A Hon, 1866. január (4. évfolyam, 1-24. szám)
1866-01-26 / 20. szám
20-ik sz. Péntek, január 26. Kiadóhivatal : Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint Előfizetési díj: Pentán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra....................... 1 frt 75 kr. 3 hónapra............................ 5 frt 25 kr. 6 hónapra............................10 frt 50 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Miiden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda : Ferencziek terezik szám 1-ső emelet. Szerkesztő lakása : Ország-ut 18-ik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Negyedik évfolyam 1806. Beiktatási díj : 7 hasábos ilyféle petit sora ... 7 kr. Bélyegdíj minden beigtatásért 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fel. Nyilt-téri 5 hasábos petit-sorért . 25 kr. Az előfizetési díj a lap kiadó hivatalához küldendő. (Ferencziek tere 7. sz földszint.) E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. PEST, JANUÁR 25. Politikai Szemle. (II.) A francziák császárának trónbeszéde a „Köln. Zig“ párisi levelezőjének állítása szerint határozottan rosz hatást tett. Az — írja levelező — egy oldalon sem felel meg azon várakozásnak, melylyel iránta voltak. Igen heves vitáknak néznek elébe a franczia törvényhozó gyűlésben, mert a beszéd nem oly természetű, hogy az ellenzék kedélyét lecsillapítná. A császár ugyanazon tacticát követi Amerika irányában, melyet Johnson követő irányában , igen engesztelékeny forma tekintetében, tulajdonképen azonban kijelenti, hogy nem térend el eddigi politikájától. Egy kis fenyegetőzés is kivillan belőle, amidőn azt mondja: nemzeteknek, melyek függetlenségökre féltékenyek , mindent kerülniük kell, mi méltóságukat és becsületöket érinthetné. Legroszabbul fogadtatott azon hely, ahol III. Napoleon császár doctrinaire tárgyalásába bocsátkozik a parlamentarismusnak. — Mire való — kérdezik — ezen kellemetlen vita, ha az eddig követett útról nem térnek el, mindazon intések daczára, melyeket a közvélemény fáradhatlanul intéz hozzájuk? A hallgatás, e kérdésnek mellőzése megmondana mindent, mit e tárgyról mondani lehet. A hang, melyet a trónbeszéd választott, épen nem szerencsés. Ennélfogva nem csudálkozhatni, ha a beszédnek épen a végét tapsolták meg leginkább a senatorok ; hasonlóképen történt a császár azon állításával, hogy a pápa nélkülözhetlen hatalma fentartandó. Metternichg kalapja — végzi levelező — a diplomaták karzatáról a terembe bukott le a szertartás alatt, mi nagy nevetést támasztott. Maga a beszéd nem gerjesztett örvendetes hangulatot, s csak egy a vélemény, hogy hatása nem az óhajtett vala. Az „Ind. beige“ szemleírójának sem igen tetszik a franczia trónbeszéd bel-ügyeket illető részének vége. „Valóban ha a császár beszéde békés és jó szellemű a külügyeket és távol expeditiókat illetőleg, másfelől kevéssé bátorító a szabadság barátaira, azon helyeit tekintve, melyek a belhelyzetet és Francziaország szabadelvű vágyait illetik. Nemcsak, hogy nem helyzi még kilátásba sem az építmény betetőzését, mit régóta ígérnek és folyvást várnak, sőt visszautasítja mint a szilaj türelmetlenség nyilatkozványát a szabadság felé törekvést , mi azon új korszakot jellemzi , a melybe Francziaország lépett az 1863-diki általános választások óta. Azon politicai szabadságokban, melyeket Thiers oly méltán nevez szükséges szabadságoknak, és a melyek egyedül alkothatják az ország önkormányzatát, nem lát egyebet, mint haszontalan akadályt, mi a kormányt megfosztja minden erejétől és minden kezdeményezéstől.