A Hon, 1864. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1864-01-26 / 20. szám
20-ik sz. Kedd, január 26. Előfizetési dij: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva egy hónapra.........................................1 írt. 75 kr. 8 hónapra...............................................5 frt 25 — 6 hónapra...............................................10 frt 5 ) — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdheti, * ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Második évádn:1864. Heigtatási dij : 7 hasábos petitsor..........................1 f( fcr. Bályogdij minden beiktatásért........................80 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. / fascstffg?. ipar-, lei eshecelxnlis közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Az Alföld és jöviiidójtt tekintettel a felsőtiszai és körösi csatornára. V. Azon számtalan kereskedelmi, közgazdászati végre strategicus előnyöknél fogva, melyeket jó vasutak által elérni lehet, ezek az utolsó három évtized folyama alatt kiváló kegyenczei voltak, nemcsak a tőkepénzeknek, de maguknak a kormányoknak is, melyek részint egész vonalakat építtettek régiebe, vagy épitetésüket segedelmekkel, garantiákkal sat. elősegítették, úgy hogy építtetésük háttérbe szorított minden nagyobb iparvállalatot, főleg pedig szenvedtek keletkezésük miatt a csatornák, melyek, lehet mondani, a lefolyt időszak alatt egészen, vagy ha nem is, nagy részben elhanyagoltattak. Az utolsó években azonban különös kereskedelmi vállalatok olcsó viziutak segítségével messze világrészektől ismét gondolkozóvá tették az üzletet s ennek embereit. Íme, Európa és kikötőiben az amerikai búza, sőt Ausztrália nyers termékei versenyt s pedig diadalmas versenyt nyitnak a közel belföldi termelők ellenében! csak nem régen Pesten az amerikai szalonna leverte a debreczenit. Ily jelenségek után Holland, Olaszország, sőt Francziaország kiegészíteni igyekszik csatornarendszerét, s ezen tartományokban a vasutak fénykorszakában új csatornavállalatokkal is találkozunk. Vasút és csatornavállalatok egymáshoz már sokszor voltak hasonlítva, azoknak előnyeit, hátrányait ma már mindenki tudja; a csatornák haszna és elvitázhatlan előnye mindig meg fog maradni, azon egy oknál fogva, hogy általuk, ha jó és nem fukar mérvben ásatnak, egy lóerő 1500— 2000 mázsa terhet szállíthat tovább. Ha oly tartományokban, hol a csatornarendszer jóformán egész tökéletességében kifejtve van, s hol az ipar a termeléssel versenyez , új csatornák ásatása még ma is napi szükség; hogy alföldünkön, melynek hivatása a nagybani termelés, azokat egyszerűen mellőzni lehessen, nem hisszük, nem hihetjük, de még csak nem is képzelhetjük. Igen, hiszen ma még dacára annak, hogy alföldünkön magasabb gazdálkodás nyomaival már helyenkint találkozunk, lehet mondani — sértés nélkül — hogy alföldünkön még csak böngészünk, hiszen a szántóföldek, rétek, sat, csak azt adják meg, mire okvetlen szükségünk van, hogy napi szükségeinket pótoljuk ; magas ár, s mi több ennél a biztos ár, nem serkenti még a birtokost azon termelésre és műveletre, melyet földje megbir; hiszen egész területek, melyeken Európa más részein számos emberi telepek