8 Órai Ujság, 1930. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

i­ ­Palásti Irén Két afférje és rendőrségnel: a dekottált ruha miatt tegnap feljelentették botrányokozásért és hatósági közeg megsértéséért, ma pedig kutyaperében elítélte a törvényszék, mert mellbevágott egy rendőrt (Saját tudósítónktól.) Kínos incidens­ ját­szódott le tegnap este a Városi Színház elő­adásán. Az eset, amely a színház közönsége körében is nagy izgalmat keltett, az egyik szemtanúnak előadása szerint a következő: A A­árosi Színház tegnapi előadásának közönsége az első felvonás után a folyo­sókra, büffékbe és a dohányzóba vonult, amikor feltűnést keltett egy hölgyekből és férfiakból álló társaság, amelynek közép­pontjában egy rendkívül erősen dekoltált estélyi ruhájú hölgy foglalt helyet. A publikum körében számosan lettek fi­gyelmesek a feltűnő szabású toalettre s csak­hamar egész kör övezte a kis társaságot. A második felvonást követő szünet­­ben megismétlődött a jelenet. Most már egyre nagyobb csoportok követték a szokatlan estélyi ruhájú hölgyet és társa­ságát s amint azok megálltak, azonnal kö­rülfogták őket. Egyesek megmosolyogták a dolgot, mások érdeklődve figyelték a merész toalett látványát s de voltak olyanok is, akik hangos megjegyzéseket tettek: — Csoda, hogy ezt megengedik! — Ilyenkor nem, szól bele a hatóság. Ilyen s ehhez hasonló kifejezések röpködtek a levegőben s egy úr felháborodva kereste meg az ügyeletes rendőrtisztviselőt, dr. Marinovich Marcel rendőrfogalmazót, aki dr. Kiss István m­űsorellenőrző rendőrfőtanácsossal beszélgetett, éppen a szünetben. A civil úr előadta az esetet a rendőrtiszt­viselőknek. Marinovich fogalmazó, hogy a feltűnést elkerülje, magához intette az egyik petári ruhás rendőrt és utasította, hogy az előadás végén halkan és udvariasan kérje meg az­ estélyi ruhás hölgyet, hogy jöjjön az inspekciós szobába. Az előadás végén ez meg is történt. A civil­­rhás rendőr odalépett a hölgyhöz, aki erre a közelben tartózkodó rendőrfogalmazóhoz for­dult : — Ugy-e kérem a kutya-ügyben .­..­­ — Nem a kutya-ügyről van most szó — felelt a fogalmazó, — de kérem, hogy saját érdekében azonnal jöjjön utánam. Ezzel a távozó publikum között elindult Marinovich fogalmazó, akit a hu­gy és a detek­tív követtek. A szobában Kiss István rendőr­­tanácsos jelenlétében előadta a fogalmazó, hogy panaszt tettek nála a hölgy ruhája miatt, mire hangos méltat­lánk adásban tört ki a feljelentett hölgy : — Ezért hivattak idei Micsoda disz­nótáig ez! Nem maguknak fogalmuk a nyugati kultúráról! Amikor pedig igazoltatni akarták a hölgyet, az ismét hevesen kifakadt : — Nem nyugszom addig, amíg ki nem töröm a maga nyakát! Még most feljelen­tem! Én Palásti Irén vagyok! A folyosóra kihallatszó heves vita hallatára a leigazoltatott hölgy, Palásti Irén társasága, két férfi, több hölgy és néhány érdeklődő be­nyitott a szobába, ahol Palásti Irén egyik fér­­fiism­erőse védelmébe akarta venni a művésznőt. — Önnek kötelessége tudni­, hogy kicsoda Palásti Irén! — fordult a fogalmazó felé.­­ A művésznő egyébként Rákosszentmihályon lakik, Korona­ utca 36 szám alatt. — Menjen az utcasarokra intézkedni! — fa­kadt ki újra Palásti Irén. — Országraszóló botrány egy úrinőt min­­den ok­ nélkül insultálni, — keveskedett a férfi tovább, mire Marinovich fogalmazó kijelen­tette, hogy az erkölcs­védelmi rendeletbe ütköző nyilvános botrányokozásért és ható­sági közeg megsértéséért fel fogja je­lenteni Palásti Irént. A kínos affér, amelynek számos tanúja volt, ezzel véget ért. Értesülésünk szerint Marino­vich fogalmazó ma reggel