A Hon, 1871. október (9. évfolyam, 226-251. szám)
1871-10-10 / 233. szám
283. szám. IX. évfolyam. Reggeli kiadás: Pest, 1871. Kedd, October 10. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési dij: I Cl cuv£iu»-bra f. Ut Beigtatási díj: Postás küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..........................1 frt. 85 kr. , 8 hónapra ...............................5 , 50 , 6 hónapra ..............................11 „ — „ Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint ... 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. 9 hasábos ilyféle betű sora ... 9 kr. Bélyegdij minden beigtatásért . . 80 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyilt-téri 6 hasábos petit sorért . . . 25 kr. fff' Az előfizetési és hirdetményi dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési felhívás „A H O N“ra Folyó September hó végével az évnegyed letelvén, évnegyedeit. előfizetőink felkéretnek megrendelésük mielőbbi megújítására. Előfizetési árak: Egész évre 22 frt — ki fél évre . . . 11 frt — kr Negyed évre 5 frt 50 kr 9^ Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése tíz írtig csak 5, 10 írton felül pedig tíz krba kerül. Az előfizetések a „Hon kiadó hivatala“ czim alatt Pest, ferencziek tere 7. sz. alá küldendők. PEST, OCTOBER 9. A cseh kiegyezési javaslat. A Esti lapunkban és anai számban feltalálja az olvasó a cseh tartománygyűlés elé tett előterjesztéseket, a koronához intézendő feliratot és az államjogi kiegyezésre vonatkozó javaslatot. E nagy horderejű előterjesztéseket négyféle szempontból lehet vizsgálat alá venni; az egész monarchia, az osztrák, továbbá Magyarország és negyedszer Csehország érdekeinek szempontjából, mert előre kijelentjük, hogy e négy szempont, az előterjesztéseket tekintve, nem mindenben egyeztethető össze. Előadjuk röviden a 4 szempont viszonyát a csehországi javaslatokhoz, (habár meglehet, hogy az egyezségre nem fog vezetni, hogy aztán levonhassuk a következtetéseket. Az egész monarchia szempontjából elmondható, hogy a csehek harminczas bizottmányának javaslatai egészen új aerát akarnak inaugurálni annak alakzatában, mert, midőnaz egész monarchia közös ügyeit intéző delegátiokba Csehország önállóan akarja megválasztani képviseletét, külön akarja szakítani quptáját a terhekben , akkor az 1867-ki törvényen lényeges módosítást tesz, mert ez a lajthántúli tartományokat a közös ügyekben egy compact testnek tekinti, és ha mindjárt a cseh képviselet és quota (mint a csehek ígérik,) Magyarország képviseletének és quotájának a monarchia többi tartományaival szemben való arányán nem is változtat, és így e tekintetben a dualizmust meg is őrzi, megse tekinthető az uj alakzat dualismusnak a szó eddigi értelmében, habár alaki- a gaz megóva lenne is. Azonban az sem mondható, hogy a magyar 1867.' 12-ik törvénycikk lényegében változott volna , mert ennek alapja csak az, hogy egyfelől Magyarország és másfelől a monarchia minden más tartománya két egyenlő jogú felet képezzenek a közös ügyek elintézésében és ezt az alapot a cseh javaslatok nem módosítják. Úgy, hogy ha a Deákpárt e javaslatok ellen fellépni akarna (eltekintve a következményektől) e lépése csak a törvény betűjéhez való ragaszkodásból lehetne kimagyarázható, vagy a delegáció és közös terhek létrejövésében netalán felmerülhető több akadály iránti aggodalommal lenne indokolható, amely fellépés ellen másfelől, nemcsak Csehország kibékítésének érdeke, hanem még az is felhozható, hogy a formához való ragaszkodás, (ha az alkotmányos utón módosíttatni