8 Órai Ujság, 1927. április (13. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL 3 '3 o X ba epI­ | E?B •', • V­­Y 'Budapest, 1927 április 1 ** h­u.i.crt Péntek XIII. évfolyam 74. sz. I|j| Szerkesztőség és kiadóhivatal^p^József-korat 9,1. em. Telei önszántaink: József 463—06, József 463—07, József 463—08, József 463—09 EGYES SZÁM ARAI HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIA, ÉS OLASZORSZÁGBAN 50 CENT Termékeny beruházásokat A főváros tegnapi közgyűlésén, mely a húszmillió dolláros beruházási programot tárgyalta, elhangzott egy igen okos be­széd. Éber Antal, pénzügyi életünk egyik kiválósága, mondotta el ezt a beszédet, melynek szakszerű megállapításai, gya­korlati szempontjai, komoly igazságai na­gyon megszívlelésre méltók nemcsak a konkrét üggyel kapcsolatban, hanem mindama, beruházási tervek során, melyek akár az állam, akár a különböző törvény­­hatóságok részéről felmerültek. Azt mondja Éber Antal, hogy az egyharma­­dára csonkított országban csak produktív beruházásokat szabad végezni és minden nem produktív beruházást el kell utasí­tani. Nem lehet derure-borura kölcsö­nöket felvenni és milliárdokat fordítani olyan célokra, amelyeknek semmiféle gyakorlati értéke nincs és újabb, meg újabb terheket hárítani az adófizetőre, aki már amúgy is roskadozik terhei alatt. Akár az állam, akár a törvényhatóságok csak olyan beruházásokra gondolhatnak, amelyek hasznot hajtanak a köznek, me­lyeknek terhét viselni érdemes, annyival is inkább, mert maguk is értékek és érté­ket produkálnak. A politikai demagógiának esztendőkön keresztül kedvenc jelszava volt a beruhá­zás s ezt legszívesebben olyan célokra sür­gette, melyek a legnagyobb jóakarattal sem nevezhetők produktivoknak. Ugyan­akkor azonban nem mulasztotta el, hogy mennydörgő támadásokat intézzen a sú­lyos adók ellen s óvatos hallgatással tért napirendre afölött, hogy minden impro­duktív beruházás szükségképen csak az adókat szaporítja. Sajnos, egész Gereg törvényhatóság s közöttük nem utolsó sor­ban a főváros, nem tudott ellentállni ezeknek a pillanatnyi népszerűséggel ke­csegtető követeléseknek s beruházási pro­gramjukat inkább ezekre építették, sem­mint az észszerűség, megfontolás és előre­látás kívánalmaira. Adósságokat csinál­tak, kötelezettségeket vállaltak, melyek generáción keresztül fogják terhelni en­nek az országnak adófizetőit s ezekből a könnyelmű adósságokból vajmi kevés ju­tott igazán hasznos és produktív beruhá­­zá­sokra. De talán ma még nem késő Éber Antal figyelmeztető szava. Nem szabad többé káprázatokat kergetni, az adózókból kifa­csart fillérekből kielégíteni minden igényt, melyet a demagógia pártfogásába, vesz. Minden hatósági szervnek és minden kép­viseletnek, az államtól kezdve a legki­sebb községi testületig, arra kell fordí­tania minden erejét és leleményét, hogy a lakosság terheit csökkentse, keresetét, megélhetési viszonyait javítsa és­ nem ab­ban versenyezni, hogy ki tud több pénzt kiadni, ki tud több kölcsönt felvenni. Egy kicsit azzal is törődni kell, hogy az ilyen célokra felvett pénzt vissza is kell fizetni, természetesen az adózók zsebéből, vagy ha nem kölcsönpénzről van szó, ugyancsak az adózók terhein lehetne könnyíteni a felesleges költekezés mellő­zésével. Minden improduktív