A Hon, 1864. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1864-01-14 / 10. szám

10-ik sz. Csütörtök, január 14. Kiadó­hivatal, Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Előf­izető hí­dij : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra . . ......................1 frt 75 kr. 3 hónapra . . ..........................5 frt 25 — 6 hónapra..........................................10 ívtől — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik lg, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkeszti lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Beiktatási dij: 7 hasábos petitsor................................1 fi kr. Bélyegdij minden beiktatásért.....................30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. Gyorsvonatok: Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est Czegléd érk.7.49. este 8.47. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est, Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temes.érk. 4.46. reg. 10.18. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 8.22. „ mindennap Baziás ind. ”— 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv­­­­r 10.32 este. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 6 óra 30 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. u. érkez. Pestre 9 ó. 10 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásza 8 ó. 31 p. r. óérv. ind. 8.43 r. — iPragerk. ind. 9.30 d. e. 10.55 e N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est.jN.­Kanisa „ 1.19 d.u. 5.22 "r. Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 régiFehérv. érk. 5.59 „ —■ Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof Hd.5.54 d. u. 5.39 r.Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. érk.8.45 est. 8.34 „ [Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 Steinbrückről, Zágrábba és vissza. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font: 10 kr, kisebb 5 kr. Szeged ind. — 2.25 éjsz.12.15.d.u Czegléd érk.—6.29. reg. 6 lóest. Buda Ind. 6.30 r. 5.15 d. u Steínbrück ind. 4,2; d. u. érkez. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ 5.56 d. u. 6.26 r 6.45 est. 6.45 7.46 „ 7.48 3.12 é. 3.12 d. u. Szered ind. 5.30 r. 2­1­0 d.u N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.30 r 8 d. u.5 d u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.30e. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása. Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börze Január 12-én. Gabona-árak ö 25­1 vasúti— Pestről Bécsbe és vissza. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este Korn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. eKedésels. menetek — járás­a. P­e­s­ten Alsó austriai mérő Leg-Közép Leg­c 5S3 szerint. Súly, font szerint alant magasb­a uf­ H ár oszt.ért. Busa bánsági .... 86.87.88— — — ró f­i „ tiszamelléki és pesti 86.87.88 5 30 5.40 5.55 •­3 „ fehérmegyei . . 85.86.87 5.25 5.40 5.45­„ bácskai .... 8586 5.10 5.20— • rH Rozs.......................... 77.79.80 3.45 3.50 3.55 CSI Árpa sörnek való . . . 68.69.12 2.90 3.00 3.20 CG­I takarmánynak 65.67.69 2.70 2.75 2.80 05 Zab............................... 42.44 2.25 2.30— <U Kukoricza................. 