vannak, nálunk még kopár s műveletlen terek, melyek, ha lehet, legelőküt használtatnak, vagy pedig használatlan hevernek. Ha nálunk az alföldön biztos olcsó utak, mindenfelé elterjedett közlekedési eszközök igénybe veszik minden hold földnek termelési képességét; ha nálunk az alföldön úgy, mint csak már a Lajthán túl is, sőt hazánk egynémely vidékén, száz holdas birtokos nagybirtokos lesz, akkor fog teljesedni az, mit állítottunk, hogy a mai termelés csak töredéke a leendőnek, és hogy ezen roppant termelésnek olcsó, biztos, jó viziuthálózat kell, mely azt a világ piaczára különös szállítási terheltetés nélkül juttatja. Azonban bármily nagyszerűek legyenek is következményei egy biztos viziuthálózatnak az alföldre, bár lelkünk mélyéből mondjuk s hisszük is, hogy bizonyos haszna ezen műnek bevégzése után azonnal — vagyis igen-igen rövid idő alatt— fényes sikerrel megindul , mégis tekintve azon töméntelen ipar-, vasutvállalatokat, melyek kormány-garantia mellett a tőkéknek kínálkoznak, alig hisszük, hogy az általunk kijelölt csatorna-vonalaknak pénzgyámolítói , vállalkozói akadnának, kik egyenesen a leendő haszonból várva a jövedelmezést, a vonalt ki is állítsák, s erre azon milliókat elköltsék, melyeket ma biztositás mellett más vállalatokba lehet fektetni! Azon biztos üzlet, mely a pénzpiaczon kamatbiztositással biró vasúti részvényekkel megindítható, sokáig kedvenczévé fogja még a vasutvállalatokat a tőkepénzeseknél tartani ! Hiszen mire a kész vonal ssüken — bilanz-csavarásokkal — adja az 5%,akkor már a boldog alapítók kényelmes vagyon mellett élvezik azon dividenciát, melyet a kiépített vonal nem ad— s megtakarított százezerek mellett nézik, hogy azon a piaczon, melyen ők drágán adták, mily olcsón kelnek a kiépített vonal részvényei — de már ekkora korban százezrek osztoznak. Mai napig a jó csatornák sokszorozzák befektetett tőkéik értékét — s a sokszorozott tőkék után nagy osztalékot adnak más tartományokban, — de a részvények az üzletet a pénzpiaczokon nem élénkítik, mivel azok— mint biztos vagyon — az úgynevezett biztos kezekből nem igen kerülnek ki — szóval: nem divat gyermekei — s az uralgó kapzsiságot felvillanyozni nem képesek. Ha tehát egyedül a jelen pénzviszonyokat tekintjük, s annak mai napi irányát, hálás csatorna-vonalaink létesítése felett kétségbe kellene esnünk — ha egy sokkal hatalmasabb tényező mint a pénzdivat— épen ma— a biztos sikert, a biztos végrehajtást kilátásba nem tenné— s ez: a naponta nagyobb mérvben terjedő, minden órában rómesb alakot mutató nagy alföldi „ínség.“ Hogy állunk ma. A zordon telet rémséges hosszú ételeivel talán kiálljuk s irtózatos erőlködések között, kormány segitség, könyöradományokkal, által adjuk az éhezők százezreit a kikeletnek; a segitség fogyatékán lesz, a könyör megtörve, de az éhség csak ekkor fog legborzasztóbb jeleneteivel beköszönni. — Jövendőnket alapitó •— alföldünket biztositó csatornavonalaink mind ott vonulnak el — hol az éhség türhetlen kinjait most egy pár millió lakos nyögi, — a kora kikelet öröm és élethozó lenne épen azon népségnek, mely most már decenniumok óta segítségre nem szorult, de forditva, melynek szorgalmas s sikerdus fáradsága után egész