“ stb. A spanyolországi ügyekről ezt írja a „Köln. Zig“ párisi levelezője : Prímnek portugali területre lépése által nem javult a dolgok helyzete Spanyolországban. O’ Donnell állása nagyon fenyegetve van, s talán a leggyűlöltebb személyiség e pillanatban az ibériai félszigeten. A királynőnél sem áll nagy kegyben,s anyja, Krisztina királynő, nyíltan tanácsolta neki, hogy Esparterót állítsa egy kabinet élére. O Donnell czélja : a királynőt arra bírni, hogy mondjon le fia javára, s őt tegye régenssé. Ezen tervével még nem hagyott föl, s mint állítják, föl akarja használni a királynő bekövetkezendő lebetegedését, hogy magát absolut urává tegye Spanyolországnak. A cataloniai és arragoniai felkelésről hiányzik minden tudósítás. O’Donnell azonban attól látszik tartani , hogy Prim az előbbi tartományba megy Portugálból Francziaországon át vagy a tengeren. A „Patrie“ azt jelenti, hogy a cataloniai főkapitány emiatt parancsot adott a franczia spanyol határok legszigorúbb őrzésére. Ezenkívül négy hadihajó czirkál a cataloniai határokon, a mostani felkelés feje minden kiszállásának megakadályozása végett. A spanyol demokraták Prím ellen vannak. Úgy látszik, hogy ez sok befolyással volt vállalatának eredménytelen kimenetelére.“ Ezen tudósítás mellett igen érdekesek, Spanyolországról szólván, a legújabb távirati jelentések is. Egy bayonnei, január 24-kéről keltezett sürgöny szerint madridi, jan. 23-ai tudósítások azt jelentik, hogy a lissaboni spanyol követ még nem erősíti meg Prim átlépését Portugálba. Ezen megerősítést türelmetlenül várják. A lapok azt állítják, hogy Prím Besaból (Portugal) távirati sürgönyt intézett volna nejéhez, ki Madridot nem hagyta el. Lissabonból jan. 19-éről pedig ezt távírják . A Braganzába belebbezett spanyolok közöl 200 elillant, hogy ismét Spanyolországba jusson. (Ezek alkalmasint nem azért szöktek meg, hogy szándékuk volna O’Donnell haditörvényszékei elé állani.) Az amerikai congressus elé terjesztett okmányok egy new-yorki sürgöny szerint azzal vádolják Napóleon császárt, hogy megszegte a semlegességet, mivel bűnrészessé tette magát a rabszolgaság behozatalánál Mexicóba. Országgyűlési tudósítás. Az alsóház ülése jan. 25-én. A jegyzőkönyvet vezeti Tóth Vilmos, a szólókat jegyzi Dimitrievics Milos. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a VII. osztály előadója gr. Keglevich Béla pótlólag jelenti, hogy Luksics Bódog pozsonymegyei stomfai képviselő megválasztatását az osztály megsemmitendőnek véleményezte, miután kitűnt az, hogy 4 jelölt lévén, a szavazás alkalmával ugyan legtöbb szavazatot Luksics Bódog, de általános többséget senki sem nyert, s az elnök a másodszori szavazást a két legtöbb szavazatot nyert jelöltre még sem rendelte el, mint a választás mellett benyújtott kérvényben állíttatik azért, mivel a másik párt, melynek jelöltje Szálé Antal, Luksics után legtöbb szavazatot nyert, nem kívánta a másodszori szavazás elrendelését. Az osztály véleménye szerint ez nem menti a választás törvénytelenségét, miután a jegyzőkönyvben nincs felemlítve az, hogy ezután Luksics Bódog felkiáltással választatott volna meg. Időközben Szálé Antal meghalt, s pártja részéről szintén érkezett egy kérvény, melyben kérik a választás érvényességét elismerni, miután ők is Luksicsot