A Hon, 1871. október (9. évfolyam, 226-251. szám)

1871-10-10 / 233. szám

283. szám. IX. évfolyam. Reggeli kiadás: Pest, 1871. Kedd, October 10.­­ Kiadó-hivatal: Ferencziek­ tere 7. sz. földszint. Előfizetési dij: I Cl cuv£iu»­-b­ra f. Ut Beigtatási díj: Postás küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..........................1 frt. 85 kr. , 8 hónapra ...............................5 , 50 , 6 hónapra ..............................11 „ — „ Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint ... 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik­­, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. 9 hasábos ilyféle betű sora ... 9 kr. Bélyegdij minden beigtatásért . . 80 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mel­lett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyilt-téri 6 hasábos petit sorért . . . 25 kr. fff' Az előfizetési és hirdetményi dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési felhívás „A H O N“ra Folyó September hó végével az évnegyed letelvén, évnegyedei­t. előfizetőink felkéret­nek megrendelésük mielőbbi megújítására. Előfizetési árak: Egész évre 22 frt — ki fél évre . . . 11 frt — kr Negyed évre 5 frt 50 kr 9^ Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük hasz­nálni, melyek bérmentesítése tíz írtig csak 5, 10 írton felül pedig tíz krba kerül. Az előfi­zetések a „Hon kiadó­ hivatala“ czim alatt Pest, ferencziek­ tere 7. sz. alá küldendők. PEST, OCTOBER 9. A cseh kiegyezési javaslat. A Esti lapunkban és a­n­ai számban feltalálja az olvasó a cseh tartománygyű­­­lés elé tett előterjesztéseket, a koronához intézendő feliratot és az államjogi ki­egyezésre vonatkozó javaslatot. E nagy horderejű előterjesztéseket négyféle szem­pontból lehet vizsgálat alá venni; az egész monarchia, az osztrák, továbbá Magyarország és negyedszer Csehország érdekeinek szempontjából, mert előre ki­jelentjük, hogy e négy szempont, az elő­terjesztéseket tekintve, nem mindenben egyeztethető össze. Előadjuk röviden a 4 szempont viszo­nyát a csehországi javaslatokhoz, (habár meglehet, hogy az egyezségre nem fog vezetni,­ hogy aztán levonhassuk a követ­keztetéseket. Az egész monarchia szempontjából el­mondható, hogy a csehek harminczas bi­zottmányának javaslatai egészen új aerát akarnak inaugurálni annak alakzatában, mert, midőn­­az egész monarchia közös ügyeit intéző delegátiokba Csehország önállóan akarja megválasztani képvisele­tét, külön akarja szakítani quptáját a ter­­hekben , akkor az 1867-ki törvényen lé­nyeges módosítást tesz, mert ez a laj­­thántúli tartományokat a közös ügyekben egy compact testnek tekinti, és ha mind­járt a cseh képviselet és quota (mint a csehek ígérik,) Magyarország képvisele­tének és quotájának a monarchia többi tartományaival szemben való arányán nem is változtat, és így e tekintet­be­n a dualizmust meg is őrzi, meg­se tekinthető az uj alakzat dualismusnak a szó eddigi értelmében, habár alaki-­­ a g­az megóva lenne is. Azonban az sem mondható, hogy a magyar 18­6­7.' 