8 Órai Ujság, 1927. április (13. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL 3 '3 o X ba epI | E?B •', • VY 'Budapest, 1927 április 1 ** hu.i.crt Péntek XIII. évfolyam 74. sz. I|j| Szerkesztőség és kiadóhivatal^p^József-korat 9,1. em. Telei önszántaink: József 463—06, József 463—07, József 463—08, József 463—09 EGYES SZÁM ARAI HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIA, ÉS OLASZORSZÁGBAN 50 CENT Termékeny beruházásokat A főváros tegnapi közgyűlésén, mely a húszmillió dolláros beruházási programot tárgyalta, elhangzott egy igen okos beszéd. Éber Antal, pénzügyi életünk egyik kiválósága, mondotta el ezt a beszédet, melynek szakszerű megállapításai, gyakorlati szempontjai, komoly igazságai nagyon megszívlelésre méltók nemcsak a konkrét üggyel kapcsolatban, hanem mindama, beruházási tervek során, melyek akár az állam, akár a különböző törvényhatóságok részéről felmerültek. Azt mondja Éber Antal, hogy az egyharmadára csonkított országban csak produktív beruházásokat szabad végezni és minden nem produktív beruházást el kell utasítani. Nem lehet derure-borura kölcsönöket felvenni és milliárdokat fordítani olyan célokra, amelyeknek semmiféle gyakorlati értéke nincs és újabb, meg újabb terheket hárítani az adófizetőre, aki már amúgy is roskadozik terhei alatt. Akár az állam, akár a törvényhatóságok csak olyan beruházásokra gondolhatnak, amelyek hasznot hajtanak a köznek, melyeknek terhét viselni érdemes, annyival is inkább, mert maguk is értékek és értéket produkálnak. A politikai demagógiának esztendőkön keresztül kedvenc jelszava volt a beruházás s ezt legszívesebben olyan célokra sürgette, melyek a legnagyobb jóakarattal sem nevezhetők produktivoknak. Ugyanakkor azonban nem mulasztotta el, hogy mennydörgő támadásokat intézzen a súlyos adók ellen s óvatos hallgatással tért napirendre afölött, hogy minden improduktív beruházás szükségképen csak az adókat szaporítja. Sajnos, egész Gereg törvényhatóság s közöttük nem utolsó sorban a főváros, nem tudott ellentállni ezeknek a pillanatnyi népszerűséggel kecsegtető követeléseknek s beruházási programjukat inkább ezekre építették, semmint az észszerűség, megfontolás és előrelátás kívánalmaira. Adósságokat csináltak, kötelezettségeket vállaltak, melyek generáción keresztül fogják terhelni ennek az országnak adófizetőit s ezekből a könnyelmű adósságokból vajmi kevés jutott igazán hasznos és produktív beruházásokra. De talán ma még nem késő Éber Antal figyelmeztető szava. Nem szabad többé káprázatokat kergetni, az adózókból kifacsart fillérekből kielégíteni minden igényt, melyet a demagógia pártfogásába, vesz. Minden hatósági szervnek és minden képviseletnek, az államtól kezdve a legkisebb községi testületig, arra kell fordítania minden erejét és leleményét, hogy a lakosság terheit csökkentse, keresetét, megélhetési viszonyait javítsa és nem abban versenyezni, hogy ki tud több pénzt kiadni, ki tud több kölcsönt felvenni. Egy kicsit azzal is törődni kell, hogy az ilyen célokra felvett pénzt vissza is kell fizetni, természetesen az adózók zsebéből, vagy ha nem kölcsönpénzről van szó, ugyancsak az adózók terhein lehetne könnyíteni a felesleges költekezés mellőzésével. Minden improduktív kiadás merénylet az ország ellen. Ezt jól gondolják meg a beruházási tervek készítői és végrehajtói. M.vádtanács Na István dr., SeijeV. István és György felmutóztatását jóváhagyta Mamis lányzás, hivatalos hatalommal való visszaélés és sikkasztás bűncselekményei forognak fenn a döntés szerint (Saját tudósítónktól.) A büntetőtörvényszék vádtanácsa Ottrubay Dezső dr. tanácselnök elnöklete alatt, Falaky János dr. törvényszéki bíró előadása mellett és vitéz dr. Litvay Sándor törvényszéki bíró részvételével zárt ülésen foglalkozott ma a kora délutáni órákban azokkal a felfolyamodásokkal, amelyeket dr. Nagy István és társai bűnügyében részint a gyanúsítottak s védőik, részint a királyi ügyészség jelentettek be. A vádtanács hosszabb tanácskozás után hozta meg végzését, mely szerint Nagy István dr. törvényszéki bíró, dr. Sellő István ügyvédjelölt és Gazda György könyvszakértő előzetes letartóztatását jóváhagyta, ezzel szemben helyt adott a védők felfolyamodásának és Bogyó István dr. ügyvédnek valamint dr. Hódy Árpád joggyakornoknak szabadlábra helyezését rendelte el. A vizsgálóbíró tudvalévően a maga részéről szabadlábra helyezte Márk István dr. orvost is, de a királyi ügyészség ezt a végzést felfolyamodással támadta meg. A vádtanács ezzel a felfolyamodással is már foglalkozott és ennek elutasításával hozzájárult Márk szabadlábra helyezéséhez. A vádtanácsi végzés terjedelmes indokolása szerint a vádtanács elfogadta a vizsgálóbíró által megállapított azt a tényállást, hogy Nagy István dr., mint tettes és Gazda György, valamint Sellő István dr., mint felbujtók ellen, súlyos