8 Órai Ujság, 1926. április (12. évfolyam, 74-84. szám)
1926-04-01 / 74. szám
CSÜTÖRTÖK 2. OLDAL ÓM ! UftlSSCj____________________________________ .A magyar üzletemberek csak kereskedni jönnek, de tőkét nem hajlandók befektetni —mondja a török kereskedelmi miniszter Törökország kereskedelme Triesten és a Balkánon át bonyolódik le Az új kereskedelmi törvény a francia és a német kereskedelmi jogon alapszik . A törökök tanulmányozzák a Hangya szövetkezet szervezetét.Ali Dzsenáni bey, török kereskedelmi miniszter nyilatkozata Angora, március. (Saját tudósítónktól.) Angora ma még nem úgy fest, mintha a fejlődő,új és erős Törökország fővárosa lenne. A régi kereteket most bővítik, hallatlanul sok építkezés folyik, hogy a régi várost, amely egy hegyen épült, új és modern városgyűrűvel vegyék körül. Kényelemről még szó sincs; alig lehet sok olyan új épületet felsorolni, mint a nemzetgyűlés, a kormányzópárt, a kemáliskola... Azonban lázas, nagyon eleven munka folyik mindenütt, csákánycsatttogás, ácsolás: épül az új főváros, épúgy, mint ahogy épül most az új Törökország. Akik az ország felépítésének terhes és felelősségteljes munkáját vállalták, a legnagyobb hazafiságról és nemzeti kötelességtudásról tesznek tanúságot, mert Angolában élni ma még annyi, mint lemondani a legelemibb kultúrkényelemről, lemondani a szórakozásról, lemondani az élet apró örömeiről egy új ország érdekében. Maguk a minisztériumok, a hatalmas és gazdag ország legfőbb intézőszervei is nagyrészt ócska magánházak kopott szobáiban székelnek. Bejelentettem magam Ali Dzsenáni bej kereskedelmi miniszter őexcellenciájának, aki a legnagyobb készséggel adta tudtomra, hogy van mondanivalója a magyar sajtó számára. Telefonon közölte velem a titkár, Medzsid bej dr., hogy a kegyelmes úr másnap délben fogad. A kegyelmes úr — alacsonyabb, feletéskőrű, koromfekete szemű ötvenes férfi — feláll az íróasztalától, ahol aktáiba temetkezett és rövid üdvözlés után várja a kérdéseket— Kegyelmes,.uram, a magyar, .sajtó, állandóan meleg érdeklődéssel viseltetik a török festményeinek sorsa iránt s, ezúttal ,a gazdasági, kereskedelmi és ipari vonatkozásokról szeretnék a legilletékesebb helyről felvilágosítást kapni. Erre a kérdésre különös súlyt helyezek s így adatok nélkül is meg tudom mondani, hogy a legutolsó években a helyzet nagyon megjavult. A kereskedelem maga tengeren Trieszten keresztül, vasúton pedig a Balkánon keresztül történik. Ez a nagy szállítási költség meglehetősen drágítja az árut, nemkülönben a több határnál kirótt tranzitvámok. Ezért a török kormány mindent megtesz a forgalom megkönnyítésére. Foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy lehetővé váljék a Dunán két közvetlen kapcsolatot teremteni Törökország feketetengerparti kikötői, így különösen Szamszun és Közép-Európa, illetőleg Magyarország között. — Hallottam, kegyelmes uram, hogy most készül el Törökország kereskedelmi törvénykönyve. Milyen példa után méltóztattak elkészíteni ? — Jelenleg még azok a kereskedelmi törvények vannak érvényben, amelyek a volt szultáni időkben voltak hatályosaik. Ezeket a francia Gode du Commerce alapján vette át .Törökország. Az új kereskedelmi törvénykönyv megalkotásánál vizsgálat tárgyává tettük majdnem az összes európai államok kereskedelmi jogát s az így elkészült törvényjavaslat, amely most is leginkább a francia és német kereskedelmi jogon alapszik, mintegy két hét múlva kerül a nemzetgyűlés színe elé a biztosítási és részvénytársasági joggal együtt. — Igaz-e, kegyelmes uram, hogy a török kormánynak komoly szándéka a szövetkezeti eszmét is terjeszteni ? — Igen. A szövetkezetük eszméjében rejlő hatalmas erőt is az ország talpraállításának szolgálatába akarjuk állítani és ezért tanulmányoztuk az összes államok szövetkezeti rendszerét. Köztük természetesen jelentős figyelemben részesítjük a ma-Makacs székrekedés, vastagbélkatarás, puffadás, csípőfájás, vértorlódás, aranyeres csomók, köztisztátalanságok eseteinél a természetes „Ferenc Józseft” keserűvíz, reggel és este egy-egy kis pohárral bevéve, rendkívül becses háziszer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint a Ferenc József víz még ingerlékeny belű betegeknél is fájdalom nélkül hat. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekbengyarországi „Hangya“ szövetkezet szervezetét. — Milyen jelenleg az ipar helyzete ? — Törökországnak azelőtt úgyszólván teljesen hiányzott az ipara, néhány speciális iparágtól eltekintve, mint pl. a szőnyegszövés. Maga az ország igen gazdag nyersanyagokban és sajnos, az a helyzet, hogy a nyersanyagot olcsón exportáltuk és a kész árut drágábban importáltuk. Ma már az ipar napról-napra rohamosan fejlődik, de még túlságosannem észlelhető a hatás, mert, sajnos, az ország igen nagy, a közlekedés most van fejlődőben és az egyes ipartelepek meglehetősen szétszórva létesültek. Tévedés azt hinni, hogy Törökország tőkeszegény. Tőke van itt, de az emberek ma még nem emelkedtek arnak a tudatára, hogy tőkéjüket iparvállalatokba fektessék. A kormány igen nagy súlyt helyez erre a propagandára és ezért külön „Bányászati és Iparbank“-ot létesített, hogy ilyen iparfejlesztési törekvéseket elősegítsen. — Különösen milyen iparágakra van most szüksége Törökországnak ? ■— Olyan iparágakat akarnak létesíteni, amelyeknek nyersanyaga az országban található, vagy pedig, amelyeknek a terméke a külkereskedelmi mérleg behozatali rovatát nagyon terheli, mint pl. a cukor. Törökország a világon aránylag a legnagyobb cukorfogyasztó állam. A kormány ezért a cukoriparnak különösen nagy kedvezményeket biztosít és már eddig két hatalmas cukorgyár létesítését sikerült elérnünk. Az egyik Tráciában, Konstantinápoly közelében, a másik Flakban, Kutákia környékén. Ez utóbbinak az alapításában igen nagyarányú érdekeltséget vállalt a cseh Skoda-gyár is, jelentős figyelmet fordítunk a világhírű török szőnyegszövőiparra is. A szövéshez szükséges fonalakat eddig vagy háziiparszerűleg, primitív módon készítették, vagy pedig,az exportált gyapjúból külföldön megfojtva, fonal alakjában roppant nagy mennyiségben importálták. Ezért már három fonógyárat alapítottunk. Egyébként a szőnyegipar minőségét állandó figyelemmel kíséri a kormány és igyekszik megőrizni az igazi, értékes, régi török motívumokat is. Textilgyár is létesült, amely az ország szövetszükségletét jórészben ki fogja elégíteni. — Kegyelmes uramnak mi a véleménye arról, vájjon magyar tőke juthat-e szerephez az ipar fejlesztésében ? — Sajnos, a magyar tőke ilyen irányban nem érdeklődik. Ennek az okát abban látom, hogy a magyar tőkések nem fordítottak fáradságot Törökország gazdasági lehetőségeinek megismerésére, mert azok az államok, amelyek Törökországot eléggé megismerték, nem vonakodtak tőkét fektetni a török ipar fejlesztésébe, így pl. a német, cseh, francia, olasz, osztrák tőkések résztvesznek ebben a munkában. A magyar üzletemberek csak kereskedni jönnek, de tőkét nem hajlandók befektetni és legnagyobb részük Konstantinápolyon túl nem utazik. Pedig ma már a kereskedelem súlypontja Konstantinápolyból belső Anatóliára helyeződött. — Nálunk, Magyarországon, sajnos, nagy a tőkeszegénység, kegyelmes uram s inkább a mi belső gazdasági helyzetünk az oka a magyar tőke részvétlenségének. — Tudom,ismerem a magyar gazdasági helyzetet. Önöknél a tőke nem hiányzik, megvan holttőke alakjában. Magyarország elvesztette nyersanyagkészletét, s van ipara. Törökországnak hatalmas nyersanyagkészlete van, de hiányzik az azt feldolgozó ipar. Itt lehet megtalálni a talajt az együttműködésre. — Hivatkoznak nálunk a még ki