8 Órai Ujság, 1930. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

4k mm9k Jf'xm .­•• 3 1 . 7 s=a» M ga i& |lj g­»gg I ff^rr fiilfWPlffc Bmk­inest, 1930 febru&i* 1. M ® › m 'mmr n Szombat, XVI. évfolyam 26. s*. ||W Szerkesztőség: Vili, kerület, Rökk Szilárd­ utca 4. Kiadóhivatal: József­ körút 5. Tételmnszámaink: József 463 - 06, 463 - 07, 463 - 08, 463 - 09 FÉLÉVRE NEGYEDÉVRE EGY HÓRA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2 40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ : 1­«• NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM­ÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHE JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Az ítélet Zsúfolt padsorok, roskadásig tömött karzatok előtt ismertette Bethlen István gróf miniszterelnök a Házban a hágai megegyezés részleteit s ez a rendkívüli érdeklődés teljes kielégülést is kapott ama tények által, melyek a miniszterelnök beszédében felsorakoztak. Mert csak té­nyek és tények felsorakozása volt Bethlen István gróf másfél órás beszéde, nyomát sem láttuk a retorika hatásvadászó fogá­sainak, melyekhez skrupulus nélkül nyúl­hat az élőszó művésze, ha mondanivaló­jának lényegében nem érzi az igazság átütő erejét. Bethlen István gróf a maga igazának tökéletes átérzésében bizvást mellőzhette az­­ékesszólás művészetének minden eszközét. Szinte szándékoltan száraz és egyszerű előadásmódot válasz­tott, hogy teljes világosságukban emelje ki a tények meggyőző igazságát. Nem triumphust tartott, mert hiszen megegye­zésről lévén szó, nincs győző és nincs le­győzött, de beszámolva az áldozatokról, melyeket hoznunk kellett, joggal muta­tott rá az eredményekre is, melyeket sike­rült a megegyezés során kiharcolnunk. A megegyezés tényét, mint önmagában is teljes és értékes eredményt, kénytele­nek voltak elismerni az ellenzéki pártok vezérei is, akik egymásután állottak fel elmondani bírálatukat a hágai magyar delegáció tevékenységéről. De ennek az eredm­énynek az elismerése mellett fel­vonultak a kritikákban mindazok a vád­pontok is, amelyek már előzetesen nap­világot láttak az ellenzéki politika sajtó­­orgániumaiban. És kiderült, hogy a leg­­túlzóbb és legélesebb kritika sem tudta úgy billenteni a hágai megegyezés mér­legét, hogy az áldozatok terhe lenyomja az elért gazdasági, pénzügyi és politikai eredmények súlyát. Hogy a gyűlölködő személyeskedés és politikai elvakultság ott írott e kritikák nagy részének megálla­pításai mögött, ennek legfeljebb csak any­anyiban van jelentősége, hogy fényt­ ve­tett e kritikák objektivitásának értékére. Ellenzéki oldalról állította fel Apponyi Albert gróf is a hágai megegyezés, mérle­gét s ennek a mérlegnek hitelességéhez annál kevésbé férhet szó, mert hiszen a nemzet nagy pátriárkája külön is hang­súlyozta, hogy belpolitikai kérdésekben nincs egy véleményen azzal a kormány­zattal, melynek hágai szerepléséről bírá­latot gyakorol. Nos,­Apponyi Albert gróf, aki végigjárta a magyar külpolitika utolsó évtizedének kálváriás útját s akinek a Gondviselés által rendelt nagy képességei még remélhetőleg sokáig fognak hasz­nálni e sokat szenvedett nemzetnek, a maga személyes tapasztalatainak palet­tájáról vette a színeket, mikor megfes­tette azt az atmoszférát, mely egy-egy magyar delegációt körülvesz a nemzet­közi tárgyalásokon és ebbe az atmosz­féráim illesztve Bethlen István gróf és társainak munkáját, teljes elismeréssel emlékezett meg a hágai megegyezésről. Ez­ az ítélet, melyet bölcsesség és tapasz­talat judiciuma hitelesít, kimondta a végső szót Hágáról s ez a szó mindnyá­junk megnyugvása és erőforrása a jövő dologtevéséhez. 