igértetik) és a jövőteli aggodalom által a cseh kiegyezést magyar részről megakadályozni akarni vészes következményű lehet, és a nélkül, hogy eredményre vezetne, vagy anarchiát vagy reactiót szülne. Hogy az osztrák-németek 1867-diki törvényét a cseh javaslat módosítja, azt már az is bizonyítja, hogy míg Csehország eddig a delegatióban 10 (8. §.) tag által volt képviselve, kiket a birodalmi gyűlésre küldött követei választék és a közös tartományokkal együtt viselte a 70 perczent quotát, most a cseh tartománygyűlés által külön választott 15 képviselőt és külön quotát kívánnak — nem is említve a csakis osztrák tartományokat illető közös ügyek elintézésében történendő nevezetes változásokat , melyek közt első helyen a birodalmi gyűlés megszüntetése és a felsőháznak senatus által való helyettesítése áll. Tehát osztrák szempontból az eddigi alkotmány tagadhatatlanul egészen felforgatottnak mondható. És minthogy e terv a német hegemóniát is tönkre teszi , a németek ez elleni küzdelmét természetesnek tartjuk. Másfelől Csehországtól nem lehet elvitatni azt a jogot, hogy önkormányzatát kiszélesíteni, pénzügyi és politikai önállását lehetőleg nevelni igyekszik. A feliratban hangsúlyozva van a cseh állami önállás és az egész monarchia együvé tartozásának szüksége és a cseheknek ehez való kűtsége egyaránt—úgy hogy ha az általuk javasolt alaptörvényeket végigolvassuk, nem is találunk azokban semmi olyast, mi e két eszme együttmaradását lehetetlenné teszi. „Szóval, ha csehek lennénk, mi a feliratot aláírnók. De magyarok vagyunk és a monarchia másik feléhez a delegatió oly módon köt, hogy annak létrejöttétől és annak elemeitől függ védképességünk, külpolitikánk és állami háztartásunk egy része. Ily állapotban a delegatió alakításának módja reánk nézve nem közönyös dolog és ha Csehország 15 követe vagy miattuk a németség kitalál maradni, hogy a delegáció létrejöttét megakadályozzák, vagy e 15 követ oly politikát emelne abban túlsúlyra, mely Magyarország érdekeivel ellenkezik, akkor ez intézmény még veszélyesebbé válnék reánk nézve, mintmost. Azonban is az se lehetetlen, hogy a cseh javaslat létesítése épen azt eszközölné, hogy a delegáció pontosabban jönne létre, jobb politikát folytatna és jobban gazdálkodnék. E két, egyaránt jogosult esélylyel szemben tehát az a kérdés merül fel: mit parancsol Magyarország érdeke a cseh kiegyezéssel szemben? Beavatkozni Magyarországnak ez ügybe ép oly veszélyes, mint be nem avatkozni. Mi lenne tehát az üdvös lépés ? A delegáció megszüntetése és Magyarország önállásának helyreállítása : ekkor nem kell félnünk attól, hogy ha Csehország önállóbb lesz, ha kibékül a monarchiával, mi lesz pénzügyünkből, hadügyünkből ? valamint nem kell félnünk attól se, hogy ha kibékülni nem talál, ki lesz az úr Ausztriában? Akkor nem leszünk kényszerülve más nemzet alkotmányi küzdelmeibe elegyedni — azon ürügy alatt, hogy a delegátiót féltjük. Azonban e tanácsot a jobboldalra csak a körülmények fogják rá kényszeríteni, de addig is, már most kötelessége várni és hallgatni mindaddig, míg ez alkotmány vita lefoly és ezután is nem a más, hanem saját ügyeinek elintézését kell felfüggesztenie a körülményektől. Vagyis: a delegáció létre nem jötte nem ennek kierőszakolását, hanem eltörlését teszi minden magyar embernek kötelességévé. vetkezik a József műegyetem. A bizottság örvendetes tudomásul vette, hogy a József műegyetem szervezése, valamint a tanárok fizetésének szabályozása a képviselőház által hozott határozatok értelmében megtörtént. Helyesli és tudomásul vette, hogy a