12-ik törvényc­ikk lénye­gében változott volna , mert ennek alapja csak az, hogy egyfelől Magyarország és másfelől a monarchia minden más tartománya két egyenlő jogú felet képezzenek a közös ügyek elinté­zésében és ezt az alapot a cseh javaslatok nem módosítják. Úgy, hogy ha a Deák­párt e javaslatok ellen fellépni akarna (eltekintve a következményektől) e lépése csak a törvény betűjéhez való ragaszko­dásból lehetne kimagyarázható, vagy a delegáció és közös terhek létrejövésében netalán felmerülhető több akadály iránti aggodalommal lenne indo­kolható, a­mely fellépés ellen más­felől, nemcsak Csehország kibékítésének érdeke, hanem még az is felhozható, hogy a formához való ragaszkodás, (ha az alkot­mányos utón módosíttatni igértetik) és a jövőteli aggodalom által a cseh kiegye­zést magyar részről megakadályozni akarni vészes következményű lehet, és a nélkül, hogy eredményre vezetne, vagy anarchiát vagy reactiót szülne. Hogy az osztrák-németek 1867-diki törvényét a cseh javaslat módosítja, azt már az is bizonyítja, hogy míg Csehor­szág eddig a delegatióban 10 (8. §.) tag által volt képviselve, kiket a birodalmi gyűlésre küldött követei választék és a közös tartományokkal együtt viselte a 70 perczent quotát, most a cseh tartomány­­gyűlés által külön választott 15 képvise­lőt és külön quotát kívánnak — nem is említve a csakis osztrák tartományokat illető közös ügyek elintézésében törté­nendő nevezetes változásokat , melyek közt első helyen a birodalmi gyűlés meg­szüntetése és a felsőháznak senatus által való helyettesítése áll. Tehát osztrák szempontból az eddigi alkotmány tagadhatatlanul egészen felfor­­gatottnak mondható. És minthogy e terv a német hegemóniát is tönkre teszi , a németek ez elleni küzdelmét természetes­nek tartjuk. Másfelől Csehországtól nem lehet el­vitatni azt a jogot, hogy önkormány­zatát kiszéles­íteni, pénzügyi és po­litikai önállását lehetőleg nevelni igyek­szik. A feliratban hangsúlyozva van a cseh állami önállás és az egész monarchia együvé tartozásának szüksége és a cse­heknek ehez való kűtsége egyaránt—úgy hogy ha az általuk javasolt alaptörvénye­ket végig­olvassuk, nem is találunk azok­ban semmi olyast, mi e két eszme együtt­­maradását lehetetlenné teszi. „Szóval, ha csehek lennénk, mi a feliratot aláírnók. De magyarok vagyunk és a monarchia másik feléhez a delegatió oly módon köt, hogy annak létrejöttétől és annak elemeitől függ védképességünk, kül­politikánk és állami háztartásunk egy része. Ily állapotban a delegatió alakí­tásának módja reánk nézve nem közö­nyös dolog és ha Csehország 15 követe vagy miattuk a németség ki­talál maradni, hogy a delegáció létrejöttét megakadá­lyozzák, vagy e 15 követ oly politikát emelne abban túlsúlyra, mely Magyaror­szág érdekeivel ellenkezik, akkor ez in­tézmény még veszélyesebbé vál­nék reánk nézve, mint­­most. Azonban is az se lehetetlen, hogy a cseh javaslat létesí­tése épen azt eszközölné, hogy a delegá­ció pontosabban jönne létre, jobb politi­kát folytatna és jobban gazdálkodnék. E két, egyaránt jogosult esélylyel szem­ben tehát az a kérdés merül fel: mit pa­rancsol Magyarország érdeke a cseh ki­egyezéssel szemben? Beavatkozni Magyarország­nak ez ügybe ép oly veszélyes, mint be nem avatkozni. Mi lenne tehát az üdvös lépés ? A delegáció megszüntetése és Magyar­­ország önállásának