80.82.85 3.60 3.65 3.70 Bab................................— 5.10 5.20 5.30 Köles..........................— 3.50 3.60 3.70 <0 Repcze ............................................— 6.25 6.50 00 ü Hely | N*P búza| rozs | árpa | zab |kukor. árak osztrák értékben. N.-Várad . • . . . Jan 6.4.»0.4.908.40; —5 2.05)2.103 25*3.30 Márm, Sziget. . . . Jan. 8­3.40;3602.00;2.202.00*2.201.50;1.602.20*2.80 Pozsony , • . Jan 84.50;5.158.10-3.422.70*3­002.30*2.654.00* — Gyöngyös. . . Jan. 84.50;4.708.80­ —3.40* —2.40* — Debreczen. . . . Jan. 94.00;4.903.85;8.402.80*3­001.90*2.003.15*3.20 L.­Sz­.Miklós­ • • • Jan. 5-» 3-20; —300; —1-00; —1 Brassó ..... Jan-8-S*6;4.502-S8;2-402-10*2-311.41)1-502-40* — N.-Sz.-Miklós. . • . Jan-9-4-50; —5 3.00* —2.60­ —4-00; — Szeged ................ Jan-9.5-10)5.S08.70­8-808,10*3.20 . 2-70)2.803,70­ 4 00 Pest ind. 9.55 d. e. 9.30 este. Észt. „ 12.14. délbe 11.48 é. É.Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Torn. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk^JSS. este 6— reg. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 d. e. Csaba „ 1.22 d. u. Arad érkez. 3.3 dél u d. u. Arad indul 1.41 Csaba „ 2.14 „ Czegléd érkez.5.56 „ Czeglédről Püspök­l­adányra és vissza. P.­Ladány ind. •— 1.45 d. u. Szolnok „ — 4.44 d. u. Czegléd érkez. — 5.41 d. u. Czegléd­­ indul 9.27 d. e. Szolnok „ 10.27 „ P.-Ladány érkéz. 1.26 d. ei Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.40 e. M­. Várad indul —10.6. d. e N. Várad érkéz. 4.40 e. jP. Ladány érkéz. — 12.48 dél Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. Kassa indul — 5.­—• reg. Miskolcz „ — 6.52 „ Tokaj „ — 9.35 d. e. Nyiregyh. „ —10.33 „ Debreczen „ —12.12 „ P. Ladány é­rkez. — 1.45 „ P. Ladány indul 1.26 d. u. Debreczen „ Tokaj „ Miskolcz „ Kassa érkez. 3— 5.25 „ 7.15 e. 9.56 «. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel.__________________________________ SS: S­di7-20 _e Szőny „ 1.30 d.e. — Győr 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u Gratz 8.2» 2.15 8.8 „ 9.50 3.6 d. u. 6.— Sziszek érkéz. 7.45 „ Budiról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza 5.20 este Bécs , ind. 7.45 r. Bruck „ 9.21 d.e. 6.54 Győr „ 11.88 „ 9.5 Szőny „ 12.57 dél. — Fob 4.15 dél. Sz.-Feh. ind 5 59 ^ 710i­ Buda; érk. 8.2 est. 9.14 d. e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Államadósság: 5%-es nem. köles. ,50/"-es Metalliques1 47»Vo­es fi­u ’ 7 •> Comp rentpapir 15 Jan. 2. 1839. évi teljes „ Sept. 1. ,, „ ötödr.»> r> 1854. ,, teljes ,, Jan. 2. 1860. „ „ „ Aug. 1. „ „ ötödr. ”, » 11 Pragerhof, Nabresina , Tiest, Velencze és vissza, Pragerh. ind. 925 e. 9.11 d.e. Steinbruck „ 11.53 e. 11.38 „ Nabresina „ 7.37 r. 7.32 é. Trieszt Nabresina „ Velencze „ Velencze ind. Nabresina „ Trieszt Nabresina „ „ Steinbrück„ 11.- d. e. 11. é, Sziszek indul 6.30 reg. érkéz. 8. 1 Zágráb indul 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.50 d. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2.­d. 1Bécs indul 7— 5.25 „ B­ujhek­ 7.25 „ 3.23 „­­B -Ujhely­i. 9.10d.c. 7.35 „ Bee* erk. 9.20 „ 5.24 , |Soprony érk. 10.33 „ 8.58 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. 