A Hon, 1863. november (1. évfolyam, 250-274. szám)

1863-11-20 / 266. szám

266-ik 87,. Péntek, november 10. Előfizetési dij Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva. Egy hónapra................................1 írt 75 kr. 3 hónapra..........................................5 frt — — 6 hónapra..........................................10 írt — — Szerkesztési iroda Ferencziek* tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik a*/mn, 2-dik emelet. Kiadó­hivatal: Pest, ferencziek terén, 7. sz. földszint* • • POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor..................................... 7 fő, Bélyegdij minden beiktatásért.­­ . . 30 kr terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. 4 gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Toleby-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende­ Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kivü­t 5­­, ór. reg- Mohácsról Bajára* a fellebbi napokon d. u. 4 ór. Bajáról Pestre : naponként pénteken kivül 2­/» órakor reg Esztergomból Pestre: naponk. 6 ó. reg. Váczról Pestre : nap 7 V, 6. regg. ind. 6­30 este. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. , 11.48 é. Pozs. „ 10 24. d. e. 10.49 este. 1.03 éjjel. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. 1.51 éjjel. Éra. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. 4.08 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. 6— reggel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 535. d.u. 6­25. reg.jCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. est. 8.47 reg.­Pest érkéz. 8.45. B 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8­ 9.6310 9^7. d.e. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u Szeged „ 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Tem­esv. érk. 4.46. reg. 10.18. est. Tem­esv. ind. 5.20. reg. Bazils érkéz. 8.22. „ mindennap Baziás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.62 este. Czegléd érk. —6.29 reg.6.1óest * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9 42 d. e. 8.39 d e. [Arad indul 12.41 d. u. 8 20 e. Csaba „ 122 d.u. 3. regg Csaba „ 1.14 ., 11.13,, Arad érkéz. 3. 3 dél u. 6 r.,Czegléd érkéz. 5.56 „ 5.33 „ Czegléd Szolnok Czeglédről Pü­spök-Ladányra és vissza­­indul 9.27 d.e. 8.24 „ 10.27 „ 9­42 „ P. Ladány érkéz. 1.26 d.e 1.20 é. P. Ladány indul— 145 dél Szolnok „ — 4.44 „ Czegléd érkéz. — 5.41 „ Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1­35 d. u.|N. Várad indul — 10. 6 dél­i N. Várad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.|P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és Gyorsvonatok. a é­s e­is­k — járása. Dadáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.30 r. 5.15 d.u. SzFeh. „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — Szőny „ 1.30 d.e.­­ Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du. Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Fed. Buda : Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. — iPragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.Kamisa „ 1.53 d. 10.10 est. N.­Kamisa „ 1.19 d.u. 5.12 Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg.jFehérv. érk. 5.59 „ — Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.l Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34 JPragerh.erk. 9.6 d.e. 9.22 est Pragerhof, Kabresina, Triest, Velencze és vissza. Pragerh. iád. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbrdck„ 11.53 é.11.38 „ Nabrcrina „ 7.37 r. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 Nabresina „ 8. 8 „ 9.50 Velencze ,3.6 d.u. 6.— r. (»nbonn-árak Pest ird. 9.5ö. d. e.. ijszt. „ 12.14. délbe. E.Ujv. „ 1.50. d. u. Tora. „ 2 35. d. u- Po2s. „ 4.45. du. Bécs éck. 6.33. este K ö z 1 e vasat! — m ü © e n © t « Soprony vnd. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 6.24 „ Pozs. fc 7. d.e.ll.— d.e.4.d.u. Bazin „ 8.41„12.41 d. 5.33 „ N.Sz. „10.35„ 2.30 d.u.8.50 est. Szer. érll.35 de. — — 9.51 „ Bécs ind. 7.— „ 5.25 „ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 „ 8.58 ft Soprony érk.10.33 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1. d. u. 4 ó.d.u.1 Üszög ind. 8. 6 r. 12.50 dél. Üszög érk. 3. ó. „ 6 ó.d.u.Mohács érk. 10.6 r. 2.55 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u­ N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg- Bazin ind. 4.30 r. á.d.u. 5.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 e. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reecel érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. u. érk. Pestre 9 ó. 10 p este. I *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a kör-November kezdetétől fogva Pest-Baziás valamint Szeged és PestMekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fi között gyorsvonat nem közlekedik. zettetik 50 font. : 10 kr., kissebb 5 kr. Velencze vnd. 11.— d.e. 11. é- Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 B Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ Steinbrück. 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhof crk.5.39 r. 3.54 „ reg. Sziszek indul. 6.30 “X­I:«1. Steinbrück érkéz. 10.50 d. e Steinbrückről, Zágrábba és vissza. ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. indul. 7.14 „ érkéz. 8.45 . Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. n­an. 2. Im­a fe­les Győrről Pestre : naponkint 7 ó regg. Pestről Pakura: naponként 4. óra délután. Pestről Baja és Mohácsra : naponként vasárnap kivételével 7 ó. regg. Pestről Eszék 7,1 monyha: szerdán és szombaton 7 órakor reggel, Pestről Orsóva és Konstantinápolyba.* hétfőn és szerdán 7 órakor reggel. A. T lazáin: Szegedről Zimonyba : szombaton reg. A Száván: Sziszekről Amonyba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel. __________ Fölfelé: Pistről Győrre : naponk. 7 ó. regg. Paksról Pe­t­e: napok. 5 ó. regg­ Mohácsról Pestre: vasárn. kivét 3 ó. h­u. Zimonyból Eszék- és Pestre: szerdán és vasárnapon 10 órakor d.­­ Orsováról Pestre : szombaton hajnalkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 8­6. d. n. A Tiszán: Zimonyból Szegedre: csütört. délben. A Száván: Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csü­törtökön délben­ fogadtatnak el. Bécsi börze november 18-án. A személyszállító gőzösök menetrende. Alsó a tstkiai mérő­t érint. tisza bánsági, .... „ tiszamelléki és pesti , fe­hérm­egyei . . „ 1 ác­h­« . . . . b­irs ....... árpa sörnek való . . . n takarmánynak­­<ub ... ................... Kukoricza...................­­láb . ........................ Köles ....... •íepeie........................ p esten Súly, font szerint Leg­al­ant Közép Leg­magasb­ároszt. ért. 86.87.88— — — 86.1­7.b8 5.25 5.40 5.45 85.86.87 515 6.30 540 85 86 5.05 6 15— 77.79.80 3 25 3.35 3.40 68.69.72 2.70 2.80 3.05 66.67.69 2. 