A Hon, 1863. június (1. évfolyam, 124-146. szám)
1863-06-03 / 125. szám
125-ik sz. Szerda, junius 3 Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva* Egy hónapra...................................1 frt 75 kr, 3 nőnapra...................................5 frt____ fi hónapra......................................10 frt------Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek tere 7ik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 3-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam 1963 Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor.............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért . . . 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. E lap szellemi részét iet5 minte a fejlemény a szerkesztőséghez mendő, Bérmentetlen levelek csak ismert kezekelt fogadtatnak el Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési mat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky ház. Gabona-árak Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pestről Mohácsra: naponként hétfőn kivül 57. órakor roe* Mohácsról Bajára: naponként hétfőn kivül d. u. 4 órakor? Bajáról Pestre : naponként kedden kívül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: vasárnapon kívül naponk. 67, 6 rév Váczról Pestre: nap, hétf. kiv. 107, 6. d. e. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. n. érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. es emenet reggel 8— este. d. e. 10.49 este, délb. 12.51 éjjel, d. u. 1.48 éjjel, d. u. 3.06 éjjel, d. u. 5.27 reggel. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u Czegléd érk. — 6.29 reg. 6.10 este Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e.vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába, Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „ |Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Trlest, Velencze és vissza. Pragerh. ind. 9.22 e. 9.6 d.e. Steinbrück„ 11.47 é.11.82 „ Nabresina „ 7.32 r. 7.20est. Trieszt „ 8.15 „ 8.12 „ Nabresina „ 8.55 „ 9.50 „ Velencze érk. 3. 6 d.u. 4.30 r. Sziszek indul. 6.30 reg. <77_si. érkéz. 8. 1 „ Zágráb indul. 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.50 d. a. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács ind. 6.32 r. 8 —d.u.1Üszög ind. 7.80 „ 12.25 dél JL .. r v rv őrt rlUÍA „„ A-V. Q QfcJ ~ O QA J ., Üszög érk. 8.32 „ 5.— Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza kar vontatva.) Fehérv. ind. 8.43 r. — N.Kanisa „ 1.53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Steinbrück ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 Sziszek érkéz. 8.45 Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 Bécs érk. 9.20 Pozs- i.7.—r.ll.—d.e.4.—d.u. Bazin n 8.38„11.30d.e. 5.38 „ N.Sz. .10.40 de.------7.40est. Szer. „11.40 de.------8.40 „ Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.65 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Pehérv. érk. 5.59 „ — — Velencze ind. 11.— d.e. 11. é- Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ Steinbrück- 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhof erk.5.39 r. 3.54 „ Bécs ind. 7.5.25 B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 , Soprony érk.10.33 „ 8.58 Mohács érk. 9.35 d.e. 2.80 d.u. (lovak-Szered ind. 5.30 reg. 2.30 d.u. N.Szom. „ 6.40 „ 3.48 ,, Bazin ind. 8.40 r.555 r. 5.43. Pozs. é. 10.10 d.e.7.25 r.7.10 e. Pragerhof, Gratz és vissza. Steinbrückről, Zágrábba és vissza. 