8 Órai Ujság, 1929. május (15. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-17 / 110. szám

PÉNTEK 8. OLDAL ÓJ&usjsig SZÍNHÁZ A klasszikus ifjúsági előadások rendezése a Nemzeti Színház hivatása Papp Mariska körülbelül három év óta a főváros tanügyi osztályának megbízásából ifjúsági előadásokat rendez a Városi Színház­ban. Ezekre az előadásokra hivatalból a fő­város iskoláinak növendékeit vitték el. Papp Mariska az előadások rendezését úgy oldotta meg, hogy jóformán kizárólag a Nemzeti Színház repertoárjának klasszikus darabjait játszotta, javarészt a Nemzeti Színház tagjai­val. Ezekhez az előadásokhoz rendelkezésére állottak a Nemzeti Színház ruhatárai, díszlet­tárai és kelléktárai is. Papp Mariska most rendszeresíteni akarja —­ természetesen a jövő szezontól kezdve — ezeket az ifjúsági előadásokat és erre vonat­kozólag kéréssel fordult a kultuszminiszterhez, hogy a tankerületi főigazgatók útján erkölcsi támogatásban részesítse. Papp Mariska intenciói kétségtelenül igen tiszteletreméltóak és azért, hogy intenzíven és eddig szép sikerrel foglalkozott az ifjúsági előadások kérdésével, feltétlen elismerést érdemel. De az ifjúsági előadások kérdése olyan nagy horderejű probléma­, hogy azt így, egy­szerűen, patriarkális módon elintézni nem lehet és amikor az ifjúsági előadásokat rend­szeresíteni akarják, azok rendezését magán­­személy kezébe letenni nem lehet. A Nemzeti Színház feladata, hogy klasz­­szikus ifjúsági előadásokat rendezzen. Az igazgató, — sajnos, — ezt a kérdést nem oldotta meg; pedig régebben igenis voltak ilyen előadások a Nemzeti Színházban s azok a legnagyobb erkölcsi és anyagi sikerekkel jártak. Hogy milyen nevelő hatásuk van az ifjúsági előad­­­soknak, arra nézve a kolozs­vári példára hivatkozunk. A kolozsvári Nem­zeti Színház fénykorában, de még az össze­omlás­­ ott közvetlenül is rendszeresen tar­tott ifjúsági előadásokat — minden hét szombat délutánján. Egyetemi és középisko­lai tanárok bevezető előadásokat tartottak az előadások előtt és e klasszikus délutánok voltak a színházak leglátogatottabb előadá­sai. És a legsikeresebbek is! ... Ilyen előadásokat kell rendeznie a Nem­zeti Színháznak is. Karolja fel Hevesi Sán­dor igazgató ezt az ügyet és ne engedje át Papp Mariskának azt, hogy a színpadon át az ifjúságot a klasszikusok megismerésére, az irodalom és a művészet tiszteletére és szere­­tetére tanítsa, hogy megkedveltesse velük a színházat, hogy jó előadásban, teljes felké­szültséggel tegye lelküket fogékonnyá a klasszikusok iránt. Ha havonként legalább is kétszer ilyen előadásokat rendez a színház, nem fog ráfizetni semmiképpen és azok a szí­nészek, akik a Papp Mariska vállalkozásá­nak keretében játszottak eddig, sem károsod­nának, nem esnének el keresetüktől, mert a Nemzeti Színház is honoráljá szombat dél­utáni fellépésüket. Mindenesetre foglalkozni kell a kérdéssel. Intenzíven és­ szeretettel kell foglalkoznia vele a Nemzeti Színház igazgatójának, mert a Nemzeti Színház hivatása, hogy klasszikus előadásokat rendezzen az ifjúságnak. ­ A Magyar Írók Egyesületének ünnepi díszelőadása a Nemzeti Színházban. Szom­baton este fél 11 órakor kezdődik a Nemzeti Színházban a Magyar Írók Egyesületének ünnepi díszelőadása, amely a Magyar Könyv­hét legkimagaslóbb eseménye lesz. Az iroda­lom és zeneművészet kiválóságai közül sze­mélyesen szerepelnek Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Móricz Zsigmond, Surányi Miklós, Vándor Iván. A gazdag­­műsoron Herczeg Ferenc és Orbók Attila egy-egy darabja szerepel, a Nemzeti Színház tagjai pedig a két egyfelvonásoson kívül még tizenkét költő versét mutatják be. Jegyek kaphatók a Nem­zeti Színház pénztáránál és az összes jegy­irodákban, valamint a rendezőség irodájában (Városház­ utca 14. félem. 