A Hon, 1864. november (2. évfolyam, 250-274. szám)
1864-11-22 / 267. szám
267 ik sz„ Kedd, november 22. Kiadóhivatal, Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. ^ Ki ő fizetési «1 íj r Pistán külde vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra...............................1 frt 75 kr. 3 hónapra.................................... 5 bt 25 — 6 hónapra....................................10 fit 50 — 3íirtm»!BraCT Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik kiküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7- lik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország úti 13-ik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam, 18. Beigtatási dij : 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. a gazdasági-, ipar- ,kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bementetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kassa-oderbergiaspálya Liptómegye jövőjét illetőleg, in. (Vege.) Liptómegye kiviteli forgalmát illetőleg, a gazdaközönség vállalkozási szellemének hiányában egynehányan monopolizálják, mi hasznot hajt is az illetőknek, az által az összes közönség érdeke, semmit sem nyer, csak veszít, s a közlekedési utak hiányos volta, a szállítás költsége sok oly gazdasági termelvényt értéktelent meg, minek tőkéje értékesítés esetében százezrekre rúgna, és társasulás által a kizárólag liptói termelvények hitelét s mások feletti elsőségét megállapíthatná. •Ennek legközelebbi következése lenne, hogy Liptó megyének kereskedelmi forgalma 2 millióról — mit e becses lapok múlt évi folyamában kimutattam — gyorsan emelkednék 4-re, s vállalkozás esetében a gazdaközönség által az egész megye vagyonosodása gyarapodnék, a föld értéke növekednék , s a nyers termelvények kelendőbb árra rúgnának. Ilyen czikk nálunk a sajt és túró, melynek hírét és hitelét nem sokára egészen elveszítjük, ha az egyedáruság tárgya mi vád, mert az ezzel kereskedő egy-két lelkiismeretlen egyén Liptó czége alatt Zólyom, Turócz, Árva, Szepes, Nyitra megyében összevásárolt sajt és túrót bocsát áruba, mi ugyan minden inkább, csak liptói nem. Mig ellenben a jutános gyors közlekedés által a juhtenyésztő gazda vagy társulat saját czege alatt valódi túrót szolgáltathat a közönségnek, s biztosítva lévén a hamisitás ellen ennek, hamar piaczot lelne, s a haszon a fáradság jutalma a gazdaság javára válnék. Ilyen kiviteli czikk a vászon, burgonya, méz, szesz s a hízott marha, s nem kényteleníttetnénk harmadik, negyedik kéz által juttatni áruinkat a közönség közé, de saját magunk, a termelők eszközölhetvén, a haszon is a miénk lenne. Ha a szeszgyáros egyenes piaczot szerezhet gyártmányának, a gyors és jutányos közlekedési forgalom által nagyobb haszon mellett jobb árkerete leend, a gyártmány előállítására szükséges nyersanyagnak is, mint nálunk a burgonyának; de ha ily módon nem értékesíthetnénk, nyitva áll a kivitel könnyű s olcsó módja, s a mezei gazda nem kényszeríttethetik kárral túladni termelvényét. A felső megyék nagy mennyiségű vörös lóhermag szükségletüket mostanáig Galicziából fedezték. Liptó megye földtani és éghajlati tekintetben leginkább alkalmatos a lóhermag termesztésére, amint azt az eddigi kísérletek fényesen bizonyították, s e tekintetben nyereséges üzlete lehetend a pesti és bécsi piaczokon jutányos szállítás mellett. Az eddig elhanyagolt nyári hizlalás a földbirtokosok részéről nagyobb lendületet adhatand a mezei gazdaságnak, mert ha a mostani