A Hon, 1874. augusztus (12. évfolyam, 175-198. szám)
1874-08-02 / 176. szám
„Voicin' "Wendung durch Gottes Fügung.« Mert sem h i many, sem Miletics arra csakugyan nem volt elkészülve, hogy először: az egyiket kijátsza a szerb párt és másodszor ez is le legyen főzve, mert jelöltje az egyhangú többiép «V rf-r* n m 1« t! metropolita,.hanem kaptak rgy ro m » *i zármazásu, állítólag klerikális érzelmű papot Ivacskovicsban, ki jobb, mert törvénytisztelőbb és hazafiasabb, mint Stojkovics; de, hogy a metropolita széket mennyiben fogja a magyar államiság és szerb egyház békés érdekeinek kiegyeztetésére felhasználni, azt csak a jövő fogja megmutatni. A kormány ügyetlenségeit, az utólagos eredmény ki nem menti, mert a szerb ultrák első győzelme arra mutat, hogy nem erélyének és befolyásának, hanem mellékes, ellentétes érdekek küzdelmének köszönhető a kibontakozás ezen alakja. Mert, hogy ez nem a kormány győzelme, bizonyítja az is, hogy nem jelöltje győzött, hanem egy egészen más. És, hogy a szerb ultrákat lehet jobb útra téríteni, bizonyítja az,hogy a második szavazástól is csak hét tartózkodott és Miletics indítványát az óvástételre felesték. Noha egy kis falánkot mégis adtak ki azon sajnálkozásban, melyet Stojkovics meg nem erősítése felett jegyzőkönyvileg kifejeztek. De nem kisebb a szerb túlzók veresége is, mert a román származású főpapnak a szerb metropolita székbe általuk történt emelése miatt sokat fognak veszteni azon nép előtt, melynek mindig szerb nemzeti vojvodinát és más nemzetek iránti gyűlöletet praedikálnak. E mellett Ivacskovics nem lesz oly kész eszközük, mint Stojkovits lett volna, tehát a szerb alapok és metropolita jövedelem felett sem rendelkezhetnek bizonyos czélokra. A hangulat jellemzésére közöljük az ultrák lapjának a »Zasztavának és a klerikálisok közlönyének a Szrbszki Narod«-nak véleményét. Az újvidéki »Za s z ta va« »Tehát a választás visszautasíttatott« feliratú czikkében Stojkovicz visszavetését tudatván olvasóival, egyúttal azt is közli, hogy a meg nem erősítés hite a congressusi körben rászalást, mi több, elkeseredést szült; tekintettel azonban az egyházi ügyek rendezésének szükségességére, a mandátumok letevése helyett a többség nem hajlandó a választásról lemondani, mert hát különben e metropolita kineveztetése s az autonóm intézmények felfüggesztése következnék, miként ezt Trefort egy országgyűlési szerb képviselővel való beszélgetése alkalmával kilátásba helyezte. Ivacskovics, mint volt egyházzsinati szerb püspök s származására nézve más különben is szerb, ki az egyháznemzeti autonómia barátjának tüntette fel magát, a többség jelöltje. Gruics a tudvalevő hét szavazaton kívül három-öt szavazatnál többre nem igen számíthat. Kengyelke neve is szóba hozatott. A nemzeti párt meg fog egyezni abban, hogy egyetértőleg szavazzon a mint t. i. a többség jobbnak, vagy helyesebben mondva: kevésbbé veszélyesnek találja. Lesznek olyanok is, kik nem szavaznak s olyanok, kik mandátumaikat leteszik. A »Zászl.« jelen czikke meglehetős levert hangon van tartva, s csakis a congressusi többség, de nem a vezér akaratát és nézetét látszik tolmácsolni. Az újvidéki »Szibszki Národ« Stojkovics visszavetését nagy örömmel fogadja s a görög keleti egyházat az uralkodó s az államhatalom által megmentve látja, mert — úgymond — ahol az egyház s a nemzet jogai fölött oly éber szemekkel őrködnek, ott többé nem foroghat fenn veszély. Ivacskovics jelöltségét nem hajlandó elfogadni, mert hát ő román főpap, a szerb metropolia pedig 1868 óta a romántól el van különítve, a törvénybe is ütközik ; azonban Ivacskovicsia megválasztása, mert a törvény szavai szerint a szerb patriarcha csak de lingua et natione rasciana« származhatik. Különben czikkiró úgy hallja, hogy Ivacskovicsiu a megválasztást nem fogadja el. Miletics, kit czikkiró mindegyre »részeg szent«-nek nevez, románt, törököt vagy bárkit is szívesebben megválasztat patriarchának, mint oly szerbet, ki az ő kegyét nem bírja; neki báb kell, kivel kénye-kedve szerint játszhatik, s a mellett az egyházi és a nemzeti vagyont »harácsolhatja és lophatja.« Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése aug. 1-jén. Lapunk tegnap esti tudósítását Babes Vincze interpellátiójánál hagytuk volt el. Babes Vincze a következő interpellate intézi a pénzügyminiszterhez: ház, daczára a mostani papság erkölcstelenségének, fennáll, fejlődik és gyarapodik, ez nyilván azt mutatja, hogy az igazság letéteményese lévén, megérdemli az ég közvetlen pártfogását!« Nem vádolom erkölcstelenséggel IX. Pius udvarát. Azonfelül, hogy nem szokásom vádaskodni bizonyítékok nélkül, hajlandó vagyok mindig a jót feltenni és nem bántalmazni az emberi természetet. Azt hiszem, IX. Pius tökéletesen erkölcsös, tisztes aggastyán s felteszem, hogy erkölcsösségének példája kihat az egész udvarára; de azt állítom, hogy sem a pápa, sem környezete nem fogja fel e rationális, független, szabad, meglehet nagyon pozitív század szellemét, mely szellemi és önzetlen, tiszta vallást kíván, hogy szembeállítsa azt a kalmár szellem féktelenségével s melynek e kívánsága soha sem lesz kielégítve a kápráztató és hiú fényűzés által, melyet Róma kifejt a vallási szertartásokban, — a fényűzést emelvén érzéki cultussá. Melyik hibás oldala századunknak ? ipar- és kereskedelmi oldala. Az ipar csodái feledteték vele az eszmék csodáit, melyek a lélek egében rejtőznek. Jellemének e nagyon kizárólagos iránya amaz idealisztikus visszahatások egyikét idézheti elő, melyek egyensúlyban tartják az emberi természetet,mint ahogy a római császárság nagyon érzéki befolyása a lelkiismeretre a kereszténység túlzott visszahatását idézte elő, mely az epikureusok világát szerzetesek világává alakította át. Az ész régi vallása nagyon jól fel tudta használni a lelkiismereti válság egy pillanatát, hogy visszaszerezze erkölcsi befolyásának egy részét, melyet elvesztett volt. De e határt nem ismerő fényfizési rendszerrel, e kirívó öltözetű udvaronczokkal, aranytól ragyogó apródokkal, biborba és hermelinbe öltözött bibornokokkal, e keleti süveges püspökökkel, bohóczoknak öltözött svájcziakkal, e testőrökkel kik vállaikon fekete bársony köpenyt, derekukon ezüst övü és markolatu kardot viselnek, szivárványszin tonikákba bujtatott szolgákkal, ez inasokkal, kiknek disztollai túltesznek a tropikus vidékek legtarkább papagályain is, e katonákkal, kiknek egyenruhája versenyez fényben Bum-Bum tábornokéval a »Gerolsteini Nagyherczegnő«-ben; mindezen ázsiai fényűzéssel távozik a római Curia Krisztustól s közeledik Heliogabalhoz. (Folytatása következik.) Interpelláló a pénzügyminister úrhoz, a volt bánsági határőrvidék erdeire vonatkozólag. 1. ) Van-e minister úrnak tudomása, a volt határőrvidéki erdők megis illetőleg felosztásában közel két év óta Temesvárott működő igen költséges főbizottság, továbbá Fehértemplomban, valamint Karánsebesen működő szinte költségesekét helyi bizottság működésének eredményéről, illetőleg jelen állapotáról ? s tekintve azon bizottságok működésének a volt határőrvidéki nép által várva várt befejezésére, adhat-e miniszer úr megnyugtató felvilágosítást arra nézve, hogy azok munkálata előre halad s befejezéséhez közeledik? Vagy ha nem: hajlandó-e minister úr, ama bizottságok működését, illetőleg feladatuknak mielőbbi befejezését kellő erélylyel sürgetni, s eképen a késedelem által felizgatott kedélyeket megnyugtatni ? 2. Van-e miniszter úrnak tudomása arról, hogy — ámbár a törvény, nevezetesen az 1873. XXX. t. sz. 6-ik szakasza azt rendeli, miszerint az erdőknek, az állam és községek közt leendő megosztásánál arra figyelendő, hogy lehetőleg a községeknek jussanak azok közelében fekvő erdőségek, — mégis több helyeken és ismételten, nevezetesen Ogradinánál, Orsova közelében és Bozovits mezőváros közelében, épen a községek mellett fekvő legszebb erdőrészek, nagy kiterjedésben adattak el idegen válalkozóknak potom áron s nagyrészt le is vágattak, mialatt az ottani jogosult nép — csak két és háromszoros áron és úgy is csak nehezen kaphat fát — úgyszólván saját erdeiből, mi által a nép kétszeres kárt és illetőleg rövidséget szenved ? S ha miniszter úrnak erről tudomása volna: tett-e vagy hajlandó-e azonnal kellő intézkedést tenni az iránt, miszerint a jogosult népnek ily módoni kijátszása s károsítása megakadályoztatván, a bűnösök feleletre vonattassanak ? 