hanem­ akkor lett aktuális ez az ügy, amikor Ulain Ferencet sikerült eb­be a szöve­­vénybe bele­vinni. .A liberális sajtó ez alkalommal olyan irányzatot teremtett, hogy elhitette, hogy ehhez enyleg az egész fa­velőknek közük van. Sajnálja, hogy Ulain őt nem kér­dezte meg, mert akkor megmondhatta volna, hogy Döhmel utazása nem tör­­­­tént meg, mert a terminusok nem­­ egyeznek. Benedek János: Minden diktatúra undorító. Farkas­ István: Minden diktatúra a kisebbség terrorja. Gömbös Gyula (a szocialisták felé): A mi diktatúránk nem olyan, mint az Önöké, mi a lelkek szeretdét akarjuk megszerezni. Az önöké egész más volt. Viharos tiltakozás a szociáldemo­kraták oldalán. Nem a mi dikta­túránk volt! Prop­per: Az Ön választási dikt­a­tú­rája a lelkekből sarjadzon? — Olyan állapotban van a nemzet, hogy teljes a zavar és ennek ez a kor­mány az oka. Közbekiáltások: Meg a Sörház­ utca. Gömbös Gyula: Ellenséges gyűrűben élünk, amelyből kibontakozás egyelőre nincs, tehát a nyugtalan lelkek kere­sik a kivezető utat. Közbekiáltások: Ekrazittal! Gömbös Gyula: Ennek örülni kell, mert ezekre is szükség lesz. Kifogá­solja, hogy csak a kormánypárt me­het a vidékre gyűléseket tartani. Lendvai közbeszól. Gömbös Gyula hátrafordulva, rá­mutat a jobb és szélsőbaloldalra és azt mondja:­­— Ezekkel is beszéljek, azokkal is vitázzak és még veletek is. Gömbös Gyula: Nem engedik meg gyűléseinket és felolvassa a szolnoki gyűlés betiltására vonatkozó végzést. Lingauer Albin: S aki másfél év óta fel van függesztve, mert a választá­sokon az ellenzékkel szavazott. Felkiáltások a szocialistáknál: A­ hóhért is akasztják! Gömbös Gyula: Kifogásolja, hogy­ Klebelsberg „kalandor" és „kataszt­ 3 Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság elfogad valorizált betéteket 6—9—12­ havi lejáratért pénztárjegyekre búza-értékben, A .-am­at is búz­a - ér­t­ékb­e­n Isc­.-ü­l kifizetésre. Mezőgazdasági hitelek búza-értékben­ Részletes tájékoz­tatást nyújt a bank köz­pontja, Budapest, Nádor utca is, valamint az összes budapesti és vidéki fiók.

Next