5 265 2.70 42 44 2.15 2 20— 80.82.8­ 3.56 3.60 3.65 — 5.30 6.45 5.60 — 3.50 3.60 3.70­­ 6.25 6 50— Hely Nap búza­ rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. ■ vo» ny ....Not. 12.4 35 5.25 ’ 3.05,3 152 35,2.652 20.2 30 3.20,3.40 Debrec­­ e . , .Nov. 11.3 90,4.302.70,2.752 20,2.40170,1.753 30,3.40 Nyirrgybá . a . , Nov. 7.3.80­3.903.00,0.002 60,2.701.70,1 803 70,3 80 Szv­ Fthói vár . .Nov. 18.4 85,5 352 S5,2.652.75,2.802 10,2.15 ___ ’ Baja . . . i . Nov. 164 70,4 873.40,3.47­2.67,— 2.00,2 04 Pestről Bécsbe és vissza. vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen „ 3— „ 3.47 „ Tokaj „ 5.25 „ 8.4 r. Miskolcz „ 7.15 e. 11.1 d.e. Kassa érkéz. 9.56 e. 3. d. u. Kassa Miskolci Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul — 5.— reg. >i 7.52 „ „ — 9.35 dél.e. „ -10.33 r —12.12 . P. Ladány érkez. — 1.45 Steinbrück Zágráb Sziszek ind. 7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e. 5.64,, „ „ 11-38 „ 9 5 „ 12.57 dél — érk. 4.15 délu.-----­ind. 5.59 „ 1.10 r. érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Sept. 1 n Jan. 2. n Aug. 1. Államadósság. 57<res nem. köles. 100 frtos 50/o-es Metalliques í,V.°/„-es B Oomp rentpapirl­ 1839. évi teljes „ n n ötödr. ” 1854. „ teljes „ 1860. „ „ . „ „ ötödr. „ Az austrial bank záloglevelei. S’/o-e3 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 106 T Galici. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Fföld tehermentesitési kötelez­vények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ ti erdélyi „ Sorsjegyek ház.­a. Hitelintézeti „ Jan. 2. Dunagőzhajózási n Juli 1 Trieszti „ Jan. 1 Esztcrházy hg Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgrätz Waldstein Keglevich 40 40 »20 10 Dec. 15. Jan 16. Sept. 15. Nov 30. Febr. 1. Dec. J5. Dec. 1. Jul. 15. Máj. 1.1 Adott ár 79.60 72.70 64.00 17.50 148.50 147 00 88 00 93 10 93.50 102 00 83.25 73.00 99.50 88.75 73.00 74.0! 71.75 186.00 83.50 113.00 94.50 35.25 34.25 34.50 53.50 53.50 22.50 25.25 15.25 Tartott ár 79.70 72.10 64.50 17.75 149 50 148.00 88.50 93 20 93.60 102.60 88.50 73.50 100.— 89. 73. 74 72 136. 90, 114 95. 35 34. 35 34. 34 22. 20. 15. Kisebbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 106 fto Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.osc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás » B Pesti lánczhíd északi vasút­állam „ Déli Nyugati „ Tiszai B 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 . Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.3 Franki. ,0095. ,05. ,0 Hamburg 100bankmark 47» London 10 ft sterling 3 °/0 Páris 100 frank 4"/o Pénznemek. Korona . . 00 Császári arany 00 Reczés . . 00 Napoleond’or A Hosti ártott ár 89.00 ro.op 321.00121..­0 122 00122 50 17 1­8­ 179.90­­ 70.00 71.00 643.00 6.4 00 525 00*221.00 422.00-21.00 3S2 003S4.00 167.30167 60 186 50187.00 260.00262 00 136.00136.50 147.00­­­ 102.50102.75 102.60101 75 91 25 91.50 120 75120.75 47.50 43 00 16 45 16.60 5.81 5.82 5.80 5.82 9.70 9.72 Orosz imperiale .... Porosz pénztári a­díény 75 75 75 Ezü­st 9 95 1.82 721.50 10- 122 00 Az első cs. k. szab. dinn gőzhajózási­ társa­ság A budapesti kereskedelmi és iparkamra évi jelentése. IX. A kamara jelentésének második része az iparnak van szentelve. A bevezetésben kiemeltetnek az okok, melyek az iparos tevékenység haladását gátolják. Ezek következők: vállalko­zási szellem, pénz, kellő