1460 millió dollárt dob Amerika kölcsönképpen a világpiacra N­ewyork, jan. 31. Washingtonból jelentik a Worldnak. A szövetségi bankok vezetősége azzal a tervvel foglalkozik, hogy a törvényes bankjegyfedezetet meghaladó 1400 mil­lió dollár értékű aranyat a külföld vá­sárlóerejének növelésére 3,5 százalé­­kos külföldi kölcsönükbe fektetik. Az amerikai aranykivitel céljából elosztó­helyekként elsősorban nagy pénzügyi központok, mint például London, Ber­lin, Amszterdam és Tokió jöhetnének tekintetbe. Azok a pénzügyi kapacitá­sok, akik a terv mögött állanak, ráírni u­tattak annak az előnyére, hogy ily mó­don elkerülnék külföldi kölcsönöknek magas kamatláb mellett való kibocsátá­sát, ami igen előnyös lenne a newyorki pénzpiacra. A terv ezenkívül hozzájá­rulna a dollárdevizák megerősítéséhez és feleslegessé tenné a jelenlegi arany­­kivitelt. (MTI.) É­letfogytiglanra a zalai méreg keverőnőt Súlyos terhelő vallomások hang­zottak el Orbán Zalaegerszeg, jan. 31. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Ma reggel 9 órakor kezdte meg a zalaegerszegi törvényszék Czik­ó János törvényszéki bíró elköldésével Orbán Áronné hatvanötéves b­er­­kanémetfalui korcsmárosné és fia, Orbán Jó­zsef,­­arzénmár­gezési bünperét. Orbán Áronné arzénmérgezés gyanúja miatt már nem először áll a zalaegerszegi törvény­szék előtt. 1927-ben a bíróság vai­házastár­sán, Németh Ferencen elkövetett arzén­­mérgezésért 15 évi fegyházra ítélte. Orbánná 1928 elején ismét a bíróság elé ke­rült, amikor Molnár Ferencné negyvenéves asszony megmérgezése miatt uj.­bb 15 évi fegyházat kapott. Orbán Áronné most ez év január 8-án ismét a zalaegerszegi királyi törvényszék előtt állott. Az akkori főtárgyaláson az ügyész azzal vá­dolta, hogy férjét, Orbán Áront, 1914-ben életébe és italába kevert arzénnal meggyil­kolta. Az­ ügyész egyben Orbán Józsefet nagybátyjának, Orbán Árpádnak, a megmér­­gezésével vádolta. A hatóság mindkét holttes­tet exhumál­t­attak és a vegyvizsgálat mindkét esetben pozitív eredménnyel járt. A január 8-i tárgyalás végén a bíróság elha­tározta, hogy újabb tanúkat és orvosszakértő­ket hallgat meg ebben az ügyben , és ezért a tárgyalást elnapolta. A bűnper mai tárgyalása a január 8-i tár­gyalás jegyzőkönyvének felolvasásával kezdő­dött meg. A jegyzőkönyv felolvasása után az elnök az Országos Bírói Vegyészeti Intézet vélemé­nyét ismertette az­ exhumálások eredményéről. A vegyészeti intézet Orbán Áron esetében teljes bizonyos­sággal megállapítja, hogy a halált a gyomorba jutott arzén okozta. Orbán Árpád hullarészeiben kevesebb arzént talált, de itt is majdnem biztosra veszik, hogy a halál arzénmérgezés miatt következett be. Az intézet az utóbbi esetre vonatkozólag orvos­szakértő kihallgatását kérte. Thassy Gábor dr. orvosszakértő annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Orbán Árpád holttestében talált arzén is elegendő volt ahhoz, hogy ha­ Ezután következett Varga Pálné született Hermán Veronának, a per koronatanújának kihallgatása. Elmondotta, hogy 1914 tavaszán, tizenhárom éves korában került