8 Órai Ujság, 1931. március (17. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

, és nem akar megbirkózni esetleges ellenáramlatokkal. De az igazi, vér­beli publicista, ha felvetette volna a Nemzeti Színház felépítésének — szerin­tünk sem időszerű — gondolatát, akkor nem nyugodott volna meg, amíg az elve­tett mag terebélyes fává nem nőtte volna ki magát. Újra és újra előhozta volna. Harcolt volna érte azokkal, akik ellene lettek volna. Érveket talált vol­­a annak bizonyítására, hogy az új színház felépí­tése mit jelent a kultúra szempontjából. Szembeszállt volna azokkal, akik fölösleges kiadásnak tartották volna. Megmagya­rázta volna, hogy milyen munkaalkalom lenne iparosnak, kereskedőnek, munkás­­nak, építésznek, művésznek. S jaj lett volna annak, aki az új Nemzeti Színház hajlékát fölösleges fényűzésnek merte volna, bélyegezni. "­­ De há Kiebelsberg Kunó gróf munkája nem is publicisztikai mű, mégis érdekes és értékes tanulmány. Érdekes, mert az, amit a gyakorlati politikában csinált ,és még csinálni akar, tervszerűen, ügyesen van feltálalva, olvasmánynak is élveze­tesen. Értékes pedig, és ebből „a szempont­ból felülemelkedik a publicisták írásain, mivel összegyűjtött cikkei és beszédei nagy tudásra, széleskörű orientációra­­és ami vezető politikusnál különösen nagy érdem, erős judiciumra vallanak. A Világ­válságban cím alatt megjelent kötet be­vezetője például egész kortörténelmi ta­nulmánynak felel meg. Milyen kitűnő és egyúttal eredeti az, amit a bécsi kon­gresszusról ír, amely visszahozza a Bour­bonokat és a­ németektől és az olaszoktól megtagadja a nemzeti egységet. Az ál­­békékről, a revízióról és belső megerősö­désünkről, az életre nevelésről, a magyar középiskoláról való fejtegetése mind olyan, ami méltán érdemel különös figyelmet. Sőt még, amit nem is tudunk magunkévá tenni, mint ahogy az egész neonacional­ista tana helyett megmaradunk a Beöthy Zsolt által szabatosan körülírt nacionalista gondolat mellett, a lélektani eltolódásról, a hatféle embertípusról, az októberi napok jóhiszemű­re­ vallott' ■ felfogása 'is sok ügyességgel, Wagner Richárd személyé­nek megnevezésével kiváló taktikai érzék­kel van alátámasztva. A negyedik kor­mányzó című cikke történelmi magas­laton mozog. Március 15-ikéről szóló írása érdekes, ha nem is felel meg egészen a Széchenyi -és Deák politikának, Ferenc Józsefről és koráról találó­­ észrevételei vannak. A Nemzeti önbecsülésről írott cikke pedig, amelyben az új professzor­­típusról beszél, annak ellenére is ki­magasló, hogy sem abban nem találjuk különös jelentőségét, hogy a tanár a tanít­ványával óraszünet közben tenniszezik, sem megállapításait nem tudjuk maradék­talanul elfogadni, hogy t. i. „az új ma­gyar egyetemi tanár már nem filiszter, hanem angol fajta gentleman, ki nem különcködéssel és a tudóskodás külső attribútumaival, hanem a személyiség és a tudás erejével is közvetlenül akar hatni". Régi nagy magyar híres egyetemi tanárok közélet és tudományos munkássága mon­danak ellent ennek a beállításnak. Gyulai Pál Eötvös József bárót úgy jellemezte, hogy inkább a gondolat em­bere, mint a tetté. Nem pártokat vezérelt, hanem eszméket kezdeményezett, nem annyira intézményeket teremtett, mint útjukat egyengette. Klebelsberg Kunó grófról éppen az