tartományok szükségleteit még csak ezelőtt rövid egy pár évvel pótolni lehete. Ha a magas kormány ezen vonalak földmunkáit végrehajtatni elhatározhatná, az összes szűkölködők serege uj termésig gazdag keresetet nyerhetne ezen ásásoknál, melyekre, nézetünk szerint, 5—6 millió köböl földmunka kívántatik. A helységenkint elrendelt munkások a munka helyén biztos élelem mellett feltarthatnák mostanig veszélyeztetett éltüket, általuk ismert, s örömmel teljesítendő foglaltságot nyernének, s hátrahagyott családaik a küldeményből — melyet az inségbizottmánynak e czélra rendelt tagjai kezelnének, — a szükséges tápot szintén vehetnék. Ha a csatorna fővonalai munka alatt vannak, ki lehetne függőlegesen a leendő csatornákra és a már meglevő vasutakra, átépítendő országutakat jelölni, s azok földmunkáit megkezdeni, — s oly telepeknek és városoknak közlekedési utat adni, melyek azt századok óta nélkülözik, s azt csak valaha is megnyerhetni már nem is reményük. Szóval, midőn egy félmillió egészséges ép embernek — a morál előnyére — három hónapig élelem nyujtatik, mely különben testileg elsatnyul vagy el is vész, vagy lelkileg a könyöradományok után koldussá fajul— lehet mondani, az állam egyenes hasznára s jövedelmének jövőrei biztosításával az éhség által lehetne oly emléket emelni, melyet a késő ivadék hálaérzet között áldásnak, s a gondviselés kegyes jó adományának fog nevezni. Mert a mely pillanatban létrehozatik alföldünk csatorna-főhálózata, vele a közlekedés biztos kőutakkal, a rétöntözés áldást osztó művével, megszűnik az alföldnek azon ostora, mely azt most kínozza, s elvétetik feje felül azon sújtó fegyver, mely számára mindig készen áll. A nyers földmunka igen nehéz csatorna-vonalaknál, az egyéb költségekhez, amelyek kivontatnak egy vonalhoz, mint a szekrények, hidak, átjárók, vizosztók stb. oly arányban állanak, mint 1: 3-hoz vagy 1 : 4, 8, könnyebb vonalaknál ellenben, minőknek hazánk alföldi csatornáit bizton hiszszük, az arány kedvezőbb, s nem gondolnók, hogy hibázzunk, ha azt állítjuk, miszerint az arány 1 : 1,6 vagy legfeljebb 1 : 2-hez lesz. Ha a magas kormány kész földmunkáját bizonyos föltételek alatt átengedni egy társulatnak vagy magányzóknak, hogy a vonalt bizonyos évekre terjedő haszonvétel élvezésére kellőleg meghatározott terv szerint kiépítsék s ezen vonalaknak az első évtizedekre terjedő biztos szállítási mennyiség garantiroztatik, — úgy nincs kétségünk, hogy erre nemcsak hatalmas pénztőzsérek, de még részvényes társulatok is előnyös feltételek mellett fognak kínálkozni. Nagy áldozattal, nagy terheltetéssel járó feladatnak ily rendkívüli körülmények közepette alig fogja valaki tarthatni javaslatunkat; — hiszen igaz, hogy milliók befektetéséről van szó, de ezen befektetés ma felényivel olcsóbb, mint más rendes körülmények között, mert a kormány tör egy ép egészséges, munkára és harczra termett fajt megment az elpusztulástól, testi lelki sat,nyúlástól — s erre millióknak haszon nélküli feláldozása sem volna sok haszonnal őket kitartani valóságos nyereség. 