1 Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. [Mohács ér. 10 ó. r­2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u. Bazin„ 8­41„ 13.41 d. 6.57 N.Sz.„ 10 3^ „2.20 d.u.8.50 est. Szer. é 11.36 d. e.-----9 51 e. Az ausztriai bank záloglevelei. 10 bóra szóló 100 frt< sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földteh­erm­entesitési kötelez­vények. 5%-os magyarorsz. 100 frt< horvát „ „ erdélyi „ „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti „ Jan. Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti „ Jan. Eszterházy hg „ Dec. 1 Salm ., Jan. 1 Pálffy 40 Sept. 15. Clary 40 Nov. St. Genois „ Pebr. Budai „ Dec. Windischgrätz 20 Dec. Waldstein ,, Jul. Keglevich 10 Máj. AdottTartott ár ár 79.90 80 00 C 72.70 72.90 Á 64.25 64.50 1 18.75 19 00 .142.00142.50 137.50138.00 , . 90.25 90.50í . 93.00 93.10 * 95 00 95.10j s 102.25102.50' 90.25 90.50] 72.00 72.50 99.50100.-88.75 89.— r s 75.25 75.75 74.75 75.25 72.00 72.50 . 137.00137.25 j . 90.75 91.25 ; . 112.00114.0 . 94.00 94.50 . 35.00 35.50 . 34.00 34.50 1 . 32.50 33.001 . 34.00 34.25 1 . 30.25 30.751 . 19.50 20.00 ( . 20.75 21.00 16.50 16.751 Elsőbbségi kötvények, fcr. Lloyd lovaspálya 275 frank fb.­velenczei 105 ftos Részvények, ilintézet 200 frtos krészvény — — .ustr.esc. bank 500 „ vd 525 „ Északi vasút­llam „ 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). ”195. 105. Pénznemek 3”/0 4% Adott ár 88.50 120.00 122.00 180.10 791.00 667.00 230.00 428.00 392.00 167.80 190.00­­ 247.00 138.25 147.00 102.25 102.25 90.25 119.65 47.30 16.40 5.74 5.72 9.61 9.85 1­ s. 7, 119.25 Tartott ár 89.00 120.50 122.50 180.20 792.00 669.00 232.00 429.00 394.00 168.00 190.50 248.00 138.75 102.25 102.50 90.35 119 70 47.35 16.45 5.75 5.74 9.63 9.90 1.« 119.75 A­ magyar értékpapírok árfolyama. A befize-Utolsó jövedel-Értékállás. tett ossz. mi összeg. Adott ár Tartott frt frt kr — — — 5­/276-os magyar záloglevél . . . 88.75 89 — — — 6%-os „ jövedékjegy . . 99.50 100 500 50 50 Pesti keresk. bank részvény 645 660 60 100— „ takarékpénztár ,, 1050 1100 — 25— budai „ „ 410 420 40— — ó-budai „ „ 100 120 525 32 12 V, Pestbudai lánczbid „ 392 396 1055 80 „ alagút „ 70 73 500 116— Pesti hengermalom „ 1075 1125 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 330 350 300 38— Magy. biztositó társaság „ 460 470 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ 265 280 1006 90 Sz. István kőszénbánya „ 130 140 1000— — Pannónia gőzmalom „ 1180 1250 Az emberi tevékenység jelentékenyebb pályái s eredményei. Vili. Helyes irányok és arányok. Egy nagy tömkeleg a társasélet, mely­ben biztos vezérelvek nélkül lát munká­hoz kiki körülményei, hivatása, önerőér­zete szerint választ pályát, melyen a jö­vőt alig sejtve tapogatózva, botorkálva s tévelyegve haladás mégis mindig arány­­lagos eredményt s dijt követel fáradal­maihoz, tevékenységéhez, holott ilyest csupán az anyagilag vagy szellemileg termelő s értékesbitő pályákon lehet mél­tán követelni. — Számtalan oly pályák vannak, melyeken a tevékenység ered­mény nélkül enyészik el és már a kicse­rélésnél, kereskedelemnél is igen kétes a tevékenység arányos eredménye, mert ez az emberi szükségérzettől vagy sze­szélytől függ, mely nem