A Hon, 1864. október (2. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-20 / 240. szám

240­ ik sz. Csütörtök, October 20. Előfizetési díj : P sz&n kük­ve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra...............................1 fit 75 kr. 3 hónapr­a....................................5 fit 25 — ti hónapra....................................10 fr­t 50 — Az előfizetés az év folytán minden h­ónapban, megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik le­küldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7- lile szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország út 1- ik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint Beigtatási díj * 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések töb­bszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közleke­dési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Csrcashajób. xneuetren.de. Lefelé: 8*­ oabel-Peetre 6­4 órakor reggel. I*d:itf Öl-Mohácsra 6 órakor reggel. isit- Eszék- Zimony. Hétfőn, szerdán, szombaton 66,r ?est -Benetantinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó. r. kö­zöns. hajó szerdán 6 ó. r. i&íjbh ny Kocsi antinápoly csütörtökön vi­radatkor. n­ázsás- Konstantinápoly gyorshajó kedden és szom­baton 8% ó. reg., közönséges hajó csütörtökön d­ e ö­rft ó­ra-Konstantinápoly pénteken délben. P ö­t f­e­l­é : ?sbí -Bács 6 órakor estve. Bohács-Test 8 ó. estve. Zim­ony-E­szék-Pest hétfőn, szerdán, szomb 2 ó. reg. its 80 b e-Pest pénteken reggel. ^al&oz-Pest gyorsh. pént. 10 ó. r., közöns. hajó hétfőn áss gea-Zimony szerdán reggel. Kib­ony-Szegtre vasárnap délelőtt. Zdk-Zimony hétfőn és csütörtökön reggel. Mosooy-Sziszek vasárnap és csütörtökön délben. t­egrád-Esz­ék szombaton 2 ó. d. u. Észtk-Légián kedd­en 6 órakor reggel. P.-Ladány ind.—1.45 d. 12.86 e. Szolnok­­ —4.44 d.u.4.43 r. Czegléd érkez. •— 5.41 e. 6.64 r Pü­spök-Ladényről Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.63 d.u. M­. Várad indul . . 10,6 d. e-N. Várad érkez. 4.38 „­­P. Ladány érk. . . 12.48 déli Fü­spök-Fadény­ról Bebreczenbe, Eiskolczre Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20é. Kassa indul 6.21 r. l­d.e- Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Becsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. h. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra , Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel.____________________________ Fehérv. ind. 8.43 r. N.Kanisa B 1.53 d.10.10 est. Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg. Pragerh. ind. 9.80 d. e. 10.56 e. N.­Kanisa­­ 1.19 d. u. 5.22 r. Fehérv. érk. 5.59 „ — — Fragerhof, Grat­is viraza. Pragerhof ind.6.54 d.u. 5.89 r.iGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Gratz érk.8.45 est. 8.34 B|Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Pragerhof, Nabresina, Tiest, Velenoze és vissza. Velencze ind 11.— e> n. é J^agerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. “^einbruck „ 11.63 e. 11.38 . ^abresina „ 7.37 r. 7.32 e. Trieszt B 8.20 „ 2.15 „ Nabresina B 8.8 „ 9.50 B Velencze „ 3.6 d. u. 8.— r. Stein,britekről, Zágrábba és vissza. Sziszek indul 6.30 érkez. 8. 1 Zágráb indul 8.16 „ Steinbrü­ck érkez. 10.50 d. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Bécs indul 7.— „ 5.26 B.