3. Van-e miniszter úrnak arról tudomása, hogy az említett módon eladott fáért befolyt pénzek hol és miképen kezeltetnek, illetőleg rendeltetésükre miként fordíttattak ? 4. Van-e minister urnak tudomása azon kegyetlen eljárásokról, illetőleg pénzbeli bírságolásokról s robotokról, melyek a volt határőrvidéken a nép ellen alkalmazásban vannak — erdei károk miatt, ámbár azon károk fő oka éppen az erdők felosztását késleltető eljárás, és ha van erről tudomása, nem érzi-e miniszer úr épen azért indíttatva, a felosztási működésnek sürgetése mellett a túl kemény büntetéseket enyhíteni, vagy legalább a fenálló törvényt szorosan megtartani s a robotokat megtiltani ? 5. Az említett birsági pénzek az erdők közös természete szerint közczélokra lévén fordítandók, van-e minister urnak tudomása, hogy azon pénzek micsoda alapba folynak, s miként szándékoltalak felhasználtatni? Lázár Ádám fölemlítvén, hogy horvát ifjak a pesti egyetemen saját kérelmök ellenére német és nem magyar vizsgákra kényszerittetnek s hogy az egyetemi könyvtár épületén is »Poesie« név díszeleg a magyar név helyett; a közoktatási miniszterhez a következő interpellatiót intézi: Nemzeti közművelődésünk érdekében kérdezem a közoktatásügyér urat, van-e tudomása arról, hogy az erdélyi részekben a nagy-szebeni magy. kir. jogacadémián kizárólagos tannyelv a német,hol még a magyar nyelvem vizsgát sem fogadják el ? 2. Van-e tudomása arról, hogy a budapesti magy. kir. tudomány-egyetemen gyakran folynak német vizsgák, főleg a horváth ifjakkal, kik azt hajlandók lennének inkább magyar nyelven letenni ? 3. Ha mindezekről tudomással á bír, nem tartja-e kötelességének az ilyeiszásságokat rögtön megszüntetni ? vagy talán nézete szerint a barbár magyar nyelv képtelen a tudományra ? Ugyancsak Lázar a belügyminiszterhez is intéz egy interpellatiót, mely így hangzik: Interpellatió a belügyminiszter úrhoz. Emberiségi, társadalmi és nemzetgazdászati egy iránt fontos indokok sürgősen követelvén közegészségügyi viszonyainknak kor és czélszerű rendezését , szándékozik-e az annyiszor ígért közegészségügyi törvényjavaslatot mielőbb beterjeszteni ? Majoros István kikel az ellen, hogy a miniszterek nem felelnek az interpellátiókra, ő még júniusban intézett »a gyönge nem érdekében« egy interpellate a közoktatási miniszterhez s máig sem kapott feleletet reá. Kijelenti, hogy a jövő ülésszakban törvényjavaslatot fog eziránt benyújtani. Radó Kálmán a ház augusztus havi költségvetését nyújtja be 276.016 írtban, mely összegben a félévi szállásbér is föl van véve, az eddigi szokás ellenére augusztus hóban, miután a szállásbér fizetése hóval esik össze. (Helyeslés.) Majoros István a költségvetést három szem- I pontból támadja meg: mivel a nagyszámú jelen nem lévő képviselők napidíja is kiadatik; mivel a nyomtatványokra sok pénz megy s végre mert nem látja hova megy, mire adatik a könyvtári költségvetés. Radó Kálmán kijelenti, hogy mindezekre Majorosnak már megfelelt. A képviselők összes létszáma vetetik föl, annak napidíja ki föl nem veheti, a ház pénztárában marad. A nyomdával előleges alku van s hogy a napló kevesebbe kerüljön, jobb lenne kevesebbet beszélni. Kéri a bizottság jelentésének elfogadását. Simonyi Ernő sem a nyomtatványokra tett kiadást, sem a könyvtári költségvetést nem tartja soknak, sőt szeretné ha több lehetne. B. Prónay Dezső az ellen szólal fel, hogy noha augusztus hóban alig lesz néhány ülés, az egész havi költségvetés föl van véve, ő csak az illető napokra kérné kiadatni. Móricz Pál nem osztja az előtte szóló véleményét, 48-iki gyakorlat szerint a képviselők úti költséget kaptak s ez azt helyettesíti. (Helyeslés.) Erre a ház által a költségvetés elfogadtatik. Radó