A Hon, 1864. október (2. évfolyam, 224-249. szám)
1864-10-20 / 240. szám
240 ik sz. Csütörtök, October 20. Előfizetési díj : P sz&n kükve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra...............................1 fit 75 kr. 3 hónapra....................................5 fit 25 — ti hónapra....................................10 frt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban, megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik leküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7- lile szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország út 1- ik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint Beigtatási díj * 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Csrcashajób. xneuetren.de. Lefelé: 8* oabel-Peetre 64 órakor reggel. I*d:itf Öl-Mohácsra 6 órakor reggel. isit- Eszék- Zimony. Hétfőn, szerdán, szombaton 66,r ?est -Benetantinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó. r. közöns. hajó szerdán 6 ó. r. i&íjbh ny Kocsi antinápoly csütörtökön viradatkor. názsás- Konstantinápoly gyorshajó kedden és szombaton 8% ó. reg., közönséges hajó csütörtökön d e örft óra-Konstantinápoly pénteken délben. P öt felé : ?sbí -Bács 6 órakor estve. Bohács-Test 8 ó. estve. Zimony-Eszék-Pest hétfőn, szerdán, szomb 2 ó. reg. its 80 b e-Pest pénteken reggel. ^al&oz-Pest gyorsh. pént. 10 ó. r., közöns. hajó hétfőn áss gea-Zimony szerdán reggel. Kibony-Szegtre vasárnap délelőtt. Zdk-Zimony hétfőn és csütörtökön reggel. Mosooy-Sziszek vasárnap és csütörtökön délben. tegrád-Eszék szombaton 2 ó. d. u. Észtk-Légián kedden 6 órakor reggel. P.-Ladány ind.—1.45 d. 12.86 e. Szolnok —4.44 d.u.4.43 r. Czegléd érkez. •— 5.41 e. 6.64 r Püspök-Ladényről Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.63 d.u. M. Várad indul . . 10,6 d. e-N. Várad érkez. 4.38 „P. Ladány érk. . . 12.48 déli Füspök-Fadényról Bebreczenbe, Eiskolczre Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20é. Kassa indul 6.21 r. ld.e- Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Becsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. h. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra , Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel.____________________________ Fehérv. ind. 8.43 r. N.Kanisa B 1.53 d.10.10 est. Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg. Pragerh. ind. 9.80 d. e. 10.56 e. N.Kanisa 1.19 d. u. 5.22 r. Fehérv. érk. 5.59 „ — — Fragerhof, Gratis viraza. Pragerhof ind.6.54 d.u. 5.89 r.iGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Gratz érk.8.45 est. 8.34 B|Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Pragerhof, Nabresina, Tiest, Velenoze és vissza. Velencze ind 11.— e> n. é J^agerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. “^einbruck „ 11.63 e. 11.38 . ^abresina „ 7.37 r. 7.32 e. Trieszt B 8.20 „ 2.15 „ Nabresina B 8.8 „ 9.50 B Velencze „ 3.6 d. u. 8.— r. Stein,britekről, Zágrábba és vissza. Sziszek indul 6.30 érkez. 8. 1 Zágráb indul 8.16 „ Steinbrück érkez. 10.50 d. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Bécs indul 7.— „ 5.26 B.-Ujhelyi. 9.10 d. e. 7.86 Soprony érk. 10.83 „ 8.68 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. [Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. [Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. n. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u. Szered ind. 5.30 r. 2.10 d.u. Bazin„ 8.41„ 18.41 d. 6.67 „ N.Sz.B10 8b„2.20 d.u.8.50 est. Szer. é.11.86 d. e.-----9.61 e. N.-S*om. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.80 r.8 d. u.5 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.80e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font; 10 kr, kisebb 5 kr. Pest . . . Czegléd . . reggel 8— este. d. e. 10.49 este. délb. 12.61 éjjel d. u. 1.48 éjjel, d. u. 3.05 éjj d. u. 5.27 éjjel. reg. Buda SzFek. 1 d. u. este Steinbrück ind. 4.26 d. n. érkéz. 6.69 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.46 B Soprony ind. 5.50 r. 2.— d. B.-Ujhely B 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 Nabresina B 5.56 d. U 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Nabresina B 7.46 n 7.48 B SteinbrückB 3.12 é. 3.12 d. u. Pragerhof érk. 5.89 r. 3.45 , reg. 8 Pesti börze, October 19-éo. Bécef börze October 18-án. 80 9)I»ti „ -áug. » it Jan. i>2.1.2. 1, Adott ár 78.30 69.75 17.50 152.50 147.25147.76 üabona-árali Alsó Huszriai mérő szerint. Pest, October 19 én. Súly, iont szerint Busa bánsági . . . „ tűz a melléki és pesti „ fehérmegyei . , „ bácskai . . Boss................................ írása sörnek való . . . „ takarmánynak , faí>................................... KukoHcza...................... Kfiíea.............................. Hab................................ SSepcas..................... 86—^8 89-91 86—87 85—£6 78—80 69—71 66—68 46—18 Legalant Légin agasb ár oszt. árt. 3.80—3.40 2.60—2.70 2.55—2.65 1.85-2.05 2.-—2.10 1.15-1.20 1.20—1.30 3.0(-3.10 1.4C—1.50 3.60-3.76 5.00—6.00 rO <0 ja a o ka Pest ind. 9.55 Észt. „ 12.14. É.Ujv.„ 1.50. Torn. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bécs drk.6.33. Eközte Hl vasúti — men Pestről Bécsbe és vissza. d. e. 9.30 este. délbe 11.48 é. d. u. 1.03 éjjel, d. u. 1.51 éjjel, d. u. 4.08 éjjel, este 6— reg. Pestről Czeglédre és vissza. . . . 6.25. reg.l Czegléd . . . . . 9.07. reg.Pest . . . . Bécs vnd. 7.45. Pozs. „ 10.24. Rom. „ 12.12. Ers. „ 1.20. Észt. „ 2.28. Pest érk.4.37. 6.31 est- 8.37 est-Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged [ 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.55. d. e. Baziás ind. ■— 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.82 este. Szeged ind. — 2.25 éjsz. 12.15.d.u. Czegléd érk.—6.29. reg. 6.31 est. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul Csaba „ Arad érkez. Arad indul . . Csaba . . . Czegléd érkező . Czeglédről Füspök-Ladányra és vissza. . . 9.42 r. . 3.21 d. u. . 5.27 dél u. 9.30 d. e. 12.6 dél. 6.33 este. Czegléd : indul Szolnok I . , P.Ladány érkéz. . 9.27 r. . 10.27 r. .1.20 d. u. Debreczcn Tokaj „ Miskolcz „ Kassa érkéz. 3.— „ 3 47 r. 5.25 „ 8.5 r. 7.24 e. 11.8 d:e. 9.66 e. 2.49 d. u. Miskolcz „ 7.52 r.8.2d.u. Tokaj „ 9.63 r. &.36u. Debreczen „ 12.12 d,10.29e. P. Ladány érk. 1.45d.u. 12.56 é. 3 ü é s e k t e k — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. ind. 6.80 r. 5.15 érk. 8.33 „ 7.20 Szőny ind. 9.50 d.e. „ 1.80 d.e. Győr „ 3.11 d.u. 5.35 Bruck „ 5.28 „ 7.64 Bées érkéz. 7.— este 9.27 » d. u, Bécs: Bruck „ ind. 7.45 r. 5.20 est- 9.21 d.e. 6.64 » Győr u 11.38 B 9.6 „ Szőny „ 12.57 dél.