A DUNÁNÁL - 2002. SZEPTEMBER (1. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM)
Takács Jenő: Gyermekkor és tanulmányok - Kicsi Sándor András: Cinfalva, Burgenland
Burgenland (jelentése németül a „Várak földje”) jelenleg Ausztria tartománya, amely a Saint Germain-i békeszerződés (1919. szeptember 10.) értelmében Magyarország nyugati vármegyéiből (Moson, Sopron, Vas vármegyék) Ausztriához csatolt területen (4312 km 2, 340 917 lakos) 1921. december 1-jén alakult meg. A Burgenland elnevezés az első tartományfőnöktől, Alfred Wallheimtől származik, és a magyar vármegyék német nevére (Wieselburg, Ödenburg, Eisenburg) utal; 1920 óta használatos. (A negyedikburg végződésű, németek is lakta tartomány, Pressburg, azaz Pozsony Csehszlovákiához került, így nem jött létre az eredetileg tervezett Vierburgenland, azaz a négyváras tartomány, csak Dreiburgenland, azaz a háromváras tartomány. Burgenland szinonimájaként használták a Nyugat-Magyarország megjelölést, ebbe azonban az említett Pozsony megyét is beleszámították. Területe ma 3965 km 2. Lakossága az 1971. évi adatok szerint 272 119 fő, ebből 241 254 német, 6600 horvát, 1475 magyar, 17 905 német-horvát, 4191 német-magyar, 28 horvát-magyar, 666 egyéb nyelvű. Újabb népszámlálási adatok szerint lakossága 277 300 fő. Magyarok főleg Felsőőrben és Felsőpulyán élnek, de számuk egyre csökken. Burgenland lakossága a középkor óta folyamatosan betelepült németekből, valamint a török hódoltság elől menekülő horvátokból áll. Egykor népesebb, kora középkori magyarságát a késő középkor óta gyorsuló ütemben fogyatkozó szórványok képviselik. Északkeleten Szlovákia, észak-északnyugaton Alsó-Ausztria, délnyugaton Stájerország, délen Szlovénia, keleten Magyarország határolja. Nemzetközi határa 397 km, ebből 354 km-nyi a Magyar Köztársaságtól választja el. Ami domborzatát illeti, északon a Lajtahegység és a Rozália-hegység, nyugatról keletre a Kőszegi hegyvonulat (Günser Gebirge) szeli át. Legmagasabb pontjai: Dörgőhegy- Redschlager (760 m), Szarvaskő- Hirschenstein (840 m), Írottkő-Geschriebenstein (883 m). Folyói: Lajta, Ikva (Spitalbach), Vulka, Pinka, Répce (Rabnitz), Gyöngyös (Güns), Rába. Tava a Fertő tó (183 km 2-es vízfelületéből 160 km 2 osztrák, 23 km 2 magyar felségvíz). Burgenland székhelye 1924 óta Kismarton (Eisenstadt). Közigazgatásilag hét járásra oszlik, Nezsider (Neusiedl am See), Kismarton, Nagymarton (Mattersburg), Felsőpulya (Oberpullendorf), Felsőőr (Oberwart), Németújvár (Güssing) és Gyanafalva (Jennersdorf) székhellyel. 1990-2000 közötti gazdasági növekedése (3,6 százalék) felülmúlta az ausztriai átlagot (2,6 százalék). Turizmusa mellett mezőgazdasága (hagyományosan búza-, kukorica-, dohány- és főleg szőlőtermesztés) is jelentős. Ami történetét illeti, Burgenland területén a kelta, római, keleti gót, longobárd, avar, pannonszláv és frank uralom után, a magyar honfoglalást követően székely és besenyő gyepűőr települések jöttek létre a Magyar Királyság nyugati határainak védelmére. A XI. század közepétől állandósultak a magyar-osztrák határviszályok. IV Henrik német-római császár 1074. évi hódítása után kezdődtek meg a bajor eredetű német telepesek beköltözései a területre. Horvát lakossága a XVI. században a törökök elől menekült Magyarországra. Legnagyobb középkori birtokosai a Kőszegi, a Németújvári, a Habsburok alatt a Batthyány, Erdődy és Esterházy család voltak. Az I. világháború után az 1919- évi békekonferencia Nyugat- Magyarországot Sopronnal együtt Ausztriának ítélte, a lakosság német többségére hivatkozva. Az osztrák birtokbavételt a nyugat-magyarországi felkelés (1921. augusztus 28.-november 4.) különítményei és gerillacsapatai igyekeztek megakadályozni, és október 4-én Felsőőrön kikiáltották a Lajtabánság Köztársaságot. Az osztrák és a magyar kormány olasz közvetítéssel Velencében megkötött egyezménye (1921. október 13.) értelmében a magyar kormány végül kötelezte magát Burgenland átadására. A december 14-i soproni népszavazás eredményeképpen Sopron városa és nyolc község Magyarországhoz került. (Innen Sopron jelzője, a civitas fidelissima, azaz a leghűbb város.) A végleges határt 1922-ben a Népszövetség Tanácsa szentesítette. Az Anschluss (1938) után Burgenland területét Alsó-Ausztria és Stájerország között osztották föl, de Ausztria újjáalakulása után az osztrák kormány - némi területcsökkentéssel - visszaállította Burgenland tartományi önállóságát. A DUNÁNÁLZ 2002. szeptember