gyamokok vannak megvesztegetés bűntettére. A vádtanács úgy találta, hogy dr. Nagy Istvánt hamis tanúzásra való rábírás vétsége és hivatali hatalommal való visszaélés vétsége, dr. Sellő Istvánt pedig sikkasztás bűntette elkövetésének alapos gyanúja terheli. Ezzel szemben a vádtanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy az általa szabadlábra helyezett Bogyó István dr., Hódy Árpád és Márk Istvánnal szemben nem merült fel olyan gyanúok, amely indokolná tenné további fogvatartásukat. Hadik János harca a biztosítási javaslat ellen a felsőházban Pesthy és Bud miniszterek polémiája a felsőházi ellenzéki felszólalásokkal. Élénk és magas nívójú vita a biztosítók körül (Saját tudósítónktól. ) A felsőház mai ülése iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg és amikor Wlassics Gyula báró elnök egynegyed 11 órakor megnyitotta a gyűlést, már meglehetősen telt padsorok mellett kezdték meg a tanácskozást. A "kormány tagjai közül Pesthy Pál igazságügyminiszter és Bod János pénzügyminiszter jelent meg az ülésen, míg a főrendek között már az ülés megnyitásakor helyet foglalt József és József Ferenc főherceg is. Az elnök napirend előtt bejelentette, hogy a közigazgatási bíróság megsemmisítette a közjegyzői kamarák felsőházi tagválasztását, majd közölte, hogy az Imre József dr. megválasztása ellen benyújtott panasznak a bíróság nem adott helyt. Ezután Szmrecsányi Lajos egri érsek, mint a legfőbb fegyelmi bíróság elnöke letette az esküt, majd Vargha Ferenc, mint az igazolóbizottság előadója tett jelentést. A napirend tárgysorozatán első pontként a gazdasági bizottság jelentése szerepelt, amelyet a Ház vita nélkül elfogadott. A gazdasági bizottság javaslatát a felsőház egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint áttérnek a biztosítási törvényjavaslat tárgyalására. A javaslat ismertetése után Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel, mert szükségesnek tartja, hogy ismertesse a javasalatot és foglalkozzék a kisebbségi véleménnyel. A háború előtt kialakult az úgynevezett kikapcsolási rendszer a biztosítások terén, ami szükségessé tette, hogy a biztosítást új alapokra fektessük. Ezt a helyzetet akkor is rendezni kellene, ha nem jöttek volna az országbakülföldibiztosító intézetek. Ez a javaslat nem irányul a biztosított felek ellen, sőt azok érdekeit tartja szem előtt. A biztosítási ügyletet szanálni kell a szerződéses hűség jogelve alapján ami azt jelenti, hogy a szerződő felek kölcsönösen be kell, hogy tartsák vállalt kötelezettségeiket. A törvény hozzáteszi azonban, hogy a szerződő felek úgy egyezzenek meg, hogy szabad elhatározásuk megmaradjon. A törvény jogsegélyt nyújt arra, hogy a biztosító intézetek a díjakat megkaphassák. A biztosító felek semmi veszélynek sincsenek kitéve, mert részükre minden védelem adva van. Hadik János gróf: A törvényjavaslat szövevényes! Pesthy Pál: A törvényjavaslatot,amely teljesen tárgyilagosan épült fel a közérdek szem előtt tartásával, a kormány átmeneti időre tervezi. A kisebbségi vélemény téved, amikor difiskultálja, hogy a kormány rendeleti jogot kér. Ez nem jelenti a törvényhozás mellőzését. Hadik János gróf: Meg kell változtatni a joggyakorlatot! Pesthy Pál ezután részletesen reflektál a kisebbségi véleményre és kimutatja, hogy ezek a kérdések már évtizedek óta megoldásra várnak. Pesthy Pál: Az a vád hogy mi ezzel a javaslattal megkötöttük a biztosítottak kezét, nem áll meg. Hadik János ismételten közbeszól, mire Pesthy Pál igazságügy miniszter feléje fordulva jegyzi meg: — Nem méltóztatott talán megérteni az 55. szakaszt! Hadik János: Nehéz is megérteni! Hadik János tovább vitatkozik az igazságügyminiszterrel, mire az elnöklő Wlassics Gyula báró így figyelmezteti: — Méltóztassék nyugodtan meghallgatni az igazságügy miniszter urat! Pesthy Pál ezután a kartel dolgával foglalkozik. A kartelnek a 75. törvény érájában több létjogosultsága és lehetősége volt, mint most e törvény alapján. Negyedtizenkettő után néhány perccel jön át a felsőházba Bethlen István gróf miniszterelnök, aki a folyosón Popovics Sámadorral, a Nemzeti Bank elnökével fissza-sabban tárgyalt. Az ülésteremben a miniszterelnök nagy figyelemmel hallgatja az igazságügy miniszter beszédét. Pesthy Pál a kisebbségi vélemény többi pontjával foglalkozik Hadik János újabb közbeszólásai közepette. Azzal fejezi be beszédét, hogy a javaslat a biztosítottak védelmét szolgálja, de életlehetőséget nyújt a biztosító vállalatoknak is. Kéri a javaslat elfogadását. Hadik polemizál Pesthy Pállal Ezután általános figyelem közben Hadik János szólal fel. — Elfogadtam volna ezt a törvényjavaslatot, — mondotta, —,ha azokat a súlyos érveket, amelyeket itt felhoztam ellene, honorálta volna az igazságügyminiszter úr. Mivel ez nem történt meg és mivel az igazságügyminiszter úr semmiféle változtat