— érk. 4.15 dél.------bz.-reh. ind 5 69 b 710 r. Buda; érk. 8.2 est. 9.14 d. e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. A befise- Utolsó jövedeltett öbsz. frt mi összeg, frt kr — —•— — _ — 500 50 50 60 100— — 26— 40— — 525 82 127, 1055 500 116— 200 25— 300 38— 200 24— 1006 90 1000—Értékállás. Adott ár Tartott ár 6 7»%-os magyar záloglevél . . . 6%-os jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény „ takarékpénztár „ budai B B ó-budai „ „ Pestbudai lánczhid „ „ alagút ff Pesti hengermalom „ Kereskedelmi kamra épület B Magy. biztositó társaság n Pannónia viszonbizt. társ. B Sz. István kőszénbánya „ Pannónia gőzmalom „ 85.25 85.76 __ 100 627 035 1040 1050 420— 75 80 370 375 58 60 975 1000 840 850 570— 285— 165 165 1200 1215 100 ftos Államadósság: 6%-os nem. köles. 100 frtos 50/°-es Metalliques „ Comprentpapir 15 Jan. 1889. évi teljes „ Sept. „ „ ötödr. 1854. „ teljes 1860. „ „ „ „ ötödr. 1864. sorsj. Az ausztriai bank záloglevelei 50/C-es 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelezvények. 5 ° C-es magyarorsz. 100 frtos horvát erdélyi Sorsjegyek hez. n Tartott ár 78.40 69.90 » » Hitelintézeti Dunagőzhajózási „ Trieszti „ Eszterházy hg Salm „ Pálffy Clary St. Genoie Budai Windisehgrütz Waldstein Keglevich 40 Apr. Juli Jun. 1. Jun. 15. Jul. 16. Mart. 15. 40 Mart. » Aug. „ Jun. Dec. Jul. Máj. 20 30. 1. 16. 1 15. 1. 87.75 92.20 94.60 84.20 102.60 93.60 74.00 85.25 Elsőbbségi kötvények: 2 sztr. Lloyd Hamvaspályi 275 frank 18,001Lomb.-velenczei 105 ftos 153.00 Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény Al.austr.esc. bank 500 Lloyd 523 Dunagőzhajózás I.esti lánczhid „ szaki vasút 205.50 frtos ■llam „ 500 frank Déli „ 350 Nyugati „ 210 Tiszai „ 200 88.25 S5.30 84.80 84.80 103.00 93.76 76.00 100.— 85.75 73.50 78.75 70.26 126.40 83.50 103.50 97.00 29.50 24.00 24.00 24.25 24.00 18.26 16 25 12.75 73 74 70. 125. 84, 104, 98, 30, 24, 24, 24, 24, 18, 16 18 70 26 ,75 60 ,00 ,50 ,00 .00 ,50 .60 75 60 76 75 Adott ár 91.00 115.00 116.00 Tartott ár 92.00 115.50 115.50 178.90 773.00 603.00 179.00 774.00 605.00 230.00 232.00 447.00 448.00 860.00 183.70 188.90 865.00 2017,201.78 238.00 239.00 Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.87i7o Frankf. ,0'95. 405. ,0 Hamburg 100 bankmark 4 '/17, London 10 ft sterling 3 °/0 Páris 100 frank 47o Pénznemek Korona . . . Császári arany . Beczés .... Napoleond’or . Orosz imperiale Porosz pénztári utalvány 00'Ezüst 136.00 147.00 98.30 £8.40 87.25 116.40 46.16 186.50 98.40 98.50 87.40 11650 46.20 16.00 5.63 6.53 16.10 5.64 5.54 9.377,9.S8lA 9.57 1.74 116,00 9.60 1.747, 116.25 Előfizetési felhívás „H 6 N“ odato.—decemberi évnegyedek folyamára. Előfizetési ár: S frt 25 Isr. A „JESOIST“ szerkesztő és kiadóhivatala. Az újabb sószállitás és eladás. Kezünkben vannak a pénzügyminiszterium által f. évi sept. 19-ik napjáról kiadott azon föltételek, melyek „Magyarországnak Máramarosból és Erdélyországbóli sóval ellátása, továbbá a máramarosi kincstári fenyőszálfák átvétele érdekéből kitűzött versenyzési tárgyalás alkalmáva“ megállapittattak. Szorongó kebellel lapoztuk át a 6 nyomott ivén 30 szakaszból álló föltételeket s nem találtunk azokban mondhatni egyet sem, mely