műegyetemnek Pestre áttétele tekintetében a tárgyalások folynak és nemsokára be is fognak végeztetni, és remélhető, hogy azok kedvezően fognak megoldatni. A műegyetem szükségletét a bizottság 146.089 ftban s így 22000 fttal magasabban mint múlt évben — állapította meg. A reáltanodai képezde számára 15.700 forint szavaztatott meg, 4700 forinttal több mint a múlt évben. A Pesten felállítandó rajztanító képezde költségei 25.910 forinttal, a nagyszebeni jogakadémia 17.685, — kolozsvári jogakadémia 16.305, a kolozsvári orvossebészeti tanintézet 34.413, és az erdélyi felsőbb tanintézetek közös költségei 2500 fttal változatlanul elfogadtattak. Középtanodák. A nagyszebeni államgymnasium 20.549 ftnyi költségeit a bizottság függőben hagyta, mert felvilágosítást vár a miniszertől az iránt, vajon a hitoktatókat az állam fizeti-e, vagy az illető hitfelekezetek. A bizottság ragaszkodva azon elvhez, hogy a hitoktatókfizetése az állam terhére nem esik, s azoknak fizetését az illető hitközségek tartoznak teljesíteni, az erre vonatkozó tételt az első esetben törlendőnek véleményezi. A kaposvári államgymnasium költségeit 12.510 ftban, — a losonczi reálgymnasium 8540 és a fiumei reálgymnasium költségeit 15.415 ftban, tehát az előirányzat szerint állapította meg a bizottság. Holnap következnek a reáltanodák. — Wypocki tábornoktól az 1848/9- ki lengyel légió ősz parancsnokától a következő levelet veszszük: Párig, oet. 3. 1871. Uraim! Önök Rept. 29-én irt levelet oet. 2-án vettem kezeimhez s kivánatukhoz képest rögtön tudattam önökkel czimemet távirati utón. Még eddig semmiféle egyenes tudósítást nem kaptam a „Kraj“ szerkesztőségétől s csak az önök leveléből tudtam meg, hogy önök Magyarországon gyűjtést rendeznek javamra. Indíttatva érzem magamat, hogy önök iránt kifejezzem őszinte hálámat, s nem annyira a nekem küldött anyagi segítségért, habár az igazat megvallva, jelenleg nem dicsekedhetem valami fényes helyzettel, mert politikai pályámon soha sem igyekeztem vagyonra szert tenni s igy nagyon természetes, hogy öregségem napjaira megszorult helyzetbe kell jutnom.De amit mindenek fölött, szivem mélyéből köszönök,az, hogy önök húsz hosszú év után is megemlékeztek egy öreg katonáról, ki szerencséjének és büszkeségének tarta, hogy akkor ő is harczolhatott az önök szabadságáért, az önök függetlenségéért. E megemlékezés igen drága nekem s vigasztalására szolgál száműzetésem szomorú napjainak. Fogadják, uraim, rokonszenvem érzelmének őszinte biztosítását. Üdv és testvériség! J. Wysocki. — A pénzügyi bizottság okt. 9-ki ülését a királyi egyetem költségének részletes tárgyalásával kezdé meg. Az összes szükséglet 406699 írtban lett előirányozva, a múlt évben 352.059 ft szavaztatott meg. A többletet a tanárok fizetésének 2500 ftra lett felemelése és néhány új tanszéknek felállítása eredményezi. A bizottság az egyes tételek átvizsgálása után, azon egy változással, hogy a felvett nyolcz bölcsészeti ösztöndíj közül négy, úgy mint eddig volt, a tanulmányi alapból fedeztessék, az öszszeget 800 ft törléssel megszavazta. A tanári képezde költségeire 19.550 forint és a tanod a szaklapok segélyzésére nyolczszáz forint változatlanul megszavaztatott. — Kér Pest megye teljes szervező küldöttsége ma tartott ülésében először a tárgyalás sorrendjét alapította meg, s elsősorban a második albizottság munkálatát határozta tárgyalás alá vétetni, mely a virilis bizottmány összeállításával s a választókerületek megállapításával volt megbízva. Mindenekelőtt kimondatott, hogy ámbár a reclamatiók megtételére határidő volt