helyreállítása : ekkor nem kell félnünk attól, hogy ha Csehor­szág önállóbb lesz, ha kibékül a monar­chiával, mi lesz pénzügyünkből, had­ügyünkből ? valamint nem kell félnünk attól se, hogy ha kibékülni nem talál, ki lesz az úr Ausztriában? Akkor nem le­szünk kényszerülve más nemzet alkotmá­nyi küzdelmeibe elegyedni — azon ürügy alatt, hogy a delegátiót féltjük. Azonban e tanácsot a jobboldalra csak a körülmények fogják rá kényszeríteni, de addig is, már most kötelessége várni és hallgatni mindaddig, míg ez al­kotmány vita le­foly és ezután is nem a más, hanem saját ügyeinek elintézését kell felfüggesztenie a körülményektől. Vagyis: a delegáció létre nem jötte nem ennek kierőszakolását, hanem el­törlését teszi minden magyar embernek kötelességévé. vetkezik a József műegyetem. A bizottság ör­vendetes tudomásul vette, hogy a József műegye­tem szervezése, valamint a tanárok fizetésének szabályozása a képviselőház által hozott határo­zatok értelmében megtörtént. Helyesli és tudomá­sul vette, hogy a műegyetemnek Pestre áttétele tekintetében a tárgyalások folynak és nemsokára be is fognak végeztetni, és remélhető, hogy azok kedvezően fognak megoldatni. A műegyetem szükségletét a bizottság 146.089 ftban s így 22000 fttal magasabban mint múlt évben — álla­pította meg. A reáltanodai képezde számára 15.700 forint szavaztatott meg, 4700 forinttal több mint a múlt évben. A Pesten felállí­tandó rajztanító képezde költségei 25.910 fo­rinttal, a nagy­szebeni jogakadémia 17.685, — kolozsvári jogakadémia 16.305,­­ a ko­lozsvári orvossebészeti tanintézet 34.413, és az erdélyi felsőbb tanintézetek közös költségei 2500 fttal változatlanul elfogadtattak. Közép­tanodák. A nagyszebeni államgymnasium 20.549 ftnyi költségeit a bizottság függőben hagyta, mert felvilágosítást vár a miniszertől az iránt, vajon a hitoktatókat az állam fizeti-e, vagy az illető hitfelekezetek. A bizottság ragaszkod­va azon elvhez, hogy a hitoktatók­­fizetése az ál­lam terhére nem esik, s azoknak fizetését az il­lető hitközségek tartoznak teljesíteni, az erre vonatkozó tételt az első esetben törlendőnek véleményezi. A kaposvári államgymnasium költ­ségeit 12.510 ftban, — a losonczi reálgymna­­sium 8540 és a fiumei reálgymnasium költségeit 15.415 ftban, tehát az előirányzat szerint állapí­totta meg a bizottság. Holnap következnek a reáltanodák. — Wypocki tábornoktól az 1848/9- ki lengyel légió ősz parancsnokától a kö­vetkező levelet veszszük: Párig, oet. 3. 1871. Uraim! Önök Rept. 29-én irt levelet oet. 2-án vettem kezeimhez s kivánatukhoz képest rögtön tudat­tam önökkel czimemet távirati utón. Még eddig semmiféle egyenes tudósítást nem kaptam a „Kraj“ szerkesztőségétől s csak az önök leveléből tudtam meg, hogy önök Magyar­­országon gyűjtést rendeznek javamra. Indíttatva érzem magamat, hogy önök iránt kifejezzem őszinte hálámat, s nem annyira a nekem küldött anyagi segítségért,­ habár az igazat megvallva, jelenleg nem dicsekedhetem valami fényes hely­zettel,­­ mert politikai pályámon soha sem igyekeztem vagyonra szert tenni s igy nagyon természetes, hogy öregségem napjaira megszo­rult helyzetbe kell­ jutnom.De a­mit mindenek fö­lött, szivem