bennünket megörvendeztetni, vagy csak némileg is megnyugtatni képes lett volna. Stereotyp ismétlései azok a jelenleg is fennálló „submissio“ pontjának , imittamott csekély megszorításokkal vagy újabb engedményekkel. Az irány, a lényeg ugyanaz, a következmények sem lehetendőek mások. Sikertelen dolognak tartjuk az e pontok miatti följajdulást, valamint a Danaidák hordójának töltögetésénél hálátlanabb munkának ösmerjük azon károk részletezését, melyek az ezen föltételen szerint kötendő szerződésből az államra s nemzetgazdászatunkra háramlanak. Évek óta kovácsolunk ezen folyvást forrónak, tehát hajlékonynak vélt vajon, időszakonkint nyilvánult e megye sőt az egész haza közvéleménye is e tárgy fölött, sőt a petitiók sem maradtak el. És mindezek mit eredményeztek? az eddigi submissiót bővített uj, de semmivel sem jobb kiadásban. Hasztalan keressük ezen föltételekben a debreczen-szigeti vasút létesítése esetéről a gondoskodást, sőt ezzel ellenkezőleg a 20~ik §, 1865. évi ápril 1si napjától 1870. évi mártius végéig föltétlenül biztosítja a vállalkozó részére a sóellátást és faanyagokat.“ Miként lehet ezt a kereskedelmi minisztérium azon rendeletével s a meghagyása folytán kiadott röpirattal összeegyeztetni, melyek szerint a debreczen-szigeti vasút a legsürgősebbnek jelöltetett ki ? Vagy tán nem is szükség az említett két ministerium működése között öszhangzást keresni ? is Hogy a pénzügyminisztérium azon meggyőződésben volt az érdekelt föltételek szerkesztésekor, miszerint a debreczen-szigeti vasút 5 év alatt sem leend kész, megtetszik már csak abból is, — minélfogva a közönséges használat s a katonai határőrvidéknek erdélyországi sóval leendő ellátása végett kötendő szerződésbe következő föltétel leend beiktatva: „a szerződési viszony tartama 1865. évi ápril 1si napjától fogva a teherszállításnak az épülőfélben lévő erdélyországi, Aradtól Alvinczig terjedő vasúton leendő megkezdéséig azon megjegyzéssel állapittatik meg, minélfogva a vállalkozó köteles leendő szállítást a pénzügyi hatóság kivonatára — a vasutáni teherszállítás megkezdésétől számítandó hat hónapig vagy rövidebb ideig teljesíteni. A debreczen-szigeti vasútra vonatkozólag ily pontnak árnyéka sincs, — pedig mily könnyű lett volna ily záradékot a máramarosi sószállitási föltételek közé is beékelni. Jól tudjuk, hogy ezen ék nem csak vasutat, de még egy árva mozdonyt sem teremtett volna, de mindenesetre nagy vigasztalás leend vala az ezen egész nagy vidék vasútért esengő népének — s erős czáfolatul szolgáland vala azon hitetleneknek, kik nem alap nélkül állítják, hogy a kereskedelmi minisztérium vasúti tervei a pénzügyministeriumnál teljesen ignoráltatnak. Azonban hogy ez így és nem máskép történt, sajnosnak, de természetesnek találjuk, mert ha a vasút már ezen föltételekben kilátásba helyeztetik vala, úgy az October végére benyújtandó offfertekből sokkal kevesebb haszon ígérkeznék a pénzügyministerium részére. Hasztalan keressük továbbá ezen föltételek között a máramarosi erdőbirtokosokról és fakereskedőkrőli gondoskodást, sőt ezzel ellenkezőleg a feltételek 19-dik §-a kötelessége kd teszi a vállalkozónak, hogy minden szálfát, a takaráshoz szükséges vagy bárminő más faanyagot a bocskói és bástyaházi kincstári szállító hivataloktól vegyen és csak azon esetben leend jogosítva másokhoz fordulni, ha a kincstári fakészlet az illető évre kivetett sónak leszállítására elegendő nem volna.