8 Órai Ujság, 1925. június (11. évfolyam, 123-143. szám)
1925-06-03 / 123. szám
2 ütörtökjén már meg kellett volna kezeidenie két hetes fogházbütetését, azonban a budapesti királyi ügyészségtől , erre nézve június 2-ig, azaz máig halasztást kapott. Beniczky azonban a büntetés elhalasztásának időtartama alatt újabb bűncselekményt követett el és erre való tekintettel az igazság- Ugymniszter a halasztást hatálytalanította, a budapesti királyi ügyészség pedig a letartóztatást azonnal foganaatosította. Beavatott telpen megállapították azt is, hogy Benicky már korábban is megtehette volna vallomását és nem kellett volna erre éppen azt az időpontot választania, amikor a miniszterelnök Genfbe utazik és amikor a lapok kétnapi megjelenése miatt az egész közvéleményt az említett közleménynek a hatása alatt igyekeztek tartani. Megállapítják azt is beavatott hetven hogy minden olyan híresztelés, mintha a kormánynak ezzel az üggyel kapcsolatban eltussolni szándékai volnának, szemenszedett hallasán, mert a kormány a legnagyobb nyilvánosságot követeli ez ügyben és egyébként is a legmnanyobb eréllyel való lefolytatni ezt az ügvet, mint ahogyan ez az állásoglalás megfelel a korábbi kormányok állásoglalásának is. Vass József helyettes miniszterelnök a szerdai nemzetgyűlésen nyilatkozik a Beniczky-ügyről. Az egységespárti képviselők körében is rendkívül nagy feltűnést keltett Beniczky Ödön ügye. Egyértelmű helyesléssel vették tudomásul azokat a megtorló intézkedéseiket, amelyeket a kormány az üggyel kapcsolatban folyamatba tett. Almássy László az egységes párt ügyvezető alelnöke a Beniczky-üggyel kapcsolatban a következőket mondotta munkatársunknak: — Az ügy a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén minden bizonnyal szóba kerül. Vass József helyettes miniszterelnök fog ebben az ügyben nyilatkozni. A helyettes miniszterelnök tudomásom szerint a kormány álláspontjának kifejezést fog adni és lehetséges, hogy az egységes párt részéről is történik felszólalás. Ami Beniczky letartóztatását illeti, ennek megvan a törvényes alapja. A törvény értelmében ugyanis ............ az előnyomozat és a vizsgálat adatai a bűnvádi perrendtartás értelmében titokban tartandók. Hogy ebben az esetben ez nem történt meg, ebből is nyilvánvaló az a tendencia, amely különösen összefügg Bethlen István gróf miniszterelnök távollétével és a választójogi javaslat tárgyalásával. Egyébként is már egészen szokásossá vált, hogyha a miniszterelnök az ország ügyeit külföldön képviseli, idebenn olyan támadásokat intéznek ellene, amelyek a magyar kormány és az ország tekintélyének ártanak és egyben alkalmasak arra, hogy az ország ügyének külföldön kárt okozzanak. A helyettes miniszterelnök parlamenti felszólalása tisztázni fogja minden irányban a kérdést és így ennek érdemi részéhez több hozzászólni valóm nincs. Hogyan foganatosították a letartóztatást? A budapesti főkapitányságra vasárnap reggel hat órakor érkezett a soros ügyész megkeresése, amelynek élelmében Az Újság példányszámait azonnal el kellett kobozni. A főkapitányság azonal értesítette a rendőrfőparancsnokságot és a kerületi kapitányságokat, nagyszámú rendőr legénységet küldöttek szét a főváros területén, hogy AzÚjság aznapi előtalálható példányaitmindenütt elkobozzák. A rendőrök azonnal meg is jelentek az elárusítóknál, rikkancsoknál, vasúti állomásokon, mindenütt összeszedték az előtalált lappéldányokat, lepecsételték és beszolgáltatták a