A Hon, 1873. november (11. évfolyam, 252-276. szám)

1873-11-28 / 274. szám

tériumok újra alakítandók lesznek lehetőleg írástu­dó, de mindenesetre buzgó tagokból, a­kik azonban nem örökre választatnak meg, hanem három évi idő­tartamra, hogy így azt mindig meg lehessen frissíteni, eleveníteni, a­mi egyik fő eleme az egyházi életnek is. Ezzel úgy hiszszük rálépett az egyház a többször emlegetett szervezet első lépcsőjére, mert bármily tisztelettel viseltessünk a múlt iránt, be kell látnunk, hogy minden emberi intézmény koronként változta­tásokat, javításokat igényel. A gyűlésen több, valóban korunkban ritka ado­mányok s hagyományok jelentettek be, mely az unitáriusok ügy bunkóságáról fényes tanúbizonyságot tesz. Végül a választások következtek. Az eltávozó derék pénztárnok Jakab Elek helyére Fekete Pál választatott, egy iskolai felügyelői gondnoksági hely Berde­ Arsa egyetemi tanárral, az igazgatósági meg­üresedett hely Benczédi Gergelylyel töltetett be. A gyűlés általában sok érdekes s lélekemelő eseményt mutatott fel. KÜLÖNFÉLÉK. A m. k. J­ó z s­e­gélyegyleti biz . műegyetemi se­­ottm­ány megalakulván van szerencsém tudatni miszerint nevelőségek, vagy bárminemű más foglalkozások betöltésénél úgy az egylet elnöke, mint alól ,rott a legszivesebben segéd­­kednek Szabó Jenő titkár. — Esküdtek kisajátítási ügyek­be­n. A királyi túszék polgári osztályának mai nyil­vános ülésében a következő házbirtokosok sorsoltat­­ták ki, hogy december 1-től 1874. évi február 1-éig mint esküdtek működjenek és pedig: Weller Károly Igl József, Rózsa Lajos, Maszarek Mátyás, Szitányi Izidor, Artner Kálmán, Laky Adolf, Mikalcs Károly, Mastl Mór, Kerstinger György, Forgó István, Helfy Ignácz, dr. Schiller Gyula, Kölber Fülöp, Hazai La­jos, Radocsay Ferencz, Kolarits Pál, Rigl Ferdinánd, Kramer Jakab, Farkas István, Kan­ser Lipót, Kle­­novits György, Oszwald Pál, id. Farkas Mihály, Rabés István, Eckbauer András, Feleky Miklós, Dumerling Antal, dr. Gebhardt Lajos, Schosberger Z8igr­ond, Morlin Imre, Fleischmann Emil, Molnár Endre, dr. Herzl Antal, Zsigmondy Vilmos, b. Mo­­naszterfy István. — Póttagok : Pfeiffer Ignácz, Fuchs Gusztáv, Tüköry Sándor, Unger Henrik, Mo­­ravetz Mihály, Mogács József, Révay Antal, gr. Zichy Pál, Wodianer Fülöp, Förster János, Kölber Károly, Auspitz Róbert, Lutzenbacher Pál, Deutsch József, Kochmeister Frigyes, Kralovánszky István, Jalics Kálmán, — Exminister, mint költő. A »Főv. Lapok« Horváth Boldizsárnak a következő hangulatteljes költeményét közli : Nem halálára. (1872. szept. 12.) Féltem, remegtem tőled zord halál ! Nem, hogy csapásod engemet talál, Féltem, remegtem­­ őt elvesztemi; Most látva, tudva, hogy rideg kezed Az egyedül, mely hozzá elvezet Vele örökre egyesülni. — Ki eddig oly ijesztő rém halál : Legszebb reményem lettél jó halál! Horváth Boldizsár. — A népszínműi pályázatot tegnap este dönték el a nemzeti színház bírálói. A száz aranyat »A székely földön« czimű háromfelvo­­násos népszínműnek szótöbbséggel kiadatni ajánlák. A jeligés levél fölbontatván kitűnt, hogy a jutal­maazott pályamunka szrzője Bérczik Árpád. — A pesti »Központi ellenzé­ki kör« választmánya holnap — szombaton — ülést tart. — A tudomány- és műegyetemi olvasó kör helyiségében (Zöldfautcza, 28. sz.) f. hó 29. este 6 órakor következő felolvasások tar­tatnak : H­e­g­e­d­ü­s Károlytól : A vasipar a világ­tárlaton, különös tekintettel Magyarországra. Mé­száros Caesartól: Rövid párhuzam Róma és Car­thago közt. __ A »H­u­n­g­á­r­i­a« dísztermében decz. 8 án este nyolc órakor »hölgy-banket« lesz, melyen Tóth Kálmánnak az ezüst koszorút nyújtják át, szá­­zadnegyedes pályája megtiszteléseül. A bankettet táncz fogja követni. Egy teríték ára három forint. A bizottság meghívókat külde szét, s a kik részt venni kivánnak, ez összeget Kármán Lajosné úrhölgyhöz (Sebestyén­ utcza 5. sz. a.) decz. 5-t­g küldjék, azok­tól pedig, kik a megjelenésben akadályozva vannak, a meghívók visszaküldését kérik, hogy a bizottság tájékozhassa magát. T­a­n­ü­g­y. — A közoktatásügyi miniszter egy rendelete. A közoktatásügyi miniszter Somogy­­megye hatóságához egy átalános érdekű rendeletet bocsátott ki az iskolai vagyon kezelésére nézve, melyet szükségesnek tartunk tudomásra hoz­ni. A rendelet így hangzik: „Legújabban kérdés létetett az iránt, hogy a tagosítás és legelőelkülöní­­tés alkalmával a községi iskolák számára az 1868. évi XXXVIII. t. sz. 39. szakasza értelmébn e kihasi­­tandó fekvőség, az esetben ha az illető helyen sem községi, sem pedig felekezeti iskola nincs, vagy pedig egyedül csak felekezeti iskola van, ki által, és mi mó­­don kezeltessék ? Mielőtt a községi iskolai alapvagyon kezelésére vonatkozó fennebbi ké­résre áttérnék, figyelmeztetni kívántam a megye közönségét, hogy egy előbb előfordult azon kérdés folytán, váljon a tagosítás alkalmával a már felállított vagy netalán