8 Órai Ujság, 1930. május (16. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

1930 MÁJUS CSÜTÖRTÖK 3.OLDAL OMmisio A mezőgazdaság bajai, bank- és kartelkérdések a költségvetés vitájában Gaál Gaszton a bürokrácia ellen • Elismeréssel állapítják meg a szónokok a külkereskedelmi mérleg javulását (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülését pontban, 10 órakor nyitotta meg Fald Endre alelnök. Wekerle Sándor pénzügyminiszter beterjesztette az egyes törvényhatósági joggal felruházott városok rendkívüli házadómentessége tárgyában jelentését, amelyet kiadtak a pénzügyi bizottságnak. Ezután napirend szerint folytatták a költségvetés vitáját. Kruger Aladár volt az első szónok. A munkanélküliség — mondotta, — világjelenség és mikor a szociáldemokrata párt rendszerváltozást kivan, azt hangoztatva, hogy ez megszüntetné a munkanélküliséget is, rá kell mutatni arra, hogy Angiidban éppen a munkáskorrmány alatt nőtt rendkívüli módon a munkanélküliek száma. Mindent gyógyító orvosságnak nem lehet beállítani sem a munkaidő leszállítását, sem a munkanélküli segélyt. A felső és alsó rétegekben talál két megoldási módozatot. A felső rétegekben munkanélküli segélyt látunk, mikor egyes részvénytársaságoknál egyenek titkos alapokból részesülnek burkolt legitim jövedelmekben. Ezek megadóztatásához senki sem mert eddig hozzányúlni, pedig a statisztika szerint itt igen nagy értékekről van szó. Ezekkel azadókkal nagyon sok feladatot lehetne megoldani. A háború utáni időkben rendkívül emelkedett a bankok érdekkörébe került kereskedelmi vállalatok száma.. Az ilyen mezőgazdasági üzemek száma pláne meghútszorozódott. Ez pedig mind ugyanannyi önálló egzisztencia meg szűnését jelenti. A bankok még levegőhöz sem engedik jutni ezeket a vállalatokat. A pénzintézetek tőkéje ma a békebelinek 21,80 százaléka, a betétek pedig a békebelinek 15,89 százalékát teszik ki, vagyis megcsökkent vagyonnal kiterjeszka védtt vállalatok működnek ma és ez lehetővé teszi azt, hogy csak a vezérigazgatóknak, csak a vezetőknek legyen nagy jövedelmük, de nem törődnek a részvényesekkel. Hol van a bankok koncepciója ma a békebelihez képest? Hol van a betétek átmentése, az ország gazdasági életének fellendítése? Ma a vezetők nem tesznek mást, csak a külföld pénzét közvetítik. .Helyesli a pénzügyminiszternek a kis pénzintézetek egyesítésére vonatkozó tervét. Felvetették a vita során azt a gondolatot, hogy új, földbirtokreform kellene. Ezzel szemben rámutat arra, hogy még a régi sincs befejezve, örömmel üdvözli a pénzügyminiszternek azt a tervét, hogy az eladósodott birtokosokon úgy kíván segíteni, hogy a birtok egy részét megvásárolná földbirtokpolitikai célokra. A parcellázással kapcsolatban meg kell oldani a telepítés kérdését is. Ugyanitt rendezni kellene a tanyakérdést. Rendkívül érdekelt adatokkal világít rá arra, hogy egy tanyát milyen nehezen és károsan lehet vezetni a távolabb fekvő anyaközségből. Itt egészséges községi rendszerre van szükség és a tanyákat önálló községekké kell fejleszteni amire meg is van a mód, tettük el régi gabona vevőinket, Ausztriát és Olaszországot. Az IBUSz-szerződéssel kapcsolatban a kereskedelmi miniszter azt mondotta, hogy nem tud hozzányúlni az ügyhöz, mert írott szerződéseket vett át, szerzett jogokat tehát nem bánthat, pedig maga sem helyesli a szerződésben lefektetett tényeket. Ezzel szemben azt kérdi, hogy az ősi birtok és az ősi ház tulajdona nem szent-e, mert ehhez hozzá lehetett nyúlni. Azt kérdi tovább, hogy megtörtént-e már az, hogy ilyen szerződéseknél, mint az IBUSzé, amelyet maga a miniszter