8 Órai Ujság, 1924. október (10. évfolyam, 205-231. szám)

1924-10-01 / 205. szám

U 182^-SEP. 13.) (p) ^msr' Egyes szám ára 2000 K Jf V:^jrv£Tu J? fcjdap^ ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy hónapra 40.000 korona, negyedévre 120.000 korona Egy szám ára kedd kivételével 2000 K, kedden 3000K Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona vasárnap 2500 osztr. korona Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL SZERKESZTŐSÉG, Vill., RÖKK SZILÁRD­ UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00. J. 105—01. J. 105—02. KIADÓHIVATAL Via KÉR. JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZÁM Telefon József 43. J. 53. J. 63. József 23—84. A szolnoki ítélet. A szolnoki ítélet nyomán közvéle­ményben és sajtóban a hozzászólások­nak és bírálgatásoknak, sőt a támadá­soknak is vészes lavinája indult meg. Vészes, mondjuk, mert igazán nem le­het tudni, hogy egy még nem jogerős elsőfokú bírói ítélet ilyetén pertraktá­rsának áradata mikor és hol fog meg­­állani, s miféle fontos érdekeket, úgyis megtépdelt alkotmányunknak miféle nagy kincseit, fontos biztosítékait pusz­títja és temeti el. Természetes, hogy nagy érdeklődés­sel, méltó kíváncsisággal vártuk mind­nyájan a szolnoki ítéletet, mely egy, közéletünkön régóta rágódó veszedel­mes seb orvoslásához volt hivatva hoz­zájárulni. Az is érthető, hogy az ítélet­­ úgyszólván a közvéleménynek csak egy töredékénél hozott megnyugvást —­­de ne feledjük, amit ismételve hangsú­lyozunk, hogy ez az ítélet még nem az utolsó bírói szó ebben a sok szen­vedélyt felkavart ügyben. Éppen azért, ha van valami kívánni való a komoly közvélemény részéről — mely bírói ügybe érdemileg beleavatkozni soha­sem kívánhat, — az csak az lehet, hogy az illetékes igazságügyi fórumok igye­kezzenek az ügy végleges lebonyolítá­sát a lehető legnyomatékosabban siet­tetni. Tudjuk, hogy az ügyek az egyes bírói fórumokon rendszerint lassan szoktak végigmenni , amivel egyál­talában nem akarjuk bántani a bírósá­gok ügyvitelét, csak rámutatunk erre a sok tekintetben természetes dologra.­­ De érezve a csongrádi ügy tagadha­tatlan fontosságát, s látva a talán még e fontosságon is túl menő nagy felzú­dulást, melyben most már jelentékeny politikai tényezők is szerephez jutottak s nagy horderejű és egyáltalában nem kívánatos politikai konzekvenciák le­­voná­sa is szóba hozatott, sőt az alkot­­mánybiztosítékot képező bírói függet­lenség megnyirbálása is diskusszió tár­gyát képezi, s mi nem győzünk annak a komoly óhajtásnak hangot adni, hogy a szokott és természetes hosszadalmas­ság kizárásával ezáltal juttassák e kér­dést az arra illetékesek soron kívül a végleges nyugvópontra, mit a hazafiús felelősségnek csak legparányibb mér­tékével is rendelkező ember nem vár­hat másként, mint a magyar bíróság bölcsességébe és igazságosságába ve­tett, s hosszú évek fölemelő tapaszta­lataitól támogatott, rendíthetetlen biza­lommal. Ez a bizalom addig is, míg a szolnoki akták végleges lezárásakor új­ból be fog igazoltatni,­­ nyugtassa meg­ a forrongó kedélyeket, s hallgat­tassa el a kritika és támadás zajos hangjait, nehogy az időnap előtt tör­ténő pálcatöréssel sok minden más ve­szedelem mellett éppen azok az érde­kek is sérelmet szenvedjenek, amelyek­nek védelme jegyében indullt meg a Szolnoki ítélet ellen az offenzíva. Rakovszky im nyilatkozik a csongrádi-ügy fejleményeiről. A belügyminiszter az ítélet indokolását bírálta. — Saját tudósítónktól. — Rakovszky Iván belügyminiszter a cson­grádi ügyre vonatkozólag a következőket mondotta a­z L­orai Újság munkatársának: — Teljesen téves tegnapi nyilatkoza­tomnak az a beállítása, mintha a bíróság ítéletét kívántam volna bírálat alá venni. A legrigorózusabb felfogás szerint is — mondotta a belügyminiszter — csak a bírói ítéletet nem lehet kritika tárgyává tenni, azonban a bíróság eljárásának egyes fázisait, vagy azt indokolásban mu­tatkozó esetleges jelenségeket szóvá lehet tenni és ezek szóvátevése egyáltalán nem ütközik abba a köteles tiszteletbe, amely­­lyel a bíróság ítéleteit fogadnunk kell.