felállítandó községi népiskola számára a népoktatási törvény 39. §-a értelmében kihasítandó földterület jö­vedelmeinek községi iskola nemlétében a helységben létező különböző hitfelekezeti iskolák közt kiosztásá­nál mily kulcs használtassák, a tanfelügyelők 1870. october 5-dikén 21961. szám alatt kelt miniszteri rendelettel értesítették, hogy az említett alkalommal ugyanazon kulcs használandó, a­mely szerint a kérdéses földterület mindenki illetményébe leszámít­­tatott illetőleg abból kihasitt­atott. Minthogy azonban fordulhat elő eset, hogy a helységben ép egy oly hit­felekezeti iskola, mint a­melyhez az illető földbirto­kos, kinek illetményéből a kérdéses terület kihasitta­­tott­ tartozik, nem létezik, ezen esetben az ezen rész után kiszámítandó jövedelem a községben lévő azon iskolára lesz fordítandó, melyet az illető használ, vagy ha ép egyet sem használna, ezen jövedelemrész a többi hit felekezeti iskolák között, egyenlő arány­ban lészen felosztandó, magától értetvén, hogy a mint az ily helységben községi iskola állittatik fel, a tago­­sitás alkalmával a kérdéses czélra kihasított egész földterület, tekintet nélkül a netalán megmaradt más hitfelekezeti iskolákra, ezen újonnan felállított köz­ségi iskola részére lészen kiszolgáltatandó. Továbbá 1872 mártius 21-én 6677. sz. a körrendeletileg érte­­sittettek a tanfelügyelők, miszerint oly helyeken, hol sem községi, sem pedig felekezeti iskola nincs, a köz­ségi iskolai alapvagyon nyilvános árverezés útján haszonbérbe adandó, s az akkor befolyó jövedelmek mindaddig, míg az érdekelt községekben községi isko­la létesülend tökésitendők, ugyanakkor közöltetvén a tanfelügyelőkkel a m. kir. igazságügy miniszter ur­nak 1872 január 29-én 22488/.* sz. a. a kir. törvény­székekhez intézett és tudomás végett másolatban ide zárt körrendelete is. Ezek előrebocsátása után visz­­szatérve e rendelet bevezetésében említett legújabb kérdésre, ezennel kijelentem, hogy oly községekben, hol ez időszerűtt községi iskola nem létezik, de köz­ségi iskolára fordítható alapvagyon van, ott ezen va­gyon felelős kezelése a községet, mint ennek természetszerinti és valóságos birtokosát illeti, az ellenőrzéssel pedig, nevezetesen a szabály­­szerű s okmányolt számadásoknak szigorú vizsgála­tával s észrevételezésével s mind azzal, mi az ellen­őrzéssel jár, a megye közönségét az 1870. 42. és az 1871. 18. t. értelmében is oly megjegyzéssel bí­zom meg,­­ hogy a községi iskola va­gyonáról a többi községi vagyon felett készíttet­­ni szokott számadásoktól teljesen elkülönített számadások lesznek a megye kö­zönségéhez évenként felterjesz­tendő­k. Felhívom ennél fogva a megye közönsé­gét, hogy a községek birtokába átbocsátandó köz­ségi iskolai alapvagyonnak a fennebb körülírt mó­dozatok szerinti kezelése iránt az érdekelt tanfelü­gyelővel egyetértőleg a szükséges intézkedéseket tegye meg, és a községi iskolai alapvagyonról éven­­ként a megye közönségéhez beküldendő okmányok számadások egy hiteles, a vizsgálat eredményt elő­­tüntető másolatát mindenkor hozzám terjeszsze fel; utasitandók lévén a községek a számadások másolati példányainak elkészítésére. Budapest. Minister ur meghagyásából Tanárky Gedeon m. kir. államtitkár. — Szerdahelyi Adolf, a budapesti kisdedóvó képezde igazgatója, állítólag felvilágosí­tásul a „budapesti gyermekkertésznő képezde« fel­irata a »Hon« 262. számában megjelent czikkre a következőket közli velünk : Az országos óvó- és gyermekkertésznőképezde már tényleg két éves tan­folyamává alakíttatott át, s következőleg nem áll, hogy a kisdedvédegylet által felállítandó képezde a két éves tanfolyammal vagy e czélú tervével meg­előzte volna az országos képezdét, melynek ily irá­nyú átalakítását az azt fentartó terjesztő egylet már évek előtt feladatul tűzte ki, s azt az általam még a n­yáron kidolgozott részletes tanterv és költségvetés alapján, mint fentebb említem, már tényleg meg is valósítá. A kisdednevelési elveket és módszert ille­tőleg pedig az országos képezde az egyoldalú szö­­belizmuson már felülemelkedett (!?) éveken át folytatott vizsgálódásaim eredményei által, melyek nemzeti kisdednevelésünket önállóságra és a paeda­­gogia mai színvonalára emelik. Továbbá az óvó- és gyermekkertésznőképezde népességét illetőleg min­dig volt annak annyi hallgatója, hogy nemcsak a szükségletet kielégíthető, hanem még feles számmal is maradtak elhelyezendő jelöltjei; jelenleg is 3 nő és 5 férfi — mindannyian oklevelesek — vár el­csüggedve állomásra, mert új állomások reménye helyett inkább már létező intézetek haldoklásának szomorú híre érkezik hozzám. A folyó tanévre hall­gatókul jelentkezett 34 közül felvétetett 23, kik közül 10-en havi 15 írt segélydijban részesülnek ; azonban a tavaszra, midőn a képezde II. osztálya is megnyittatik, 50 segélydij van tervezve ugyancsak havi 15 írttal. Végül az is említést érdemel, hogy képezdénknek önképző köre van, s ebben — tud­tunk szerint — az összes nőképezdéket megelőzte. — Az alapnevelők központi k­öre nov. 30 án d. e. 9 órakor nyilvános értekez­letet tart a Király utcza 15. sz. a. gyermekkertben. Az értekezlet tárgyai: 1. Komjáthy György felol­va­sása Pesta­lozzi és Fröbel nevelési eszméiről. 