nem alakult jogi helyzetre ... — Azt is tudom. De például csak egynéhány, részben már készen álló, részben most készülő törvényjavaslatot említek meg, amelyek az én tárcám köréből kerülnek rövidesen a nagy nemzetgyűlés elé. Elsősorban a munkások és munkaadók közötti jogviszonyt szabályozó törvényt, a méter és kilogramszámításra való áttérésről szóló törvényt, továbbá a hazai ipar támogatására egy újabb törvényt, amely kötelességévé teszi az öszszes állami tisztviselőknek és alkalmazottaknak, hogy kizárólag belföldön készült ruházati cikkeket használhatnak. Egyébként a code civil, a polgári törvénykönyv is készen áll Svájc code civilje nyomán,, a büntetőtörvényikönyv, amely az olasz mintát veszi alapul, a kereskedelmi törvénykönyv, mint már említettem, német és francia példák után készült. Mondhatjuk tehát, hogy a régi keleti jog helyett a mai török kormány lassanként teljesen áttér a nyugateurópai jogra. Mindent megtettünk és megteszünk, hogy az ország fejlődjék és remélem, hogy a magyar testvérnemzet Törökország törekvéseivel szemben nem marad meg eddigi idegenkedésében és a mi iparunk fejlődését az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben fogja elősegíteni, mert ez mindkét államnak elsőrendű érdeke. Ali Dzsemáni bej az értékes beszélgetés után a, legszívélyesebb hangon vett tőlem búcsút s közben megkért, hogy az egyes osztályok vezérigazgatóival, különösen Fáik bejjel, a kereskedelmi osztály vezetőjével és Redzsái bejjel, az iparfejlesztési osztály vezetőjével is beszélgessek, mert így még teljesebb képet nyerhetek. , M. A. dr. Turati lesz Farinacci utóda a fasiszta párt főtitkári állásában A változásban a németellenes orientáció enyhülését látják Róma, március 30. (Bécsi Távirati Iroda.) A fasiszta nagytanács, amely éjjel tíz órától reggel hat óráig ülésezett, különböző kérdések elintézése után Farinacci utódjául Augusto Turati képviselőt nevezte ki a fasiszta párt főtitkárául. Turati mellett négy altitkár fog működni. Róma, március 31. (Saját tudósítónk távirata.) A fasiszta nagytanács ma éjszakai döntése nagy feltűnést keltett és a legkülönbözőbb kommentárokraadott alkalmat. Némelyek szerint ez a határozat is annak a mélyreható ellentétnek a következménye, amely Mussolini és Farinacci közt egyre élesebb lett a külpolitikai orientációt illetőleg. Farinacci, a fasiszta párt főtitkára a legszélsőségesebben képviselte a németellenes politikát és Farinacci távozását most úgy magyarázzák, hogy Mussolini szakítani akar a németellenes orientációval. Fasiszta körökben azonban a legenergikusabban cáfolják ezt a verziót és hangoztatják, hogy a párt főtitkári állásában bekövetkezett változás egyszerűen annak a fasiszta elvnek az érvényesítése, mely szerint senki sem tölthet be túl hosszú ideig országos fontosságú funkciót. A fasizmus — hangoztatják — arra törekszik, hogy minél gyakrabban váltogassa a garnitúrát és így alkalmat adjon a párt fiatal, tetterős tagjainak, hogy komoly, felelősségteljes állásokban szerezzenek maguknak politikai iskolázottságot. A fasisztáknak ezt a magyarázatát azonban általában kétkedéssel fogadják és sokkal inkább hitelre talál az a verzió, mely szerint Farinacci távozásainak mélyrehatóbb külpolitikai okai vannak. Sváb Erna bátyja kártyaveszteségei miatt lett öngyilkos? Egy híres ekartér játszma a bécsi milliomosok klubjában Bécs, márc. 31. (Bécsi tudósítónktól telefon jelentése.) Egy bécsi esti lap ma hosszabb cikkben azt írja Sváb Ernának a napokban Mentoneban elkövetett öngyilkosságáról, hogy a fiatal dúsgazdag úrileányazért vált meg az élettől, mert bátyja, Sváb Lőrinc bakkatán igen nagy összeget vesztett. Sváb Lőrinc állandó kártyapartnerei Tafter dr. és Ehrenfern dr., akik pompásan berendezett bécsi palotáikban folytatták a kártyacsatákat, ha előkelő klubokban már kioltották a nappali világosságot árasztó csillárokat. Ehrenfern dr. a Schwarzenberg téren lévő palotájában már 1919-ben rendkívül nagy öszszeget nyert Sváb Lőrinctől és Neumann Félixtől, úgyhogy akkoriban a M. B. Neumann és fiai cég, melynek egyik főnöke Neumann Félix, teljesen a Cseh Unió Bank befolyása alá került. Ezekkel a nagy kártyajátékokkal kapcsolatban sokat beszélnek arról az ekarté-játszmáról is, amelynél a Bécsben közismert Götz dr. feltűnően sokat vesztett Freund Hermann dr.