szokásos bérmarha nagy tömege helyett 5 öd vagy 10-ed résznyire leszállított saját marháját hizlalja a kövér havasi legelőkön, nemcsak megtérül a legelő elmaradt haszonbére, hanem épen oly időtájban, t. i. őszszel viheti olcsón hizlalt marháját vásárra, midőn még a szeszgyárosok a moslékolandó marhát csak beállitják hizlalásra, s a hízott vágómarhának ára még növekvőben van. A haszonmarha czélszerűbb tartása, a tej és vajkezelés, az erdei gyümölcsök gondos szedése és szárítása, a vadak s vadbőrök szállítása, mind oly iparág, minek piacza nyílhat a közlekedés által, s ha csak egészen el nem alszik üzleti és vállalkozási szellemünk, fölhasználva azon természeti előnyöket, miket számos folyóink a gyáripar mezején nyújtanak, s a társasoás terén a gazdaságot, mint a kivitelt illetőleg előhaladást teszünk , akkor okvetlen elmaradhatlan következése a leendő kassa-oderbergi vonalnak megyénkre nézve: — a szellemi emelkedettség s az anyagi vagyonosodás, mint egyesült feltétele a közmivelődésnek. Hass, alkoss, gyarapits, s a haza fényre derül! Majláth Béla. zakra kölcsönt ad. Kiterjeszti ezt földbirtokokra is, azonban csak az érték feléig. Ez uj üzletág mindenesetre szép jövedelmet ígér, s ez okozza a bank részvényeinek újabb áremelkedését. A f. hó 30-án megtartandó közgyűlés fog e tekintetben véglegesen határozni, s óhajtjuk, hogy kedvezőleg határozzon, miután a pesti és budai takarékpénztárak úgy sem bírják már a nagy számmal folyamodókat a szükséges kölcsönökkel ellátni. Az első magyar biztosító társaság részvényei közül kelt el egynéhány 59 7 y2 forinton. A Pannónia viszontbiztosító társulat részvényei 305—310 frt közt maradtak. A takarékpénztárak részvényei megtartották árukat, noha forgalom nélkül. A Pannonia gőzmalom részvényeinek első kibocsátványa 1200—1215, a második kibocsátvány pedig, melyre 800 frt befizetés történt, 935—940 frt közt jegyeztetett. A József-hengermalom részvényei közül szintén adatott el néhány 1000 frton. Ritkaságképen az alagút részvényeinek is volt némi forgalmuk, azonban igen csekély ár mellett, t. i. 63 fton. A többi papírok, szilárd árjegyzés mellett, forgalom nélkül maradtak. V“ --------------A magyar értékpapírok árkerete. Fest, nov. 20. A lefolyt héten a forgalom kissé élénkebb volt, azonban ez, a kereskedelmi bank részvényeit kivéve, áremelkedést nem idézett elő. A kereskedelmi bank ugyanis legújabban azt határozta, hogy pesti, valamint vidéki nagyobb városokban fekvő jövedelmes há z hegyaljai borművelő egyesület. A hegyaljai bormivelő egyesület részéről 1864. év oct. 30-án nagyságos Draveczky Alajos egyesületi alelnök ur elnöklete alatt, Bárczay Albert, Bukovszky Ferdinánd, Burchardt István, Dercsényi Kálmán , Draskóczy Gyula, Führer Adolf, Lehóczky József, Mattyasovszky Boldizsár, Nagy Gyula, 5óhalmy János, Szabó László, Schmicz Károly, Somogyi József, Thuránszky Marczell, Tóth Samu, b. Vay Sándor és Vladár Kristóf egyesületi tagok, s több hegyaljai szőllőbirtokosok jelenlétében Mád városban megtartott szüreti közgyűlés Jegyzőkönyve. I. Alelnök ő nagysága a gyűlést megnyitván, fájdalommal jelentette, hogy az egyesület igen tisztelt elnöke báró Vay Miklós ő excellenciája, meggyengült egészsége miatt a gyűlésben részt nem vehet. E jelentés közsajnálkozással fogadtatván: II. Tárgyalás alá vétetett az igazgató választmánynak ez évi működését tárgyazó hivatalos jelentése, s e jelentés folyamában előterjesztetett III. Miként az egyesület múlt évi