3.23 5.24 Bécsi börze június 1-én. Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütörtökön 5 órakor reggel. A. SzAvrAm Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csütörtökön délben. közi Pesten Alsó austriai mérő szerint. Súly, font szerint Legalant Közép Legmagasb Irányzat ár oszt. ért. Bnza bánsági, .... 85.86.87 4.80 6 — 5.20 „ tiszamelléki és pesti 84.86.86 4.60 4.80 4.95 n » B » 86.87.88 6.— 6.10 5.Í0 „ fehérmegye.. . . 83.84.86 4.60 4.85 6.— „ bácskai .... 88.84. 4.45 4.66— Ti Rozs............................. 77.79.80 2.75 51 2.80 2.90U Árpa sörnek való . . . 68.69.72 220 230 2.40 „ takarmánynak . 65.67.69 2.— 2.10 2.20 Zab.................................. 45.47.50 1.76 1.80 1.86 Kukoricza pesti . . . 79.81 2.45 2.60 2.65 CG „ . bánsági . . 82.85 2.55 2.65 2.70 Köles.............................— ___ Gab............................. ___. Repcse........................— — — Hely Nap búza I rozs árpa zabkakor. árak osztr. értékben. Sz.-Fehérvár Kofloncz Gálszéca . . k.Sz.-JHildói Szeged Mi], 31.4.25;(M0 1.40)4.10 1. 50)4.10 4.—;4.20 4.40)4.80 2.42)2.65 2.50)2.80 2.- )210 2.35)2.45 2.15)2.25 2.—17.10 1.80)2. 2.10)2.20 2.—(2.10 1.65) 1.70 1.60)1.60 1.50) 1.70 1.50) 1.70 1.65) 1.70 2.20) 2.25 2.60)2.30 3.20) 2.50 2.—)2.10 2.15)2.20 vasúti Pestről Bécsbe és vissza. Pest vnd. 9.55. d. e. 9.30 este. Iszt. „ ..Ujv.„ Torn. „ Pozs. „ 4.45 Bécs érk. 6.33. 12.14. délben, 11.48 é. 1.50. d. u. 1.03 éjjel. 2.35. d. u. 1.51 éjjel, d. u. 4.08 éjjel, este 6— reggel. Bécs ind. Pozs. „ Torn. „ Érs. Észt. ., „ Pest érk. 7.45. 10.24. 12.12. 1.20. 2.28. 4.37. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg..Czegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e Szeged „ 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. „ mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv.r —10.32 este. - 9.33 dél e- 11.59 „ - 5.81 dél. u. Czeglédröl Aradra és vissza. Czegléd indul — 9.27 dél e. Arad indul Csaba „ — 3.34 dél u. Csaba „ Arad érkez. — 5.20 „ Czegléd érkez. Czeglédröl Püspök-Ladányra és vissza. Czegléd indul — 9.27 dél. e. P. Ladány indul — 145 dél Szolnok „ — 10.27 ,, Szolnok „ — 4.44 „ P. Ladány érkéz. — 1.26 dél u. Czegléd érkéz.— 6.41 „ Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul — 1.58 dél u.N. Várad indul —10. 6 dél N. Várad érkéz. — 4.38 „P. Ladány érkéz. —12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolcba Kassára és vissza. P. Ladány indul — Debreczen „ — Tokaj „ — Miskolcz „ — Kassa érkéz. — 1.26 dél u. te 7.24 este. 10.27 éjsz. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul — 5.— reg. „ 7-52 „ „ — 9.35 dél.e. —10.33 „ -12.12 , P. Ladány érkéz. — 1.46 Gyorsvonatok. d. éselek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 600 r. 5.15 d.u SzFeh-Ind.93530 d.ez‘20-e Szőny „ 1.30 d.u. — Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7,— este 9.27 du. Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Fed. Buda ind. 7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e.6.54 „ „ 11.38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél------ érk. 4.15 délu.------ind. 5.59 „ 7.10 r. érk. 8.2 est. 9.14d.e. 100 frtos n Jan. Sept. Jan.n Mai 2. 5%-es nem. köles. 