A Hon, 1864. november (2. évfolyam, 250-274. szám)

1864-11-22 / 267. szám

267­ ik sz„ Kedd, november 22. Kiadóhivatal, Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. ^ Ki ő fizetési «1 íj r Pi­stán küld­e vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra...............................1 frt 75 kr. 3 hónapra.................................... 5 bt 25 — 6 hónapra....................................10 fit 50 — 3íirtm»!BraCT Az előfizetés az év folytán minden h­ó­napban megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik kiküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7- lik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország úti 13-ik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam, 18. Beigtatási dij : 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel.­­ Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. a gazdasági-, ipar- ,kereskedelmi és közleke­dési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bem­entetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kassa-oderbergi­­­aspálya Liptómegye jövőjét illetőleg, in. (Vege.) Liptómegye kiviteli forgalmát illetőleg, a gazdaközönség vállalkozási szellemé­nek hiányában egynehányan monopoli­­zálják, mi hasznot hajt is az illetőknek, az által az összes közönség érdeke, semmit sem nyer, csak veszít, s a közlekedési utak hiányos volta, a szállítás költsége sok oly gazdasági termelvényt értéktele­nt meg, minek tőkéje értékesítés eseté­ben százezrekre rúgna, és társasulás által a kizárólag liptói termelvények hitelét s mások feletti elsőségét megállapíthatná. •­Ennek legközelebbi következése lenne, hogy Liptó megyének kereskedelmi for­galma 2 millióról — mit e becses lapok múlt évi folyamában kimutattam — gyor­san emelkednék 4-re, s vállalkozás eseté­ben a gazdaközönség által az egész me­gye vagyonosodása gyarapodnék, a föld értéke növekednék , s a nyers termelvé­nyek kelendőbb árra rúgnának. Ilyen czikk nálunk a sajt és túró, melynek hí­rét és hitelét nem sokára egészen elve­szítjük, ha az egyedáruság tárgya mi vád, mert az ezzel kereskedő egy-két lelkiis­meretlen egyén Liptó czége alatt Zólyom, Turócz, Árva, Szepes, Nyitra megyében összevásárolt sajt és túrót bocsát áruba, mi ugyan minden inkább, csak liptói nem. Mig ellenben a jután­­os gyors köz­lekedés által a juhtenyésztő gazda vagy társulat saját czege alatt valódi túrót szol­gáltathat a közönségnek, s biztosítva lé­vén a hamisitás ellen ennek, hamar pia­­czot lelne, s a haszon a fáradság jutalma a gazdaság javára válnék. Ilyen kiviteli czikk a vászon, burgonya, méz, szesz s a hízott marha, s nem kényteleníttetnénk harmadik, negyedik kéz által juttatni áruinkat a közönség közé, de saját ma­gunk, a termelők eszközölhetvén, a ha­szon is a miénk lenne. Ha a szeszgyáros egyenes piaczot szerezhet gyártmányának, a gyors és jutányos közlekedési forgalom által nagyobb haszon mellett jobb árke­­rete leend, a gyártmány előállítására szük­séges nyers­anyagnak is, mint nálunk a burgonyának; de ha ily módon nem érté­kesíthetnénk, nyitva áll a kivitel könnyű s olcsó