-Ujhely­i. 9.10 d. e. 7.86 Soprony érk. 10.83 „ 8.68 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. [Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. [Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. n. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u. Szered ind. 5.30 r. 2.10 d.u. Bazin„ 8.41„ 18.41 d. 6.67 „ N.Sz.B10 8b„2.20 d.u.8.50 est. Szer. é.11.86 d. e.-----9.­61 e. N.-S*om. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.80 r.8 d. u.5 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.80e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font; 10 kr, kisebb 5 kr. Pest . . . Czegléd . . reggel 8— este. d. e. 10.49 este. délb. 12.61 éjjel d. u. 1.48 éjjel, d. u. 3.05 éjj d. u. 5.27 éjjel. reg. Buda SzFek. 1 d. u. este Steinbrück ind. 4.26 d. n. érkéz. 6.69 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.46 B Soprony ind. 5.50 r. 2.— d. B.-Ujhely B 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 Nabresina B 5.56 d. U­ 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Nabresina B 7.46 n 7.48 B SteinbrückB 3.12 é. 3.12 d. u. Pragerhof érk. 5.89 r. 3.45 , reg. 8 Pesti börze, October 19-éo. Bécef börze October 18-án. 80 9)I»ti „ -áug. » it Jan. i>2.1.2. 1, Adott ár 78.30 69.75 17.50 152.50 147.25147.76 üabona-árali Alsó Huszriai mérő szerint. Pest, October 19 én. Súly, iont szerint Busa bánsági . . . „ tűz a m­elléki és pesti „ fehérmegyei . , „ bácskai . . Boss................................ írása sörnek való . . . „ takarmánynak , faí>................................... KukoHcza...................... Kfiíea.............................. Hab................................ SSepcas..................... 86—^8 89-91 86—87 85—£6 78—80 69—71 66—68 46—18 Leg­alant Lég­in agasb ár oszt. árt. 3.80—3.40 2.60—2.70 2.55—2.65 1.85-2.05 2.-—2.10 1.15-1.20 1.20—1.30 3.0(-3.10 1.4C—1.50 3.60-3.76 5.00—6.00 rO <0 ja a o ka Pest ind. 9.55 Észt. „ 12.14. É.Ujv.„ 1.50. Torn. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bécs drk.6.33. Ek­ö­z­t­e Hl vasúti — men Pes­tről Bécsbe és vissza. d. e. 9.30 este. délbe 11.48 é. d. u. 1.03 éjjel, d. u. 1.51 éjjel, d. u. 4.08 éjjel, este 6— reg. Pestről Czeglédre és vissza. . . . 6.25. reg.l Czegléd . . . . . 9.07. reg.­Pest . . . . Bécs vnd. 7.45. Pozs. „ 10.24. Rom­. „ 12.12. Ers. „ 1.20. Észt. „ 2.28. Pest érk.4.37. 6.31 est- 8.37 est-Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged [ 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.55. d. e. Baziás ind. ■— 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.82 este. Szeged ind. — 2.25 éjsz. 12.15.d.u. Czegléd érk.—6.29. reg. 6.31 est. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul Csaba „ Arad érkez. Arad indul . . Csaba . . . Czegléd érkező . Czeglédről Fü­spök-Ladányra és­ vissza. . . 9.42 r. . 3.21 d. u. . 5.27 dél u. 9.30 d. e. 12.6 dél. 6.33 este. Czegléd : indul Szolnok I . , P.­Ladány érkéz. . 9.27 r. . 10.27 r. .1.20 d. u. Debreczcn Tokaj „ Miskolcz „ Kassa érkéz. 3.— „ 3 47 r. 5.25 „ 8.5 r. 7.24 e. 11.8 d:e. 9.66 e. 2.49 d. u. Miskolcz „ 7.52 r.8.2d.u. Tokaj „ 9.63 r. &.36u. Debreczen „ 12.12 d,10.29e. P. Ladány érk. 1.45d.u. 12.56 é. 3 ü é s e k t e k — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. ind. 6.80 r. 5.15 érk. 8.33 „ 7.20 Szőny ind. 9.50 d.e. „ 1.80 d.e. Győr „ 3.11 d.u. 5.35 Bruck „ 5.28 „ 7.64 Bées érkéz. 