­­ Egy szóval sem mondottam, mint­ha azon a nézeten lennék, hogy a szol­noki bíróság ítéletét nem a legszentebb meggyőződése szerint hozta volna meg. Viszont egy minisztertől, akinek az or­szág közügyeinek valamilyen ágazatáért viselnie kell a felelősséget, nem lehet el­vitatni azt a jogot, hogy a resszoriját érintő kérdésekre vonatkozólag a bíróság eljárását — tehát nem ítéletét! — ha szükségesnek találja, szóvá ne tegye és resszortja érdekében ne igyekezzék meg­felelő korrekciókat biztosítani. — Teljesen egyoldalú beállítás tehát úgy tüntetni fel a dolgot, mintha én a szolnoki bíróság ítéletét kritizáltam volna. Megállapítom azonban, hogy amennyiben a rendőrségi hatóságok nyo­mozó munkájában hiányok, vagy bajok mutatkoznának, ezek orvoslására a bíró­­sgnak is megvan a módja, de sem­miesetre sem­ helyes, ha minden ellenőrzés mellőzésével fölényes és sértő kritikával illetik a hatóságok nyomozását. Az Egységes Párt körében a belügyin­té­ztd­ nyilatkozatát a legnagyobb meg­értéssel fogadták és teljes mértékben he­lyeslik azt a szándékát, hogy a közigazga­tási hatóságok munkájának biztosítása ér­dekében minden lehetőt igyekszik meg­tenni. A politikusok közül többen kifogá­solták azt a hangot is, amellyel a főtár­gyalás­­vezetője a fogházi orvossal é­s vizsgálóbíróval beszélt. Szerintük teljesen lehetetlenné teszik a nyomozást és a vizs­gálat lefolytatását, amely pedig a főtár­­g­yalás anyagának előkészítésére szolgál, ha a­­nyomozat és a vizsgálat közegei, mint vádlottak a tárgyaláson keresztkér­dések füzébe kerülhetnek. Egyébként S­esthiy Pál igazságügymi­niszter aki a mai minsztertanácson feltét­lenül megjelenik, meg fogja adni a kor­mány tagjainak azokat a felvilágosításokat, amelyek ebben az ügyben még szüksége­sek és bizonyára nem zárkózik el attól, hogy egyes tanácsok átszervezésével, vagy pedig személyi tátltozásokkal a jövőre nézve elejét vegyék annak, hogy a csong­rádi bombaper tárgyalásához és az ennek az ítéletnek az indokolásához hasonló je­lenségek előforduljanak. Szerdán döntenek a Máv­ árudíjszabásának mérsékléséről Kelety Dénes, Ripka Ferenc és Dessewffy államtitkár tanácskozásai a kereskedelmi minisztériumban. — Saját tudósítónktól. — A kereskedelmi minisztériumban ma dél­előtt beható tanácskozások folytak a vas­­úti tarifák mérséklése ügyében. Az egyik tanácskozást Mátray Elemér helyettes ál­lamtitkár vezette és ezen résztvettek az államvasutak illetékes ügyosztályainak ve­zetői, valamint a szakminisztériumok ki­küldött képviselői is. A tanácskozás egy­részt Ripka Ferenc, a főváros kormánybiz­tosának akciójával kapcsolatos tarifamér­­séklésekkel foglalkozott, másrészt általános jellegű tarifakérdések körül mozgott. E tanácskozással párhuzamosan Kelety Dénes, a Máv­ elnökigazgatója ,Ripka Fe­renc kormánybiztos és Dessewffy Aurél államtitkár is értekezletet tartott. A tanácskozások a kora délutáni órákig húzódtak el. A 8 Órai Újság munkatársá­nak kérdésére Kelety Dénes elnökigazgató a következőket mondotta : ” 1 . Naponta folytatunk tanácskozásokat a vasúti tarifáik új rendezéséről és ebbe a kérdésbe belekapcso­l­ód­ik természetesen