egyszer meg­vonja méltánylatát azoktól, kik létszüksé­geit elégítették ki, míg pazaron elhal­mozza jutalmakkal azokat, kik szeszélyei­nek hízelegtek. Tömérdek testi s lelki erő semmisül meg a kellő „biztos vezérelvek“ hiánya miatt, melyeket egykor a közgazdászat adataiban feltalálhatunk, és oly arány­talanságok állnak be a tevékenység pályáin, miszerint túltemetnek a legke­­vésbbé szükségesek, míg üresen ma­radnak a legszükségesebbek; igy száz­ezrek sőt milliók tolakodva a nem­termelő s n­emérték­esbitő­ pályákra, nem győzik igényeiket kellően kielégitni, an­­­nyival inkább, mert maguk a termelő és értékesbitő pályák bajnokai is sok olyast termelnek s dolgoznak fel, mi nem épen szükséges a közjóléthez. A köz­szellemi s anyagi vagyonosság kifejtéséhez tehát nem elég az,hogy tevéke­nyek legyünk,hanem szükséges, hogy kel­lő irányt s arányt öltsön tevékenységünk, bár még a tevékenység terén sem va­gyunk ott, hol az századunk korszelle­mének és saját igényeinknek kellőleg megfelelhetne. Ha ugyanis a világ jelen­tékenyebb népeinek mozgalmaira bár csak egy futó pillanatot vetünk, látni fogjuk,miszerint bár Ázsia túlsó partjain, határain, (Chinában, Japánban) a terme­léshez kellő tevékenység kielégítő és je­lentékenyebb eredményeket mutathat fel mint Európában — de az értékesbités, a termények felhasználása oly tévirányos mind a szellemi mind az anyagi téren, hogy ama vidékek 400 millió népe jelen­tékeny szerepet nem képes játszani e föl­dön, már csupán azért is, mert ott az ér­telem főtevékenysége leginkább a he­lyes olvasásra, a vallás és erkölcsi kér­dések feszegetésére , illemszabályokra stb. szorítkozik, melyet épen nem ne­vezhetünk „termelő vagy értékesbitő“ tevékenységnek — míg Ázsia leg­több népeinél mind a szellemi, mind az anyagi tevékenység s igy a műveltség is majdnem lehető legalsóbb fokon áll. Ázsia közepétől Nyugateurópa véghatáráig a tevékenység már mindinkább fokozódik, s Angliában már, fogalmaink szerint te­tőpontot ért — de — csupán a mi fogal­maink szerint, mert még sokkal magasb fokon van ez Északamerika és Ausztrália partjain. Innen van, hogy míg hazánkban már az izraeliták tevékenységét is sokal­va nem mindig kedvező színben tüntetjük elő, leginkább azért, mert ez kiválólag csak a kereskedésre (s nem egyszersmind a termelésre és értékes­ítésre is) szorít­kozik, sőt többnyire meddő önzéssel gya­núsítjuk, addig az „életrevalóbb“ népek oly óriási tevékenységet fejtenek ki, hogy bátran el lehet mondani : izraelitáink még csak félig angolok; az angolok csak félig északamerikaiak; ezek csak félig ausztráliaiak. Igenis , mert mindezen nyugtalan és tevékeny népek csak akkor látnak igazán munkához, csak akkor küz­denek és tűrnek annyit mennyit, tapasz­talt egyének állítása szerint, a mi piros posgás és erős, de jó éléshez és rendes munkához szokott magyar népünk kiál­­lani képes nem volna, midőn ezen uj vi­lágrész partjaira költözködnek, hogy azt a távol ivadékok számára kényelmessé tegyék. Mi a kellő irányt s arányt illeti : nem terjeszkedünk itt ki az emberi értelem azon foglalkozásaira, melyekre elmond­hatnék : „nincs szükség“; nem akarjuk a fényűzés minden ágazatát kárhoztatni, mert hisz ennek