2 or. Egy forinttal hármat fektet oly vállalatba, melyhez nem szükséges kifitamított számításokat, és erőltetett, statistikai adatokat adni, hogy az kifizesse magát. Hiszen elősorolása annak, hogy az alföldről hány ezer hizlalt sertés, szarvasmarha hajtatott el víz és élelem miatt — már elegendő arra, hogy e végrehajtás parancsszava kimondassák — csak élet-egészség szempontjából. 3- or. Régibb időkben, mikor a sártenger elzárta alföldünket a külföld és belföld előtt, mint ma, átalánosan vádoltatott a constitutio, melynek ádáz jogai anyagi jólétünket kívánják, s a megyék kemény vádaknak voltak kitéve — s az adóztatás belülről, de kivülről átalánosan sürgettetett, hogy jöjjön el valahára az utak boldog országa. Az adóztatás megvan másfél évtized alatt—s nincs az alföldön 20 mértföld ut — mert igy nem lehet ily körülmények között — azon vád, mely átaiinos volt ezelőtt — nem lesz kivételes ezentúl s csak is a kormányt fogja érni. Igen, de csatornák segedelmével előre minden pontra olcsó anyagot biztosíthat magának éppen a kiváltságot engedélyző felsőség meghatározott számig, — úgy a kő-, mint fa és só-szállításra nézve. 4. Ki áll érette jól, hogy még két három száraz év nem jó, egy pár év szünet múlva vagy szünet nélkül, vagy 10 év múlva. A vízhálózat elejét veszi azon bajnak, melynek égető kínjait leginkább egyenesen a felsőbbség érez, — egyenes adók kimaradásával és még segélyezések kiosztásával. 5. A veszteség, mely a nemzeti vagyont érte, nem tétetik kevesebbre mint 120 egész 150 millió forintig, lassan ezen vesztesség talán 10 —15 év lefolyása után helyre áll, igaz, két mostoha év azonban a mai állapotot visszaállítja. Ha azonban ma tüzetesen megkezdetik az utak, a csatornák, az öntözések korszaka, és 10—15 év folytán csak évenként 10 mértföldet készítessék, s a három csatornavonal által — mi könnyen lehet csak fél mii. —hold legelő és rét legyen öntözés alá véve: a csatornák, utak és mezei javítás kisebb számra mint 270—300 millió tőkére nem tehetők.Sigy midőn a kormány éhezőit táplálja, egyenes vagyont idéz elő, megakadályozza a jövő esetlegességeket, és élvezi az egyenes jövedelem után, a kiszámíthatóan, mai nap még csak nem is képzelt azon forgalom és üzlet után ki nem maradható mellékjövedelmeket. Szóval a mai kimutatott nemzeti veszteségnek 6—7%-ja elegendő lenne belföldi éhezőink kitartására ugyanakkor, midőn 70—90 mértföld szép csatornavonal a nemzeti jólét egyenes hasznára előállittatik, s a jövő évekre pedig évenként 10—15 mértföld olcsó kőut épitetése biztosittatik. S nem ügyelve a kereskedelemüzlet biztos hasznára s azt mellőzve egyenesen, a kincstár fa és sószállitási biztos hasznát, a kormány forrástalan vidékeknek eleven folyót ád s a rétöntözés által a vagyonnak s jólétnek azon fokát éreti el a vidékkel, mely után hasztalan sóvárognak annyi századok óta a gondolkozók jobbjai és ezrei, s mig a késő utókor az ínséges éveket fekete könyvébe rajzoltan felemliti a kiállt szenvedések kinjait az 1863-dik év császásait, hogy áldásosaknak mondja, az bizonyára a kormánytól függ. Jauuár 15. 1864. . . . b . . . Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: jan. 25. — 5 ®, metalliques 72. 35. Nemzeti kölcsön 80.20. 1860-as sorsjegyek 93.45 Bankrészvény 781. — Hitelintéz. részv. 181.—. Ezüst 120.—. Londoni vált. 120.