megtette a feljelen­tést Palásti Irén ellen, akinek egy másik ügyében éppen ma tartott főtárgyalást a pestvidéki törvéyszék. A kutyaügy Ez az a kutyaügy, amelyre Palásti Irén gondol , amikor tegnap este a detektív hozzá­lépett. Több, mint két esztendővel ezelőtt Pa­lásti Irén kutyájával akart utazni a rákosszent­­mihályi helyiérdekűn, közben afférja támadt a kalauzzal, aki rendőrt hívott. Palásti Irén ekkor metk­orvágta a rendőrt s így terelődött bíróság elé ez az incidens, amennyiben az ügyészség hatósági közeg elleni erőszak vétsége címén Hans Bartschné, szüle­tett Palásti Irén ellen vádat emelt s a pest­­vidéki törvényszék ma hozott ítéletet. A mai tárgyalás már a negyedik, amelyet ebben az ügyben kitűztek, mert Palásti Irén tudvalévően rendszerint Amerikában és kül­földi városokban időzik. A múlt év végén táviratilag jelentette be a pestvidéki ügyész­ségnek, hogy hajóra száll, a karácsonyi ünne­peket Berlinb­e tölti és onnan hazajön Magyar­­országba. Ezért kérte, hogy­ januárra tűzzék ki a főtárgyalést ügyében. A nagy érdeklődéssel kisért tárgyaláson Palásti Irén tagadta, hogy mellbevágta volna a rendőrt. — Iderem szépen, nagyságos elnök úr, — mondta, — az én testsúlyom 50 knogram, a rendőrőrmester úr pedig, amint méltóztatik látni, tagbaszakadt hatalmas ember. A fizikai erőkülönbség miatt is lehetetlen, hogy én tett­­leg bántalmaztam volna. A bíróság kihallgatta az eset szereplőit és szemtanúit, majd ezeknek vallomása alapján bizonyítottnak vette, hogy Palásti Irén valóban mellbevágta a rendőrt. E­zért bűnösnek mondták ki hatósági közeg elleni erőszak vétségében és 100 pengő pénzbüntetésre ítélték. Az ügyész és Palásti Irén megnyugodott az ítéletben, amely így jogerőssé vált. mo FEBRUÁR 1 ÓRai újság SZOMBAT3. OLDALI Csöndesen folyik a fővárosi javaslat vitája A Ház mai ülése (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülését pontban tíz órakor nyitotta meg Al­­másy László elnök. Az elnöki bejelentések so­rán bejelentette, hogy Bihar vármegye kö­zönsége részéről felirat érkezett az alacsony gabonaárak megszüntetésére, Vas megye kö­zönsége részéről pedig a Balaton mentén fel­állítandó játékkaszinó tárgyában. A képvise­lőház ezután folytatta a fővárosi javaslat általános vitáját, Rnthemtein Mór az első szónok. Azt re­mélte, hogy Hága után politikai irányválto­zás áll be és, ezt a javaslatot visszavonják. A javaslat még azt a kis mozgási szabad­ságot is beszünteti, amely ma még megvan a városházán. Főleg a polgármesterválasztás módja ellen érnél kifogást és kitér a főpol­gármesternek arra a döntésére, amelyet most megsemmisített ,a közigazgatási bíróság­.­­ A törvényjavaslat egyik fő célja, hogy Budapest fejlődéséért ne a főváros vezetői, hanem a kormány részére, járjon ki az elis­merés. Kifogásolja a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését is, hogy a bizottsági ülések zártak lesznek. Esztergályos János: Itt híve a belügym­­niszter a titkosságnak, de a választásnál nem. Rothenstein Mór: Lehetetlen, hogy a belügyminiszter állapítsa meg egy autonóm testület ügyrendjét. Esztergályov­ János: Legközelebb a bel­ügyminisztérium rendőri osztálya fogja meg­állapítani a Ház ügyrendjét is! Elnök: Kérem a képviselő urakat, hogy­ne mondjanak párhuzamosan beszédeket. Robhensteín Mór a szak­sértés címén megállapított bünteté-ti tételeket kif­ogásolja. Egy tiszteletbeli állásban nem lehet bírságo­kat kiróni, miután a javaslat az egészséges fejlődésnek útját állja, azt nem fogadja el. Buda­.