7.— este 9.27 » d. u, Bécs: Bruck „ ind. 7.45 r. 5.20 est- 9.21 d.e. 6.64 » Győr u 11.38 B 9.6 „ Szőny „ 12.57 dél.— érk. 4.15 dél.------­bz.-r­­eh. ind 5 69 b 710 r. Buda; érk. 8.2 est. 9.14 d. e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. A befise- Utolsó jövedel­tett öbsz. frt mi összeg, frt kr — —•— — _ — 500 50 50 60 100— — 26— 40— — 525 82 127, 1055 500 116— 200 25— 300 38— 200 24— 1006 90 1000—­­­­Értékállás. Adott ár Tartott ár 6 7»%­-os magyar záloglevél . . . 6%-os­­ jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény „ takarékpénztár „ budai B B ó-budai „ „ Pestbudai lánczhid „ „ alagút ff Pesti hengermalom „ Kereskedelmi kamra épület B Magy. biztositó társaság n Pannónia viszonbizt. társ. B Sz. István kőszénbánya „ Pannónia gőzmalom „ 85.25 85.76 __ 100 627 035 1040 1050 420— 75 80 370 375 58 60 975 1000 840 850 570— 285— 165 165 1200 1215 100 ftos Államadósság: 6%-os nem. köles. 100 frtos 50/°-es Metalliques „ Comp­rentpapir 15 Jan. 1889. évi teljes „ Sept. „ „ ötödr. 1854. „ teljes 1860. „ „ „ „ ötödr. 1864. sorsj. Az ausztriai bank záloglevelei 50/C-es 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelez­vények. 5 °­ C-es magyarorsz. 100 frtos horvát erdélyi Sorsjegyek hez. n Tartott ár 78.40 69.90 » » Hitelintézeti Dunagőzhajózási „ Trieszti „ Eszterházy hg Salm „ Pálffy Clary St. Genoie Budai Windisehgrütz Waldstein Keglevich 40 Apr. Juli Jun. 1. Jun. 15. Jul. 16. Mart. 15. 40 Mart. » Aug. „ Jun. Dec. Jul. Máj. 20 30. 1. 16. 1 15. 1. 87.75 92.20 94.60 84.20 102.60 93.60 74.00 85.25 Elsőbbségi kötvények: 2 sztr. Lloyd Hamvaspályi 275 frank 18,001Lomb.-velenczei 105 ftos 153.00 Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény Al.austr.esc. bank 500 Lloyd 523 Dunagőzhajózás I.esti lánczhid „ szaki vasút 205.50 frtos ■llam „ 500 frank Déli „ 350 Nyugati „ 210 Tiszai „ 200 88.25 S5.30 84.80 84.80 103.00 93.76 76.00 100.— 85.75 73.50 78.75 70.26 126.40 83.50 103.50 97.00 29.50 24.00 24.00 24.25 24.00 18.26 16 25 12.75 73 74 70. 125. 84, 104, 98, 30, 24, 24, 24, 24, 18, 16 18 70 26 ,75 60 ,00 ,50 ,00 .00 ,50 .60 75 60 76 75 Adott ár 91.00 115.00 116.00 Tartott ár 92.00 115.50 115.50 178.90 773.00 603.00 179.00 774.00 605.00 230.00­ 232.00 447.00 448.00 860.00 183.70 188.90 865.00 201­7,201.78 238.00 239.00 Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.87i7o Frankf. ,0'95. 405. ,0 Hamburg 100 bankmark 4 '/17, London 10 ft sterling 3 °/0 Páris 100 frank 47o Pénznemek Korona . . . Császári arany . Beczés .... Napoleond’or . Orosz imperiale Porosz pénztári utalvány 00'Ezüst 136.00 147.00 98.30 £8.40 87.25 116.40 46.16 186.50 98.40 98.50 87.40 11650 46.20 16.00 5.63 6.53 16.10 5.64 5.54 9.377,9.S8lA 9.57 1.74 116,00 9.60 1.747, 116.25 Előfizetési felhívás „H 6 N“ od­ato.—d­ecemb­eri évnegyedek folyamára. Előfizetési ár: S frt 25 Isr. A „JESOIST“ szerkesztő és kiadóhivatala. Az újabb sószállitás és eladás. Kezünkben vannak a pénzü­gy­minisz­­terium által f. évi sept. 19-ik napjáról ki­adott azon föltételek, melyek „Ma­gy­arországnak Máramarosból és Erdély­­országbóli sóval ellátása, továbbá a má­­ramarosi kincstári fenyőszálfák átvétele érdekéből kitűzött versenyzési tárgyalás alkalmáva“ megállapittattak. Szorongó kebellel lapoztuk át a 6 nyo­mott ivén 30 szakaszból álló föltételeket s nem