mélyéből köszönök,­az, hogy önök húsz hosszú év után is megemlékeztek egy öreg kato­náról, ki szerencséjének és büszkeségének tart­­a, hogy akkor ő is harczolhatott az önök sza­­badságáért, az önök függetlenségéért. E meg­emlékezés igen drága nekem s vigasztalására szolgál száműzetésem szomorú napjainak. Fogadják, uraim, rokonszenvem érzelmének őszinte biztosítását. Üdv és testvériség! J. Wysocki. — A pénzügyi bizottság okt. 9-ki ülését a királyi egyetem költségének rész­letes tárgyalásával kezdé meg. Az összes szük­séglet 406699 írtban lett előirányozva, a múlt évben 352.059 ft szavaztatott meg. A többletet a tanárok fizetésének 2500 ftra lett felemelése és néhány új tanszéknek felállítása eredményezi. A bizottság az egyes tételek át­vizsgálása után, azon egy változással, hogy a felvett nyolcz böl­csészeti ösztöndíj közül négy, úgy mint eddig volt, a tanulmányi alapból fedeztessék, az ösz­­szeget 800 ft törléssel megszavazta. A tanári képezde költségeire 19.550 forint és a ta­nod a szaklapok segélyzésére nyolczszáz forint változatlanul megszavaztatott. — Ké­r Pest megye teljes szervező küldöttsége ma tartott ülésében először a tárgyalás sorrendjét alapította meg, s első­sor­ban a második albizottság munkálatát határozta tárgyalás alá vétetni, mely a virilis bizottmány összeállításával s a választó­kerületek megálla­pításával volt megbízva. Mindenekelőtt kimondatott, hogy ámbár a reclamatiók megtételére határidő volt kitűzve, a bizottság mégis, nehogy bárki is magát jogá­ban sértve érezhesse, mindaddig el­fogad utóla­gosan érkezett reclamatiókat, a­míg mint szer­vező küldöttség fennáll. Ehhez képest rögtön hozzá is fogtak az utólag beérkezett reclamatiók tárgyalásához. E tárgya­lás alkalmával ismét több ízben tűnt ki, mily rendetlenül készíték az adóhivatalok a kimutatá­sokat, így pl. többi közt gr. Károlyi György is a reklamálók közt volt, a­kit az illető adóhiva­tal egészen kihagyott a kimutatásból, s a­ki most kimutatta, hogy a czeglédi adóhivatalnál 5000 forintnál többet fizet. A reklamátiók elintézése után megállapítta­­tott a virilis bizottmány sorrendje. Végül a választókerületek beosztása olvasta­tott fel, s az albizottság munkálata igen kevés megjegyzéssel egészen el len fogadva. Holnap d. e. 10 órakor folytatja a szervező küldöttség tanácskozását, s a harmadik albizott­ságnak az árvaügyekről készült munkálata fog tárgyaltatni. E munkálat, mely Dalmady Győző tollából került ki, a legpontosabb részletesség­gel tárgyalja az árvaügyek kezelését, és több, mint tíz nyomtatott ívre terjed. A pesti népkör közgyűlése. A „Pesti Népkör“ tegnap d. e. 10 órakor tartott közgyűlése szép számú tagok és hallgatók jelen­létében folyt le a kör helyiségében. Horn Ede elnök üdvözölvén a gyűlést, egy hoszabb beszédben, helyesen indokolva fejtette ki, több fontos kérdés sürgős megoldásának szük­ségét a fővárosra nézve. Kifejtette­­, hogy miu­tán Pest város hatósága már majdnem két év óta gyakorolja a hatalmat törvénytelenül, ez el­len óvást kellene tenni a törvényhozásnál. Min­denütt foly a hatósági mozgalom : megyékben és városokban,­­ csak a fővárosban nincs en­nek semmi nyoma. Még a hatósági törvény sincs