­ Dezső a következő szónek. .A fő­város közigazgatásának rendezését elhalaszt­­­hatatlan szükségesnek tartja. Örül, hogy a kormány idehozta ezt a kérdést. A javaslat két részb­ől áll, politikai és a főváros admi­nisztrációjára vonatkozó részből. Hibáz­tatja, hogy az adminisztráció reformjára vonatkozóan nem hallgatták meg­ a főváros polgármesterét.­­ Az autonómia rovására megy, hogy a főpolgármesternek olyan nagy hatalmat jut­tatnak a kinevezési joggal. A tanítói kineve­zésnél például olyan rendelkezést hoz a tör­vény, amely egyetlen törvényhatósági jogú városban sincs meg. Nagyon sokan felületes kritikát gyakorolnak a főváros felett, de csak az szólhat hozzá a­ kérdéshez, aki részle­tesen és hosszú ideig tanulmányozta a fő­város dolgait. Hírlapi riportok alapján nem lehet helytálló kritikát gyakorolni. Ezután a főváros költségvetését ismertette nagy részletességgel és azt bizonyította, hogy az ország gyáripari termelésének, az adófize­tésnek és más hasonló fontos országos jelen­tőségű kérdésnek a leglényegesebb részei esnek a fővárosra, azonkívül, hogy Budapest az ország kulturális központja is. Ezért nem érdemli meg a főváros, hogy állandóan támadják és vesszőzzék. Budapest közkórházai országos jellegűek és nagyrészt vidéki betegek fekszenek bennük. Udvardy János: Sok megyének nincs is kórháza. Buday Dezső? .A népbetegségek elleni küzdelemben a főváros többet tesz, mint maga az állam. A közüzemekről beszél ezután és közbe­­vetőleg megjegyzi, hogy amíg a Hév­ jöve­delmező vállalat volt, rendben volt minden, de amikor leromlott, a fővároshoz fordult, hogy vegye át. Ha komolyan szóba kerül a Hév­ átvétele, ezt gondos számításoknak kell megelőzni. Udvardy János: Fontos érdek a környék bekapcsolása. Nagybudapestre is kell gon­dolni! Buday Dezső: Nagybudapest egy ilyen kicsiny országban nem olyan sürgős. A húrt nem lehet túlfeszíteni és a mai viszonyok közt csődhöz vezet a könnyelmű adósságcsi­­nálás. Ezután a választókerületek beosztásá­ról beszél és kéri a Ferenc- és Józsefvárosok képviseletének felemelését. Buday Dezső kéri a belügymiisztert, tegye megfontolás tárgyává kritikáját és a törvényjavaslatból ezeket a feltűnő hibákat küszöbölje ki. Egyébként a javaslatot általá­nosságban elfogadja. Matasits Géza szerint a javaslat minden egyes szakasza a munkások és dolgozó pol­gárok jogait csorbítja. Adatokkal bizonyítja, hogy a főváros mindig nagy szolgálatokat tett országos vonatkozásban is számos szo­ciális intézmény fentartásával és fejlesztésé­vel. A közgyűlés munkaképes­ége és a fővá­ros lakos­ágának boldogulási szempontjá­ból szerinte a javaslatra semmi szükség nincs. Ez a javaslat egy osztályharcnak, a vagyonosok osztályának a szegények ellen folytatott harcának az eredménye. Budapest csodás fejlődését az autonómiának kö­zön­­heti. Bod János kereskedelemügyi miniszter beterjeszti a­­nemzetközi tervezet 1028. évi 11 egyetemes értekezletén­­a legkisebb munka­bérek megállapítására vonatkozó eljárások tárgyalásán elfogadott eljárásról szóló jelen­­t­st, az országos út­fej­leszt­ési alap 1927—28. és 1928—29. évi kezeléséről szóló jelentést, valamint a Londonban 1929 június 29-én kö­tött egyetemes postaszerződés becikkelyezé­séről s az 1928-ban Génfben kötött és a­ munka­bém­inimumra vonatkozó nemzetközi ATLANTIS KÁVÉ­HÁZ Teréz-körút 3 ! MEGNYÍLT Minden dé­t­­án és este Vörös Feri zenekarával hangversenyez. Meleg és hideg vacsora! egyezmény becikkelyezéséről szóló törvény­­ja­vaslatokat. Ezután az elnök napirendi javaslatát, amely szerint kedden délelőtt 10 órai kezdettel a Ház folytatja a fővárosi törvényjavaslat általános vitáját, a képviselőim elfogadta. Végül fel­olvasták az