A Hon, 1863. november (1. évfolyam, 250-274. szám)
1863-11-20 / 266. szám
266-ik 87,. Péntek, november 10. Előfizetési dij Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva. Egy hónapra................................1 írt 75 kr. 3 hónapra..........................................5 frt — — 6 hónapra..........................................10 írt — — Szerkesztési iroda Ferencziek* tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik a*/mn, 2-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, ferencziek terén, 7. sz. földszint* • • POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor..................................... 7 fő, Bélyegdij minden beiktatásért. . . 30 kr terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. 4 gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Toleby-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kivüt 5, ór. reg- Mohácsról Bajára* a fellebbi napokon d. u. 4 ór. Bajáról Pestre : naponként pénteken kivül 2/» órakor reg Esztergomból Pestre: naponk. 6 ó. reg. Váczról Pestre : nap 7 V, 6. regg. ind. 630 este. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. , 11.48 é. Pozs. „ 10 24. d. e. 10.49 este. 1.03 éjjel. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. 1.51 éjjel. Éra. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. 4.08 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. 6— reggel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 535. d.u. 625. reg.jCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. est. 8.47 reg.Pest érkéz. 8.45. B 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8 9.6310 9^7. d.e. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u Szeged „ 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg. 10.18. est. Temesv. ind. 5.20. reg. Bazils érkéz. 8.22. „ mindennap Baziás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.62 este. Czegléd érk. —6.29 reg.6.1óest * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9 42 d. e. 8.39 d e. [Arad indul 12.41 d. u. 8 20 e. Csaba „ 122 d.u. 3. regg Csaba „ 1.14 ., 11.13,, Arad érkéz. 3. 3 dél u. 6 r.,Czegléd érkéz. 5.56 „ 5.33 „ Czegléd Szolnok Czeglédről Püspök-Ladányra és visszaindul 9.27 d.e. 8.24 „ 10.27 „ 942 „ P. Ladány érkéz. 1.26 d.e 1.20 é. P. Ladány indul— 145 dél Szolnok „ — 4.44 „ Czegléd érkéz. — 5.41 „ Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 135 d. u.|N. Várad indul — 10. 6 déli N. Várad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.|P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és Gyorsvonatok. a és eisk — járása. Dadáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.30 r. 5.15 d.u. SzFeh. „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — Szőny „ 1.30 d.e. Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du. Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Fed. Buda : Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. — iPragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.Kamisa „ 1.53 d. 10.10 est. N.Kamisa „ 1.19 d.u. 5.12 Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg.jFehérv. érk. 5.59 „ — Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.l Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34 JPragerh.erk. 9.6 d.e. 9.22 est Pragerhof, Kabresina, Triest, Velencze és vissza. Pragerh. iád. