8 Órai Ujság, 1925. február (11. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
Vasárnapi szám ára 3^0^^ / 1 Jjj23£65jJ[1251^^ Vasárnap XI évt nap, 26. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy hónapra 40.000 korona, negyedévre 120.000 korona Egy salam ára kedd kikételével 2009 K, kedden 2000. Külföldre az előfizetés kétszereset sző,mit judra Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona vasárnap 2500 osztr. korona SZERKESZTŐSÉG: Vili., RÖKK SZILÁRD UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02, Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL1 ADÓHIVATAL Vili. KÉR. JÓZSEF-KÖRUT 5. SZÁM Telefon József 43. J. 53. J. 63, József 23—84. 01 ásait és feleit. Irta: Báró Kaas Albert. Az egységes párt megalakulása óta ismételten nagy erőpróbákon ment keresztül. Belső egysége ellen állandóan áskálódnak és az egyes árnyalatok közé éket verni már többször megpróbálták. Nem sikerült. Külsőleg a párt a múlt nemzetgyűlés kisgazdapártjából alakult. A forradalmak után a magyar föld népe azokhoz csatlakozott, akik a régi Házban Szabó István vezérlete alatt a földművelő kisgazda társadalom érdekeinek váltak szószólóivá. Nem lehet tagadni, hogy a régi országgyűlés kisded, maroknyi kisgazdacsoportja osztályelveket hangoztatott. Ez természetes is és szükségszerű volt, mert kevés ASánytik, és a földreformgondolat haladó írányivázi maglvnt hozta. És mégis, amidőn országos párttá szervezkedve, döntő közéleti tényezővé váltak,, nem lettek oszálypárttá. A két forradalom után a parlamentbe győztesen bevonult kisgazdatársadalomnak meg kellett tanulnia a kormányzás terhes szerepét, idomulnia kellett a parlamentarizmus levegőjéhez, de nem kellett megtanulniuk sem máskép érezni, mint addig, sem a forradalmi gondolat, vagy az osztálygyűlölet mezét, levetni, mert sohsem voltak forradalmiak, sem az osztályérdekek kizárólagosságát nem hangoztatták. Ha a kisgazdagondolat forradalmi lenne, ha a többségre jutásuk reakciót jelentett volna, akkor nem fogtak volna össze az egymásrautaltság öntudatossá vált ösztönszerű érzésével,z intelligenciával és az egységes párt soha sem alakulhatott volna meg. A különböző osztályoknak ez a politikai olvátérzése az osztályharcok divatjának a korában nagy gondolatot és történelmi szükségességet bizonyít. Öröksége a múltnak, melyben százados küzdelmek alatt szenvedések és balsors, öröm és siker eggyé kovácsolta a népet az egymásrautaltságban azokkal avezetőkkel, akik ha a néppél nem is alkottak egy osztályt, de összefűzte őket az érzelem közössége és ugyanazok az ideálok, a magyarság lelke. A 48-as nemesség a népnek volt a nemessége. Széchenyi nem a saját osztályának, hanem nemzetének volt apostola. Eötvösnek kiváltsága ment a nevében, hanem a zsenijében rejlett. Jókai centesmáriumát ünnepeljük, a nagy mesemondóét, ki nemesi családból született, de szellemea magyar nép lelke volt. „Apja birtokos nemes, fiát Móricnak keresztelte ki, nem családi hagyományból, de meg akarta tisztelni vele azt a komáromi paraszti sorban lévő Móricz-családot, a szekeres gazdát,akinek segítségével házat épített és akinek egész házanépe három napig fuvarozott Jókai Józsefnek az uj háztöltéshez, ezzel köszönvén meg a becsületet, hogy ez úri ház, a nevükre keresztetette legifjabb sarjadékát.11 így írja meg Beöthy Zsolt emlékbeszédében. Az a belső kötelék, melyet ez a kis emlékadat példáz, az ezüstös város minden osztálya között, régi hagyományokból fejlődött. Egy táborból egy társadalommá váltak. Valamikor csak összevetett vállakkal élthettek meg , legalább a kezük egymásban maradt. Ezt a lelket örököltes Jókai Mór , és ez a lélek lehet egyedüli az egységes párt lelke. A magyar géniusz nem cserjéketlennel, televény talajából őserdő sarjadt. Egymás mellett nőttek fel a sudár törzs- és a faóriások, a karcsú szálak és a mohosderekú, terebélyes 15lgyek vegyes összevisszaságában, nem pedig a vágások mesterséges rendszerében. Erejüket ugyanabbóla földből szidják és ugyanaz a nedvesség táplálja mindegyiket. A megnemesedett népélettel való közösség adja meg a fejlődés irányát a magyar intelligenciának és a saját érzésvilágának a megbecsülése köti össze a magyar föld népét a nemzet tanult osztályaival. A magyar kisgazdapárt nem fejlődött osztálypárttá, mert ugyanabból a fából van faragva, sem az intelligencia vezetése osztályuralmat nem jelenthet, mert nem a forradalmi eszmék szülte külön érzésvilágot követ, hanem a szülőföld hagyományainak a hatása alatt áll, épp úgy, mint Jókai költészete. A közéletben minden kizárólagosság osztályuralmat, diktatúrát és elnyomatást burkol, csak a helyesen értelmezett intelligenciának az uralma nem azé a középosztályé, amelynek soraiba mindenkit felemelhet a tehetsége, a szorgalma és a becsületessége, amely nem klikk, sem nem elzárkózottság, csak kiválósága a magyar erdő legmagasabb fáinak. A középosztály vezetése az igazi demokrácia, mert mindenki előtt nyitott tér és a