óhajtják képviselőül. Az osztály azonban, törvénysértés forogván fenn, véleményét meg nem másíthatta, s a megsemmisítés mellett marad. Halász Boldizsár, T. képviselőház ! Én azon általános elvből kiindulva fogok e tárgyhoz hozzászólani, hogy szomorúan tapasztalván már az első izbeni választásoknál is, miszerint azok többnyire erkölcsi, de igen gyakran, anyagi veszélyekkel, verekedési és gyilkossággal is jártak, én részemről a hol és amíg csak lehet mindenütt igazolandónak fognám véleményezni a követválasztást, hol világos törvényszegést nem látok , ezen esetben különösen azért is, mert úgy tartom, hogy a t. ház, nem hivatalból jár el, hanem panasz alapján bírálja a választást. Ezen esetben igaz, a jegyzőkönyv ellen emeltetett panasz, de ha e panasz Szálé Antal úr által nem emeltetett volna, ezen jegyzőkönyvet rendben lévőnek kellett volna tartanunk. (Ellenzés.) Mert a jegyzőkönyv azt mondja, hogy Luksich Bódog átalános többséggel választatott meg. Igaz, az elnök hibája volt, hogy a relatív többséget tévedésből törvényesnek elfogadván, mellőzte az általános többség új választásáltali kipuhatolását ; de ha ezt Szálé Antal úr, mint panaszt fel nem hozza, senkinek oka nem lett volna, a jegyzőkönyvet törvénytelennek, vagy hiányosnak tartani, annál kevésbé, mert hiszen másodszori szavazást senki sem követelt. Szálé Antal úr panaszt emelt ugyan, de időközben meghatározván a panasz elenyészett. Ezen esetben tehát úgy veszem a dolgot, mintha a panasz be sem adatott volna, annál inkább mert Szálé Antal úr választói, kiknek joguk lett volna panaszt emelni, kinyilatkoztatják, hogy azért történt az elnöknek ezen hibás eljárása — mit én sem tartok helyesnek — mivel a választók Luksich Bódog választásában egyesülvén szavazni nem is akartak. Én tehát t. képviselőház oda nyilatkozom, hogy a hol panaszló, s igy sérelem nincs, ott biró sem lehet senki. Itt volt ugyan panasz, de mely a sértett fél halálával elenyészett, én ennélfogva ezen választást, mely jogilag panaszmentnek tekintendő, részemről igazolandónak kimondatni óhajtom. (Helyeslés). Gr. Csáky László a törvényre hivatkozással, mely szerint az elnöknek új szavazást kellett volna elrendelni, miután átalános többséget senki sem nyert, pártolja az osztály véleményét. Az elnök kérdésére a ház elhatározta a pozsonymegyei stomfai választás megsemmisítését, s ennélfogva a pozsonymegyei középponti bizottmány új választás elrendelésére fog felszólíttatni. Marótty János szathmármegyei krassói képviselő választása ellen egy okadatolatlan kérvény nyujtatván be, az osztály előbb igazolást véleményezett, azonban egy második kérvény állítása szerint a választási nap estéjén a Maróthy-párt verekedést kezdett, s ennek folytán 10 község nem szavazott. A verekedés alkalmával egy ember állítólag agyon is üttetett. Az osztály annak kiderítésére, hogy melyik párt kezdte a verekedést , s váljon volt-e ez befolyással a választók jogának gyakorlására — vizsgálatot véleményez. Tisza Lajos. T. hát ! ez ismét oly eset, midőn az osztály egyszer véleményét kimondotta, és újabb panasz adatvan be, — az osztály véleményét megváltoztatta. Ezen újabb panaszlevél, az én felfogásom szerint, ki szintén tagja valik az osztálynak, nem tartalmaz tulajdonkép újabbat az elsőnél, ez csak több szószaporítással való előadása az ott már benfoglaltaknak. Alá van írva ezen ujabbi folyamodás ugyanazon községek lakói, bírái és jegyzői