szüreti közgyűlése által gr. Zichy Henrik alelnök e méltósága bízatván meg, az akkor tárgyalás alatt volt uj vámtarifának a német vámszövetségi államokkali kidolgozásánál, a magyar bor kivitelének mérséklésére, egyesületünk nevében közreműködni, e czélból úgy a hírlapok utján, valamint az egyesület igazgató választmányának f. évi mart. 22-kén tartott tanácskozási jegyzőkönyve által közlött emlékiratát benyújtotta a magyar királyi udvari cancelláriához, s az erre kelt eredmény a cs. k. kereskedelmi minisztérium folyó évi febr. 19-kén 16165 sz. a. kelt jegyzékben foglalva következőleg hangzik: „Mennyiben a tokaj-hegyaljai bormivelő egyesület alelnöke gr. Zichy Henrik e méltósága által benyújtott emlékiratban a magyar borkereskedés súlyos viszonyai lényeges okául a német vámszövetségi tarifa túlcsigázottsága terjesztetnék elő : értesíttetik az egyesület, miként az eddigi, még mindig hatályban levő tarifa szerint a német vámszövetségbe vitt borokra nézve különbség nincs; s akár Francziaországból, akár Ausztria tartományaiból szállíttassanak azok, egyforma vámkötelezettségnek vannak alávetve; jelesen pedig a butelliás borok tariffája 8 tallér vagy 12 ft, a hordós boroké 6 tallér vagy 9 ft o. é. vámmázsánként; és igy az egyesület által nyilvánított azon vélemény, mintha a franczia borok tariffája csak 2 tallér lenne, amig az ausztriai boroké 6 tallér, tévedésen alapszik. Ezen a franczia borok bevitelére vonatkozó kedvezés hiedelme, mely azonban nem 2 tallért, hanem 4 tallért tesz vámmázsánként, valószínűleg a Franczia- és Poroszország közt 1862. évben kötött kereskedelmi szerződésből veszi eredetét, de amely szerződés köztudatom szerint a többi vámszövetségi államok által nem fogadtatott el, és így nem is lépett életbe. • De ha esetleg életbe fogna is lépni ezen szerződés, a franczia borokra nézve abban megállapított kedvezés, illetőleg 4 tallér vagy 6 o ft vámmázsa díj, az ausztriai s különösen a magyar borkivitelnek nagy előnyére fog válni, minthogy a porosz kormány kinyilatkoztatta, hogy ezen szerződésben megállapított vámmennyiségeket alkalmazásba venni minden más államokkali érintkezéseiben is fő kívánsága. Egyébiránt nyilvánvaló, hogy ha ezen 4 vagy 6 tallért tevő vámtarifa lép is alkalmazásba, az súlyosabbnak látszik, nem mint azt a mi bormivelési érdekeinkkel meg egyeztetni lehetne. Ugyanazért is az osztrák kormány, a vámszövetségi államokkal már 1853. év febr. 19-kén megkötött kereskedési és vámszerződés aláírása idejétől fogva, egész eréllyel azon törekszik, hogy az illető kormányokat az ausztriai borok bevitelét illetőleg kedvezőbb hangulatra indítsa. Ha e törekvés eddigelé, fájdalom, kedvező sikerre nem vezetett is még, de jelenben lényegesen megváltoztak az ide vonatkozó nézletek, miután a német vámszövetséghez 1862. év jut. 10 én terjesztett propozicióknál fogva a kormány kereskedelmi politikája egészen új ösvényre tért. E prepozíciók ugyanis oda irányozták, hogy kivitelével az Európán kívüli eredetű és az állami egyedáruság tárgyait képező kereskedési czikkeknek minden egyebek, tehát a bor is, Ausztria és a német vámszövetség között feltétlen vámmentességet élvezzenek. E törekvés felett még folynak a tárgyalások, de az eredmény nem soká késend, s az érintett prepozíciók elfogadásán leginkább az ausztriai átalános bortermelés fog örvendhetni, mert az által több eredmény nyujtatik, mint amennyi az egyesület által érintett memorandumban köretett, sőt miután az ausztriai borok a német vámszövetségi vámoknál teljes vámmentességet élvezendenek, mindenesetre a franczia borokat túlszárnyaló kedvezésben fognak részesíttetni.