6. Telefon: Aut. 892—82). __ _ „Papagáj" remek májusi műsora za­jos sikert arat minden este. E kellemes, intim szórakozóhelyen jól érzi magát mindenki. Elő­adás után tánc, párisi hangulat reggel 6 óráig. DÉCSI Ma is teljesen új műsorból áll a premierünk! Amerika nagy filmje: A pokolkerék Új amerikai sláger! A nagy küzdelem főszerepben: William Boyd, Ver* Reynolds Rudolf Schildkraut A „Diákszerelem“ 50-ik előadása Ünnepi estéje lesz holnap a Király­ Színháznak és ebben az ünnepben szívesen és elragadtatással osztozik a közönség. A „Diákszerelem' ' ötvene­dik előadása nem sablonos színházi és színpadi jubileum, mert itt egy olyan produkcióról van szó, amely iskola­ példája a színigazgatói hozzá­értésnek, a jó rendezői és színészi munka értéké­nek és eredményének. Rendesen azt szokták mon­­dani, hogy az a színház, amelyik jól megy, an­nak jó és zseniális a direktora, a rosszulmenő színház direktora pedig­­ nem ért a dolgához. Ezt a színházi aksziómát nem szabad ebben az esetben alkalmazni, mert Lázár Ödön évek sora óta céltudatos munkát végez és nem véletlen most, hogy eltalálta a közönség gusztusát. A ,,Diáksze­relem'­­ londoni előadását megnézte és nem volt elragadtatva tőle. Szilágyi Lászlóval átforr­ál­­tatta tehát a librettót: közelebb hozta hozzánk az operett szereplőit, a mesét, a muzsikát, a trük­köket, az egész operettet. Ez az első érdeme. A második, a tizedik, a századik pedig az, hogy ki­tűnően válogatta meg a „Diákszerelem“ szerep­lőit. A pompás darabot pompás együttes játszó, ennek köszönhető, hogy holnap este ötvenedszer telik meg zsúfolásig a Király­ Színház nézőtere a „Diákszerelem‘ ‘ előadására. Az igazgató mellett pedig nagy érdemei van­nak ebben a sikerben a rendezőnek. Nemcsak az­zal, hogy pompás keretet adott a darabnak és nagyszerű stílust, vidám nívót a játéknak, hanem azzal is, — és talán főképpen azzal,­­ hogy a „Diákszerelem" ‘ előadása ma, a negyvenkilencedik előadáson éppen olyan korrekt, éppen olyan ní­vós és éppen olyan fegyelmezett, mint volt a pre­mieren. Pedig azóta egy kissé megbolygatták az együttest: a kitűnő, rokonszenves Kertész Dezső kivált belőle, más partnert kaptak a primadon­nák. Az előadás mégis kitűnő. Gaál Franciska, Vaály Ilona, Pillér Irén, Bársony Rózsi, Rózsa­­hegyi Kálmán, Sziklai József, Latabár, Dénes Oszkár, Feleki Kamilló tehetségük és tudásuk ja­vát adják s így nem csoda, hogy a bostoni diá­kok minden este megnyerik a meccset. Az arány e pillanatban — 50:0, a Király­ Színház javára.­ F. J. — Nagymagyarországot! Ezen a címen csi­nos­ kiállítású kottafüzetben­ jelent meg Bruck­­ner László veszprémi karnagy irredenta fohásza, melyet Ledvák Marcal mélyérzésű versére szer­zett sok invencióval és tehetséggel. A fohászt a szerzők Rothermere lordnak ajánlották. — Tannhauser — Pilinszky Zsigmond. Pénteken, május 17-én Pilinszky Zsigmond, a berlini Städtische Oper művésze énekli a Tannhäuser címszerepét a Városi Színház­ban. Jegyek rendes esti helyárban a Városi Színház pénztáránál és az összes jegyiro­dákban. Legdrágább hely 6 pengő. A Nemzeti Színház tagjai a brettlin és idegen színpadokon A képviselő­házban tegnap költségvetési be­széde során Meskó Zoltán tiltakozott az ellen, hogy a Nemzeti Színház tagjai mindenféle lokálban szerepeljenek, mint ahogy a színház egyik tagja az Alpesi Faluban kutyaimitáció­val szerepelt. Aki nem tudja megállni helyét a Nemzeti Színház színpadán — mondotta, — és aki nem méltó arra a helyre, távozzék onnan, de nem engedhető­ meg, hogy minden­féle alacsonyrendű helyen fellépjen. Tökéletesen egyetértünk ezzel a felszólalás­sal. Mi is a Nemzeti Színház szégyenének tart­juk azt, hogy egyik művésze az Alpesi Falu publikuma előtt bohóckodjék és alantas pro­dukciókat végezzen. Megszégyenítése ez azok­nak a szent és nemes tradícióknak, melyeket a Nemzeti Színház jelent és amelyeket tisztelnie