el­készítve,mi ez évben nem is lesz; 2. kifejtette, hogy miután elvben már rég­ ki van mondva Pest-Buda egyesítése Új-Pest és Ó-Budával együtt, ezt tettleg is teljesen keresztül kellene vinni; 3. kifejtette azon nagy akadályt, mely a testvér fő­várost egymástól elzárja, s a forgalmat felette nehezíti : a lánczhidvám. Felemlíti, hogy az or­szág huszonnégy milliót adott a főváros szépíté­sére, a lánczhíd meg is van véve, de azért az ál­lam a vámot még mindig szedeti. A huszonnégy millióból még sem dunaparti szabályozást sem körutat nem láttunk. De ezeket tán jövő évben megkezdik, hanem addig is szükség volna a testvér főváros közt fenálló akadályfalat leron­tani, a vámot eltörölni, s ez­által a közlekedést élénkké és könnyűvé tenni. Szóló indítványozza, hogy e három kérdés megoldásának sürgetésére készítsen és küldjön a Pesti Népkör az ország­gyűlésre egy petitiót Jókai Mór elnök előtte szólónak a fen­tebbi három kérdés körül elmondott nézeteit tel­jesen osztja, de miután a testvér fővárosban, Budán is van egy velünk hasonczélokra törekvő, s ugyanazon zászló alatt küzdő egylet, mint a „Pesti Népkör“, jónak látja a kérvényt azzal egyetértőleg beadni a képviselőházhoz. B­a­k­c­s­i Ferencz teljesen meg van győ­ződve, hogy e kérvénynek akkor is kellő erköl­csi súlya és tekintélye lesz, ha azt a testvér fő­városok e két komoly törekvésű, szabadelvű tes­tülete adja be a képviselőházhoz; de, hogy a velünk nem egy politikai nézeten lévő polgárok­nak is — kik bizonnyal osztják és helyeslik e lépést — alkalmuk legyen e részben nyilatkoz­hatni, azért jónak látná, ha a két kör, a ponto­­zatokat egyetértőleg megállapítaná, és azt egy általuk összehívandó népgyűlés elé terjesztve, ez által adatná be az országgyűlésre. Jókai Mór előtte szóló beszédére kifejti, hogy mily sok és tőlünk nem függő eshetőségei, akadályai és kellemetlenségei lehetnek egy nép­­gyűlésnek, miért is ajánlja, hogy a készítendő kérvényt a „Pesti Népkör“ és a „Budai szabad­elvű kör“ adja be. Ez elfogadtatatlan, a kérvény fogalmazásával Horn Ede bizatott meg. Továbbá H­e­­­f­y Ignácz, ki már az előbbeni kérdéseknél is Jókaival és Hornnal együtt hang­súlyozta, hogy a „Népkör“-nek, múltjához híven jövő télen is gondoskodni kellene, a társa­dalmi téren üdvös tevékenységről, d e czélból jövő vasárnap d. e. 10 órára egy újabb közgyű­lés összehívását indítványozta. Ez indítvány elfogadtatván, egyúttal elhatá­roztatott, hogy a Horn által készítendő kérvény is a jövő közgyűlés által fog tárgyaltatni, és el­fogadás után egy választandó 3 tagú deputatió által a „Budai szabadelvű körrel“ közöltetni. A köztörvényhatósági házi pénz­tárak alapja. Az 1870. XLII. t. sz. 90-ik §-a kötelességévé tette a pénzügyministernek, hogy miután a tör­vényhatóságok az állami közigazgatás költsé­geit jövőre saját házi pénztáraikból fogják fedez­ni, egyetértőleg a belügyministerrel, t.