sem helyesel, egy tisztviselőt felelősségre vontak volna a szerződés elkészítéséért? A vasúti tarifák kérdését tett© ezután szóvá és tiltakozottaz ellen, hogy a mezőgazdasági termények tarifáját olyan nagymértékben felemeljék. Felhívja a miniszterelnök figyelmétarra, hogy van egy timfakartel Magyarországon, amely a vasúttól olyan előnyöket élvez, hogy olcsóbban hozzák a fát a román és cseh határtól a fővárosba, mint például Somogyból és a somogyi erdőbirtokosok egyetlen, darab fát sem tudnak eladni, mert nem akad vevőjük, mert nem tudnak konkurálni a tűzifakartellek Munkanélküli segélyek helyez munkaalkalmakat Ez az ország nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy munkanélküli segélyeket osztogasson, viszont kötelessége előkeríteni a munkaalkalmakat. Az ország népe ég a tevékenység után és bizonyos, hogy a gazdasági helyzet javulni fog. Több határozati javaslatot terjesztee, majd a költségvetést elfogadja. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Iisnál Gaszton figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy a régi és új nyugdíjasok közti igazságtalanságot küszöbölje ki. Abszurdum, hogy ősz tábornokok, akik végigszolgálták a háborút, kevesebb nyugdíjat kapjanak, mint azok, aki most mennek nyugdíjba. Ugyanez az igazságtalanság fennáll a polgári tisztviselőknél is. Ezen a téren bizalommal várja a kormány intézkedését. Felhívja a figyelmet, a falusi tanítók és lelkészek megélhetésének kérdésére is, mert 25-30 hold föld jövedelméből képtelenség exisztálni. Fel kell hozni azt a panaszt is, amely a posta személyzete köréből származik. Ezt a kérdést minden újabb megterhelés nélkül rendezni lehet. Határozati javaslatokat terjesztse, amelyekben felhívja a kormányt, hogy a jövő költségvetésekben minden minisztérium részletes kimutatást adjon a dologi kiadásokról, ennek keretében a külföldi utazási költségekről, az ankétek költségeiről, a kiszállások és napidíjak összegeiről. Részletes kimutatást kíván arról, hogy az állam miféle alakulatokkal áll szerződéses viszonyban és mennyi aktív és nyugdíjas tisztviselő ül benn különböző vállalatok igazgatóságában és hogy a minisztériumoknak ezen a réren mennyi tantemet szolgáltattak be. Gaál Gaszton elismerése a lefelé tendáló költségvetésért Ezek után a legteljesebb elismerését fejezi ki a pénzügyminiszternek, hogy az évek óta folyton növekvő költségvetést végre egy lefelé tendáló költségvetés váltotta fel. Nagyon helyesnek tartaná a hatáskörök megnyirbálását, mert most a kormány csip-csupügyekkel is foglalkozik. Nagy megtakarítás volna elérhető a dologi kiadásoknál is, mert lehetetlen, hogy egy vasúti átjáró, vagy sorompó felállításánál 15—20 tagú bizottságok jelenjenek meg. Le kell csökkenteni a kiszállási lázat, mert ez a személyi dotációk tételét növeli. Egy koldusország tisztviselői kara alkalmazkodjék az ország viszonyaihoz. Saját szemével látta, hogy egy állami főtisztviselő szalonkocsin utazott vadászatra és külön teherkocsi vitte utána az autóját. Figyelmezteti a kormányt, hogy legyen méltányos a falvak és a mezőgazdaság érdekeivel szemben, mert a hangulat nagyon elkeseredett. A mezőgazdaság még a rendes adókat sem tudja megfizetni és így az állam kötelessége, hogy az adózás terén enyhítéseket léptessen életbe. Kérdi, hogy mi van a társulati adóval, amelynek 18 milliós összegéből 11 milliót nyolc budapesti nagy pénzintézet fizetett be, míg a többi 7 millió megoszlott az ország összes gyári és ipari vállalatai közt. A rejtett tartalékok az adótól vonalnak el, ezek tulajdonképpen szabadalmazott lopások. (Élénk helyeslés.) Rassay