8 Órai Ujság, 1929. május (15. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-17 / 110. szám
PÉNTEK 8. OLDAL ÓJ&usjsig SZÍNHÁZ A klasszikus ifjúsági előadások rendezése a Nemzeti Színház hivatása Papp Mariska körülbelül három év óta a főváros tanügyi osztályának megbízásából ifjúsági előadásokat rendez a Városi Színházban. Ezekre az előadásokra hivatalból a főváros iskoláinak növendékeit vitték el. Papp Mariska az előadások rendezését úgy oldotta meg, hogy jóformán kizárólag a Nemzeti Színház repertoárjának klasszikus darabjait játszotta, javarészt a Nemzeti Színház tagjaival. Ezekhez az előadásokhoz rendelkezésére állottak a Nemzeti Színház ruhatárai, díszlettárai és kelléktárai is. Papp Mariska most rendszeresíteni akarja — természetesen a jövő szezontól kezdve — ezeket az ifjúsági előadásokat és erre vonatkozólag kéréssel fordult a kultuszminiszterhez, hogy a tankerületi főigazgatók útján erkölcsi támogatásban részesítse. Papp Mariska intenciói kétségtelenül igen tiszteletreméltóak és azért, hogy intenzíven és eddig szép sikerrel foglalkozott az ifjúsági előadások kérdésével, feltétlen elismerést érdemel. De az ifjúsági előadások kérdése olyan nagy horderejű probléma, hogy azt így, egyszerűen, patriarkális módon elintézni nem lehet és amikor az ifjúsági előadásokat rendszeresíteni akarják, azok rendezését magánszemély kezébe letenni nem lehet. A Nemzeti Színház feladata, hogy klaszszikus ifjúsági előadásokat rendezzen. Az igazgató, — sajnos, — ezt a kérdést nem oldotta meg; pedig régebben igenis voltak ilyen előadások a Nemzeti Színházban s azok a legnagyobb erkölcsi és anyagi sikerekkel jártak. Hogy milyen nevelő hatásuk van az ifjúsági előadsoknak, arra nézve a kolozsvári példára hivatkozunk. A kolozsvári Nemzeti Színház fénykorában, de még az összeomlás ott közvetlenül is rendszeresen tartott ifjúsági előadásokat — minden hét szombat délutánján. Egyetemi és középiskolai tanárok bevezető előadásokat tartottak az előadások előtt és e klasszikus délutánok voltak a színházak leglátogatottabb előadásai. És a legsikeresebbek is! ... Ilyen előadásokat kell rendeznie a Nemzeti Színháznak is. Karolja fel Hevesi Sándor igazgató ezt az ügyet és ne engedje át Papp Mariskának azt, hogy a színpadon át az ifjúságot a klasszikusok megismerésére, az irodalom és a művészet tiszteletére és szeretetére tanítsa, hogy megkedveltesse velük a színházat, hogy jó előadásban, teljes felkészültséggel tegye lelküket fogékonnyá a klasszikusok iránt. Ha havonként legalább is kétszer ilyen előadásokat rendez a színház, nem fog ráfizetni semmiképpen és azok a színészek, akik a Papp Mariska vállalkozásának keretében játszottak eddig, sem károsodnának, nem esnének el keresetüktől, mert a Nemzeti Színház is honoráljá szombat délutáni fellépésüket. Mindenesetre foglalkozni kell a kérdéssel. Intenzíven és szeretettel kell foglalkoznia vele a Nemzeti Színház igazgatójának, mert a Nemzeti Színház hivatása, hogy klasszikus előadásokat rendezzen az ifjúságnak. A Magyar Írók Egyesületének ünnepi díszelőadása a Nemzeti Színházban. Szombaton este fél 11 órakor kezdődik a Nemzeti Színházban a Magyar Írók Egyesületének ünnepi díszelőadása, amely a Magyar Könyvhét legkimagaslóbb eseménye lesz. Az irodalom és zeneművészet kiválóságai közül személyesen szerepelnek Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Móricz Zsigmond, Surányi Miklós, Vándor Iván. A gazdagműsoron Herczeg Ferenc és Orbók Attila egy-egy darabja szerepel, a Nemzeti Színház tagjai pedig a két egyfelvonásoson kívül még tizenkét költő versét mutatják be. Jegyek kaphatók a Nemzeti Színház pénztáránál és az összes jegyirodákban, valamint a rendezőség irodájában (Városház utca 14. félem. 