indítványkönyvet, amelybe Sándor Pál és társai a hadikölcsönkötvények valorizá­ciójára, Peysr Károly és társai pedig a hadi­rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák anyagi ellátására vonatkozó indítványokat jegyez­tek be. Az ülés két óra után végetért. Február 5-én kezdődnek meg a párisi tárgyalások (Saját tudósítónktól.) A hágai tárgy­alá­­sok folytatási képen február 5-én kezdőd­­nek meg Párisban azok a tanácskozások, amelyeken részleteiben ki fogják dolgozni a Bethlen István gróf miniszterelnök, mint Magyarország képviselője és a többi érde­kelt hatalom képviselői között Hágában létrejött megállapodást. A tárgyalásokon ugyanazoknak az államoknak a szakértői vesznek részt, amelyeknek kiküldöttei a hágai konferencián résztvettek. Magyar­­ország részéről ezeken a párisi tárgyaláso­kon Korányi Frigyes báró és Gajzágó László rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter jelenik meg. * Egy déli lapnak az a­­híradása, hogy­ a pá­risi tárgyalások ideje alatt a képviselőim* nem tart ülést­, tévedésen alapul, mert az­ Országgyűlés képviselőháza a párisi tárgyalá­sok időpontjában is megtartja üléseit. fl Pester Lloyd Társaság Bethlen-vacsorája (Saját tudósítónktól.) Jelentős politikai és társadalmi esemény lesz a Lloyd-vacsora, amelyen gróf Bethlen István miniszterelnök is részt vesz. Az egyik reggeli lapnak az a híre, hogy a Lloyd-vacsora a­­ miniszterelnök kezdeményezésére elmarad, semmi más, mint tendenciózus hangulatkeltés. A vacsorát az előre megállapított programoi szerint meg­tartják és az azon megjelenő kormányelnököt az est ünnepi szónoka, Egry Aurél fogja fel­­köszönteni. Felszólal még Weisz Fülöp is s az elhangzott beszédekre Bethlen István­­gróf vá­laszolni fog. A vacsorán valószínűleg még több szónok is fog beszélni. — Naponta jár a Riviera-expressz. A Duna—Száva—Adria Vasút közli, hogy a budapest—rivierai forgalomban a buda­pest—c.vanesi hálókocsi és a budapest—vetíti­­migliai közvetlen személykocsi hétfőtől, feb­ruár 3-tól, Cannes­ből kiindulólag keddtől, február 4-től kezdve április 24., illetőleg 26-ig naponta közlekedik. Ugyanebben az időben Budapest és Nagykanizsa között a nappali gyorsvonatpár é­­p, a 202 sz. vonat február 3-tól április 24-ig, a 203 sz. vonat február 5-től április 27-ig naponta közleke­dik és így ebben az időben Magyarország és Olaszország között naponta két­ gyorsvonat­pár, egy nappali és egy éjjeli fog járni. Nincs foir az eltűnt párisi oroszt tábornokról Paris jan. 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Parisban eltűnt Kutjepoff tábornok ügyében a rendőrség tovább folytatja a nyomozást. Az ügyészség még nem lát elég jogi alapot arra, hogy vizsgálatot indítson. A párisi orosz újságok szerint az egyik lap jelentése, hogy Kutjepoff tábornokot kommunisták rabolták volna­ el, nem felel meg a valóságnak. Az egyik orosz lap azt a hírt közli, hogy a rendőrség Kutjepoff tábornoktól ceruzával írott levelet kapott, melyben azt állítja, hogy kommunisták tartják fogva. A sajtó ezt az értesülést fentar­tással közli. A Renaissance című párisi orosz lap tu­dósítója jelenti­, hogy Kutjepoff tábornok előtte sokszor hanguúlyozta, hogy állan­dóan őrzik és egy lépést sem tehet anél­kül, hogy gyanús árnyékok ne tűnné­nek fel a háta mögött. Paris, jan. 31. (Magyar Távirati Iroda.) A­ jobboldali sajtó Kuljepoff elrablásának ügyét arra használja fel, hogy felszólítsa Tarékont az Oroszország­gal szemben követett politika megváltoztatá­sára. A párisi szovjet nagykövetség szerintük valóságos pestisfészek, amelynél­ jelenlétét szem szabad tovább tűrni.

Next