ellenkezőt lehet mon­dani. Ő vérbeli reálpolitikus, aki tudja, hogy mit akar és mit lehet megvalósítani. Ez vezeti minden írásában, ami sok eset­ben pótolja parlamenti felszólalását és egyéb nyilvános szereplését. E tekintetben nem mérhető össze Kemény Zsigmonddal sem, aki cikkeiben fantáziájának gazdag­ságával, erős történeti háttérrel és mély szemlélődésével szintén inkább a politikai irodalom nemesebb céljait szolgálta, a gyakorlati politikában elsőbbséget adván Kossuth politikájával szemben Deák Fe­­renc guvernamentális politikájának. Klebelsberg Kunó gróf most megjelent könyve nyeresége a magyar könyvpiac­nak, sőt a közéletnek is. Ha talán mint irodalompolitikai munka hézagos is, a cik­kek, tanulmányok és beszédek visszatük­rözik a magyar reál­politika egyik fényes tehetségű tényezőjének munkás, alkotó szellemét. Mindenesetre nagy szó, hogy aki az aktív ,politikában felelős állásban van, az akták és a szószék mellett saját írásai­val is hozzá tud férni az ország közvélemé­nyéhez. VASÁRNAP 2. OLDAC P .­­ , URmussIG _____________ •* 1931 MARCIUS 1 A belgiumi gyilkosságról szóló tudósítás folytatása az első oldalról Mit mond Schwartz Viktor fivére évek óta Londonban ,­ és tegnap ka­­pott értesítést barátjától, hogy a kon­­tinense érkezett és a lipcsei vásárra utazik. A 8 Órai Újság munkatársa rpa délelőtt megállapította a tragikus eset magyar vonat­kozásainak minden részletét. Felkereste a Schwartz-féle ügyvédi irodát Sas­ utca 22. szám alatt, ahol közölték, hogy az ügyvédi éjjel Bel­giumba utazott. A Órai Újság munkatársa fel­kereste ezután az ugyanebben a házban lakó Schwartz Zoltánékat. Mélységesen megrendülve beszélt ott a tragédiáról Schwartz Zoltán kereskedő és a felesége, kik már régebben készültek Angliába és an­golul tanultak már­ régóta, hogy fivérük export­­vállalatánál helyezkedhessenek el. — A szerencsétlen Viktor, —mondották,— két éve él már Londonban. Azelőtt Parisban Beretvás Ferenc pontos szentély­leírást is adott a rendőrségnek és Schwartz­ Viktor személy­­i leírását még ma délelőtt megsürgönyözték Brüsszelbe. töltött három esztendőt, ott is exportüzletekkel foglalkozott, később átment Angliába és ott még nagyobbszabású vállalkozásba kezdett. Londoni irodája a Finnsbury Square 5. szám alatt volt és főleg nür­nbergi áruk és gyer­mekjátékok behozatalával és kivitelével foglal­kozott. A vállalat vezetésében Viktor segítsé­gére volt 22 éves kis húga is, akit Nyíregy­házáról hívott ki magához Londonba, hogy megbízható helyettese legyen az üzletben.­­ Az elmúlt öt esztendőben négyszer volt itthon és valahányszor Budapestre jött, mindig leutazott Nyíregyházára is, meglátogatta ott öreg édesapját, Schwartz Mór fűszerkereskedőt és Nyíregyházán élő öt testvérét is. Ha eljött Londonból, mindig négy-öt napot Pesten, né­­gyet-ötöt pedig Nyíregyházán töltött. Az utolsó távirat .Schwartz Zoltánét most megmutatják ,a átiratot, amelyet a szerencsétlen Schwartz Viktor­­Menüéből küldött. A sürgöny magyar nyelven a következőképpen szól: „Londonból Lipcsébe utazom. Ostendei pályaudvarról táviratotok. Lipcsében három­­négy napig tart, amíg elintézem dolgaimat. Ha csak egy mód van rá, eljövök Pestre és elutazom Nyíregyházára is, mert már nagyon vágyom látni édesapát. Lipcséből induláskor még