6. Telefon: Aut. 892—82). __ _ „Papagáj" remek májusi műsora zajos sikert arat minden este. E kellemes, intim szórakozóhelyen jól érzi magát mindenki. Előadás után tánc, párisi hangulat reggel 6 óráig. DÉCSI Ma is teljesen új műsorból áll a premierünk! Amerika nagy filmje: A pokolkerék Új amerikai sláger! A nagy küzdelem főszerepben: William Boyd, Ver* Reynolds Rudolf Schildkraut A „Diákszerelem“ 50-ik előadása Ünnepi estéje lesz holnap a Király Színháznak és ebben az ünnepben szívesen és elragadtatással osztozik a közönség. A „Diákszerelem' ' ötvenedik előadása nem sablonos színházi és színpadi jubileum, mert itt egy olyan produkcióról van szó, amely iskola példája a színigazgatói hozzáértésnek, a jó rendezői és színészi munka értékének és eredményének. Rendesen azt szokták mondani, hogy az a színház, amelyik jól megy, annak jó és zseniális a direktora, a rosszulmenő színház direktora pedig nem ért a dolgához. Ezt a színházi aksziómát nem szabad ebben az esetben alkalmazni, mert Lázár Ödön évek sora óta céltudatos munkát végez és nem véletlen most, hogy eltalálta a közönség gusztusát. A ,,Diákszerelem' londoni előadását megnézte és nem volt elragadtatva tőle. Szilágyi Lászlóval átforráltatta tehát a librettót: közelebb hozta hozzánk az operett szereplőit, a mesét, a muzsikát, a trükköket, az egész operettet. Ez az első érdeme. A második, a tizedik, a századik pedig az, hogy kitűnően válogatta meg a „Diákszerelem“ szereplőit. A pompás darabot pompás együttes játszó, ennek köszönhető, hogy holnap este ötvenedszer telik meg zsúfolásig a Király Színház nézőtere a „Diákszerelem‘ ‘ előadására. Az igazgató mellett pedig nagy érdemei vannak ebben a sikerben a rendezőnek. Nemcsak azzal, hogy pompás keretet adott a darabnak és nagyszerű stílust, vidám nívót a játéknak, hanem azzal is, — és talán főképpen azzal, hogy a „Diákszerelem" ‘ előadása ma, a negyvenkilencedik előadáson éppen olyan korrekt, éppen olyan nívós és éppen olyan fegyelmezett, mint volt a premieren. Pedig azóta egy kissé megbolygatták az együttest: a kitűnő, rokonszenves Kertész Dezső kivált belőle, más partnert kaptak a primadonnák. Az előadás mégis kitűnő. Gaál Franciska, Vaály Ilona, Pillér Irén, Bársony Rózsi, Rózsahegyi Kálmán, Sziklai József, Latabár, Dénes Oszkár, Feleki Kamilló tehetségük és tudásuk javát adják s így nem csoda, hogy a bostoni diákok minden este megnyerik a meccset. Az arány e pillanatban — 50:0, a Király Színház javára. F. J. — Nagymagyarországot! Ezen a címen csinos kiállítású kottafüzetben jelent meg Bruckner László veszprémi karnagy irredenta fohásza, melyet Ledvák Marcal mélyérzésű versére szerzett sok invencióval és tehetséggel. A fohászt a szerzők Rothermere lordnak ajánlották. — Tannhauser — Pilinszky Zsigmond. Pénteken, május 17-én Pilinszky Zsigmond, a berlini Städtische Oper művésze énekli a Tannhäuser címszerepét a Városi Színházban. Jegyek rendes esti helyárban a Városi Színház pénztáránál és az összes jegyirodákban. Legdrágább hely 6 pengő. A Nemzeti Színház tagjai a brettlin és idegen színpadokon A képviselőházban tegnap költségvetési beszéde során Meskó Zoltán tiltakozott az ellen, hogy a Nemzeti Színház tagjai mindenféle lokálban szerepeljenek, mint ahogy a színház egyik tagja az Alpesi Faluban kutyaimitációval szerepelt. Aki nem tudja megállni helyét a Nemzeti Színház színpadán — mondotta, — és aki nem méltó arra a helyre, távozzék onnan, de nem engedhető meg, hogy mindenféle alacsonyrendű helyen fellépjen. Tökéletesen egyetértünk ezzel a felszólalással. Mi is a Nemzeti Színház szégyenének tartjuk azt, hogy egyik művésze az Alpesi Falu publikuma előtt bohóckodjék és alantas produkciókat végezzen. Megszégyenítése ez azoknak a szent és nemes tradícióknak, melyeket a Nemzeti Színház jelent és amelyeket tisztelnie