“ Ezen, a borkereskedés fejlődésére s a kivitel megkönnyítésére alapos reményt nyújtó miniszteri leirat örvendetes tudomásul vétetvén, egyesületi alelnök gróf Zichy Henrik ő méltóságának hathatós eljárásáért közgyülésileg is köszönet mondatai határoztatott. IV. Értesülvén a közgyűlés választmányi jelentés folytán arról, miként az egyesületi teendők rendszeresítése végett szakosztályok alkottattak, s hogy e szerint a bortermesztés és bormivelésre vonatkozó jelentékenyebb feladatok ezen 5 rendű, jelesen a szőllőmivelési, pinczegazdászati vegy rendőrségi, borkereskedés előmozdítási, végre az összes hegyaljai érdekek kifejtését tárgyazó szakosztályok között megosztattak. A választmány ebbeli eljárása helyben hagyatott. V. Értesülvén a közgyűlés az egyesületnek, a múlt évi számadás megvizsgálása folytán kiderült következő anyagi erejéről: 1. Szőlőiskolai alap részen 4562 ft — kr. Vagyis: a) Szöllőiskolai alap . . . 4562 frt. — kr. b) Magán pénztári alap . . 3367 „ 7 „ Fő összeg 7929 frt. 7 kr. A közgyűlés jelen kimutatást tudomásul vette, s pénztárnoknak meghagyta, miként a kint levő hátralékdíjakat, s a többi egyesületi követeléseket annál inkább igyekezzék minden lehető módok által behajtani, mivel a felállítani czélzott szőlőiskolai beruházásoknál azon összegek az egyesület által továbbra nem nélkülözhetők. VI. Helyesléssel fogadta a közgyűlés az igazgató választmánytól a nagy méltóságú magyar királyi helytartó tanács 59565. sz. intézvényére, az idei szüret idejének hatósági meghatározását illetőleg keletkezett véleményadást,mely is így hangzik: „Az idei szüret idejének megállapítására nézve tekintetbe vévén azt, hogy ez idén Hegyaljánkon oly kitűnő nemes bort,mely kiviteli kereskedés tárgyát képezhetné,a mostoha időjárás eddigi jelenségei miatt várni nem lehet,— tekintetbe vévén azt is, hogy a hegyek több részén a szőllők annyira lefagytak, miként kocsányaik elszáradása miatt, többé nemcsak hogy nem tökéletesedhetnek, sőt beszüretelésük csak a meglevő termés veszélyeztetésével lenne továbbra halasztható : az egyesület azon javaslattal van, hogy ezúttal a szüret kivétel nélkül október 20- án minden szőllőre nézve megbocsátható lenne. A jövőt illetőleg pedig véleményét abban öszpontosítja, hogy mivel a szőllök érettségi fokozata hegyvidékenként változni szokott, s ezen érettség az egyik másik hegyterületen szokásos szőllőfajok minőségéről is nagyban feltételeztetik ; mivel ugyanegy község hegyterületén is egyik hegyrész termése hamarabb fejtik s megérik a szüretelésre mint a másiké, avagy Hegyalját gyakran meglátogató csapások egyik vidéket jobban sújthatják s ily esetben a beszüretelésnek korábbi szükségét állítják elő; az ily minuciális körülményekre nézve pedig kiegyenlítő határozatot hozni sem az egyesületnek, de magának a kormányhatóságnak sem lehet: a szüret idejének évenkénti meghatározása községenként a szöllőbirtokosok többségének egy, e végre összeszervezendő tanácskozmányban kifejtett belátására bízandó lenne, annál is inkább, mivel az által minden hatósági meghatározásból eredhető nyomás elmellőztethetnek, az ily határozat által sérelmet szenvedő egyeseknek pedig felhagyatnék, hogy kellőleg indokolt panaszaikra orvoslást, vagy kivételes szüreti engedélyt nyerhessenek.“ (Folytatása következik.) 