AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 4. évfolyam (1962)
1962 / 3-4. sz. - SÁNDOR VILMOS: A gabonacséplés gépesítése Magyarországon
SÁNDOR VII.Mái nem kerültek használatba, annak ellenére sem, hogy a gabona termelési költségeinek a századvégi árforradalom által követelt csökkentése alaposan indokolta volna, s hogy a századforduló körüli években éppen az aratási munka nyújtotta a mezőgazdasági proletariátus sztrájkmozgalmainak sikeréhez a legkedvezőbb kiindulópontot, s így a nagybirtokosok részéről kézenfekvő lett volna az aratógépek minél nagyobb arányú bevezetése. Hogy az Állami Gépgyárban éppen az aratósztrájkok hatására ekkor meginduló hazai gyártási kísérletek" ellenére, ekkor nem terjedt el az aratógép, az a felmerült technikai nehézségek mellett a hazai mezőgazdaság társadalmi viszonyaiból, az ország általános gazdasági fejlődésének, valamint a mezőgazdasági termelés gépesítésének jellegzetes, a saját belső piacuk számára termelő nyugati országokétól eltérő menetéből is következett. Valójában a XXI. század elejéig a modern gépi technika alkalmazása a hazai mezőgazdaságban, ha az állati erővel vontatott vetőgépek térhódításától eltekintünk, a cséplés gépesítésében mutatott fel számottevő haladást. A gépi technika alkalmazásának mintegy összpontosulása a cséplés területére — bár ez Közép- és Kelet-Európa viszonylatában nem volt egyedülálló jelenség — szorosan összefüggött az ország tőkés fejlődésének feudális maradványokkal terhes másodlagos jellegével, valamint Magyarországnak a XIX. század második felében az Osztrák—Magyar Monarchia és Közép-Európa nemzetközi munkamegosztásában kialakuló szerepével. A XIX. század közepe táján a lassú iparosodással járó fejletlen munkamegosztás és a kivitel előtt álló akadályok következményeként, a magyarországi gabonatermelés jóval meghaladta a belső szükségletet. A gépesítést ezért elsősorban nem a mezőgazdasági munkaerő városba vándorlása révén előállott munkaerőhiány és a gabona belső fogyasztópiacának a bővülése hajtotta előre — mint több országban tőlünk nyugatabbra —, hanem a külső felvevő piacoknak az ipari forradalom kibontakozása nyomán növekedő gabonafogyasztása. Mivel pedig a kedvező értékesítés mindinkább a gabona nemzetközileg versenyképes minőségétől és gyors piacra dobásától vált függővé, került nálunk elsősorban a gabonatermelés akkoriban legmunkaigényesebb szakaszának, a cséplésnek a gépesítésére sor. A gőzcséplővel végzett munka mindkét feladatnak megfelelt, nemcsak a szükséges munkaidőt rövidítette meg, hanem a gabona tisztítását is elvégezve kisebb szemveszteséggel olyan minőségű gabonát adott, amelyet kézicsépléssel vagy nyomtatással előállítani nem lehetett. Angliában az első használható cséplőgépet — a forgó dob elve alapján — a skót Andrew Meikle szerkesztette 1786-ban. A cséplőgép meghajtására alkalmas erőgép, a gőzlokomobil viszont csak 1812 körül bukkant fel — álló kazánnal — Angliában.10 A lokomobil nélküli cséplőgép önmagában a XIX. első világháborút megelőző évtizedben 40 000 aratógép érkezett külföldről Magyarországra, de arról nincsenek adataink, hogy a gépeket valóban fel is használták. 6 OL MT Jkv. 1896—35—4. 7 1872-ben 6689 vetőgépet, 1895-ben 6133 szórvavető és 38 035 sorvetőgépet írtak össze; a gőzekék száma 1872-ben 24, 1895-ben 159, 1915-ben kb. 1700. 8 Vö. Sándor V. i. m. 321—2. 1. 9 A history of technology. Volume IV- The Industrial revolution c. 1750. c. 1850'. Oxford 1958. 10. 1. 10 Sevin H. i. m. 240. 1.