kell mindenkinek, de legelsősorban is — a Nemzeti Színház tagjának. A pénz szükség se viheti a brettlire az ország első színpadának művészét, mert nincs is rászorulva arra, hogy lokálokban aprópénzre váltsa fel a talentumát. A Nemzeti Színház igazgatójának a legkomolyabban foglalkoznia kell ezzel a dologgal. Ismerjük az ő felfogását ebben a kérdésben és tudjuk azt, hogy őt — amikor a Nemzeti Színház művészeinek idegenszínpadokon való vendégszereplései ellen tiltakozott, — kudarcok érték. Éppen azért, most, az új szerződések megkötése előtt, a szerződtetési tárgyalások alatt és a szerződések megszövegezésében: erélyesebb és radikálisabb eszközökhöz kell nyúlnia. Ezt a kóklerkedést egyszers mindenkorra lehetetlenné kell tenni. Nemcsak azért, mert művészietlen és nem ízléses valami, hanem azért és talán főként azért, mert a Nemzeti Színház presztízsét sérti. Privát társaságban bárki azt csinálhatja, amit akar, de kiáltani a nagyközönség elé: csinadratta, bum, bum, bum, mélyen tisztelt publikum, én, a Nemzeti Színház művésze, most utánozni fogom a kis pincsiket, a juhászkutyákat, a foxikat és a dolgokat, ez már sok, ezt meg kell akadályozni minden áron. Most, a szerződési tárgyalások megindulásakor össze kell fognia e kérdésben a kultuszminisztériumnak a Nemzeti Színház igazgatójával és együttesen kell szabályozniuk a vendégszerepléseket. Vissza kell tartaniuk a Nemzeti Színház tagjait az alpesi falu-féle fellépésektől és lehetetlenné kell ternni, hogy a folytonos vendégszereplések által felforgassák minduntalan a Nemzeti Színház repertoárját. Hála istennek: a Nemzeti Színház tagjai két színházban játszhatnak; ami pedig a magánszínházakat illeti, ők sincsenek rászorulva a Nemzeti Színház tagjaira. Rengeteg igen tehetséges és kitűnő színész sétál foglalkozás nélkül és egész színész generációk vannak, amelyeknek sorából a legjobbakat, a legtehetségesebbeket sem lehet elhelyezni a legnagyobb A legérdekesebb házi főpróba Vetélytársak — Magyar Színház Szerdán este tartotta meg a Magyar Színház a Vetélytársak házi főpróbáját. Ennek a házi főpróbának Lenyűgöző hatása alatt bátran lehet mondani, hogy ez volt ennek a szezonnak nemcsak legsikeresebb, de legérdekesebb és legtartalmasabb házi főpróbája is. Az előadásszerű próbán teljes erejével és teljes mélységével bontakozott ki nemcsak ennek az emberi tartalmasságában oly gazdag darabnak minden szépsége, hanem az előadás újszerűsége, a szcenikai, rendezői, technikai ötleteik sokasága és újsága. Ezek a darabból fakadnak és mind az íróval egyirású művészi gondolatok és inspirációk. Itt egy új stílusról van szó, amely a velejéig modern, emberi és igaz. A hatás teljes volt. Az illúzió tökéletes. Az ember meggazdagodva távozott a színházból. Tőkés Anna, Somlay Artúr, Kiss Ferenc, Jávor, Z. Molnár, Bánóczy, Balassa, Dénes, Stella, Dávid előadtába az utolsó szóig kihozta ennek a rendkívüli darabnak minőség értékét. A bécsi Burgtheater vendégjátéka a Fővárosi Operettszínházban FÓRUM Jan chaney FÓRUM Hehe danmei toronyőr ZORO ÉS HURUH HÁGAI OROSZLÁN I Gaál Franciska _.... Itflic& Biler Irén fl^ Vaály Ilona Sziklay József Rózsahegyi Kálmán Dénes Oszkár wM Diákszerelem I Orosz Vilma, Bársony Rózsi, Latabár Árpád, Kristóf Ferenc, Feleki Kmgit, ■■ Kerekes Györe,____________________Király SZínHÁZ ! Műsor: Kedden, május 21-én: Luftwechsel. Szerdán, május 22-én: Die Frau in der Wolke. Csütörtökön, május 23-án: Arm wie eine Kirchenmaus. Pénteken, május 24-én: Ostertében. Négy remek vígjáték a Burgszínház legelső színészeivel. 