8 Órai Ujság, 1943. július (29. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-27 / 167. szám

LOVAK ÉS Kabalák Sehol nincs annyi kabalás ember, mint a túrion. Majdnem minden játékosnak van valamilyen kedvenc kabalája, mely­hez ragaszkodik egy ideig, majd amikor sorozatosan csalódott benne, akkor újat eszel ki magának. A kabalák általában öt főcsoportra oszthatók. És pedig: Tárgy-kabala, előjel-kabala, ólom­­kabala, név-kabala és szám-kabala. Ezek között a legelterjedtebb a tárgy­­kabala. A játékos ki se megy a pályára, ha nincs vele a babonás zsebkés, a meg­hitt körömpiszkáló, az a bizonyos tükör, vagy ha az illető romantikus lélek: őnagy­­ság a­­ fényképe, esetleg egy régi szeren­csepatkó. Ismerünk egy fogadót, az mielőtt a pá­lyára lépne, háromszor körülsétálja az istállók területét. Fogadás előtt pedig a jobbkezével mindig háromszor végigdör­­zsöli a balcipője talpát, ami tekintetbe véve az előbb említett területen végzett szerencseügyi sétát, nem egészen rizikó­mentes eljárás, de hát a vérbeli kabalás semilyen áldozattól sem riad visza. Némelyek egész kabala-szertartást dol­goztak ki maguknak. Egy igen jónevű tanár például fogadás­ előtt a feje felett a háta mögé dob egy gyufaszálat. Ha az úgy esik le, hogy fejjel keleti irányban fekszik, akkor abban a futamban nem játszik. Ha azonban a gyufaszál fekvése kedvező, akkor jön a kabala-szisztéma második állomása. Megszámolja, hogy hány cigaretta van a tárcájában? Ha pá­ros számú lovat akar játszani, de a ciga­retták száma páratlan, akkor megint el­áll a fogadástól. A számok egyezése ese­tén jön a harmadik próba. Ez abból áll, hogy a földre ejti a kalapját, nem néz oda, amikor felemeli, hanem úgy, ahogy jön, vaktában a fejére csapja. Ha a ka­lap fordítva ül a fején, akkor minden rendben van és megfogadja a kiszemelt paripát. A legérdekesebb a dologban az, hogy a neves tanár tudományos könyvet írt a babonák és előítéletek nevetséges voltáról. Kevésbbé bonyodalmas műveletekkel jár az előjel-kabala. Kéményseprővel ta­lálkozni: jó előjel. Öregasszony: rossz. Összeveszni az imádott hölggyel: jó! Már tudniillik társelőjel szempontjából! Ha­­őnagysága kedves hozzád, az rossz előjel. Egyrészt, mert ilyenkor vesztesz a verse­nyen, másrészt, mert a hölgy bizonyosan akar valamit tőled. Kiskutyával találkoz­ni, jó előjel, de az már nem jó, ha egy nagykutya keresztezi az utadat. Ezt egyébként turfkabala nélkül is tudjuk. Az álomkabala egyik legszebb példáját egy nyugdíjas vasutasról jegyezte fel a turfkrónika. Először volt életében lóver­senyen és mindjárt eltalálta a Facér— Páratlan befutót, amire százötvenszeres pénzt kapott. Ismerősei irigykedve fag­gatták, hogyan találta el, mire kijelen­tette, hogy megálmodta: — Álmomban két szép lovat láttam, az egyikre rá volt írva „Arbeitslos a má­sikra pedig szintén németül, de nem be­tűvel, hanem szóval, hogy „Numero Dreis­sig“. Hát gondoltam, megnézem a progra­mot és látom. Facér. Na mondok, ez lesz az Arbeitslos. (Munkanélküli.) A' dreissig pedig páratlan szám, hát így vettem hozzá a Páratlan nevű lovat. — De öregem! Hiszen dreissig, magya­rul harmincat jelent, az pedig páros szám! Az öreg vasutas megvetően mérte végig az illetőt és fölényesen felelte: — Engem akar az úr németül tanítani? Én találtam el a befutót, vagy maga? Nahát! A keddi ügetőn pedig egy öreg nénike aratott nagy sikert az álmával, mert el- EMBEREK a turfon találta a Zsupán—Garab befutót, ami két pengőre hatszázhatvanöt pengőt fizetett. Azt álmodta, hogy az a két