találtunk azokban mondhatni egyet sem, mely bennünket megörvendeztetni, vagy csak némileg is megnyugtatni ké­pes lett volna. Stereotyp ismétlései azok a jelenleg is fennálló „submissio“ pontjának , imitt­­amott csekély megszorításokkal vagy újabb engedményekkel. Az irány, a lé­nyeg ugyanaz, a következmények sem lehetendőek mások. Sikertelen dolognak tartjuk az e pontok miatti följajdulást, valamint a Danaidák hordójának töltöge­­tésénél hálátlanabb munkának ösmerjük azon károk részletezését, melyek az ezen föltételen­ szerint kötendő szerződésből az államra s nemzetgazdászatunkra há­ramlanak.­­ Évek óta kovácsolunk ezen folyvást forrónak, tehát hajlékonynak vélt vajon, időszakonkint nyilvánult e megye sőt az egész haza közvéleménye is e tárgy fölött, sőt a petitiók sem maradtak el.­­ És mind­ezek mit eredményeztek? az eddigi submissiót bővített uj, de semmivel sem jobb kiadás­ban. Hasztalan keressük ezen föltételekben a debreczen-szigeti vasút létesítése eseté­­ről a gondoskodást, sőt ezzel ellenkezőleg a 20~ik §, 1865. évi ápril 1­si napjától 1870. évi mártius végéig föltétlenül biztosítja a vállalkozó részére a só­ellá­tást és faanyagokat.“ Miként lehet ezt a­­ kereskedelmi minisztérium azon rendeleté­vel s a meghagyása folytán kiadott röp­­irattal összeegyeztetni, melyek szerint a debreczen-szigeti vasút a legsürgő­sebbnek jelöltetett ki ? Vagy tán nem is szükség­­ az említett két ministerium működése között öszhangzást keresni ? is Hogy a pénzügyminisztérium azon meggyőződésben volt az érdekelt föltéte­lek szerkesztésekor, miszerint a debre­­czen-szigeti vasút 5 év alatt sem leend kész, megtetszik már csak abból is, — minélfogva a közönséges használat s a katonai határőrvidéknek erdélyországi sóval leendő ellátása végett kötendő szer­ződésbe következő föltétel leend beiktat­va: „a szerződési viszony tartama 1865. évi ápril 1­si napjától fogva a teherszál­lításnak az épülőfélben lévő erdélyorszá­gi, Aradtól Alvinczig terjedő vasúton le­endő megkezdéséig azon megjegyzéssel állapittatik meg, minélfogva a vállalkozó köteles leend­ő szállítást a pénzügyi ha­tóság kivonatára — a vasutáni teherszál­lítás megkezdésétől számítandó hat hóna­pig vagy rövidebb ideig teljesíteni. A debreczen-szigeti vasútra vonatko­zólag ily pontnak árnyéka sincs, — pe­dig mily könnyű lett volna ily záradékot a máramarosi sószállitási föltételek közé is beékelni. Jól tudjuk, hogy ezen ék nem csak vasutat, de még egy árva moz­donyt sem teremtett volna, de minden­esetre nagy vigasztalás leend vala az ezen egész nagy vidék vasútért esengő népé­nek — s erős czáfolatul szolgáland vala azon hitetleneknek, kik nem alap nélkül állítják, hogy a kereskedelmi miniszté­rium vasúti tervei a pénzügyministerium­­­nál teljesen ignoráltatnak. Azonban hogy ez így és nem máskép történt, sajnosnak, de természetesnek ta­láljuk, mert ha a vasút már ezen föltéte­lekben kilátásba helyeztetik vala, úgy az October végére benyújtandó offfertekből sokkal kevesebb haszon ígér­keznék a pé­nzü­gyministerium részére. Hasztalan keressük továbbá ezen fölté­telek között a máramarosi erdőbirtoko­sokról és fakereskedőkrőli gondoskodást, sőt ezzel ellenkezőleg a feltételek 19-dik §-a kötelessége kd teszi a vállalkozónak, hogy minden szálfát, a takaráshoz szük­séges vagy bárminő más faanyagot a bocskói és bástyaházi kincstári szállító hivataloktól vegyen és csak azon esetben leend jogosítva másokhoz fordulni, ha a kincstári fakészlet az illető évre kivetett sónak leszállítására elegendő nem volna.