2. Ko­­bány Mihály egy uj munkanemet. 3. Mikola Jánosné egy uj játékot ismertetnek meg. A magyar tud. akadémia könyvtára nyitva van reg­gel 9-től d. n. 2-ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (aka­damiapalota Il-ik emelet, bejárat az akadémia­ utó­­szából,­ na­ponkint nyitva van d. e. 8, d. u. 6 óráig. A Városi vigadó termei 90 kr. belépti díj mellett min­den nap megszemlélhetők. A magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnep é,a va­sár napokat kivéve naponként reggel 9-t­ől 12-ig, d. u. 3—6-ig Tudományos társulatok gyűléin». a. m. tud. »halemin .Minden hétfőn, a Kisfaludy-társaság minden hó utolsó csordáját. a történelmi társulat minden hó első csütörtökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első péntekjén min­. (U. d. u. 6 órakor természettudományi estélyt tart a vegytani intézetben. (Országút 42. sz.) a hónap harmadik szerdáján szakgyűlés, mindig d. n. 6 órakor a m. tudományos akadémia heti üléstermében. A „Hód“ magántavaü igényei. Róma, nov. 27. A kamra tegnapi ülésében a pénzügyminiszter előterjesztő az exposét, mely sze­rint az 1872. év eredményei teljesen megfelelnek az előirányzatnak. Az 1874-ki deficit 130 mil., melyből 118 mil. a rendkívüli kiadásokra és pedig 50 mil. az államvasutak építésére esik; a rendkívüli kato­nai szükségletek az évi 20 milliót nem igen fogják túlhaladni. A kormány a felszerelést sem gyorsítani, sem szaporítani nem akarja, mert bízik a békében. A jövedelmek szaporodása a múlt évben igen jelen­tékeny volt. De ebben bízni nem lehet, új adók be­hozatala inopportunus. A mostani adók 50 millióval többet jövedelmeztek megfelelő reform által — továbbá a tőzsdeműveletek csekély megaldózása, a dohányjövedéknek Szicília szigetre kiterjesztése, a községi kiadások és a portamentesség korlátozása által. A miniszter azt indítványozza, hogy ezer mil­lió líra papírpénz bocsáttassák ki kényszer-árfolyam mai hat bankból álló syndicatus által, melyek saját számlájukra csak alaptőkéjük és készpénztartalékuk háromszorosát bocsáthatják ki három évi kényszer­­árfolyammal. A kormánynak joga lenne ez összeget négyszeresére emelni a kereskedelem érdekében, mely esetben a jövedelem két­harmada az állam javára esik. Ezen kívül a jegyek egy százaléknyi díj alá esnek, a bankok érctalapja liberálható, de csak azon feltétellel, hogy rövid lejárati időre szóló arany váltókból álljon. Minden más papír ki lesz tiltva. (Helyeslés.) Bécs, nov. 28. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 226.50. Magyar földhitelintézet —.—. Angol­­magyar 213.—. Angol-Ausztriai 137.75 Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-magyar 146.—. Váltó­­bank —.—. Napoleondor 889.—. Államvaspálya 525.50. Lomberdők 168.—. Galicziai —.—. Tram­way­­—Magyar, sorsjegy - .—. 1866-os —.—. 1864-es —.—. Municipalbank —.—. Uniobank 118 — Általános építő­­bank 53.— . Angol épitőbank 82.-. MéOS, nov. 28. (Előbörze.) Hiitelrészvények 227.—. Magyar földhitelintézet —.—. Angol-ma­gyar —.—. Angol-ausztriai 138.—. Magyar hitel­­részvény —.—. Franczia-magyar 37.—. Váltóbank 33.—. Napoleondor 908.—. Állam­vasút 332.—. Lombardok 172.50. Galicziai 218.—. Tramway 165.—. Magyar sorsjegyek —.—. 1860-dik 102.25. 1864-diki 135.50. Magyar jutalomjegy —.—. Hitel­­sorsjegy 168.50. Arany 538.—. Frankfurt 95.75. Párisi hítel —.—. Járadék 68.95. Ezüst 108.75. Lon­don 113.3­5. Török sorsjegy 52.75. Municipálisbank —. Unio­bank 112.50. Általános épitőbank 55.—. Angol épitő­bank 83.—. Pária, nov. 27. (Zárlat.) 3»/, járadék 58.75. 4 V» */o járadék 83.25. Olasz járadék 61.40. Credit mob. 360.—. Lombard 378.—. Allamvasp. 745.—. Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvé­nyek—.—. 1871-iki kölcsön 92.85. 1872-iki köl­csön 93.05. Frankfurt, nov. 27. (Keretet) Váltóárf­olyat» Bécsb­e —.—. Amerikai 181­2-re 98.—. 1854-ki — 1864-es ——. Lombardok 175.25. Év járulék, papír 64.—. Osztrák banterészv. 996 50 Osztrák hitelrészv. 232.50 Osztrák államvaspálya részvény 342 50. 1860-as 89. */«• Ferencz­ József vaspálya— — Galicziai 226.75. Év járulék t­erű sí 64.1 Vi«• Győr- Gráczi —.—. Frankfurt, oct. 27. (Zárlat.) Váltóárfolyam 102.70 1859-ik E. metalliques —.—. Uj ezüst kői 030a —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques ——. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 97.3/i* Osztrák hitelrészvény 236.—. Osztrák ál­­lamvasut 342.50. 1864-ki sorsjegy 149.50. 1860-ki 91.3/1 e • Ferencz-Józsefvasut —.— Lombardok 177 —. Galicziai 226.75. Papirjáradék 60.3/B- Ezüst­­járadék 64.1 s/iB. Osztrák bankrészvény 1012.