8 Órai Ujság, 1937. október (23. évfolyam, 231-248. szám)

1937-10-30 / 247. szám

1937 OKTÓBER 30. SZOMBAT Szerenád, ötventagú cigányzenekar, virágerdő: Szeged ünnepli a Nobel-díjas magyar tudóst Szent-Györgyi professzor érdekes nyilatkozata a 8 Órai Újságnak Szeged, okt. 29. Ünnepi hangulat uralkodik Szege­den. Az alföldi metropolis minden rendű és rangú polgára egyformán örül a nagy kitüntetésnek, amely Szentgyörgyi Albert tanárt érte a Nobel-díj odaítélésével. Az egyetemi diákság az éjszaka értesült a nagy kitüntetésről és nagy csoportokban vonult fel Szentgyörgyi Albert Temp­­lomt­éri lakása elé, ahol szerenádot tiszteletére.­ Hajnalban ötven tagú cigányzenekar sorakozott fel a pro­fesszor lakása előtt és számos ma­gyar nótával, köztük kedvenc nótái­val köszöntötték a tudóst, aki család­jával együtt megjelent az erkélyen és meghatottan köszönte meg a spontán üdvözlést. Rektori szünet az egyetemen A szegedi egyetem rektora a nagy eseményre való tekintettel a m­ai napr­a szünnapot rendelt el, délután pedig rendkívüli tanácsülés lesz az egyetemen és ezen döntenek arról, hogy miképpen ünnepelje meg az egye­tem Szentgyörgyi professzort. [A városházára Pálfy polgármester rendkívüli tanácsülést hívott össze ma délre, hogy az ünneplés részletei­ről tárgyaljanak. Szeged város orszá­gos ünnepség keretében akarja meg­ünnepelni a rendkívüli eseményt. Szentgyörgyi Albert professzor ma délelőtt a vegytani intézetben lévő hivatali szobájában fogadta a 8 Órai Újság tudósítóját. A helyiség egysze­rűen, ízlésesen van berendezve. Dél­szaki növények díszítik. Ebben az épületcsoportban van elhelyezve Szentgyörgyi tanár intézete is, amely éppen a Fogadalmi Templomra néz. A hivatali szobában mindössze két fénykép díszíti a falat, az egyik a kormányzó fényképe, a másik Klebelsberg Kunót ábrá­zolja. A tudós e fényképek alatt, íróasztalá­nál dolgozik. holmi Garolin­ intézet tanári kara el­határozta, hogy az élettani és or­vostudományi Nobel-díjat ebben az évben nekem ítéli oda azokért a fel­fedezésekért, amelyek a biológiai égési folyamatokra vonatkoznak, kü­lönös tekintettel a C-vitaminra és a funár­savra. Érdekessége ennek a döntésnek, — mondja tovább, — hogy egyhangúlag és osztatlanul kaptam az orvostudományi és élettani Nobel­­díjat, amelyet pedig más években rendszerint két részre osztva szoktak kiadni. Közvetlenül a sürgöny átvé­tele után Hornomi Bálint kultuszmi­niszter telefonált Budapestről, gratu­lált a döntéshez és megemlítette, hogy pár perccel előbb közvetlenül Stockholmból értesült az eseményről. Szent-Györgyi­­ Albert professzor kiemelte: jól emlékezik arra, hogy a napilapok közül éppen a 8 Órai Újság volt az első, amely 4 évvel ez­előtt foglalkozott az 5 kutatásal­. Akinek gyakran fáj a gyomra és bélműködése renyhe, mája duzzadt, emész­tése gyengült, nyelve fehéressárga, étvá­gya megcsappant, annak reggelenként egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz csakhamar szabályozza a szék­letétét, előmozdítja az emésztését, élén­kíti a vérkeringését és megjavítja a köz­érzetét. Kérdezze meg orvosát­­val és azok eredményével, a C-vi­­tamin felfedezésével. Ezután a Nobel-díjas magyar pro­fesszor tízesztendős munkájának rö­vid összefoglalását adta a 8 Órai Újságnak. — A szervezetben folyó égési folya­matok elméletét akartam tisztázni, — mondotta. — Ezért tanulmányoz­tam a növényi és állati szövetek lég­zési folyamatát. Próbáltam megis­merni azokat az anyagokat, amelyek ezekben a folyamatokban fontos sze­repet játszanak. Az egyik anyag kü­lönösen nagy jelentőséget nyert azál­tal, hogy kiderült róla: azonos a C-vitaminnal. — Angliában kezdtem kísérletei­met, pontosan tíz évvel ezelőtt és Szegeden fejeztem be. A tízesztendős munkának ez volt az eredménye. A visszaemlékezést munkatársai szakítják félbe. A rádióhoz hívják, amely éppen akkor számol be a nagy eseményről. A rádió meghallgatása után Szentgyörgyi Albert meghatot­tan, kipirult arccal folytatja: — A C-vitamin után a következő lépés volt megállapítani a sejtlégzés egy másik fontos