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbrdck„ 11.53 é.11.38 „ Nabrcrina „ 7.37 r. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 Nabresina „ 8. 8 „ 9.50 Velencze ,3.6 d.u. 6.— r. (»nbonn-árak Pest ird. 9.5ö. d. e.. ijszt. „ 12.14. délbe. E.Ujv. „ 1.50. d. u. Tora. „ 2 35. d. u- Po2s. „ 4.45. du. Bécs éck. 6.33. este K ö z 1 e vasat! — m ü © e n © t « Soprony vnd. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 6.24 „ Pozs. fc 7. d.e.ll.— d.e.4.d.u. Bazin „ 8.41„12.41 d. 5.33 „ N.Sz. „10.35„ 2.30 d.u.8.50 est. Szer. érll.35 de. — — 9.51 „ Bécs ind. 7.— „ 5.25 „ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 „ 8.58 ft Soprony érk.10.33 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1. d. u. 4 ó.d.u.1 Üszög ind. 8. 6 r. 12.50 dél. Üszög érk. 3. ó. „ 6 ó.d.u.Mohács érk. 10.6 r. 2.55 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg- Bazin ind. 4.30 r. á.d.u. 5.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 e. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reecel érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. u. érk. Pestre 9 ó. 10 p este. I *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a kör-November kezdetétől fogva Pest-Baziás valamint Szeged és PestMekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fi között gyorsvonat nem közlekedik. zettetik 50 font. : 10 kr., kissebb 5 kr. Velencze vnd. 11.— d.e. 11. é- Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 B Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ Steinbrück. 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhof crk.5.39 r. 3.54 „ reg. Sziszek indul. 6.30 “XI:«1. Steinbrück érkéz. 10.50 d. e Steinbrückről, Zágrábba és vissza. ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. indul. 7.14 „ érkéz. 8.45 . Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. nan. 2. Ima feles Győrről Pestre : naponkint 7 ó regg. Pestről Pakura: naponként 4. óra délután. Pestről Baja és Mohácsra : naponként vasárnap kivételével 7 ó. regg. Pestről Eszék 7,1 monyha: szerdán és szombaton 7 órakor reggel, Pestről Orsóva és Konstantinápolyba.* hétfőn és szerdán 7 órakor reggel. A. T lazáin: Szegedről Zimonyba : szombaton reg. A Száván: Sziszekről Amonyba : hétfőn és csütörtökön 5 órakor reggel. __________ Fölfelé: Pistről Győrre : naponk. 7 ó. regg. Paksról Pete: napok. 5 ó. regg Mohácsról Pestre: vasárn. kivét 3 ó. hu. Zimonyból Eszék- és Pestre: szerdán és vasárnapon 10 órakor d. Orsováról Pestre : szombaton hajnalkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtökön 86. d. n. A Tiszán: Zimonyból Szegedre: csütört. délben. A Száván: Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csütörtökön délben fogadtatnak el. Bécsi börze november 18-án. A személyszállító gőzösök menetrende. Alsó a tstkiai mérőt érint. tisza bánsági, .... „ tiszamelléki és pesti , fehérmegyei . . „ 1 ách« . . . . birs ....... árpa sörnek való . . . n takarmánynak<ub ... ................... Kukoricza...................láb . ........................ Köles ....... •íepeie........................ p esten Súly, font szerint Legalant Közép Legmagasbároszt. ért. 86.87.88— — — 86.17.b8 5.25 5.40 5.45 85.86.87 515 6.30 540 85 86 5.05 6 15— 77.79.80 3 25 3.35 3.40 68.69.72 2.70 2.80 3.05 66.67.69 2. 