—.Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.— Győri —.—. Gömöri —.—. Stettin, nov. 27. Búza 85.*/*—.—. 85.3­«.— rozs 63.V2—— 62. V«— olaj 19 »/e.— 201/«, szesz 21.s/u, 20*/a. Hamburg, nov. 27. Búza 236.—, 260.—. Rozs 198— 194. —. Olaj------. 62—. 65y2. Szesz 62»/«, 54- 53— 53—. Köln, nov. 27. Búza 99 911—, rozs 628.12 72­2­—, olaj 11—. 16­/ao-Amsterdam, nov. 27. Búza —, 381.— Rozs 255.50 . —.— , 245.50 , repereolaj 34. V« 34»/« 36»/« Bovoazie, nov. 27. Búza 273.— , rozs 232.— zab 137.72. Olaj 19.72, tavaszi 19.5/12, szesz 20.2/s 21—, 202/s. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Milyen a vidék gazdasági helyzete ? Tasnádról e következő sorokat írják nekünk: Két hete, hogy a pusztító tél egész dühével bekö­szöntése a mezei munkának véget vetett. Miután most már gazdászati teendőnket ez évre egészen be­fejezettnek tekinthetjük, engedje meg a­ szerkesztő­ség, hogy a lefolyt gazdászati évre visszapillantva, azt röviden recapitulálhassam. A múlt ősz legszebb reményekkel kecsegtetett a szántás, vetés jó munkába ment, az őszi vetemé­­nyek kitünően fejlődtek, ellenben a téli esőzések el­rontották a lenti földeket s a vetések egy nagy része vizben fördött, egész télen át három hideg napnál többet nem értünk, folytonos eső s havazásból állott ki a tél. — A tavasz eléggé jókor beköszön­tött s a növényzet már márcziusban megindult, a meleg s buja időjárás igen gyorsan fejlesztette a ve­téseket, úgy hogy a nevezetes 1-ső májusi fagy tö­kéletes virágjában találta a gabnanemüeket, melyek­nek temetkezési napjuk is vala az nap. Következtek utána ismét a folytonos hideg esők s vizes napok, melyek majd junius végéig tartottak; s innen eredt azon mostoha körülmény,hogy a legjobb aljas fekvésű földek sem őszi, sen­ tavaszi terményeket nem tudtak termelni, meg lévén a föld zokitva s elfutulva a sok esőzés által. Ezen vizenyős időjárást egyszerre július­ban tikkasztó bőség s rendkívü­l szárazság váltotta fel, mely majd September végéig tartott, úgy hogy csak nagy erőfeszítés mellett lehetett ugarolni. A reperevetéseket a szárazság megsemmisítette, az őszi veteményeket csak October hóban lehetett jó munká­val ellátni; a jókori vetéseket, melyek egyáltaljában az egerektől s szárazságtól elpusztítva letttek, ki kellett szántani. Az aratásról nincs mit szólanom, röviden szo­morú állapotunkat evvel ecsetelem, hogy drága pénzért kellett élelemre s vetni valót vennünk. — A tavasziak a fentemlitett okokból szin­tén nem sikerülvén, minden tekintetben csak ínség s nyomorról irhatok. — Szőllőnket megviselte a hi­deg s mi még megmaradt volna, a hideg májusi és júniusi esők tették tönkre. — Takarmányunkat is a júniusi eső folytonosan verte, s a legelő is a juhte­nyésztésre nézve káros s veszedelmes jen. Nincs tehát a gazdászat egy ága, mely sikert mutathatna föl, e két viszontagságos esztendő után most már a gazda az uj vetésekben akart némi vigaszt találni, a midőn legszebb reményei közepette a zordon száraz tél beköszöni, mely rideg marczangoló körmei között, egy dúló czinkost, a mezei egereket is hozta magá­val, s igy most már szép gyenge vetéseink az ördön­­gős elemek áldozatául esnek. Ilyen szomorú gazdászati viszonyok mellett az uralgó pénzcalamitás sújtja a szegény gazdát, mert BÉCSI TŐZSDE 118 85 ———HI IBN­ Ilii Blffin ll November 27. A. Államadósság­ 100 frt. JÁradék, jagyakban mij.—nov. 5 pro. 9 a­n *ebr­—auh* 5 pro. m ezüstben jan.—jul. 5 pro. . . „ april—oot. 5 pro. Osztrák értékben visszafizetendő. Sorsolással 1839-ből eféss sortj. p. p. . . 1839-ből ötöd p­us* , 1854-ből 250 frtos 4%B „ . 1860-ból 500 „ 56/oc * . . 1860-ból 100 „ * . . 1864-ből 100 „...................... 94 agyar vasúti kölcsön 120 frt darabja . 1 eorsjegy-kölcsön 100 frt. . . . „ szólódézsna-viltság 100 frt.2 em­öri záloglevél 150 frt...................... Irami dombniai jelzáloglevél 120 frt. . B. Földtehermentes. 100 frt p. p-Horvát-Utországi 5% ........ Erdélyorszigi 5%.................................... Taná­csi bánság 5%...................................... Temeti­­867-diki sorsolási záradékkal . , Magyar 5®y....................................................... , 1807-diki t©reolá-i záradékkal . Csehországi 5%...................................... Bukovinai 5 ............................................. Bácsországi 5 ............................................. Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Morvaország! Alsó-ausztriai Felső-f­ Hati­ai Salzburgi Sziléziai Stájerországi Tirol! 5*/. 5’ 5. S, 6 . C Más réözkölcsönök. Pest város 8°/0 sorsolási kölcsöne 100 frt. ..... Bécs város 5% visszafizetendő kölcsöne 100 frt. . . A török vasúti kölcsön dijkötvényei, 400 frank . . , 9­9 , » » frank 95 fr. b? D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frt, 75% befizetés . .­­ Angol-magyar bank 200 frt, 40% „ .... Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssel Magyar ált. földhitelintézet 100 frt......................* Cseh ált. bank 200 firt 40% bei.................................. Osztrák hitelintézet 160 frt...................................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt ....................... Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt ... • Osztrák-francai­a bank 200 frt ezüst......................... Magyar­ „ •„ 200 frt 40°(a befizetéssel . Általános bank Bécsben 200 frt 50% befizetés Nemzeti bank................................................................ Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés ... Forgalmi bank 200 firt................................................. OftBtr.-svagy. leszám. én hitelbank 200 frt, 40% bef Bécsi váltóbank 200 frt 40% .... • . . . , váltóüzleti társaság 200 frt 40% . . . „ bank 200 frt 40% befizetés........................... „ bankegylet 200 frt 40% befizetés .... Magy. árt. hitelbank 200 frt, 40% befizetés . . . 0 n mudlcipili* hitelintézet 200 f. 40 ft befiz. PmU bank 200 frt........................................................... Magyar jelzálogbank 200 frt, 80 frt bef.................... Praneaia-osztrák-magyar­ bank Páriában (500 frank 60 frt darabja) ........................................... Osztrák­­ egy ptalsi bank 20 font stpr. (200 frt 40% befizetéssel................................................. Börse- és hitelbank 200 frt, 40% befizet. .... ..) Adva 69 21.­ 68 65 73 40 63 3 280 - 233 - 95 50 102 - 109 60 135 60 98 - 76 - 117 76 76 50 73 -74 -73 -75 51­ 74 - 93 50 73 - 73 50 85 -92 50 93 -93 -94 25 93 86 - 52 75 27 60­­37 75 59 50 48 -Tartva 69 40 71 76 73 50 73 40 290 242 96 102 110 136 9816 50 60 77 - 74 -50 94 75 48 go fiócsi kereskedelmi bank (500 ft, 200 frt, 40% defia. . . Ált. letéti bank, 200 frt, 40% befizetés.................................... Adva Tartva 60 60 61 50 Osztrák jelzálogbank, 200 frt 25% befizetéssel . . . . Osztrák jelzálog járadékbank, 200 frt, 49% befi. . . . .éc»i ieln.logb.uk, 800 frt, «0% befleeté»-«! .... Ált. Jelzálog-biztositóbank, 200 frt, 40% befiz. .... Osztrák ingatlan-hitelintézet, 100 frt, 40% befiz. . . . Ipar- és földhitelbank 200 frt, 40% befizetéssel ..... • Olasz-osztrák­ bank Bécsben, 200 frt ezüst 40% befiz. . . Alsó-ausztriai bank 100 frt...................................................... ■ )».tr*k-keleti bank (80 font it *00 frt) *00 frt ezüstben...................................................... . . Re41-hbt.lb.nk *00 frt, 40%­, befizetéssel............................ Osztrák takarékbank SCO frt, 40% befizetéssel . . . Union-bank, 200 frt ................................................................. 112 -a* -E. Közlekedési vállalatok részvényei. 32« 75 880 — 68 — 24 Bn 978 - 14 -116 -46 -99 -2*7 25 880 69 25 48 -101 -agy.­. Alföld-fiumei pálya 200 frt « m -1« -Osztrák dunagőzhajózási társulat ....... • 500 --609 — Jorzsébet-pálya 200 frt p. p........................................... • 2.825 *18­60 Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst. . • 1 . . • 20»5 -2030 -Ferencz-Józs­­f pálya 200 frt ezüst ...... . 210 — só -Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ... .....— Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. ........ 118-218 60 ICassi­ederbergi pálya 200 frt............................................ 136 — Lemberg-czeroviczi pálya 200 frt ................................. 188 5­0 131 60 Osztrák Llyod 500 frt p. p. ......... . i.,1 -455 Első erdélyi pálya 200 frt ezüst .»•••••• 1 3» — 149 -Á­latu pálya 200 frt p. p.................................. 881 60 33* 5(­Székesfehérvár-győr-grácz! pálya 200 fr* . . . . , 130 50 131 -Déli pálya 200 frt .................................................................. 170 60 171 60 Tiszai pálya 200 frt........................... . . 198 60 199 50 163 -105­­M­agyar-gácsországi pálya .... . ..... ._ — 110 -1 keleti­ pálya 200 frt................................................. 53 f,­ 50 Hu­taszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vaspálya 200 frt ezüstben............................................................_ Cseh északi pálya, 150 frt....................................................... _­­ Cseh nyugati , 200 frt............................................_ Morva-sziléziai közp.­pálya, 200 frt ezüstben...................... 1­­sztrák-észak­nyugati pálya, 200 frt.................................. liudolf pálya, 200 frt ezüstben ............................................ 193 159 -1­64 — Dél észak-német összekötő-pálya, 200 frt p. p.. . . F. Iparvállalatok részvényei. ,Agricola*. mezőg. váll. társasága 200 frt...................... Festi épitő-társaság 200 frt, 40% bef................................... — ___— ____ Donau, osztrák biztositó 200 frt............................................ —­­____ Vasúti kocsi-kölcsönző-tára. 200 frt, 40% ....— _ _ Salgó­tarjáni kőszén 100 frt............................................ 104 100 Securitas viszontbizt. 800 frt. ............................................— iUa*. viszontbizt. bank 200 frt 30% befizetés. . . .­s . Ut. osztrák építő-társasa 200 frt, 40% befiz. ...n 5f 5? 50 Bécsi épitőtárs­aság 200 frt 40% befizetéssel......................... 14 14 51 Osztrák­ vasut-épitő-társaság 200 frt ............................. Prágai vasipar-társaság 200 frt............................ . . ■ ____ | Stájerországi vasipar-társaság 200 frt ...... . ____ Europa biet. társaság Bécsben, 200 frt..................................____­­fi­zőipar-társaság 200 frt . .......................................__ _ st. d-3 termény keresk. társ. 200 frt, 50% befizetés. .— — 6. Záloglevelek. a/trák földhitelintézet sorsj. 5%................................. 95 — „ 33 éves visszafizetés 5%................................. 82 60 83 60 „­­*üh jelzálogb. 5%............................................................. _ -nemzeti bank p. p. 5% sorsolás........................... , o. p. 5%....................................................... m­agyar földhitelintézet 5%%........................... 81­­* » járadékjegy 0%....................... , kereskedelmi bank 23 év alatt sors. . . . . jelzálogbank 5*/1%­­óra......................................... . 1r.tr*­k jelzálogbank 10 év alatt visszafi­ead­' 5%% ................................................................... 60 év alatt visszafizetendő 5%%............................ 89 -90­­:’!!»e nsatr. takarékpénztár 30 éves sorsolás, 5,/»% .— II. Elsőbbségi kötvények. llfSM-flum­ei pily. 100 frt ennisi ............................. 84 — 84 50 áttaszí­k-Dombovár 200 frt e. 5%. . 72 50 73 - Kirye». magyar gőzhajóéi,! 100 4« 200 frtos «•/.. ._ - tsztrik­cianagőzhajó K 181 társulat 1000 frt p. p . . — —_ .ijerorss. vasipartárs. 6%................................................____ “ erssébet-pálya 9°o frt p. p. , Tartva Erzsébet pálya ezüst l#0 frt • 1862-iki ••••#*•* 10694 kl 200 ........................... • Ferdinánd északi pálya 209 frt, p. p. . • _ , _ 100 frt«. .. . • „ „ , 1Pt , MVát 5^ « Ferencz József * 200 „ ........................ ?éc#-barcsi B 200 n ezttat . . Károly­ Lajos „ 800 „ . . . • . L.embergi­ czen*.-j­assyi pálya 300 frt ezüst • I. kib. 1865 II. ra. 1867 1868 Osztrák-Lloyd 100 frt Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . . . * . Állampálya 500 frank............................................ , 1867*1X1.................................................. Déli pálya 500 frank.................................. . „ „ 200 frt 5%............................................. Pizzái : 100 .............................................................. Magy. fal. 200 frt­­. 5%...................................... Magy. északkelet 800 frt. 5%........................... Magyar keleti pálya 800 frt ezüst...................... Magyar nyugati 200 frt 5%................................. Sassa-oderbergi vasút 5%, 200 frt ezüstben . . Albrecht-vasút 300 frt 5% ezü­stben 100 frt. . . Cseh északi vaspálya 300 frt, 5% ezüst, 100 frt Cseh-nyugati vaspálya 300 frt, 5% ezüst 100 frt ,­­ * 1869. kibocs. 900 frt, 5% Morva-sziléziai közp. vasp. 300 frt, 5% ez. . . Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% ezüs­tu dől/ vaspálya, 300 frt, 5% ezüst, 100 frtért „ . n. kibocs. 1869................. I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt...................................... . Clary 40 frt p. p................................................ i­nunagőzhajóz­ási 100 frt p. p. .... Innsbrucki városi 20 frt............................ Koglevich 10 frt ...........................................­­ V.da város költa. 40 frt ...... Pilffy 40 frt p. p.......................... K­.idolf-alfi.pi'vany 10 frt ...... . Paim 40 frt p. . . ............................. -ralzburgi dij sora). 20 frt............................ ... Ob­ois 40 frt. p ......................................... tanislan városi 20 frt ...... . t­ riest város 100 p­p. ....... „ „ 50 p. ... . ...................... vyaldsterc 200 frt p. p..................................... Windhochgritz 20 frt ....... Váltók­­hámm L.»r.t) Amsterdamra 100 frt boPaudi ... Augsburgra 100 frt d-­ln« met...................... Bor­in 100 tallér ............................................ Loroszló 100 frt tallér................................. Brüssel................................................................... Frankfurti 100 frt delmamst...................... .Kibraburgia 100 mark. .................................... Londonra 100 font sterling...................... Lyonia 100 frank........................... Milano 1100 frank . . ................................. Afar33ille 100 frank ........ fi­ánia 100 frank ......... étervár, 100 rubel .................................­Pénzeki árfolyama. a ................................................... Irkos arany................................ Orosz imperiale ......... .Vlária-Terézia-tallér ...................................... Egyleti tallér ... ...................................... Ezüst............................................. V. tól eszi Iliitől A* 5% . 5% . 5% . 57, • *7. • 4'/, • 8*7, ■ 7’/.7.. 87» • ■r,7o • 67» • «7,7». \ mny al mareo . . . . Friedrichsd’or...................... Louisd’or ...... Angol sonvereigne . . . Porosz pénztári ut­al­vány Ezüstszelvény . . . . Oroszpapir rubel . . . 95 93 50 90 - 87 - 104 60 102 25 84 - -79 75 88 50 73 76 83 50 139 -110 75 95 — 10 50 —19 2?» 62 25 84 -94 50 93 50 169 — $1 50 17 — 13 — 23 50 12 34 — 1*. 1,1, 2? 5 ?1 ■ *0 .«5 8 115 -5 T9 9­­8 08 »5 11 40 1 69 16­8 5u i 54 91 — 88 — 104 80 102 75 84 50 73 — 84- . 74 r. la 84 --111 95 96 71 — 03 76 ? 62 50 14 50 95 94 169 50 SS — !{! 89— 17 50 t jit 24- jf 92 — c 12 50 :? 35 - *I 2i 6 > | »3- I 117 - | ?3 ~ I 50 i 9' 50 | 96 10 J IÍ3 80 | .. i r' 40 . 9 09 ; Z i * S 60 § 170 r: 109 — i| 155 StB.-" • --5'­ provinczialis pénzintézetünk valóban minden gé­njé nélkül az uzsorások és pénzkereskedők tem­póira játszák magukat ; — mindenféle fogá­sokkal húzzák vonják az igy is enervált pénzt­­kérő közönséget, ha távolabb vannak a köz­ponttól ott egyedáruságot, könyvecskkékel manipu­­latiot (a la munkácsi népbank) visznek, ha ellenben közelebb állanak a nemzeti bank valamelyik fiók­jához, drága kamatot vesznek s az illető pénzköl­­csönző hitelét megzavarva és megcsonkítva a nem­zeti banknál bevágják. Ezen szomorú gazdászati s pénzbeli állapotunkat tetézi atyáskodó kormányunk azon eljárása, hogy minden izgalom nélkül az adót most hajtja be raj­tunk. Hiába szól mellettünk a pénzügyi közeg jó­­lelkű főnöke, hogy lehetetlen két ínséges év után most az elszegényedett gazdaközönségen az adót megvenni, de a pénzügyér hatalmas biztosai nem ismervén sem körülményt, sem szerencsétlen állapo­tot, nem egy nemzeti kormány, hanem a rémuralom Bach-ha­tárainál lelkiismeretlenebben járnak el és nyomorítják az úgy is minden viszontagságtól meg­viselt gazdát, s megfosztják még meglevő ingóságá­tól nem gondolkolván azzal, hogy miből és miképen leend­ő jövőre az állam adófizetője. Miniszter­elnök tör­ő excellentiája megígérte a kerületünkből felmenesztett küldöttségnek, hogy te­kintetbe veendi nyomom helyzetünket és segíteni fog rajtunk. — Valóban fölsegített rajtunk a pénzügyér persecutoraival — köszönjük szépen a segítséget! Az üzlet pang, miután nem termett nincs mit eladni. Közgazdasági vegyes. — A közlekedési miniszter kérdését tüzetesen fejtegette a „Központi vasúti és közlekedési közlöny“ három utolsó száma. Kifejti, hogy a takarékosság elvét mily értelemben kell e minisztériumra vonatkozólag alkalmazni, s aztán az új miniszter feladatairól szólva ezeket mondja: A pihenés időszaka felette jó az ejtett hibák kikeve­résére és új erők szervezésére. Első­sorban áll a szer­vezés kérdése: benn a minisztériumban, a miniszté­rium kül­közegeinél, az államvasutaknál és a ma­gán vasúti társulatoknál egyaránt. Azután jó a vas­úti jogviszonyok kodificatiója, egy általános vasúti törvény hozatala, a­mely tisztán, világosan és szaba­tosan körülírja a vasutak, közönség és kormány egy­máshoz való viszonyát minden irányban. Aztán kö­vetkeznek a vasúti politika kérdései. A tarifta rend­szerek tanulmányozása, rendszeresítése, azonosítása, ezen rendszerek előnyei különös viszonyban Ma­gyarország igényeire, szintén felette fontos és megoldásra váró kérdések. Azon vasúti társula­tok ügyei, melyek ellentétes irányban állanak legalább ez idő szerint a kormánynyal, szintén a legnagyobb figyelmet érdemlik, hogy legalább jövőre nézve megkíméltessünk olyan botrányoktól, mint a­melyek már megeste ,és fájdalom egy és más esetben most is valószínűese. Aztán a magyarosodás kérdései. Egyik és másik alkalommal sürgette a kor­mány ez ügyet; a jövő év eleje a végső határidő, kí­mélet nélküli szigorúságot várunk ez irányban vég­re a kormánytól; s valóban az a miniszter, a­ki meg­tisztítja magyar pályáinkat a németesedéstől, na­gyobbat tett mint Herkules, a­ki Augias istálóját ki­tisztította. Mennyi mindenféle vár még ezenkívül a jövendő miniszterre az út- és vízépítés terén. Erélyt, határozottságot kivánunk tőle, s csak ha ezt meg­találjuk, akkor mondhatjuk : le roi est mort, vive le roi. — Két uj dohánygyár. A magy. kormány a növekedő dohány­fogyasztási szükséglet fedezése végett két új dohánygyár építését vette czélba. Csongrádról most azon kívánság nyilvánul, hogy az egyik dohánygyár e vidéken állíttassék fel. E kívánság indokolására e következőket hozzák fel. Csongrád városa egy nagy dohánytermesztő