AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 36. évfolyam (1994)

1994 / 1-4. sz. - III. SZEKCIÓ: VIDÉK FEJLESZTÉSE - KOVÁCS DEZSŐ: Falusi túrizmus - A családi gazdálkodás és az átalakuló lmezőgazdaság lehetséges diverzifikációs módja?

250 RENDSZERVÁLTÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI FALUN 250 „...Tudomásomra jutott, hogy egyes pénzügyigazgatóságok és adóhivatalok ezeket a szabályokat­ a legszigorúbban alkalmazták azokban a községekben is, amelyek gyógy- vagy üdülőhellyé nyilvánítva nincsenek, amelyekben azonban az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség kezdeményezésére és a hazai nyaral­tatás előmozdítására a község lakosai fizetővendégek elfogadására vállalkoznak és az általuk használt ház egyes lakrészeit konyha és bútorhasználattal egy-két hónapra igen alacsony bérért bérbeadják, vagy pedig a fürdővendégeknek teljes ellátást nyújtanak. Ezekben az esetekben a fizetővendégek elfogadásának gaz­dasági jelentősége nem a lakóház egyes részeinek bérbeadásában van, mert a falu­si lakosság azért fogad el fizetővendégeket, hogy fölös terményeit gazdaságosab­ban értékesítse. Az ilyen háztulajdonosokkal szemben nem volna helyes eljárás, ha így elért bevételük adóemelésre használtatnék, mert ez könnyen arra az eredményre vezet­ne, hogy a falusi lakosság inkább lemond erről a jövedelméről. A hazai nyaral­tatás közgazdasági és szociális eredményének előmozdítása céljából pedig kívána­tos, hogy a falusi lakosság a nyaraltatási mozgalomhoz minél nagyobb számban csatlakozzék." A hatvan évvel ezelőtti időszakról szóló idézetek jól rávilágítanak a falusi ven­déglátás ma is érvényes lényegi vonásaira, a helyi összefogásra, a vezetők szere­pére, az állam és az önkormányzatok támogatásának szükségességére. Ma azon­ban nemcsak a falusi házaknál megtermelt mezőgazdasági termékekről van szó, hanem az üresen álló házrészekről, házakról, a sok szabadidővel, tudással rendel­kező idősebbekről, a kihasználatlan vagy mesterségesen leértékelt humán erőfor­rásokról. A spontán fejlődési szakasz egyik jellemzője — egyben a fejlődés korlát­ja —, hogy nem akadt a falusi turizmusnak igazi gazdája az állami szervek közül, a civil szervezetek tényleges együttműködése és érdekérvényesítő képessége pedig még gyengének tekinthető. Persze, kérdezheti bárki, kell-e egyáltalán állami hát­tér e tevékenységhez? Szerintem kell, hogy kevés, de egyértelmű szabállyal megte­remtse a fejlődés útját, másrészt segítse azt az összetett, az egész országot lefedő helyi csoportokból összeálló hálózati, együttműködési rendszert, mellyel a falusi turizmus marketingjét meg lehet alapozni. Jelenleg az állami szervek közül az Országos Idegenforgalmi Hivatal és néhány megye Tourinform irodája vállal tá­mogató szerepet a falusi turizmus fejlesztésében. Azonban sem a Földművelésügyi, sem a Környezet Területfejlesztési, sem a Munkaügyi, sem a Belügyminisztérium stb. nem „gazdája" e témának, pedig e vállalkozás összetett volta igényelné vala­mennyi említett együttes részvételét a fejlesztésben. Nemhogy részvétel, még koordináció sincs közöttük. A Földművelési Minisztérium például tavaly létre­hozta a falugazdász hálózatot, de arra már nem volt figyelme, hogy a több mint 2­0 házadóról szóló 1927. évi 200/P­M végrehajtási utasítás alkalmazásáról van szó.

Next