AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 4. évfolyam (1962)
1962 / 3-4. sz. - SÁNDOR VILMOS: A gabonacséplés gépesítése Magyarországon
A GABONACSEPTÉS GÉPESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON 407 fődése és a vasúthálózat növekedése kibővítette a magyar gabona külső piacait. Az egyidejűleg emelkedő piaci árak megnövelték az árugabona termelésének hasznát. Végül pedig a gépi cséplés technikája s főleg a cséplőgép gőzmeghajtásának gyakorlati megoldása is a XIX. század közepére érett meg. E tényezők egyidejű fellépése és két évtizeden át erősödő hatásuk nagyot lendített a gőzcséplőgépek elterjedésében, elsősorban a gabonatermelésben és a tőkés gazdálkodásra való áttérésben vezető helyet betöltő nagybirtokon. A cséplőgépek gépi erővel történő meghajtása — a gépi cséplés korszaka — a hazai mezőgazdaságban négy évtizeddel a lokomobilos megoldás angliai megjelenése után, az 1852. évvel kezdődik.24 Az Angliába szakadt magyar emigránsok közbejöttével ebben az évben került Magyarországra (a kutatások mai állása szerint) az első lokomobilhajtású cséplőgép. Ez a Fehér József törökbecsei (Torontál m.) parasztbirtokos által Angliából hozatott Clayton gyártmányú, 301. sorszámú cséplőgépgarnitúra volt. A gép bevált, s a következő évben Fehér még egy garnitúrát hozatott bércséplésvállalás céljára. „Ezen legelső cséplőgép ugyancsak megtette a kötelességét — számolt be a gép sorsáról a Fehér-család egyik tagja —, mert azon időben a gépek a késő téli északba is bedolgoztak, s miután az egész termés ugyanazon évben nem volt kicsépelhető, az kora tavasszal, jobban mondva, amint a havazás megszűnt, újra folytatva lett, úgy, hogy akkortájban a cséplési idő évenként mintegy 8 hónapra, sőt még ezen túl is terjedt. A részbeni cséplés akkoriban nagyon dúsan gyümölcsöző vállalkozás volt, mert alig hogy megbizonyosodott a cséplőgép fölénye minden más cséplési mód felett, szívesen fizetett a termelő 12 százalékot a gőzcséplőgép csépléséért."25 A gőzcséplőgépek magyarországi elterjedését többféle statisztikai felvétel adatainak segítségével 1852-től 1918-ig nyomon tudjuk kísérni. A kezdetiévekről az 1863-as osztrák gőzgépstatisztika 26 nyújt adatokat, többek között a stabil gőzgépektől elkülönítve kimutatja a Habsburg-monarchiában 1852-től 1863-ig évenként üzembe állított lokomobilok számát és teljesítőképességét, területi és termelési ágak szerinti részletezés nélkül (1. táblázat). Mivel azonban az összegező adatok értelmében az 1863-ig a Habsburg-monarchiában 1. TÁBLÁZAT Az 1852-től 1863-ig évenként felállított lokomobilok száma a Habsburg-monarchiában27 1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 Darab 4 + 5 4 6 10 10 27 31 32 49 60 85 68 Lóerő 69 42 43 48 82 201 263 246 371 497 653 494 24 Ez az időpont az európai kontinens viszonylatában nem tekinthető későinek. Franciaországban az 1830-as évek végén, Nyugat-Poroszországban az 1860-as évek elején, Németország más pontjain még később, 1880 körül kezdődött a gőzhajtású cséplőgépek használata. 25 Levin ff. i. m. 41. 1. 26 Mitteilungen aus dem Gebiete der Statistik. Elfter Jahrg. H. Heft. Die Dampfmaschinen der österreichischen Monarchie. Wien 1864. 27 Uo. 48. 1.