8 Órai Ujság, 1926. május (12. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-01 / 98. szám

SZOMBAT OLDAL­ ben anélkül, hogy a tényállást felderítettük volna. Viszont hosszú bizonyítási eljárás lefolytatása a képviselőket hozná nehéz és függő helyzetbe, ami pedig a képviselői függetlenség rovására menne. Kényes és nehéz ez a kérdés, hiszen a Szilágyi Dezső által alkotott össze­férhetetlenségi törvény sem hozott megnyugvást a magyar közéletbe és nem nyújt védelmet igaztalan támadá­sokkal szemben. Meggyőződésem szerint ennek oka az a körülmény, hogy a képviselőknek egy része az összeférhetetlenség eseteit tisztán saját pártpolitikája szemüvegén át a közvéle­mény előtti hangulatkeltés szempontjából nézi. Így állhat elő azután az az eset, hogy ha valamelyik képviselő valamely vállalat igaz­gatóságában benne van és a vállalat bárme­lyik alkalmazottja törvényellenességet követ el, a pártpolitika által irányító­,a közvéle­mény nem a tényleges bűnös éhen fordul, hanem kipellengérezi az esettől teljesen tá­vol­l­­lő és arra semmiféle irányban befolyást nem gyakorló képviselőket is. — Gaál Gaszton radikális felfogása, hogy a képviselő egyáltalán ne lehessen semmiféle kereskedelmi társaság igazgatósági vagy fel­ügyelőbizottsági tagja, teljesen tiszta inten­cióból származik ugyan és a parlamentet mindenek fölé kívánja állítani, még­is túllő a célon. Hiszen akkor az ipar és kereskede­lem, de talán a­ földbirtok képviselői is ki­maradnának a törvényhozásból, illert a föld­­birtokos éppúgy érdekelve van a magyar törvény esetleges rendelkezései tekintetében, mint a kereskedő vagy iparos. Másrészt feltétlenül szükséges, hogy az egyes közgazdasági ágak képviselve legye­nek a parlamentben, éppen azért, mert ők ismerik legjobban a közgazdasági kérdése­ket. Nincs a világnak eg­­tlenegy törvény­­hozása sem, amely erre a radikális állás­pontra helyezkednék. Ez ellentétben áll a gyakorlati élet összes követelményeivel és az összeférhetetlenségi törvény alkotói sem tartották ezt a törvényhozást megfelelő működésével összeegyeztethetőnek. Ez a kérdés rövidesen a parlament elé kerül. Az egységes­ párt behatóan foglalkozik az összeférhetetlenségi törvény revízió­jával és a köz szempontjából kívánatos­ volna, hogy azt a sok elintézésre váró törvény­­javaslatot, amelyek között az összeférhetet­lenségi törvény revíziója is szerepel, az ob­­strukciós viták mellőzésével minél előbb tető alá hozza a Ház. Elsősorban tehát az ellenzéken áll, hogy ezzel a kérdéssel a par­lament minél előbb foglalkozzék, mert az egységes párt e törvény teljes revíziója elé semmiféle irányban akadályt gördíteni nem kíván. Aránylag azoknak a munkásoknak, akiknek van munkaalkalmuk, elég jó a keresetük, s általában a fix fizetésűek helyzete javul újab­ban. Rámutat arra, hogy a gazdaközönség ter­melési költségei mennyire megszaporodtak. Pontos adatokat sorol fel a petróleum és a szén drágulásáról, főként a szállítási költsé­grek nagymérvű emelkedéséről, ezzel szem­ben a búza ára nem emelkedett. Felhívja a földmívelésü­gyi miniszter fi­gyelmét a traktorok kérdésére, majd a föld­reform végrehajtásáról szól. Somogy megyei birtokán a reformot ő maga keresztülvitte, s a földhözjutottak az idén már harmadszor aratnak saját földjükön. Az alföldi birtoká­nál azonban nem avatkozott be az ügybe, azokat az OFB végezte, s ott még semmi ered­mény sincs. Dréhl Imre: Meg kell szüntetni az OFB-t! Hoyos Miksa gróf ezután a szesztermelés mai nehéz helyzetéről szól nagy részletes­séggel, majd az Országos Szeszértékesítő R. T.-vel foglalkozik. Az értékesítésből be­folyó összegek az utolsó fillérig a termelő­ket illetik. A sárvári műselyemgyár állan­­dóan áron alul kapta a szeszt. Bizonyos differencia csak a fuvarköltségeknél volt. Huszár Károly: Ez csak könyvelési tech­­nika. Majd beszélek róla! Hoyos Miksa gróf: Huszár azt is mondod­ta, hogy a külföld olcsóbban kapja a mai gyár szeszt, mint a belföldi vásárlók. És óriási tévedés. ! Rakovszky István: Ez nem közéleti met rál, hogy itt kartellt védelmezzen. 1 Hoyos Miksa: Ezt visszautasítom, mert én itt kötelességet teljesítek! (Nagy zaj a baloldalon.) ■ Rakovszky István: Ez összeférhetetlen! I Hoyos Miksa: Tessék a saját portája elöl söpörni. (Hosszantartó zaj a Ház mindig oldalán. Az elnök hosszasan rázza a csen­get és nagysokára tudja a csendet helyett. Utáni.) I Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy be­szédideje lejárt. I Hoyos Miksa gróf a költségvetést elfo­­gadja. 