főkapitányságra, ahonnan az egész tömeget az ügyészség rendeletére a Markó utcai királyi ügyészségre vitték. Valamennyi kinyomott példányt nem lehetett már utolérni, értesülésünk szerint nagyon sok darab hiányzik és eddigelé ismétlen kezekben van. Hétfőn az ügyészség utasítására délelőtt 11 órakor két detektív jelent meg Beniczky Ödön volt belülfyiniszter Múzeum utca 5. sz. alatti lakásán, akik érdeklődtek Beniczky holtartózkodása iránt. Miután nem találták otthon, eltávoztak és jelentést tettek a főkapitányságon a központi ügyelet vezetőjénél, dr. Horváth Antal rendőrfőtanácsosnál. Később a kora délutáni órákban újra két detektív jelent meg Beniczky lakásán most már azzal az utasítással, hogy amennyiben Beniczkyt nem találják odahaza, hazaérkezését feltétlenül várják meg. Így történt azután, hogy mikor később délután négy óra tájban Beniczky Ödön hazatért a lakására, az ottlevő két dekreklív felszólította, hogy jöjjön velük a budapesti főkapitányságra, miután parancsuk van az előállításra. Egyben a főkapitányságon kapott utasításuk értelmében házkutatást is tartottak a lakáson, azonban semmi olyan írást vagy egyéb dolgot nem találtak, ami az üggyel kapcsolatos volna. Beniczky Ödönt a két detektív egyfogatú bérkocsin vitt a főkapitányságra. Horváth Antal dr. rendőrfőtanácsos közölte Beniczkyvel, hogy az ügyészség utasítására előzetes letartóztatásba helyezi. Erről jegyzőkönyvet is vett fel, majd délután hat óra tájban a főkapitányságról a Markó utcai királyi ügyészégre vitték Beniczky Ödön volt belügyminisztert. Kedden délelőtt a főkapitányságon még szokatlan izgalommal tárgyalták a letartóztatás ügyét, illetve az Az Újság vasárnapi számában megjelent cikk várható következményeit, hivatalosan azonban értesülésünk szerint a főkapitányságnak ebben az ügyben már semmi tennivalója nem volt, semmiféle további intézkedés nem is történt s a főkapitányság egyik vezető főtisztviselője, ki is jelentette munkatársunk előtt, hogy Beniczky ügyében a rendőrség sem vizsgálatot, sem egyéb eljárást nem folytat, mert az ügy további vitele a legszorosabb értelemben a királyi ügyészség hatáskörébe tartozik. Beniczky Ödön az ügyészségen. Ma délelőtt a törvényszék folyosóin egyébről sem beszéltek, mint Beniczky Ödönnek tegnap délután történt letartóztatásáról. Szóba került, hogy a királyi ügyészség ma reggelig adott halasztást Beniczkynek jogerős kéthetes fogházbüntetése kitöltésére, de a királyi ügyészségnek ezt a kedvezményt joga van bármikor visszavonni. Többen hivatkoztak a bűnvádi perrendtartás 141. szakaszának 5. pontjára is, amely szerint aki bűnvádi eljárás alatt áll és ez idő alatt bűntettet vagy vétséget követ el, előzetes letartóztatásba helyezhető. Mindenesetre tény az, hogy Beniczky Ödönt a soros királyi ügyész hivatalos helyiségében és Beniczky Ödönnek a fogházba való beszállítását is úgy kezelték, mint akit a főkapitányság állíttatott elő, hogy sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt a reá jogerősen kiszabott kéthetes fogházbüntetését kitöltse. A hétfőn délután megejtett fogházheli törzskönyvezés is ez alapon történt. A fogháziroda napi jelentése szerint Beniczky Ödön 47 éves magánzót sajtó útján elkövetett rágalmazás, illetve becsületsértés vétsége címén 14 napi fogházbüntetésre ítélték, ez a büntetése jogerőre emelkedvén, ennek végrehajtása céljából fogadták be a Markó utcai fogházba. A hivatalos jelentés szerint az ügyészség utasítására állították elő