táviratozok. Viktoré. Miért utazott harmadik osztályon Schwartz Viktor A gyászba borult Család már kétségtelennek tartja, hogy testvérük az áldozat, akiről elmon­dották még, hogy 1904-ben született Nyíregy­házán és elvégezte a kereskedelmi akadémiát. A középtermetű, szőke, göndörhajú Viktornak mindig az volt a vágya, hogy külföldön nagy export-import vállalatot vezessen és a kül­földről segítse elő a magyar kivitelt. Egész fiatalon került Parisba, ahol első üzletét bonyo­lította le, három év múlva már Londonban nagytílben­­folytatta vállalatát. Nőtlen­ ember volt és jómódú, aki ilyen utazásai alkalmával mindig jelentős összegeket tartott amgánál 'JU'áfuis miért utajjbit frdtmadik)gsztcdyonni.-azt a hozzátartozóik azzal magyarázzák, Nagy ij Cs­cen­ket sohasem kapatta el a nagy jövedelem és sokszor hangoztatta, hogy egy londoni budapesti út olyan drága, hogy abból családok hónapokig elélhet­nének. Nagy külföldi expressvonatokon mindig har­madik osztályon utazott s csak az osztrák, né­met és magyar vonatokon váltott magasabb kocsiosztályra jegyet. A főkapitányság, — mint említettük, — megküldte a pontos személyleírást Brüsszelbe ahol már ma délután megejthetik az előzetes agnosikálást,,­ addig is, amíg az.,áldozat ügyvéd­d­ocog A g­yilkos vallomása Budapestre érkezett távirati, híradás szerint Aldebhey ben Ah­medet, a gyanúsított arabot a belga detektívek az egész éjszaka folyamán faggatták s a gyanú már egészen bizonyossá vált, amikor bő­röndjében megtalálták annak az újságpapírnak a másik részét, amelyet a gyors-­ vonat fülkéjében találtak és amellyel­ a gyilkos el akarta távolítani a vérnyomokat. Brüsszel, febr. 28. (Belga Távirati Iroda.) A lapok, jelen­tése szerint Muley Adebuhey ben Ahmed, a letartóztatott algíri alattvaló flévallotta, hogy ő gyilkolta meg Schwartz Viktort. A gyilkos részletesen elmondotta, hogy hogyan követte el a tétjét. (MTI.) Különös harc a rádió körül — Levél a szerkesztőhöz — Tekintetes Szerkesztő úr! Nagy meglepetéssel halljuk itt vidéken, hogy egy-két pesti lap mostanában a mi nevünkben és a mi érdekeink védelmében kikezdte a rádiót. Hogy ha már a mi érdekeinknek ilyen elszánt vé­delmezői támadtak, megkérjük a tekintetes szer­kesztő urat, szíveskedjék megírni az újságjában, hogy mi ebből a védelemből nem kérünk. Az a mi véleményünk ugyanis, hogy­ nem­ tesz jó szolgála­tot az, aki a­­becsületes magyar rádió gyengíté­sére törekszik, mert ezt az intézményünket csak erősíteni szabad. Mi itt a vidéken el vagyunk zárva mindennemű szórakozástól, amiben a nagy­­vár­osi embernek része van. A rádió az egyedüli kapocs, amely bennünket így beforraszt a nagyvárossal és csak mi tudjuk igazán, hogy mit jelent a vidéknek ez a talál­­mány, amelyet talán éppen nekünk találtak fel. Brüsszel, febr. 28. (Havas.) Muley Aldebuhey ben Ahmed Schwartz Viktor budapesti kereskedelmi utazó meggyilkolásáról a­ következő részlete­­,­két mondotta él vallomása során: Tettét egy kalapáccsal követte el, amelyet a bru­ssudi bazárban vásárolt. A vonaton szándékosan olyan fülkét keresett ki, ahol csak egyetlen utas volt. Alvást színlelt és amikor észrevette, hogy útitársa elszunnyadt, a podgyászhálóból leemelt kalapáccsal több ütést mért a fejére. Amikor m­ár nem volt benne élet, magához vette az áldozat óráját és