8 Órai Ujság, 1930. június (16. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

m&tsmme. 2#­­m&Mi­­Mradiffe lásunkra v súlyos következményei lehetnek. Ez a Z­ugovieh Titusz felfogása. Az ural­kodó jel­szó nem az, hogy másnak is le­gyen, de hogy min­denki benne legyen a nélkülözésben és a nyomorúságban. Szó sincs róla, főképpen a magyar közép­­osztály nagy megpróbáltatásokon megy keresztül. Már fán hordja a keresztet és meggörnyed alatta. Kétségbeesése, hangos panasza nem indokolatlan. A kinövések, a visszaélések megszüntetésének követe­lése sikyet fülelőre­ nem is talál. Hányszor megtöbbénik, anélkül, hogy sokat beszél­nének­­­óla? Az ercüs kéz eredményesen üt le. Hányszor nem lehet azonban segíteni a dolgokon, mert különösen a gazdasági életben jelentkező visszásságok gyökerei idegen ,talajban, külföldi hatalmas érdek­­szövetségekben vannak elhelyezve. Amilyen eltúlozás volt, hogy Vincze Sándor herceg Esterházy életstandardjá­hoz akar f felkú­szni, éppen olyan, sőt még veszedelmesebb felfogás az, amely az álta­lános anyagi lezülléssel, a mindenki nincs­­telenségével kívánja saját bajának és nyo­morúságának enyhítését. Ma már ott tar­tunk, hogy leskelődő szemek fürkészik, ki megy be­ vacsorázni egy jobb vendég­lőbe, ki vált spáholyjegyet a színházba, ki viszi feleségét, és leányait báli mulatságba, ki csináltat magáénak jó ruhát, ki vesz ízléses fehérneműt, illatszert, vagy egyéb házi szükségétet. Valósággal a gyűlölet forgatagába kerül az, aki valamelyik színház, vagy xuozi előtt a saját kocsijából száll ki. Nagy házakban a kisebb lakók meglesik a jobb lakások lakóit és ponto­san tudják, hogy­ hiányán jöttek fel vacso­rázni, mit fogyasztottak és a vendégsereg az éjféli órákban mikor távozott el. Az autóhasználat egész külön lapra tartozik. Még komoly számba jövő politikusok is állandó témának ,ébren, tartják az állami autókat, a miniszteri és államtitkári kocsi­kat. Szűk látékönységgel nem akarnak benne mást látni, mint luxuscikket, ho­lott elfelejtik, hogy külföldön, de a min­ket környező kis­országokban is, Prágában és Bukarestben az au­tó fontos közszük­ségleti hivatást tölt be. Egyik volt minisz­terünk valóságos ha­jszával kezeli a mi­niszteri autókat, hivatkozván arra, hogy annak idején ő mindig gyalog ment fel a hivatalába. Hát hiszen voltak miniszterek, akik, ha későbben érkeztek, kevesebb bajt okoztak. De az autó és­ gyalogjárás közötti nagy időt­ a minisztériumban mégis csak sokkal jobban lehet az ország javára ka­matoztatni. Vájjon mi lenne, ha egy szép napon az ország tehetősebb rétege elbújnék a ki­váncsi szemek elől? Ha elhatározná, hogy akár hazafias fogadalomból is, nem megy többé színházba, nem jár vendéglőbe és kávéházba, nem csináltat ruhákat, nem ül kocsiba, nem rendezi be lakását és általá­ban teljes vissza­vonult­ságban, Rip van Winkle módjára elaludná a mai időket. Mi lenne a gazdából, az iparosból, a keres­kedőből, a gyárosból, a színházigazgató­ból, a vendéglősből, az alkalmazottakból, a munkásokból? Hiszen megakadna az or­szág egész gépezete és a mai időkben sú­lyos viszonyok között élők még a remény­ségét is elvesztenék annak, hogy az álta­lános gazdasági javulás mégis csak meg­hozza szám­aiaa a nyugodt megélhetés lehetőségét. A takarékoskodás, a szolid életmód, a könnyelmű és ítt tünő tékozlás elkerülése ma minden­­tt a magyar ember kötelessége. Mint ahogy ki?tele rség, a tehetősnek, a vagyonosnak, a szegények segítése és köz­­célokra való áldozstanfenéga. De viszont — és ezt a trüssztendős trianoni gyásznapon különöse­n véssük emlékezetünkbe — a magyar társadalom konszolidációjára, egységre, a kölcsönös megértésre és biza­lomra