kielégítése bár valódi téviránya a tevékenységnek, de mégis „keresetforrás“ a vagyontalanokra nézve azoktól, kiknek feleslegeik vannak, és csak annyiban veszélyes a társadalomra, a­mennyiben a fényleni vágyás szenve­délye azokat is meglepi, azokra is elra­gad, kiknek feleslegeik nincsenek ; nem akarjuk vádolni Nyugateurópa népeit; mennyivel több értelmet és szorgalmat fektettek az ipar és kereskedelem, mint a mezei gazdászat emelésébe; mennyire megvonták a gazdászati termények méltó díjazását, kellő segélyforrását az által, hogy ennek termékei soha lépést nem tarthattak a napfényre jövő ezüst és arany­ halmazokkal, bankjegyekkel, sőt azon iparczikkekkel sem, melyek termelése naponta könnyebb, kevésb erőt s befekte­tést kíván, mig a mezei gazdászat naponta több tőkét értelmet és tevékenységet igé­nyel; nem akarjuk határozottan állítani, hogy Nyugateurópa népei a mezei gazdá­­szat korszerű előléptetései által saját hónuk földjén bőven feltalálhatták volna mind­azon tápczikkeket, melyekért most 3—4 ezer hajót küldöznek évenkint New­ York, Riga, Odessa, Egyiptom stb. kikötőibe; nem akarjuk elősorolni azon gazdasági, bánya és ipartermények nemeit, melyek ide­s­tova hurczolása fő sulyt képez a „nemzetközi“ kereskedelemben s tanús­kodik arról, hogy ez sok millió mázsa ter­het hord azon országokba, melyekben csupán a kellő tevékenység h­iányzik, hogy ez a föld gyomrából vagy termőré­tegeiből kiaknáztassék, sőt néhol ki is van aknázva, csak nincs feldolgozva. (An­glia p. o. Indiából évenkint majdnem egy millió csomag gyapotot hoz be, de 3 — 4- szerte annyi gyapotszövetet visz vissza — pedig ezen csere végett több utat tesz, mint a földgömb kövülete.) Legyen elég csupán az osztrák birodalom népei­nek tevékenységére egy futó pillanatot vetnünk, hogy lássuk, minő távol vagyunk attól, hogy a kellő irányokat s arányokat eltaláltuk volna. Itt a tevékenység jelentékenyebb ered­ményei az ipar terén következendők :mű­­ipar és építészet 270, mesterséges italok s tápczikkek 225 , len és kenderipar 150, gyapjúipar 130, bunda , bőr­ipar 100, gyapotipar 100, vasnemüek 70, szö­vés, festés 50, papir­ipar 40, fanemüek, fonatok 40, gépek 36, vegyes ércz-ipar 30, vegyészi szerek 25, selyem­ipar 25, szállítási eszközök 20, agyag­edények 20 millió forint értékig. Az osztrák biroda­lom nagy része sokkal zordabb éghajlatú lévén, mint Nyugateurópa országai, ter­mészetesnek látjuk, hogy az építészet s az ehhez tartozó műipar irányán a biroda­lom népei oly tevékenységet fejtenek ki, minőt csupán Francziaország népei mu­tathatnak föl, kik kivált fővárosuk díszí­tése végett évenkint 20 millió írttal több eredményt vívnak ki. Nem találjuk azon­ban természetesnek a tevékenység másod­rendű irányát: a mesterséges italok gyár­tását, ha hazánk 24 millió adónyi bor­ter­melési ügyét figyelembe vesszük, épen azért, mert az óriási mérvben fizetik. Két­száz­ötven ezer ember foglalkozik költ­séges eszközök s épületek mellett a szesz­égetéssel és sörgyártással hazánk vég­vi­dékein és a szomszéd országokban, hol a természet megtagadta a bormivelés kellő eredményeit, mig mi távol országokban s világrészekben keresünk piaczot ezen ter­mészetesebb s így a