által, kik maguk a panaszt tevők , tehát akik hitelesítenek, bizonyítanak is maguk mellett. Tartozom némi felvilágosítással arra nézve, hogy miután én nem látok különbséget a két panaszlevél tartalma és ekadatolása között, hogy történhetett az, hogy amit az osztály egyszer végzett, azt másodszor megváltoztatta. Két vélemény szerzett magának érvényt az igazolásnál a mi osztályunkban. Voltak, kik kötelezve érezték magukat a kisebbség jogát mintegy védelmezni azáltal, hogy ha felöttő nagyszámú a kisebbség, habár mellette nincs is elegendő okadatolás, mégis irányukban azon tekintettel legyenek, hogy vizsgálat rendeltessék el. Ellenkezőleg a másik nézet az volt," hogy mi vizsgálatot csak akkor rendelhetünk el, ha tökéletesen okadatolt panaszok léteznek. Az első esetben az osztály tagjai teljes számban lévén, keresztül ment az utóbbi nézet, és szavaztunk az igazolás mellett. Második összejövetelünknél nem volt az osztály teljesen együtt és érvényt szerzett magának a másik vélemény. Természetesen ez az oka, hogy — ámbár felfogásom szerint a panaszok tökéletesen egyformán indokoltak, az első úgy mint a második, — mind a mellett megváltoztatta az osztály előbbi véleményét. — Hogy kiderüljön, mennyire világos itt a tárgy, mennyire helyes nézetem szerint az igazolás, kívánnám a jegyzőkönyvet felolvastatni, mint amely tanúságot tesz arról, mennyiben rendben ment a választás, és mennyire kisebbségben volt a panaszló fél, azután fenntartom magamnak a szót. A jegyzőkönyv felolvasása után, következőleg emel szót : Tisza Lajos:T. ház ! Ezen okmány, azt hiszem mindnyájan megegyezünk abban, tökéletesen rendben van ; elég van téve tökéletesen a törvény rendeletének ; nem két, de három bizalmi férfi írta alá, mégpedig egyik az ellenpárt bizalmi férfiai közül. Hogy a többség mennyire kiviláglik, nem is kell újabban fölemlítenem. Maróthy kapott 816 szavazatot, ki utánna a legtöbbet kapta, az 296 szavazatot nyert. Itt a beadott panaszlevélben a fősulyt arra vetik, hogy verekedés történt, és hogy egy egyén agyonveretett volna, de minderről legkisebb bizonyság be nem nyújtatott. Láttuk azt, hogy ott, hol ezt be tudják bizonyítani, mindenütt látleleteket szoktak csatolni ily állításokhoz, itt pedig arról szó sincs. A jegyzőkönyv előttem mindig közhitelű okmány. E jegyzőkönyv tökéletesen rendben van, ebben semmi említés sem történik, hogy a szavazást háborító verekedés történt, melynek folytán a szavazást megszüntetni kellett volna, de még csak, elnöki intézkedésre is szükség lett volna. Én mindig arra fektetem a fősulyt, mi a rendben lévő jegyzőkönyvben foglaltatik, és azok ellenében a nem indokolt kérvényeket nem tartom számba veendőknek. Itt már kimondatott azon elv, hogy azért, mert verekedés történt egy választásnál, azt megsemmisíteni nem lehet, mert akkor mindig a kisebbség megsemmisíthetné és nem juttatná érvényre a többség akaratát. Én itt egészen egyszerűen az osztály első véleményét pártolom, és kérem a házat, hogy ez irányban méltóztassék határozni. (Helyeslés). Szentkirályi Mór megjegyzi,hogy az osztály azért véleményezett először igazolást, mivel az első kérvényben nem volt kitéve, hol és mikor volt a verekedés. Később megváltoztatta az osztály véleményét, mert a hiányok pótoltattak. Meg van nevezve a hely és idő, sőt egy agyonütött emberről is létezik említés. Látlelet ugyan nincs, de a verekedés és a történt halál eléggé be van bizonyítva,s