módja, s a mezei gazda nem kény­­szeríttethetik kárral túladni termelvényét. A felső megyék nagy mennyiségű vörös lóhermag szükségletüket mostanáig Gali­­cziából fedezték. Liptó m­egye földtani és éghajlati tekintetben leginkább alkalma­tos a lóhermag termesztésére, a­mint azt az eddigi kísérletek fényesen bizonyítot­ták, s e tekintetben nyereséges üzlete le­­hetend a pesti és bécsi piaczokon jutá­nyos szállítás mellett. Az eddig elhanya­golt nyári hizlalás a földbirtokosok részé­ről nagyobb lendületet adhatand a mezei gazdaságnak, mert ha a mostani szoká­sos bérmarha nagy tömege helyett 5 öd vagy 10-ed résznyire leszállított sa­ját marháját hizlalja a kövér havasi lege­lőkön, nemcsak megtérül a legelő elmaradt haszonbére, hanem épen oly időtájban, t. i. őszszel viheti olcsón hizlalt marháját vásárra, midőn még a szeszgyárosok a moslékolandó marhát csak beállitják hiz­lalásra, s a hízott vágómarhának ára még növekvőben van. A haszonmarha czélsze­­rűbb tartása, a tej és vajkezelés, az erdei gyümölcsök gondos szedése és szárítása, a vadak s vadbőrök szállítása, mind oly iparág, minek piacza nyílhat a közleke­dés által, s ha csak egészen el nem alszik üzleti és vállalkozási szellemünk, fölhasz­nálva azon természeti előnyöket, miket számos folyóink a gyáripar mezején nyúj­tanak, s a társaso­ás terén a gazdaságot, mint a kivitelt illetőleg előhaladást te­szünk , akkor okvetlen elmaradhatlan kö­vetkezése a leendő kassa-oderbergi vo­nalnak megyénkre nézve: — a szelle­mi emelkedettség s az anyagi vagyono­­sodás, mint egyesült feltétele a közmive­­lődésnek. Hass, alkoss, gyarapits, s a haza fény­re derül! Majláth Béla. zakra kölcsönt ad. Kiterjeszti ezt földbirtokokra is, azonban csak az érték feléig. Ez uj üzletág mindenesetre szép jövedelmet ígér, s ez okozza a bank részvényeinek újabb áremelkedését. A f. hó 30-án megtartandó közgyűlés fog e tekin­tetben véglegesen határozni, s óhajtjuk, hogy ke­dvezőleg határozzon, miután a pesti és budai takarékpénztárak úgy sem bírják már a nagy számmal folyamodókat a szükséges kölcsönök­kel ellátni. Az első magyar biztosító társaság részvényei közül kelt el egynéhány 59 7 y2 forin­ton. A Pannónia viszontbiztosító társulat részvényei 305—310 frt közt maradtak. A takarékpénztárak részvényei meg­tartották árukat, noha forgalom nélkül. A Pannonia gőzmalom részvényeinek első kibocsátványa 1200—1215, a második ki­­bocsátvány pedig, melyre 800 frt befizetés tör­tént, 935—940 frt közt jegyeztetett. A József-hengermalom részvényei kö­zül szintén adatott el néhány 1000 frton. Ritkaságképen az alagút részvényeinek is volt némi forgalmuk, azonban igen csekély ár mellett, t. i. 63 fton. A többi papírok, szilárd árjegyzés mellett, forgalom nélkül maradtak. V“ --------------­A magyar értékpapírok árkerete. Fest, nov. 20. A lefolyt héten a forgalom kissé élénkebb volt, azonban ez, a kereskedelmi bank részvényeit kivéve, áremelkedést nem idé­zett elő. A kereskedelmi bank ugyanis leg­újabban azt határozta, hogy pesti, valamint vi­déki nagyobb városokban fekvő jövedelmes há­­ z hegyaljai borm­űvelő