8 Órai Ujság, 1924. április (10. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

2 I szafiszervezeteH Fitüli kongresszusáB általános szkréjárál is a szociálista isépvíszidH patinái!iFivonulásáról tírgialloH. Kevesélték a párt politikai és gazdasági harcaiban a radikalizmust — Saját tudósítónktól. —■ A szociáldemokrata szakszervezetek képviselői vasárnap délelőtt a régi képviselőházban rendkívüli kongresszust tartottak, amelyen a nyomasztó gazdasági helyzettel foglalkoztak. A kongresszust, amelyen a különböző szakszervezetek 366 taggal képviseltették magukat, reggel 9 órakor nyitotta meg Rothenstein Mór nemzetgyűlési képviselő, a kongresszus elnöke. Bevezető szavaiban azt hangsúlyozta, hogy a munkásság nontása az ország tönkretételét jelenti és hogy a kongresszusnak csak egy napirendi pontja van s ez a munkásság gazdasági helyzete. Az elnöki megnyitó után a Magyarországi Szakszervezeti Tanács titkára, Gál Benő mondott beszédet, azt hangoztatva, hogy a magyar munkásság tehrbíróképessége legvégső határára érkezett el. Szólt az ország gazdasági válságáról és követelte, hogy indítsanak vizsgálatot a szünetelő üzemek ellen, azért, mert ezek nagyrészt tőkéiket a termelés helyett pillanatnyilag jobban és gyorsabban gyümölcsöző vállalkozásokba fektetik. Gál Benő beszéde után a benyújtott határozati javaslat felett megindult a részletes vita, amelynek során Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő az egész gazdasági életre kiterjedő általános sztrájk eshetőségéről szólott. Kertész Miklós magánalkalmazott a munkásság elkeseredéséről szólt, majd Farkas István nemzetgyűlési képviselő emelekdett szólásra. A parlamenti frakció és a pártvezetőség munkásságát kritizáló javaslatokat a pártkongresszus elé kívánja utaltatni. Ami a jövőt illeti, a munkásság helyzete elviselhetetlenül rossz, és ezért jogos az a kiváltság, hogy a szociáldemokratapárt képviselői hagyják ott a parlamentet. Érthető volna a kivonulás, de kérdés, vájjon használna-e? Nem használna. Akik keveslik a frakció munkájában a radikalizmust, azok elfelejtik, hogy 24 szociáldemokrata szavazat nem majorizálhatja az Egységes Párt 200 szavazatát. Több felszólalás után Gál Benő előadó zárószavai útján elfogadták a határozati javaslatot és a küldöttek részéről benyújtott határozati javaslatok közül a politikai természetűeket átteték a parlamenti frakcióhoz. Ügyvédire, jogi alapvizsgákra, államszámvitelre, &&iyE£l!all££ua, kettős könyvelésit előkészítünk. Jegyzetbérleti vidékre is. Prospektus: Szontagh Szeminárium, Budapest,IV., Váczi ucca 51. Vergődés, Valami van a néma dacban, — Valami zord, felemelő: Lázongó, elfojtott erő . . . Valami van a hallgatásban, — Valami, mely zokogva szól: Megrázó, fuldokló sikoly ... Valami van a hosszú gyászban, — Valami, mely kacagva jár: Tavasz — mosoly — reménysugár ... Valami van a tört szemekben, — Valami csillanó parázs: Múló, fény — bosszú-villanás... Valami van a sorvadásban, — Valami fájdalmas szülés: Titáni tettre készülés ... Valami van a bántó csöndben, — Valami rejtett, éji zaj: Közelgő, félelmes vihar . „ „ Tályi Magg Géza. Lelkiismeretiek írta Pogány Elza. — Furcsa!... Sehogy sem férek el a lelkiismeretemben... Mi az ördög?... Úgy szorít, hogy majd megfulladok. Mit csináljak?... Mit csináljak? Tegnap még egészen jó volt. Nem éreztem semmit... el... a keserűségét ennek a világnak ... Nem birom tovább... A rossz cipő sem szokt jobban, mint ez a szűk lelkiismeret... Várjon mi ártott meg neki? Csak nem az a kis pénz?... A nyereség felét zsebre raktam szó nélkül... az igaz ... Elvégre nekem is elnem kell, ha már a világra hozott jó anyám ... Ördög vigye a lelkiismeretét... Lehet, hogy az is megártott neki, hogy anynyit hazudok ... No hiszen,’ próbáljon igazat mondani az ember... Nem marad más hátra ... elmegyek, veszek egy másikat... — Van szerencsém, uraság'td ... Ifivel — Bő, divatos, kényelmes