A Hon, 1863. augusztus (1. évfolyam, 174-197. szám)
1863-08-04 / 176. szám
n6-ik bz. Kedd, augusztus 4 Kiadóhivatal .* Pest, Ferencziek terén, 1. sz. földszint. Említetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva! Egy hónapra.............................1 frt 75 kx 3 hónapra........................ . 5 frt------- 6 hónapra..................................10 frt — — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Hindin pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Hier kesítés iroda: Perencziek-tere 7ik szám, földszint HieresitS lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! Országút 18-dik szám 2-dik emelet. NAPILAP, kisó évfolyam 186 Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor.............................7 ki. Bélyegdíj minden beiktatásért . . .80 ki. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatta mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. l gudasági-, Ipar , kereskedelmi és bővlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky Kál. A lap szellemi részét ilatő minden kfzlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak vámért kezeltő KTElőfizethetni W „H 6 N“ aug.—septemberi 2 hóra : 3 ft 40 krral, aug.—octoberi */4 évre : 5 fttal, aug.—decemberi 5 hóra: 8 ft 40 krral. A „Hon“ szerkesztő és kiadó hivatala. A kir. m. udv. főkanczellár domagának irata a ra. k. helytartó d nmsgához.*) Jóllehet nagyon szomoritók az alföldi szárazság által előidézett Ínségről szóló adatok, melyekről f. é. jul. 18 án kelt, 54,260 sz. alatti jelentésében értesiteni szives volt nmsgod, azok még sem valónak reám nézve meglepők, minthogy azon vidékekről már előbb érkeztek hozzám tudósítások, s ámbár a ninsgod által kilátásba helyezett alaposabb adatok mielőbbi megérkezését óhajtva várom; másfelől az is kétségen kívül ál, hogy a sanyarú aratás eredményeinek kipuhatolására megkívántató idő jártával az ínség is növekszik és közelget azon időpont, amikorra gondoskodni kell a jövő termés biztosításáról; én tehát máris felhasználom a kezeim közt levő adatokat, a múlhatatlanul szükséges segélynek annál biztosabb eredménye eszközlésére. Addig is jónak véltem amsgoddal tájékozásul közölni, miszerint a cs. kir. pénzügyőrség által ajánlott két millió ftnyi kölcsönre vonatkozó legfelsőbb elhatározás a legrövidebb idő alatt teljesítetni fog. Van szerencsém továbbá amagodat az illetők kellő értesíthetése tekintetéből arról is tudósítani, miszerint a nemzeti bank, hozzám intézett nyilatkozata értelmében, újabb alapszabályai folytán nem képes ugyan a magyarországi ínség alkalmából olynemű pénzkölcsön adására, amilyenekben annak idejében Pest, Buda és Esztergom városokat részesíté; minthogy azonban a szabályozott törvénykezési eljárás által biztosítva látja érdekeit, kész a jelzáloglevelekre kölcsönzést felfüggesztő határozatától eltérni, s ismét adand hitelpapírokat magyarországi jelzálogokra,s ha a kölcsönkérők az alapszabályok szabványainak megfelelnek, melyektől az ínségre való tekinteteknél fogva se lehetne eltérni, és a melyeknél fogva nem elkerülhetlenül szükséges, hogy a kölcsönzött összeg első helyre tábláztassék be az illető birtokra; egyedül az kivántatván, miszerint a kölcsönzött