egyesület. A hegyaljai bor­mivelő egyesület részéről 1864. év oct. 30-án nagyságos Draveczky Alajos egyesületi alelnök ur elnöklete alatt, Bárczay Albert, Bukovs­zky Ferdinánd, Burchardt Ist­ván, Dercsényi Kálmán , Draskóczy Gyula, Führer Adolf, Lehóczky József, Mattyasovszky Boldizsár, Nagy Gyula, 5­ó­h­a­l­m­y János, Szabó László, S­c­h­m­i­c­z Károly, Somogyi József, Thuránszky Marczell, Tóth Samu, b. V­a­y­ Sándor és Vl­a­­dár Kristóf egyesületi tagok, s több hegyaljai szőllőbirtokosok jelen­létében Mád városban megtartott szüreti közgyűlés Jegyzőkönyve. I. Alelnök ő nagysága a gyűlést megnyitván, fájdalommal jelentette, hogy az egyesület igen tisztelt elnöke báró Vay Miklós ő excellenciája, meggyengült egészsége miatt a gyűlésben részt nem vehet. E jelentés közsajnálkozással fogadtatván: II. Tárgyalás alá vétetett az igazgató választ­mánynak ez évi működését tárgyazó hivatalos jelentése, s e jelentés folyamában előterjesz­tetett III. Miként az egyesület múlt évi szüreti köz­gyűlése által gr. Zichy Henrik alelnök e méltó­sága bízatván meg, az akkor tárgyalás alatt volt uj vámtarif­ának a német vámszövetségi államokkali kidolgozásánál, a magyar bor kivi­telének mérséklésére, egyesületünk nevében közreműködni, e czélból úgy a hírlapok utján, valamint az egyesület igazgató választmányá­nak f. évi mart. 22-kén tartott tanácskozási jegyzőkönyve által közlött emlékiratát benyúj­totta a magyar királyi udvari cancelláriához, s az erre kelt eredmény a cs. k. kereskedelmi minisztérium folyó évi febr. 19-kén 16165 sz. a. kelt jegyzékben foglalva következőleg hangzik: „Mennyiben a tokaj-hegyaljai bormivelő egyesület alelnöke gr. Zichy Henrik e méltósá­ga által benyújtott emlékiratban a magyar bor­kereskedés súlyos viszonyai lényeges okául a német vámszövetségi tarif­a túlcsigázottsága terjesztetnék elő : értesíttetik az egyesület, mi­ként az eddigi, még mindig hatályban levő ta­rif­a szerint a német vámszövetségbe vitt borok­ra nézve különbség nincs; s akár Francziaor­­szágból, akár Ausztria tartományaiból szállíttas­sanak azok, egyforma vámkötelezettségnek van­nak alávetve; jelesen pedig a butelliás borok tariffája 8 tallér vagy 12 ft, a hordós boroké 6 tallér vagy 9 ft o. é. vámmázsánként; és igy az egyesület által nyilvánított azon vélemény, mintha a franczia borok tariffája csak 2 tallér lenne, amig az ausztriai boroké 6 tallér, tévedé­sen alapszik. Ezen a franczia borok bevitelére vonatkozó kedvezés hiedelme, mely azonban nem 2 tallért, hanem 4 tallért tesz vámmázsánként, valószínű­leg a Franczia- és Poroszország közt 1862. év­ben kötött kereskedelmi szerződésből veszi ere­detét, de a­mely szerződés köztudatom szerint a többi vámszövetségi államok által nem fogad­tatott el, és így nem is lépett életbe. • De ha esetleg életbe fogna is lépni ezen szer­ződés, a franczia borokra nézve abban megál­lapított kedvezés, illetőleg 4 tallér vagy 6 o­ ft vámmázsa díj, az ausztriai s különösen a ma­gyar borkivitelnek nagy előnyére fog válni, minthogy a porosz kormány kinyilatkoztatta, hogy ezen szerződésben megállapított vám­mennyiségeket