kell mindenkinek, de legelsősorban is — a Nemzeti Színház tagjának. A pénz szük­ség se viheti a brettlire az ország első szín­padának művészét, mert­­ nincs is rá­szorulva arra, hogy lokálokban aprópénzre váltsa fel a talentumát. A Nemzeti Színház igazgatójának a leg­komolyabban foglalkoznia kell ezzel a dolog­gal. Ismerjük az ő felfogását ebben a kér­désben és tudjuk azt, hogy őt — amikor a Nemzeti Színház művészeinek idegen­­színpa­dokon való vendégszereplései ellen tiltako­zott, — kudarcok érték. Éppen azért, most, az új szerződések megkötése előtt, a szerződ­­tetési tárgyalások alatt és a szerződések meg­szövegezésében: erélyesebb és radikálisabb eszközökhöz kell nyúlnia. Ezt a kóklerkedést egyszers mindenkorra lehetetlenné kell tenni. Nemcsak azért, mert művészietlen és nem ízléses valami, hanem azért és talán fő­ként azért, mert a Nemzeti Színház presztí­zsét sérti. Privát társaságban bárki azt csinálhatja, amit akar, de kiáltani a nagyközönség elé: csinadratta, bum, bum, bum, mélyen tisztelt publikum, én, a Nem­zeti Színház művésze, most utánozni fogom a kis pincsiket, a juhászkutyákat, a foxikat és a dolgokat, ez már sok, ezt meg kell aka­dályozni minden áron. Most, a szerződési tárgyalások megindulá­sakor össze kell fognia e kérdésben a kultusz­minisztériumnak a Nemzeti Színház igazgató­jával és együttesen kell szabályozniuk a ven­dégszerepléseket. Vissza kell tartaniuk a Nem­zeti Színház tagjait az alpesi falu-féle fellé­pésektől és lehetetlenné kell ternni, hogy a folytonos vendégszereplések által felforgassák minduntalan a Nemzeti Színház rep­ertoár­­ját. Hála istennek: a Nemzeti Színház tagjai két színházban játszhatnak; ami pedig a ma­­gánszínházakat illeti, ők sincsenek rászorulva a Nemzeti Színház tagjaira. Rengeteg igen te­­hetséges és kitűnő színész sétál foglalkozás nél­kül és egész színész generációk vannak, ame­lyeknek sorából a legjobbakat, a legtehetsége­sebbeket sem lehet elhelyezni a legnagyobb A legérdekesebb házi főpróba Vetélytársak — Magyar Színház Szerdán este tartotta meg a Magyar Színház a Vetélytársak házi főpróbáját. Ennek a házi főpróbának Lenyűgöző hatása alatt bátran lehet mondani, hogy ez volt ennek a szezonnak nem­csak legsikeresebb, de legérdekesebb és legtartal­masabb házi főpróbája is. Az előadássz­erű pró­bán teljes erejével és teljes mélységével bonta­kozott ki nemcsak ennek az emberi tartalmas­ságában oly gazdag darabnak minden szépsége, hanem az előadás újszerűsége, a szcenikai, ren­dezői, technikai ötleteik sokasága és újsága. Ezek a darabból fakadnak és mind az íróval egyirású művészi gondolatok és inspirációk. Itt egy új stílusról van­ szó, amely a velejéig modern­, em­beri és igaz. A hatás teljes volt. Az illúzió töké­letes. Az ember meggazdagodva távozott a szín­házból. Tőkés Anna, Somlay Artúr, Kiss Ferenc, Jávor, Z. Molnár, Bánóczy, Balassa, Dénes, Stella, Dávid előadtába az utolsó szóig kihozta ennek a rendkívüli darabnak minőség értékét. A bécsi Burgtheater vendégjátéka a Fővárosi Operettszínházban FÓRUM Jan chaney FÓRUM Heh­e danmei toronyőr ZORO ÉS HURU­­H HÁGAI OROSZLÁN I Gaál Franciska _.... Itflic& Bil­er Irén fl^ Vaály Ilona Sziklay József Rózsahegyi Kálmán Dénes Oszkár wM Diákszerelem I Orosz Vilma, Bársony Rózsi, Latabár Árpád, Kristóf Ferenc, Feleki Km­git, ■■ Kerekes Györe,____________________Király SZínHÁZ ! Műsor: Kedden, május 21-én: Luftwechsel. Szerdán, május 22-én: Die Frau in der Wolke. Csütörtökön­, május 23-án: Arm wie ei­ne Kir­­chenmaus. Pénteken, május 24-én: Ostertéb­en. Négy remek vígjáték a Burgszínház legelső színészeivel. 