5 265 2.70 42 44 2.15 2 20— 80.82.8 3.56 3.60 3.65 — 5.30 6.45 5.60 — 3.50 3.60 3.70 6.25 6 50— Hely Nap búza rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. ■ vo» ny ....Not. 12.4 35 5.25 ’ 3.05,3 152 35,2.652 20.2 30 3.20,3.40 Debrec e . , .Nov. 11.3 90,4.302.70,2.752 20,2.40170,1.753 30,3.40 Nyirrgybá . a . , Nov. 7.3.803.903.00,0.002 60,2.701.70,1 803 70,3 80 Szv Fthói vár . .Nov. 18.4 85,5 352 S5,2.652.75,2.802 10,2.15 ___ ’ Baja . . . i . Nov. 164 70,4 873.40,3.472.67,— 2.00,2 04 Pestről Bécsbe és vissza. vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen „ 3— „ 3.47 „ Tokaj „ 5.25 „ 8.4 r. Miskolcz „ 7.15 e. 11.1 d.e. Kassa érkéz. 9.56 e. 3. d. u. Kassa Miskolci Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul — 5.— reg. >i 7.52 „ „ — 9.35 dél.e. „ -10.33 r —12.12 . P. Ladány érkez. — 1.45 Steinbrück Zágráb Sziszek ind. 7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e. 5.64,, „ „ 11-38 „ 9 5 „ 12.57 dél — érk. 4.15 délu.-----ind. 5.59 „ 1.10 r. érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Sept. 1 n Jan. 2. n Aug. 1. Államadósság. 57<res nem. köles. 100 frtos 50/o-es Metalliques í,V.°/„-es B Oomp rentpapirl 1839. évi teljes „ n n ötödr. ” 1854. „ teljes „ 1860. „ „ . „ „ ötödr. „ Az austrial bank záloglevelei. S’/o-e3 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 106 T Galici. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Fföld tehermentesitési kötelezvények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ ti erdélyi „ Sorsjegyek ház.a. Hitelintézeti „ Jan. 2. Dunagőzhajózási n Juli 1 Trieszti „ Jan. 1 Esztcrházy hg Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgrätz Waldstein Keglevich 40 40 »20 10 Dec. 15. Jan 16. Sept. 15. Nov 30. Febr. 1. Dec. J5. Dec. 1. Jul. 15. Máj. 1.1 Adott ár 79.60 72.70 64.00 17.50 148.50 147 00 88 00 93 10 93.50 102 00 83.25 73.00 99.50 88.75 73.00 74.0! 71.75 186.00 83.50 113.00 94.50 35.25 34.25 34.50 53.50 53.50 22.50 25.25 15.25 Tartott ár 79.70 72.10 64.50 17.75 149 50 148.00 88.50 93 20 93.60 102.60 88.50 73.50 100.— 89. 73. 74 72 136. 90, 114 95. 35 34. 35 34. 34 22. 20. 15. Kisebbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 106 fto Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.osc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás » B Pesti lánczhíd északi vasútállam „ Déli Nyugati „ Tiszai B 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 . Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.3 Franki. ,0095. ,05. ,0 Hamburg 100bankmark 47» London 10 ft sterling 3 °/0 Páris 100 frank 4"/o Pénznemek. Korona . . 00 Császári arany 00 Reczés . . 00 Napoleond’or A Hosti ártott ár 89.00 ro.op 321.00121..0 122 00122 50 17 18 179.90 70.00 71.00 643.00 6.4 00 525 00*221.00 422.00-21.00 3S2 003S4.00 167.30167 60 186 50187.00 260.00262 00 136.00136.50 147.00 102.50102.75 102.60101 75 91 25 91.50 120 75120.75 47.50 43 00 16 45 16.60 5.81 5.82 5.80 5.82 9.70 9.72 Orosz imperiale .... Porosz pénztári adíény 75 75 75 Ezüst 9 95 1.82 721.50 10- 122 00 Az első cs. k. szab. dinn gőzhajózási társaság A budapesti kereskedelmi és iparkamra évi jelentése. IX. A kamara jelentésének második része az iparnak van szentelve. A bevezetésben kiemeltetnek az okok, melyek az iparos tevékenység haladását gátolják. Ezek következők: vállalkozási szellem, pénz, kellő munkaerő s