van szükség, ha azt akarjuk, hogy elég erősek legyünk a revízió kiharcolá­sára. Gondoljunk Bethlen István gróf minapi kijelentésére, amit Györki Imre szocialista képviselőnek mondott, de bát­ran másokra is ki lehet terjeszteni: — A talmi demokrácia nem az alsó nép­rétegek felemelését, hanem a jobb helyzetben levők lealacsonyítását célozza. Ez ellen kell — a nemzet jövő nagy életcéljai miatt is — védekezni! Egy év alatt összegyűlt tsipkwadéki sztm­den árért kiárusíttatnak. , ERMA, VIII. József­ körút 11 A gyanús Czinóber A 8 Órai Újság tegnapi tudósításában hangsúlyozta már, hogy már a vizsgálat első óráiban nyomós gyanú­ momentumok merül­tek fel a, fiatal Czinóber József nevű bank­­tisztviselővel szemben. A huszonegyéves fiatal­ember kapkodva, zavarosan adta elő a tör­ténteket, ellentétekbe keveredett, ijedten el­fogadottan vallott. A rendőrtisztviselők, akik kihallgatták, lélektani megfigyelésekkel ope­ráltak. S mindjobban megérlelődött bennük a gyanú: ez a fiatalember részes a bankrablásban. Késő estig folytatták Czinóber kihallgatá­sát a főkapitányságon. Este azonban dr. Sz­rabién Rezső rendőrtanácsos kiadta a pa­rancsot, hogy bocsássák el a fiatalembert, mert valószínű, hogy szabadlábon könnyebben elárulja magát. Két detektív utasítást kapott, hogy minden lépését figyelje Czmobernek. Czinóber­ szökése Este 9 óra volt, amikor Czinóber ki­lépett a főkapitányság épületéből. Vil­lamosra szállt és ferencvárosi lakására ment a Remete­ utca 5. szám alá, ahol szüleinél lakik. A detektívek szemmel tartották a házat, ahol egy fél órát töltött a fiatalember és apjával, egy kárpit­osm­esterrel beszélgetett. Tízkor újra kijött az utcára, az Üllői­ úton fel­szállt egy 43-as villamosra, amely Kis­pest felé haladt. Czinober az első kocsi perronján állt, a detektívek pedig a második kocsin utaztak. Amikor a vil­lamos az állami pénzverde épületéhez ért, Czinober hirtelen leugrott a ro­bogő villamosról, egy mellékutcába ro­hant és nyomtalanul eltűnt. A detek­tívek már hiába ugrottak le és hiába szaladtak utána, a sötét, zegzugos fe­rencvárosi utcákban nem tudták utol­érni a menekülőt, aki ezzel a szökésé­vel már nyíltan elárulta bűnösségét. A rendőrség szerint Czinóbernél alig lehet két-három pengő készpénz s így nem szökhet el messzire, hanem a vá­rosban kell bujkálnia. Elfogatását biz­tosra veszik, egész detektivcsoportok razziáznak utána s a főkapitányságon minden percben várják a hírt az elfo­­gatásról. Sötét foltok Czinobe­ r rendőrségen, már tegnap délután meg­állapították, hogy a huszonegyéves Czinober múltjában sötét foltok vannak. A polgári is­kola elvégzése után a mester utcai kereske­delmi éke­démiában tanult és ott két társával együtt betörést kísérelt meg az igazgatói iro­dába. Két társa közül az egyik egy ferenc­városi fiatalember volt, aki ma hentessegéd, a másik pedig egy MÁV-munkás fia, Kovács János, aki a Czinober­ékkal szomszédos ház­ban, a Remete­ utca 3. szám alatt lakik. A három diák igen jó barátságban volt egymás­sal és ők voltak az iskola legrosszabb ta­nulói. Elhatározták, hogy betörnek az igaz­gatói irodába, bizonyítvány-űrlapokat lop­nak, azokra pecséteket nyomnak és jó bizo­nyítványokat állítanak ki maguknak. A ter­vet azonban csak félig tudták végrehajtani. Maga Czinóber volt az, aki betörte az igaz­­gatói iroda, ablakait és behatolt a szobába, az iratokhoz azonban nem jutott hozzá, mert azok egy vaskazettában voltak bezárva s ezt a szekrényt Czinober nem tudta felfeszíteni. Az iskolában házivizsgálat indult meg és a három diákot kicsapták. . Czinober egy másik iskolában­ tett érett­ségi vizsgát, úgyhogy banktisztviselő lehetett belőle. Mindezt