5°/0-es Metalliques U/,7»-es „ Como rentpapirlß 1839. évi teljes „ „ n ötödr. „ 1854. „ teljes „ I860. „ „ „ „ „ ötödr. „ , Az austrial bank záloglevelei, 6*/o-es 12 hóra szóló 100 frtos „ 6 évre „ „ „ n 10 „ „ no „ sorsolható 105 „ Földtehermentesitési kötelezvények. 50/o-es magyarorsz. 100 frtos horvát erdélyi Sorsjegyek ház Hitelintézeti „ Dunagőzhajózási „ Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Budai WindischgrStz Waldstein Keglevich o. Juli Juni 28 1. Juli 1 Juni 16. 40 40 20 10 „» n Sept. 15. Juli 30. Aug. 1. Jun. 16. Dee. 1. Dec. 1. Máj. 1. i Adott Tartott ár kr 80.7080.80 75.60 75.75 68.—68.25 16.75 17.— 152.25152 75 150.—150.50 91.5094.75 97.50 97.60 98.-98.10 104 .‘75lOö! — 101.25101.75 92.—92.25 75.75 76.25 74.50 75.-73.6073.75 133.60133.75 96.5097.— 96.5097Í 50 37.75 38.25 36.75 37.25 35.25 35.75 37.—37.25 36.-36.50 21.—21.50 23.—23.50 14.50 15.— Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 105 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd . „ Északi vasút Ham „ Déli Nyugati Tiszai 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). London „ , Párig 100 frank látra 87» */. Pénznemek Korona . . Császári arany Reczéa . . Napoleond’or. Porosz pénztári utalvány Adott ár 92.— 122. - 116.75 1S2.—791.— 622.— 240.— 4S5.— 393.— 174.23 202.- 250.- 150.- 147.— 93.70 83.-110.80 110.75 44.— 15.25 5.29 5.29 8.89 9.10•«» 7« 110.25 Tartott ár 92.50 122.50 117.— 112.10 722.— 124.— 242.— 436.— 396. 172.40 203.— 251.— 150.50 93.80 83. 110.80 110.80 44.05 15.30 5.80 5.30 8.90 1... 9.12 110.75 Az első cs. k. szab. dan a gőzhajózási társaság. A személyszállító gőzösök menetrende. I. e fale: Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék Zimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel. E*öl fele; Mohácsról Pestre: naponként 5 ór. estve. Zimonyból Pestre: vasárnap kedden és pénteket 10 órakor estve. Konstantinápolyból Pestre: csütörtökön 3 ó. d. u A Tisza szabályozása, és a zárrendszer, i. Köztudomás szerint az 1866-i év árvizek tekintetében Francziaországra nézve válságos volt, s oly nyomort idézett elő, mely messze túlszárnyalta a még eleven emlékezetben lévő 1846-os évnek szenvedéseit. Nem számítva a fedél nélkül maradt ezerek kereseti veszteségeit, Lyonban magában 20,000 lélek maradt lak nélkül, s több mint 300 ház rogyott össze, a feljelentett és constatrozott kár a nevezett epochák alatti árvizek idején 120 millió frankra rúgott csak a Loire völgyén. A vész helyén megjelent Illik Napoleon sietett a nyomornak azonnal enyhét nyújtani , s míg a szenvedőknek segélyt nyújtott, azalatt az őt környező szaktudósaival a jövőről sem feledkezett meg, s igyekezett oly szabályozási rendszert és segédeszközöket megállapítani, melyek alkalmasak legyenek jövőre a bajnak gyökeresen véget vetni. így keletkezett azon ösmeretes Plombieresből irt levél tartalma, melyet gróf Andrássy Manó, a zárrendszerről értekezve, a „Pesti Napló“ utján a magyar olvasó közönséggel egy velős és tartalomdús czikk által megismertetett. A zárrendszerről Napóleon levele óta számos jeles franczia mérnök értekezett, ellene tudtunkra eddig még felszólamlások nem történtek, s midőn a nemes gróf ezen eddig hazánkban kevéssé ösmert tárgy és rendszer felett értekezett, nézetünk szerint eléggé nem becsülhető hasznos munkát tett , mivel meggyőződésünk tartja, hogy ezen zárrendszernek előbb - utóbb gazdálkodási, gyáripar és erdőkezelés tekintetéből meglesz jövendője, s ki fog egyszersmind