mesterséges italok­nál czélszerübb italok számára. És pe­dig : szomszédainknál viszont annyira ki­fejlődött az iparüzlet, miszerint épen a mesterséges itallal élő népeknek, nem ke­vesebb gondot okoz ama létkérdés: hol találjanak biztos piaczokat gyártmá­nyaik számára? Csehországban, majd­nem 5 millió nép számára a mostoha föld csupán hatvanezer akó bort adván, ter­mészetesnek találnék, hogy a csehek évenkint 4 — 5 millió akó sert gyártsanak és fogyas­szanak, ha szükségletüket ha­zánk bortermő vidékei bőven és olcsón nem fedezhetnék; ha ők évenkint 200— 240 millió frtnyi iparczikkeket nem ál­lítanának ki ; ha az általuk készített gé­pekre, szövetanyagokra, s gazdasági esz­közökre elsőrendű szükségünk nem volna. De ezen esetekben azon nagy tevékeny­séget, melyet az ottani iparosok és sör­­gyártók és a mi szőlőgazdáink kifejte­nek, csak sajnálnunk lehet annyival in­kább, mert ott a mesterséges italok által nagy mennyiségű gabona használtatk el, mely pedig szintén nem a felesleg ter­més következménye , mert Csehország piaczán a gabonaneműek rendesen igen drágák. Igen csekély mérvűnek találjuk a gé­pek és eszközök iparágainak eredményeit, melyek termékeire mezei gazdának és iparosnak egyaránt szüksége van, s me­lyekből nagy mennyiség hozatik hazánk­ba is külföldről. Nem találtuk el az igényeinknek meg­felelő arányokat, sem a termelés, sem az értékes­ítés terén ; így sok oly költsé­get és munkát adunk a kereskedelem­nek, mely nagyrészt elmaradhatott volna. Jelentékeny erőket vesz ugyanis e téren igénybe azon gazdasági termények beho­zatala, melyeket a birodalom területén bőven kiállíthatunk, sőt melyek viszont néha legjelentékenyebb kiviteli czikke­­ink. Az 1858 és 59. évek adatai szerint p. o. behozatott 7—8 százezer db szarvas­­marha (ki csak 4,000,000 vitetett); beho­zatott évenkint 2 millió m. gabona; 4—5 százezer mázsa olaj ; 100—120 ezer mázsa bőr és bunda; 200—600 ezer má­zsa kerti növény ; 5 — 9 millió köbláb tűzifa, és majd ugyanannyi értékesb fa a kézműipar számára stb. stb, holott ezen terményekben soha sem kellene szükséget látnunk; és oda kellene működnünk, hogy a szövetségben, sőt közös háztar­tásban élő népek könnyebben s jutá­­nyosabban szerezhessék be ezen első­rendű anyagokat egymástól, mint idege­nektől. A kereskedelem puhatolja s mutatja ki, hol, mire és mennyire van szükség? hol, mi és mennyi nélkülözhető? Ez vezényli és jutalmazza a termelők tevékenységét. És igen sajnos, csupán térfogalmak vagy a közlekedés akadályai miatt, távol vi­déken keresnek piaczot a szomszédos né­pek azon czikkekre, melyeket egymással előnyösen kicserélhettek volna , vagy ép oly pályákra irányí­tják tevékenységü­ket, melyek kellő jutalmat nem áraszt­hatnak sem az egyesekre, sem a nemze­tekre, mert itt az erőkímélés is nagy nye­remény. Kubinyi Lajos: Post, jan. 13. A hideg mindinkább foko­zódik, ma reggel — 12 fokot mutatott a hőmé­rő. Nappal derült volt ugyan az ég, de szintén igen hideg volt. A Duna vízállása 5­­4­­0 fölött. Gabonapiaczunk irányzata különösen b­ú­z­a és rozsra nézve igen szilárd maradt; az előbbi termény több ezer mérőnyi mennyiség­ben kelt el a bejegyzettük árakon. 