mun­kaerő s biztos kelendőség hiánya. A jelentés néhány kiválólag fontos iparág kiemelésére szorítkozik,melyek az utóbbi években jelentékeny haladást tet­tek fejlődésében, s a következőn kezdi: Malomipar. A malomipar állapotát Magyarországon a le­folyt három évben virágzónak lehet mondani. Legjobb tanúbizonysága ennek a nümalmok folytonos szaporodása, mely távol attól, hogy közel hat­ot engedne jósolni, inkább még folyto­nos emelke­désben látszik lenni. — Ezen szapo­rodás a forgalom és iparszorgalom tu­ajdonké­­peni központjain belterjnségben is növekszik, miután a nagyobb tőkék és nyerészkedések is mindinkább nagyobb előszeretette­l fordulnak a malmok alapításához. — Vidéken pedig a gőz­­ma­máslal oly tájakon tör elő, melyek eddig minden iparos tevékenységtől távol állottak. — Nagyobb malmok, melyek a kereskedelem és forgalom kedvezően fekvő gyálpontjain újonnan állíttatnak, elődjeikkel osztozkodnak a kedvező helyzet előnyeiben , s hosszabb időre a ha­szonnak a szaporodott verseny által okozott megcsonk­ítása ér: bizonyára még kárpótlást ta­lálnak azon előhhaladásban , melyet épen is­mét maga e verseny az iparágra nézve a műtani üzletvezetés tökéletesítésében, a mun­ka­erőknek rendeltetésükhöz való jobb elő­készítésében, és végre a lisztkereskedés ki­­fejlesztésében maga után vonni fog.­­ Fon­tosnak tartjuk nevezetesen az utolsó pontot, mert tulajdonképen l­­isztkereskedés nálunk nagy­ban épen nem létezik, és Tr­esztoon is, mely pe­dig első sorban volna h­­atva, hogy tevékenyen mun­kához lásson, ez érdemben úgy szólván,még semmi sem t­rténik. Massztrű kilátásai vannak ném­ely — a forga­lom fővonalától félreeső, ujra tervezett kisebb­­nagyobb terjede­sü gőzmalomnak. Van még Magyarországban több, nem ritkán nagyobb ki­terjed­ésü vidék is, hol minden olyasmi, mely mai fultogásunk szerint a malom elnevezést meg­érdemelné­, majdnem egészen hiányzik. Ily he­lyeken egy gőzmalom, mely elegendő vízi eső hiánya miatt, legtöb­bnyire egyedül foroghat kér­­dé­sben, nagyobb mérvű iparos tevékenységre ösztönöz, a népességnek anyagi jólétét emeli, s a tuljdonosnak meglehetősen jutalma­zó jöve­delmet helyez kilátásba, főkép ha felállításánál azon lehetséges forgalom­kiterjedésre , melyet helyzeténél fogva elt-­rhet, a megnyerhe­t fo­gyasztó vidék kívánalmai szerint való belek­en­­dezésre, ügyes és szakértő ügy­vezetésre,vég­re valóban gazdaságos szaporodásra szükséges figyelem fordihtatnék. — Mindezen tekintetben mindenütt igen sok vétek követ­etik el. Egy új maloalvállalathoz az első kiindulás rendesen egyedül az átalánosan ismert helyi lisztszükség­­ből, és hason­ló vállalatoknak máshol­ fény­es el­kerüléséből ered. — Pedig vajmi gyakran bizo­nyul be mindkettő igen csalákonynak! A helyi szükséglet, különösen ott hol a népességet a legtöbb száraz­ malmok által szolgáltatottnál jobb őrlemények élvezéséhez még szoktatni kell, igen nehezen, gyakran épen meg sem határoz*­ható s nem ritkán igen magasra becsültetik; más malmoknak fényes sikere pedig oly ala­pokon fekszik, melyek az úgynevezett vi­déki malmoknál (Landmühlen) gyakran egé­szen hiányzanak ; ilyenek : elegendő men­­­nyiségü jó nyers­anyagnak olcsó megszerezhe­­tése, olcsó üzleterő ób mindenek felett, nemcsak a közelbe, hanem távol vidékekre is vezető sok­oldalú közlekedési eszközök által elégséges ke­lendőség. Vidéki malmok csak mint kereskedő