legnemesebb arisztokrácia az, amely a szabad tehetségekversenyén alapul. iái Isim gróf a minsipi csalt immi prapm jpcsán unja igékának. Géniből való visszatérése után letárgyalja a kérdést a szakminiszterekkel. — A szakszervezeti tanács küldöttsége a miniszterelnöknél - Törvény készül a munkaközvetítésről. — A szellemi munkások helyzetén csak a gazdasági élet fellendülése segíthet. A Szakszervezeti Tanács kiküldöttei ma délelőtt felkeresték Bethlen István gróf miniszterelnököt, hogy a munkanélküliség ügyében elkészített memorandumot átnyújtsák. A küldöttséget Gál Benő, a Szakszervezeti Tanács főtitkára vezette. A küldöttségben résztvettek a vasmunkások képviseletében Szabó Samu, a cipészek részéről Günter Péter, a kisipari munkások részéről Reich Mór, a faipari munkások képviseletében Lóvait János és a Magán Tisztviselők Szövetségének részéről Kertész Miklós titkár. Gál Benő főtitkár a munkanélküliség kérdésében sürgős intézkedést kér a minisztereröktől. Fontosnak tartja a munkanélküliség elleni biztosításra vonatkozó törvényjavaslat gyors letárgyalását. Arra kéri a miniszterelnököt, hogy tegye tanulmány tárgyává a javaslat kidolgozásánál azokat a szempontokat, amelyek a memorandumban vannak összefoglalva. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszában kifejtette, hogy a munkanélküliség kérdése a kormányt állandóan foglalkoztatja. A legnagyobb lelkiismeretességgel és legbehatóbban tanulmányozza a tényleges helyzetet ésigyekszik a problémán segíteni. E tekintetben azonban nemcsak a gazdasági krízis, hanem a szanálási programm álral is a segítség lehetősége bizonyos határokhoz van kötve. Mindent, ami a szanálási programmon belül megvalósítható, kész a kormány megvalósítani és amennyiben erre vonatkozó javaslatokat kap, azokat a legnagyobb örömmel elfogadja. Hangsúlyozza azonban, hogy a kormány első feladata a saját pénzügyi helyzetét biztosítani. Ha ezt nem tudná megtenni, akkor hiába vállalkoznának ilyen feladatokra és hiába tenne olyan ígéreteket, amelyeket, bár szívesen, készséggel és örömmel teljesítene, de amelyeket a bekövetkezett helyzetben képtelen volna megvalósítani. Rámutatott a miniszterelnök arra is, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás "■óját tudósítónktól, — kérdése szoros kapcsolatban áll a munkaközvetlés kérdésének szabályozásával is. Erre vonatkozólag a kereskedelmi minisztériumban törvényjavaslat van előkészítés alatt. Kertes Miklós, a magántisztviselők Szövetségének titkára rámutatott arra, hogyeljes mértékben áttérzi az, hogy minden megoldás alfája, hogy a magyar korona stabil maradjon, de szerbié, hogy tájékoztatást kapjon arra nézve, hogy a munkanélküliség problémáját hogyan gondolja megoldhatónak a kormány? Majd rámutatott a munkanélküli szellemi munkások nehéz helyzetére. A szellemi munka nem interracionális, csak itthon vége ható, viszont a munkanélküli szellemi munkás könnyebben proletarizálódhatik és ez komoly veszedelmeket rejt magában. Olyan megnyugtató kijelentéseket kér, amelyek lehetőleg konkrétumokat is tartalmaznak és alkalmasak arra, hogy a tömeget megnyugtassák. .Bethlen István gróf miniszterelnök megjegyezte erre, hogy a kormány nem arra való, hogy felelősség nélküli ígéreteket tegyen. Ezért neki nagyon nehéz e pillanatban konkrétumokat mondani. Kijelenti azonban, Skrnda Géniből visszatér, az illetékes szakminiszterekkel együtt a memorandumban foglalt kérdéseket beható megbeszélés tárgyává teszi. Ami a szellemi munkások kérdést illeti, ő mama is teljes mértékben érzi annak öszszes nehézségeit és vonatkozásait. A főnehézség az, hogy a szellemi munkások problémáját nem lehet csak akcióval megoldani. Mert például egy építési akció során sok fizikai munkást tudunk alkalmazni, de aránylag nagyon kevés szellemi munkást és ezért sokkal messzebbmenő folyamatok szükségesek, hoggy a kívánt eredmény elüthető legyen. Ezt pedig csak a gazdasági olyan mérvű fellendülésében látja, amely fokozatosan képessé teszi az ország gazdasági szervezeteit arra, hogy a szellemi munkások elhelyezését és megélhetését biztosítsák. . A küldöttség egyes tagjainak felszólalása után Gál Benő megköszönte a miniszterelnök válaszát és azt, hogy alkalmat nyújtott nekik panaszaik meghallgatására. Oroszország háborúra készül RouláuSa okon. GsaparSefisfonuEásole Seszarálisia határán. — Saját tudósitónktól. — Paris, jan. 31. J f . ^ _ A Chicago Tribüne párisi kiadása rigai távirat alapján a következőket közli: Trockij helyébe Frunze lépett. A románellenes agitáció Oroszországban igen nagy erőre kapott. Moszkvai jelentések szerint több városban tüntettek az ellen, hogy a románok megszállva tartsák Besszarábiát és; követelik, hogy az elvesztett tartományt erőszakkal foglalják vissza. Jelentik, hogy az elvesztett tartományt erőszakkal foglalják vissza. Jelentik, hogy a besszarábiai határ irányábantekintélyes csapattestek vonulnak fel vasúton és végig a határ mentén ,új utakat építenek. 1 . f h *