AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 4. évfolyam (1962)

1962 / 3-4. sz. - SÁNDOR VILMOS: A gabonacséplés gépesítése Magyarországon

SÁNDOR VII.Mái nem kerültek használatba, annak ellenére sem, hogy a gabona termelési költségeinek a századvégi árforradalom által követelt csökkentése alaposan indokolta volna, s hogy a századforduló körüli években éppen az aratási munka nyújtotta a mezőgazdasági proletariátus sztrájkmozgalmainak sike­réhez a legkedvezőbb kiindulópontot, s így a nagybirtokosok részéről kézen­fekvő lett volna az aratógépek minél nagyobb arányú bevezetése. Hogy az Állami Gépgyárban éppen az aratósztrájkok hatására ekkor meginduló hazai gyártási kísérletek" ellenére, ekkor nem terjedt el az aratógép, az a felmerült technikai nehézségek mellett a hazai mezőgazdaság társadalmi viszonyaiból, az ország általános gazdasági fejlődésének, valamint a mezőgazdasági termelés gépesítésének jellegzetes, a saját belső piacuk számára termelő nyugati orszá­gokétól eltérő menetéből is következett. Valójában a XXI. század elejéig a modern gépi technika alkalmazása a hazai mezőgazdaságban, ha az állati erővel vontatott vetőgépek térhódítá­sától eltekintünk,­ a cséplés gépesítésében mutatott fel számottevő haladást. A gépi technika alkalmazásának mintegy összpontosulása a cséplés területére — bár ez Közép- és Kelet-Európa viszonylatában nem volt egyedülálló jelen­ség — szorosan összefüggött az ország tőkés fejlődésének feudális maradvá­nyokkal terhes másodlagos jellegével,­ valamint Magyarországnak a XIX. század második felében az Osztrák—Magyar Monarchia és Közép-Európa nemzetközi munkamegosztásában kialakuló szerepével. A XIX. század közepe táján a lassú iparosodással járó fejletlen munka­megosztás és a kivitel előtt álló akadályok következményeként, a magyar­országi gabonatermelés jóval meghaladta a belső szükségletet. A gépesítést ezért elsősorban nem a mezőgazdasági munkaerő városba vándorlása révén előállott munkaerőhiány és a gabona belső fogyasztópiacának a bővülése hajtotta előre —­ mint több országban tőlünk nyugatabbra —, hanem a külső felvevő piacoknak az ipari forradalom kibontakozása nyomán növekedő gabonafogyasztása. Mivel pedig a kedvező értékesítés mindinkább a gabona nemzetközileg versenyképes minőségétől és gyors piacra dobásától vált függővé, került nálunk elsősorban a gabonatermelés akkoriban legmunkaigényesebb szakaszának, a cséplésnek a gépesítésére sor. A gőzcséplővel végzett munka mindkét feladatnak megfelelt, nemcsak a szükséges munkaidőt rövidítette meg, hanem a gabona tisztítását is elvégezve kisebb szemveszteséggel olyan minőségű gabonát adott, amelyet kézicsépléssel vagy nyomtatással előállítani nem lehetett. Angliában az első használható cséplőgépet — a forgó dob elve alapján — a skót Andrew Meikle szerkesztette 1786-ban.­ A cséplőgép meghajtására alkalmas erőgép, a gőzlokomobil viszont csak 1812 körül bukkant fel — álló kazánnal — Angliában.10 A lokomobil nélküli cséplőgép önmagában a XIX. első világháborút megelőző évtizedben 40 000 aratógép érkezett külföldről Magyar­országra, de arról nincsenek adataink, hogy a gépeket valóban fel is használták. 6 OL MT Jkv. 1896—35—4. 7 1872-ben 6689 vetőgépet, 1895-ben 6133 szórvavető és 38 035 sorvetőgépet írtak össze; a gőzekék száma 1872-ben 24, 1895-ben 159, 1915-ben kb. 1700. 8 Vö. Sándor V. i. m. 321—2. 1. 9 A history of technology. Volume IV- The Industrial revolution c. 1750. c. 1850'. Oxford 1958. 10. 1. 10 Sevin H. i. m. 240. 1.

Next