alkalmazásba venni minden más államokkali érintkezéseiben is fő kívánsága. Egyébiránt nyilván­való, hogy ha ezen 4 vagy 6 tallért tevő vámtarif­a lép is alkalmazásba, az súlyosabbnak látszik, nem mint azt a mi bor­­mivelési érdekeinkkel meg egyeztetni lehetne. Ugyanazért is az osztrák kormány, a vámszö­vetségi államokkal már 1853. év febr. 19-kén megkötött kereskedési és vámszerződés aláírása idejétől fogva, egész erél­lyel azon törekszik, hogy az illető kormányokat az ausztriai borok bevitelét illetőleg kedvezőbb hangulatra indítsa. Ha e törekvés eddigelé, fájdalom, kedvező sikerre nem vezetett is még, de jelenben lénye­gesen megváltoztak az ide vonatkozó nézletek, miután a német vámszövetséghez 1862. év jut. 10 én terjesztett propozicióknál fogva a kor­mány kereskedelmi politikája egészen új ös­vényre tért. E prepozíciók ugyanis oda irányoz­ták, hogy kivitelével az Európán kívüli eredetű és az állami egyedáruság tárgyait képező ke­reskedési czikkeknek minden egyebek, tehát a bor is, Ausztria és a német vámszövetség között feltétlen vámmentességet élvezzenek. E törekvés felett még folynak a tárgyalások, de az eredmény nem soká késend, s az érintett prepozíciók elfogadásán leginkább az ausztriai átalános bortermelés fog örvendhetni, mert az által több eredmény nyujtatik, mint a­mennyi az egyesület által érintett memorandumban kö­retett, sőt miután az ausztriai borok a német vámszövetségi vámoknál teljes vámmentességet élvezendenek, mindenesetre a franczia borokat túlszárnyaló kedvezésben fognak részesíttetni.“ Ezen, a borkereskedés fejlődésére s a kivitel megkönnyítésére alapos reményt nyújtó minisz­teri leirat örvendetes tudomásul vétetvén, egye­sületi alelnök gróf Zichy Henrik ő méltóságának hathatós eljárásáért közgyülésileg is köszönet mondatai határoztatott. IV. Értesülvén a közgyűlés választmányi je­lentés folytán arról, miként az egyesületi teen­dők rendszeresítése végett szakosztályok alkot­tattak, s hogy e szerint a bortermesztés és bor­­mivelésre vonatkozó jelentékenyebb feladatok ezen 5 rendű, jelesen a szőllőmivelési, pincze­gazdászati vegy rend­őrségi, borkereskedés előmozdítási, végre az összes hegyaljai érdekek kifej­tését tárgyazó szakosztály­ok között megosztattak. A választmány ebbeli eljárása helyben ha­gyatott. V. Értesülvén a közgyűlés az egyesületnek, a múlt évi számadás megvizsgálása folytán kide­rült következő anyagi erejéről: 1. Szőlőiskolai alap részen 4562 ft — kr. Vagyis: a) Szöllőiskolai alap . . . 4562 frt. — kr. b) Magán pénztári alap . . 3367 „ 7 „ Fő összeg 7929 frt. 7 kr. A közgyűlés jelen kimutatást tudomásul vette, s pénztárnoknak meghagyta, miként a kint le­vő hátralékdíjakat, s a többi egyesületi követe­léseket annál inkább igyekezzék minden le­hető módok által behajtani, mivel a felállítani czélzott szőlőiskolai beruházásoknál azon ös­­­szegek az egyesület által továbbra nem nélkü­lözhetők. VI. Helyesléssel fogadta a közgyűlés az igaz­gató választmánytól a nagy méltóságú magyar királyi helytartó tanács 59565. sz. intézvényé­­re, az idei szüret idejének hatósági