-javasletot terjesszen elő a föld-,ház-, jövedelem -és személyes kereseti adó oly mérvű leszállításáról, hogy a lehetőségig megfeleljen azon fööszegnek, melyet az állam az összes törvényhatóságoknak köz­­igazgatási czélokra 1870-ben kiszolgáltatott. Kerkapoly K. pénzügyminister a törvény uta­sításának eleget tett, midőn ezt a képviselőház legutóbbi ülésének egyikében a ház asztalára le­tette, és egyszersmind több kimutatást is csatolt ahoz. E csatolmányok egyike a közigazgató­sági szükségletek fedezésére a törvényhatósá­goknak 1870 ben az állam által kiszolgáltatott főösszeget 4.145.748 ft. 98 V2-krban mutatja ki, mely összeg az egyenes adók 53,422,244 ftnyi főösszegének 7.76 V3-kát teszi. E százalékot le­szállítani rendeltetése a törvényjavaslatnak, mely leszállítást azonban a pénzügyminiszer — mint indokolásában olvassuk — nem helyesel, mert — mint mondja — „a törvény által elő­terjesztetni kívánt s általam ennél fogva elő is terjesztett törvényjavaslatoknak változatlan elfo­gadása, a törvényhatóságok jelen állapota mellett igen tetemes, alig leküzdhető nehézsé­geket idézne föl. S ha ezt mégis előter­jesztem , ép úgy terjesztem elő, ezt csak azért teszem, mivel a törvény rendeli, hogy tegyem, s hogy épen úgy tegyem.“ Ezután pe­dig kijelenti a pénzügyminiszter indokolásában, hogy a kormány örömest fog hozzá­járulni min­den oly módosításhoz, sőt ilyet maga is fog tenni, mely oda irányul, hogy a nehezebb körülmények közt levő törvényhatóságoknak is lehetővé tétes­sék : lakosságuk minden jelentékenyebb terhe­lése nélkül fedezni a közigazgatás szükségletét, s hogy azok szükségletének netaláni fokozódása az államkincstárnak, s igy közvetve a többi tör­vényhatóságoknak terheltetése nélkül történjék. A törvényjavaslat így szól: 1. §. Az 1870. XLII. t. sz. 90. §-ának rendel­kezéséhez képest a köztörvényhatósági házi pénztárak felállíthatása czéljából a föld-, ház-, jövedelem- és személyes kereseti adó leszállitta­tik oly mérvben, hogy e leszállítás a lehetőségig megfeleljen azon összegnek, melyet az állam az összes törvényhatóságoknak közigazgatási czé­lokra 1870-ben kiszolgáltatott. 2. §. A törvényhatóságoknak az emlitett évben kiszolgáltatott összeg 4.145.849 írtban állapítta­tott meg, mely összeg az 1870. évi egyenes adók 53.452.244 forintnyi főösszegének 7.76%-kát teszi. 3. §. A föld-, ház-, jövedelem- és személyes kereseti adók ezen 7.76­­ % -al leszállittatnak,mely leszállítás az 1872. évi január hé­l­ső napjával veszi kezdetét s az egyenes adók megállapítá­sára nézve fennálló törvényczikkekben az alább következő módosításokat vonja maga után. 4. §.A földadóról szóló 1868. XXV. t. sz. 2.§-a ekkér módosittatik: A földadó Magyarországon a fennálló földsoro­zati munkálatban kimutatott egész évi tiszta jö­vedelem 27. 46. §/o-kában állapittatik meg, melyből 18,5. % államadó 9.% földtehermen­­tesitési járulék, Erdélyben pedig szintén az évi tiszta jövedelem 20. 30. %-kában, melyből 11. so. o/° államadó 9. % földtehermentesitési járulék. 5. §. A ház adóról szóló 1868. XXH. tör­vényczikk a) 7. § a ekkép módosittatik: Az ekképen kiszámított tiszta jövedelem minden 100 fo­rintja után Buda-Pesten 22 frt, egyéb helye­ken, ha tényleg kibérelt lakrészek az összes lakrészeknek legalább felét teszik, 19 ft, külön­ben pedig 15 ft fizetendő házbéradón­. b) Módosítás a 10-ik §-hoz. — A ház osztály­adóra nézve megállapittatott. 