-ral, az Alsóausztriai Leszámítolóbank igazgatójával szemben. Freundnak minden kiosztásában királya volt, úgyhogy akkoriban azt az élcet faragták a Präsidenten Clubban, amelyben a híres ekartepartit játszották, hogy a klubban csak a három szent király van jelen, mert a negyedik mindig Freundnál van. Ez a játszma akkora feltűnést keltett Bécs pénzarisztokráciája körében, hogy az erkölcsi szigorúságáról híres Alsóausztriai Leszámítolóbank is vizsgálatot indított, miképpen szeghette meg egyik igazgatója a minden alkalmazottat kötelező játéktilalmat. ... Értesítés! A Royal-Apolló, Omnia és Corso mozgószínházak igazgatóságai, tekintettel az Aranyláz és a Nyomorultak páratlan sikerére, ehhez a két filmhez méltó produkciókat akartak következő műsorukba beilleszteni. Miután egyedül egy film e két filmszenzációval nehezen vehette volna fel a versenyt, a színházak igazgatóságai rendelkezésükre álló filmanyaguk legjavából kiválasztottak egy egy slágert és a két filmet együttesen illesztették csütörtöki műsorukba. Az egyik film Kertész Mihálynak, a zseniális magyar rendezőnek A 13-as bérkocsi című új filmregénye Lily Damitdval, a bájos francia színésznővel a főszerepben, a másik viszont a francia esprit és öletesség reprezentáns alkotása, a No, ne izéljen, doktor úr! című vígjáték Nikolaj Rimsky főszereplésével. A két remekbe készült film minden bizonynyal ki fogja elégíteni a három színháznak nagyszerű műsorokká elkényeztetett közönségét. A Royal Apolló, Omnia és Corso igazgatósága. 1926 ÁPRILIS í A Műcsarnok téli kiállításának díjai (Saját tudósítónktól.) A Képzőművészeti Társulat bíráló bizottsága a téli kiállítás bezárása előtt dr. Lukács György b. t. t. elnöklete alatt tartott ülésében a téli kiállítás díjait a következőknek ítélte oda: A Képzőművészeti Társulat „Barta Károly ifjúsági díját", — melyet kizárólag 35 éven aluli művészek kaphattak meg. — Áldor János László: „Feketebundás nő“, Udvari Pált „Alföldi tanya" című műve nyerte. Az Eszterházy-vízfestmény díjat Gyintés Lajos kapta „Dolomitok" című művére. A Takarék- és Vásárpénztár Pállik Béla-díját, Markup Béla „Farkasok" című szobrának, a Takarék- és Vásárpénztár Jankó János- díját pedig: Biczó András „Ricsaj" című vízfestményének ítélte oda a bizottság. Kitüntető elismerést kapott: Barkász Lajos „Kiránduláson", Gaál János: „Női akt", Fried Pál „Uled Nail táncosnő" című festményére és Visnyovszky Lajos „Akt" c. szobrára. Visszahívják a párizsi olasz követet Párizs, március 31. (Wolff.) Az Ere Nouvelle kijelenti, hogy megbízható forrásból nyert értesülése szerint Avezzano báró párizsi olasz nagykövet egészségi okokból visszahívását kérte. A lap szerint valószínű, hogy ennek az elhatározásnak az az alapja, hogy az olasz kormány a Vatikánnal szemben és az európai koncert keretein belül új politikai követelését határozta el. Berlinben egy kokainbarlang nyolcvan vendégét, pincérét és alkalmazottját tartóztatták le . Bécs, márc. 31. (Bécsi tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből táviratozzák. Az egyik berlini mulatóhelyen a rendőrség razziát tartott és ez alkalommal leleplezett egy nagyarányú kokainbarlangot. A mulató nyolcvan vendégét, pincérét és alkalmazottját, akiknél nagymennyiségű kokaint találtak, letartóztatták. C. D.