“ Ez tisztán, kézzelfoghatólag igazolja, miszerint a kincstár a só-egyedáruságon kívül még a máramaros megyei fakereskedést is monopolizálni kívánja. Mennyiben fogják a kincstári erdőségek ezen roppant szükségletet és meddig fedezhetni? fürkészni nem kivánjuk,csak arra figyelmeztetjük a pénzügyminisztérium illető közegeit, miszerint: az ily gazdálkodás roppant előnyöket nyújt ugyan e pillanatban, de a nem messzi jövőben már buján fognak fölsarjazni a romlásnak, veszteségnek csírái, mert az ily gazdálkodás tönkre juttatja a máramarosi erdőbirtokosokat, kik fáikkal az alföldi piaczokról már csak azért is végleg leszorittatnak, mert a só leszállitással mondhatni ingyen lejutott fákkal nem versenyezhetnek; az ily gazdálkodás, habár nem is rögtön, de fokonkint fosztja meg az államot az adóalap egyik jelentékeny ágától s lehetlenné teszi az adó lerovását, — szólal az ily gazdálkodás a bevételek pillanatnyi fölfokozására elég jó, — de a nemzetgazdászat s az állam jövője szempontjából, hitünk szerint, szerfölött lesz. A máramarosi erdőbirtokosok csak egyet kértek : adassák nekik bizonyos mennyiségű só, leszállítás végett, hogy fáikat értékesíthessék, — miután vasút, gyáripar, vállalat, szóval pénz hiányában a szállítás többi tárgyaival még most nem igen rendelkezhetnek, vagy ha ez a kezelés érdekéből teljesíthető nem volna, kötelezve, vagy legalább jogosítva legyen a vállalkozó tólök is fát vásárolni.“ Ezen egyszerű, ha a megyei erdőbirtokosokra nézve életkérdés, a 19. § ban találta megoldását!! Óhajtottuk, hogy a sóellátási társulatnak a szerződés felmondassék. Megtörtént. Nyilvános tárgyalást s uj versenyt sürgettünk, hogy a hazai vállalkozók is résztvehessenek a vállalatban ! Teljesülésbe ment. Úgy de a feltételek úgy állítvák össze, miként csak dús pénzemberek, csak milliomos bankárok léphetnek a sorompóba; a föltételek úgy állitvák össze, hogy mindaz, mi sérelmünkre volt és van, in statu quo maradjon, mig a mi uj kérve volt, meghallgatást ne nyerjen, szóval: „adtál uram esőt,de nincs köszönet benne!“ És ez öt egész évig marad igy változatlanul ! Igaz, hogy sok függ a vállalkozótól, annak jótékony szellemétől, humanitásától. — így dús vállalkozó, kinél a kereskedővel az ember is karöltve jár, ki az anyagi haszon mellett a szellemi vívmányokról sem feledkezik meg, csakhamar jólétet varázsolhatna koldus népünk közé, szép lendületet adhatna az iparnak, kereskedésnek, szóval: vetni is fogna, nem csupán aratni, vagy épen letarolni. Adjon az ég nekünk ily vállalkozót, hogy legalább megédesittessék a keserű, s a föltételeknek némileg falánkja vétessék. És mindezek mellett ne óhajtsuk-e mi elkülönzését annak, ami elkülönzendő, és ne kivánjuk-e a dolgokat visszavezetni azon mederbe, melyből egyedül ered számunkra megnyugvás és üdv? Várady Gábor: Második évfolyam, A magyar földhitelintézet. (A nagy földhitelintézet s a váltságügy.) (Folytatás.) Az intézetre nézve lényeges feltételek a következők : a) hogy a társulat feloldhatlan marad mindaddig, amíg az intézettől kölcsön veendő összeg teljesen le nem törlesztetik (1-ső pont); b) hogy a