vidék­nek épen központja, maga Csongrád évenkint 40­-80,000 mázsát termel, s körülre fekszenek Csány, Péteri, Rávágy, Zsigerhát stb., szintén dohánytermelő községek s közel esnek Szentes, Teét, Győri, Tö­mörkény, Kisszállás, Újfalu s más községek, melyek kisebb-nagyobb mértékben szintén dohányt termel­nek, a földolgozandó anyag tehát helyben található. Csongrád városának lakossága mintegy 20,000 főre rúg s nagyrészt szegényebb sorsunkból áll, kik 10—20 mértföldre is elvándorolnak munkára, s igy a dohánygyár munkásokban sem szenvedne hiányt. A gyárat közvetlenül a Tisza partjára lehetne építeni, s a szállítás a Tiszavidékre igen olcsó lenne, a rak­tárak pedig máris itt lévén fölállítva (két óriási, három emeletes raktár van), ezt nem kellene újra építtetni, s így az országnak 30—40,000 irtot meg lehetne gazdálkodni. Végül az építéshez szükséges anyag is helyben található. Csongrád városa hatósága már tett is lépéseket ezen ügyben. — A Kalocsán alakult »Sár­közi takarékpénztá­r“-nak alapszabá­lyai a földművelés, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium által a törvényes bemutatási záradék­kal elláttattak.­­ A keleti marhavész állásá­ról f. évi november 17-ig beérkezett hivatalos je­lentések szerint Magyarország egész területe vész­mentes. Horvátország és Szlavóniá­ba­n a keleti marhavész: Zágráb megye: Kralje­­vec, Trstenik, Cista, Mlaka, Sop, Novo-Cice, Jagod­­no, Staro-Cice, Ribnica, Vukovina, Velika-Buna, Ma­­la-Buna, Otok, Gradici, Licka-Poljana, Kurilovec, Mala-Gorica, Zaprudje, Lomnica, Trnje, G.­Luka­­vec, Lazi, Bidrovec, Popovec, Kupljenovo, Horváti, Stupnik, Rakovpotok, Jakovije, Igrisce, Hrastelnica, Odra, Poljanek, Bok, Novi-Sisak, Stari-Sisak, Zabno, Tisina Kaptolska, Tisina Erdelska, Strelecko, Budase­­vo, Novoselo, Gusce, Martinska, Goljak-Doljni, Benze­­tic, Mrzljaki, Budrovci, Vukoder, Zorkovac, Vrban­­ci, Lugi, Peteki, Erjavci, Slupno, Jazavci, Lazina, Aspergeri, Krasic, Mracin és Jelsa községeiben; Va­­rasd megye: Pavlovec és Gredice helységeiben; Ve­­rőcze megye: Sv.-Gjuraj, Roksic, Drahovica és Ku­­tari községeiben; Fiume megye: Zebic községében; Pozsega megye : Orgovac helységében uralgott; el­lenben Zágrábmegye: Kopcevec, Pesconica, Buzin, Petrovina és Bregovljani községeiben. Fiume me­gye : Crnilug, Mrzlavodica és Pec községeiben meg­szűnt ; végre Zágrábmegye : Mracin helységében a marhavész kiütött. A határőrvidéken a keleti marhavész a likka ottocani határkerület: Balievac községében ; a® ogulin sluini határkerület: Hascice, Letinac és Tu­­­borisce községeiben ; az I. bánáti határkerület: Sel­­nica, Kablar, Trtnik, Vahovic, Cepeles, Pracno, Komarovo és Hrastorica községeiben és Petrinja sz­ kir városban; a gradiskai kerület: Kusutarica, Su­­bocki-Grad és Jablanac helységeiben; végre a brodi kerület: Podvin helységében s Brod sz. k. városban uralgott. Az osztrák tartományokban i. é. nov. 10-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint a keleti marhavész Galicziában : JStrczemilcze, Bro­dy, Batko, Krywenki, Chylczicze, Perepelniki, Wiesz­­bica, Silko, Podhajce, Chmieliska, Kapuszince, Za­­czerni, Potok községekben és a hussyatini vesztegel­dében . Alsó-Ausztriában , Ober-St.-Veit községében uralgott; ellenben Galicziában: Grutowa, Strkowcze, Urinkowcze, Harbucow és Majonow községekben megszűnt; végre Felső-Ausztriában:Strinzing(Wart­­berg) és Grostlingberg községekben; Dalmátiában , Podbabac (Ratcovic) helységben a vész kiütött. A bajor kir. kormány i. é. 13,270. sz. a. kelt rendeletével a keleti marhavésze­k a salzburgi tartományban megszűnte következtében a Salzburg és Felső-Ausztria ellenében fennállott határzárt be­szüntette, és a közlekedést az előírt rendszabályok szemmeltartása mellett újból megnyitotta.­­ (A ferencz- és józsefvárosi takarék- és hitelegylet) a szűk pénz­viszonyok miatt kénytelen a törzsbetéti könyvecs­kék birtokosaitól a befizetett összeg alapszabály­­szerű előlegezését megtagadni. nyozsdájában Fiat, barátok­ tere, Athenaeuss-épü­let 1873. Kivonat a „B.p. Közlöny­­ből. Árverések, árlejtések: B.-Kom­­lóson dec. 29.Coroján András ingatlanai, 1400 frt. — Pécsett dec. 30. Egerszeghi Sándor házrésze, 1200 frt. — A budapesti lánczhid részére szükséges faneműek szállitása iránt ajánlatok decz. 5-ig a lánczhidhivatalhoz. — Nagy-Átádon (Somogy) decz. 29. Lackenbacher Jakab ingatlana, 1000 frt. — Ér- Girolton (K. Szolnok) decz. 20. Kosárka János in­gatlanai, 1297 frt.­­— Tatában jan. 3. Antal Lajos birtokrésze, 2275 frt. — Oszterniban (Torontál) dec. 29. Mühlroth Anna negyedtelke, 2303 frt. —• Nagy- Váradon decz. 10. Szökönyi Lajos háza, 3450 frt. — K.­Gyán (Bihar) jan. 5. Govrik Tivadar gazdasági épületei és gőzmalma, 22248 frt. Csőd: Lakatos József oláhfalusi volt polgár­­mester hagyatéka ellen; pelügyelő Gorich Adolf Sz. Udvarhelytt. Felelős szerkesztő : Jókai Mór.

Next