biztos kelendőség hiánya. A jelentés néhány kiválólag fontos iparág kiemelésére szorítkozik,melyek az utóbbi években jelentékeny haladást tettek fejlődésében, s a következőn kezdi: Malomipar. A malomipar állapotát Magyarországon a lefolyt három évben virágzónak lehet mondani. Legjobb tanúbizonysága ennek a nümalmok folytonos szaporodása, mely távol attól, hogy közel hatot engedne jósolni, inkább még folytonos emelkedésben látszik lenni. — Ezen szaporodás a forgalom és iparszorgalom tuajdonképeni központjain belterjnségben is növekszik, miután a nagyobb tőkék és nyerészkedések is mindinkább nagyobb előszeretettel fordulnak a malmok alapításához. — Vidéken pedig a gőzmamáslal oly tájakon tör elő, melyek eddig minden iparos tevékenységtől távol állottak. — Nagyobb malmok, melyek a kereskedelem és forgalom kedvezően fekvő gyálpontjain újonnan állíttatnak, elődjeikkel osztozkodnak a kedvező helyzet előnyeiben , s hosszabb időre a haszonnak a szaporodott verseny által okozott megcsonkítása ér: bizonyára még kárpótlást találnak azon előhhaladásban , melyet épen ismét maga e verseny az iparágra nézve a műtani üzletvezetés tökéletesítésében, a munkaerőknek rendeltetésükhöz való jobb előkészítésében, és végre a lisztkereskedés kifejlesztésében maga után vonni fog. Fontosnak tartjuk nevezetesen az utolsó pontot, mert tulajdonképen lisztkereskedés nálunk nagyban épen nem létezik, és Tresztoon is, mely pedig első sorban volna hatva, hogy tevékenyen munkához lásson, ez érdemben úgy szólván,még semmi sem trténik. Massztrű kilátásai vannak némely — a forgalom fővonalától félreeső, ujra tervezett kisebbnagyobb terjedesü gőzmalomnak. Van még Magyarországban több, nem ritkán nagyobb kiterjedésü vidék is, hol minden olyasmi, mely mai fultogásunk szerint a malom elnevezést megérdemelné, majdnem egészen hiányzik. Ily helyeken egy gőzmalom, mely elegendő vízi eső hiánya miatt, legtöbbnyire egyedül foroghat kérdésben, nagyobb mérvű iparos tevékenységre ösztönöz, a népességnek anyagi jólétét emeli, s a tuljdonosnak meglehetősen jutalmazó jövedelmet helyez kilátásba, főkép ha felállításánál azon lehetséges forgalomkiterjedésre , melyet helyzeténél fogva elt-rhet, a megnyerhet fogyasztó vidék kívánalmai szerint való belekendezésre, ügyes és szakértő ügyvezetésre,végre valóban gazdaságos szaporodásra szükséges figyelem fordihtatnék. — Mindezen tekintetben mindenütt igen sok vétek követetik el. Egy új maloalvállalathoz az első kiindulás rendesen egyedül az átalánosan ismert helyi lisztszükségből, és hasonló vállalatoknak máshol fényes elkerüléséből ered. — Pedig vajmi gyakran bizonyul be mindkettő igen csalákonynak! A helyi szükséglet, különösen ott hol a népességet a legtöbb száraz malmok által szolgáltatottnál jobb őrlemények élvezéséhez még szoktatni kell, igen nehezen, gyakran épen meg sem határoz*ható s nem ritkán igen magasra becsültetik; más malmoknak fényes sikere pedig oly alapokon fekszik, melyek az úgynevezett vidéki malmoknál (Landmühlen) gyakran egészen hiányzanak ; ilyenek : elegendő mennyiségü jó nyersanyagnak olcsó megszerezhetése, olcsó üzleterő ób mindenek felett, nemcsak a közelbe, hanem távol vidékekre is vezető sokoldalú közlekedési eszközök által elégséges kelendőség. Vidéki malmok csak mint kereskedő malmok boldogulhatnának, legtöbbnek