Károly (a jobboldal felé): Ne lelkesedjenek, nem mi csináltuk a törvényt, hanem önök! (Hogy zaj.) Gaál Gaszton követeli a közmunkaváltó tág , a borfogyasztási adó eltörlését. Farkas Géza: A kormány ezt meg is ígérte és egy bizottság már dolgozik az előmunkálatokon. . Gaál Gaszton: A mezőgazdasági foglalkozási ágat nem szabad kormányzati intézkedésekkel irreálissá tenni, mert ez olyan felelősség, amelynek a vállalásához nagy bátorság kell. Itt van a vámkérdés. Az 1925. évi vámtörvény rossz és hibás, kizárólag csak a GyOSz-fek kedvez, de nem kedvez sem a kereskedelemnek, sem amezőgazdaságnak, sőt, úgy tudom, hogy a kormánynak sem. Ezt a felfogást vallja különben Popovics Sándor is, aki hasonló véleménynek adott nem egyszer kifejezést. A vámtörvénnyel idegení Az őszi viharok mindent elsöpörnek, ami szennyes és egészségtelen. Ép így eltűnik minden tisztátalanság, ha Radionnal mossa ruháit. 30 percnyi kifőzés és kész a mosás, mert RADION egymaga mos! A bankok számlabélyege! Röviden érinti az összeférhetetlenségi kérdést, majd rámutat, hogy Bod Jánosnak még mint pénzügyminiszternek a figyelmét felhívta arra a körülményre, hogy a bankok a leveleik útján lebonyolított, tőzsdei ügyleteknél nem zójják le a számlabélyeget és ezzel súlyos milliókig megkárosították a kincstárt, holott a felektől ezeket a számlabélyegeket infenszszálják. Bud akkori pénzügyminiszter hihetetlennek jelentette ki ezt a dolgot és megígérte, hogy vizsgálatot indít. A vizsgálat meg is indult és már az első etapban megállapították, hogy nagyobbszabású visszaélések történtek, de ekkor jelentkezett egy titkos erő, amely egyszerűen beszüntette a további vizsgálat lefolytatását. Wekerle Sándor pénzügyminiszer: Ebben a kérdésben a közigazgatási bíróság határozott és a felebbezés hajtatott végre. Gaál Gaszton: Erről én még nem hallottam. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Amire vonatkozóan nem történt bírósági határozat, ott a vizsgálatot le is folytatták. Gaál Gaszton: Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy engem privátim világosítson fel,, mert ha belátom tévedésemet, szívesen visszavonom azt, amit mondottam. Beszéde végén hangoztatta, hogy olyan kis terjeszkedését látja a központi bürokratizmusnak, amely már elviselhetetlen. A költségvetést mindezek ellenére, mégis elfogadja, de nem a kormány iránti bizalomból, mert a kormány közgazdasági politikáját egyáltalában nem helyesli. Nem helyesli azt, hogy ebben az országban, amely elsősorban agrárállam, túlzott iparpártolást akarnak keresztülvinni, hanem elfogadja azért, mert erre az országnak van szüksége. (Éljenzés és taps.) Gaál Gaszton beszéde után gróf Bethlen István miniszterelnök emelkedett szólásra s nyomban válaszolt az elhangzott beszédre. Az ülésnek erről a részéről lapunk más helyén közlünk tudósítást. Magyarországnak barátokat kell szereznie báró Láng Boldizsár szólalt fel. Rámutat a középeurópai gazdasági viszonyok tarthatatlanságára, amely azután a páneurópai mozgalom megerősödését hozta magával. Ma még ez utópia, de nincs kizárva, hogy Európa több állama szoros gazdasági összeköttetésbe fog lépni egymással. Elképzelhető egy harmonikus együttműködés gazdasági téren, anélkül, hogy az államokszuverenitásukat feladják. Nekünk különösen kell vigyáznunk önállóságunkra, mert ez a mi jövő reményeink alapja. Ha a monarchiában Magyarország lett volna gazdaságilag erősebb, akkor az osztrákmagyar birodalom politikáját is Magyarország irányította volna. A háborút elkerülni nem lehetett, a felelősséget azonban nehéz megállapítani az utóbbi időben megjelent és