lelkiismeretre volna szükségem. Ezt a régit, úgy látszik, kinőttem... Nem csoda, apám, nagyapám, dédapám, ősapám mindezt viselték ... Elkopott... Nem tarthat örökké... Nem felel meg a kor igényeinek. Ma egészen más világot élünk... Talán volna olyan szíves, becserélni a régit újabb szabásúra. Nem csinál rossz üzletet. Sokan szeretik az antikvitásokat. Minél jobban divatját múlta valami, annál jobban tülekednek a műgyűjtők érte. Egyébként szívesen rá is űzetnék valamit, ha kell... — Milyent parancsol uraságod? Tessék választani. Raktáramon igen dús választék áll rendelkezésre. Tessék körülnézni. Ez itt a legdivatosabb... Széles, bő redőkben omlik. .Valósággal ápol és eltakar. Kitűnő rejtekhelyei vannak. Ünnepélyes alkalmakkor, nyilvánosság előtt is használható, mert igen dekoratív és minden raffináltsága most k is természetes egyszerűséggel hat. Ügyesen palástol és művészi formákat ad. Elpusztíthatatlan minőség.. . Diplomaták, politikusok kizárólag ezt használják. Kényelmesebb már nem is lehet. Ölhet, lophat, rabolhat uraságod benne ... — Kérem ... kérem ... Minek néz engem? Nem akarok én se ölni, se rabolni... Igaz, hogy a régit kinőttem, de arról igazán nem tehetek, hogy nagyobb lettem, mint apáim ... Szélesebb a látóköröm, praktikusabb, kényelemre hajlóbb Elvégre ostoba, ósdi, rossz szabású lelkiismerettel nem korlátozhatom a mozgási szabadságomat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rablógyilkosnak készülök... Mulasson valami mást... —• Ahogy parancsolja uraságod!... Talán méltóztassék ezt megnézni... Olyan, mintha gumimból volna... Gyönyörűen •idomul az egyéniséghez, teljesen alkalmazkodik utána. Bűnhat.'an. •—■ Félek, hogy nem tartós minőség ... —■ Nem tudom, hogy uraságod meddig szándékszik élni, tiz-húsz évig jót állok érte. Ne tessék elfelejteni, hogy igen kényelmes lelkiismeret. ■« Ebben kérem leímoudhatja a csillagokat az égről, megkárosíthatja a barátait, lehet önző, kicsinyes, fukar, aljas, uzsorás, házasságszédelgő, nőcsábító, eladhatja elveit, meggyőződéseit, bajba kergetheti embertársait, ennek a lelkiismeretnek az mind semmi... — Szép .. . szép ... de a minőség nem elég finom. Nagyon is tapad az egyéniséghez és, hogy úgy mondjam, kilátszik a lóláb. Túlságosan kidomborítja a dolgokat. Nem palástol, nem szépít. Kérem, ha ezt én felveszem, a vak is megláthatja, hogy most csalok, most hazudok, most nőt csábítok, most cserben hagyom a barátomat, most a húsos fazék kedvéért politizálok. Nincs semmi hullása, semmi dekoratív vonala. Ilyesmi magáncélokra, otthoni viseletre alkalmas, de nyilvánosság előtt nem lehet megjelenni benne. Nézze kérem, nekem elegáns, finom minőségű, ravasz szabású lelkiismeret kel!. Mutatós, stílusos, korrekt lelkiismeret... — Talán méltóztassék a túlsó oldalra fáradni__ Nem, nem arra ... kérem__ Ide, ahol ki van írva a táblára: „Valódi uraságoktól levetett lelkiismeretek“. Méltóztassék végignézni a gyűjteményt... Ezt a tarka-barka lelkismeretet egy igen magasrangú politikus viselte. Semmi folt, semmi szépséghiba nem látszik rajta. Igen alkalmas, áskálódás, rágalmazás, irigység, intrika, tőrbecsalás sem hagy rajta nyomot. Azt a vastag, bőrszerű anyagot egy kapitalista viselte. Azon ugyan soha át nem hatolt az alkalmazottak nyomorkiállása és elégületlensége... Ez a változó, sauzsánszínű lelkiismeret egy szép aszszony tulajdona volt, igen jól használták férfiak is, mióta bizonyos féminin hajlandóságot öltöttek fel. Talál itt kérem királyi lelkiismeretektől kezdve utszéli koldus lelkiismeretéig minden rangút és rendűt... Van nagyhangú, nagyképü ... van reéma, mint a sir, van mélyen alvó, mint a tej ... — Nagyon érdekes ... Ez a finom, átlátszó, pókhálószerű lelkiismeret kié volt? — Ez kérem egy gyermeké ... Ma már nem igen található... Egyetlen példány gyűjteményemben ... múzeumi darab .. . Nem eladó... Se foltja, se árnya ... nagyon