8 Órai Ujság, 1935. február (21. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-01 / 27. szám

FENTEK2. OLDAL Di&iujs&G Jöttek rendet csinálni. A vonatból, mely több szalonkocsiból állott, luxusautókat is emeltek ki. Felültek a magukkal hozott kocsikra és bero­bogtak a városba. Alig telt el tíz perc, már lövések dördültek, el­ már ítélkezett Szamuelly. Egy félóra múlva visszajött Szamuelly az állo­másra és telefonált Pestre a szovjet­­házba Lendlernek: „etőt már elküldtünk a másvilág­ra... Holnapután érkezünk visz­­sza.“ — Rákosi Mátyás — kezdte Szemák elnök, — hallotta ennek a jegyző­könyvnek a felolvasásából, hogy Szamuelly jelentést tett a kivégzések­ről a szovjethiázban Landlernek? — Na és... a szovjetház pesten egy nyilvános hotel volt és Landler is ott lakott, Szamuelly privátim telefonál­hatott neki. Szamuelly hivatalos he­lyisége máshol volt. Kapy Lajos jegyzőkönyvének fel­olvasása után, melyben a tasi ellen­­forradalomról voltak véres részletek, Mayer Ödön gyűjtőfogházi tisztvise­lőnek jegyzőkönyvi tanúvallomását olvastatta fel Szemák elnök Kun Béla és barátai a gyűjtőfogházban Mayer Ödön a Gyűjtőben teljesített szolgálatot akkor, amikor­ Kun Bélát 1919 február 3-án letartóztatták és a Gyűjtőfogházba vitték. A fogház­orvos megvizsgálta és azonnal kór­házba utalta. Kivételes bánásmódban részesült, dohányozni is szabad volt. Különben is az összes kommunista letartóztatottak, a minisztérium in­tézkedésére később mind politikai foglyokként, kivételes bánásmódban részesültek. Ládár miniszteri taná­csos többízben kint járt a Gyűjtőfog-­ házban és egy alkalomkor Kun­­Bélá­val és annak családjával ebédelt. Később, mikor­ Ládái elment, Kun Béla meg is jegyezte: „Vén róka ez a Ládái, már érzi, hogy nemsokára szüksége lesz ránk“ Oly laza volt a fegyelem, a Gyűjtő­ Magyar tiszteket mészároltak le az orosz hadifogolytáborokban A vörös hadserg toborzási módsze­réről emlékezik még meg a jegyző­könyv, mely szerint új ruhát és sok pénzt ígértek a kommunisták azok­nak, akik a vörös hadseregbe lépnek. De már a proletárdiktatúra kitörése előtt a fronton és az orosz hadi­­fogolytáborkban lázítottak a kom­munista eszmék nevében, úgy hogy nem egy helyen a legénység fel­lázadt a tisztek ellen és azok kö­zül többet lemészárolt. A felolvasott tanúvallomásra Rá­kosi azt az észrevételt tette, hogy senkit sem kényszerítettek a vörös hadseregbe való belépésre. . Faragó Miksa banktisztviselő val­lomásának ismertetésére került ez-s után­a sor. . .­­go Faragó elmondta,­ miként vállalta­­ a kommunisták megbízatását, ho­gyan vonult be Lengyel Gyula­.,. nép­­biztos az Osztrák-Magyar Bank bu­dapesti főintézetébe. ■ Utána Rabinovits József 35 éves aranyműves vallomását ismertették, aki orosz hadifogságból került visz­­sza Budapestre. Rabinovics további vallomása sze­rint, ő egyenesen Göndör lakására­­ment és itt értesült arról, hogy a szo­ciáldemokraták elfogadták a platt­­iformot. Ezen az alapon aztán "Össze­ültek a népbiztosságok­­ felállításá­nak m megbeszélésére. , ■*" Felmerült az a terv is, hogy gróf Károlyi is kap egy népbiztossá-* got; a­ kommunista kiküldötték az­onban ezt nem tartották ész­szerűnek, ezért a tervet elejtették. . Másnap a kinevezett népbiztosok és népbiztoshelyettesek elfoglalták hi­vatalaikat. Kremák elnök ezután felolvasta a budapesti 1. számú karhatalmi vörös őrparancsnokságnak 1919 júl.iu­­ában a­ hadtestparancsnokság­hoz intézett jel­entését. Eben élénken protestáluak­ -Szamuelly pestme­gyei vérengzései ellen. Szemák elnök itt ismét Rákosi felé fordul:, — Lássa, Rákosi, még az önök kar­hatalmi szervezete is megborzadt Számvétiy eljárásától. — Nem ismerem ezt a jelentést­, nem­­szólhatok hozzá, — válaszolja ciniku­san Rákosi.