összeg, a már betáblázottakkal együtt ne legyen több a biztosítékul kijelölt birtok becsárának basoofelénél. Nagymágodyak stb. Bécsben, jul. 25-én 1863. Gr. Forgách Antal s. k. Néhány szó a sz. kir Eperjes városa határában állítandó felvidéki orsz. gazdászati s erdészeti tanintézet ügyében. Kubinyi Lajos 161. Forrón óhajtják Sárosmegye birtokosai, hogy e megye keblében egy orsz. gazd. s érd. tanintézet állíttassák, mert: bár helyenkint, sok kísérlet s erőfeszítés után szép rendezett birtokokat mutatha unk fel, bár a középbirtokos osztály a gazdászatot tudományos elvekre alapítva, annak minden ágaiban korszerű előlépéseket tesz ; bár épen Eperjes városa értelmes földbirtokosai voltak az elsők, kik a mostani viszonyokat ki nemelégitő hármas vetésforgás rendszerét elhagyták— még igen távol vannak attól, hogy a termelés és fogyasztás minden ágában feltalálták volna a kellő minőségeket és arányokat; hogy minden birtokos államgazdászati szempontból vezetné gazdálkodását; hogy a különféle talaj minden előnyeit felhasználva, a szeszélyes égalj és számtalan dudvák és rovarok ellenséges behatásait kikerülve ,kellő arányba hozták volna a gazdászat ágait egymással, Bőrgazdászatukat az iparral és a kereskedelemmel. Sáros megye telkes gazdái kivált, most sem ismernek okszerűbb földmivelést a hármas vetés-forgásnál. Nem ismerik a kisszerű 3 holdas bérgazdásszatot (Three acre-farmery ; Cottagge-farmery); a mezei kertészetet vagy ásógazdászatot (Spadehusbandry) és számuk 20 év alatt jelentékenyen apadt; míg az okszerű gazdászat említett rendszerei által hasonló jellemű földön a sikét lakosok száma majdnem kétszereződött; anyagi s szellemi állapotuk pedig sokszorosan túlhaladta az itteni népekét. Sáros megye polgárai czélszerűen elhelyezhetnék tőkéiket a gazdászat különféle ágaiba, mely által saját haszonélvezetük mellett jelentékeny lendületet adhatnának a felföldi gazdászatnak. De ijesztő példaként állnak előttük a külföldi *) Az „Ung. Nachr.“ után. vállalkozók bukásai, kik, bár erélyes, értelmes és szakértő emberek voltak, de mert szakértelmi kiképeztetésüket nem a felföldön nyerték ennek művelésébe fektetve, elvesztették egész tőkéjüket. Sárosmegye számos megyei közbirtokosainak önmaguknak kell gazdászatuk fáradalmas vezetéséhez látni, s mégis sokszor kárt szenvednek, mert : nincsenek ily bérlők, gazdatisztek, cselédek, béresek, kik a földkezelés mesterfogásaiban oktatást nyerve, oly biztosan használnák fel a talaj sajátságait, s kerülnék ki sokféle ellenségeik befolyásait, mint ezt tudományos intézetben oktatott egyéniségektől várhatnák. Pedig a megélhetés naponta nehezebb. Az igények, melyeket a családtartás, közélet, közvélemény stb. reájuk rótt, naponta többek, annyira, hogy középszerű birtokból „nemes módon“ megélni a legnehezebb feladat; mindaddig mig az ezen osztály vállain fekvő terhek viselésében az ipar, kereskedelem, irodalom, művészet a más közhasznú vállalat pártolásában, emelésében, gyarapításában más osztályok s kivál a tehetősb telkes gazdák tömege kellős illető részt fog venni; ha t. i. kellő oktatást s ut mutatást nyerend, egy tervezett gazd. s érd. intézet elveiben ; ha be fogja látni hivatását. Nagy birtokosaink idegenkednek brtokaikat