AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 7. évfolyam (1965)
1965 / 4. sz. - VÖRÖS ANTAL: A tejgazdaságok kialakulása a Dunántúlon 1880-1895
VÖRÖS ANTAL A nagybirtokok sorában kétségtelenül a magyaróvári főhercegi uradalom volt az, ahol legkorábban felismerték a szarvasmarhatenyésztés és tejgazdaság jelentőségét és kihasználták a bécsi piac közelsége révén kínálkozó lehetőségeket. Az 1850-es években még a birkatenyésztés játszotta a főszerepet, s legalább 20 000 darabot számlált a 35 591 kat. holdas uradalom juhállománya. A bécsi vasút kiépülése után, mely a több mint félmilliós fővárost , szinte az uradalom szomszédjává tette, a tehenészeteknek lett mind nagyobb jelentősége. 1850-es években berni és mürztali fajtákkal kezdték meg a tejgazdaság megalapozását, majd pedig északnyugat-európai lapályfajtákat hozattak be — mint ebben az időben számos más uradalomba is az országban —, mert ezek igen jó tejelőnek bizonyultak.54 A tehénállomány és tejhozam 1894-ig az uradalomban a következőképp alakult:55 Ha ezek után az uradalom házi kezelésű része jövedelmi viszonyainak alakulását is megnézzük, akkor a tejgazdaság és az ezzel járó belterjes gazdálkodás eredményei világosan megmutatkoznak.56 Szembetűnő, hogy az uradalom jövedelmi viszonyai az 1870-es években kimondottan rosszak voltak, viszont az agrárválság első évtizedében már jelentős mértékben emelkedtek. Ugyancsak az 1870-es években esett vissza az 1358 darabból álló tehénállomány fejési átlaga is az indulás szintjére. Az 1860-as években ugyanis az uradalom főleg a már említett lapályfajtákat tartotta, s ezek kétségtelenül sok, de elég alacsony zsírtartalmú tejet adtak. Ezt hangoztatták 1868-ban a bécsi gazdagyűlés résztvevői is. Ezek után tört ki az uradalomban a „krach", ugyanis a bécsi tejárusok nem akarták átvenni gyenge minőségű tejét. A lapályfajtákat tehát az uradalom kénytelen volt pár év alatt kicserélni, s helyettük ekkor importálták az allgaui marhákat. Rész- ÉT Átlagos Átlagos fejési Egy tehénre Egy napra eső ÉT tehénállomány eredményben eső átlag liter 1853—1859 304 515 392 1809 4,96 1860—1869 708 1 413 600 2018 5,53 1870—1879 1358 2 457 304 1809 4,96 1880—1889 1878 3 893 919 2044 5,60 1890—1894 2340 5 465 434 2366 6,44 Év Használt terület kh Tőke kamatozásra ft Használt terület holdjára eső tiszta jövedelem ft A tőke utáni nyereség % 1853—1859 13 590 1 251 648 3,94 4,3 1860—1869 16 581 2 074 440 3,38 2,88 1870 — 1879 18 998 3 147 361 2,29 1,55 1880—1889 21 744 3 862 663 8,36 4,72 1890 — 1894 23 892 4 720 000 11,70 6,0 54 Major P. i. m. II. k. 13-4. 1. 55 Matlekovics Sándor szerk.: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. VI. k. Bp. 914. 1. 66 Uo. 915. 1.