tárcáját, a holttestet pedig kidobta a sí­nekre. Schwartz feltört táskájából azután, egy pizsamát és egy zsebkendőt vett elő. A padlóról feltörölte a vért, majd ezeket a tár­gyakat is kidobta az ablakon. Mindenki hallgatja, mindenki beszél róla és az is­­lehet, hogy nem egyforma, véleménnyel. Hiszen van, akinek a muzsika tetszik, van, aki a tudo­mányos előadásokat kedveli, mindenkinek az íz­lését nem lehet egyformán kielégíteni. Az ellen sem szólnánk persze, ha olcsóbb lenne a díj, ám­bár azt hiszem, mindenkinek megér napi nyolc fillért, mert a hosszú téli napokon reggeltől késő estig szórakoztat ezért a pénzért. A jobb műsor ellen sem szólalnánk fel, mert mi nem hiszünk a közmondásnak, hogy a jóból is megárt a sok. Csak azt nem tudom, hogy most egyszerre m­iért éppen a rádió fáj ezeknek a pesti lapoknak? A rádió egy hónapra két pengő negyven, a pesti lap négy pengő, miért nem az előfizetés leszállí­tásával akarják olcóbbá tenni számunkra a kul­túrát? Igaz, hogy a rádió nem küld díszes bizto­sítási kötvényt, meg nem tudom milyen más nagy­hangú „ajándékot". Aztán meg­­láttunk mink már ilyen nagydobra vert akciókat, amik szintén bennünket akartak boldogítani, aztán egyszerre csak elhallgattak velük. Lehet, hogy ez is ilyen­nek készül, ámbátor nehéz kisütni, hogy tulajdon­képpen mit akarnak vele. Egy biztos, hogy nem a mi nyolc fillérünk az igazi ok. Hogy azonban hol van a kutya eltemetve, azt igazán nem tud­juk kisütni. Sokak nevében kérem az illetékes köröket, hogy vigyázzanak a mi rádiónkra és ne hagyják agyonreformálni. Maradtam kiváló tisztelettel egy vidéki rádióelőfizető. (Teljes aláírás és cím.) B­első Lipótvárosban az Igazságügymin. mellett, Kohári-u. 12. sz. alatti Öröklakásos társasházban 1—4 szobás lakások november 1-i beköltözésre előjegyeshetők. A vételben szobánként aat. 2060 P elégséges. Felvilágosítás:­DÉNES ÉS BRUC* építészeknél Podsssiigh­y­ttea 3SZ­EL it. Tejeros, 1S9—33. A­ UK Suponic­ká­ja Március­tól MIAMI* kávéházban A FRIEDLER-féle szabadalmazott GAMMA HAJNÖVESZTŐ egyszersmind a hajhullás, korpásod**, hajmolyosodás legtökéletesebb gyógyszere »G­A Ni­m A« hajszappan teljesen feleslegedé teszi minden mfc bejtnosé haszaesetit, mert irisle & haj és s­istbőr teljesen megszabása] » felrakodott idegen anyagoktrt Orvosilag kipróbálva is ajánlva. Kapható minden gyógyszertárban am drogérfílsn valamint & FRIEDLER LAS8RAT03JUHIBAN Budapest, VII., Mmányi-mca 46. Tel. József 464­­­7! Hea fnyegene kilakollaás veszélye a népiés minisz­­térium CRS tiskosát (Saját tudósítónktól.) Dankó Elemérné kis­pesti lakos, egy segédmunkás felesége tegnap, este hét órakor a népjóléti minisztériumban, morfiummal megmérgezte magát. A szeren­csétlen asszonyt beszállították a kórházba,­ ahol ,ma reggelre meghalt. A lapok közlése­­­ szerint Dankóné azért követte, el öngyilkos­ságát, mert március 1-én ki kellett volna köl­töznie kispesti, lakásáról. A nyilvánosságra került tényállással szem-: - •ben a népjóléti­­ minisztt­ium . megyi — hogy Daniénak azért kellett volna elhagynia lakását, mert a ház tulajdonosa a saját háza udvarán ■ összetákolt fabódéban kénytelen­ - lakni már egy év óta, tehát Dankó lakására­ szüksége van. A végrehajtást még a múlt év szeptember 19-én rendelték el, ennek fogana­tosítására azonban a miniszteri biztos több­­ízben halasztást adott s végül 1931 február 1-ig függesztette fel a végrehajtást. A háztulajdonos erre felajánlotta Dankónak, hogy 1931 február 1-ig­ megfizeti azt a külön­­bözetet, amelyet egy drágább szoba-konyhás la­kásért kell fizetnie és fizeti a fuvarköltséget ia ■ e fefüggesztés hatálytalanítása ellenében.