malmok boldogulhatnának, legtöbbnek azonban boldogulásához épen az hiányzik, mit épen szük­ségeltté hozzá : nevezetesen a kereskedelem.Sok még ifjú vállalatnak a vidéken szünetelése, egé­szen megszűnése, másoknak, melyek leégtek, elhanyagolt felépítte ések a mondottakat eléggé bizonyítják. Magyarországnak iparmalmászatt a belső üz­letberendezés szerint három csoportozatra oszt­ható : finom, vagyis tulajdonképeni műmalmá­­szatra, mely tudtunkkal csak Magyarországon űzetik, a francziához rokon bécsi rendszerre és parasztmalmásszatra (Flachmühlerei). Az első csoportozathoz tartoznak Buda-Pest minden gőzmalmai, — a velenczei „Autau gőzma­lom, a dukai malon ,­­ a debreczini „Ltván“ gőzmalom, a kisszállási malom és több mások. A m­almászat ez a neme alapította meg a ma­gyar li­zt vagy és valóban megérdemlett jó hír­nevét. Ezen rendszernél 0. 1. 2. 3. 4, 5. és 6. számok szerint hétfejia liszt készíttetik. Ezen többszörös osztályozás követkeménye azután, hogy a 0. és 1. szám oly tiszta fehérségű és jó­­ságú, milyen máshol aligha készíttetik vagy ére­tik el. Hogy ebben semmi túlzás nem fekszik, bizonyítja az, hogy például a pesti hengermalom 0. számú lisztje Londonban, hol pedig az egész világ lisztjei versenyeznek, angolzsákonkint ren­desen 4 shillinggel, tehát körülbelül 6-7 száz­­tak­­al fizettetik drágábban, mint más liszt. A második csoport Magyarországon főkép a szegedi kivitelt gőzmalom által képviseltetik. Ezen malmászatnál csak négyféle 0.—3. Sz­ámú liszt nem nyeretik, és a­mennyiben ezen osztályo­zás a Német- és Francziaországban divatozóhoz hasonló, főkép a kiviteli kereskedésre számított­nak valóban tekinthető is. A négy számú liszt a bécsi kivonat-, láng-, zsemlye- és pohl­­f-íjokkal azonos, s külföldön a nagyobbrészt magyar búzából készített liszttel együtt a leg­jobb birnevnek örvend, míg ugyanaz magában Magyarországb­an tagadhatónul mögötte áll az első csoportozat gyártmányainak. A lisztnek egymástól annyira elt­érő osztályo­zása, illetőleg számoása ama két csoportozat­­ban, természetes következményül vonja maga után, hogy azoknak egyenlő számmal jegyzett k­­i nemei jóság­os sszpségben egymással nem egyenlők, és általános s­abályul tekinthető, hogy az első csoportozatnak 1. száma, a második 0 számával, az elsőnek 3. száma a második 1. számával, az elsőnek 4. sáma a második 2. számával, és végre az első csoportoza­tnak 5. száma a második csoportozat 3. számával bel-, tehát következés­k­ p árértékre nézve is egyez. Innen magyarázható meg azon tetszőleges sza­bálytalanság, mely szerint a budapesti müma­­­mok hasonló számú, azonban épen nem hasonló minőségű lisztet magasabb áron jegyeznek, mint a bécsi malmok. Több máson kivül a szabadkai és bajai gőz­malom paraszt malmászatra van berendezve. A malmászat ezen neme, főkép ha azzal a helyi ke­lendőség szükséglete szerint egy vagy több finom járás is van kapcsolatban, czélirányos berendezés és vizetés mellett a vidéki malomvállalatok leg­­jutalmazóbb fajtája volna, miután a malom vám, még oly helyeken is, hol a tüzelő­anyag drága, a költséget több mint elégségesen fedezi. Ily malmok aztán növekedő népesség és emelkedő jóllét mellett lassan-tarsan maguktól, első vagy második csoportozatú malmokká változnak át. Alkalmat véltünk már az első csoportozat tár­gyalásánál a magyar lisztnek kijár­ó jó hírnevét azon rendkivüli gondra vezetni vissza, mel­lyel