1929 MÁJUS 17 műsora vezet! [. erőlködéssel sem: ezeket játszassák s a maguk együttesét foglalkoztassák a magánszínházak. Előadásaik éppen olyan jók lesznek a vendé­gek közreműködése nélkül, mint most közre­működésükkel. Vagy talán — még jobbak lesznek!... — Iskolahangverseny. A Fodor-féle áll. eng. magánzeneiskola nyilvános évzáró növendék­­hangversenyeit e hét folyamán rendezi a Zene­művészeti Főiskola nagytermében. A kitűnően vezetett iskola eddig megtartott két hangverse­nyén jelentős, nagy ígéreteket is hallottunk: Bados Dezső tanár IV. és V. középosztályos kis csodahegedűseit. Rothfeld Gábor és if­j. Környei László hozzávetőleg 10 éves gyerekek, akiknek hegedűjátékából naiv öntudatlansággal nyilatko­zik meg a félreismerhetetlen zseni. A zongoratan­­szak tanárai közül Berg Lili, Braun Paula, Ha­tók Árpád, Kálmán György, Regchofsky Sándor, Szatmári Tibor és Zoltán László,­­ a hegedű­tanárok közül Rados Dezsőn kívül Horowitz Pál és Horti Sándor mutattak be növendékeket, akik kivétel nélkül nagytehetségűek és elsőrendű, lelkiismeretes művészi és technikai készültségről számoltak be. A növendékek kitűnő rutin­nal, stílussal és fegyelmezett össz­játékkal adtak elő zárószámként egy-egy kamarazene­tételt, dicsőséget hozva hivatott tanáruknak, Waldbauer Imrének. A terem zsúfolásig megtelt közönséggel, akik hálás lelkesedéssel ünnepelték a tehetséges fiatalokat tanárjaikkal együtt. (Dr. K. M.) Három bokor saláta — háromszáz pengő Érdekes szerzői jogbitorlási pör a „legújabb­­slágerdalok" körül (Saját tudósítónktól.) Ki ne ismerné az utca harsányhangú rikkancsait, akik a sarkon, a mulatók, színházak előtt fáradhatatlanul üvöltik a járókelők fülébe: — Harminckettes baka vagyok én! Teve van egypupu ... Három bokor saláta! — csak tíz fillér a „legújabb slágerdalok" ára! — és ki ne adna szívesen tíz fillért „három bokotr salátáért", amely még a zöldségpiacon is en­nek az összegnek legalább ötszörösébe ke­rül ma. Az üzlet jó volt, mindaddig, amíg csak egy nyomda hozta forgalomba a mai operettek népszerű slágereit. Az Ehrenfeld Testvérek nyomdai cég azonban, amely a szövegíró Har­­math Imrétől kizárólagos jogot szerzett e szö­vegek kiadására, hamarosan rájött, hogy a Jókai-nyomda is kiadja és rikkancsokkal áru­­síttatja e szövegeket, potom tíz fillérért. Meg­indult a szerzői jogbitorlási, zárlati és kárté­rítési per, amelyben Nyári Zoltán dr. törvény­­széki bíró ma mondta ki az ítéletet. Eszerint a szerzői jogbitorlás fennforog s ezért a Jókai-nyomda 40­0 pénzbüntetést, kártérítés címén pedig 300 pengőt köteles fizetni az Ehrenfeld-cégnek, így került a „három bokor saláta" a háromszáz pengőbe. — Hősi emlékavatás a szegedi felsőtanyán. A szegedi felsőtanyai hősök emlékének jú­nius 16-án történő leleplezése országos jel­legű ünnepség keretében fog megtörténni, amelyen a kormányzót Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter képviseli. Az emlékmű leleplezése alkalmával József királyi herceg mond emlékbeszédet. Ugyanezen a napon üli meg harmincéves jubileumát a felsőtanyai mezőgazdasági népkör, amelyen serlegavató be­szédet Klebelsiberg Kunó gróf kultuszminisz­ter mond. — A garázda legény leszúrta szerelmesének bátyját. Kötekedő, garázda fiatalembernek ismerte Dormándon mindenki Pintér Béla gazda­­legényt Egy kocsmai mulatozás után éjszaka bekopogtatott Nagy József gazda ablakán, mert szeretett volna ennek leányával beszélgetni. Nagy József hazaküldte az éjszakai udvarlót, aki azonban, nem tágított. Közben kijött az udvarra Nagy Balázs, a leány testvére. Dula­kodni kezdtek s végül Pintér kirántotta a zsebé­ben rejtegetett éles kenyérvágó kést s azt mar­kolatig döfte Nagy Balázs hátába. Az­ egri tör­vényszék hétévi fegyházra ítélte a gyilkos gazda­legényt. A Tábla ma Pintér büntetését ötévi fegyházra mérsékelte. Fekbértől és egyéb bosszúságtól kíméli meg magát, ha postacsomagjára és szál­­lítólevelére előre felírja, mi történjék vele a kézbesítés akadályának esetében. "a van a KERT-WÖZÍ *­,8 és VjlO ünnepélyes megnyitója!

Next