meghatáro­zását illetőleg keletkezett véleményadást,mely is így hangzik: „Az idei szüret idejének megállapí­tására nézve tekintetbe vévén azt, hogy ez idén Hegyaljánkon oly kitűnő nemes bort,mely kiviteli kereskedés tárgyát képezhetné,a mostoha időjá­rás eddigi jelenségei miatt várni nem lehet,— te­kintetbe vévén azt is, hogy a hegyek több részén a szőllők annyira lefagytak, miként kocsányaik elszáradása miatt, többé nemcsak hogy nem tö­kéletesedhetnek, sőt beszüretelésük csak a meg­levő termés veszélyeztetésével lenne továbbra halasztható : az egyesület azon javaslattal van, hogy ez­úttal a szüret kivétel nélkül október 20- án minden szőllőre n­ézve megbocsátható lenne. A jövőt illetőleg pedig véleményét abban ösz­­pontosítja, hogy mivel a szőllök érettségi foko­zata hegyvidékenként változni szokott, s ezen érettség az egyik másik hegyterületen szokásos szőllőfajok minőségéről is nagyban feltételezte­­tik ; mivel­­ ugyanegy község hegyterületén is egyik hegyrész termése hamarabb fejtik s meg­érik a szüretelésre mint a másiké, avagy Hegy­alját gyakran meglátogató csapások egyik vi­déket jobban sújthatják s ily esetben a beszü­­retelésnek korábbi szükségét állítják elő; az ily minuciális körülményekre nézve pedig kiegyen­­lítő határozatot hozni sem az egyesületnek, de magának a kormányhatóságnak sem lehet: a szüret idejének évenkénti meghatározása közsé­genként a szöllőbirtokosok többségének egy, e végre összeszervezendő tanácskozmányban ki­fejtett belátására bízandó lenne, annál is inkább, mivel az által minden hatósági meghatározás­ból eredhető nyomás elmellőztethetnek, az ily határozat által sérelmet szenvedő egyeseknek pedig felhagyatnék, hogy kellőleg indokolt pa­naszaikra orvoslást, vagy kivételes szüreti en­gedélyt nyerhessenek.“ (Folytatása következik.) 2. Múlt évi öt felmaradt pénz­készlet .................................... 291 „ 76 „ 3. Pénztári követelés évdí­jak és hasonnemüekben . . 3483 „ 95 „ Összesen: 8337 ft 71 kr. pasztaltatott; a behozatal még folyvást csekély­ Búzát illetőleg kedvező a hangulat, mivel kül­földről, névszerint Schwarczból vevők érkeztek. Különösen keresett a középminőségű búza, azonban a nehezebb fajták sincsenek elhanya­golva ; az árak átaljában szilárdak és a múlt hét óta nem változtak ; eddig eladatott összesen 12—14,000 mérő; és pedig 1500 mérő tisza­­melléki 89—90 fontos 3 ft 30 kijával készpénz­ben, 1000 mérő tiszamelléki 89l/2—90 fontos 3 ft 37Vj krjával készpénzben, várakozásra 2000 mérő tiszamelléki 87— 89 f­s 3.10 krjával, 3000 mérő bánsági 86—88 fontos 3 ftjával 1500 mé­rő bácskai 86—87 fontos 2 ft 90 krjával, 1000 mérő pestmegyei 87—88 fontos 3 ft 71/a krjá­val, 4000 mérő bajai 851/s—87 fontos 2 ft 90 kr­jával készpénzben. A r­o­z­s­üzlete nagyon csen­des és csupán apró részletek adattak el. Á­r­p­á­­r­a nézve volna kereslet, de a készáru hiánya miatt ennek is csak igen csekély forgalma volt. A z­ab ára szilárdan fentartatik, és egy átaljá­ban e czikket illetőleg jó hangulat uralkodik fel­­adatott 6000 mérő 48—49 fontos 1 ft 27 krjá­val. Tavas­szal szállítandó k­ukoricza igen kedvelt; 3000 mérő bánságira 2 ft 10 krjával köttetett alka. Köles szintén keresett; &00 mérő 1 ft 75 krjával kelt el. R­e­p­c­z­é­t illetőleg lanyha az üzlet; említés­re méltó forgalma e czikknek em volt. Gabonaárak Pesten nov. 21-én. E követelési alapból a sző­lőiskolai 4562 forint levonat­ván, az egyesület pénzereje tesz .................................... 