kitűzve, a bizottság mégis, nehogy bárki is magát jogában sértve érezhesse, mindaddig elfogad utólagosan érkezett reclamatiókat, amíg mint szervező küldöttség fennáll. Ehhez képest rögtön hozzá is fogtak az utólag beérkezett reclamatiók tárgyalásához. E tárgyalás alkalmával ismét több ízben tűnt ki, mily rendetlenül készíték az adóhivatalok a kimutatásokat, így pl. többi közt gr. Károlyi György is a reklamálók közt volt, akit az illető adóhivatal egészen kihagyott a kimutatásból, s aki most kimutatta, hogy a czeglédi adóhivatalnál 5000 forintnál többet fizet. A reklamátiók elintézése után megállapíttatott a virilis bizottmány sorrendje. Végül a választókerületek beosztása olvastatott fel, s az albizottság munkálata igen kevés megjegyzéssel egészen el len fogadva. Holnap d. e. 10 órakor folytatja a szervező küldöttség tanácskozását, s a harmadik albizottságnak az árvaügyekről készült munkálata fog tárgyaltatni. E munkálat, mely Dalmady Győző tollából került ki, a legpontosabb részletességgel tárgyalja az árvaügyek kezelését, és több, mint tíz nyomtatott ívre terjed. A pesti népkör közgyűlése. A „Pesti Népkör“ tegnap d. e. 10 órakor tartott közgyűlése szép számú tagok és hallgatók jelenlétében folyt le a kör helyiségében. Horn Ede elnök üdvözölvén a gyűlést, egy hoszabb beszédben, helyesen indokolva fejtette ki, több fontos kérdés sürgős megoldásának szükségét a fővárosra nézve. Kifejtette, hogy miután Pest város hatósága már majdnem két év óta gyakorolja a hatalmat törvénytelenül, ez ellen óvást kellene tenni a törvényhozásnál. Mindenütt foly a hatósági mozgalom : megyékben és városokban, csak a fővárosban nincs ennek semmi nyoma. Még a hatósági törvény sincs elkészítve,mi ez évben nem is lesz; 2. kifejtette, hogy miután elvben már rég ki van mondva Pest-Buda egyesítése Új-Pest és Ó-Budával együtt, ezt tettleg is teljesen keresztül kellene vinni; 3. kifejtette azon nagy akadályt, mely a testvér fővárost egymástól elzárja, s a forgalmat felette nehezíti : a lánczhidvám. Felemlíti, hogy az ország huszonnégy milliót adott a főváros szépítésére, a lánczhíd meg is van véve, de azért az állam a vámot még mindig szedeti. A huszonnégy millióból még sem dunaparti szabályozást sem körutat nem láttunk. De ezeket tán jövő évben megkezdik, hanem addig is szükség volna a testvér főváros közt fenálló akadályfalat lerontani, a vámot eltörölni, s ezáltal a közlekedést élénkké és könnyűvé tenni. Szóló indítványozza, hogy e három kérdés megoldásának sürgetésére készítsen és küldjön a Pesti Népkör az országgyűlésre egy petitiót Jókai Mór elnök előtte szólónak a fentebbi három kérdés körül elmondott nézeteit teljesen osztja, de miután a testvér fővárosban, Budán is van egy velünk hasonczélokra törekvő, s ugyanazon zászló alatt küzdő egylet, mint a „Pesti Népkör“, jónak látja a kérvényt azzal egyetértőleg beadni a képviselőházhoz. Bakcsi Ferencz teljesen meg van győződve, hogy e kérvénynek akkor is kellő erkölcsi súlya és tekintélye lesz, ha azt a testvér fővárosok e két komoly törekvésű, szabadelvű testülete adja be a képviselőházhoz; de, hogy a velünk nem egy politikai nézeten lévő polgároknak is — kik bizonnyal osztják és helyeslik e lépést — alkalmuk legyen e részben nyilatkozhatni, azért jónak látná, ha a két kör, a pontozatokat egyetértőleg megállapítaná, és azt egy általuk összehívandó népgyűlés elé terjesztve, ez által adatná be az országgyűlésre. Jókai Mór előtte szóló beszédére kifejti, hogy mily sok és tőlünk nem függő eshetőségei, akadályai és kellemetlenségei lehetnek egy