—•. Arany 5.76. Pes . jan. 25. Az időjárás változáson ment keresztül. Délnyugatról szél eredvén, az idő engedékenyebbé vált; a hőmérő délben 10 fokig hágott 0 fölé, délután csak 2 foknyi melegséget mutatott. Vizállás 5' 30 fölött. Az említett időváltozás azonnal befolyt a gabonaüzletre, amennyiben a hangulat lanyhulni kezdett. A búza és rozs értéke 5 krral csökkent, mindkét termény bejegyzettük árakon volt kapható. Nagyobb részlet rozs három havi időre 3,80 krjával adatott el. A többi gabonanemű megtartotta ugyan értékét, nagyobb forgalom azonban nem létesülhetett. Kisebb részlet uj kukoriczát 3,50 krjával vettek meg. Az árus értékbörzén gabonára nézve, szintén lanyha hangulat uralkodott,kötések nem igen fordultak elő. Kisebb részlet luezernamag 33’/2 írtjával vásároltatott meg. Az őszi hónapokban átadandó olaj több részletben kelt el. A magyar értékpapírok forgalma egészben véve jelentéktelen volt. — Szt.István kőszénbánya részvények 148, óbudai takarékpénztári 105 és alaguti 71 írtjával kelt kisebb számmal. Gabonaárak Pesten, jan. 25. * Bécs, jan. 23. (Repezeolaj.) A valuta silányulása, valamint a folyton tartó szigorú időjárás következtében a repezeolajra nézve nagyobb szükséglet mutatkozott; több részlet az előbbi szerződések fedezésére, egyéb mennyiségek napi fogyasztásra keltek. Részletünk felette megfogyott, s a gyárnokok csak nehezen teljesíthetik az érkező megbízásokat. Az árak, mint magából értetődik, ilyen körülmények között emelkedtek. (Hamuzsir.) Az illyriai hamuzsir ára a folytonos szükséglet és a készlet gyöngesége miatt szilárd; az erdei és házi hamu sincsen valami nagy mennyiségben piaczunkon; eszerint az üzlet élénkülése bizonyosan várható. (B. G.) Brünn, jan. 23. (Gyapjú.) A téli idényre kötött szerződések fedezése folytán a gyapjú forgalma a lefolyt héten mindinkább öregbedett, a jövő héten valószínűleg még nagyobb terjedelmet fog az üzlet nyerni ; különösen fognak kerestetni a középminőségü gyapjak, minthogy külföldről számos vásárlási megbízás érkezett s emiatt ezen fajták ára tetemesen is fog emelkedni. Elkelt összesen 600—700 m. a következő árakon : Legfinomabb egynyiretű 170—182 ft, finom 135—150 ft, középminőségü 125—140 ft, silány H0—125 ft, őszi nyiresü 80—95 ft, ausztriai kétnyiretű 90—92 ft, finom cserzőgyapju 70—85 ft, durva 65 — 70 ft, mosott orosz 150—165 ft. A gyapjúkermék szintén erősen kerestetnek, a külföldről érkezett vevők nagyszerű vásárlásokat tesznek, s ennek folytán az árak is emelkednek. * Trieszt, jan. 22. A kávé e héten élénkebben kerestetett ugyan, némely fajták drágábban keltek el mint a múlt héten. Czukor kivitelre folytonosan keresett, ára emelkedett és a jelen hangulatot tekintve későbben ismét felfelé fog haladni. Szárított ezukor keresett és szintén drágább. A gabnavásáron a héten is szilárd hangulat uralkodott, a forgalom élénk lévén 46,000 starra terjedt. Kész kukoriczára meglehetős szükséglet mutatkozott; ára emelkedett lelkeit 15,500 st. Zabból 20,000 starnyi készletünk volt, mely azonnal elkelt, sőt nagy számú rövidebb időre szóló szerződés is köttetett. Búzából mintegy 10,000 st. adatott el. Folyó áraink : Búza 7.25—7.35 kr, kukoricza ibrailai 4.50, kész 4.25—4.35; árpa ; .15, zab 3.35—3.60 kr