“ Ez tisztán, kézzelfoghatólag igazolja, miszerint a kincstár a só-egyedáruságon kívül még a máramaros megyei fakeres­kedést is monopolizálni kívánja. Mennyiben fogják a kincstári erdősé­gek ezen roppant szükségletet és meddig fedezhetni? fürkészni nem kivánjuk,csak arra figyelmeztetjük a pénzügyminiszté­rium illető közegeit, miszerint: az ily gazdálkodás roppant előnyöket nyújt ugyan e pillanatban, de a nem messzi jövőben már buján fognak fölsar­­jazni a romlásnak, veszteségnek csírái, mert az ily gazdálkodás tönkre juttatja a máramarosi erdő­birtokosokat, kik fáik­kal az alföldi piaczokról már csak azért is végleg leszorittatnak, mert a só­ leszálli­­tással mondhatni ingyen lejutott fákkal nem versenyezhetnek; az ily gazdálkodás, habár nem is rög­tön, de fokonkint fosztja meg az államot az adóalap egyik jelentékeny ágától s lehetlenné teszi az adó lerovását, — szólal az ily gazdálkodás a bevételek pilla­natnyi fölfokozására elég jó, — de a nem­­zetgazdászat s az állam jövője szempont­jából, hitünk szerint, szerfölött lesz. A máramarosi erdőbirtokosok csak egyet kértek : adassák nekik bizonyos mennyiségű só, leszállítás végett, hogy fáikat értékesíthessék, — miután vasút, gyáripar, vállalat, szóval pénz hiányában a szállítás többi tárgyaival még most nem igen rendelkezhetnek, vagy ha ez a ke­zelés érdekéből teljesíthető nem volna, kötelezve, vagy legalább jogosítva le­gyen a vállalkozó tólök is fát vásá­rolni.“ Ezen egyszerű, ha a megyei erdőbir­tokosokra nézve életkérdés, a 19. § ban találta megoldását!! Óhajtottuk, hogy a sóellátási társulat­nak a szerződés felmondassék. Meg­történt. Nyilvános tárgyalást s uj versenyt sür­gettünk, hogy a hazai vállalkozók is részt­­vehessenek a vállalatban ! Teljesülésbe ment. Úgy de a feltételek úgy állítvák össze, miként csak dús pénzemberek, csak mil­liomos bankárok léphetnek a sorompóba; a föltételek úgy állitvák össze, hogy mindaz, mi sérelmünkre volt és van, in statu quo maradjon, mig a mi uj kérve volt, meghallgatást ne nyerjen, szóval: „adtál uram esőt,de nincs köszönet benne!“ És ez öt egész évig marad igy válto­zatlanul ! Igaz, hogy sok függ a vállalkozótól, annak jótékony szellemétől, humanitásá­tól. — í­gy dús vállalkozó, kinél a keres­kedővel az ember is karöltve jár, ki az anyagi haszon mellett a szellemi vívmá­nyokról sem feledkezik meg, csakhamar jólétet varázsolhatna koldus népünk kö­zé, szép lendületet adhatna az iparnak, kereskedésnek, szóval: vetni is fogna, nem csupán aratni, vagy épen letarolni. Adjon az ég nekünk ily vállalkozót, hogy legalább megédesittessék a keserű, s a föltételeknek némileg falánkja vé­tessék. És mindezek mellett ne óhajtsuk-e mi elkü­lönzését annak, a­mi el­­kü­lönzendő, és ne kivánjuk-e a dolgokat visszavezetni azon me­derbe, melyből egyedül ered számunkra megnyugvás és üdv? Várady G­ábor: Második évfolyam, A magyar földhitelintézet. (A n­­agy földhitelintézet s a válts­ágügy.) (Folytatás.) Az intézetre nézve lényeges feltételek a kö­vetkezők : a) hogy a társulat felol­d­hatlan marad mind­addig, a­míg az intézettől kölcsön veendő ös­­­szeg teljesen le nem törlesztetik (1-ső pont); b) hogy a társulat 3 vagy 5 tagból álló kép­viseletet alkosson (2-ik pont); c) hogy a képviselők feltétlenül feljogosíthas­­sanak a volt földesurral pótszerződésre lépni; azzal egyetértőleg megállapítani a váltságtarto­­zás összegét s a kiállítandó értékpapírok faját és árfolyamát; továbbá kieszközölni, hogy az intézet biztosítására szolgálandó jelzálogokra nézve a telekkönyv mellett egy külön nyilván­tartási is nyittassák ; úgyszintén a Magyar Föld­hitelintézettel a kölcsönügyletet a társulat ne­vében megkötni; a kölcsönről kiállítandó köte­lezvényt jogérvényesen aláírni,azt bekebleztetni; a kölcsönt felvenni s illetőleg azt a volt földesur részére utalványozni; a beszedett évi járadé­kokat az intézethez beszolgáltatni; szóval, a kölcsönügylet létrehozása s a kölcsön szabály­­szerű törlesztése körül szükséges teendőket a társulat nevében megtenni (3-ik pont a. b. c.); d) hogy különösen kijelöltessék egy tag, a ki a Magyar Földhitelintézet tagságával járó jogokat a társulat nevében gyakorolja, s a ki a társulatot az intézet irányában per­ és vég­rehajtás esetében képviselje 14-ik pont utolsó része;) e) az 6-ik pont első része, a­melyben a társu­lat tagjai a Magyar Földhitelintézet irányában egyetemleges felelősséget vállalnak magukra, s az intézetet feljogosítják, hogy fizetési hanyag­ság esetében a végrehajtást akár az összes tár­sulat, akár pedig annak egyes tagjai ellen, to­vábbá a jelzálogul lekötött összes birtokra,vagy annak egyes részeire intézhesse; f) a 7-ik pont azon része, a­mely a társulat pénztárnokának kötelességül teszi, az intézetet illető járadékokat, a fizetési határnap előtt há­rom nappal, az intézet központi pénztárába be­küldeni ; g) a 10-ik pont végső része, a­melyben ki­mondtu­k, hogy a társulat s a képviselők vagy a társulati pénztárnok közt fenforgó viszály, a volt földesúr vagy a Magyar Földhitelintézet jogait, s a társulatnak a képviselők által azok irányában elvállalt kötelezettségeit nem érint­heti, hanem a társulat netaláni kártalanítási ke­resete csak a képviselők s a pénztárnok ellen intézhető; h) hogy az intézet részére lekötendő s a kü­lön nyilvántartási ívre átvezetendő jelzálogok egyenként pontosan megneveztessenek (11 -ik pont); i) hogy a társszerződés a netaláni árvák vagy gondnokság alattiak részéről az illető gyámhatóság által megerősittessék (14-ik pont); j) hogy a társszerződés az előirt minta sze­rint hitelesíttessék. Ellenben az, hogy a társulat képviselői hány tagból álljanak ? ezek helye üresedés esetében miként töltessék be ? a pénztárnok a társulat közgyűlésén vagy pedig a képviselők által csak ezeknek saját felelősségére legyen-e választan­dó ? a társulati tagok jogai miként biztosíttas­sanak a képviselők s a pénztárnok hanyagsága vagy visszaélései ellen ? stb. mindezeket az in­tézet nyílt kérdésekül hagyja fenn, amelyeket a társulat tagjai a fenforgó körülmények kí­vánalmai szerint oldhatnak meg. Van azonban a társszerződésben egy pont (6 dik), a­melyet az intézet nem tűz ki ugyan lényeges feltételül, de a­melyet a váltságköte­­lezetteknek, saját érdekükben, nem bír eléggé ajánlani, s ez az , hogy tartalékalapról gon­doskodjanak. Ily tartalékalap a legbiztosb óv­szer az egyes tagok fizetési hanyagsága vagy rendkívüli elemi csapások esetében a végrehaj­tás kártékony következményei