így annak bebizonyítására, hogy háborgatva volt-e a szavazás, az osztály második véleményét, vagyis a vizsgálatot pártolja. Várady Gábor. T. ház ! Ha a t. ház az igazolás mellett szól, akkor nekem nincs szavam. (Helyes.) Én, képviselőház, az osztály véleményében nem találok megnyugvást, okaimat egyszerűen és igen röviden el fogom mondani. A vizsgálat megrendelésének két kelléke, két nélkülözhetlen kelléke van. Az első, hogy oly vádak soroltassanak elé a panaszlevélben, amelyeknek teljes beigazolása esetére a választás meg fogna semmisíttetni, a második pedig, hogy ezen elősorolt tények, ha nem is indokolva, legalább egy része okadatolva legyen. Ha ezen kellékeknek bármelyike hiányzik, nézetem szerint, — de úgy hiszem a t. ház meggyőződése szerint, is — a vizsgálat törvényszerű elrendelésének helye nincs. Itt t. ház, az iratok tanúsága szerint a szükséges kellékeknek mindegyike hiányzik , mert mik soroltatnak elő vádul ? Hogy részint a választást megelőzőleg, részint utána kihágások történtek , hogy bizonyos pressiót gyakoroltak a választásra, s több ilyenek, amelyeknek teljes bebizonyítása esetében is, nem látnám helyén a vizsgálat elrendelését, vagy vizsgálat után a választás megsemmisítését. Azonban feltéve, hogy ezeknek bebizonyítása esetére a választás megsemmisítendő volna, teljesen hiányzik a másik kellék : az okadatolás. Elismerem, hogy a ház rendszabályának 10-ik szakasza nem egészen szabatos, nem szabatos ezen kifejezés „okadatolás“, de a gyakorlat és azon értelmezés, amelyet a 1. képviselőház a jelen alkalommal, és a Gs-iki verificationális tárgyalásánál, ennek a kifejezésnek adott, tökéletesen kipótolja a szabatos kifejezésnek netaláni hiányát, mert ez alatt „okadatolás,“ nem csak az értetik, hogy indokolva legyen a panasz, hanem bizonyítékokkal is támogatva, s ezen értelmezés alkalmaztatott úgy most, mint a mult alkalommal, minden egyes esetben. — Ha ez igy van t. ház, mert igy is van, — úgy nincs több szavam, mint megkérni a t. képviselőházat, méltóztassék az iratokat komoly figyelemre méltatni, és ezen iratok meg fogják a t. képviselőháznak azon meggyőződést szerezni, amely bennem van, miszerint itt az okadatolásnak távol árnyéka sincs. Nagyon gondosak voltak a folyamodók, hogy panaszleveleiket, amelyek egyenként csak panaszlevelek, jegyző, lelkész és községi elöljárók aláírásával, úgy pecséteikkel igen gondosan látták el. Szóval, a petitio külalakjára semmi észrevétel nincs, de a panasz pontjainak egyike sincs igazolva. — Hogyha egyetlen egy okadatolást mutathat fel a I. osztály az állításoknak csak támogatására, nem beigazolására , úgy én a vizsgálat megrendelésére fogok szavazni , de mindaddig, míg az okadatolás árnyékát sem látom, az igazolás mellett szavazok. (Szavazzunk.) Vlád Alajos osztja le. Eötvös azon nézetét, miszerint a 48-diki választási törvény azt akarja, hogy senki se fosztassék meg joga gyakorlatától, de itt panaszolják, hogy elűzettek és haláleset is fordult elő, s így lehetetlen mást, mint a vizsgálatot elrendelni. Véleménye szerint csak ezzel lehet a választóknak megnyugtatást szerezni. Ha a vád be volna bizonyítva, a választás különben is megsemmisíttetnék, de épen mivel e vád bizonyítva nincs, szükséges a vizsgálat. A ház sürgetvén a szavazást, az elnök felteszi a kérdést az osztály véleménye mellett, azonban ez tetemes kisebbségben marad, s a ház nagy többsége Maróthy Jánost igazolt