60 kr leszállittatik 56 krra; 1 ft 60 krról 1 ft 48 krra; 3 ftról 2 ft 77 krra; 6 ftról 5 ft 54 krra; 11 ftról 10 forint 15 krra; 18 ftról 16 ft 61 krra; 30 ftról 27 frt 67 krra; 50 ftról 46 ft 12 krra; 60 ftról 55 frt 35 krra; 70 ftról 64 ft 57 krra; 80 ftról 73 frt 79 krra; 85 ftról 78 ft 41 krra; 100 ftról 92 ft 24 krra. Harminczöt lakrészen fölül minden további lakrészért fizetendő: 3 frt leszállittatik 2 frt 77 krajczárra. 6. §. A jövedelem­adóról szóló 1868. XXVI. t. czikk. 1) A 6. § a ekkép módosittatik. Az I. osztálybeli évi tiszta jövedelemnek min­den 100 ftja után 9 ft 30 kr jár jövedelmi adó fejében. Kivétetnek a) az arany, ezüst, réz, ólom, dárdány, higany, kökeny- és aranytermelő bányák, melyektől 6.3 */0 fizettetik. 2) A 7. § ban a II. osztálybeli jövedelmadó kiszámítására szolgáló kulcs helyett e következő kulcs fog alkalmaztatni. Évi fizetés : 100 forint után adótétel 92 kv 200 forint után 1 forint 84 krajezár; 300 forint után 2 forint 77 ; 400 forint után 3 forint 69 krajezár; 500 forint után 4 forint 61 krajezár ; 600 forint után 6 forint 45 krajezár ; 700 forint után 8 forint 30 krajezár ; 800 forint után 10 forint 14 ; 900 forint után 11 forint 99 krajezár; 1000 forint után 13 forint 83 krajezár ; 1100 forint után 15 forint 68 krajezár ; 1200 forint után 17 forint 52 krajezár ; 1300 forint után 19 37 kr ; 1400 ft után 21 ft 21 kr ; 1500 forint után 23 ft 6 kr ; 1600 ft után 25 ft 83 krajezár; 1700 ft után 28 ft 59 kr ; 1800 ft után 31 ft 36 kr ; 1900 ft után 34 ft 13 kr ; 2000 ft után 36 ft 89 kr ; 2100 ft után 39 ft 66 kr ; 2200 forint után 42 ft 43 kr ; 2300 ft után 45 ft 20 kr; 2400 ft után 47 ft 96 kr ; 2500 ft után 50 ft 73 kr ; 2600 ft után 54 ft 42 kr ; 2700 ft után 58 ft 11 ; 2800 ft után adótétel 61 ft 80 kr­; 2900 ft után 65 ft 49 kr; 3000 ft után 69 ft 18 kr; 3100 ft után 73 ft 79 kr; 3200 ft után 78 ft 40 kr; 3300 ft után 83 ft 1 kr; 3400 ft után 87 ft 62 kr ; 3500 ft után 92 ft 24 kr; 3600 ft után 97 77 kr; 3700 ft után 103 forint 31 kr; 3800 forint után 108 ft 84 kr; 3­900 forint után 114 ft 38 kr; 4000 ft után 119 ft 91 kr; 4100 ft után 126 ft 37 kr; 4200 ft után 132 ft 82 kr; 4300 ft után 139 ft 28 kr; 4400 ft után 145 ft 74 kr; 4500 ft után 152 ft 19 kr; 4600 ft után 159 ft 57 kr; 4700 ft után 166 ft 1 95 kr; 4800 ft után 174 ft 33 kr; 4900 ft után 181 ft 71 kr; 5000 ft után 189 ft 9 kr; 5100 ft után 197 ft 39 kr; 5200 ft után 205 ft 69 kr; 5300 ft után 213 ft 99 kr; 5400 ft után 223 ft 30 kr; 5500 ft után 230 ft 60 kr; 5600 ft után 239 ft 82 kr; 5700 ft után 249 ft 5 kr ; 5800 ft után 258 ft 27 kr; 5900 ft után 267 ft 49 kr; 6000 ft után 276 ft 72 kr. Megj­egyeztetik, hogy a 6000 frton fölüli min­den 100 frt után a jövedelemadó 9 forint 30 krt tesz. 3) A 9. §. akkép módosittatik, hogy a III. osztálybeli jövedelemnek minden 100 ftja után 9 ft 30 kr adó jár, melyből 7 % állandó, 3 % pe­dig földtehermentesitési járulék; kivételnek azonban az 1867. XIII. t. ez. folytán felvett ál­lamkölcsön szelvény kamatjai egészben, a ma­gyar korona alatti országok földtehermentesítési kötvényeinek szelvénykamatjai részben, a szöl­­lődézsmaváltsági kötvények szel­vény kamatjai pedig egészben, mely két utóbbira földtehermen­tesítési járulék nem