örökbér birtokokra felosztani; pedig csak ez után remélhető, hogy a kellő erő és kellő munkáéiosztás egykor megyénkben is honos rend. Anglia nagybirtokosi a bérrendszer életbeléptetése által alapították meg családjuk anyagi jólétét; ez által nyújtottak biztos munkát s kellemes életmódot az értelmes, szorgalmas és becsületes bérbirtokosoknak. Nálunk még nem létezik a „bérbirtokosok“ osztálya, mert nincsenek tudományosan kiképzett okszerű gazdáink; nincsenek oly számos gazdasági tanintézeteink s egyleteink mint az angoloknál; hol a gazdászatra hajlandó fiatal ember pár évet legalább a szomszéd gazdáknál teit, kellő ismeret s gyakorlatszerzés végett, így minden osztály érzi, minden gondolkodó családfőnek éreznie kell, mily kiváló szüksége van a Felföldnek és kivált Sáros megyének arra, hogy a gazdasági szakismeret tudományos alapokra fektetve, minél hamarább terjedjen ki vidékünk minden helyiségeire. Érzi, hgy italában csak az okt zeri gazdászat eredményei hét hazánknak oly vagyonosságot, mely által illető helyein, a városokban, az ipar és kereskedelem kelő felvirágzást nyerhet. Sárosmegye minden rendű s rangú lakosainak ezen átalános szükségérzete, a gazdasági oktatás szükségességének mindinkább széles körökbeni elismerése: azon alap, melyre biztosan fektetheti a magas kormány s az orsz. magyar gazdasági egylet a felvidéki gazdászati s erdészeti tanintézet ügyét. Mily őszinte ügyszeretettel karolták ezt fel Eperjes városa polgárai s a megye vidéki birtokosai, efelett világosan tanúskodnak ajánlataik, melyek nyomán méltán várhatjuk, hogy: az orsz. gazd. s érd. tanintézethez szükségelt épületi anyagok bevásárlásától a tanintézet tőkéje teljesen meg leend kimérve; sőt ez még nehány ezer írttal is gyarapittatik. Mennyiben alkalmas Eperjes városa határa egy felvidéki gazd. s ei d. tanintézet helyisége a 1. és a ns város által felajánlott 500 holdnyi tér ezen intézet gyakorlati tereül? sőt mennyiben alkalmasbak ezek a kitüzött czélok elérésére, mint a Felföld más, kijelölt, s kérdésben levő pontjai ? Erre nézve következő tények s érvek tanúskodnak: 1-szer. Eperjes város a határa hiven képviseli hazánk Felföldje átalános jellemét; hivebben mint a kérdésben levő más pontok. Ugyanis: a) A talaj különféleségének s az égalj minden változatainak legigazabb tolmácsai a fák, füvek, rovarok és állatok, melyek asa éga j minden szeszélyeinek folyvást kitétetvén, pontosabban kimutathatják alakjukon a kifejlődésükön az őket övező hatányok összegét mint bármely vegyész vagy sebész-eszközök, melyek által egy-egy hosszú nap tüneményeiből csak nehány percznyit szoktunk kijelölni. Eperjes városa határának viránya több mint 1500 faj felsőbb rendű s 3000 faj alsóbb rendű növényt számit. Képviseli ez Sáros megye viránya jobb részét, mint Sáros megye 5000 nyi növényfajai képviselik a Felföld sőt egész Magyar- s Erdélyország növényzetének jobb részét. Kiválólag igazolják ezen állításunkat a megyében s Eperjes városa határában egy iránt diszlő erdők, gyümölcsfák és gazdasági növények. Egyenlő mennyiségben s minőségben diszlenek Sáros megyében összesen majdnem 200 ezer hold földet borítva el a lombos és tűlevelű fák. A tűlevelűek közt legjelentékenyebbek 1. a