a magyar műmalmok őrleményeiket túlhaladhat­lan jósággal, tisztasággal és szépséggel készítik. E tekintetben az ország legrégibb műmalma, a pesti hengermalom alapítása óta előjárt, minden később keletkezett budapesti gőzma­lom ugyanez utat követte. Szárazon és hide­gen érteni nemcsak jel­zavuk, h­anem­ szigo­rúan megtartott elvük ezen malmoknak, szára­zon és hidegen őrleni pedig annyit tesz, mint elérhetőleg legnagyobb tartósságu h­az­ et készí­teni, a minthogy tapaszolás szerint az igy ké­szitett hazai őrlemények a tengeri utat, Kelet- és Nyugatindiákra minden további keverés nélkül épen oly jól kiállják, mint a franczia őrlemé­nyek, melyeket azonban előbb szára­ztó műtét által kell ezen útra elkészíteni. Erő és tartósság pe ig lényegükben egyenlők lévén, világos te­hát, hogy oly őrleménynek, mely már a malom­kövekről kitartó termékképen nyeretik, sokkal több erővel és szaporasággal kell bírnia, mint egy olyannak, mely tartósságát kétségtelenül épen a forr­ás általi elromlásra hajló erejének árán, csak megelőző mesterséges szárítás útján szerzi meg. Teljes összhangzásban ezen, a tapasztalás által bizonyított előny­ökkel, az itt-ott tét: vegytani elemzések a magyar lisztben más or­szágok őrleményeihez arányosítva,lényegesen ke­vesebb vizet,­kissé csekélyebb keményítőt, el­lenben azonban több siker (Kleber) tartalmaz, és hála az egész őrlé­­s műtét alatt rendkívül gyakran véghezvinni szokott tisztogatásoknak, minden homok- és földrészek­el való különös tisztaságot mutatnak fel. Annak megfejtését, hogy a magyar malmok miképp­ tudták annyira vinni, hogy a legszebb, a legerőteljesebb és leg­­állandóbb őrleményt szolgáltatják, először is a magyar búzának egészen kitűnő minőségében találjuk, mely bánsági, tiszavidéki és fehérm­e­­gyei három fajtájából, főkép ha e három búza­­nem,melynek mindegyike sajátságos tulajdonság­gal bir, egymással vegyittetik, kiváló jelességü őrleményt szolgáltat. A Magyarországnak őserejü talajában csírázott, többnyire száraz aratási idő­nek fár­ó napsugaránál teljesen megérett és ki­fejlődött tuzaszem az ő finom héjával, löke­mény, üvegszerü tömör­ségéval különösen alkal­mas hideg után végzett darakészítésre, s végre ha okszerűen kezeltetik, oly lisztet szolgáltat, melynek aranysárga ragyogása ellenében, Né­metországnak hasonlóan fehér li­ztje szürkén és kékesen üt el. Ezen természet viszonyok ked­vezőségén kivül a magyar őri mények kiváló jósága bizonyára nagyrészben köszönhető ezen iparágban igen nevezetes versenynek mely itt is, valamint más dolgokban­, a legjobb­nak és legolcsóbbnak, tehát legértékesebbnek termelésére ösztönöz. az is* Crycfr, nov. 16. Városunknak Ös­szel szombati nap, három vá­sárja van, a vásártéren, a belváros utcsáin és új­városban az evang. parochia elött. A műlt szom­baton a vásártéren különös élénkség uralgott, s a behozott 5000 mérő gabona már 10 óra körül elkelt, még pedig jobb áron, mint a múltkor; — újvárosban az élénkség még nagyobb volt, — ugyanis nagy mennyiségű káposzta hozatott be, azonkívül nyugoíi Vas megyéből a hientzek sok almát és úgy nevezett eózó körtvélyt hoz­ak vagy 10 nagy szekéren, melyek körül késő estig to­longott a sok vásárló. Rozsot is sokat hoztak a Szigetköziek, mit különösen a kenyérsütök vesz­nek, a kemencze fűtésre ezt tartván legalkalma­sabbnak. Zöltséget, u. m. petrezselymet kivált, halmokban lehetett