rovatik, míg jövedelemadó­juk 6,3 %-kot tesz. 7. §. A személyes kereseti adóra nézve az 1868. XXIV. t. czikk rendeletéhez képest ér­vényben álló adótételek leszállittatnak: 55 krról 33 krra ; 53 krról 49 krra; 56 krról 52 krra ; 85 krról 79 krra; 1 ft 5 krról 97 krra; 1 ft 13 krról 1 ft 4 krra; 1 ft 58 krról 1 ft 46 krra ; 1 ft 69 król 1 ft 56 krra; 2 ft 10 król 1 ft 94 krra ; 2 ft 54 krról 2 ft 45 krra; 3 ft 15 król 2 ft 91 krra; 3 f­t 38 król 3 ft 12 krra; 4 ft 20 król 3 ft 87 krra ; 5 ft 7 król 4 ft 68 krra; 6 ft 30 król 5 ft 81 krra; 6 ft 76 król 6 ft 24 krral; 8 ft 45 król 7 ft 80 krra; 10 ft 14 król 9 ft 36 krra; 13 ft 52 król 12 ft 47 krra; 16 ft 91 król 15 ft 59 krra. 8. §. A ház, jövedelem- és személyes kereseti adóból 67 °/0 államadó, 33% pedig földtehermen­tesítési járulék. 9. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénz­ügyminiszter bizatik meg. A cseh kiegyezkedés: Prágából érkezett sürgönyök azon benyomást igyekeznek ecsetelni, melyet a fölirati javaslat és az alaptörvények a csehekre tesznek. E sze­rint e nevezetes okmányok az örömteljes megle­petés benyomását gyakorolják a csehekre.­­ A landtágban a fölirat fölött nem is lesz vita, anél­kül fogják azt elfogadni, csupán az előadók : a két Clam-Martinitz, Rieger és Zellhammer fog­nak beszélni. A szavazás holnapután lesz.­­ A fölirat elfogadása után a fölirat elküldésének mi­kéntje fölött fognak tanácskozni. A fölirat átvétele után az urakodó a felirati küldöttségnek azon feltételeket fogja előadni, a­melyek mellett a föliratban kifejezett óhajokat elfogadja. A landtaghoz intézendő iratban az ural­kodó oda fog nyilatkozni, hogy a korona a land­­tag javaslatait elfogadja, de a­­reichsrath hely­ben hagyását szükségesnek tartja; e végből fölszólítja a cseh landtagot, hogy a reicchsrath­­választásokat azonnal ejtse meg. Remélik, hogy a jövő hét folyamában a császár válasza Prá­gába meg fog érkezni, mire azonnal meg­teszik a reischsrath-választásokat. Hírszerint a cseh landtag csak e hó 18-dikán fog ülésezni. Az erre egybehívandó reichsrath körülbelül tizennégy napig ülne együtt, csak hogy a cseh alkotmány­javaslatot elfogadja és a budgetet megszavazza. Ez természetesen csak terv, mert még az is kétes, össze fog-e ülhetni a reichsrath ? Dec­ember közepén ülne egybe Prágában a királykoronázó landtág, mire az országos minus­­terium neveztetnék ki. A hir a cseh minisztérium elnökének C­h­o­­t­e­k grófot említi „várgróf“ hivatalos czimen, ha ez nem fogadná el, B­i­e­l­s­k­y­t kínálnák meg a miniszterelnöki tárczával. A többi tárcza a következő egyéniségek által töltetnék be : igazságügyminiszter lenne K­l­a­u­d­­, pénz­ügyminiszter Skreikowski, közoktatás­ügyi Zeleny. Államkanczell­ár­nak Clam-Martinitzot és Riegert is emlegetik. A király-koronázás a jövő év János ünnepén (május) tartatnék meg. Schäffle miniszter állítólag utóbbi prágai idő­zése alatt a császárnak azon határozott óhaját fejezte ki, hogy a kiegyezkedési tárgyalások a mennyire lehet, gyorsan érjenek véget, nehogy a koronázás halasztást szenvedjen. A feudálisok állítólag elégületlenek a fölött, hogy a feliratban a Magyarországgal való ki­egyezkedés elfogadtatott.

Next