staronként. (P. H.) Prága, jan. 23. Időjárásunk rendkívül lágy. A gabonaüzletre nézve e héten sem mondhatunk semmi örvendetest; az árak daczára a piaczunkra való behozatal csekélységének, semmi szilárdsággal nem birnak, miután az üzlet csupán a helyi szükségletre van utalva s a jövőre nézve is kevés kilátásunk van az üzlet javulását illetőleg, miután kivitelre nem lehet számítani a külföldi piacoknak folyton lanyha és elevenség nélküli folyamata miatt. Búza tehát, valamint rozs is, alig képesek fentartani magukat a múlt heti árakon, és csupán a nagyon jó minőségű áru kél 5—10 krral jobban. Árpa változatlan, serfőzésre alkalmas jó minőségű 72—74 fontos 2.60—265 adható el. Kereskedőink minden bevásárlási kedve a zabra öszpontosul, melynek mázsáját 3.65—3.70-en kérik; a mérőnként árult zab különösen ke lsó austriai mérő az*rint Súly, font szerint I Legalant <Közáp Legmagtal. ár oszt. ért. Buza bénaági, 86.87.88 „ tiszai és pesti 86.87.88 5.45 5.55 5.70 . fehérmegyei 8fi.86.87 5.35 55 1 .60 „ bácskai . S5.86 5 20 5.30— 1107.N................. 78.79.80 3 66 3.70 3.75 Árpa sütnek való 68.19.72 3 00 3 10 3.20 takarmánynak 65.67 69 2.80 2.90 2.95 Zab 4%A4 2.2 2.30__ Kukoricán . . . 82 84.85 3.60 3 65 3.70 Itr.b.................— 6 10 5 20 6.30 Kfttc*.................— 3.50 3.60 3 70 Ilcpere ....— 6 00 6 25— restetik s ennek mérője az átviteli kereskedésben 1.80 írtjával könnyen kapható. Fehér lehermagot illetőleg e héten igen jelentékeny volt nálunk a forgalom; ebből még sok tavalyi létezik az országban és most* piaczra hozatván jelentékeny veszteséggel adatik el; ára, minősége szerint 17—28 frt; piros hermag 26 frt; repcze 6V2 árával könnyen kapható ; repcze 01 aj ára e héten ismét alább szállott és 2472 úrával is kináltatik. (G. M.) Mis eben, jan. 23. Nálunk az időjárás ismét engedékenyebbé vált A búza, noha csak fogyasztásra kerestetik, 8 krral drágult. Jó 345—358 fts 18/4—183/» Ú; silányabb 336—340 fts 17/2—18 ft. A rozs üzlete meglehetősen változatlan; ára 9 krral emelkedett, ugyanis jó 300—310 fts 103/ft—HV2 a silányabb 280—290 és 10—107a újával kapható. Az árpa ára 14 krral csökkent, mert egyrészt tetemesek a szállítmányok, másrészt pedig csak serfőzésre alkalmast keresnek. Jó 275—290 fts 11—117A silányabb 265—275 fts pedig 10 V4—107a ftnál drágábban nem vásároltatik. — Zab 3103 schäffelnyi mennyiségben 7.25 krjával adatott el. A lenmagot minősége szerint 21—22 úrával veszik. * London jan. 22. (Távirat.) Gabnapiaczunkon az angolországi búza kerestetik és szilárd ; a külföldi búza ellenben elhanyagoltatik; zab és árpa csak lassan kelnek, áraik engednek. A behozatal sok. Időjárásunk esős. Vegyes. — A kassa - Oderbergi vaspálya Riche testvérek Belgiumból, kik e pálya építésének és kezelésének engedélyéért folyamodtak, elhatározták, hogy a vállalat kivitelének esetében a pályát nem Dittmannsdorfnál fogják összekapcsolni a Ferdinand császár éjszaki vaspályával, hanem hogy a Karwini kőszéntelepeken keresztül közvetlen fogják azt Oderbergig vinni és itt fogják az említett pályával összekapcsolni. — Turinból jelentik : Hallomás szerint a Rothschild ház 200 milliót átvett volna a kölcsönből, mely összeget még e hó folytán fizetné ki. — Az