1 ÓMI ÚJSÁG Csáky Károly miniszter kijelentette, hogy a vesztegetéses szállítások révén a kincstárt károsodás nem érte A honvédelmi miniszter ismertette a katonai szállítá­sok rendszerét — Hoyos éles bírálata Pallavicini György politikai magatartásáról — A költségvetés mai vitája (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés mai ülését Vili óra előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök, aki a következő bejelentést tette: — Strausz István képviselő úr tegnapelőtti felszólalásában szóvá tette, hogy az 1921: XIV. t. c. 6. §-a alapján az állam­jegyek össz­­kibocsátásának ellenőrzésére kiküldött bi­zottság bizonyos mulasztásokat követett el, amennyiben ő nem hallott sem a bizottság feloszlatásáról, sem pedig arról, hogy a leg­utóbbi ülésen mit végzett a bankjegyek össz­­mennyiségének megállapítása dolgában.­­ A képviselő úr azt is hangoztatta, hogy a bizott­ságok adminisztrálása és figyelemmel kisé­rése a házelnöknek kötelessége.­­ — Erre megjegyzem, hogy az elnök a par­lament által kiküldött bizottság működésére befolyást nem gyakorolhat. Az adminisztráció kérdésében pedig teljesítettem kötelessége­met. A bizotságnak 1924 június 23-án tartott követelményeit és nem terjesztik ki a vá­lasztójogot. A földbirtokrendezés egy esetét ismerteti, azután majd követeli a munkás­ság sorsának enyhítését és hangoztatja, hogy a salgótarjáni eset intő példa. Sokan szeretnek most parlamentarizmus helyett diktatúráról beszélni. A frankügyről nem akar sokat beszélni. (Helyeslés a jobbolda­lon.) Lendvai István: Kenyérvita kell, nem frankvita ! Reisinger Fer­enc: Az ellenzék azért csi­nálta a frankvitát, hogy Briandnak ne le­gyen oka nemzetközi döntőbíróságot kérni. A kormány adja át ennek az ügynek a lik­vidálását egy más kormánynak. Ezután a titkos társaságok megszünteté­séről beszél, amit — szerinte — nem lehet rendelettel elintézni. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy be­ A honvédelmi miniszter a katonai szállításokról Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter állott fel ezután szólásra. — Kiss Menyhért képviselő — mondotta — felszólított, hogy az Avena rt.-gal kö­tött szállítási szerződéseket mutassam be a Háznak. Elvileg azonosítom magamat ezzel a kéréssel és egy-két nap múlva módom lesz a szóban forgó szerződéseket itt bemutatni. (Helyeslés.)­­ Kötelességemnek tartom, hogy a nem­zetgyűlést erről az ügyről tájékoztassam, hogy így teljesen tiszta kép álljon a Ház előtt. Megjegyzem, hogy az Avena részvénytársasággal a kincs­tárnak semmiféle nehézsége nem volt. Az Arenának mindössze három, szállítása van. Az egyik a debreceni körletbe szólott, ahol a vásári átlagos árnál — 27 százalék­kal kevesebb volt az ár, az V. vegyesdan­dárnál lévő szállításnál a vásári átlagárnál — 17 százalékkal kevesebb, a Budapesten történt szállításnál pedig a tőzsdei középár 4­2 százalék volt a szállításnál megállapí­tott árösszege.­­ Ezek után szükségesnek tartom rövi­den ismertetni azt, hogy az egyes szállításokat miként végzik és hogyan kötik le. Az illetékes vegyesdandár ellátási osztálya megállapítja az egy évi vagy egy hónapi szükségletet bizonyos termékekben és ekkor általános nyílt árlejtést bocsát ki. A beérke­zett ajánlatokat először egy bizottság bí­rálja el a vegyesdandárnál, azonban ez a bizottság nem az ellátási osztályból kerül ki.­­ A bizottság a honvédelmi minisztérium­ban székelő ellátási osztályhoz javaslattal szót vagy kevesebbet szállítson. A helyzet tehát az, hogy a szövetkezet vezérigazgatója azt gondolta, hogyha egyes vezető emberek jóindulatát meg nem engedett módon biz­tosítja, a szövetkezet részére bizonyos elő­nyöket tud szerezni. De a szövetkezetet éppen ezek a szállítá­sok tették tönkre, mert a deficitet nem bír­ták. A közszállítási szabályzatok utasításai és a mi utasításaink most is megfelelőek­­nek bizonyultak, mert megakadályozták azt, hogy a kincstárt károsodás érje. Kérem a tisztelt nemzetgyűlést, egyelőre ennyit ve­gyen tudomásul. Ha a vizsgálat következő részében újabb adatok merülnek fel, a nemzetgyűlést arról is tájékztatni fogom. (Általános helyeslés.) Dréhl Imre a következő felszólaló. Már a szanálás élét sürgette a pénzügyi fogal­mazói kar tagjainak pótlékát, akik azt tú­­lon-túl kiérdemelték. (Helyeslés.) Égetően sürgős a községi és közjegyzők státusának rendezése. (Helyeslés.) Erre vonatkozóan határozati javaslatot is nyújt be. A költség­­vetést elfogadja. Pakots József joyos felszólalását inkom­patibilisnek tartja. Dabasi-Halász Móric: Peyernek tegnap­ szabad volt? Pakots József: A morális züllésnek szo­morú tünete a szénapanama. Nincs igaza a honvédelmi miniszternek, aki azt mondotta,­­hogy Európában mindenütt voltak és van­nak szállítási visszaélések. Szomjas Gusztáv: Ez a ferdítés ! Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter: Ez csak helyzetkép volt! Pakots József: Sok mindent suttognak !

Next