2. Múlt évi öt felmaradt pénzkészlet .................................... 291 „ 76 „ 3. Pénztári követelés évdíjak és hasonnemüekben . . 3483 „ 95 „ Összesen: 8337 ft 71 kr. pasztaltatott; a behozatal még folyvást csekély Búzát illetőleg kedvező a hangulat, mivel külföldről, névszerint Schwarczból vevők érkeztek. Különösen keresett a középminőségű búza, azonban a nehezebb fajták sincsenek elhanyagolva ; az árak átaljában szilárdak és a múlt hét óta nem változtak ; eddig eladatott összesen 12—14,000 mérő; és pedig 1500 mérő tiszamelléki 89—90 fontos 3 ft 30 kijával készpénzben, 1000 mérő tiszamelléki 89l/2—90 fontos 3 ft 37Vj krjával készpénzben, várakozásra 2000 mérő tiszamelléki 87— 89 fs 3.10 krjával, 3000 mérő bánsági 86—88 fontos 3 ftjával 1500 mérő bácskai 86—87 fontos 2 ft 90 krjával, 1000 mérő pestmegyei 87—88 fontos 3 ft 71/a krjával, 4000 mérő bajai 851/s—87 fontos 2 ft 90 krjával készpénzben. A rozsüzlete nagyon csendes és csupán apró részletek adattak el. Árpára nézve volna kereslet, de a készáru hiánya miatt ennek is csak igen csekély forgalma volt. A zab ára szilárdan fentartatik, és egy átaljában e czikket illetőleg jó hangulat uralkodik feladatott 6000 mérő 48—49 fontos 1 ft 27 krjával. Tavasszal szállítandó kukoricza igen kedvelt; 3000 mérő bánságira 2 ft 10 krjával köttetett alka. Köles szintén keresett; &00 mérő 1 ft 75 krjával kelt el. Repczét illetőleg lanyha az üzlet; említésre méltó forgalma e czikknek em volt. Gabonaárak Pesten nov. 21-én. E követelési alapból a szőlőiskolai 4562 forint levonatván, az egyesület pénzereje tesz .................................... 3775 ft 71 kr. Ez év folyamában a bevétel tett......................................... 1209 „ 76 „ Kiadatott.......................... 1068 „ 64 „ És igy az egyesület rendelkezésére áll ezúttal: 1. Készpénzben .... 141 „ 12 „ 2. Hátralék követelésekben 2565 „ 95 „ 3. 1864. évi évdijakban . . 660 „ — „ Összesen: 3367 ft 7 kr. Alsó austriai mérő szerint Súly, font szerint Legalant ár os Leg magast zt. árt. Irányzat. Baza bánsági, 86—88 - 2.70-2.95 Lány„ tiszai ab pesti 88—89 810-3.25 ha________ 89—91 3.25—335 „ fehérmegyei 86—87 2.70—2.95 „ bajai . . . 85—38 2.65 - 2.80» „ bácskai . . 85—16 2.65—2.8,1n Rozs..................... 78-81 1.80-2.00 nincs Árpa sörnek való 70—72 2.I0—2.30 lánytakarmánynak 66-68 1.20—1.30 ha Zab..................... 46—48 1 25—1.30 lanyh Kukor Seza tavalyi 82-84 300-330 hiány Bab..................... 87 — 88 4 10—4.80 erősen Köles.....................— 1.70—1.95 tart. Répcze .... 57.— •74. Az orsz. magyar gazdasági egyesület. (Figyelmeztetés az orsz. magyar gazdasági egyesület t. ez. tagjaihoz.) Az orsz. magy. gazdasági egyesület igazgató választmánya havi ülését f. évi nov. 30-án d. e. 10 órakor fogja tartani a „Köztelken.“ Az elnökség megbízásából : Morócz István, egyes, titkár. Pest, nov. 21. Borús, ködös idő. A kérmérő délután 7 fokra emelkedett 0 felett. A gabnaüzletben ma nem nagy élénkség t a Pesti börze nov. 21-én. Az adott-vett értékekBefizetett összeg Történt eladások Zár árfolyam Középmegnevezése Pénz Áru árfolyam I. Részvények darabszámra Kereskedelmi bank 500640 640 645 Pesti takarékpénztár 63— 1040 105 Budai takarékpénztár~ — 420 80 Óbudai ., 40— 75 Pesti hengermalom . 500— 1<00 1025 Pannonia gőzmalom . 1000— 120 1215 Keresk. kamra épület. 210— 340 350 Pestbudai lánczhid . 525— 354 .56 Alagút ... 105— 63 65 Magy. bizt. társaság . 300— 595 Pannónia viszonbiztositó társulat . . 