derülni, hogy ha az nagy mérvben és kellő helyen alkalmaztatik, mély befolyással leszen a folyamoknak eddig tapasztalt kártékony áradásainak megszüntetésére Hazánkban, noha már az erdőpusztítások ellen számos hang szólalt fel, és utalt a bekövetkezendő káros következményekre, nem lehet mondani, hogy annak bajait máris nyögnénk, de a fejlődő vasúti hálózat, keletkező gyáripar s I így a fának naponta növekedő ára, hogy ezt rövid időn elő fogja idézni, az több mint valószínű, és ezt annyival is inkább, mivel már vannak vidékeink, honnan már ezen nemzeti kincs nagy részben eltűnt, s helyette garázda hegyi folyók és patakok dúlják a kopár hegy oldalait. Jóidőn tehát a zárrendszer eszméje a felföldre alkalmazva tárgyaltatik, egy korszerű és hasznos ügy ajánltatik épen a legjobb perczben azoknak,kik már is érzik a bajt, vagy azoknak kik azt rövid időn el nem fogják kerülhetni. De ezen zárrendszer azoknak is szól, és hasznos jövőt ígér, kiknél a lehetlenség miatt az erdők pusztítása meg nem történhetett, mivel ezeknek alkalom nyujtatik használatlan heverő kincsüknek okszerű élvezésére, és a világpiaczra való juttatására. A zárrendszernek alkalmazása, miután az a természetnek útmutatása után történik, mely azt nagyban, oly bölcsen, és az emberiség javára oly jótékonyan végbevitte — csak üdvös lehet — ezt bizonyítgatni akarni csak azért is felesleges, mivel már tettleg végbevitt kisebb kisérletek mindenkit meggyőzhetnek a sikerről — miután kézzel fogható haszna, mellékes czélokat mint halászat, faszállítás, gyáripar, mellőzve — különösen abból áll, hogy: a) a romboló elemet visszatartja a völgy védelmére a hegyek között, s ez által midőn az árvizek rendkívüli magasságát rendesre lefokozza, egyúttal a rendkívüli apályt is lehetlenné teszi, folytonosan visszaadván épen szárazság idején a visszatartóztatott elemet. b) a rendkívüli vizek által a folyónak juttatott kő, kavics és homokanyagot nagy mérvben a hegyek völgyei között visszatartja, s így idővel épen a kopár vidékeknek gazdasági szempontból eléggé nem becsülhető anyagot nyújt akkor —midőn alól a folyómedernek feliszapolását lehetlenné teszi, vagy aránytalanul késő időkre visszalöki. Ez okból átalános tetszéssel találkozott ezen eszme Francziaországban, s főleg ezen okból igyekezett az értekező nemes gróf a zárrendszernek is tért nyitni — mert ugyanakkor midőn kézzelfogható hasznait a gazdálkodásra nézve minden oldalról fejtegette, egyszersmind a fősúlyt oda helyezte, hogy ezen rendszer alkalmazása által biztosíttatik egyszersmind a Tisza szabályozása is, és a már ezen szabályozásba fektetett 30 millió áldozatnak, nem lehet meg azon káros következése, hogy a fölépített töltéseket folytonosan a völgy veszélyeztetésén s az érdekeltségnek egyenes kárára emelgetni kellessék. Mindezen rendkívüli eredményekhez hozzájárul még azon kedvező körülmény, hogy ezen rendszernek alkalmazása állítólagosan szerfelett olcsó a többiekéhez képest, miután az anyagszerek épen a hegyes vidékeken mindenütt könnyen szerezhető rézsék és kidből állanak, — a zárgátak nyilásai pedig szintén könnyű faanyagokból kiál ithatók, — hazánkban pedig a föld becse a hegyek között nagy nem lévén, a kisaátitás is nevezetes áldozat nélkül s azányag Francziaországhoz képest olcsón eszközölhető. Nézetünk szerint ez ártatlan csalódás! — h. — A tokaji hordógyár. Az e lapok hasábain már egyszer