AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 11. évfolyam (1969)

1969 / 3-4. sz. - VITA - KIRÁLY ISTVÁN: Achim Parasztpártjának fő történeti problémái

ACHIM PAR­ASZTP­ÁRT.JÁNAK FŐ TÖRTÉNETI PROBLÉMÁI 507 „Achim L. András 200 holdas csabai kisgazda állítólag már 1891-ben részt vett az oros­házi (május 1) és a csabai (május 2 — 3) zavargásokban".­ Achim és az agrárszocialista mozgalomnak ezt a korai kapcsolatát több szempontból is kétségbe lehet vonni. Takács Imrén kívül senki sem említi és ő sem hivatkozik ellenőrizhető forrásra. Sem az orosházi, sem a békéscsabai „zendülők" között nem szerepel Achim neve. Pedig az a személy, aki május 1-én Orosházán, május 2­­3-án pedig Békéscsabán részt vett a parasztság „láza­dásában", nem lett volna közömbös és jelentéktelen. De az állításnak az a része is képtelen, hogy a két jelentős mozgalomnál ott volt. Az eddigi kutatások azt bizonyítják, hogy ezek spontán mozgalmak voltak, kirobbanásukban inkább a hatósági önkény játszott szere­pet. (Persze a mozgalom részvevőinek indulatát nemcsak a hatósági önkény táp­lálta.) így még a vezetők sem tudták előre, hogy hol lesz megmozdulás, még kevésbé a hú­sz éves Achim. De Achim életének 1891 utáni adatai is azt mutatják, hogy a viharsarki mozgalmak és Achim tényleges kapcsolata sokkal későbbi keletű. Achim 21 éves korában bevonult katonának.­ 1894. november 13-án házasságot kötött Rajtár Ilonkával.10 Hosszú betegeskedés után apja 1896. január 5-én meghalt.11 Ezután a te­kintélyes gazdaság minden gondja a fiatal Achim nyakába szakadt.12 Ilyen gondok és elfoglaltság mellett nem igen maradt idő arra, hogy sokat törődjön az agrárszocialista mozgalmakkal. A parasztpolitikusok pályakezdésének kiderítése mindig a legnehezebb feladat.13 Achim politikai szereplésének első nyomait 1899-ben találjuk meg.14 Apja halála után 1899-ben vált először esedékessé, hogy Békéscsaba nagyközség képviselőtestületének virilis jogon tagja legyen. De az 1899. január 16-iki közgyűlésen, ahol ekkor tettek esküt „. . . az összes újonnan megválasztott és eddig esküt nem tett elöljárósági tagok"16, Achim L. András csabai lakosnak Csaba község IX. választó kerületében községi képviselőtestületi taggá történt megválasztása igazoltatik. Indokok. Miután igazolva lett az, hogy Achim L. András édesatyjának 1896. évi január 5-én bekövetkezett halála után, mint az annak hagyatékát képező vagyon egyedüli örököse, az 1896. évre s azóta is állami és községi adót fizetett, s az adófizetése alapján a vármegye legtöbb adófizető bizottsági tagok 1898. évi névjegyzékében is 128. sz. alatt elvétetett s törvényszerű jogait gyakorolta is, — s miután oly személyi okok ellenében fenn nem forognak, mely­nek alapján választási jogot nem gyakorolhatna, — kétségtelen, hogy nevezett Achim L. András községi választói jogosultsággal bír, s azon körülmény, hogy a községi választók névjegyzékébe, a névjegyzék visszaállításánál felmerült nyilvánvaló mulasztásból — fel nem vétetett —, nem változtat semmit azon, hogy választói jogosultsága tényleg fennállt, s nem zárja ki községi képviselővé történt, egyébként kifogás alá nem eső megválasztását, — minélfogva Békéscsaba község igazoló választmányának az 1886. évi XXII. tc. 40 §. rendelkezéseivel összhangzatban nem álló határozatát megsemmisíteni, s Achim L. András fellebbezéseinek helyt adva, községi képviseleti taggá történt meg­választását igazoltnak kimondani kellett. Mirel a csabai járás főszolgabirája, Csaba község képviselőtestülete, Korossy László és Achim L. András azzal értesíttetnek, h­ogy ezen határozat ellen, az 1896. évi XXVI. tc. 25 §-a alapján a közigazgatási bizottság elnökénél 15 nap alatt beadható és a közigazgatási bizottsághoz intézett panasszal lehet élni. Békés vármegye közigazgatási bizottsága. Gyulán, 1899. február 13. Olvashatatlan aláírás főispáni elnök." 