társulat 3 vagy 5 tagból álló képviseletet alkosson (2-ik pont); c) hogy a képviselők feltétlenül feljogosíthassanak a volt földesurral pótszerződésre lépni; azzal egyetértőleg megállapítani a váltságtartozás összegét s a kiállítandó értékpapírok faját és árfolyamát; továbbá kieszközölni, hogy az intézet biztosítására szolgálandó jelzálogokra nézve a telekkönyv mellett egy külön nyilvántartási is nyittassák ; úgyszintén a Magyar Földhitelintézettel a kölcsönügyletet a társulat nevében megkötni; a kölcsönről kiállítandó kötelezvényt jogérvényesen aláírni,azt bekebleztetni; a kölcsönt felvenni s illetőleg azt a volt földesur részére utalványozni; a beszedett évi járadékokat az intézethez beszolgáltatni; szóval, a kölcsönügylet létrehozása s a kölcsön szabályszerű törlesztése körül szükséges teendőket a társulat nevében megtenni (3-ik pont a. b. c.); d) hogy különösen kijelöltessék egy tag, a ki a Magyar Földhitelintézet tagságával járó jogokat a társulat nevében gyakorolja, s a ki a társulatot az intézet irányában per és végrehajtás esetében képviselje 14-ik pont utolsó része;) e) az 6-ik pont első része, amelyben a társulat tagjai a Magyar Földhitelintézet irányában egyetemleges felelősséget vállalnak magukra, s az intézetet feljogosítják, hogy fizetési hanyagság esetében a végrehajtást akár az összes társulat, akár pedig annak egyes tagjai ellen, továbbá a jelzálogul lekötött összes birtokra,vagy annak egyes részeire intézhesse; f) a 7-ik pont azon része, amely a társulat pénztárnokának kötelességül teszi, az intézetet illető járadékokat, a fizetési határnap előtt három nappal, az intézet központi pénztárába beküldeni ; g) a 10-ik pont végső része, amelyben kimondtuk, hogy a társulat s a képviselők vagy a társulati pénztárnok közt fenforgó viszály, a volt földesúr vagy a Magyar Földhitelintézet jogait, s a társulatnak a képviselők által azok irányában elvállalt kötelezettségeit nem érintheti, hanem a társulat netaláni kártalanítási keresete csak a képviselők s a pénztárnok ellen intézhető; h) hogy az intézet részére lekötendő s a külön nyilvántartási ívre átvezetendő jelzálogok egyenként pontosan megneveztessenek (11 -ik pont); i) hogy a társszerződés a netaláni árvák vagy gondnokság alattiak részéről az illető gyámhatóság által megerősittessék (14-ik pont); j) hogy a társszerződés az előirt minta szerint hitelesíttessék. Ellenben az, hogy a társulat képviselői hány tagból álljanak ? ezek helye üresedés esetében miként töltessék be ? a pénztárnok a társulat közgyűlésén vagy pedig a képviselők által csak ezeknek saját felelősségére legyen-e választandó ? a társulati tagok jogai miként biztosíttassanak a képviselők s a pénztárnok hanyagsága vagy visszaélései ellen ? stb. mindezeket az intézet nyílt kérdésekül hagyja fenn, amelyeket a társulat tagjai a fenforgó körülmények kívánalmai szerint oldhatnak meg. Van azonban a társszerződésben egy pont (6 dik), amelyet az intézet nem tűz ki ugyan lényeges feltételül, de amelyet a váltságkötelezetteknek, saját érdekükben, nem bír eléggé ajánlani, s ez az , hogy tartalékalapról gondoskodjanak. Ily tartalékalap a legbiztosb óvszer az egyes tagok fizetési hanyagsága vagy rendkívüli elemi csapások esetében a végrehajtás kártékony következményei