tegnap este tudta már a rendőrség és Szrubián rendőrtaácsos utasí­tást adott a detektív elvnek, hogy keressék meg Czinóber volt osztálytársait és úgynevezett környezettanulmány útján próbálják­­megál­lapítani, hogy ki követhette el a rablást. Egy újságíró helyes nyomra talál A rendőrség embereit azonban az éj­szaka folyamán megelőzte egy újság­író, akinek megjelenése a rendőrségen váratlan fordulatot adott a nyomozás­nak. Hajnalban 3 órakor megjelent a központi ügyeleten Révész György hír­lapíró, egy reggeli lap rendőri rovatve­zetője, aki bejelentette, hogy olyan ada­tokat tudott meg, amelyeknek alapján néhány perc alatt ráteheti a kezét a rendőrség a keresett bankrablóra. A rendőri riporter Kovács János asztalos­segédet fogta gyanúba, akiről megálla­pította, hogy még mindig a Czinoberék­­kal szomszédos házban lakik és akivel a fiatal banktisztviselő életsorsuk el­ágazása után is a legszorosabb baráti nexust tartotta fenn. Hajnali látogatás a Remete­utcában A rendőrségen azonnal detektívet adtak az újságíró mellé, s a riporter Bardócz Lipót detektív kíséretében hajnali fél négy óra körül, érkezett a Remete­ utcába. A hármas számú házba csengettek be, megtudták a házmestertől, hogy Kovács János, aki már egy év óta állástalan, az esti órákban vadonatúj szürke ruhában, új cipővel és nyakkendővel érkezett haza és hóna alatt nagy csomagot szorongatott. A detektív álkulccsal felnyitotta Kovácsék konyhatottaját és mindenre felkészülten, egyik kezeiben revolverrel, másik kezében villamos zseblámpával nyomult be az újság­író kíséretében a, konyha melletti lakó­szobába. Itt mély álomban találták az idő­sebb Kovács János házaspárt, ugyanabban a szobában a díványon aludt a fiatal Kovács. Erélyes felszólítás riasztotta fel álmából a fiatal asztalossegédet. Kovács felült, szemét a­rcára irányozott vlranylámpa sugara va­kította, revolvercső villant meg előtte és vá­ratlanul szakadt rá Bardócz detektív szava: — Honnan van az új szürke ruha!, Zavarosan motyogott valamit az álmából felriasztott fiatalember s a kérdésekre min­dent tagadott. A detektív most már erélye­sen rákiáltott : •— Hol a revolvered■? A fiatal Kovács, akinek felriasztott szülei megrettenve nézték a különös jelenetet, fel­hagyott minden tagadással. — Itt van.­ — szólt s a párnája alá nyúlt. A lámpa­ enyhén megcsillant a Frommer­­pisztoly kékes acélcsöve, amelyet fél nappal előbb egy bank főtiszt­viselő homlokának­ sze­gezett. Hol a pénzt?... Fenn a padláson Bevallotta még a hálószobában Ko­vács, hogy Czinóberrel összejátszva, ő követte el a bankrablást. — És hol a pénz? — Fent a padláson. Kovács felöltözött régi ruhájába, amelyben a rablást elkövette és fel­vezette éjszakai látogatóit a padlásra. A feljárónál felfeszített egy deszkát és kiemelt alóla egy fekete kézitáskát, amelyben pontosan 350 pengő hijján ott volt az elrabolt 161.000 pengőé. Bevallotta a rabló, hogy mire köl­tötte a hiányzó pénzt. Száznegyven Az újjáépített SIÓFOK gl H­Q■ n szenzációsan szép mT 0 wwk KZ mik mm komfortos szállodái,­­JE 10 ik M 9% éttermei, ■ HP W­W§ n strandfürdője megnyíltak A szállodai szobákban hideg-meleg folyóvíz, fürdőszobák Szobaelőjegyzések, felvilágosítások: SIÓFOK fürdőirodájában, Budapest, IV.,Városház­ utca 10. szám, félemelet. Telefonszám: 890—88, vagy Fürdőigazgatóság, Siófok. Telefon: 1. szám. 1980 JU.V1C5*# mm [ Bérautó I 1 elegáns magánjellegű városi és vid­il-Automata: dáki utakra minden időben rendel* B 865-76 hete. — Olcsóbb mint a tasd^S pengőért a Rákócziíton új ruhát vásá­rolt magának, negyven pengőért cipőt, tizenkét pengőért selyem nyakkendőt vett, egy pénztárca nyolc pengőbe, egy, ezüstóra negyvennyolc