8 Órai Ujság, 1937. június (23. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-01 / 121. szám

Kedd 2.oldal Javaslat megszavaztatott és al­nak a­­végrehajtási utasítása a mai napig Se adatott ki,­­sőt egy lépés sem törö­rtént, hogy a törvény intézkedései az­­életbe átmenjenek. Az őszi ülésszak fe gazdatartozások rendezésére von­at­kozó törvényjavaslattal vette kezde­tét Egy kissé optimista beállítás, ha valaki azt hiszi, hogy ebben a gazda­­tartozások en bock rendezést nyertek, jezért valóban a gazdatartozásoknak­­egy csekély része nyert teljes elinté­zést. Foglalkoztunk azután a törvény­­­javaslatok egész sorával, az orvosi rendtartással, amely az orvosi ka­marát állította fel, a bírák fegyelmi felelősségéről szóló törvényjavaslat­tal, az ipari közigazgatás egyes kér­déseinek a szabályozásával, amely törvényben a kisipar sok régi kíván­ságai, sok régi elintézetlen ügye, a kon­tárkérdés, a mestervizsgák kér­dése és hasonló ügyek nyertek elin­tézést; a hatósági orvosi szolgálat­ról szóló törvényjavaslattal, a tűzrendészet fejlesztésével, amely a tűzrendészetet nem na­gyon fejlesztette, azonban alkal­mat adott egynéhány közéleti férfiúnak könnyebb elhelyezke­désre. (Derültség, felkiáltások: Úgy van! Úgy van!) És végre a hitbizományi reformmal és a telepítési törvényja­vaslattal, azzal a két javaslattal, amely a kormány részéről és a kor­mány támogató párt részéről, mint korszakot alkotó, mint, a reformkor­szakot megindító és betetőző javas­­lat állíttatott be. (Élénk derültség.) Aki azonban közelebbről nézi ezeket a törvényeket, meggyőződhetik róla, hogy sok helyes intézkedésen kívül a hitbizományi javaslat például azt tartalmazza, hogy a hitbizományi megkötöttség majd a jelenlegi tulaj­donosok meghalta után, tehát tulaj­donképpen nehezen belátható időben fog felszabadulni, úgy­hogy ennek gyakorlati hasznát egyelőre minden­­esetre a kisbirtokos társadalom még nem látja. Ami pedig a telepítési tör­vényt illeti, úgy ennek is voltak he­lyes intézkedései, azonban a rendel­kezésre álló pénzösszegek arányítva nagy feladathoz, oly csekélyek, hogy teljesen elégtelenek abból a célból, hogy a birtokviszonyokat gyökeresen megreformálják. Nem volt reformkorszak . Ha végigtekintünk az így meg­alkotott törvényeken, úgy azt kell, hogy megállapítsam, hogy ezek egy rendes, egy normális kormány tevé­kenységének­ kereteit semmifélekép­pen sem lépték túl. Tartalmaztak azok a törvények jó dolgokat, is, hosszakat, kevésbbé jókat és kevésbbé rosszakat, de messze voltak attól, hogy a ma­gyar közönség körében azt a be­nyomást tették, hogy itt egy vi­lágrengető új korszakról van szó, egy reformkorszakról, mint ahogy azt a választások előtt hirdették és beígérték volt. Valóban az ég­bolt kárpitjai nem szakadtak meg és fénylő üstökösök az égen nem jelentek m­eg. (Viharos derültség), amelyek igazolhatták volna egy megváltó korszaknak újjászületé­sét. Azt kell mondanom, hogy hiába is próbálták a Nép adeptusai szugge­­rálni a közönségbe ennek a megváltó korszaknak megszületését, mert bi­zony ezen keresztül is szükségük volt a maguk részéről arra a bizonyos magyar narkózisra a publikummal szemben,a főszolgabírói, zsandári ha­talmon keresztül, aminek segítségé­vel lehetett csak elérni, hogy a hihe­tetlen Saulusokból rem­ítő Paulusok­ váljanak. (Viharos derült­ség.) Ha már kiábrándító volt a magyar közönség előtt a volt kormánynak törvényhozási működése, úgy egye­nesen megdöbbentő volt az a kor­mányzati cselekvés és az a kormány­zati szellem, amely a cselekedetekből kiindult. Méltóztatnak emlékezni, hogy az országgyűlés azzal az indok­kal osztattatott fel, hogy a kormány háta mögött ülő