kilátásba helyezett hegyaljai hordógyár létesítése a valósulás pontján áll, s telephelyéül Tokaj van kitűzve. A hegyaljai borznivelő társulat részéről erre vonatkozólag máj. hó 11-én közgyűlés tartatván, az egyesület a kérdéses gyár felállítását nem csak hogy közmegegyezéssel szükségesnek , kívánatosnak nyilatkoztatta, de sőt annak bebizonyítására, hogy ahoz teljes reménye van, s a felállításból mind a gyárrészvényesek, mind a bortermelő közönség csak hasznot várhat, maga is több részvényeket aláírt. Ezen hordógyár tervezetének főbb, s ujabbi módosítások folytán megállapított vonalai következők: a) 560 db 250 ftos részvény bocsáttatik aláírás alá, s amennyiben ez eredeti terv 280 db 500 ftos részvényre volt alapítva, az eddigi aláirók részvényei is ezen utóbbi mérv arányában fognak számittatni. b) Bár indítványozó s egyszersmind gyárvállalkozó Fornet Kornél és társa eddigi gépi befektetéseikért s fáradozásaik megjutalmazása szempontjából 80 db. 500 ftos részvényt kivánt eredetileg maga részére díj-befizetés nélkül megtartani, ebbeli igényéről azonban lemondva, megelégszik azzal, hogy az alakulandó társulat előtt igazolandó eddigi költségei s befektetései felszámittatván, ezek erejéig részvények által elégittessék ki; eddigi s úgy ennek utána teendő fáradozásaira nézve a társulat méltányosságától várván megjutalmaztatását. c.) A társulat alakulandó lesz, ha ezen leszállitólag módosított 560 db. részvényből 200 aláiratik ; a mikor aztán a részvényes tagok Tokajba közgyüléstartásra vállalkozó által összehivatnak, d.) A részvények a társulat által kirendelendő pénztárnoknál következőleg lesznek befizetendők: 1/i rész az alakuláskor ; V* rész az alakulástól számítandó két hónap elteltével. Eme befizetésekből a gépi befektetések, helyiségszerzés, épületek s megkívántak felszerelések lesznek fedezve; a többi befizetések elrendelése a megalakult társulat belátására hagyatik. e) Vállalkozó s társa kötelezi magát arra, hogy az intézet vezetését 6 évre elvállalja s ezen működéseérti díjazás meghatározását a társulatra bízza. Miután tehát ezen tervezet az eredeti Programm homályait tökéletesen eloszlatja, a vállalkozó és a társulat egymás iránti viszonyait érthetően körvonalazza, s végre vállalkozó igényarányát a társulat irányában szabatosan meghatározta: semmi kétség, hogy ez a gyártársulat alakulását hathatósan előmozdítandja, s annak létesítését a legközelebbi jövőbe helyezi, annál is inkább, mivel ez uj pontozatok folytán már eddig is tetemes részvényaláirások tétettek. 1. 1. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bőrűéről: Jun. 2. —57* metalliques 75. 95. Nemzeti kölcsön 80.75 Bankrészvény 791.— Hitelintéz, részv. 192.20. Eiftfit 110.25. Lond,vált. 110.90. Arany 5.29. Pest, jun. 2. Az idő változó hőmérsék mellett szellős. A Duna apadóban van, ma 850 felett. Földváron 709 m. búzával megrakott hajó „Teréz“ Budán kikötött. Győr felé „Adam“ utazott Szegedről 5725 m. búzával. A búzaárak felette szilárd tartásnak örvendenek. Többnyire középminőségü búza vásároltatott, mivel a súlyos nagyon magasra tartatott. Bácskai búzát 4.60, mohácsi 81 fontost pedig 4.35 krjával vásároltak helybeli molnárok. Jó minőségű 84—85 fontos fehérvári 5 ftnyi árt ért el. A búza forgalma mintegy 6000 mérőt tehetett. Egy hajóteher kitűnő szépségű 89 fontos szerémségi kukoricza egy helybeli ház részéről 