azonban boldogulásához épen az hiányzik, mit épen szükségeltté hozzá : nevezetesen a kereskedelem.Sok még ifjú vállalatnak a vidéken szünetelése, egészen megszűnése, másoknak, melyek leégtek, elhanyagolt felépítte ések a mondottakat eléggé bizonyítják. Magyarországnak iparmalmászatt a belső üzletberendezés szerint három csoportozatra osztható : finom, vagyis tulajdonképeni műmalmászatra, mely tudtunkkal csak Magyarországon űzetik, a francziához rokon bécsi rendszerre és parasztmalmásszatra (Flachmühlerei). Az első csoportozathoz tartoznak Buda-Pest minden gőzmalmai, — a velenczei „Autau gőzmalom, a dukai malon , a debreczini „Ltván“ gőzmalom, a kisszállási malom és több mások. A malmászat ez a neme alapította meg a magyar lizt vagy és valóban megérdemlett jó hírnevét. Ezen rendszernél 0. 1. 2. 3. 4, 5. és 6. számok szerint hétfejia liszt készíttetik. Ezen többszörös osztályozás követkeménye azután, hogy a 0. és 1. szám oly tiszta fehérségű és jóságú, milyen máshol aligha készíttetik vagy éretik el. Hogy ebben semmi túlzás nem fekszik, bizonyítja az, hogy például a pesti hengermalom 0. számú lisztje Londonban, hol pedig az egész világ lisztjei versenyeznek, angolzsákonkint rendesen 4 shillinggel, tehát körülbelül 6-7 száztakal fizettetik drágábban, mint más liszt. A második csoport Magyarországon főkép a szegedi kivitelt gőzmalom által képviseltetik. Ezen malmászatnál csak négyféle 0.—3. Számú liszt nem nyeretik, és amennyiben ezen osztályozás a Német- és Francziaországban divatozóhoz hasonló, főkép a kiviteli kereskedésre számítottnak valóban tekinthető is. A négy számú liszt a bécsi kivonat-, láng-, zsemlye- és pohlf-íjokkal azonos, s külföldön a nagyobbrészt magyar búzából készített liszttel együtt a legjobb birnevnek örvend, míg ugyanaz magában Magyarországban tagadhatónul mögötte áll az első csoportozat gyártmányainak. A lisztnek egymástól annyira eltérő osztályozása, illetőleg számoása ama két csoportozatban, természetes következményül vonja maga után, hogy azoknak egyenlő számmal jegyzett ki nemei jóságos sszpségben egymással nem egyenlők, és általános sabályul tekinthető, hogy az első csoportozatnak 1. száma, a második 0 számával, az elsőnek 3. száma a második 1. számával, az elsőnek 4. sáma a második 2. számával, és végre az első csoportozatnak 5. száma a második csoportozat 3. számával bel-, tehát következésk p árértékre nézve is egyez. Innen magyarázható meg azon tetszőleges szabálytalanság, mely szerint a budapesti mümamok hasonló számú, azonban épen nem hasonló minőségű lisztet magasabb áron jegyeznek, mint a bécsi malmok. Több máson kivül a szabadkai és bajai gőzmalom paraszt malmászatra van berendezve. A malmászat ezen neme, főkép ha azzal a helyi kelendőség szükséglete szerint egy vagy több finom járás is van kapcsolatban, czélirányos berendezés és vizetés mellett a vidéki malomvállalatok legjutalmazóbb fajtája volna, miután a malom vám, még oly helyeken is, hol a tüzelőanyag drága, a költséget több mint elégségesen fedezi. Ily malmok aztán növekedő népesség és emelkedő jóllét mellett lassan-tarsan maguktól, első vagy második csoportozatú malmokká változnak át. Alkalmat véltünk már az első csoportozat tárgyalásánál a magyar lisztnek kijáró jó hírnevét azon rendkivüli gondra vezetni vissza, mellyel a magyar műmalmok