­ . . . Az elnök a továbbiakban felolvassa Fehér Imre ezredesnek, akit a Duna —Tisza közén a forradalmárok a rendcsinálással bíztak meg, a kom­munista csapatok borzalmas véreng­zéséről felvett jegyzőkönyveit. A jegyzőkönyvek felolvasása után az elnök Rákosi Mátyás felé fordul és­ a következőket mondja: A szocialisták csak a kommunistákkal voltak hajlandók kormányozni Az elnök közbevetőleg megjegyzi, hogy akkor, amikor Rabinovicsot ki­hallgatták, felségsértés és más bűncselekmé­nyek címén leatrtóztatásban volt. Rabino­­vics vallomása szerint Moszkvában találkozott Kun Bélával, akinek ot­tani lapja azonban nem tartalmazott izgat­ócikkeket. Szerinte senkit sem kényszerítettek a hadifoglyok közül Oroszországban, hogy belépjenek a vörös hadseregbe. Amikor ő Buda­pestre visszaérkezett a hadifog­ly­ból, belépett a kommunista pártba. Elmondta ezután itteni letartóztatá­sának és a Gyűjtőfogházba való szállításának történetét. A szociál­demokraták részéről többször jelen­tek meg kiküldötett tárgyalások vé­gett a gyűjtőben. Kun Béla a cellá­jában egy plattformot is készített a szociáldemokratákkal való megegye­zés érdekében. A kommunista intézőbizottságnak az volt a véleménye, hogy addig nem lehet szó a szocialistákkal való megegyezésről, amíg nem orientá­lódnak a harmadik internaconálé felé. A szociáldemokraták pedig a tár­gyalások során azt adták elő, hogy ha a kommunista párt részt­­vesz a kormányban, ebben az esetben hajlandók vállalni a kor­mányalakítást. Rabinovics vallomásában többször szerepel ez­ a kitétel: „Mi kommu­nisták ...“ Károlyi Mihálynak népbiztosi állást szántak Az elnök folytatólagosan, ismer­tette Rabinovics vallomását­, mely­ben a tanú elmondta, hogy Kun Béla aztán egy plattformot készített, ame­lyet a szociáldemokrata küldöttség magával vitt azzal, hogy majd meg­mutatja a munkástanácsnak. Ugyanekkor megígérték, hogy ki­­eszközlik szabadlábra helyezésü­ket. Este aztán ez meg is történt. fogházban, hogy mindenki ellenőrzés nélkül be­mehetett látogatni és beszélgetni a foglyokkal. Őrizet már alig volt. Az, a csodála­tos, hogy meg nem szöktek onnan a kommunisták. A kommunista röp­cédulák egész tömegét gyártották itten. Mindaddig, míg március 21-én este kilenc órakor Váry főügyész ki nem hirdette a letartóztatottak előtt a szabadlábrahelyezés elrendelését. Kun Béla mikor eltávozott a Gyűj­tőből, megjegyezte: „A jó bánás­módért még hálás leszek, nem fog senkinek­ semmi baja történni itt. Különben is két­ hét múlva a Gyűjtő­­fogházból már kaszárnya lesz, mert a proletárdiktatúra urának nincsen szüksége a börtön intézményére“. Annyi kommunista irat volt a Gyűjtőfogházban, hogy a foglyok távozása után egy hétig hordták kocsikkal a különböző propagan­dairatokat. A jegyzőkönyv további részében áll, hogy Váry főügyész a szabadombo­­csátás kihirdetésekor életével ját­szott, mert felfegyverzett terrorista tengerészcsapatok is voltak már ek­kor a Gyűjtőfogházban. Három- és nyolcnapi sötétzárka — Ez egy olyan