látni, sárgarépát és zellert is eleget lehetett venni. Vizeink e hó közepéig oly sekélyek valának, hogy mind a Győr városi, mind a győrszigeti molnár ezéhek révei szárazok voltak, e végre kénytelenek voltak a Rába és Rápcza torkolatá­nál dereglyéikkel kikötni bódéikhoz jó távolság­nyira, mi nagy hátrányukra lett volna, kivált esős időben, mert vízhatlan ponyvákkal nincse­nek ellátva. Hogy a Rápcza torkolatánál kiköt­hessenek, kénytelenek voltak vagy 12 pallisa­­de-ot kihúzni a folyóból, melyet még a törökök idejében vezetett le a várparancsnok a víznek jobban fölfogása végett, így jutott nekik több hely, mert a sétatér körüli kikötőt a gabnás ha­jók is szeretik elfoglalni. A Rába közepén, a ré­gi posztógyár körül pedig alapfalak- és káróza­­tot lehetett kivenni, azonban a hatóság késedel­meskedvén az áradó víz miatt a hajózást és köz­lekedést gátló ezen akadályok benmaradtak a folyamban. Az okos gazda mindent fel szokott használni, így a lapályos helyeken most a legkönnyebben lehet árkolni, a kiszáradt tavakba csatornákat húzni. Egy Mérges helységbeli közbirtokos, ki­nek körülbelül 450 holdnyi birtoka van a ha­tárban, már többet kiadott csatornaásatásra 2000 o. é. forintnál. Városunk Porter és Key­worth angol urakkal a légszesz világításra nézve már szerződött. 10 hó múlva tehát Győr — mint kikötve van — légszes­szel lesz világítva. Telepjüket a város mellett levő homokgödör helyén állits adják fel, mely mintha 100 év óta számukra készíttetett volna el, oly alkalmas ; ezen hely vagy 2500 □ ölnyi terjedelmű, a mintegy 3—4 öl mélységű. Ugyanezen angolok vállalták el Kolozsvár és Pécs kivilágítását, Székesfehérvárral most alku­doznak. Au­sztriában Baden éa Krems-sel is szer­ződtek. — Magyarországot igen megszerették, s anya­nyelvükön városaink történetét szándékoz­gyű­jtik is. Ráth Károly. zák kiadni, s ehhez az adatokat már Távirat. Távirati tudósitás a bécsi bör­zéről: nov. 19. — 5% metalliques 73. 25. Nemzeti kölcsön 79.90. 1860-as sors­jegyek 92.45. Bankrészvény 773.— Hi­telintéz. részv. 179.30.Krst8Í 120.25 Load vált. 121.25 Arany 5.81. Pest, nov. 19. Enyhe hőmérsék mellett a mai időjárás borús volt. Vízállás 4­­7­­0 fölött. Kikötöttek: „Duna“ Földvárról 3430 m­.hu­z­i, és „Rosalia­* Palánkéról 9000 m. zabot hozó vontatóhajó; Győr felé „Emini*,“ Eszékről 7070 m. búza és kukoricz*, „Gyula“ Szegedről 5484 m. búza, végre „Sámson“ 3994 m. busával rako­dott hajók indultak. A kínálat csekély volta következtében mai vásárunkon majdnem minden gabonanemű ára változatlan maradt. Bácskai 85/86 iits búza több ezer mérőnyi mennyiségben a bejegyzettük ára­kon, nagyobb részlet kukoricza pedig 3.67 ‘/a krjával adatott el. (6.) Bécs, nov. 18. (S­z­e­s­z.) Jóllehet még jelenleg a szesz árának felszökkenését nem je­lenthetjük, mindezonáltal félreismerhetlen, mi­szerint üzlete napról napra szilárdul és mind na­gyobb s nagyobb figyelemben részesül. Azon erőködések daczára, melyek több oldalról ezen emelkedés hátráltatása miatt történnek a biza­lom mégis öregbedik,későbbre magasabb árakat várván , határidőre átadandó gyártmány­ért szí­vesen adlak 1—2 krral többet, ha fokának jelen 51—51‘/a—52 krnyi árát (hordó nélkül) össze­hasonlítjuk nyári árával 60—61 kr, igen cse­kélynek fogjuk találni. (Z. D.) Trieszt, nov. 17. Gabnapiacsunk hangulata meglehetős szilár­d. Az árak átalában magasabbak, miután először is a Duna