200— 305_ Balatoni gőzhajózás . 1577,— 155 — Sz.Istv kőszénbánya. 100— 165 Pozs.-Nagyszombati . I. kibocsátvány . . 210_ — — II. kibocsátvány . . 210— — — Rimamurányi bánya .— — — — Domokosi Kux . . .— — ■--— Brassói vasbánya . .— — — —Légszeszű társ. 6% els. köt...................... 100-98 99 II. Záloglevelek. 57,7%-os Földhitelint. 8*75 84.25 670-os jövedékjegyek.— — ---100. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: novemb. 21. — 5% metalliques 71.30 Nemzeti kölcsön 79.75. 1860-diki sorsjegyek 94.05. Bankrészvény 782.—. Hitelintézeti részvény 177.80. Londoni váltó 116.50. Ezüst 116.25. Arany 5.58. (T. 7.) Trieszt, nov. 18. Gabnaüzletünkben e héten kevés élénkség uralkodott s a forgalom nem ment többre 18,000 szárnál, melynek legnagyobb része készáru. Az üzérek egészen tétlenek maradnak. Bánsági és magyarországi búzából csak 2000 szár jan—februárban átadandóra köttetett alku. A tulajdonosok száma csekély s követeléseik túlságosak. Búzából 10,000 szár adatott el. Zabot bánsági készárut illetőleg, szilárd volt az üzlet s némi kereslet is volt, minélfogva 7000 st. adatott el. — Kukorica a el volt hanyagolva. Ára változatlan. (P. H.) Prága, nov. 19. Időjárásunk borús esős. Terményüzletünk tökéletesen pang. A folytonos bizalmatlanság, mely a hitelt zavarja, nyomasztólag hat, s a forgalom helyi szükségletre szorítkozik. A gabnaüzlet meglehetős élénk volt, Buzából a 86—87 fontos 4 ft—4 ft 12 krön, a 84—85 fontos 3 ft 80—85 krön kelt. Keresett volt főkép a rozs, melyből a 79 fontos termelvény 1 font ráadással 2 ft 6 kron a 80—82 fontos 2 ft 75 kron is eladható volt. Árpa minősége szerint 2 ft 20—40 ár. Zab 1 ft 40—45 kr mérőnként. Repczére nézve kevés vásárlási kedv tapasztalható; hibátlan termelvény 7—7.10.Szesznek korlátolt forgalm volt. (B. G.) Brünn, nov. 19. A régen tartó pangás, a gyapjúkelmék gyártását csökkentette, minek következtében a gyapjúforgalom e héten is csekély volt, s alig 300 mázsa adatott el. Leginkább csak a finomabb fajta gyapjú kelt. — Árak : egynyiretű finom 130—145 frt, cserző gyapjú finom 76—82 forint, silány 64—68 forint. Vidéki tudósítások. (Gy. K.) Temesvár, nov. 16. E hó folyamában a 11- és 12-kiderült napokat kivéve, szüntelen esős időjárás tart vidékünkön, sőt talán az egész bánáti földön. — Az esőt néhány nap óta a déli s délnyugati szelek hozzák, így enyhült idővel nem csoda, hogy ma reggel is menydörgés és villámlás között nyíltak meg az egek csatornái. Ilyen időjárás következtéből lehet gondolni, miszerint nemcsak a mellékes, de a csinált országutak is megromlott állapotban vannak, és ennek a gabnakereskedelmi üzletre — a hozatal megritkulván, vagy egészen megszűnvén — nagy hatása van. Innen magyarázható az itteni piaczi ár, mely daczára a felső kedvezőtlen híreknek, nem hogy engedne, sőt inkább erősen tartja magát, a termesztők magasabb árköveteléseikkel egyensúlyban, míg nagy nehezen, nem lévén más mód pénzre szert tenni — a vevő akaratába egyezik. A jelenlegi gabnaár a temesvári piaczon itt következik: Alsó rendű 84—85 fontos tiszta búza 1 ft 90 —2 ft 10 kr, 85—86 fon. 2 ft 10—20 kr, 86—87 fon. 2 ft 20-30 kr, 87—88 fon. 2 ft 30-35—40 krig. Rozs 1 ft 30—35 kr. Csutkás kukoricza, 2 mérő 1 morzsolt mérőbe értve, 90 kr—1 ftig, morzsolt kukoricza 1 frt, árpa 1 ft 20 kr, zab 1 ft, széna 1 mázsa 50 kr, burgonya mérete 1 ft 20 kr, marhahús fontja 16 kr, sertéshús fontja 20—24 kr, 100 fej káposzta 3- 4 ft o. é. * Mosony, nov. 