őrleményeiket túlhaladhatlan jósággal, tisztasággal és szépséggel készítik. E tekintetben az ország legrégibb műmalma, a pesti hengermalom alapítása óta előjárt, minden később keletkezett budapesti gőzmalom ugyanez utat követte. Szárazon és hidegen érteni nemcsak jelzavuk, hanem szigorúan megtartott elvük ezen malmoknak, szárazon és hidegen őrleni pedig annyit tesz, mint elérhetőleg legnagyobb tartósságu haz et készíteni, a minthogy tapaszolás szerint az igy készitett hazai őrlemények a tengeri utat, Kelet- és Nyugatindiákra minden további keverés nélkül épen oly jól kiállják, mint a franczia őrlemények, melyeket azonban előbb száraztó műtét által kell ezen útra elkészíteni. Erő és tartósság pe ig lényegükben egyenlők lévén, világos tehát, hogy oly őrleménynek, mely már a malomkövekről kitartó termékképen nyeretik, sokkal több erővel és szaporasággal kell bírnia, mint egy olyannak, mely tartósságát kétségtelenül épen a forrás általi elromlásra hajló erejének árán, csak megelőző mesterséges szárítás útján szerzi meg. Teljes összhangzásban ezen, a tapasztalás által bizonyított előnyökkel, az itt-ott tét: vegytani elemzések a magyar lisztben más országok őrleményeihez arányosítva,lényegesen kevesebb vizet,kissé csekélyebb keményítőt, ellenben azonban több siker (Kleber) tartalmaz, és hála az egész őrlés műtét alatt rendkívül gyakran véghezvinni szokott tisztogatásoknak, minden homok- és földrészekel való különös tisztaságot mutatnak fel. Annak megfejtését, hogy a magyar malmok miképp tudták annyira vinni, hogy a legszebb, a legerőteljesebb és legállandóbb őrleményt szolgáltatják, először is a magyar búzának egészen kitűnő minőségében találjuk, mely bánsági, tiszavidéki és fehérmegyei három fajtájából, főkép ha e három búzanem,melynek mindegyike sajátságos tulajdonsággal bir, egymással vegyittetik, kiváló jelességü őrleményt szolgáltat. A Magyarországnak őserejü talajában csírázott, többnyire száraz aratási időnek fáró napsugaránál teljesen megérett és kifejlődött tuzaszem az ő finom héjával, lökemény, üvegszerü tömörségéval különösen alkalmas hideg után végzett darakészítésre, s végre ha okszerűen kezeltetik, oly lisztet szolgáltat, melynek aranysárga ragyogása ellenében, Németországnak hasonlóan fehér liztje szürkén és kékesen üt el. Ezen természet viszonyok kedvezőségén kivül a magyar őri mények kiváló jósága bizonyára nagyrészben köszönhető ezen iparágban igen nevezetes versenynek mely itt is, valamint más dolgokban, a legjobbnak és legolcsóbbnak, tehát legértékesebbnek termelésére ösztönöz. az is* Crycfr, nov. 16. Városunknak Összel szombati nap, három vásárja van, a vásártéren, a belváros utcsáin és újvárosban az evang. parochia elött. A műlt szombaton a vásártéren különös élénkség uralgott, s a behozott 5000 mérő gabona már 10 óra körül elkelt, még pedig jobb áron, mint a múltkor; — újvárosban az élénkség még nagyobb volt, — ugyanis nagy mennyiségű káposzta hozatott be, azonkívül nyugoíi Vas megyéből a hientzek sok almát és úgy nevezett eózó körtvélyt hozak vagy 10 nagy szekéren, melyek körül késő estig tolongott a sok vásárló. Rozsot is sokat hoztak a Szigetköziek, mit különösen a kenyérsütök vesznek, a kemencze fűtésre ezt tartván legalkalmasabbnak. Zöltséget, u. m. petrezselymet kivált, halmokban lehetett látni, sárgarépát és