fejedelem­ Eégekből még csak kevés szállítmány van ide szánva s az érték mia­tt aggodalmak is befolynak az üzletre. Tegnap 20,000 szál kukoricza adatott el részint kész áru, részint deczember­­ben, januárban, februárban és martiusban szálli­­tai­dó, 4.30—4­35 krjával. Ma követelőbbek a tulajdonosok s 4.30 kron készárut aligha lehetne már kapni. Gőzmalmunk búzát vásárolt, fe­kete tengermellékit és bizonyos mennyiség m­a­­gyarországit 7.50 kron száronként. A liszt ára V0 f­rinttal feljebb ment mázsánként. Vidéki tudósítások. (P. I. és fia,) Baja, nov. 16. Időjárásunk esős lévén igen kedvező hatást gyakorol a vetésekre nézve, minthogy gyönyörűen kikeltek. Gabona­­piaczunkra a szállítmányok igen gyöngén érkez­nek és ezen körülményt tekintve, természetes, hogy az üzlet irányzata mindinkább emelkedő. A búza a folyó héten igen keresett volt, minek folytán ára mérőnként mintegy 30 krral emelke­dett. Az erős szükséglet valamint a külföldi je­lentések kedvezőbb volta következtében a zab 5 kr, a rozs pedig 10 krral drágábban vásárolta­tott. Folyó piaczi áraink következők : ha a 84 —86 fontos 4.70—87 kr, rozs 77—79 fontos 3.40—47, árpa 64 fontos 2.67 kr. zab 42—44 fontos 2—2.04 kr. (S. J) Sz. Fehérvár, nov. 18. A gabona üzlete legutóbbi jelentésünk óta jelentékeny len­­dü­ltet nyervén, az árak emelkedtek és az árfo­lyam alakulása után ítélvén még további emel­kedés is fog bekövetkezni; különösen erős szük­séglet mutatkozik a su­vos búzára, de a tulajdo­nosok magasabb árkövetelései miatt a forgalom jelentékenyebb terjedelmet nem nyerhetett. —­­Kukoriczát —későbbi határidőre— 2­90—3.10 krjával üzéreink szívesen vásároltak. A többi gabonaaemű üzlete szilárd. Későbbi határidőre átadandó szeszből több száz akó­foka 52—53 krjával kelt el. Jelen áraink :­ búza 86—77 fon­tos 4.85—5.85, rozs 70—71 fontos 2.85—95, árpa 70—71 f ntos 2.75—80, zab 42—43 fon­tos 2.10—15, uj kukoricza 2,70—80. Jó szesa foka 52—53 kr. (J. H.) Csákvár, nov. 16. A kereskedés ná­­lunk a­ gabonára nézve pang, ez ugyan a mosto­ha termés miatt elég kevés, egyéb vevő sincs, mint kik napi szükségleteikre kénytelenek be­vásárolni ; nagyobb kelendőségben részesül a kenyérbuza (rozs) árpa, kukoricza, zab és bur­gonya. A folyó gabon­árak a következők : búza 85-87 fts m. 4.00-420, rozs 77—79 3 60— 3 80, árpa 65—69 2.60-2 80, zab 42—45 2.00 — 2.20, kukoricza 82—85 3.00 — 3.20, kolom­pár 1­20—1 40, a marhahúsnak feja 16 kr, bir­kahús 8—10, sertéshús 22—24, szalonna 38— 40, zsír 44—48, olajnak futja 36—44 kr. A ba­romnak a folytonosan tartó marhavész miatt, mely már a sertéseken s baromfiakon kivül még lovakra is kiterjed, ámbátor ez utóbbiakon még kisebb mértékben tapasztal­atik , épen semmi meghatározható ára nincs, — úgy­szintén a bő­röknek sincs — mert az elhullott marhákról a legszebb bőröket veszik a helybeli kereskedők díját 4—5 ftjával, kivitele tiltva lévén. — Az időjárás kedvező az őszi vetésekre nézve, me­lyek szépen kikeltek, és a sok szép lanyhuló eső miatt oly szépek, hogy tavas­szal is ritkán lehet hozzájok hasonlót látni. — A mi kevés borunk termett is, senki nem veszi, akójának ára, noha átalában jó, 3.20—3.50 kr, — útjaink most az esőzések miatt egy kissé megromlottak, azaz csak megnyálkásodtak , melyek azonban bekövetkezhető egy pár szép nap alatt könnyen megjavulhatnak, mert átalában köves vidékünk lévén utaink elég kemények^

Next