népgyűlésnek, miért is ajánlja, hogy a készítendő kérvényt a „Pesti Népkör“ és a „Budai szabadelvű kör“ adja be. Ez elfogadtatatlan, a kérvény fogalmazásával Horn Ede bizatott meg. Továbbá Hefy Ignácz, ki már az előbbeni kérdéseknél is Jókaival és Hornnal együtt hangsúlyozta, hogy a „Népkör“-nek, múltjához híven jövő télen is gondoskodni kellene, a társadalmi téren üdvös tevékenységről, d e czélból jövő vasárnap d. e. 10 órára egy újabb közgyűlés összehívását indítványozta. Ez indítvány elfogadtatván, egyúttal elhatároztatott, hogy a Horn által készítendő kérvény is a jövő közgyűlés által fog tárgyaltatni, és elfogadás után egy választandó 3 tagú deputatió által a „Budai szabadelvű körrel“ közöltetni. A köztörvényhatósági házi pénztárak alapja. Az 1870. XLII. t. sz. 90-ik §-a kötelességévé tette a pénzügyministernek, hogy miután a törvényhatóságok az állami közigazgatás költségeit jövőre saját házi pénztáraikból fogják fedezni, egyetértőleg a belügyministerrel, t.-javasletot terjesszen elő a föld-,ház-, jövedelem -és személyes kereseti adó oly mérvű leszállításáról, hogy a lehetőségig megfeleljen azon fööszegnek, melyet az állam az összes törvényhatóságoknak közigazgatási czélokra 1870-ben kiszolgáltatott. Kerkapoly K. pénzügyminister a törvény utasításának eleget tett, midőn ezt a képviselőház legutóbbi ülésének egyikében a ház asztalára letette, és egyszersmind több kimutatást is csatolt ahoz. E csatolmányok egyike a közigazgatósági szükségletek fedezésére a törvényhatóságoknak 1870 ben az állam által kiszolgáltatott főösszeget 4.145.748 ft. 98 V2-krban mutatja ki, mely összeg az egyenes adók 53,422,244 ftnyi főösszegének 7.76 V3-kát teszi. E százalékot leszállítani rendeltetése a törvényjavaslatnak, mely leszállítást azonban a pénzügyminiszer — mint indokolásában olvassuk — nem helyesel, mert — mint mondja — „a törvény által előterjesztetni kívánt s általam ennél fogva elő is terjesztett törvényjavaslatoknak változatlan elfogadása, a törvényhatóságok jelen állapota mellett igen tetemes, alig leküzdhető nehézségeket idézne föl. S ha ezt mégis előterjesztem , ép úgy terjesztem elő, ezt csak azért teszem, mivel a törvény rendeli, hogy tegyem, s hogy épen úgy tegyem.“ Ezután pedig kijelenti a pénzügyminiszter indokolásában, hogy a kormány örömest fog hozzájárulni minden oly módosításhoz, sőt ilyet maga is fog tenni, mely oda irányul, hogy a nehezebb körülmények közt levő törvényhatóságoknak is lehetővé tétessék : lakosságuk minden jelentékenyebb terhelése nélkül fedezni a közigazgatás szükségletét, s hogy azok szükségletének netaláni fokozódása az államkincstárnak, s igy közvetve a többi törvényhatóságoknak terheltetése nélkül történjék. A törvényjavaslat így szól: 1. §. Az 1870. XLII. t. sz. 90. §-ának rendelkezéséhez képest a köztörvényhatósági házi pénztárak felállíthatása czéljából a föld-, ház-, jövedelem- és személyes kereseti adó leszállittatik oly mérvben, hogy e leszállítás a lehetőségig megfeleljen azon összegnek, melyet az állam az összes törvényhatóságoknak közigazgatási czélokra 1870-ben kiszolgáltatott. 2. §. A törvényhatóságoknak az emlitett évben kiszolgáltatott összeg 4.145.849 írtban állapíttatott meg, mely összeg az 1870. évi egyenes adók 53.452.244 forintnyi főösszegének 7.76%-kát teszi. 3. §. A föld-, ház-, jövedelem- és személyes kereseti adók ezen 7.76 % -al leszállittatnak,mely leszállítás az 1872. évi január hélső napjával veszi kezdetét s az egyenes adók megállapítására nézve fennálló törvényczikkekben az alább következő módosításokat vonja maga után. 4. §.A földadóról szóló 1868. XXV. t. sz. 2.