szurkosfenyők vagy luezfenyők(p.picea)(Kiefer); 2. erdei fenyők (p. sylvestris) (Föhre, Kienbaum); 3. jegenye-fenyők (p. abies) (Edeltanne, Rothtanne); 4. veresfenyők (p larix, Rothbaum). — A lombosok közt legjelentékenyebbek: 1. a bükk (fagus sylvatica) (Rothbuche) ; 2. gyertyán (carpinus betulus) (Hainbuche) ; 3. tölgy (giercuarobur) (Eiche); 4. nyír (betula alba, gém, Birke.) De egyenlően díszlenek ezekkel a nyárfa több fajai, u. m. rezgő, ezüstös, szőke, jegenye stb nyárfák; a hársfák fajai u. m. fehér, nagylevelü, kislevelü stb hársfák; az égerfák, szilfák, kőrisfák, fodorjávorok, cserfák, juharok, sőt a vadgyümölcsfák is, mint az alma, körte, cseresznye, kökényszilva, berkenye, mogyoró, som, vadpöszméte, (Stachelbeerstrauch) tönköszeder (Hinderetrauch) fekete szeder (Brembesr stb.) áfonya, ribizke stb. így a füzek jelentékenyebb fajai: a szomorú, csőrege, hamvas, kötő, fejér, kecske, parti, stb fűzfák , ákáczok, vadgesztenyék stb. stb. átalában a megye jobb részében és feltünök g Eperjes városa határában. (Folytatása következik.) A békésmegyei gazdasági egyesület intézkedései a szükségben. A békésmegyei gazdasági egyesület f. é. jud. 19-én tartott igazgató választmányi gyűlésén egy állandó bizottmányt nevezett ki, melynek feladata a szűk termés okozta inség enyhítésén teljes erejéből működni s különösen tanáccsal és erkölcsileg az egyeseket és községeket támogatni. Ezen állandó iiségügyi bizottmány első, múlt junius hó 28-án tartott ülésében pénz, hitel , vagy munkával nem rendelkezvén, mely által polgártársai nyomorát enyhíthesse, — arra fordította fő gondját, miként lehetne e megyebeli mezei gazdák segítségére, gazdasági állataik, a földmivelés élő tőkéje, — téli takarmánynyal való ellátásában. A bizottmány úgy volt meggyőződve, hogy ez idő szerint üdvöseket alig tehet, mint ha a megyénkbeli egyes gazdákat a takarmánykeresés fáradságos költségétől megkíméli, s a kipuhatolás gondját magára vállalva, őket biztos forráshoz, közvetlen a takarmánytulajdonosokhoz utasítja, a így mintegy közvetítőül lép fel a takarmányt nélkülözök, de azzal birók, és a takarmányt szükségelők közt. — E csél elérésére a bizottmány két útat választott : felszólította t. i. lapok utján a birtokosokat s községi elöljárókat általánosságban azon vidékről, hol a takarmányüermés sikerül , hogy nélkülözheti készleteikről s annak áráról írásilag értesítsék Urzsngi Andor urat, mint a bizottmány elnökét. Másrészről pedig kiküldötte a bizottmány az egylet titkárát a szomszéd Erdélylyel határos mgyekbe, s ha szükségét látná, Erdély közelebb eső helyeire, hogy ott felkeresve a birtokosokat s községek elöljáróit, személyesen igyekezzék megyebeli gazdasági állataink teleltetéséhez minél több takarmánykészlet beszerezhetésére az utat előkészíteni. A hirlepi felszólitásra is több rendű ajánlat érkezett, de az utóbbi mód sokkal nagyobb s örvendetesb eredményt képes felmutatni, — mely mindkét részrőli eredmény a f. hó 29 én tartott bizottmányi ülésben bemutattatván, határoztatok, hogy az a megyénkbeli községek elöljáróival azonnal köaötesBék, ők annak a templomok előtti meghirdetésére s az egyes jószágtartó gazdák és birtokosoknak való tudomásra juttatására felkeressenek, hogy úgy egyesek és társulatok a nyert utasiás nyomán biztos forráshoz jussanak, s a takarmány-tulajdonosokkal egyenes és közvetlen összeköttetésbe léphessenek. A közzéteendő eredmény következő. I. írásbeli ajánlatokat tettek a hírlapi hirdetés nyomán: 1. Winkler Antal Nyitra-Pereszlényről, közbirtokos, ajánlkozik 150 darab meddő két nyiretű juhnak teleltetésére, vagy ugyanannak az átvételi naptól egy ív alatti megvételére. 