1929 MÁJUS 17 műsora vezet! [. erőlködéssel sem: ezeket játszassák s a maguk együttesét foglalkoztassák a magánszínházak. Előadásaik éppen olyan jók lesznek a vendégek közreműködése nélkül, mint most közreműködésükkel. Vagy talán — még jobbak lesznek!... — Iskolahangverseny. A Fodor-féle áll. eng. magánzeneiskola nyilvános évzáró növendékhangversenyeit e hét folyamán rendezi a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A kitűnően vezetett iskola eddig megtartott két hangversenyén jelentős, nagy ígéreteket is hallottunk: Bados Dezső tanár IV. és V. középosztályos kis csodahegedűseit. Rothfeld Gábor és ifj. Környei László hozzávetőleg 10 éves gyerekek, akiknek hegedűjátékából naiv öntudatlansággal nyilatkozik meg a félreismerhetetlen zseni. A zongoratanszak tanárai közül Berg Lili, Braun Paula, Hatók Árpád, Kálmán György, Regchofsky Sándor, Szatmári Tibor és Zoltán László, a hegedűtanárok közül Rados Dezsőn kívül Horowitz Pál és Horti Sándor mutattak be növendékeket, akik kivétel nélkül nagytehetségűek és elsőrendű, lelkiismeretes művészi és technikai készültségről számoltak be. A növendékek kitűnő rutinnal, stílussal és fegyelmezett összjátékkal adtak elő zárószámként egy-egy kamarazenetételt, dicsőséget hozva hivatott tanáruknak, Waldbauer Imrének. A terem zsúfolásig megtelt közönséggel, akik hálás lelkesedéssel ünnepelték a tehetséges fiatalokat tanárjaikkal együtt. (Dr. K. M.) Három bokor saláta — háromszáz pengő Érdekes szerzői jogbitorlási pör a „legújabbslágerdalok" körül (Saját tudósítónktól.) Ki ne ismerné az utca harsányhangú rikkancsait, akik a sarkon, a mulatók, színházak előtt fáradhatatlanul üvöltik a járókelők fülébe: — Harminckettes baka vagyok én! Teve van egypupu ... Három bokor saláta! — csak tíz fillér a „legújabb slágerdalok" ára! — és ki ne adna szívesen tíz fillért „három bokotr salátáért", amely még a zöldségpiacon is ennek az összegnek legalább ötszörösébe kerül ma. Az üzlet jó volt, mindaddig, amíg csak egy nyomda hozta forgalomba a mai operettek népszerű slágereit. Az Ehrenfeld Testvérek nyomdai cég azonban, amely a szövegíró Harmath Imrétől kizárólagos jogot szerzett e szövegek kiadására, hamarosan rájött, hogy a Jókai-nyomda is kiadja és rikkancsokkal árusíttatja e szövegeket, potom tíz fillérért. Megindult a szerzői jogbitorlási, zárlati és kártérítési per, amelyben Nyári Zoltán dr. törvényszéki bíró ma mondta ki az ítéletet. Eszerint a szerzői jogbitorlás fennforog s ezért a Jókai-nyomda 400 pénzbüntetést, kártérítés címén pedig 300 pengőt köteles fizetni az Ehrenfeld-cégnek, így került a „három bokor saláta" a háromszáz pengőbe. — Hősi emlékavatás a szegedi felsőtanyán. A szegedi felsőtanyai hősök emlékének június 16-án történő leleplezése országos jellegű ünnepség keretében fog megtörténni, amelyen a kormányzót Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter képviseli. Az emlékmű leleplezése alkalmával József királyi herceg mond emlékbeszédet. Ugyanezen a napon üli meg harmincéves jubileumát a felsőtanyai mezőgazdasági népkör, amelyen serlegavató beszédet Klebelsiberg Kunó gróf kultuszminiszter mond. — A garázda legény leszúrta szerelmesének bátyját. Kötekedő, garázda fiatalembernek ismerte Dormándon mindenki Pintér Béla gazdalegényt Egy kocsmai mulatozás után éjszaka bekopogtatott Nagy József gazda ablakán, mert szeretett volna ennek leányával beszélgetni. Nagy József hazaküldte az éjszakai udvarlót, aki azonban, nem tágított. Közben kijött az udvarra Nagy Balázs, a leány testvére. Dulakodni kezdtek s végül Pintér kirántotta a zsebében rejtegetett éles kenyérvágó kést s azt markolatig döfte Nagy Balázs hátába. Az egri törvényszék hétévi fegyházra ítélte a gyilkos gazdalegényt. A Tábla ma Pintér büntetését ötévi fegyházra mérsékelte. Fekbértől és egyéb bosszúságtól kíméli meg magát, ha postacsomagjára és szállítólevelére előre felírja, mi történjék vele a kézbesítés akadályának esetében. "a van a KERT-WÖZÍ *,8 és VjlO ünnepélyes megnyitója!