pártban furfangos székely góbék (lelkes éljenzés) és öreg csáklyások ülnek (éljenzés), akik a reformok szabad tengerén úszó kor­­mán­yhajóra magukat behajózni haj­landók, de csak azért, hogy amikor majd a reform nyílt tengerén csa­tára kerül a sor, belülről fúrják meg azt- Reformok helyett terror és árulás . Hát ezután azt várta volna a közönség, hogy a nagy választási csata után, amikor az országban a kormány nagy többséget szerzett magának, amikor most már megtör­tént a kihajózás, a reformok tenge­re, a nagy közjogi reformok megin­duljanak és elsősorban a titkos vá­lasztójogra vonatkozó ígéretek­­való­ra váljanak. Ehelyett mit tapaszta­lunk? Megdöbbenéssel vettük észre, hogy a választás alatt és előtt val­lott lángoló szerelem a titkos vá­lasztójog iránt miképpen kezd lo­hadni és végre azzal a csatakiáltás­sal, hogy nem jog, hanem kenyér kell a népnek, egyszerre ad graecas calendas halasztották el. Amikor a közönség kezdte észrevenni, hogy a kenyérből is csak nagyon csekély karéj, ami neki jut, akkor bekövet­kezett a teljes kiábrándulás, de be­következett az is, hogy mindjobban előtérbe nyomult az a valódi célki­tűzés, amelyre utalni bátor voltam és amely tulajdonképpen a parancs­­uralom egyes módszereinek és intéz­ményeinek bevezetését célozta ebben az országban. (Általános helyeslés.) Már a választások is a terror jegyében folytak le, hiszen száz százalékos bizonyíték fekszik előttünk a köz­­igazgatási bíróság ítéleteiben (Ál­talános helyeslés), amely ítéletek az ellenzéki petícióknak kilencven­kilenc százalékban igazat adva, a nem helyes úton szerzett mandá­tumokat megsemmisítette, de bizonyítéka a választási terror­nak az is, hogy a független kisgazda­párt, amely a maga részéről a kor­mánnyal fegyverbarátságban ment volt bele a választásba, belátván, hogy a választások folyamán leg­jobb vitézei a porondon hevertek, a hivatalos, a félhivatalos és a n­em­­­hivatalos Nép­ jelöltekkel szemben, kénytelen volt ebből az árulásból a Akácóriások illatárba borítják az évszázadok patinái­­t a történelmi udvaron... Cigányzene mellett terítünk Mincs a kieső Tabán, 1, Döbrentei­ utca 9. MEGJELENT VÉR ANDOR szenzációs Mlnyve­t FÉLISTENEK ALKONYA .'ÁRTALOM: I. Reformkorszak II. Vissza a régi ezredévhez! III. Nyilasok, nyilasok ... IV. Dalok az EgykCzrill V. Nép­pátiak A Mt­Ví elÁSaivát Bajcsy-Zsi­linszky Endre írta. 90 malatsigos k­arrikaturáját Falsat rajzolta. Azn* 1 nflHny Kef Mfláíllif'.1 a A DRM ATtt. J llGliyO. I miGItladóMraUtás Il. 1937 június 1 álláspontra, amelyen azóta megál­lott. (Éljenzés.) maga konzekvenciáit levonni és­­ visszatérni arra a kemény ellenzéki ! A nagy pártszervezés . Amint a Ház összeült, minden ellenzéki kritikát a kormány táborá­ból, a kormány táborának szélső jobb oldalán ülő viharsarok igyeke­zett leterrorizálni és annak ellenére, hogy a választások keresztül voltak vive, megindult az országban újból a pártszervezés, széjjelszóródtak méhek módjára az élharcosok zajai (Élénk de­rültség), bevonva és terrorizálva a közigazgatást és annak fe­jeit, a maguk részéről a tár­sadalmi szerveket is népesítvén abból a célból, hogy ezek se tudja­nak függetlenül mozogni, befura­kodva az ifjúsági egyesületekbe is, elkövetve azokat, a csínytevé­seket, amelyeket az ellenzék soha­sem szűnt meg ostorozni. Kikövet­kezett az a szomorú korszak is, hogy a pártnak és a pártot irá­ny­ít főtitkárnak titkos rendőr­sége a nem népszerű ellenzéki ve­zéreket ellenőrzés és felügyelet alá akarta helyezni. A dömpingsajtó — Bekövetkezett a sajtónak a gúzsbakötése, a nagy anyagi eszkö­zökkel táplált dömpingsajtónak meg­teremtése, amely a kormánynak hi­vatalos világnéz­etét