2. Kacskovics Károly, Balassa-Gyarmatról birtokos, ajánlkozik 500—600 darab juhnak kiteleltetésére, vagy a takarmány-készletnek eladására, és pedig van 600 mázsa szénája s ehet még a remélhető sarju, — mázsája 240 kr.; 300 mázsa fayak, s 700— 800 mázsa idei szalmájt az »kolhoz szállítva 40 krral, a juhaklot 500—600 darabra, s egy pajtát 200 darabra ingyen enged át a trágya fjében, valamint a juhászlakoc is. Felemlíti még, hogy ugyanott papok, kántorok, orvos- és ügyvédeknél mintegy 2500 mázsa> zóna lenne összevehető. 3 Schmidt F. haszonbérlő Újfalun Győr mellett, 32 darab használható ökör vagy tehén kitartására ajánlkozik, és pedig azonnal is átvehetné, mert legelője is elég van. Győri ügyvédTorkos Móricz által is lehet vele értekezni. 4. Kunda Tivadar közbirtokon Szernyán, Trencsén megyében, utolsó posta Vág-Ujhely, 80 darab 2 éves, vagy 60 db számos ökör teleltetésére ajánlkozik feléből, betudva a kár eshetőségét is. A marhát azonnal átvenné, de azt Galántháig a tulajdonos költségén kellene szállítani. 5. Verlatay Márton plébános Tóttelken N.-Várad mellett 120 darab szarvasmarhának jutányos áron nyár- és őszi legelőt ajánl. 6. Bezerédi Kristóf birtokos Lörintén Veszprém megyében, utolsó posta Devecser, ki már Somogyi Sándor és Bakay Dániel szarvasi birtokosoktól 1500 darab birkát vállalt át, még 4000 birka vagy 1000 db szarvasmarha teleltetését vállalná el teliből vagy pénzért is, mely utóbbi esetben a széna mázsáját 2 ft 50 kr, a szalmáét 80 kron, és a pálinkaházi krumplimoslék akóját, — honnan naponta kikerülend 100 akó, — 17 kron adná, de ezen ár mellett a jószág azonnal oda hajtható, s őszig való legeltetésre mintegy 19,000 hóld legelő engedtetnék át, melyben több ezer holdra megy a tarló és réti legelő. (Folytatása következik.) gyobb malmok a liszt rész keleténél fogva nem nagy kedvet mutatnak a vásárlásra. Új 85 fontos fehérváriért 5,10, és 87 fontosért 525 krnál többet kapni alig lehetett. Fehérvári a budai pályafőnél átveendő néhány részlet kukoricsa 3,17—20, bánsági pedig 340—345 krral adatott el havi időre. A rozs, árpa és zab ára szilárd ugyan, de üzletük alig van. Az országos gazdasági egylet a nm. helytartóság megkeresésére legutóbbi gyűlésen a magyar alföldön mutatkozó szükség ügyében azt véleményezte, hogy a Dunafejdelemségekből behozandó gabona és takarmány után járó behozatali vám megszüntetendő. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről : aug. 3. — 5% metalliquea 75. 10. Nemzeti kölcsön 81,95. Bankrészvény 789.— Hitelintéz, részv. 