kényes jószág... ma már teljesen használhatatlan, minden meglátszik rajta... A mai gyermekek is már viharállóbb minőségűt szeretnek használni. — Persze ... persze ... De magyarázza meg, kérem, hogy hogyan kerül ide ez a sok gazdátlan lelkiismeret? — Nagyon egyszerű__Sokan úgy jártak, mint uraságod... kinőttek, alkalmatlannak találták a régi lelkiismeretüket.. . Vagy pedig egyáltalán nem is érezték szükségét lelkiismeretnek. úgy mondják, hogy kitűnően megvannak nélküle ... Ideadták bizományba, hogy lehetőleg értékesítsük ... — Hogyan? ... Teljesen lelkiismeret nélkül élnek? úgy járnak-kelnek az embereiv között és nem látszik meg rajtuk? — Hogyne, kérem! Ez most igen divatos hóbort. Természetes irányzatnak tartják. Az ember — felfogásuk szerint — tulajdonképpen csak olyan állat, mint a többi... joga van természetes, ösztöni élethez... Az állatnak sincs lelkiismerete... ott veszi a prédát, ahol érie_nem tartozik vele számolni senkinek... Nevetséges és felesleges fényűzés következőleg az embernek is lelkiismerettel bajlódni. Szűk korlátok közé szorítni ösztöneit! Teljes felszabadulás, korlátlan mozgás, célt érő ösztöni élet csak lelkiismeret nélkül képzelhető ... — Csakugyan__igaza van ... Magam is belátom ... Teljesen felesleges minden lelkiismeret... Készséggel rendelkezésére bocsátom a kinőtt lelkiismeretmet. Használja egészséggel, vagy értékesítse szerencsével... Csakugyan kitűnően érzem magam lelkiismeret nélkül... Ajánlom magam ... — Ez is elment... Bezárhatom a boltomat... Ide úgy se jön már lelkiismeretért senki... Akár el is égethetem a gyűjteményemet ... Még a múzeumokban sincsem már szükség reá . . . o Recd, 1924 április 1. Jövő év végére befejeződnek a csepeli kikti építésének főmunkálatai. Tíz kilométer hosszúságú parton rakodhatnak a hajók. — Elkészült a petróleum-kikötő és a csepeli kikütő közúti és vasúti csatlakozása. — Saját tudósítónktól. — Néhány kilométernyire a tülekedő, zajos fővárostól, Csepel szigetén lázasan folyik Csonkamagyarország legnagyobb szabású közmunkája, a csepeli nemzetközi kikötő építése, amely a Trianonban halálraítélt iparunk, kereskedelmünk és gazdasági életünk feltámadásának egyetlen biztató reménysége a mai szomorú helyzetünkben. A főváros szerencsés földrajzi helyzete egyedül Budapestet tette alkalmassá ennek a nagyszabású alkotásnak létesítésére és a közmunkatanácsnál, ahol a kikötőépítési munkálatok előrehaladása iránt érdeklődtünk, érdekes tájékoztatást kaptunk erről a kérdésről. — Budapest az egyetlen alkalmas pont, — mondották nekünk a kikötőépítési kormánybiztosság hivatalában, — amelyet földrajzi helyzete nagyforgalm kikötő létesítésére úgyszólván predesztinált. A Duna kis vízállásánál ugyanis nem lehet biztosítani a hajóknak a teljes merülésig való megrakását és ezen az egy körülményen törik meg minden olyan kísérlet, amely a dunai forgalmat Budapest mellőzésével akarja irányítani és a hegemóniát a magyar fővárostól elragadni. Emlékezetes még Kvassay Jenő volt földmivelésügyi államtitkárnak, a kiváló vizamérnökiük az a fene, amely azt célozta, hogy a Duna megfelelő szabályozásával, amely csak a Vaskapunál igényelt volna nagyobb költségeket, Budapestet a kisebb, 3—4 ezer tornás tengeri hajók részére is megközelíthetővé tegye, vagyis Budapesten egy bár kisebb, de valósággal tengeri kikötőt lehessen építeni. Ez a terv meg is valósult volna, ha nem jön közbe a háború és utána Trianon, de így is létrejött a nagyszabású csepeli kikötő, amelynek gondolata már 30 évvel ezelőtt felvetődött. Minthogy teljesen megrakott hajók az év minden szakában csak Budapestig tudnak a Dunán közlekedni, ezt az óriási előnyt felismerve a magyar állam, már idejekorán kisajátította a kikötő építéséhez szükséges területet és azt maga vette a kezébe és nem engedte át a külföldnek, amely pedig mindent megkísérelt ebben az irányban. A francia Schneider-cégnek csak a