Beniczkyt a fogházba s szabályszerű törzskönyvezés után a II. emelet 11. szám alatt levő cellában helyezték el. Beniczkynek a kéthetes fogházbüntetése már régebben jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Amik°r az ügyészség első ízben határnapon tűzött ki a büntetés megkezdésére. Beniczky a vádhatóságáól halasztást kért a büntetése végrehajtásának elhalasztására és annak idején az ügyészség adott is Beniczkynek két hónapi halasztást. Ennek eltelte után az igazságügyminiszter is adott egy további halasztást, úgy hogy az utolsó terminus a mai nap volt a büntetés megkezdésére. Péter ügyészségi alelnök, fogházügyész ma délelőtt jelentkezett az ügyészség vezetőjénél, akivel hosszabb megbeszélést tartott. Távozása után az őt megkérdező újságíróknak ugyancsak azt mondotta, hogy Beniczky a kéthetes fogházbüntetés kitöltése végett jelentkezett a fogház ügyészségénél. Röviddel ezután Strache Gusztáv dr. főügyészhelyettes eltávozott az igazságügyminisztériumba. Itt jegyezzük meg, hogy Beniczkynek a két heti fogházbüntetés kitöltése után, még két napot kell töltenie a fogházban Gaál Gasztonnal vívott párbaja miatt. Megjelent ma délelőtt az ügyészségen Ágai Béla, az Az Újság felelős szerkesztője. hogy érdeklődjék Beniczky Ödön hogyléte és esetleges kívánságai felől. Ágai többek között kijelentette, hogy az Az Újság-hoz semmiféle megkeresés olyan értelemben még nem érkezett, hogy ki annak a cikknek a szerzője, amely miatt a lapot vasárnap reggel elkobozták. Pusztán csak egy értesítést kaptak, hogy a vasárnapi számban megjelent Beniczky-vallomás miatt kormányzósértés és tiltott közlés címén elkobozták a lap összes vasárnapi példányait. Ágai Bélának Kovács Péter dr. ügyészségi ülelnök nem adta meg az engedélyt a beszélgetésre. Hivatkozott arra, hogy Beniczkyvel csak Sztrache Gusztáv főügyész engedelme alapján szabad ez idő szerint beszélni. Beniczky védője, Vajda Ödön dr. ügyvéd is megjelent ma délelőtt a törvényszéken s ő is engedelmet kért, hogy a fogház irodájában beszélhessen védettjével, aki jogerős büntetését tölti a fogházban. A fogház irodájában még nem tudtak a főügyész tiltó rendelkezéséről, ezért le is vezettették Beniczkyt második emeleti cellájából a gondnoki irodába, ahol védője, Vajda Ödön dr. várta és megkérdezte tőle nincs-e valami kívánsága. Beniczky kijelentette, semmiféle kívánsága sincsen. Részben Kovács Péter, a fogház ügyésze tudomást szerzett erről a beszélgetésről, nyomban a fogházirodába ment és félbeszakítva a beszélgetést, hivatakozva a főügyész tilalmára. Sztrache Gusztáv dr. főügyész a déli órákban tért vissza az igazságügyminisztériumból, ahol megbeszélésen volt Beniczky nevében. Ezután byható tanácskozásokat folytatott Töröky Géza dr. kúriai bíróval, a szabadságon távollevő Langer Jenő dr. törvényszéki elnök helyettesével s ebbe a tanácskozásba a törvényszék több biráját is bevonták. A megbeszéléseik tartalmáról és eredményéről semmiféle pozitívum nem szivárgott ki, mivel az ügyészség ezt a legnagyobb titokban tartja. A Beniczky Ödön ügyére vonatkozó iratok átküldését a királyi ügyészség a budapesti főkapitányságnál megsürgette. Szertía, 1923 jüttifi S 5. Huszár Károly beszéde a Somogyi —Bacsó gyilkosságról a nemzetgyűlés 1920 február 20-iki ülésén. A Somogyi—Bacsó-gyilkosság idejében tudvalevőleg Huszár Károly volt a miniszterelnök és ennek a kabinetnek volt a tagja, mint belügyminiszter Beniczky Ödön. 1920 február 16-án ült össze az első