AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 10. évfolyam (1968)

1968 / 3-4. sz. - KÖZLEMÉNYEK - KIRÁLY ISTVÁN: A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése Tolna megyében, 1848-1944

KIRÁLY ISTVÁN könyvezés éves teheneknek nevezi, ami nem az életkorukat jelenti, hanem az ellenőrzés időtartamát.) Az éves tehenek 11,81%-a szimentáli, 88,19%-a pedig magyar tarka volt. Átlagosan termeltek az ellenőrzés alatt álló tehenek 3020 kg tejet, ebből a tejzsír 110,52 kg volt. A szimentáliakra esett 1808 kg tej, 68,08 kg tejzsír, a tarka marhákra 3182 kg tej és 116,07 kg tejzsír. Újra felmerült az a kérdés, hogy a szimentáli rosszabbul tejel, mint a bonyhádi, de az évi jelentés ezt a kérdést azzal altatta el, hogy a két szimentálit tenyésztő gazdaságban rosszul takarmányoznak. A tejelésellenőrzés első évének mérlegét a gazda­sági egyesület így vonta meg: ,, . . . az elért igen szép eredmény okát főleg a bonyhádi marha kiváló tejelőképességében kereshetjük, amely országszerte közismert. Tolna vár­megyében talán a legrégibb a tejelésre való kitenyésztés és ez a magyarázata annak is, hogy az ellenőrzés alatt 14 tehenészet közül 7, vagyis 50% átlaga meghaladta a 3000 kg-ot, ebből egy 4000 kg-ot és egy az 5000 kg-ot. Viszont 2 — 3000 kg között volt 2 tehené­szet termelése­(14,28%) és 2000­ kg-on alul 5 tehenészeté (35,72%)."'»' A megye területén ellenőrzött állomány évenként a következőképpen alakult: Az ellenőrzött uradalmi szarvasmarha-állomány Tolna megyében szinte egyenlete­sen növekedett. Ennek magyarázata abban van, hogy a megye területén viszonylag sok, országosan is jeles uradalmi tehenészet működött. Ezek a gazdaságok szarvasmarha­tenyésztésük hírnevét azzal igyekeztek fenntartani, hogy a kezükön levő állomány tenyész­értékét a törzskönyvezéssel dokumentálták. A kisgazda kézen levő ún. népies állomány száma hullámzik. Visszaesés észlelhető a nagy világgazdasági válság körül — ekkor már más megyékben is hasonló jelenségek észlelhetők. De visszaesett az ellenőrzött állomány száma közvetlenül a háború előtt is. Ennek okát a nyomott gazdasági helyzetben és az 1938 — 39. évi száj- és körömfájásban kell keresni. A törzskönyvezés igazi hatását lemérni elég nehéz. Igaz, hogy a közel két évtizeden keresztül folytatott munka a törzskönyvezett állománynál haladást eredményezett.193 Ez különösen szembeszökő a nagygazdaságoknál. A paraszti gazdaságok ellenőrzött állomá­nya már kisebb haladást mutat. Mindez a különböző üzem- és birtokviszonyok között gazdálkodó gazdaságok különbségéből adódott. A kisgazdaságok lemaradása az egy tehénre jutó termelési eredményekben nem annak tudható be, hogy az uradalmi tehené­szetekben folytatott tenyésztés talán sokkal magasabb színvonalú volt, hanem inkább a szűkös takarmányozási viszonyoknak, valamint annak, hogy ez a gazdaságtípus jobban ki volt téve a különböző gazdasági konjunktúrák hatásának, mint az uradalmak. Szakszerű­ség tekintetében egyáltalán nem maradt le a tolnai kisgazdaságoknak az a része, amely a bonyhádi ősi tenyészterületén feküdt. Szaktudásukat dicséri a mai napig is a bonyhádi spontán kitenyésztésének ténye. A törzskönyvezés hatását felmérni Tolna megyében azért nehéz, mert az egész állománynak csak csekély töredékét vonták be az ellenőrzésbe. A törzskönyvezés közvetlen éreztette hatását, amennyiben a községi bikaállomány 1926-tól kezdve a törzskönyvezett állományból származott. Mivel a statisztikai felmérések nem terjedtek ki a szarvasmarha-állomány egészének tejtermelésére — csak alkalomszerű felmérések vannak —, nincs összehasonlítási alap a törzskönyvezés történeti mérlegének megvonására. Tény az, hogy a megye szarvasmarha-állománya a 30-as évekre sokkal kiegyenlítettebb lett, mint korábban. Ez abból látható jól, hogy a szarvasmarha-tenyész- Év Szarvasmarha Év Szarvasmarha Év uradalmi, db népies, db Év uradalmi, db népies, db 1927 684 1936 1432 685 1928 1937 1547 618 1929 970 572 1938 1492 661 1930 1081 1074 1939 1490 669 1931 1303 816 1940 1464 670 1932 1168 645 1941 1646 694 1933 1142 765 1942 2282 921 1934 1488 1002 1943 2509 1347 1935 1489 853 1944 2758 1729192 1,1 A Tolna megyei tejellenőrzés és szarvasmarha-tenyésztés eredménye az 1926—27. évben. Bp. 1928. Külön­lenyomat a Köztelek 1928. márc. 14-iki számából. 1—5. 1. 1,3 SZÁL. Gazdasági Egyesület iratai. Szám nélküli kézzel írott kimutatás. 1,3 Kelemen Ernő: Az Alsódunántúli Állattenyésztő Egyesületek Szövetségének működése 1942—43. évben. Kaposvár é. n.

Next