zellert is eleget lehetett venni. Vizeink e hó közepéig oly sekélyek valának, hogy mind a Győr városi, mind a győrszigeti molnár ezéhek révei szárazok voltak, e végre kénytelenek voltak a Rába és Rápcza torkolatánál dereglyéikkel kikötni bódéikhoz jó távolságnyira, mi nagy hátrányukra lett volna, kivált esős időben, mert vízhatlan ponyvákkal nincsenek ellátva. Hogy a Rápcza torkolatánál kiköthessenek, kénytelenek voltak vagy 12 pallisade-ot kihúzni a folyóból, melyet még a törökök idejében vezetett le a várparancsnok a víznek jobban fölfogása végett, így jutott nekik több hely, mert a sétatér körüli kikötőt a gabnás hajók is szeretik elfoglalni. A Rába közepén, a régi posztógyár körül pedig alapfalak- és kárózatot lehetett kivenni, azonban a hatóság késedelmeskedvén az áradó víz miatt a hajózást és közlekedést gátló ezen akadályok benmaradtak a folyamban. Az okos gazda mindent fel szokott használni, így a lapályos helyeken most a legkönnyebben lehet árkolni, a kiszáradt tavakba csatornákat húzni. Egy Mérges helységbeli közbirtokos, kinek körülbelül 450 holdnyi birtoka van a határban, már többet kiadott csatornaásatásra 2000 o. é. forintnál. Városunk Porter és Keyworth angol urakkal a légszesz világításra nézve már szerződött. 10 hó múlva tehát Győr — mint kikötve van — légszesszel lesz világítva. Telepjüket a város mellett levő homokgödör helyén állits adják fel, mely mintha 100 év óta számukra készíttetett volna el, oly alkalmas ; ezen hely vagy 2500 □ ölnyi terjedelmű, a mintegy 3—4 öl mélységű. Ugyanezen angolok vállalták el Kolozsvár és Pécs kivilágítását, Székesfehérvárral most alkudoznak. Ausztriában Baden éa Krems-sel is szerződtek. — Magyarországot igen megszerették, s anyanyelvükön városaink történetét szándékozgyűjtik is. Ráth Károly. zák kiadni, s ehhez az adatokat már Távirat. Távirati tudósitás a bécsi börzéről: nov. 19. — 5% metalliques 73. 25. Nemzeti kölcsön 79.90. 1860-as sorsjegyek 92.45. Bankrészvény 773.— Hitelintéz. részv. 179.30.Krst8Í 120.25 Load vált. 121.25 Arany 5.81. Pest, nov. 19. Enyhe hőmérsék mellett a mai időjárás borús volt. Vízállás 470 fölött. Kikötöttek: „Duna“ Földvárról 3430 m.huzi, és „Rosalia* Palánkéról 9000 m. zabot hozó vontatóhajó; Győr felé „Emini*,“ Eszékről 7070 m. búza és kukoricz*, „Gyula“ Szegedről 5484 m. búza, végre „Sámson“ 3994 m. busával rakodott hajók indultak. A kínálat csekély volta következtében mai vásárunkon majdnem minden gabonanemű ára változatlan maradt. Bácskai 85/86 iits búza több ezer mérőnyi mennyiségben a bejegyzettük árakon, nagyobb részlet kukoricza pedig 3.67 ‘/a krjával adatott el. (6.) Bécs, nov. 18. (Szesz.) Jóllehet még jelenleg a szesz árának felszökkenését nem jelenthetjük, mindezonáltal félreismerhetlen, miszerint üzlete napról napra szilárdul és mind nagyobb s nagyobb figyelemben részesül. Azon erőködések daczára, melyek több oldalról ezen emelkedés hátráltatása miatt történnek a bizalom mégis öregbedik,későbbre magasabb árakat várván , határidőre átadandó gyártmányért szívesen adlak 1—2 krral többet, ha fokának jelen 51—51‘/a—52 krnyi árát (hordó nélkül) összehasonlítjuk nyári árával 60—61 kr, igen csekélynek fogjuk találni. (Z. D.) Trieszt, nov. 17. Gabnapiacsunk hangulata meglehetős szilárd. Az árak átalában magasabbak, miután először is a Duna fejedelem