8 Órai Ujság, 1937. október (23. évfolyam, 231-248. szám)
1937-10-30 / 247. szám
1937 OKTÓBER 30. SZOMBAT Szerenád, ötventagú cigányzenekar, virágerdő: Szeged ünnepli a Nobel-díjas magyar tudóst Szent-Györgyi professzor érdekes nyilatkozata a 8 Órai Újságnak Szeged, okt. 29. Ünnepi hangulat uralkodik Szegeden. Az alföldi metropolis minden rendű és rangú polgára egyformán örül a nagy kitüntetésnek, amely Szentgyörgyi Albert tanárt érte a Nobel-díj odaítélésével. Az egyetemi diákság az éjszaka értesült a nagy kitüntetésről és nagy csoportokban vonult fel Szentgyörgyi Albert Templomtéri lakása elé, ahol szerenádot tiszteletére. Hajnalban ötven tagú cigányzenekar sorakozott fel a professzor lakása előtt és számos magyar nótával, köztük kedvenc nótáival köszöntötték a tudóst, aki családjával együtt megjelent az erkélyen és meghatottan köszönte meg a spontán üdvözlést. Rektori szünet az egyetemen A szegedi egyetem rektora a nagy eseményre való tekintettel a mai napra szünnapot rendelt el, délután pedig rendkívüli tanácsülés lesz az egyetemen és ezen döntenek arról, hogy miképpen ünnepelje meg az egyetem Szentgyörgyi professzort. [A városházára Pálfy polgármester rendkívüli tanácsülést hívott össze ma délre, hogy az ünneplés részleteiről tárgyaljanak. Szeged város országos ünnepség keretében akarja megünnepelni a rendkívüli eseményt. Szentgyörgyi Albert professzor ma délelőtt a vegytani intézetben lévő hivatali szobájában fogadta a 8 Órai Újság tudósítóját. A helyiség egyszerűen, ízlésesen van berendezve. Délszaki növények díszítik. Ebben az épületcsoportban van elhelyezve Szentgyörgyi tanár intézete is, amely éppen a Fogadalmi Templomra néz. A hivatali szobában mindössze két fénykép díszíti a falat, az egyik a kormányzó fényképe, a másik Klebelsberg Kunót ábrázolja. A tudós e fényképek alatt, íróasztalánál dolgozik. holmi Garolin intézet tanári kara elhatározta, hogy az élettani és orvostudományi Nobel-díjat ebben az évben nekem ítéli oda azokért a felfedezésekért, amelyek a biológiai égési folyamatokra vonatkoznak, különös tekintettel a C-vitaminra és a funársavra. Érdekessége ennek a döntésnek, — mondja tovább, — hogy egyhangúlag és osztatlanul kaptam az orvostudományi és élettani Nobeldíjat, amelyet pedig más években rendszerint két részre osztva szoktak kiadni. Közvetlenül a sürgöny átvétele után Hornomi Bálint kultuszminiszter telefonált Budapestről, gratulált a döntéshez és megemlítette, hogy pár perccel előbb közvetlenül Stockholmból értesült az eseményről. Szent-Györgyi Albert professzor kiemelte: jól emlékezik arra, hogy a napilapok közül éppen a 8 Órai Újság volt az első, amely 4 évvel ezelőtt foglalkozott az 5 kutatásal. Akinek gyakran fáj a gyomra és bélműködése renyhe, mája duzzadt, emésztése gyengült, nyelve fehéressárga, étvágya megcsappant, annak reggelenként egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz csakhamar szabályozza a székletétét, előmozdítja az emésztését, élénkíti a vérkeringését és megjavítja a közérzetét. Kérdezze meg orvosátval és azok eredményével, a C-vitamin felfedezésével. Ezután a Nobel-díjas magyar professzor tízesztendős munkájának rövid összefoglalását adta a 8 Órai Újságnak. — A szervezetben folyó égési folyamatok elméletét akartam tisztázni, — mondotta. — Ezért tanulmányoztam a növényi és állati szövetek légzési folyamatát. Próbáltam megismerni azokat az anyagokat, amelyek ezekben a folyamatokban fontos szerepet játszanak. Az egyik anyag különösen nagy jelentőséget nyert azáltal, hogy kiderült róla: azonos a C-vitaminnal. — Angliában kezdtem kísérleteimet, pontosan tíz évvel ezelőtt és Szegeden fejeztem be. A tízesztendős munkának ez volt az eredménye. A visszaemlékezést munkatársai szakítják félbe. A rádióhoz hívják, amely éppen akkor számol be a nagy eseményről. A rádió meghallgatása után Szentgyörgyi Albert meghatottan, kipirult arccal folytatja: — A C-vitamin után a következő lépés volt megállapítani a sejtlégzés egy másik fontos