3775 ft 71 kr. Ez év folyamában a bevétel tett......................................... 1209 „ 76 „ Kiadatott.......................... 1068 „ 64 „ És igy az egyesület rendel­kezésére áll ezúttal: 1. Készpénzben .... 141 „ 12 „ 2. Hátralék követelésekben 2565 „ 95 „ 3. 1864. évi évdijakban . . 660 „ — „ Összesen: 3367 ft 7 kr. Alsó austriai mérő szerint Súly, font szerint Leg­alant ár os Leg magast zt. árt. Irányzat. Baza bánsági, 86—88 - 2.70-2.95 Lány­„ tiszai ab pesti 88—89 810-3.25 ha________ 89—91 3.25—3­35 „ fehérmegyei 86—87 2.70—2.95 „ bajai . . . 85—38 2.65 - 2.80» „ bácskai . . 85—1­6 2.65—2.8,1n Rozs..................... 78-81 1.80-2.00 nincs Árpa sörnek való 70—72 2.I0—2.30 lány­takarmánynak 66-68 1.20—1.30 ha Zab..................... 46—48 1 25—1.30 lanyh Kukor Seza tavalyi 82-84 3­00-330 hiány Bab..................... 87 — 88 4 10—4.80 erősen Köles.....................— 1.70—1.95 tart. Répcze .... 57.— •­74. Az orsz. magyar gazdasági egyesület. (Figyelmeztetés az orsz. magyar gazdasági egyesület t. ez. tagjai­hoz.) Az orsz. magy. gazdasági egyesület igaz­gató választmánya havi ülését f. évi nov. 30-án d. e. 10 órakor fogja tartani a „Köztelken.“ Az elnökség megbízásából : Morócz István, egyes, titkár. Pest, nov. 21. Borús, ködös idő. A kérmérő délután 7 fokra emelkedett 0 felett. A gabnaüzletben ma nem nagy élénkség t a­ Pesti börze nov. 21-én. Az adott-vett értékekBefize­tett összeg Tör­tént ela­dá­sok Zár­ árfolyam Kö­zép­megnevezése Pénz Áru árfo­lyam I. Részvények darab­számra Kereskedelmi bank 500640 640 645 Pesti takarékpénztár 63— 1040 105 Budai takarékpénztár~ — 420 80 Óbudai ., 40— 75 Pesti hengermalom . 500— 1<­00 1025 Pannonia gőzmalom . 1000— 12­0 1215 Keresk. kamra épület. 210— 340 350 Pestbudai lánczhid . 525— 354 .­56 Alagút ... 105— 63 65 Magy. bizt. társaság . 300— 595 Pannónia viszonbizto­­sitó társulat . . 20­0— 305_ Balatoni gőzhajózás . 1577,— 155 — Sz.Istv kőszénbánya. 100— 165 Pozs.-Nagyszombati . I. kibocsátvány . . 210_ — — II. kibocsátvány . . 210— — — Rimamurányi bánya .— — — — Domokosi Kux . . .— — ■--— Brassói vasbánya . .— — — —­L­égszeszű társ. 6% els. köt...................... 100-98 99 II. Záloglevelek. 57,7%-os Földhitelint. 8*75 84.25 670-os jövedékjegyek.— — ---100.­ Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzé­ről: novemb. 21. — 5% metalliques 71.30 Nemzeti kölcsön 79.75. 1860-diki sorsjegyek 94.05. Bankrészvény 782.