­­ Dankó azonban ezt a­z ajánlatot nem fogadta­ el. Február 1 után Dankó újabb kérelmet nyuj­­­ tott be a minisztériumhoz, további, halasztás­­céljából, mire a végrehajtást továbbra is­­ fel*. • függesztették és az iratokat felterjesztették a­­­ minisztériumhoz. A minisztérium ezután Dankó­­ részére a pestszentlőrinci állami lakótelepen­ szükséges Zákárt utalt ki,­­'ezt azonban Dankóné­ nem forról­gadta el. Megjegyzi végül a minisztériu­m -, hogy az ügy iratai jelenleg is a minisztérium­ban vannak, a kihelyezési eljárás függőben­ van és így Dankót a közvetlen kilakoltatás­­még annak ellenére sem fenyegette, hogy szükséglakást nem fogadta el. ■ ■'* ■*'. "it— a )»i i — Családi tragédia Baján. Antoni La­­­­jos bajai kőműves a tőle­ különváltás­ élő fe- ' leségének lakására ment. Veszekedése támadt közöttük, amelynek hevében A­­toni az asa* ■ szonyt bal lapockája alatt megszurta. Az asszony­ összeesett s a kihívott mentők be­ - szállították a kórházba. Antoni közben­ ha­za­­ment lakására, s revolverével a szájába lőtt.­ A mentők őt is a kórházba szállították.­­ Mindkettőjük állapota súlyos. — Petri Pál a nemzeti összefogásról. A Józsefvárosi Polgárok Egységes Pártköré­­ben Patn­aki György orsz. képviselő, behatóan­ ismertette az új iparfejlesztési törvényt és különösen az iparnak indokolatlan versenyt­­ támasztó közüzemek megszüntetésére, a kis­iparosság olcsó hitelellátására­ és a közszál­lításokban való részeltetésére vonatkozó ren­delkezéseket A tanulságos előadásért botfai Hűvös Iván, a kör elnöke mondott köszöne­tet, aki szívélyesen üdvözölte a gyűlésen meg­jelent Petri Pál államtitkárt, majd az ipar­, vosság különböző sérelmeit tette szóvá. Petri Pál beszédében kifejtette, hogy nagy öröm­mel jött el nemcsak Hű­vös Iván­­ iránti régi barátságból és a kormányzat egész gazdasági­ programját pregnánsan összefogó előadás­ meghallgatására, hanem, mint a kerület szü­löttje és lakója, a józsefvárosi polgársággal való együttérzésének és együttműködési kész­ségének dokumentálására. Ma még tart a­ gazdasági háború nemcsak országok, hanem kontinensek között és ezért bűn, ha a­ ma-1, gyár polgárság, és a gazdasági ágazatok kö­­­zött az ellentéteket szítják, ahelyett, hogy­ egymásra találva, harmonikus munkával a nehézségeket enyhíteni igyekeznének. Koll­­mainn Dezső dr., Kövess János ,és­ mások­ mondtak még beszédet. .................................II—■!! mwjjmi IBII—, Ha szereti a kényelmet, kérjen minden szobába távbeszélő konnektort. — A serdülő ifjúságnak reggel felkelése­kor egy-egy kis pohárnyi természetes „Ferenc József" ’ keserűvizet kell 'adni, mert gyomor-,­­bél- és vértisztító hatások­nak fiúknál és leányoknál igen fontos eredményeket köszönhetünk. A gyermek* klinikákon a Ferenc József vizet már a kicsinyek makacs szorulásakor, kitűnő sikerrel alkalmazzák. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériák­­ban és fűszerüzletekben kaptafa. . .

Next