képviselőnek nyilvánította. Ezzel az osztályok igazolási munkálataikat befejezvén, következtek az állandó igazoló bizottmány jelentései. Babes Vincze krassó megyei képviselő megválasztatása ellen benyújtott kérvényben panaszképen említik, hogy mellette Mocsonyi Antal izgatott, hogy a választásra nagyobb részt nem választóképesekből álló tömeg jelent meg terrorizáló szándékkal, s hogy többen illetéktelenül szavaztak. Az első vád bizonyító erővel nem bír, a többi pedig okadatolva nem lévén, s miután a jegyzőkönyv rendben van, az osztály igazolást véleményez. A ház ellenmondás nélkül elfogadta az osztály véleményét. B. Majthényi József baranya megyei mágócsi kerület képviselője, az első szavazás alkalmával nem nyert átalános többséget , a másodszori szavazás alkalmával pedig b. Skerlecz, a legtöbb szavazatot nyert másik jelölt, fentartván kérvényezési jogát az országgyűléshez, elállost a további szavazástól, a erre b. Majthényi közfelkiáltással lett megválasztva. A választás ellen benyújtott kérvényben felemlítik, hogy b. Majthényi már 1861-ben is megválasztatott, de nem jelent meg az országgyűlésen, s igy a kerület képviselet nélkül maradt. B. Majthényi már 16 év óta künn van Amerikában, s miután a belföldi hatóságok alá nem tartozik, nem választó és nem is választható. Az osztály ezt oknak a választás megsemmisítésére nem tekinti, miután báró Majthényi József benszülött, baranyamegyei birtokos, s igy választó és választható, tehát igazolandó is. Ami illeti a b. Majthényi választóinak képviselőjük hazabocsátása iránt benyújtott folyamodását, ezt az osztály az elnökség útján a kérvénybizottmányhoz utasította. Zsedényi Eduard figyelembe óhajtja vétetni azon körülményt, hogy a kerület már egyszer, b. Majthényi megválasztatása folytán, képviselet nélkül maradt. A kerület annyit igényelhet a háztól, hogy a megválasztott képviselőnek határidő tűzessék ki, hat hét vagy két hónap, mely alatt megjelenni tartozik. A ház azonban ez indítvány elejtésével. Majthényi Józsefet az igazolt képviselők sorába igtatta. László Imre középszolnok megyei tasnádi képviselő a jegyzőkönyv értelmében közfelkiáltással, törvényesen választatott meg. E választás ellen senki által nem hitelesített, nagyobbrészt keresztvonásokkal aláírt kérvény nyujtatott be, melyben állíttatik, hogy az ellenpártok elriasztanak a szavazástól, s hogy az elnök kevéssé tudott helyiségben hamarjában intézte el a választást, s midőn a másik két párt egy óra múlva megjelent, a választási jegyzőkönyv már ki volt állítva. Egy második kérvényben panaszt emelnek az összeírás ellen, s hogy a választás napja nem volt kellőleg kihirdetve. A választási jegyzőkönyvet az osztály rendben találta s a kérvényekben ugyan nyomatékos okok hozatnak fel, de kellőleg okadatolva nincsenek, s ennélfogva az osztály igazolást véleményez. A ház ellenmondás nélkül elfogadta az osztály véleményét. Décsey László közép-szolnok megyei szilágy csehi képviselő megválasztatásának ügye élénk vitára szolgáltatott alkalmat. Ez igazolási kérdést annyira fontosnak tartjuk, hogy közöljük egész terjedelmében az osztály véleményét és a nevezetesebb beszédeket. „Décsey László, Közép-Szolnok megye Szilágy-csehi v kerületében megválasztott képviselőnek jegyzőkönyve vétetvén tárgyalás és bírálat alá, az említett jegyzőkönyvből kitűnik, hogy mielőtt a választási elnök a választást megnyitotta volna, panasz létetett előtte az iránt, hogy