—. Hitelintézeti rész­vény 177.80. Londoni váltó 116.50. Ezüst 116.25. Arany 5.58. (T. 7.) Trieszt, nov. 18. Gabnaüzletünkben e héten kevés élénkség uralkodott s a forgalom nem ment többre 18,000 szárnál, melynek leg­nagyobb része készáru. Az üzérek egészen tét­lenek maradnak. Bánsági és magyarországi bú­zából csak 2000 szár jan—februárban átadan­­dóra köttetett alku. A tulajdonosok száma cse­kély s követeléseik túlságosak. Búzából 10,000 szár adatott el. Zabot bánsági készárut illetőleg, szilárd volt az üzlet s némi kereslet is volt, mi­nélfogva 7000 st. adatott el. — Kukorica a el volt hanyagolva. Ára változatlan. (P. H.) Prága, nov. 19. Időjárásunk borús esős. Terményüzletünk tökéletesen pang. A foly­tonos bizalmatlanság, mely a hitelt zavarja, nyo­masztólag hat, s a forgalom helyi szükségletre szorítkozik. A gabnaüzlet meglehetős élénk volt, B­u­z­á­b­ó­l a 86—87 fontos 4 ft—4 ft 12 krön, a 84—85 fontos 3 ft 80—85 krön kelt. Kere­sett volt főkép a r­o­z­s, melyből a 79 fontos ter­­melvény 1 font ráadással 2 ft 6 kron a 80—82 fontos 2 ft 75 kron is eladható volt. Árpa mi­nősége szerint 2 ft 20—40 ár. Z­a­b 1 ft 40—45 kr mérőnként. Repczére nézve kevés vásár­lási kedv tapasztalható; hibátlan termelvény 7—7.10.Szesznek korlátolt forgalm volt. (B. G.) Brünn, nov. 19. A régen tartó pan­gás, a gyapjúkelmék gyártását csökkentette, minek következtében a gyapjúforgalom e héten is csekély volt, s alig 300 mázsa adatott el. Leg­inkább csak a finomabb fajta gyapjú kelt. — Árak : egynyiretű finom 130—145 frt, cserző gyapjú finom 76—82 forint, silány 64—68 forint. Vidéki tudósítások. (Gy. K.) Temesvár, nov. 16. E hó folyamá­ban a 11- és 12-ki­derült napokat kivéve, szün­telen esős időjárás tart vidékünkön, sőt talán az egész bánáti földön. — Az esőt néhány nap óta a déli s délnyugati szelek hozzák, így eny­hült idővel nem csoda, hogy ma reggel is meny­dörgés és villámlás között nyíltak meg az egek csatornái. Ilyen időjárás következtéből lehet gondolni, miszerint nemcsak a mellékes, de a csinált országutak is megromlott állapotban vannak, és ennek a gabnakereskedelmi üzletre — a hozatal megritkulván, vagy egészen meg­szűnvén — nagy hatása van. Innen magyaráz­ható az itteni piaczi ár, mely daczára a felső kedvezőtlen híreknek, nem hogy engedne, sőt inkább erősen tartja magát, a termesztők maga­sabb árköveteléseikkel egyensúlyban, míg nagy nehezen, nem lévén más mód pénzre szert tenni — a vevő akaratába egyezik. A jelenlegi gab­­naár a temesvári piaczon itt következik: Alsó rendű 84—85 fontos tiszta búza 1 ft 90 —2 ft 10 kr, 85—86 fon. 2 ft 10—20 kr, 86—87 fon. 2 ft 20-30 kr, 87—88 fon. 2 ft 30-35—40 krig. Rozs 1 ft 30—35 kr. Csutkás kukoricza, 2 mérő 1 morzsolt mérőbe értve, 90 kr—1 ftig, morzsolt kukoricza 1 frt, árpa 1 ft 20 kr, zab 1 ft, széna 1 mázsa 50 kr, burgonya mérete 1 ft 20 kr, marhahús fontja 16 kr, sertéshús fontja 20—24 kr, 100 fej káposzta 3- 4 ft o. é. * Mosony, nov. 17. Gabnaáraink a követke­zők: Búza 2 ft 50 kr—3 ft, kétszeres 1 ft 80 kr —2 ft, rozs 1 ft 90 kr —2 ft, árpa 1 ft 40—60 kr, zab 1 ft 20—30 kr, kukoricza 1 ft—1 ft 70 kr alsó ausztriai mérőnként. (Sz. H.) Szeged, nov. 18. Sok és jelenté­keny bécsi ház bukása nyomasztólag hat gabo­­napiaczunkra s különösen nálunk a folytonos esőzés s feneketlen utak a helyi­ forgalmat vég­kép elvágták. A szomszéd állomásokon csak egyes s minden