ló lesz elöl, amelyiknek a hajtója fehér nadrágot visel. A kedves nénike csak akkor ijedt meg, mikor közölték vele, hogy minden hajtó fehér­­ nadrágot visel. Úgy megrémült, hogy azonnal hazaszaladt. Ez többé nem megy a versenyre. A név­kabalások a lovak neveiből igyekszenek misztikus összefüggéseket ki­olvasni. Néha ez is sikerül. Tavaly Péter- Pál napján, például az Aratás—Bi­lla­­kalász befutó fizetett szép kvótát a név­­kabalásoknak. .Jó név­kabala például az ilyen befutó: Uccu—Siess. Vagy az üge­tőn: Fruska—Ficsur. Ezt úgy okoskodta ki a boldog nyerő, hogy ezek ketten biz­tosan jól megértik egymást. Néha azon­ban a legjobb­ név-kabala is c^paui mono Egy irodalmi műveltségű hölgy például a Laura•—Petrarca befutót játszotta, de előbbi lemaradt és az Eszter—Petrarca pár futott be. A hölgy bánatosan rebegte: •— így bízzon az ember a férfiak hű­ségében. Mindig azt hallottuk, hogy Pet­rarca halálosan imádta Laurát és most mégis az Eszter után fut.. . A­ szám­kabalások a legkülönbözőbb szisztémák szerint dolgoznak. A múltkor egy úr annak a villamoskocsinak a szá­mát játszotta meg, amelyiken utazott. 976. Sajnos, azonban a lovak fordítva fu­tottak be. Nyert a hatos, második lett a hetes és harmadik a kilences. Hatalmas kvótát fizettek. Az illető úr kétségbe­esetten ütött a homlokára: — Hogy én milyen szamár vagyok! Megfeledkeztem arról, hogy a villamos a zsidó temetőbe ment. — No és? — Visszafelé kellett volna olvasnom a számokat.... öreg táltos Az idült izületi megbetegedések ke­zelésében egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz, reggelenként éhgyomorra bevéve, igen könnyű, lágy székletétet, alapos béltisztítást, fokozott anyagcserét, jó emésztést és kellemes közérzetet biztosít. Kérdezze meg orvo­ Ötven film készül az új gyártási évadban Biri (MIF-film). Kalmár László: Ezüst­harang (Mester-film). Matolay Géza— Jánossy István: Magyar sasok (Horthy Miklós Repülőalap filmje, MIF produk­ció). Mikszáth Kálmán—Kerekesházy József: Egy fiúnak a fele (Pax-film). Matolay Géza: Diákkaptár (MIF-film). Móricz Zsigmond—Tersánszky J. Jenő: Sári bíró (Hunnia-film). Móricz Zsig­mond: Kerek Ferkó (Auróra-film). Pe­kár Gyula: A tenger boszorkánya (Lé­vai—Mister-film, a Magyar Bolgár Társaság felügyelete alatt). Pánczél Lajos: Menekülő ember (Takács-film). Nemes Sándor: Egy gép nem tért vis­­­sza ... (Délibáb-film, a honvédelmi minisztérium filmje). Sovány Mária: Tavaszi láng (Cserépy-film). Szüle Mi­hály— Martonffy Emil: Nem­es Rózsa (Palatínus-film). Szentimrey Jenő: Csáki bíró lánya (Kézdi-Kovács-film). Tüdős Klára: Fényes árnyék (Sinfiényi­­film). Szeffedin-Sefket bej: Kalota­szegi Madonna (Erdélyi-film). Teres­­csényi György—Dalldi Sándor: Hősök (A nemzetvédelm­i propaganda minisz­térium filmje). Vaszary János: Köl­csönadott élet (MIF-film). Zilahy La­jos: Valamit visz a víz (Pegazus-film). Zsigray Juliánna—Fekete István: Fél­tékenység (MIF-film). Az Országos Nemzeti Filmbizottság libáb-film). Gárdonyi Géza: Adj Isten sorozatos üléseken foglalkozott a mos­tani gyártási évad filmjeinek elbírálá­sával. A beadott filmtervek előzetes felülvizsgálását a belügyminiszter a nemzetvédelmi és propaganda minisz­ter szakerőinek bevonásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter képvise­lője végzi. Ha a film tárgya azt kívá­natossá teszi, más szakminisztériumok, elsősorban a honvédelmi, vagy külügy­miniszter képviselői is részt vesznek az előzetes bírálatban. A benyújtott film­tervek nagy számára való tekintettel ez a munka meglehetősen hosszadal­mas és többszöri tárgyalást igénylő, körültekintő feladat volt. Az eddig elbírált filmtervekből az évad képe már nagyjában kialakultnak tekinthető. 