§-a ekkér módosittatik: A földadó Magyarországon a fennálló földsorozati munkálatban kimutatott egész évi tiszta jövedelem 27. 46. §/o-kában állapittatik meg, melyből 18,5. % államadó 9.% földtehermentesitési járulék, Erdélyben pedig szintén az évi tiszta jövedelem 20. 30. %-kában, melyből 11. so. o/° államadó 9. % földtehermentesitési járulék. 5. §. A ház adóról szóló 1868. XXH. törvényczikk a) 7. § a ekkép módosittatik: Az ekképen kiszámított tiszta jövedelem minden 100 forintja után Buda-Pesten 22 frt, egyéb helyeken, ha tényleg kibérelt lakrészek az összes lakrészeknek legalább felét teszik, 19 ft, különben pedig 15 ft fizetendő házbéradón. b) Módosítás a 10-ik §-hoz. — A ház osztályadóra nézve megállapittatott. 60 kr leszállittatik 56 krra; 1 ft 60 krról 1 ft 48 krra; 3 ftról 2 ft 77 krra; 6 ftról 5 ft 54 krra; 11 ftról 10 forint 15 krra; 18 ftról 16 ft 61 krra; 30 ftról 27 frt 67 krra; 50 ftról 46 ft 12 krra; 60 ftról 55 frt 35 krra; 70 ftról 64 ft 57 krra; 80 ftról 73 frt 79 krra; 85 ftról 78 ft 41 krra; 100 ftról 92 ft 24 krra. Harminczöt lakrészen fölül minden további lakrészért fizetendő: 3 frt leszállittatik 2 frt 77 krajczárra. 6. §. A jövedelemadóról szóló 1868. XXVI. t. czikk. 1) A 6. § a ekkép módosittatik. Az I. osztálybeli évi tiszta jövedelemnek minden 100 ftja után 9 ft 30 kr jár jövedelmi adó fejében. Kivétetnek a) az arany, ezüst, réz, ólom, dárdány, higany, kökeny- és aranytermelő bányák, melyektől 6.3 */0 fizettetik. 2) A 7. § ban a II. osztálybeli jövedelmadó kiszámítására szolgáló kulcs helyett e következő kulcs fog alkalmaztatni. Évi fizetés : 100 forint után adótétel 92 kv 200 forint után 1 forint 84 krajezár; 300 forint után 2 forint 77 ; 400 forint után 3 forint 69 krajezár; 500 forint után 4 forint 61 krajezár ; 600 forint után 6 forint 45 krajezár ; 700 forint után 8 forint 30 krajezár ; 800 forint után 10 forint 14 ; 900 forint után 11 forint 99 krajezár; 1000 forint után 13 forint 83 krajezár ; 1100 forint után 15 forint 68 krajezár ; 1200 forint után 17 forint 52 krajezár ; 1300 forint után 19 37 kr ; 1400 ft után 21 ft 21 kr ; 1500 forint után 23 ft 6 kr ; 1600 ft után 25 ft 83 krajezár; 1700 ft után 28 ft 59 kr ; 1800 ft után 31 ft 36 kr ; 1900 ft után 34 ft 13 kr ; 2000 ft után 36 ft 89 kr ; 2100 ft után 39 ft 66 kr ; 2200 forint után 42 ft 43 kr ; 2300 ft után 45 ft 20 kr; 2400 ft után 47 ft 96 kr ; 2500 ft után 50 ft 73 kr ; 2600 ft után 54 ft 42 kr ; 2700 ft után 58 ft 11 ; 2800 ft után adótétel 61 ft 80 kr; 2900 ft után 65 ft 49 kr; 3000 ft után 69 ft 18 kr; 3100 ft után 73 ft 79 kr; 3200 ft után 78 ft 40 kr; 3300 ft után 83 ft 1 kr; 3400 ft után 87 ft 62 kr ; 3500 ft után 92 ft 24 kr; 3600 ft után 97 77 kr; 3700 ft után 103 forint 31 kr; 3800 forint után 108 ft 84 kr; 3900 forint után 114 ft 38 kr; 4000 ft után 119 ft 91 kr; 4100 ft után 126 ft 37 kr; 4200 ft után 132 ft 82 kr; 4300 ft után 139 ft 28 kr; 4400 ft után 145 ft 74 kr; 4500 ft után 152 ft 19 kr; 4600 ft után 159 ft 57 kr; 4700 ft után 166 ft 1 95 kr; 4800 ft után 174 ft 33 kr; 4900 ft után 181 ft 71 kr; 5000 ft után 189 ft 9 kr; 5100 ft után 197 ft 39 kr; 5200 ft után 205 ft 69 kr; 5300 ft után 213 ft 99 kr; 5400 ft után 223 ft 30 kr; 5500 ft után 230 ft 60 kr; 5600 ft után 239 ft 82 kr; 5700 ft után 249 ft 5 kr ; 5800 ft után 258 ft 27 kr; 5900 ft után 267 ft 49 kr; 6000 ft után 276 ft 72 kr. Megjegyeztetik, hogy a 6000 frton fölüli minden 100 frt után a jövedelemadó 9 forint 30 krt tesz. 3) A 9. §. akkép