8 Takács Imre i. m. 9 Molnár József i. m. 1­1 GyÁL. A békéscsabai ág. h. ev. egyház esketési jegyzőkönyve. 1894. 11 Molnár József i. m. 12 Achim gazdaságának állapotát 1895-ben a következő adatokkal jellemezte a mezőgazdasági összeírás: Achim L. András földbirtokos, tulajdonos. Szántóföld: 156 kat. h., legelő: 3 kat. h, földadó alá nem eső terület: 1 kat. h. A birtok egy községben feküdt. A gazdaságban foglalkoztatott cselédek száma: 4 fő. A gazdasági felszere­lés a következő darabokból állt: 1 db cséplőszekrény, 1 db vetőgép, 1 db rosta, 6 db eke, 2 db borona, 1 db henger, 3 db igásszekér. Szarvasmarha: 22 db, ló: 14 db, sertés: 20 db volt, 324—325. 1. Achim gazdaságának ezek a jellem­zői apjának halálakor mutatják a tényleges állapotot. Később a fiatal Achim vezetése alatt a gazdaság méretei meg­többszöröződtek. Az adatok jól mutatják, hogy a 25 éves fiatalember vállára mennyi gond nehezedett apja halála u­­tán. 12 E nehézségek ellenére a századforduló időszakában néhány törvényszerűség mégis megfogalmazható. A birtokos parasztság és a falusi értelmiség soraiból kikerülő parasztpolitikusok pályájukat az akkori önkormányzati szervekben kezdték el. Ebben a vontakozásban a falusi képviselőtestületek és a megyei törvényhatósági bizottságok jöttek számításba. Ezt az utat járta Nagyatádi Szabó István és egész vezérkara, valamint Szemere Kálmán. (L. Király István: Nagyatádi Szabó István és pártja az első világháború előtt c. tanulmányát. MTA Dunántúli Tud. Int. Értekezések 1964 — 65. c. kötetében. Bp. 1966.) Achim útja ugyanezen a vonalon indult el. A szegényparasztság soraiból kikerülő politikusok vagyoni és társadalmi helyzetükből eredően nem járhatták ezt az utat. Számukra meg­maradtak a nem hivatalos politikai tanácskozó testületek: pártok, egyesületek, egyletek, szakegyletek, olvasókörök stb. Ebből a légkörből nőtt, ki Achim egész vezérkara, Pokróc Ferenc, Csizmadia stb. Ezután megállapítható az a törvényszerűség, hogy a parasztpolitikusok kiválasztódásában determináns volt — a politikai mondanivaló mellett — az a vagyoni és társadalmi helyzet, amely politikusokká válásuk előtt meghatározta helyzetüket. Amint a tények mutatják, a törvényhatósági bizottsági tagság — kiemelkedő politikai szerep mellett — egyes esetekben elvezethetett a hivatalos politika legmagasabb fórumáig, a parlamentig. Ezzel szemben az egyesületi légkörből kinőtt parasztpoli­tikusok számára a legmagasabb fokot a pártpolitika jelentette. " Békéscsabai főszolgabíró iratai. 918/1899. sz. (Az irat Medvegy Elemér tulajdonában van.) „Békés vár­megye közigazgatási bizottsága Achim L. András békéscsabai lakosnak Békéscsaba község igazoló választmánya által 1899. évi december 31-én 1. sz. alatt hozott s megnevezettnek községi képviselőtestületi taggá történt megvá­lasztását megsemmisítő határozata ellen beadott fellebbezése folytán következőleg határozott. Békéscsaba község igazoló választmányának 1899. évi december 31-én 1. sz. alatt kelt határozata, mellyel 15 GyÁL Békéscsaba nagyközség közgyűléseinek jegyzőkönyve 1899. évre. A jan. 16-i közgyűlés jegyzőkönyve.

Next