191.40. Ezüst 110.75. Load.vált. 112 35. Arany 5.34. Pest, aug. 3. Az idő szeles, változó höraérméknél. Vízállás T 30 felett. Kikötöttek: „Piros,“ „Julcsa“ és „György“ Baján 9413 m. búza és 790 m. zabbal rakodott hajók; „Rosalia“ Szapárról 9000 m. zabbal, „Juliska“ 6500 m. kukoriczával Eszékről. Gabonavásárunkon nem mutatkozott határozott hangulat. Búza nagyobb mennyiségben kerestetett mintsem kínáltatok volna, mivel a na Gabonaárak Pesten, aug 3. (S. és K.) Bács, aug. 1. A győri, mosonyi,soproni és más vásárokra oly tetemes mennyiségi búzát hoztak és oly erősen kínálják, hogy mérőjének ára 20,000 mercnyi forgalomnál újólag 10 krral csökkent; régi jó terminy azonban valamivel drágábban vot eladható mint a múlt héten, mivel készlete erősen megfagyott. A Rozsnak változatlan névleges áraknál üzlete is alig volt. Az árpa sem igen kelt. A zab, Felső- Ausztriától alig hozatván valami — néhány kizal drágult; kerete azonban csekély volt. — Áraink: Győrött átveendő gi borjáért: Bud a bánsági 86—88 font 5.30—570 ; bácsfi 83 — 85 font. 4.70—480; uj magyarhoni 86—89 font. 490-5.50 kr. Ros 78—80 fontcB 3.10—3.15 kr. Zab 44—47 font. 2.20—2.30 kr. * Trieszt, jul. 31. Gabonavásárunk a héten is megtartó csendes jellegű, még t Ián öregbedett, is az üzletfelesség. Búza a tulajdonosok részéről szilárdan tartatott, de vevő alig találkozott, miért forgalma sem lehetvén jelentékeny csak 9000 st. — 6000 magyarhoni — kelt el. Magyarországban mostoha az aratás, nem sokkal jobb az olaszországi sem ; a minőség azonban átalában jónak mondható, kivált pdig Anglia és Francziaországban. Kész kukoriczát alig kerestek, de hosszabb határidőre nagyobb keretnek örvendett. A hét végén a kész termény árcsökkenése 20 krra volt tehető , forgalma 39000 starnyi volt, többnyire havasalföldi, ezen egész mennyiségből azonban csak 6000 star, lehetett azonnal átadni. Olaszországban esőzött, mely körülmény következtében kedvezőbbek a kilátások. Kosszak szilárd , szerződése még drágábban is volt eladható, elkelt 125000 st. Összes gabonaforgalom 60,500 st. főoroszló, jul. 31. Öregbedő üzleti élénkségnél és szilárdabb áraknál a forgalom 2000 mázsára fokozódott,mely mennyiség nagyobb része finom és legfinomabb lengyelországi,nem különben közép finomságu sziléziai egynyirelüből (80—92 tallérjával) állott ; fővevők angolok és francziák voltak. Ezenkívül nehány száz mázsa finom magyarországi fésűs gyapjú adatott el ; mintegy 100 mázsa 63 tallérjával; középfinomságú orosz művileg mosott 8 tallérokban. London, jul. 28. A f. h. 16-kán megkezdetett gyarmati gyapjúárverésen összesen 33,945 csomag árultatott. Vevő még mindig nagy számú muatkozik, jóllehet a külföldiek a mutatkozó politikai fenyegető álapotok következtében tartózkodók. Mi az árakat illeti, a 21 denáros gyapjú Y2—1 dénárral drágult, míg a jobb minőségű ára alig változott. Bárány-gyapjú szintén változatlan árnak örvend. Közmű-területeinkben az üzlet javuló félben van; a legtöbb gyámokt és szövő hosszabb időre van megrendelésekkel ellátva. Angliai gyapjak erősen kerestetvén szilárd árral bírnak. Mint hírlik, aug. 27-ben ismét ilynemű gyapjú fog árvereztemi. Az egyesült államokban az ingadozó pénzviszonyok következtében igen bizonytalan jellegű volt a gyapjúvá ár ; az illető megrendelések csak kitűnő finomságú gyapjúról szólnak. Az Anglis déli részében megkezdett gabonaasztás dús eredményt igé% Huth F. és társa. Alsó austriai mérő szerint Súly, font szerint LegalantKözép Legmagasb ár oszt. ért. Búza bánsági, 85.8b. 87 5.5 20 5.40 „ tiszai és pesti 84 85.86 4.70 4. H0 5.15 86.87. 