Orbánékhoz, mint cseléd. Állandóan a házaspárral egy szo­bában aludt, kivéve Orbán Áron halálának éj­szakáját. Civódást a házastársak között nem tapasztalt, de nem látott szükséges családi sze­­retetet sem. Erre a következtetésre kellett jutnia már csak azért is, mert észrevette, hogy amikor a férj nem volt otthon, egy fiatalember járt az asszonyhoz, akivel szerelmeskedett­. Orbán Áron panaszkodott neki, hogy a felesége el akarta tenni őt láb alól. Orbán Áron elmondott még neki, hogy rétesé­ben és palacsintájában már­tát is talált. Ezért őt magát (Hermán Veronát) is kérte, hogy vigyázzon rá. Az elnök kérdésére elmondta a tanú, hogy Orbán Áron­ nem szokott volt feküdni és be­tegeskedni és nem is panaszkodott, hogy fáj a gyomra. Ezt csak a felesége állította. — Mindössze csak a halált megelőző dél­előtt láttam — folytatja a tanú, — hogy­ Or­bán a gyomrát, fájlalja és lefekszik. Be is mentem a beteghez,­­aki akart valamit mondani, de ekkor belépett az asszony, mire nem szólt semmit. Ezen az estén Orbánné a konyhába küldött aludni. A szokatlan helyen azonban nem ment az­ al­vás. Később Orbánné,kijött és kért, hogy se­gítsek férjét az ágyra tenni. Bementem és lát­tam, hogy Orbán a földön fekszik, hörög és eszméletlen. Orbánméval feltettük az ágyra, azután visszamentem a konyhába. Később Or­bánné kijött és ráadta, hogy­ meghalt a férje és kért, hogy hívjam a rokonokat. Elnök: Orbánné hogyan viselkedett a halál­esetkor? -Tanú: Jajgatott, mintha el akart volna sárt okozzon. Hosszabb vita indult meg az orvosszak­értő és a védő között. A védő igyekezett megdönteni a szakértői véleményt,az orvos­­szakértő azonban fentartotta álláspontját, árulni, de künyet nem láttam a szemében. Az elnök ezután Orbá­nnéhoz intéz kérdést a tanúvallomásra vonatkozólag. Orbánné kije­lenti, hogy a vallomás nem igaz és Hermán Verőn csak bosszúból vall ellene. Verőn, mikor szolgálatba állt, szerelmi viszonyt folytatott Orbánné testvérével. Ez neki nem tetszett, meg is­ pirongatta és elküldte." Hermann Vera ezért haragszik rá. Vallomásának igazolására több tanúra hivatkozott, dle kiderült, hogy ezek már mind, meghaltak. Herman Veron Orbánné val­lomására kijelenti, hogy meg is mer esküdni, hogy becsületesen ment férjhez és nem ismert férfit esküvője előtt. Orbánnétól azért ment el, mert az asszony férje halála után szerelmi vi­szonyát folytatott egy férfival és többször a másik szobába ment éjjel, ő pedig félt egyedül aludni abban a szobában, ahol Orbán meghalt. Hermáin Ver­ont vallomására meg­­esketik, amiért a védő semmiségi okot jelent be. Tóth Gyula földműves kihallgatása kö­vetkezik, aki öt évig volt Orbánéknál al­kalmazásban és akit a védelem Ilermann Veron vallomásának megcáfolására idéz­­­­tetett meg. A tanú rögtön kijelenti, hogy Ilermann Veront nem ismeri, soha nem is látta, mert abban az időben, mikor ez Or­bánéknál volt, ő Budapesten katonásko­dott. .A védelem erre el is áll Tóth kihalt a gátasától. A perbeszélteik után a bíróság özvegye Orbán Árminét bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés bűntettében és ezért életfogytiglani fegyházra és öt évi h­ivatal­­vesztésre ítélte. Orbán Józsefet a bíróság az ellene emelt vád alól, bizonyítékok hiányában, felmentette. Az ítélet ellen az elsőrendű vádlott, az ügyész és­ a védő felebbe­zést jelentettek be. A koronatanú

Next