1944 május végéig, ameddig a gyártási évad terjed, a magyar mű­termekben, mintegy 50 film készíthető. A teljes lehetőség kihasználásához szükséges valamennyi filmterv még nincs elbírálva. Általánosságban azon­ban már most kialakultnak kell tekin­teni a folyó gyártási évad filmterv­­képét. Megállapítható, hogy a film­gyártók eddig nem tapasztalt mérték­ben foglalkoznak történelmi filmek megvalósításának mindenképen dicsé­rendő gondolatával, bár a háborús nyersanyaghiány nem egy esetben, szinte leküzdhetetlen akadályokat je­lent a szükséges kosztümök és díszle­tek előállításánál. Feltűnően nagy számmal jelentkeznek a gyártó vállal­kozások komoly társadalmi életkérdé­sek és nemzeti problémák filmrevite­­lével, míg az egész évi produkciónak a jelek szerint egynegyedét sem fogja el­érni. Az eddig bejelentett, vagy elbí­rált, részben már forgatás alatt lévő, vagy elkészült filmek megosztása a kö­vetkező:­­ 1. Történelmi (jelmezes) film. Aszta­los Miklós—Daróczy József: Rákóczi nótája. (Hajdú—Hanna produkció.) Asz­talos Miklós: Ördöglovas, (Táltos—Dé­libáb film.) Bárd Miklós—Somogyvári Gyula: Szováthy Éva. (Szarka—Léna film, a honvédelmi minisztérium filmje.) Eszterhás István: Kossuth (Mister-film, a Nemzetv. propaganda min. filmje). Justh Zsigmond—Zilahy Lajos: Fuimus (Pegazus film.) Matolay Géza: Lavotta szerelme. (MIF film.) Patkós György: Futótűz. (Bajusz film, a nemeztvédelmi propaganda minisztérium filmje.) So­mogyvári Gyula—Asztalos Miklós: A bresciai hiéna. (Hunna film.) Vándor Kálmán: Mea Culpa. (Honvédelmi mi­nisztérium filmje, átdolgozás alatt.) Vass Gereben: A nemzet napszámosai. (Aurora film.) 2. Társulati színmű, drámai játék . Barsi Dénes: És a vakok látnak (dr. Hosszú Zoltán filmje). Dr. Bozzi Pál: A két Lajtai (Hunnia-film). Barabás Pál: Boldog idők (Jupiter-film). Barabás Pál: Fehér vonat (Zalabéry-Horváth­­film). Damuszcsiev—Bán Károly: Bol­gár-magyar rapszódia (Ágotai—Moo­­ter-film, magyar-bolgár verzióban, a Magyar-Bolgár Társaság felügyelete alatt)..­­Fekete István: Aranypáva (De­ 3. Vígjátékok: Bónyi Adorján: Muki (Gróf Zichy Gézáné-film), Horváth Jenő—Palásthy Géza: An­­ymasszony katonája (Ob­­jectiv-film), Kalmár László: Sziámi macska (Mester-film), Lázár István—­ Sz­uhy Emil: Zenélő malom (Kolczo­­d­ay-film), Matolcsy Andor: Kettesben (Iris-film), Martonffy Emil (francia ötlet nyomán), Viharkisasszony (Hausz Mária-film), Peéry Piri: Makacs Kata (Mester-film), Pánczél Lajos: Ágról­­szakadt úrilány (Objectiv-film), Tiszay Andor: Éjjeli zene (Hunnia-film), Vaszary János: Megálmodtalak (Pala­tínus-film). Ezeken felül előkészületben van, de végleges elbírálás alá nem került egy Madách-film, Kuny Domokos, az első magyar keramikus életét tárgyaló, to­vábbá Seribe: Egy pohár víz című színdarabjából készülő film. M » w mm wwwiiwiwm wm «óm»—— — Juhász Vilmos: Megváltás felé. Juhász Vilmos, a népszerű művelődéstör­­ténetíró ebben a könyvében gazdag ada­tokkal azt demonstrálja, hogy a megváltás gondolata ősidők óta az emberiség legösz­tönösebb vágyát fejezi ki és alapja minden vallásnak — a pogány vallásoknak is. A közel ötszáz oldalas kötetben a primitív né­pek, továbbá a finn-ugor, az ázsiai, a szláv, a kelta, a germán népek vallási világképé­vel, Egyiptommal és az ókori Előázsia né­peinek vallásaival foglalkozik a szerző, vagyis azokkal