míg több választótól a város végén az úti botok elszedettek, különösen a Bükkaljai románság botokkal felfegyverkezve jelenik meg, mire az elnök jelen volt Hatfaludy István csendbiztost a botok elszedésére utasitotta, midőn is ezen rendelet végrehajtása alkalmából a választási bizottmány működése helyétől távol nagy tolongás támadt, mely megszűnvén, elnök a választást megnyitottnak nyilvánította, s a törvény értelmébeni felszólítására Décsey László és Buda Sándor ajánltattak képviselőknek , s midőn az elnök a törvény értelmében megkivántató 10 szavazatot kérő tagnak előállítására a Buda Sándort ajánló választót három ízben a közönség szine előtt felszólította, s ez felszólításának meg nem felelt, egy egész órai várakozás után, midőn újabb e részbeni felszólítására ismét s egyhangúlag Décsey László neve hangoztatott, — elnök Décsey Lászlót az 1848. 5. t. sz. 30. §. nyomán törvényesen és egyhangúlag megválasztott képviselőnek nyilatkoztatta ki. Melyek után a jegyzőkönyv a törvény értelmében befejeztetvén, aláíratott. Ezen választás ellenében beadott két tökéletesen hasonszövegü folyamodvány nagyszámú neveknek mellékletével, melyek azonban nem a folyamodás alá irva, de a folyamodáshoz községenkint fűzve vannak, s hol az egyes fejezet minden a kérvényre való hivatkozás nélkül egyszerűen a község nevét mutatja, s alatta a választók nem sajátkezű, de legnagyobbrészt nem is hitelesített keresztvonással ellátott névjegyzékét foglalja magában; — a kérvényben előadatik , hogy a nagy többség már régebben Buda Sándorban központosította bizalmát, hogy a választás megkezdése előtt Hatfaludy István csendbiztos mintegy 40 lovassal harcziasan felfegyverkezve, s mintegy 200 botokkal felfegyverkezett nem is választó, csőcselékkel a Buda-pártiakra rohant, s többeket súlyosan megsebesitve, őket szélylyel verte, s ennek megtörténte után Décsey Lászlót kisebbségben volt pártbeliei erőszakosan képviselőnek kikiáltották , hogy daczára ezen véres terrorismusnak csendőrök fedezete alatt 16 román a választási elnökhöz ment, és Décsey László megválasztatása ellen óvást adott be, mely azonban mint értesülnek, Péchy László választási elnök pártérdekeltsége folytán a jegyzőkönyvbe föl nem vétetett. Ez után tiltakozik a folyamodvány Décsey László megválasztatása ellen, mint amely választásba 3500 román választó nem folyhatott be, — panaszt emelnek Décsey László ellen, mint ki állítólag 1848-ban és 1861-ben több 100 fiot sikkaszta el a megyei pénztárból, s e tekintetben mint hiteles tanúra hivatkoznak b. Wesselényi Ferencz, közép Szolnok megye főispánjára. Kéri továbbá a folyamodás több okok folytán a választás helyét Szilágy-Csehiből Illyésfalva vagy Kutas községbe áthelyezését elrendelni. S végre Péchy László választási elnököt elmozdítván, egy más a pártérdekeken felül álló elnök alatt ezen választás megsemmisítése után egy uj választás elrendeltetését. Ezzel kapcsolatban bemutattatok egy rövid folyamodás, mely mellett a választás alkalmával történt véres verekedés bebizonyítására községi pecséttel s az aláírók keresztvonásának hitelesítésével ellátott 17 darab külön-külön községből keletkezett bizonyítvány, melyeknek mindegyikében Velle Onutz, felső várczai szavazó polgárnak Szilágy-Csehiben mult évi december hó 18- án tartott képviselő választás alkalmával történt megsebesülése, s ennek folytán más nap történt halála és minden községből több s kevesebb