5.25 5 85— „ fehérmegyei 83 84. 4 86 5.—— „ bácskai . .8 t 84. 4 50 4.70— Fozs................... 77.1 9.80 3 — 310 3.20 Árpa sörnek való6». 9.72 2 50 2.60 2.8 „ takarmánynak 65.67 19 235 2.40 X.45 Zab................... 45.47.492 20 2 25 2.30 Kukorlcra pesti . 79.8x. 32 18 26 3.80 „ , bánsági 8^.85 3 35 3 4<> 3.45 Kö es ....— 2.70 2 85 3.— It, b................... —-■--— — Hepcze ....— 7-50 7.60 7.76 Vidéki tudósítások. (T. L.) Arad 3, jul. 31. Az egész héten át rekkenő volt az idő; mai gabona házi vásárunkra 1000 m. buza hozatván, 4.50 —5 ftjával kelt el; rozs 500 m. 3.15—320 kron. Árpa és kukoricza nem hozatott. Zab redkivül nagy mennyiségben érkezett; mintegy 2000 mérője 2.10—2 20 hrjával kelt 10% ráadással. A kukoricza a hét folytán 10o00 mérőnyi mennyiségben adatott el, ugyanis erdélyi £ 3—84 fontos szerződésre 2.95 sőt 3 frtjával is, aug—sept. havában történendő átadással. A szent heti forgalma 1200 akóra tehető, fokáért 52%—53 % krt adtak ; jelenleg 54 krra tartatik. Aug— septemberben átadandó erdélyi 500 akóra 53 krral kötöttek szerződést, ezen havakra jelenleg 55 krt kérnek. Széna meglehetősen hozatott, m. 2% írtjával adatott el. Mintegy 100 ölnyi szalma, melyet tavaly 10 írtjával lehetett vásárolni , hizlalásra 30 fajával adatott el. Kukoriczatörést nem is várhatunk, ezen terményen akármilyen erős eső sem segítene. Tokaj, jul. 31. A f. é. aratás eredménye immár betakarítva lévén, a bevetett maghoz képest következő arányt mutat fel. A búza átlagos számú táp szerint határunkban három magot szolgáltatott. Voltak ugyan, de csak kivételesen, a mostani aszályhoz mérve kitűnőnek mondható búzák, melyek 6 s több magot is megadak, de voltak viszont, és pedig nagyobb mennyiségben olyanok, melyek csak a bevetett magot adták vissza, viszont, melyek 3—4 maggal fizettek. A rozs sokkal silányabb terméssel jutalmazá a magvetőt. Átalában 1 %—2 magot nyújtott. A rozs még ezen kívül oly vékony szemű és súlytalan, hogy a más évbeliekkel összehasonlítva egy ausztriai mérő mellett 9—10 font könnyebbség tűnik elő. Nem állítunk nagyot, azt mondván, hogy ezen gabnanemű-vetemények egy harmadát sem arani, sem kaszálni nem lehetett, hanem gyomlálni kellett mint a kendert. A zab és árpa oly silány sikerüek voltak , miként az e úttal aratott mennyiséget bátran semminek mondhatjuk , vagy legfeljebb takarmánypótléknak. — E folyó hó 18 és 19 dikén 12 óráig tartó folytonos csöndes esőnk volt, a ez a kukoricza s burgonya-növényeket, miknek szárai már fodrosak voltak, ,kissé lelélénkitette. E két növényben vetjük még reményünket; mert zöldségeink s hüvelyes veteményeink rég kiszáradtak. Szöleinknek még a május és junius havi rekkenő melegek által meggyalázott déli része teljességgel nem tud feltidőlni, hanem azon állapotban vesztegel, melyben az aszály 3 hóval ezelőtt találta, nem lévén azon sem a vésnök növésének, sem a gerezdek fejödésének semmi nyoma is észrevhető; mig ellenben a nem annyira déli fekvéseken szép tenyészet s iibátlan termés mu átkozik. Gyümölcsünk egyátalában nincs. E hónapban volt országos vásárunk is július 20 kun. Itt az életára kevesb volt, mint