1500 m. február havában átadandó bácskai búza 5.35 krjával adatott el szerződésileg. A rozs ára 5 krral emelkedett. 2000 m. 3.55 kr, kisebb rész­let pedig 3.57Va krjával vásároltatott meg. Ár­pára nézve több figyelem mutatkozott; a­z­a­k csak kisebb részletekben forgalmaztatok. A kukoricza üzlete igen nyugodt; a bejegy­zette­k árakon könnyen kapható. Távirat. Távirati tudósitás a bécsi bör­zéről: jan. 13. — 5% metalliques 73. —. Nemzeti kölcsön 80.35. 1860-as sors­jegyek 93.55 Bankrészvény 795. — Hi­telintéz. részv. 181.—. Ezüst 119.—. Londoni vált. 119.—. Arany 5.71. Második évfolyam* 1864. Vidéki tudósítások (B—sz.) Mohács, jan. 7. Az alvidéki gal­­naüzlet azon rendes menetét, miszerint mindég csak felülről kap irányt, nyer lendületet vagy pangást annyira, hogy a mi piaczaink nem csak a megfelelő czikk árára, hanem annak kelen­dősége, vagy végképeni mellőztetésére nézve csupán viszhangját képezik a fent uralkodó sokszor természetes, de igen gyakran mester­ségesen előidézett pillanatnyi hangulatnak, — a lefolyt rendkívüli esztendő egészen megsem­misítette. — És valamint a pesti piacz az idén a bécsi hetipiacz hatalmas fenhatósága alól ki­bontakozván*) attól egészen eltérő, sőt sokszor (mint a lefolyt héten is) avval ellenkező irányt követ, és úgy viszont mi sem törődünk az alsó piaczokon avval, hogy vájjon mi a czikkeknek most Pesten a pillanatnyi ára, szökőbe vagy csökkenőbe van e az ottan, hanem a szükség­es kereslethez mérve szabjuk egész önállólag ára­inkat. — így történik most jelesen a kukori­­czával. Míg ezen czikk ára Pesten már két hét óta inkább lanyhulásnak indul, itt nálunk mind­inkább felszökik, és bánsági s bácskai vevők által egyre összevásároltatik 3.25—3.30; rozs és kétszer buza szintén nagy kapósságnak ör­vend; az elsőt 3.50, az utolsót pedig 3.70 kron szívesen veszik a jelenlévő bánsági vevők.— Az ide való búza, mely 83-84 font körül nyom, 4.10 kr kel, 85 fnt mennyiséget mérve egy mé­rőbe. — A vetések az uj év óta nyert gyönyörű sürü hólepel alatt a legszebb reményre jogo­­sutnak; ma ismét sürü hó esik. (K.) Már­maros Szigeth, jan. 9. Nálunk fagyos metsző hideg napok járnak; a vetések állapota ez időben kedvezőnek látszik. Gabo­­napiaczunkra igen csekélyszerü szállítmányok érkeznek ugyan, mindazonáltal az üzlet na­gyobb lendületet nem nyert és az árak is meg­lehetősen változatlanok. Búza 82—85 fontos 3.40—3.60, rozs 75—78 fnts 2.00—2.20, árpa 70—73 fnts 2.00—2.20, zab 46—49 fnts 1.50— 1.60, kukoricza 80—82 fnts 2.20—2.30 kr. — Marhavásárunkon következők a folyó árak : Az ökör párja 120—210 frt, tehén 60—90, borjú 8—12 frt. A disznó darabja 20—30 frt. Szalon­na 28—32 frt, zsir 50—55 frt; ökörbőr 28—38 frt, tehénbőr 24—30, tinóbőr 10—16; borjú bőr 2.60—4.40 kr. (M.) Zenta jan. 10. Időjárásunk keményen hideg; a Tisza befagyván, már terhelt szekerek mennek rajta keresztül. Vetéseinket meglehe­tősen vastag hólepel borítja. Gabonaü­zletün­­ket illetőleg csak annyit mondhatok, hogy a pénz szűke nagyon megérzik rajta, mert főké­pen ezen okból oly nagy a lanyhaság. Búza 4.60, kétszeres 4.10, árpa 3.10, zab 2.30, ku­koricza 3.80 kr. *) Még nem egészen, mert a Bécsben eladatott búza az idén is nagy részben honunkból származik.

Next