ellen , s azonkívül a társulat feloszlásakor egy községi kórház vagy a község vagyontalan árvái javára, vagy egyéb jótékony czélokra szolgálhatna alapítványul, a mellyel a jelen nemzedék az utókor tartós hálájára szerezne érdemet. Ennél szebb emléket nem állíthatnának ama kornak, a mely őket és a földet, a melyből élnek, szabaddá tette. Szintoly kevéssé ragaszkodik az igazgatóság ahhoz, hogy az említett tartalékalap az intézet fizetési utalványaiban tétessék gyümölcsözővé. Mindamellett nem mulaszthatja el felemlíteni, hogy az elhelyezés eme módját mind a társulati, mind pedig közérdekek leginkább javasolják. Ugyanis e tartalékalap hivatása az lévén, hogy fizetési hanyagság vay képtelenség eseteiben az intézet abból kielégítést nyerhessen, anélkül, hogy kénytelen legyen a társulat ellen végrehajtási eljárást indítanija kielégítés ily esetekben minden fáradalom, utánjárás és költség nélkül, a társulati képviselők egyszerű utalványozása által megtörténhetnek, míg ha a tartalékalap egyeseknél volna elhelyezve, a behajtás nehézségei és késedelmessége gyakran az egész tartalékalap czélját meghiusitná. Továbbá az intézet fizetési utalványai, a mellett hogy 5 °/o-os kamatot hoznak, s így ugyanannyit jövedelmeznek, mint a takarékpénztári betétesek, azon előnnyel is bírnak, hogy bármikor a lejárat előtt is készpénzzel beváltatnak, s igy a társulat arról, ha körülményei úgy kivánnak, minden pillanatban szabadon rendelkezhetnek. De eltekintve ezen magánelőnyöktől, kell, hogy a magyar népben elvégre a közérdek érzete is felébredjen, s belássa, hogy valamint egyéb vállalatok sikere is az erő őszontosításától függ, úgy a Magyar Földhitelintézet is csak akkor lesz képes hivatását helyesen betölteni, ha azt egybeforrt erővel az összes hazai pénzforgalom gyupontjává tesszük , ahol minden egyesnek nélkülözhető fillére biztos és gyümölcsöző elhelyezést talál, s viszont minden egyes, kellő fedezet mellett, olcsó és bizonyos segélyt nyerhet. Ez intézet hatalmas lüktetése nemcsak nem ártana a vidéki pénzintézetek forgalmának, de sőt annak nagyobb lendületet kölcsönözne, amennyiben mintegy tartalék medenczét képezne, amelyből az összes pénzorgalom egyes erei biztos és könnyű táplálékot meríthetnének. Ami a társszerződés 11-ik pontját illeti, amely az intézet biztosítására lekötendő jelzálogokról szól, erre nézve az igazgatóság az alábbi D) alatti rovatban, ahol azok telekkönyvezéséről lesz szó, fogja észrevételeit elmondani: B) Pótszerződés a volt földesur s a váltságkötelezettek társulata közt. A volt földesur s a váltságkötelezettek társulata közt kötendő pótszerződés czélja az) hogy mind a volt földesúr, mind a váltságkötelezettek társulatának képviselői kölcsönösen kijelentsék, miszerint a Magyar Földhitelintézet közvetítését elfogadják; hogy a volt földesur kötelezze magát a váltságtartozás tőke- és kamathátralékai fejében az intézet értékpapírjait elfogadni; — a társulat pedig e czélból a kölcsönügyletet az intézetnél mielőbb létrehozni ; 2) hogy kölcsönös beleegyezésük által megállapittassék: a volt földesur kielégítése minő értékpapírokban történjék ? 3) hogy megállapítsák az illető értékpapírok árfolyamát, amely szerint azok értéke a földesur irányában számítandó legyen. Folytatása a 4-dik oldalon.