17. Gabnaáraink a következők: Búza 2 ft 50 kr—3 ft, kétszeres 1 ft 80 kr —2 ft, rozs 1 ft 90 kr —2 ft, árpa 1 ft 40—60 kr, zab 1 ft 20—30 kr, kukoricza 1 ft—1 ft 70 kr alsó ausztriai mérőnként. (Sz. H.) Szeged, nov. 18. Sok és jelentékeny bécsi ház bukása nyomasztólag hat gabonapiaczunkra s különösen nálunk a folytonos esőzés s feneketlen utak a helyi forgalmat végkép elvágták. A szomszéd állomásokon csak egyes s minden fontosság nélküli eladások történnek. A tulajdonosok a múlt heti árakból nem engednek s az elsőrendű, hibátlan búza ára névleg 5 ft 25—30 krra tehető köblönként. Egyéb gabonanemüekre nézve épen semmi említésre m ltó sem történt; az árak a múlt hetiek. A mióta a déli vasúttársaság a gabonaszállítási árakból leengedett, minden szem a tiszai vasút felé irányul, mely régi magas szállítási árai mellett még mindig megmarad s országunk legszebb s legáldottabb részét a világkereskedelemből kizárja. (A—d.) Arad, nov. 18. Szesz kivételével, az üzlet e héten igen igen bágyadt volt; a fentebbi czikkből, a nagy szeszgyártás daczára, 1 (naponként 300 akó) még sincs elég a szükséglet fedezésére, a kivitelre szükségelt készlet is hiányzik, s fokát szívesen fizetik 43 krral. Az uj-aradi hetivásárra mintegy 6000 mérő búza hozatott, s nyomott árakon kelt; 86—87 fontos 2 ft— s 2 ft 10 krral fizettetett, a jobb minőségű is 20 krral olcsóbban kelt,mint a múlt heti áron. Rozsot e héten szinte elegendőt hoztak,ára szinte csökkent, mért 1 ft 20 kr volt. December s január hónapokra 2000 akó szeszre köttetett előleges szerződés 39 krral fokából. — Az időjárás egész héten át tartós esős volt, a mai nap is borús és esős. A mai hetivásárra nem igen sok marha hajtatott be. Ökör 85 drb volt a piaczon, darabját 85—105 ftjával vették meg. Tehén 45 drb, egy része adatott el 45 —60 ft,drbj. Bornya 28 drb, mészárosok vették 9—15 Úrával drbját. Juh 63 drb, darabja 4—7 fton kelt. Sertés vagy 150 drb, részint sovány részint hízott, az elsők 8—17 ft drb, az utóbbiak 23—24 kr fontja keltek. Ló kevés volt a piaczon, azok jó áron adattak el. (E. U.) Enaztergum, nov. 19. Mai hetivásárunkon a gabnaárak voltak : Búza 2 ft 60—90 kr. Kétszeres 2 ft. Rozs 1 ft 70 kr. Árpa 1 ft 20 —30 kr. Zab 1 ft 20 kr. Kukoricza 1 ft 10—20 kr bécsi mérő szerint. Vegyes. — A tervben levő pest-újpesti vasút területének meglépése megtörtént. Az e czélból kinevezett bizottság reggel nyolcz órakor indult a tervezett állomástőtől, a szénatérről, az ország- és váczi úton s a városon kívül az Új-Pestig vezető töltésen végig. A meglépés a meglevő tervekre nézve lehető legkedvezőbben ütött ki. A városban az építésnél fát nem, egyedül vasat használnak s a töltésen köveket raknak a sínek alá. A sínek az egész vonalon a földbe lesznek sülyesztve, hogy a kocsik közlekedése gátolva ne legyen. A bevégzett vizsgálat után Új-Pesten a bizottság által rendezett lakoma volt, melyben az „ifjú város“ képviselői is részt vettek. A vállalat sikeréért számos áldomáspohár ürült. A magyar-erdély horvát kiviteli társaság gyors léptekkel halad végmegalakulása felé, s mint a „P. Hírnök“ írja, Forgách Antal gróf és Kühner báró között e tárgyban élénk értekezletek folynak. Hivatalos értesítések kivonata. (A „S ny“ nov. 20. számából.) Árverés: Pest, Zitterbarth Mátyás ingói, nov. 23. du. 3 ó. vácziut 8. sz. Csőd: Pest, Knapp Lipót ellen, nov. 2830. g. Fttzesséry Géza. Idézés: Pest, a kir e. b. viszék elé Weiszer Sámuel ismeretlen örökösei, dec. 5. d e. 10 órakor.