Eégekből még csak kevés szállítmány van ide szánva s az érték miatt aggodalmak is befolynak az üzletre. Tegnap 20,000 szál kukoricza adatott el részint kész áru, részint deczemberben, januárban, februárban és martiusban szállitaidó, 4.30—435 krjával. Ma követelőbbek a tulajdonosok s 4.30 kron készárut aligha lehetne már kapni. Gőzmalmunk búzát vásárolt, fekete tengermellékit és bizonyos mennyiség magyarországit 7.50 kron száronként. A liszt ára V0 frinttal feljebb ment mázsánként. Vidéki tudósítások. (P. I. és fia,) Baja, nov. 16. Időjárásunk esős lévén igen kedvező hatást gyakorol a vetésekre nézve, minthogy gyönyörűen kikeltek. Gabonapiaczunkra a szállítmányok igen gyöngén érkeznek és ezen körülményt tekintve, természetes, hogy az üzlet irányzata mindinkább emelkedő. A búza a folyó héten igen keresett volt, minek folytán ára mérőnként mintegy 30 krral emelkedett. Az erős szükséglet valamint a külföldi jelentések kedvezőbb volta következtében a zab 5 kr, a rozs pedig 10 krral drágábban vásároltatott. Folyó piaczi áraink következők : ha a 84 —86 fontos 4.70—87 kr, rozs 77—79 fontos 3.40—47, árpa 64 fontos 2.67 kr. zab 42—44 fontos 2—2.04 kr. (S. J) Sz. Fehérvár, nov. 18. A gabona üzlete legutóbbi jelentésünk óta jelentékeny lendültet nyervén, az árak emelkedtek és az árfolyam alakulása után ítélvén még további emelkedés is fog bekövetkezni; különösen erős szükséglet mutatkozik a suvos búzára, de a tulajdonosok magasabb árkövetelései miatt a forgalom jelentékenyebb terjedelmet nem nyerhetett. —Kukoriczát —későbbi határidőre— 290—3.10 krjával üzéreink szívesen vásároltak. A többi gabonaaemű üzlete szilárd. Későbbi határidőre átadandó szeszből több száz akófoka 52—53 krjával kelt el. Jelen áraink : búza 86—77 fontos 4.85—5.85, rozs 70—71 fontos 2.85—95, árpa 70—71 f ntos 2.75—80, zab 42—43 fontos 2.10—15, uj kukoricza 2,70—80. Jó szesa foka 52—53 kr. (J. H.) Csákvár, nov. 16. A kereskedés nálunk a gabonára nézve pang, ez ugyan a mostoha termés miatt elég kevés, egyéb vevő sincs, mint kik napi szükségleteikre kénytelenek bevásárolni ; nagyobb kelendőségben részesül a kenyérbuza (rozs) árpa, kukoricza, zab és burgonya. A folyó gabonárak a következők : búza 85-87 fts m. 4.00-420, rozs 77—79 3 60— 3 80, árpa 65—69 2.60-2 80, zab 42—45 2.00 — 2.20, kukoricza 82—85 3.00 — 3.20, kolompár 120—1 40, a marhahúsnak feja 16 kr, birkahús 8—10, sertéshús 22—24, szalonna 38— 40, zsír 44—48, olajnak futja 36—44 kr. A baromnak a folytonosan tartó marhavész miatt, mely már a sertéseken s baromfiakon kivül még lovakra is kiterjed, ámbátor ez utóbbiakon még kisebb mértékben tapasztalatik , épen semmi meghatározható ára nincs, — úgyszintén a bőröknek sincs — mert az elhullott marhákról a legszebb bőröket veszik a helybeli kereskedők díját 4—5 ftjával, kivitele tiltva lévén. — Az időjárás kedvező az őszi vetésekre nézve, melyek szépen kikeltek, és a sok szép lanyhuló eső miatt oly szépek, hogy tavasszal is ritkán lehet hozzájok hasonlót látni. — A mi kevés borunk termett is, senki nem veszi, akójának ára, noha átalában jó, 3.20—3.50 kr, — útjaink most az esőzések miatt egy kissé megromlottak, azaz csak megnyálkásodtak , melyek azonban bekövetkezhető egy pár szép nap alatt könnyen megjavulhatnak, mert átalában köves vidékünk lévén utaink elég kemények^