a főváros kormánybiztosának élelmezési ak­ciójával összef­ittz_ta­­rifamérséklés kérdése is. A tarifák leszámására vonatkozóan hol­nap valószínül­eg'ir/fif&tjjjités is lesz. Ankét a kisiparosadnak nyújtandó hitel üdfjPnek. A kereskedelmi minis/4®ómban ma dél­ben értekezlet volt a kisiPáfofeafanak nyúj­tandó hitel kérdésében. AjKf értekezletén Walko Lajos kereskedelmi i^Ejszter elnö­költ és részt vett azon a pénz^Hmniszté­­rium részéről Szabóky Alajos ^ a®fctdtk,í,r,‘ a Nemzeti Bank részéről Elischaf^mun­ui helyettes igazgató, a Pénzintézeti uWfciu­ képviseletében Pásztor Miksa vezérifjúító, Baross Gábor dr, a Postatakarékpél­daíével zérigazgatója, a budapesti Ipar- és Keres­kedelmi Kamara részéről Bittner János, az ipari osztály elnöke, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete képviseletében Kulcsár József igazgató. Soltész Adolf dr, az Orszá­gos Iparegyesület igazgatója. Pálffy Dániel, az Iparosok és Kereskedők Országos Párt­jának elnöke, és a főváros r­ezéről Purébl Győző tanácsnok. Az előadói tisztet Fritz Géza dr. kereskedelmi miniszteri tanácsos töltötte be. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter a szaktanácskozást megnyitó beszédében rá­mutatott arra, hogy már a háború előtt is a magyar kisiparosságnak a hitel kérdésé­ben nagy nehézségekkel kellett megküz­denie, amelyekhez ma még az anyagi ne­hézségek nagy tömege is járul. Az érdekeltségek képviselőinek felszóla­lása után az értekezlet megállapodott ab­ban, hogy miután a gazdasági helyzet fel­tétlenül szükségessé teszi, hogy az iparos­ság­ újból m­ás hitelben részesüljön, ezért az egyik fővárosi hitelintéze­t és az IOKSz rendkívüli hiteleket fog kapni, amelyeket elsősorban a kisiparosság váltóinak leszá­mítolására kell fölhasználni. Ami a vidéki hiteligények kielégítését illeti, a Pénzintézeti Központ igyekszik majd módot találni arra, hogy vidéki tagjai útján kielégítse a kisiparosság hiteligényeit. Erre vonatkozóan a miniszter megbízta Pásztor Miksát, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatóját, hogy részletes tervet dolgozzon ki, amelynek megvitatására mához egy hétre a minisz­tériumban újabb értekezlet lesz. A spanyolok bevonultak Sesuanba. Madrid, szept. 30. (Havas.) A spanyolok bevonultak Se­suanba. Madrid, szept. 30. (Havas.) A spanyolok bevonulása Se­suanba jóformán minden veszteség nélkül történt. A larachei zónában kemény harc fejlő­­dött ki. Mindkét részen nagy a veszteség. De Rivera üdvözölte Serrano tábornokot, a Sesuanba benyomult csapatok főparancs­nokát. Madrid, szept. 30. (Havas.) A spanyoloknak Sesuanba való bevonulása majdnem veszteség nélkül tör­tént meg. A larachei zónában mindkét félre nézve erős veszteséggel járó kemény harc fejlődött. Mekka sorsa, London, szept. 30.­­­­ A Newyork­ Times tudósítójának Dzsed­­dahból való értesülése szerint a wahabiták­­ténylegesen még nem foglalták el Mekka­­városát, de a mekkai kormányhivatalok be­zárták helyiségeiket s a lakosság terén vagy gyalog menekül a Vörös-tenger partjai felé. Ilusszei­ király családja Dzseddahba érke­zett. Az angol hatóságok semleges maga­tartást tanúsítanak. (MTI.) London, szept. 30. (Brit hivatalos­­ szikraszolgálat.) Kairói hírek szerint, bár Mekka még nem esett el, helyzete aggasztó. A polgári lakosság meg­kezdte a város kiürítését. A kormányható­ságok Dzseddahba költöztek. A város falain kívül az ütközet órák kérdése. London, szept. 30. Alexandriából jelentik a Timesnek. hogy Mekkából minden asszonyt és gyermeket elvittek. Em­ir Ali Taifból, amely a waha- i bitek kezében van,­ Mekka felé vonul vissza.

Next