nemzetgyűlés és már február 20-án nyilvánvaló lett, hogy a Népszava szerkesztőjét és munkatársát meggyilkolták. A 8 órai Újság munkatársa megkérdezte Huszár Károlyt, mint akkori miniszterelnököt, hogy mi a véleménye a Somogyi—Bacsóügy mostani fejleményeiről és Beniczky Ödön vallomásáról. Huszár Károly a következőket mondotta: — Erről az ügyről, mint miniszterelnök a nemzetgyűlésen nyilatkoztam. Álláspontom változatlanul az, ami akkori nyilatkozatom tartalma. Huszár Károly 1920 február hó 20-án a nemzetgyűlés ülésén anélkül, hogy bárki a nemzetgyűlésen szóba hozta volna a gyilkosság ügyé, napirend előtt szólásra emelkedett és a következőket mondotta: - Tisztelt Nemzetgyűlés! A politikai gyilkosságoknak hosszú láncolatában, amelyek 1918 október 3-ike óta történtek Magyarországon, egy megrendítő és szomorú újabb eset történt, amely kötelességemmé teszi, hogy egész erkölcsi felháborodásommal (Általános élénk helyeslés.) az egész nemzetgyűlés tekintélyével és a magyar kormánynak szavával tiltakozzam az ilyen és hasonló esetek ellen és elhárítsak minden olyan látszatot, mintha bárki volna ebben az országban, akár a polgári társadalomban, akár a politikai pártokban, akár a hivatalos körökben, akár civil, akár katonai részről, aki pillanatig is hajlandó volna tűrni az ehhez hasonló eseteket. (Általános élénk helyeslés.) — Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét meggyilkolták. Ebben a pillanatban a nyomozás adatai még nem alakultak ki annyira, hogy azokról a Házat tájékoztatni tudnám, sőt előnyösebb ebben a pillanatban, ha azokról itt nem beszélek. A kormány mindent el fog követni az összes hatóságokkal egyetértve, hogy a hatóságok a legalaposabban és a legenergikusabban kikutassák a tetteseket. (Helyeslés.) akiket mihelyt kézrekerültek, statáriális bíróság elé állítunk. (Helyeslés.) Ebben az országban végérvényesen meg kell szüntetni az anarchiát. Elég volt a gyilkosságból és elég volt a vérből. Igaz, úgy van!) — Nem akarok ellen-Samuel sokat látni (Helyeslés.) és nem fogjuk eltűrni, hogy olyan emberek, akiknek keresztény morálról, tisztességről, becsületről, jogról és törvényről nincs fogalmuk, keresztény jelszavak ürügye alatt hasonló dolgokat kövessenek el, mint azok, akik az országot hónapok előtt rettegésben tartották. (Helyeslés.) — Sem a kormány, sem a nemzeti hadsereg, sem a fővezér, sem a nemzetgyűlés nem tűri, hogy ebben az országban titkos társaságok szerveződjenek (Úgy vant Úgy vant) felelőtlen elemekből, akik Budapesten és a vidéken garádálkodnak és a legnagyobb jogbiztonságot idézzék elő, a rend és törvény ellenére, hogy ennek az országnak jó hírnevét, becsületét a külföld előtt bemocskolják. (Úgy vant Úgy van!) Azok, akik ilyen dologra vetemednek, magának az országnak és annak a keresztény ügynek okozzák a kárt, amelyet szolgálni kívánnak. (Úgy van! Úgy vant) — Tisztelt Nemzetgyűlési Szükségünk van arra hogy a forradalmi szenvedélyek és a bűnös hajlamok minden oldalon leszoruljanak. (Úgy van! Úgy vant) Nekem és a magyar kormánynak szükségünk van arra, hogy ebben a küzdelemben az egész nemzetgyűlés erejére támaszkodhassunk. Én meg vagyok győződve arról, hogy ennek a nemzetgyűlésnek minden egyes tagja teljesen egyetért velem abban, hogy bíráskodni és büntetni ebben az országban csak a törvények alapján lehet. (Vgn vant Úgy vant) Aki ezenkívül önbíráskodást akar gyakoorlni és egyéni akciókra vetemedik, az közönséges gyilkos és gonosztevő. Az