módosittatik, hogy a III. osztálybeli jövedelemnek minden 100 ftja után 9 ft 30 kr adó jár, melyből 7 % állandó, 3 % pedig földtehermentesitési járulék; kivételnek azonban az 1867. XIII. t. ez. folytán felvett államkölcsön szelvény kamatjai egészben, a magyar korona alatti országok földtehermentesítési kötvényeinek szelvénykamatjai részben, a szöllődézsmaváltsági kötvények szelvény kamatjai pedig egészben, mely két utóbbira földtehermentesítési járulék nem rovatik, míg jövedelemadójuk 6,3 %-kot tesz. 7. §. A személyes kereseti adóra nézve az 1868. XXIV. t. czikk rendeletéhez képest érvényben álló adótételek leszállittatnak: 55 krról 33 krra ; 53 krról 49 krra; 56 krról 52 krra ; 85 krról 79 krra; 1 ft 5 krról 97 krra; 1 ft 13 krról 1 ft 4 krra; 1 ft 58 krról 1 ft 46 krra ; 1 ft 69 król 1 ft 56 krra; 2 ft 10 król 1 ft 94 krra ; 2 ft 54 krról 2 ft 45 krra; 3 ft 15 król 2 ft 91 krra; 3 ft 38 król 3 ft 12 krra; 4 ft 20 król 3 ft 87 krra ; 5 ft 7 król 4 ft 68 krra; 6 ft 30 król 5 ft 81 krra; 6 ft 76 król 6 ft 24 krral; 8 ft 45 król 7 ft 80 krra; 10 ft 14 król 9 ft 36 krra; 13 ft 52 król 12 ft 47 krra; 16 ft 91 król 15 ft 59 krra. 8. §. A ház, jövedelem- és személyes kereseti adóból 67 °/0 államadó, 33% pedig földtehermentesítési járulék. 9. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. A cseh kiegyezkedés: Prágából érkezett sürgönyök azon benyomást igyekeznek ecsetelni, melyet a fölirati javaslat és az alaptörvények a csehekre tesznek. E szerint e nevezetes okmányok az örömteljes meglepetés benyomását gyakorolják a csehekre. A landtágban a fölirat fölött nem is lesz vita, anélkül fogják azt elfogadni, csupán az előadók : a két Clam-Martinitz, Rieger és Zellhammer fognak beszélni. A szavazás holnapután lesz. A fölirat elfogadása után a fölirat elküldésének mikéntje fölött fognak tanácskozni. A fölirat átvétele után az urakodó a felirati küldöttségnek azon feltételeket fogja előadni, amelyek mellett a föliratban kifejezett óhajokat elfogadja. A landtaghoz intézendő iratban az uralkodó oda fog nyilatkozni, hogy a korona a landtag javaslatait elfogadja, de areichsrath helyben hagyását szükségesnek tartja; e végből fölszólítja a cseh landtagot, hogy a reicchsrathválasztásokat azonnal ejtse meg. Remélik, hogy a jövő hét folyamában a császár válasza Prágába meg fog érkezni, mire azonnal megteszik a reischsrath-választásokat. Hírszerint a cseh landtag csak e hó 18-dikán fog ülésezni. Az erre egybehívandó reichsrath körülbelül tizennégy napig ülne együtt, csak hogy a cseh alkotmányjavaslatot elfogadja és a budgetet megszavazza. Ez természetesen csak terv, mert még az is kétes, össze fog-e ülhetni a reichsrath ? December közepén ülne egybe Prágában a királykoronázó landtág, mire az országos minusterium neveztetnék ki. A hir a cseh minisztérium elnökének Chotek grófot említi „várgróf“ hivatalos czimen, ha ez nem fogadná el, Bielskyt kínálnák meg a miniszterelnöki tárczával. A többi tárcza a következő egyéniségek által töltetnék be : igazságügyminiszter lenne Klaud, pénzügyminiszter Skreikowski, közoktatásügyi Zeleny. Államkanczellárnak Clam-Martinitzot és Riegert is emlegetik. A király-koronázás a jövő év János ünnepén (május) tartatnék meg. Schäffle miniszter állítólag utóbbi prágai időzése alatt a császárnak azon határozott óhaját fejezte ki, hogy a kiegyezkedési tárgyalások a mennyire lehet, gyorsan érjenek véget, nehogy a koronázás halasztást szenvedjen. A feudálisok állítólag elégületlenek a fölött, hogy a feliratban a Magyarországgal való kiegyezkedés elfogadtatott.