2.80 krjával vásároltatott meg. A többi gabonanemű forgalma korlátolt volt ugyan, de a bejegyzettük árakat a tulajdonosok szilárdan tartják. Gyapjuvásárunkon a bácskai és baranyai kótnyi retü igen élénk üzletnek örvendett. Homokos egynyi retüekre nézve szintén jó hangulat uralkodott. Baranyai kótnyi retü 66 ft, hevesi 70—78 és hegyi környiretü 86—110 forintjával talált vevőre. Mielőtt részletekbe bocsátkoznánk, a vásár további folyását kell megvárnunk. — Disznózsír emelkedő irányt követ, ma mázsájára 24 írtjával kötöttek szerződést. (V. K.) BOC*, jun. 1. Búza még mindig erősen kerestetik és tetemesen drágultan adható el. Szerződésre 8*/15 fontos od.nov. havakra 4.50 kr. előlegezéssel kel. A kukoricza üzlete élénk ; jó bánsági Győrről 2.60 krjával adatott el; mérője 2.70 krra tartatik. Jó repeteolaj 35 ft; őszi szerződésre 32 ft előlegeztetik. (Marhavásár) Mai marhavásárunkon 2775 db marha volt felhajtva, mázsájának ára 25—27 forinton állt. ** London, jun. 1. (Távirat) Mai gabonavásárunkon honi búza szilárd árnak örvend és a kel; külföldinek nem igen van üzlete, pénteki ára alig érhető el. Árpa változatlan. Zab nehézkes üzletü. A liszt forgalma korlátolt. Időjárás kedvező. (P.) Antwerpen, máj. 30. Mai gabonavásárunkon nem igen kedvező volt a hangulat. Az árak átalában változatlanok maradtak. Jó minőségű búzáért a tegnapi árakat szívesen adták meg, silányabb nem igen kell. Holsteini 12 Vst daniai egy részlete 1l5/e ftra tartazik, dunamenti 1O’/j ft 80 kil. szerint. * Köln, máj. 30. Kész búza lanyha üzlettel bir . 2750 zsák helybeli 7, külföldi 62/s tallérjával adatott el 200 vft szerint. (G. M.) München, máj. 30. Időjárásunk kedves. A búza ára 14 krral emelkedett. Ha így eltart az időjárás és erősen nem fog esőzni, jó aratást várhatunk. Az árak valamivel szilárdabbak , mivel a szállítmányok nem igen tetemesek. Jó búza 345—350 fontos 20—20l/t, silányabb minőségű 336—340 v fontos 19—197 ft A rozs ára szintén emelkedett 2 krral, a hangulat reá nézve valamivel kedvezőbb; jó 300—310 vfontos 1274—13 ft, silány 280—290 vfontos 1l3/4—121/4. Árpa 2 krral drágább, de nem igen kel, csak 730 scheffel adatott el. Jó 275— 290 vfont 11—11 ft, silány 265—275 font 10— 11 ft. Átlagos ár 10 ft 33 kr. Zab 4 krral drágult; átlagos ára 7 frt 19 kr. bajor scheffel szerint. % Marseille, máj. 29. Mai vásárunkon 1960 hectolitres orosz és lengyel búza kelt el. 60 litres szerint 127m font08 33 frk 50 entms. 1%-nyi elengedéssel. Kisebb részletekben 63 szerződésre nagyobb mennyiségű dunamenti búza adatott el 127m fontos 28 frk 50 entmmmel. A vásár hangulata eddig nem mutat határozottan kedvező irányt, jóllehet az árak szilárdak maradtak, az adósvevés csak igen gyengén foly. A szállítmányok középszerűek. Vegye*: V Fehér megyében a magyar földhitelintézet vidéki bizottmánya következőleg alakult meg: Elnök : gróf Zichy Nándor, alelnök: b. Miske Imre, tagok: Décsey Lajos, Kenessey Kálmán , Kolozsváry Sándor, Kozma Ferencz és Micsky Zsigmond; a központi, azaz székesfehérvári teendők elintézésére pedig Horváth László kéretett fel. A Liptó-Árva és Turócz megyék részére a magyar földhitelintézet vidéki bizottmánya Alsó-Kubinban megalakult. Elnök: Szentiványi Márton; jegyző Abaffy Ágost; bizottmányi tagok : Rakovszky Mór, Kubinyi Mihály, Szmercsányi Dárius, Beniczky Bertalan, Justh György és Rakovszky Iván. A Előttünk fekszik