kikötőépítés egy részét, az úgynevezett vámmentes kikötőmedencét engedte át az állam, amely cég hozzá is fogott annak felépítéséhez és itt a munkálatok már igen előrehaladott stádiumban vannak. Ezidőszerint készen áll már a petróleumkikötő, amely mellett három nagy külföldi petróleumvállalat létesített telepeket. Ezek ma teljes üzemmel dolgoznak és itt máris serényen folyik a hajók rakodása. Teljesen be vannak fejezve a kikötő útmunkái, vagyis készen áll a kikötőhöz vezető közúti és vasúti csatlakozás, amely a kirakodott áruknak a Máv és a helyiérdekű vasutak pályaudvaraira való elszállítását biztosítja. Készen van a soroksári Dunaág balpartján a főváros által állami támogatással épített 8—900 méter hosszú partfal, munkában van az úgynevezett szigetvágány az összekötő híd alatt a Duna balpartján és 1925 végére elkészül a Schneider és Creusot cég által építeni kezdett vámmentes kikötő medencéje. Munkában van továbbá a soroksári Dunaágból kiágazó I. ipari medence földmunkája is. A kikötő építése szoros összefüggésben van a sorokári Dunaág szabályozásával, illetve áthajózhatóvá tételével, mely szintén folyamatban van. Ennek a szabályozásnak egyik legfontosabb munkája annak az úgynevezett gubacsi gátnak az eltávolítása, amely ezidőszerint a forgalmat Erzsébetfalva és Csepel között lebonyolítja. Ennek a pótlására épült és teljesen készen is van már egy nagy vasúti és közúti híd, amely eddig épült közúti hidaink között talán a leghatalmasabb, mert mintegy háromszor olyan széles, mint általában a budapesti hidak és rajta a közúton és a gyalogjárón kívül három vasúti vágány fogja lebonyonítani a forgalmat. A gubacsi gát lehordása még az idei év folyamán be fog fejeződni és ugyancsak az idén el fog készülni a nagy budapesti kikötőpályaudvar, amelyet olyan nagyarányúra terveznek, hogy a kikötő majdani hatalmas forgalmát is le tudja bonyolítani. Magának a soroksári Dunaágnak hajózhatóvá tétele négy-öt évet vesz igénybe, amely idő elteltével mint-egy 160 kilométer hosszú hajózható vízint fog itt rendelkezésre állani, amely a balparti és jelenleg elhanyagolt községek fejlődését egyszeriben gyors iramban fogja előre lendíteni. A munkálatok mindenütt serényen folynak és jelenleg mintegy kétezer munkás dolgozik a telepen és egy serege a különböző kotrógépeknek, betonkeverőknek stb. Miután az arany költségvetés a kikötőépítési munkálatok folytatására megfelelő fedezetet biztosít, ezek a munkálatok nem is fognak megszakadni és folytathatók lesznek a szanálás ideje alatt is, mert a kikötőnek a megtervezett méretekben határidőre el kell készülnie. Az első fázisa ennek a hosszú évekig tartó munkának a jövő év végén fejeződik be, amikor elkészül mintegy tíz kilométer hosszúságú partrész, amely a hajók kikötésére és rakodására alkalmassá lesz téve. Ezen a távolságon, amely százhúsz hajóhossznak felel meg, máris hatalmas forgalmat lehet lebonyolítani, olyan nagyméretűt, amelyre belátható időn belül nincs is kilátás. Az egész nagyszabású munkálatnak lelke, vezetője és irányítója Zselinszky Szilárd elnök, aki lankadatlan buzgalommal igyekezik azon, hogy a nagyszabású munskálatok minél hamarább befejezhetők legyenek és hogy átadható legyen a kikötő annak a nemzetközi forgalomnak, amelytől ipari és gazdasági életünk hatalmas fellendülését várjuk. A török kormány válsága, London, márc. 31. A „Daily Mail“ konstantinápolyi jelentése szerint Izmed pasa összehívta a kormánypártot, hogy döntsön a kormány további támogatásáról. Az ellenzék szerint a kormányt híveinek legnagyobb része elhagyta, úgy hogy kénytelen lesz lemondani. Vigjáték-érték ZORO és HURU A STRANDPOTOGRAFUSOK Vigjáték61 felvonásban: EXGEL-BRIELKA-FILM Fridolin: Hám: A fogász. A másfél árva két 2 felvonásos amerikai burleszk. A KOYAI.-APOLLO 5, 7 és 9 órakor, az OMNIA y 5, 1/«7, 8 és 3/,10 órakor, a CORSO i. v.6, »/a8 és »/4 10 órakor kezdi az előadásait.