amennyi kerestetett. Legjelentékenyebb pontját a marhaárulás képesé. Úgy a ló, valamint a szarvsamőha ára a legalsó színvonalon ál, b mondhani, az előbbi évek ártartamának egy negyed részén is alul veszzegették. Kivéve azonban néhány mészárost, a vevők átasonmiányzottak. Akadtak kétségbeesett eladók,akik egy tehenet 10 forintért, a viszont két testes ökre 65 forintért bocsátotak áruba. Egyes áruczikkeekre nézve az árforgalom az utóbbi hitivásár árforgalmával egybehangozván, id* iVtatom : Búza ausztriai mérője 83 fontos Etila 4 frt 50; — ma 68 fontos 3 frt 20 kr; — árpa 59 fontos 2 frt 40 kr; — zab 97 fontos 2 fa 20 kr; — tengeri 80 fontos 3 frt 20 fcr; — burg, nya 1 ft 80 kr; — szabonna mázsája 30—32 fai ; — egy mázsa ma 6 lizt 16 frt; ma 1 liszt 15 frt; — r ro 2 liszt 9 frt; — egy mázsa széna 3 frt; — egymássá szén 1 frt; — egy öl fakkfa 7 frt; —más kemény tűzifa 5 frt; — fenyőfa 4 frt; — tehén és borjúhús fontja 11 kr; — disznóhús 20 kr; — zsiriezéje 42 kr; — vaj 50 kr; — bor vetéje 20 kr. r. 1. A szolnokmegyei gazd. egylet választmánya az inség enyhítése tárgyában rendes havi ülését f. hó 9-én a török-szentmiklósi casinói teremben fogja tartani, melyre a t. ez. választmányi és vidéki inségi bizottmányi tagok tisztelettel meghivatnak. T.-Szt.-Miklós, aug. 1. 1863. az elnök meghagyásából. Herkl Károly, egyl. titkár. Vegyes. —Az 1860-dk évi sorsjegyek aug. 1 a történt húzásánál a következő sorszatszámok huzatod : 3100 4635 4640 5608 6031 6251 6425 7029 7482 7493 8623 8754 8806 9551 9630 954 9874 9937 10219 10337 10665 11017 11130 11739 11749 11827 11926 12213 12448 12704 13132 13140 13456 13506 13734 14931 15095 15448 15756 15988 16257 16293 16854 17185 17253 17506 17940 18362 18933 19980. — Bécsből írják: Egy angol társulat magány escompte bank-ot szándékozik alapítani, mely működését kiválólag Magyarországra irányozná. — A bécsi börzekamara elhatározta egy új börzeépület építését, mely czélra a leégett Quai-színház helyét szándékozik megvásárolni. A börze jelenleg 36,000 ft szállásbért fizet, ezenkívül 10,000 frtot az esti börzéért, összesen tehát 46,000 frtot. Az ezen százaléknak megfelelő tőkén az eddiginél sokkal kényelmesebb óbezékszerűbb helyiséget szerezhet. Ezen határozat eleinte nagy ellenzésre talált. A börzei mágnások, kik palotáikat a karinthiai kapu előtti építési terekre építették, a börzét is inkább azon városrészbe szerették volna „transferálni.“ Mivel azonban a közlekedés a város belejében pontosul össze, ezen kivonatoknak annál kevésbé lehetett megfelelni, és a börze igen alkalmas helyet fog nyerni a vám, posta, bank és hitelintézet közelében. A pénz előteremtése sem fog nagy akadályokra találni. Az építési tér árának levonása után az új épület mintegy egy millióba fog kerülni, mely összeg a börze saját vagyonából ki fog telni. Az uj épületben a pénz érték é a gabonabörze fog testvériig egymás mellett lenni , az uj börzeterembe pedig kétszer annyi ember fogna beleférni, mint a mostaniba. A börze társulat kamarájának ezen határozatát annál nagyobb megelégedéssel fogadta, mivel hat bankigazgatót is számlál tagjai között, kik az építésbe beleegyeztek, jóllehet ez által a bank évett» kint 42000 írtnyi szállásbért veszit.