úgyszólván in­gyenesen árusította. (Derültség.) ugyanakkor, amikor a többi sajtó­­vállalatok a legnehezebb körülmé­nyek között sínylődtek, így végző­dött az első esztendő. Ez u­­tán inter­­regnum következett. Az interregnum alatt a mostani miniszterelnök úr, mint helyettes miniszterelnök vezette az ügyeket, úgyszólván­­ ügyvezető kormánnyal állottunk szemben a csök­kent felelősséggel, mert hiszen a fe­lelősség a beteg miniszterelnöké volt és a helyettest olyan cseleke­detekért, amelyeknek nem ő volt a gazdája, felelősségre vonni természe­tesen nem tehetett. A rendszerváltozás • Ősszel bekövetkezett azután a rendszerváltozás. Új kormány alakult Darányi Kál­mán vezetése alatt (Éljenzés), aki korrekt kijelentéseivel új helyze­tet, teremtett a magyar politiká­ban és nagy tapintattal enyhítette és levezette azokat az ellentéteket, amelyek a magyar politikai élet­ben most már a forrpontig is fel­­hevültek volna. — Nyíltan megtagadott minden közösséget a diktatúrával. (Éljenzés.) Hitet tett nyíltan és őszintén az al­kotmányosság mellett (Élénk éljen­zés és taps­) és ennek bizonyítékául személyi változtatásokat is eszközölt a kabinetben, amiket a közönség — mondhatom — megnyugvással foga­dott. Mindenekelőtt a saját többségi pártjának pártalkotmányát állította helyre, hogy az abban helyet foglaló képviselők ne csak „Halt Ádit!“ álló várományosai legyenek a párttitkár és a pártelnök parancsainak, hanem szabadon nyilatkozhassanak a köz­életi kérdésekről is és felettük bírá­latot gyakorolhassanak. — Megszüntette a pártszervezés­nek általunk kifogásolt módoza­tait és a parlamentben nem Isten kegyelméből való vezérképpen (Derültség), hanem mint a nemzet és a közügyek alázatos szolgája mutatkozott be (Élénk éljenzés és taps).­­ Az időközi választások más szel­lemben folytak le. A parlament egyik első tevékenysége volt, hogy meg­alkossa az ajánlási rendszernek re­formját, amely jelölési rendszer a múltban nagy visszaélésekre adott volt alkalmat. A kormány sajtójá­nak a hangja is letompult és végre a döhm­pingkérdés is elintézést nyert annyiban, hogy a kormány kezdemé­nyezésére a sajtóvállalatok között megállapodás jött létre, amelynek ér­telmében a sajtóvállalatok által ki­adott lapok ára és terjedelme között bizonyos korrelációt állítottak fel, amelyet azóta a sajtóvállalatok tisz­teletben tartanak és, ami a dömping­sajtónak egy csapással véget is ve­tett. És ha mégis azt mondom, hogy még mindig nincsen teljes mértékben likvidálva a múlt (Helyeslés), hogy még itt vannak csökevények (Élénk helyeslés!), hogy ezek a csökevények néha a régi emberek szervezkedésében jelentkeznek, társadalmi szervetek köpönyegé­ben, hogyha jelentkeznek időről­­időre felbukkanó éles antisze­mita izgatásban, amely éles anti­szemita izgatás szélső gazdasági és szociális jelszavakkal dobá­­lódzik, hogyha azt látom, hogy még vannak csökevények, — mert hiszen a ko­mány háta mögött ülő pártban van még egy látha­tatlan front (Élénk helyeslés!), amely láthatatlan front azonban — úgy látszik, — időről-időre láthatóvá válik (Derültség), akkor azt is kell mondanom, hogy nincsen még a régi rend­szer az utolsó konzekvenciáig lik­vidálva.­­ De meggyőződésem az, hogy ezek csak az utolsó szárnypróbálga­tások, utolsó hullám,verései egy ré­gen letűnt mozgalomnak. Meg va­gyok győződve, hogy a miniszter­elnök úr a maga akaratát konzekven­sül követve, ezeket a jövőben lehe­tetlenné fogja tenni, akkor nincs okunk ezeket túl tragikusan venni. Mi­ra nincs pénze, majd lesz, ha vesz Állam­sorsjegyet! Húzás más? június 4-én Sorsjegy ára: Egész: ar. P 3.­Fél: ar. P 1.S0 Főnyeremény 40.000 ar. pengő Próbáljon szerencsét!

Next