a szeged-csongrádi takarékpénztárnak 1862- dik évimérleg-kimutatása, mely szerint a a takarékpénztárban 1862-ben az összes forgalom tett 1114375 forint 58 krt, betétetett 680422 forint 72 kr, ingatlanokra adatott 17799 fő 15 kr, zálogra 54254 forint 73 kr, váltó leszámítolásokra 767378 forint 49 kr. A A múlt héten Gothenburgban skandináviai gazdasági congressus tartatott. A 400 tagból álló gyülekezet egyhangúlag a szabad kereskedelmi alapeszmék mellett nyilatkozott. A többi határozatok között megemlítendő: 1) A vámtörvények az ország pénzszükségleteinek fedezésétől, nem pedig az ipar védelmi szempontjától tételeztessék fel. 2) Minden élelmiszer és termény legyen ment az adózástól. 3) Mindhárom skandináviai ország egyesüljön a törvénytelen kereskedelem és csalások megszüntetése, valamint a közös kereskedelmi hajózások behozatala iránt. E gyülekezet a pénz, súly, és mérték közössége iránt a franczia „metre“ mérleg elfogadását indítványozta. A Konstantinápolyból érkezett tudósítás szerint, a török kereskedelmi minisztérium szaklapot szándékozik megindítani, mely a török kereskedelem, közlekedési, gazdászati és statisticai viszonyokat tüzetesen tárgyalandja,egyszersmind a hajózási tudósításokat részletesen hozandja. Feladata leendő szaklapnak mindazon közlekedéseket is közölni, melyek részint még csak tervezték, részint pedig már kezdeményeztettek, és pedig azért, hogy ezáltal mindazon előnyök nyilvánosságra hozassanak, melyek ezen közlekedési eszközök kivitelével az országra nézve háramolni fognak. Lehetlen örömmel nem üdvözölnünk a török minisztérium ezen intézkedését, annyival is inkább, mert épen Törökország az, hol a nép, a nemzetgazdászati és ipartéren meglehetősen hátra van, csak az sajnos, hogy ezen szaklap török nyelven jővén ki, habár ez hasznosan az országra nézve másként nem is történhetnék, máshol, de sőt talán bent az országban is nagyon szűk olvasó körrel birand. A Az emberiség statistikájához. — Az „Abelle Medicale“ szerint az egész földön 1312 millió ember lakik. Ebből 369,000,000 a kaukázusi, 552 000,000 a mongol, 190,000 000 az ethiopiai, 1,000,000 az amerikai , 200,010,000 a malayi fajhoz tartozik. Összesen 3604 nyelvet beszélnek és 1000-féle valláshoz tartoznak. Egy évben 333,333,333 ember hal meg, vagyis naponkint 91,954, óránkint 3730, perczenkint 60. Körülbelöl szintannyian születnek. Az átlagos életkor 33 év. A népesség negyedrésze a 7-dik s a fele a 17-ik év előtt hal meg. 10,000 ember közül csak egy lesz 100; 500 közül csak 1 lesz 80; 100 közül csak 1 lesz 65 éves. A fegyverviselésre képesek a népesség nyolczadrészét teszik. Hivatalos értesítések kivonata A („S-ny“ jun. 2. számából.) Árverés: Kis-Kun-Halas, talp, s egyéb börnemüek, jun. 8 r. 9 ó.; Pest, activ követelési eredeti okmány, a viszék termében, jun. 6 d. u. 3 ó.; Pest, boltbeli állványok, czukor, kávé, ruhra, kocsi kenőcs, papnövelde u. és zöldfa u. sarkán, jun. 5 d. u. 3 ó.; Pestm. Kis Körös, nemesi birtok, juh 10 d. e. 10 ó.; Duna-Földvár, sóházi épületek, jun. 12 d. e. 10 ó.; Zempléni. Poasa lakóház, istálok, gazdasági épületek, szántóföld, erdő jul. 20 r. 9 ó.; Pest, szoba s konyhabútorzat, boltbeli készletek, activ követelések, úri u. 5 sz. jun. 10 r. 9 ó.; Pestm. Tinnye, szőlő, jun. 18 d. e. 10 ó.; Nagy-Várad, ház, jul. 1. d. e. 10 ó.; Barsm. Baracska, egész úrbéri állomány, jun. 26 d. e. 10 ó.