ellen , s azonkí­vül a társulat feloszlásakor egy községi kórház vagy a község vagyontalan árvái javára, vagy egyéb jótékony czélokra szolgálhatna alapít­­ványul, a mel­lyel a jelen nemzedék az utókor tartós hálájára szerezne érdemet. Ennél szebb emléket nem állíthatnának ama kornak, a mely őket és a földet, a melyből élnek, szabaddá tette. Szintoly kevéssé ragaszkodik az igazgatóság ahhoz, hogy az említett tartalékalap az intézet fizetési utalványaiban tétessék gyümölcsözővé. Mindamellett nem mulaszthatja el felemlíteni, hogy az elhelyezés eme módját mind a társu­lati, mind pedig közérdekek leginkább javasol­ják. Ugyanis e tartalékalap hivatása az lévén, hogy fizetési hanyagság va­y képtelenség ese­teiben az intézet abból kielégítést nyerhessen, a­nélkül, hogy kénytelen legyen a társulat ellen végrehajtási eljárást indítanija kielégítés ily ese­tekben minden fáradalom, utánjárás és költség nélkül, a társulati képviselők egyszerű utalvá­nyozása által megtörténhetnek, míg ha a tarta­lékalap egyeseknél volna elhelyezve, a behajtás nehézségei és késedelmessége gyakran az egész tartalékalap czélját meghiusitná. Továbbá az intézet fizetési utalványai, a mellett hogy 5 °/o-os kamatot hoznak, s így ugyanannyit jövedelmez­nek, mint a takarékpénztári betétesek, azon előn­nyel is bírnak, hogy bármikor a lejárat előtt is készpénzzel beváltatnak, s igy a társu­lat arról, ha körülményei úgy kivánnak, min­den pillanatban szabadon rendelkezhetnek. De eltekintve ezen magán­előnyöktől, kell, hogy a magyar népben elvégre a közérdek érzete is felébredjen, s belássa, hogy valamint egyéb vál­lalatok sikere is az erő őszo­ntosításától függ, úgy a Magyar Földhitelintézet is csak akkor lesz képes hivatását helyesen betölteni, ha azt egybeforrt erővel az összes hazai pénzforgalom gyupontjává tes­szük , a­hol minden egyesnek nélkülözhető fillére biztos és gyümölcsöző elhe­lyezést talál, s viszont minden egyes, kellő fe­­dezet mellett, olcsó és bizonyos segélyt nyer­het. Ez intézet hatalmas lüktetése nemcsak nem ártana a vidéki pénzintézetek forgalmának, de sőt annak nagyobb lendületet kölcsönözne, a­mennyiben mintegy tartalék medenczét képezne, a­melyből az összes pénz­orgalom egyes erei biztos és könnyű táplálékot meríthetnének. A­mi a társszerződés 11-ik pontját illeti, a­mely az intézet biztosítására lekötendő jelzá­logokról szól, erre nézve az igazgatóság az aláb­­­bi D) alatti rovatban, a­hol azok telekkönyve­zéséről lesz szó, fogja észrevételeit elmondani: B) Pótszerződés a volt földesur s a válts­ág­kötelezettek társulata k­ö­z­t. A volt földesur s a váltságkötelezettek tár­sulata közt kötendő pótszerződés czélja az­­­) hogy mind a volt földesúr, mind a váltság­kötelezettek társulatának képviselői kölcsönö­sen kijelentsék, miszerint a Magyar Földhitelin­tézet közvetítését elfogadják; hogy a volt föl­desur kötelezze magát a váltságtartozás tőke- és kamathátralékai fejében az intézet értékpa­pírjait elfogadni; — a társulat pedig e czélból a kölcsönügyletet az intézetnél mielőbb létre­hozni ; 2) hogy kölcsönös beleegyezésük által meg­­állapittassék: a volt földesur kielégítése minő értékpapírokban történjék ? 3) hogy megállapítsák az illető értékpapírok árfolyamát, a­mely szerint azok értéke a föl­desur irányában számítandó legyen. Folytatása a 4-dik oldalon.

Next