AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 20. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1962)

1962 / 1-2. sz. - MÓCSY JÁNOS: Az állatorvostudományi kutatás fejlődésének 15 esztendeje

AZ ÁLLATORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁS FEJLŐDÉSÉNEK 15 ESZTENDEJE MÓCSY JÁNOS akadémikus Ahhoz, hogy a fejlődést föl lehessen mérni, ismerni kell a kiindulást. A kutatómunka az állatorvostudományok területén sok évtizedes múltra tekint vissza. Annak ellenére, hogy szervezett kutatásról a régi időben nem volt s nem is lehetett szó, jellemző és meg kell állapítani, hogy a kutatómunka túlnyomó része kezdettől fogva szoros kapcsolatban volt a gyakorlattal s a népgazdaság igényeinek kielégítését szolgálta még akkor is, hogyha ez a törekvés a régi időben nem volt eléggé tudatos. A kutatás gócpontjai egészen a felszabadulásig az Állatorvosi Főiskola, ill. Kar intézetei, az oltóanyag-termelő intézetek, később pedig még az Országos Állategészségügyi Intézet voltak, a kutatásra fordított összegeket pedig vagy ezeknek az intézeteknek rendes költségvetéséből, ill. jövedelméből fedezték, vagy pedig nagyobb méretű kísérletekhez a földművelésügyi minisztérium, utóbb pedig a Széchenyi Tudományos Alap nyújtott anyagi támogatást. Annak oka, hogy folyt kutatás, s hogy ezek közül világviszonylatban is jelentősek voltak, nem utolsó sorban az volt, hogy a tanszékek vezetésére a főiskola fejlődésének legélénkebb időszakában bátran alkalmaztak igen tehetséges és tudományos ambíciótól fűtött fiatal orvosokat és állatorvosokat. Hogy csak néhány nevet említsek, a főiskola élettani intézetét 1870-től 20 éven át THANHOFFER LAJOS, 1891-től KORÁNYI SÁNDOR (később a belgyó­gyászat világhírű tanára a budapesti orvosi karon), majd TANGL FERENC vezette. Itt indult meg az a széleskörű takarmányozás-élettani kutatás, amely a Tangl által szervezett állatélettani és takarmányozástani kísérleti állomáson, a később önállósodott s jelenleg az Állattenyésztési Kutató Intézet önálló osztályaként működő intézetben folytatódott. A parazitológiai kutatás terén, morfológiai és rendszertani irányban, RÁTZ ISTVÁN szerzett maradandó érdemeket. Az intézetben, amióta az A kórbonctani intézetből kivált, s amióta vezetését 1923-ban KOTLÁN SÁNDOR vette át, a kutatómunka már inkább biológiai irányt vett és kapcsolatba került a gyakorlattal. Ennek az intézetnek személyi ellátottságán lehet leg­ . Elhangzott az Állatorvostudományi Bizottság 1961. május 12-én megtartott ülésén.­ ­ IV. Osztály Közleményei XX/I-2.

Next