kiadás me­rénylet az ország ellen. Ezt jól gondolják meg a beruházási tervek készítői és vég­rehajtói­. M.vádtanács Na István dr., SeijeV. István és György felmutóztatását jóváhagyta Mamis lányzás, hivatalos hatalommal való visszaélés­ és sikkasztás bűncselekményei forognak fenn a döntés szerint (Saját tudósítónktól.) A büntetőtörvény­­szék vádtanácsa Ottrubay Dezső dr. ta­nácselnök elnöklete alatt, Falaky János dr. törvényszéki bíró előadása m­ellett és vitéz dr. Litvay Sándor törvényszéki bíró részvételével zárt ülésen foglalkozott ma a kora délutáni órákban azokkal a felfolya­modásokkal, amelyeket dr. Nagy István és társai bűnügyében részint a gyanúsítot­tak s védőik, részint a királyi ügyészség jelentettek be. A vádtanács hosszabb tanácskozás után hozta meg végzését, mely szerint Nagy István dr. törvényszéki bíró, dr. Sellő István ügyvédjelölt és Gazda György könyvszakértő előzetes letartóztatását jó­váhagyta, ezzel szemben helyt adott a vé­dők felfolyamodásának és Bogyó István dr.­ ügyvédnek valamint dr. Hódy Árpád joggyakornoknak szabadlábra helyezését rendelte el. A vizsgálóbíró tudvalévően a maga ré­széről szabadlábra helyezte Márk István dr. orvost is, de a királyi ügyészség ezt a végzést felfolyamodással támadta meg. A­­ vádtanács ezzel a felfolyamodással is má­r foglalkozott és ennek elutasításával hozzá­járult Márk szabadlábra helyezéséhez. A vádtanácsi végzés terjedelmes indokolása szerint a vádtanács elfogadta a vizsgáló­bíró által megállapított azt a tényállást, hogy Nagy István dr., mint tettes és Gazda György, valamint Sellő István dr., mint felbujtók ellen, súlyos gyam­okok vannak megvesztegetés bűntettére. A vádtanács úgy találta, hogy dr. Nagy Istvánt hamis tanúzásra való rábírás vét­sége és hivatali hatalommal való visszaélés vétsége, dr. Sellő Istvánt pedig sikkasztás bűntette elkövetésének alapos gyanúja ter­heli. E­zzel szemben a vádtanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy az általa szabadlábra helyezett Bogyó István dr., Hódy Árpád és Márk Istvánnal szemben nem merült fel olyan gyanúok, amely indo­kolná tenné további fogvatartásukat. Hadik János harca a biztosítási javaslat ellen a felsőházban Pesthy és Bud miniszterek polémiája a felsőházi ellenzéki felszólalásokkal. Élénk és magas nívójú vita a biztosítók körül (Saját tudósítónktól. ) A felsőh­áz­ mai ülése iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg és amikor Wlassics Gyula báró elnök egy­negyed 11 órakor megnyitotta a gyűlést, már meglehetősen telt padsorok mellett kezdték meg a tanácskozást. A "kormány tagjai közül Pesthy Pál igazságügyminisz­ter és Bod János pénzügyminiszter jelent meg az ülésen, míg a főrendek között már az ülés megnyitásakor helyet foglalt József és József Ferenc főherceg is. Az elnök napirend előtt bejelentette, hogy a közigazgatási bíróság megsemmisí­tette a közjegyzői kamarák felsőházi tag­­választását, majd közölte, hogy az Imre József dr. megválasztása ellen benyújtott panasznak a bíróság nem adott helyt. Ezután Szmrecsányi Lajos egri érsek, mint a legfőbb fegyelmi bíróság elnöke le­tette az esküt, majd Vargha Ferenc, mint az igazolóbizottság előadója tett jelentést. A napirend tárgysorozatán első pontként a gazdasági bizottság jelentése