tényezőjét, a borostyánkősavat, ami sikerült is. A Nobel-bizottság tulajdonképen ezt a munkámat jutal­mazta. Az utolsó időkben egy olyan anyaggal foglalkoztunk, amely szin­tén vitaminfajta, ez a P-vitamin. Egészen bizonyos, hogy fontos sze­rephez fog jutni az orvostudomány­ban. Magáról a Nobel-díjról ezeket mondta: — A Nobeldíj nagy öröm és nagy megtiszteltetés. Nem tudom, hogy összegszerűleg mit jelent, de eb­ben a pillanatban ez nem is érde­kel. További tervem: kettőzött erővel és munkakedvvel folytatom Szegeden kutatásaimat. December elején Stockholmba utazom a díj átvétele végett. A kultuszminisztériumból keresik most telefonon. A beszélgetés vé­get ér. Belép a postás és egész garmadával teszi a gratuláló táviratokat Szent­györgyi Albert Nobel-díjas magyar tanár asztalára, H. M. DR. SZENT-GYÖRGYI ALBERT PROFESSZOR Gratulációk Tisztelői és munkatársai ma reggel valósággal elhalmozták virágok­kal. A gratulálók egymásnak adják a ki­­lincseet s alig lehet hozzáférni az ünnepeltihez. A telefon folyton cseng, hol Budapestről, hol külföldről je­lentkeznek. Még Amerikából is érke­zett kábel-gratuláció. Szent-Györgyi Albert szerényen, egyszerűen beszél a nagy kitüntetés­ről. — Éjjel fél 12 órakor kaptam meg a hivatalos értesítést, — mondja munkatársunknak, — hogy a stock­ ezüsttárgyak, zálogjegyek Mm IráSS líra 'étele, és eladása legmaga­s­­­­sabb árban Svájci Óraház, VII., Thök­ö­vy-út 26. sz. Telefon: 14—04—38 ff„Albi csak úgy tud dolgozni, ha sportol is..." Szent-Györgyi Albert anyósa beszél tudós vejéről Úgy a fővárosban, mint Szegeden csütörtökön este percek alatt szétfu­tott az örömhír, hogy dr. Szent- Györgyi Albert szegedi egyetemi ta­nár, a vitaminkutatás világhírű tu­dóst, megkapta az idei orvosi Nobel­­díjat, amely pénzértékben 200.000 pengőt reprezentál. A magyar tudo­mánynak ez a világraszóló diadala nemcsak a tudományos körökben kel­tett osztatlan örömet, hanem társa­dalmi körökben is, ahol dr. Szent- Györgyi Albertet, a mesterséges C­­Vitamin előállítóját, aki felfedezésé-­­vel a modern élettudomány legna­gyobb kutatói közé emelkedett, mint szeretetreméltó magánembert és a nyári és téli sportok szenvedélyes művelőjét ismerik. Erről beszélgetünk dr. Demény Károlynéval, dr. Szent-Györgyi Al­bert anyósával. — Nem a tudósról, hanem az em­berről, a sportok lelkes barátjáról szeretnénk egy pár szót hallani, — kérdezzük dr. Demény Károlynétól, a m. kir. posta nagynevű ujjáterem­­tőjének feleségétől. — Nagyon boldogok vagyunk a réget ért kitüntetésért, aki nemcsak tudós, hanem vérbeli sportember is, — mondja örömtől reszkető hangon dr. Demény Károlyné. — Legkedven­cebb sportjai az úszás, evezés, vitor­lázás, tenniszezés és a síelés. Tavasz­­szal ő az első, aki a Tiszát naponta háromszor-négyszer is átússza, ősz­szel ő az utolsó, aki a fürdést és úszást abbahagyja. Téli szabadságát az osztrák hegyek közt tölti, ahol­ kü­­lönböző sítúrákon vesz részt. Sok­szor megtörtént, hogy húsvétra is ki­keresett magának egy olyan vidé­ket, ahol jó síhó volt és egy hétre oda utazott. — Ab­i a leglelkiismeretesebb tu­dós, aki él-hal a tudományért. De munkája után a legnagyobb öröme, ha sportról beszélhet valakivel. Nyá­ron minden reggel a feleségével ten­­niszezik, aki öt év óta a Délvidék tenniszbajnoka és boldog, ha néha legyőzi. A szegedi egyetemen a tudo­mányos munka is egészen angliai szellemben folyik nála. Gyakran meg­történik, hogy nyolc-kilenc órai munka után hirtelen félbeszakítja asszisztenseivel a munkát és „fiúk, elég volt, menjünk a Tiszára!" fel­kiáltással, tanítványaival együtt le­vonul a Tiszára fürödni, úszni és evezni. Minden délben, ebéd után, az MAGYAR KATOLIKUS KÖNYVEK 10 KÖTETES SOROZATA Szerkesztik: JUST BÉLA és NYISZTOR ZOLTÁN­ BALLA BORISZ: A megsebzett BERCZELI KÁROLY: Postpip u­tál’ja HARSÁNYI LAJOS: Falusi levelek JUST BÉLA: Hajnali kettő KÁLLAY MIKLÓS: Magóg fiai ARADI ZSOLT: Az ég a rács mögött MÉCS LÁSZLÓ: Új könyv NYISZTOR ZOLTÁN: Messzesodort magyarok POSSONYI LÁSZLÓ: Üldözni fognak titeket KÖRÜNK SZENTJEI !

Next