ilyennel szemben az állam törvényei alapján úgy is kell eljárni, (úgy vanl Úgy vant lobbiétól.) — A forradalmak első lázas idejében történtek és történhettek ilyen súlyos események. Mentegetni azokat sem tudom, mert én azt vallom, hogy bűnt bűnnel jóvátenni nem lehet. (Úgy van! Úgy van!) Most azonban, mivel van nemzetgyűlés, a nemzetgyűlésnek felelős kormánya, elérkezett az a pillanat, amikor ezekkel a sötét hatalmakkal, ezekkel a sötét emberekkel föl kell vennünk a küzdelmet, bármennyibe kerüljön is. (Úgy van! Van van!) Nem fogunk megrettenni semmiféle fenyelgető levelektől. Ha vannak ilyen titkos szervezetek, akkor föl kell oszlatni, be kell csukni (Élénk helyeslés.) és ha szükség van rá, föl kell akasztatni azokat. (Vau vant Uau vant) akik a béketárgyalások pillanatában a magyar nemzet jóhirét, becsületét az egész világ előtt meghurcolják. (Zajos helyeslés és taps.) — Nem érdeke e pillanatban az országnak’ az, hogy itt olyan elemek, akiknek úgy látszik, semmi sejtelmük sincs arról, hogy ennek az országnak milyen helyzete van a külfölddel szemben, napról-napra botrányokat provokáljanak, amelyek a kormányt, ezt a nemzetgyűlést, a politikai pártokat annak a látszatnak teszik ki, hogy mi ezekkel a bűntényekkel egyetértünk. Nem mélyen, tisztelt Nemzetgyűlés, az ország közönsége, ennek a nemzetnek összesése és a magyar kormány teljes egyöntetűséggel el van határozva, hogy ezeknek a forradalmi mozgalomnak, amelyeket 1918 október 31. óta különböző frakciók és pártok honosítottak meg, véget vetnek. — Jogrendre, törvénytiszteletre és a törvények uralmára van szükség ebben az országban (Úgy van, úgy van), helyre kell állítani az egész vonalon az állami rendet és aki ez ellen vét, azt az állam gépezete kell hogy összemorzsolja. (Élénk helyeslés minden oldalon.) Annál nagyobb kötelességünk ez, mert hiszen mi tudjuk azt, hogy mi volt az, amikor büntetlenül lehetett gyilkolni ebben az országban. (Úgy van, úgy van.) Mi éreztük egy ilyen terrorizmusnak sújtó kezét és keserűségét a börtönökben. Mi kijöttünk azokból a börtönökből. Istenünk megkegyelmezett, úgy, hogy nem lettünk áldozatai a többiekkel együtt ennek a terrorizmusnak. De a mi lelkünkben nem hoztuk ki a bosszú érzését. Pacifikálni akarunk. Azt akarjuk, hogy a társadalmi egyensúly, a rend helyreálljon. Aki akár jobboldali, akár balodali terrorral irritálja a közvéleményt, az Itt újabb viharon magvát veti el és esetileg újabb társadalmi erupcióknak válik okozójává. Nem a gyenge,ség diktál nekünk, amikor pacifikálni akarjuk a tömegeket, mert mi el vagyunk szánva, hogy a bűntetteseket megbüntessük. De büntesse őket az állam és a törvényes bíróság. (Úgy van, úgy van.) Viszont azt írjuk, hogy ne történhessenek események, amelyek újból fölizgatják azokat a tömegeket is, amelyek ma a legjobb uton vannak, hogy szakítsanak a múlt sötét emlékeivel és azzal a bűnös korszakkal, amely a proletárdiktatúra idején tényleg végig akart gázolni életen, halálon, jogbiztonságon, személyi szabadságon, családi boldogságon. Meg akarom nyugtatni itt, erről a helyről a nemzetgyűlést és a nemzetgyűlés útján az egész közvéleményt, hogy ebben az országban minden tényező azon lesz, hogy ennek a sötét bűnténynek minden körülménye a lehető legrövidebb időn belül kiderittessék és hogy azok, akik azt elkövették, példát statuáló büntetésben részesüljenek. (Élénk helyeslés.) — Megteszünk minden tekintetben minden preventív intézkedést, hogy hasonló dolgok