tényezőjét, a borostyánkősavat, ami sikerült is. A Nobel-bizottság tulajdonképen ezt a munkámat jutalmazta. Az utolsó időkben egy olyan anyaggal foglalkoztunk, amely szintén vitaminfajta, ez a P-vitamin. Egészen bizonyos, hogy fontos szerephez fog jutni az orvostudományban. Magáról a Nobel-díjról ezeket mondta: — A Nobeldíj nagy öröm és nagy megtiszteltetés. Nem tudom, hogy összegszerűleg mit jelent, de ebben a pillanatban ez nem is érdekel. További tervem: kettőzött erővel és munkakedvvel folytatom Szegeden kutatásaimat. December elején Stockholmba utazom a díj átvétele végett. A kultuszminisztériumból keresik most telefonon. A beszélgetés véget ér. Belép a postás és egész garmadával teszi a gratuláló táviratokat Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas magyar tanár asztalára, H. M. DR. SZENT-GYÖRGYI ALBERT PROFESSZOR Gratulációk Tisztelői és munkatársai ma reggel valósággal elhalmozták virágokkal. A gratulálók egymásnak adják a kilincseet s alig lehet hozzáférni az ünnepeltihez. A telefon folyton cseng, hol Budapestről, hol külföldről jelentkeznek. Még Amerikából is érkezett kábel-gratuláció. Szent-Györgyi Albert szerényen, egyszerűen beszél a nagy kitüntetésről. — Éjjel fél 12 órakor kaptam meg a hivatalos értesítést, — mondja munkatársunknak, — hogy a stock ezüsttárgyak, zálogjegyek Mm IráSS líra 'étele, és eladása legmagassabb árban Svájci Óraház, VII., Thökövy-út 26. sz. Telefon: 14—04—38 ff„Albi csak úgy tud dolgozni, ha sportol is..." Szent-Györgyi Albert anyósa beszél tudós vejéről Úgy a fővárosban, mint Szegeden csütörtökön este percek alatt szétfutott az örömhír, hogy dr. Szent- Györgyi Albert szegedi egyetemi tanár, a vitaminkutatás világhírű tudóst, megkapta az idei orvosi Nobeldíjat, amely pénzértékben 200.000 pengőt reprezentál. A magyar tudománynak ez a világraszóló diadala nemcsak a tudományos körökben keltett osztatlan örömet, hanem társadalmi körökben is, ahol dr. Szent- Györgyi Albertet, a mesterséges CVitamin előállítóját, aki felfedezésé-vel a modern élettudomány legnagyobb kutatói közé emelkedett, mint szeretetreméltó magánembert és a nyári és téli sportok szenvedélyes művelőjét ismerik. Erről beszélgetünk dr. Demény Károlynéval, dr. Szent-Györgyi Albert anyósával. — Nem a tudósról, hanem az emberről, a sportok lelkes barátjáról szeretnénk egy pár szót hallani, — kérdezzük dr. Demény Károlynétól, a m. kir. posta nagynevű ujjáteremtőjének feleségétől. — Nagyon boldogok vagyunk a réget ért kitüntetésért, aki nemcsak tudós, hanem vérbeli sportember is, — mondja örömtől reszkető hangon dr. Demény Károlyné. — Legkedvencebb sportjai az úszás, evezés, vitorlázás, tenniszezés és a síelés. Tavaszszal ő az első, aki a Tiszát naponta háromszor-négyszer is átússza, őszszel ő az utolsó, aki a fürdést és úszást abbahagyja. Téli szabadságát az osztrák hegyek közt tölti, ahol különböző sítúrákon vesz részt. Sokszor megtörtént, hogy húsvétra is kikeresett magának egy olyan vidéket, ahol jó síhó volt és egy hétre oda utazott. — Abi a leglelkiismeretesebb tudós, aki él-hal a tudományért. De munkája után a legnagyobb öröme, ha sportról beszélhet valakivel. Nyáron minden reggel a feleségével tenniszezik, aki öt év óta a Délvidék tenniszbajnoka és boldog, ha néha legyőzi. A szegedi egyetemen a tudományos munka is egészen angliai szellemben folyik nála. Gyakran megtörténik, hogy nyolc-kilenc órai munka után hirtelen félbeszakítja asszisztenseivel a munkát és „fiúk, elég volt, menjünk a Tiszára!" felkiáltással, tanítványaival együtt levonul a Tiszára fürödni, úszni és evezni. Minden délben, ebéd után, az MAGYAR KATOLIKUS KÖNYVEK 10 KÖTETES SOROZATA Szerkesztik: JUST BÉLA és NYISZTOR ZOLTÁN BALLA BORISZ: A megsebzett BERCZELI KÁROLY: Postpip utál’ja HARSÁNYI LAJOS: Falusi levelek JUST BÉLA: Hajnali kettő KÁLLAY MIKLÓS: Magóg fiai ARADI ZSOLT: Az ég a rács mögött MÉCS LÁSZLÓ: Új könyv NYISZTOR ZOLTÁN: Messzesodort magyarok POSSONYI LÁSZLÓ: Üldözni fognak titeket KÖRÜNK SZENTJEI !