pengőbe került. Kétszer ült taxiba és mind a két alka­lommal tíz pengőt fizetett a soffőrnek. Bardócz Cipót detektív a rablóval és zsákmányával együtt tért vissza a fő­­kapitányságra, ahol jelentette a szen­zációs eredményt. A rendőrségen nagy örömöt keltett a hír, az összes referen­seket, detektívcsoportokat berendelték és még éjjel megkezdték a bankrabló kihallgatását. A bankban újra eljáts­szák a nagy rablási jelenetet Az éjszakai kihallgatás után reggel kilencig­ pihenni hagyták Kovács Jánost, majd Szrubida rendő­rtanácsos intézkedésére átkísérték a Le­­számítoló Bankba, ahol le kellett játszania az egész tagnapi h­and up-jelenetet. Az előkelő banképületben óriási feltűnést keltett, amikor a rendőri bizottság az elfogott rablóval meg­­jött. Kádár Gusztáv igazgató, néhány bank- főtisztviselő kíséretében felment a bizottsággal a harmadik emeleti orvosi rendelőbe, ahol meg­­kezdődött a különös előadás. Kovács először cinikus, hányaveti módon viselkedett, csak­, amikor erélyesen rászóltak, volt hajlandó enge­­­delmeskedni.­­ Mindent pontosan ismételjen meg, amit tegnap csinált. Kovács János, a körülbelül 165 centiméter magas, feltűnően cingáralakú, borotvált be­esett arcú fiatalember, aki hátrafésült hosszú szőkésbarna hajat hord, ekkor elmondta, hogy Czinóberrel történt megállapodás szerint már, tízkor meg­tek­int a bankban s a harmadik eme­­let egyik mellékhelyiségében bujt el. — Körülbelül háromnegyed tizenegy vol£j — vallotta azután a bankrabló — amikor Czi­­nóber leadta a megbeszélt jelt. Háromszor kod­­ogott az ajtón és ez volt a jel, hogy szabad az út. Czinóberrel bementünk a kis előszobába s ott felkötöttem a zsebkendőt. Ugy ahogy az a wild-west romantikus film­jein látható, texasi vagy arizonai postarablók módjára kötötte fel a zsebkendőt Kovács az orrára, úgyhogy a kendő lelógó része, az arca alsó részét takarta el. A szobákban nyugodtan, ismerős módjára viselkedett, mert a terepviszo­­­nyokat Czinóber útmutatásai alapján már jól „Hónapok ót­a készül­­tünk erre a dologra !“ — Hónapok óta készültünk erre a dologra, mondta Kovács és szenzációs bejelentést tett: már a múlt hónapban is meg akarták kísérelni a rablást. Ko­vács már ott is volt a bankban és várt a jeladásra, valami azonban közbejött, a folyosórészleten szolgálatot teljesítő bankaltisztet nem tudták elávoltani és így a támadást május végére halasztot­ták. — Honnan volt revolvere? — kér­dezték a rablótól. — Már hónapokkal ezelőtt vásárol­tam a Frommert ötven pengőért egy hentessegédtől. (A rendőrség megállapította, hogy ez a hen­­tessegéd nem azonos azzal, aki évekkel ezelőtt a kereskedelmi iskolában együtt járt Kováccsal.) A fiatalember ezután lejátszotta az egész jelenetet. A támadás úgy történt, hogy Czinóbert maga előtt tolta be a szobába, ahol Petrik Elemér, a bank ősz tisztviselője javában dolgozott a bankjegyek szortírozásán. Revolverrel tuszkolta be a szobába Czinóbert és el­kiáltotta magát, hogy fel a kezekkel. Pontosan játszotta Kovács, hogy mi­képpen kényszerítette a két tisztviselőt arra, hogy a bankókat tegyék bele az akatáskába és hogyan parancsolta be őket a szekrénybe. A szökési jelenetet azon­ban Szrubián rendőrtaná­csos nem engedte lejátszat­ni. Attól lehetett ugyanis . A vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár­ természetes ,,Ferenc József** keserűvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a valódi Ferenc József víz használatát, mert ez szabályozza a bélműködést, erősíti a gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az­ idegeket és ezáltal új életerőt teremt, ál Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerü életekbe­n kapható.

Next