angol kikötőkben 1862 végén összesen 433,950 csomagnyi gyapotkészlet volt. 1863-ban Angolországba behozatott 1,931,114 csomaggal, mi az előbbi év maradványához adva tesz 2,366,064 csomagot; ebből kivitetett 660,950 csomagnyi; az 1863 végén fenmaradt készlet 327,550 csomag ; Anglia tehát 1863-ban elfogyasztott 1,377,564 csomagnyit. — Folyó hó vége felé Bécsben a cs. k. állam nyomda helyiségeiben (Singerstrasse, 26 sz.) kukoriczarostnyekből kiállítás termeivéfog tartatni. — Február 1-sején történik az 1860-diki sorsjegyek 8. sorszám húzása; a legkisebb nyereség 600, a legnagyobb 300,000 ft. Ugyanakkor fog véghez menni a gr. St. Genois sorsjegyek 16. húzása; itt 200 sorsjegy húzatik ki; a legkisebb nyereség 68.25, a legnagyobb 21000 ft. — A „Bureau Integritás“ által kiadott munka „a hajótörések statisztikája 1863-ban“ szerint ezen évben az oct. november havi viharok folytán az éjszakeurópai vizekben a mexicói tengeröbölben, továbbá a középtengerben és végre február havában a keletindiai vizekben történt hajótörések következtében ez év a biztosító társulatokra nézve a legkárosabbak egyike volt, amennyiben nem kevesebb mint 3044 hajó veszett el. — A lévéljegyek forgalma: A kereskedelmi egyőrség részéről eszközölt kiszámítás szerint az 1863-ik év egyik felében az eladott levéljegyek és borítékok összege volt : 2 kros levéljegy 3.196,900 db, 3 kros 2.092,541 db, 5 kros 13.316,239 db, 10 kros 7.032,087 db, 15 kros 6.362 014 db, összesen 31.990,834 db levéljegy. Levélboriték 3 kros 76,906, 5 kros 973,903 db, l0kros 462,607 db, 1bkros 624295 db, 20 kros 1896 db, 25 kros 5987 db, 30 kros 1526 db, 34 kros 1656 db, összesen 2.148,776 db. Ezen kimutatásból nyilvánvalóan az tűnik ki, hogy ezen időszakban 3-szor annyi levélboriték kelt el, mint az 1862-dik év ugyanazon időszakában; amennyiben a közönség mindinkább meggyőződik afelől, hogy sokkal előnyösebb a levélboritékok használata, mintsem a levéljegyeké. Hivatalos értesítések kivonata , (A „S—ny“ jan. 23—24-ki számából). Árverés: O Buda, a tabipusztán levő vendéglő korcsmáltatási joggal, jan. 30 d. e. 10 ó.; Pest, bútorok, sertéskereskedő utcza, 5 szám január 26 délután 3 óra ; Turóczmegyei Szentmezese Márton, a megyei fegyenczek életárlejtés utján haszonbérbe adatik febr. 24 d. e. 10 ó.; Honthm. Ipolyság, tagositott birtok, febr. 22. d. e. 10 ó.; Nyitram. Nyitra, ingatlan birtok, febr. 17 ; Zombor, 339 hold földbirtok, mart. 10 r. 9 ó. — Ó-Becse, febr. 19 d. e. 10 ó.; Pest, ingók, a „Mátyás királyhoz“ czimzett vendéglőben, jan. 29. r. 9 ; Ipolyság, curialis birtok, mart. 21; Barsm. Aba úrbéri birtok, febr. 8. d. e. 10 ó.; Szt.Endre, ház, szőlő, jan. 29 d. e. 10 ó.; B. Csaba, ingóságok, jan. 29 d. e. 10. ó.; Buda, ingók, Újlakon, zöldfa u. 209 sz. jan. 29 d. e. 10 ó. ; Felhívás: Aradm. tszke elé, kik Kovács Ágost és Lajos vagyonára tulajdoni igényt tartanak, febr. 4, Szeged város tszke elé. Proszman Mór, Angi Izsák, Schönfeld A., Straus Lipót, febr. 12 d. e. 10 ó. Idézés: Székesfehérvár város tszke elé. Waldner Sámuel, febr. 18 r. 9 ó.; Debreczen, a kir. e. b. vtszék elé. Schariczer József, febr. 26 r. 9 ó.; Pest, kir. e. b. vtszék elé. Tusák Ferencz örökösei, febr. 15 d. e. 10 ó.