fontosság nélküli eladások tör­ténnek. A tulajdonosok a múlt heti árakból nem engednek s az elsőrendű, hibátlan búza ára név­­leg 5 ft 25—30 krra tehető köblönként. Egyéb gabonanemüekre nézve épen semmi említésre m ltó sem történt­; az árak a múlt hetiek. A mi­óta a déli vasúttársaság a gabonaszállítási árak­ból leengedett, minden szem a tiszai­ vasút felé irányul, mely régi magas szállítási árai mellett még mindig megmarad s országunk legszebb s legáldottabb részét a világ­kereskedelemből ki­zárja. (A—d.) Arad, nov. 18. Szesz kivételével, az üzlet e héten igen igen bágyadt volt; a fen­tebbi czikkből, a nagy szeszgyártás daczára, 1 (naponként 300 akó) még sincs elég a szükség­let fedezésére, a kivitelre szükségelt készlet is hiányzik, s fokát szívesen fizetik 43 krral. Az uj-aradi hetivásárra mintegy 6000 mérő búza hozatott, s nyomott árakon kelt; 86—87 fontos 2 ft— s 2 ft 10 krral fizettetett, a jobb minőségű is 20 krral olcsó­bban kelt,mint a múlt heti áron. Rozsot e héten szinte elegendőt hoztak,ára szin­te csökkent, mért 1 ft 20 kr volt. December s január hónapokra 2000 akó szeszre köttetett előleges szerződés 39 krral fokából. — Az idő­járás egész héten át tartós esős volt, a mai nap is borús és esős. A mai­ hetivásárra nem igen sok marha hajtatott be. Ökör 85 drb volt a pia­czon, darabját 85—105 ftjával vették meg. Te­hén 45 drb, egy része adatott el 45 —60 ft,drbj. Bornya 28 drb, mészárosok vették 9—15 Úrá­val drbját. Juh 63 drb, darabja 4—7 fton kelt. Sertés vagy 150 drb, részint sovány részint hí­zott, az elsők 8—17 ft drb, az utóbbiak 23—24 kr fontja keltek. Ló kevés volt a piaczon, azok jó áron adattak el. (E. U.) Enaztergum, nov. 19. Mai hetivásá­runkon a gabnaárak voltak : Búza 2 ft 60—90 kr. Kétszeres 2 ft. Rozs 1 ft 70 kr. Árpa 1 ft 20 —30 kr. Zab 1 ft 20 kr. Kukoricza 1 ft 10—20 kr bécsi mérő szerint. Vegyes. — A tervben levő pest-újpesti vasút területének meglépése megtörtént. Az e czélból kinevezett bizottság reggel nyolcz óra­kor indult a tervezett állomástőtől, a szénatér­ről, az ország- és váczi úton s a városon kívül az Új-Pestig vezető töltésen végig. A meglépés a meglevő tervekre nézve lehető legkedvezőbben ütött ki. A városban az építésnél fát nem, egye­dül vasat használnak s a töltésen köveket rak­nak a sínek alá. A sínek az egész vonalon a földbe lesznek sülyesztve, hogy a kocsik közle­kedése gátolva ne legyen. A bevégzett vizsgá­lat után Új-Pesten a bizottság által rendezett lakoma volt, melyben az „ifjú város“ képviselői is részt vettek. A vállalat sikeréért számos áldo­máspohár ürült.­­ A magyar-erdély horvát kivi­teli társaság gyors léptekkel halad vég­megalakulása felé, s mint a „P. Hírnök“ írja, Forgách Antal gróf és Kühner báró között e tárgyban élénk értekezletek folynak. Hivatalos értesítések kivonata. (A „S­­­ ny“ nov. 20. számából.) Árverés: Pest, Zitterbarth Mátyás ingói, nov. 23. d­u. 3 ó. vácziut 8. sz. Csőd: Pest, Knapp Lipót ellen, nov. 28­30. g. Fttzesséry Géza. Idézés: Pest, a kir­ e. b. viszék elé Wei­­szer Sámuel ismeretlen örökösei, dec. 5. d­ e. 10 órakor.

Next