sz­erepelt, amelyet a Ház vita nélkül elfogadott. A gazdasági bizottság javaslatát a felső­ház egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint áttérnek a biztosítási törvényjavaslat­­ tárgyalására. A javaslat ismertetése után Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel, mert szük­ségesnek tartja, hogy ismertesse a javasa­latot és foglalkozzék a kisebbségi véle­ménnyel. A háború előtt kialakult az úgy­nevezett kikapcsolási rendszer a biztosítá­sok terén, ami szükségessé tette, hogy a biztosítást új alapokra fektessük. Ezt a helyzetet akkor is rendezni kellene, ha nem jöttek volna az országba­­külföldi­­biz­tosító intézetek. Ez a javaslat nem irányul a biztosított felek ellen, sőt azok érdekeit tartja szem előtt. A biztosítási ügyletet szanálni kell a szerződéses hűség jogelve alapján ami azt jelenti, hogy a szerződő felek köl­csönösen be kell, hogy tartsák vállalt köte­lezettségeiket. A törvény hozzáteszi azonban, hogy a szerződő felek úgy egyezzenek meg, hogy szabad elhatározásuk megma­radjon. A törvény jogsegélyt nyújt arra, hogy a biztosító intézetek a díjakat meg­kaphassák. A biztosító felek semmi ve­szélynek sincsenek kitéve, mert részükre minden védelem adva van. Hadik János gróf: A törvényjavaslat szövevényes! Pesthy Pál: A törvényjavaslatot,­­amely teljesen tárgyilagosan épült fel a közérdek szem előtt tartásával, a kormány átmeneti időre tervezi. A kisebbségi vélemény té­ved, amikor difiskul­tálja, hogy a kormány rendeleti jogot kér. Ez nem jelenti a tör­vényhozás mellőzését. Hadik János gróf: Meg kell változtatni a joggyakorlatot! Pesthy Pál ezután részletesen reflektál a kisebbségi véleményre és kimutatja, hogy ezek a kérdések már évtizedek óta megol­dásra várnak. Pesthy Pál: Az a vád hogy mi ezzel a javaslattal megkötöttük a biztosítottak ke­zét, nem áll meg. Hadik János ismételten közbeszól, mire Pesthy Pál igazságügy miniszter feléje for­dulva jegyzi meg: — Nem méltóztatott talán megérteni az 55. szakaszt! Hadik János: Nehéz is megérteni! Hadik János tovább vitatkozik az igaz­­ságü­gyminiszterrel, mire az elnöklő Wlassics Gyula báró így figyelmezteti: — Méltóztassék nyugodtan meghallgatni az igazságügy miniszter urat! Pesthy Pál ezután a kartel dolgával fog­lalkozik. A kartelnek a 75. törvény érájá­ban több létjogosultsága és lehetősége volt, mint most e törvény alapján. Negyedtizenkettő után néhány perccel jön­ át a felsőházba Bethlen István gróf mi­­niszterelnök, aki a folyosón Popovics Sám­a­dorral, a Nemzeti Bank elnökével fi­ssza-­­sabban tárgyalt. Az ülésteremben a minisz­terelnök nagy figyelemmel hallgatja az igazságügy miniszter beszédét. Pesthy Pál a kisebbségi vélemény többi pontjával foglalkozik Hadik János újabb közbeszólásai közepette. Azzal fejezi be be­szédét, hogy a javaslat a biztosítottak vé­delmét szolgálja, de életlehetőséget nyújt a biztosító vállalatoknak is. Kéri a javaslat elfogadását. Hadik polemizál Pesthy Pállal Ezután általános figyelem közben Hadik János szólal fel. — Elfogadtam volna ezt a törvényjavas­latot, — mondotta, —,ha azokat a súlyos érveket, amelyeket itt felhoztam ellene, honorálta volna az igazságügyminiszter úr. Mivel ez nem történt meg és mivel az igazságügyminiszter úr semmiféle változtat

Next