tendenciától fűtött emlékiratokból. Ma már kétségtelen, hogy Tisza Istvánon keresztül Magyarországot semmi felelősség nem terheli a háborúért, amit különben okmányszerűen is bizonyítottunk. Anglia és Németország versengése robbantotta ki a háborút és nem egyes politikusok akarata. Kétségtelen,hogy a gazdasági kérdések állanak ma az érdeklődés homlokterében és a jövőben az a legfőbb feladat, hogy a gazdasági élet alapjait megszilárdítsuk. Magyarországnak is gazdasági szerződéseket kell kötnie más államokkal, hogy így gazdasági együttműködés váltsa fel a háborús atmoszférát. Nagy hálával emlékszik meg Olaszországról, amely elsőnek nyújtotta baráti kezét. (Felkiáltások a jobboldalon: Éljen Olaszország! Éljen Mussolini!) Feltétlenül híve a jelenlegi politikai kapcsolatoknak, de ezek mellett más államokkal is barátságos viszonyt kell létesíteni, elsősorban azzal a nagyhatalommal, mely ma elsőrangú szerepet visz a kontinentális politikában. Magyarországon azelőtt csak kevés embert érdekelt a külpolitika, ma azonba ez már fontos problémává nőtte ki mngát. Egy kis államnak alkalmazkodnia kell a változott viszonyokhoz és igyekeznünk kell minél több barátot szerezni. A kapcsolatok létesítéséhez természetesen időre van szükség, de az eredménynek nem szabad elmaradnia. A felveendő külföldi kölcsönt kizárólag a gazdasági élet felfrissítésére szabad felhasználni. Abban a reményben, hogy a kormány ezt a problémát sikerrel oldja meg, a költségvetést elfogadja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Jókai-Ihász Miklós a mezőgazdasági termelés problémáit boncolja és megállapítja, hogy a gabonaárak nagymérvű csökkenésével színben a termelési költségek mindenütt emelkedtek. Külkereskedelmi mérlegünk örvendetes javulását teszi szóvá ezután, de felpanaszolja, hogy ennek jó következményeiben a gazdaközönség nem részesülhetett, mert kivitelünk emelkedett ugyan, de az áruérték nem felel meg annak az összegnek, amelyet hasonló cikkekért az előző évekbn kapott a gazdaközönség. A gabombhatáridőüzlet árromboló hatása igen károsan jelentkezik és a gazda súlyosam megérzi azt. Ezért feltétlenül szükségesnek tartja, hogy e kormány hathatós beavatkozási jogot biztosítson magának a tőzsde működésével szemben. A gabonával való spekulációt le kell törni. Sürgeti a gabonaárak stabilizálását és a kivitelijegyrendszer bevezetését. A felállítandó közraktárakat szövetkezeti alapon kell megszervezni. Meg kell oldani a kartelkérdést, bármennyire kényes is az. Itt elsősorban a vaskartelre gondol, amely nálunk szedi a legmagasabb árakat egész Középeurópában. Ennek pedig a mezőgazdaság látja a kárát. A csavarközpont létesítése 25 százalékos áremelkedést hozott magával. A téglakartel is most emelte az árakat. A hiteviszonyok bírálatában kifogásolja, hogy a pénzintézetek a múlt évben éppen az aratáskor mondották fel a kölcsönöket, ami súlyos károkat okozott a gazdáknak, örömmel üdvözli a kormány szándékát, hogy a mezőgazdaság részére új, hosszúlejáratú hiteleket fog biztosítani. A költségvetést elfogadja. (Éljenzés a jobboldalon.) Az elnök ezután a vitát megszakítja és egy órai időtartamra szünetet rendel el. Lapunk zártakor a szünet még tart. Pékinas volt a péterhegyi akasztott ember. Néhány nappal ezelőtt a Péterhegyen egy fiatalember akasztott holttestére találtak. Mára kiderült, hogy az öngyilkos Blaskó József karácsondi születésű, 16 éves pékinas, aki egy bécsi utcai péküzletnek volt az alkalmazottja, a húsvéti ünnepeket Békásmegyeren töltötte, de azután otthagyta állását és eddig ki nem derített okból követte el az öngylkosságot.