a vallásokkal, amelyek sem a kereszténység történeti fejlődésére nem hatottak, sem pedig a kereszténység nem nem gyakorolt hatást fejlődésükre. A nagy tudással és igen színesen megírt, népszerű tudományos vallástörténetet sok illusztrá­ció díszíti. Juhász Vilmos új könyve a Barkótzy-rét kiadásában jelent meg, létesítését határozta el. Ellenséges repülőgépek Bulgária felett Szófia, július 26. (MTI) Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka ismételten ellenséges repülő­gépek repültek el bolgár terület felett. Szófiában nem volt légiriadó, csak központilag kikapcsolták a világítást. Magánforrásból szerzett értesülések szerint utasítást adtak az illetékes kö­zegeknek arra, hogy mindaddig, amíg legalább három repülőgép el nem re­pül bolgár terület fölött és nem dob­nak le bombát, ne tüzeljenek rájuk. Légiriadót sem kell ebben az esetben elrendelni. A jövőben csak akkor lesz légiriadó, ha az ellenséges repülőgépek a főváros fölött vannak. Légiriadó Londonban London, július 27. (NST) Londonban a keddre virradó éjszaka megszólaltak a szirénák. Rész­leteket a légiriadóról a reggeli órákig nem közöltek . Hatvan pengő községi terhet visel egy család A Központi Statisztikai Hivatal leg­újabb kiadványa községeink 1940. évi­­ költségvetésével foglalkozik. Az újabb történelmi eseményeknek azt a pilla­natát rögzíti még, amikor az észak és az északkeleti sáv már visszatért, de a keleti és a déli még nem. A mostani kötet 4553 község háztartásáról számol be. Az 1943. évi statisztikai összeírás idején 3344 községünk volt, az első vi­lágháborút megelőző időszak össze­írásai pedig 13,028 községet tüntet­tek fel. A kimutatás szerint 1941-ben a ma­gyar községek összesen 112,3 millió penig öt költöttek. Tehát átlagosan egy­negyed millió pengő volt községeink költségvetési kerete. Természetesen át­lag nagy szélsőségekben­ alakult. Egyes falvaink alig érik el a száz lakost, míg más községeink lélekszáma meg­haladja egyes törvényhatósági joggal felruházott városunk létszámát is. Az 50.000 lakosú Csepel öt törvényható­sági jogú városunk lélekszámát ha­ladja meg. Az érdekes statisztikai adatok kimu­tatják, hogy 1940-ben községeink min­den egyes lakosára 14 pengő 79 fillér teher hárul, így négytagú családonként évente 60 pengő községi terhet kell számítani. Ha minden családban két keresőre számítunk, akkor évente és fejenkint 30 pengő­­ előteremtésének gondja súlyosodik a lakosokra. Községeink között különben Csepel áll az első helyen. A kiadások összege meghaladta az összeírás évében az 1,9 milliót, tehát a lakosság fejátlaga 40 pengő. Csepel rohamosan fejlődik. A szükségletek fedezetét főként a válla­latok és az iparral foglalkozók szolgál­tatják. A Haviár-féle m­illós kényszer­egyezségi ügy a törvényszék előtt Dr. Haviár Sándor budapesti tűzifa­­nagykereskedő ismeretes milliós kény­szeregyezségi ügyében július elején az Országos Hitelvédő Egylet hitelezői értekezletet tartott. A hitelezők közül többszázan jelentek meg és a viharos jelenetekben bővelkedő értekezlet az­zal ért véget, hogy az ügy összes ira­tait áttették a budapesti királyi tör­vényszékre döntés véget: van-e egyál­talán helye kényszeregyezségi eljárás­nak? Több felszólaló ugyanis azt han­goztatta, hogy a kényszeregyezségi el­járást törvényes alap hiányában meg kell szüntetni. A rendkívüli érdeklő­déssel kisért ügyben a királyi törvény­szék ma délre tűzött ki tárgyalást, amelyen nemcsak a hiteles")­­ nagy tö­mege, hanem az érdeklődök közül is igen sokan jelentek meg.

Next