jegyzőkönyv volt, Rákosi Mátyás, melyet egy vörös ez­red vezetősége vett fel. Tele van bor­zalommal és gyilkossággal és ennek alapján indítottak-e eljárást Sza­­muelly ellen, aki ezeknek a véreng­zéseknek tettese volt? — Nem ismerem ezt a jegyzőköny­vet, — válaszolta éles hangon Rákosi Mátyás, — csak itt a tárgyaláson hallottam róla. Különben is Fehér Imréék nem vörösök, hanem ellen­forradalmárok voltak. — A kérdésemre feleljen, — csat­tan fel az elnök hangja,­­­ hogy indí­tottak-e Szamuelly ellen eljárást a Mulassunk reggelig! A szezon, legvidámabb vígjátéka CAPITOL Mától CORSO MK FEBRUÁR 1 borzalmas vérengzésekért, vagy sem. — Nem is tudtam én, hogy ez a jegyzőkönyv egyáltalán a világon van... — De hiszen Fehér ezredes hivata­losan átadta ezt Haubriehnak kivizs­gálás végett, önnek is tudni kellett róla. — Nem tartozott az én resszortom­­ba, — válaszolta Rákosi Mátyás, két kezével az oldalára ütve. — Ön a vallomása során azt mon­dotta, hogy Szamuellytől azért nem kértek felvilágosítást a tetteiről és azért nem kérték számon véres cse­lekményeit, mert nem­ a kormányzó­­tanács adta Szamuellynek a felhatal­mazást, hanem a katonai parancs­nokság. — Én csak annyit mondtam, hogy én a korm­ányzótanácsnak tagja nem voltam, , — De igenis, többet is mondott... Itt van a jegyzőkönyvben., — Nem mondtam. — Ne vitatkozzon velem. Rendre­­utasítom. — Majd megállapítjuk a jegyző­könyvből, hogy kinek volt igaza, — replikázik szemtelen hangon Rákosi Mátyás. — Ezért rendreutasítom­ és három­napi sötétzárkával büntetem meg, — kiáltja Szemák elnök. „Nem szólok többel egy szót sem** — Ha ilyen hangon beszélnek ve­lem, megszűnik az én további tudo­mányom ... —' Ezért a szemtelenségért további 8 napi Sötétzárkára ítélem. Rákosi Mátyás elvörösödik és na­gyon éles hangon kiáltja az elnök felé: ' v, — Ezek után én többet nem veszek részt a­ tárgyaláson.... Nem fogok egy szót sem szólni. Az éles hangon lejátszódott inci­dens után az elnök kijelenti,­­ hogy részéről a bizonyítási eljárást befe­jezettnek tekinti s felhívja az ügyészt és a védelmet, hogy az esetleges bizo­­nyításkiegészítési indítványokat ter­­ejsszék elő­­l.. . Vitéz Tatmássy László ügyész áll fel ezután és­ a bizonyítás kiegészí­tését kéri a következőkben: .Több ta­núnak kihallgatását arra, hogy Szá­mnétig mily kegyetlenül végezte hóhérmunkáját. Többek között kéri Páter Bonaventura Antal kihallgatá­sát is, aki arról tud vallomást tenni, hogy az antantmissziók akadályoz­ták meg a vörösök további véreng­zését. Kérte továbbá több tanú ki­hallgatását és különböző iratok is­mertetését. A védő is több indítványt terjesz­tett elő. A bizonyításkiegészítési indítvá­nyok után Szemák elnök szünetet rendelt el. I­ japánok visszaverték a mongolokat Tokió, jan. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Mand­zsúria fővárosából, Hszinkingből ér­kező jelentések szerint a japán csa­patok­ a mandzsu-mongol határon fontos stratégiai pontot visszafoglal­tak az orosz irányítás alatt álló mon­gol csapatoktól. A japán csapatok megefelő tüzérségi előkészítés után megszállották Kh­alka-Miao falut, amely Khalka-Gol­tól ászaikra fek­szik. Ezt­ a falut néhány nappal ez­előtt a mongol csapatoknak sikerült elfoglalniok és most a japánok heves harc után visszaszerezték a straté­giailag fontos falut és a mongolokat visszaűzték a határon túlra.

Next