Kálmán előadó a gazdasági bizottság azon véleményét jelenti be, mely szerint az a 20,000 írtra előirányzott szellőztetést ez idő szerint még elhalasztandónak tartja. Éber Nándor azon fölszólalására, hogy a szellőztetést meg kell kísérteni, mert ily teremben tanácskozni nem lehet, Radó Kálmán még azt jegyzi meg, hogy a ventillatio építkezése 3—4 hónapot venne igénybe, addig a ház nem szünetelhet. Erre a jelentés tudomásul vétetik. Bittó István miniszterelnök benyújtja ő felsége által szentesített következő törvényczikkeket: A román fejedelemséggel vasúti csatlakozások tárgyában 1874. május hó 31-én kötött egyezmény, továbbá a temesvár-orsovai vasút kiépítése, a sopronpozsony-lundenburgi vasút engedélyokmány némely pontjainak módosításáról, a Nemsovától Ylár völgyön át az ország határáig terjedő szárnyvonal kiépítéséről, végre a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő vasút engedélyokmánya némely pontjainak módosításáról szóló törvényczikkeket azon kéréssel, hogy azt kihirdetvén, hasonló kihirdetés végett a m. főrendekhez átküldeni méltóztassék. Elnök: A felolvasott és szentesített törvények hódoló tisztelettel kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett a magas főrendekhez fognak átküldetni. Pulfszky Ágost a könyvtári bizottság jelentését mutatja be s kéri annak kinyomatását és szétosztását elrendelni. Lónyay János: A 4. bíráló bizottság Ordódy Pál képviselőt igazolván, az erre vonatkozó jelentést benyújtja. Elnök : A t. ház tehát tudomásul veszi a bíráló bizottság jelentését és Ordódy Pál képv. urat igazolt képviselőnek jelenti ki. Következik a napirend, vagyis a választásijavaslatnak harmadszori felolvasása. A ház többsége a választási törvényjavaslatot megszavazza. (A baloldal és szélsőbal ülve marad.) Az ezen törvényről szóló jegyzőkönyvi kivonat hitelesíttetik. Következik a napirend: A mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Staneskó Imre képviselő ügyében, mely a kikért képviselőt kiadatni véleményezi. A ház Lázár Ádám fölszólalása daczára Staneskut kiadatni határozza. Halasy Gyula ajánlja az 5-ik bíráló bizottság hat javaslatát a mandátumok magyar szövegezését illetőleg. A ház Justh József fölszólalása mellett elfogadja. Elneke következik a házszabályok módosítására vonatkozó határozati javaslatnak tárgyalása. Mihályi Péter, jegyző,olvassa a határozati javaslatot.) Csupán csak egyet jegyez meg, és ez az, hogy az előszámlált bizottságok közül némelyek feledékenységből elmaradván, kéri még a következőket beleiktatni: védelmi, könyvtári, mentelmi, számvizsgáló és állandó igazoló bizottság. A beadott javaslat címe és a 97-ik §, változatlanul. A 98-nál Kovács László a 7 bizottság helyett 12. megnevezését kéri: a védelmi, könyvtári, mentelmi, számvizsgáló és igazoló bizottságot. Huszár Imre figyelmezteti a házat, hogy ha változik a bizottságok tagszáma, az illető §§-okat át kell változtatni. Tisza Kálmán: Legelsőbben is azt kívánja nyilvánítani, hogy azt, hogy e házban a tárgyalás nem csak osztályokban, hanem esetleg külön szakbizottságokban történjék, elfogadta és elfogadja, de csak egy feltevésben, amelyre nézve óhajtaná hogy a t. ház kebelében megnyugtatást leljen. Elfogadta s elfogadja azon feltevésben, hogy a szakbizottságok összeállításánál ügyeimet kell fordítani arra, hogy e ház minden része és minden árnyalata részt vehessen a szakbizottságokban, mégpedig azon helyes gyakorlat szerint, mely másutt is fennáll, hogy az ily bizottságok névsora az illetőkkel folytatott előleges értekezés útján azok kívánságához képest állapíttatik meg. De midőn ezt elfogadta, és ezen feltevésben fogadta el, gondolt arra is, hogy a bizottságok tagjainak száma, egyeseket kivéve, nagyobbítassék. Azt óhajtja, hogy maradjon meg a gazdasági, mentelmi, könyvtári és ha tetszik a számvizsgáló bizottságra nézve hét mint minimális szám, de a többi bizottságokra nézve a legkisebb szám 15-ben állapíttassák meg. Ez volna, amit óhajtott, azt természetesen,hogy a kifeledett bizottságok e szakaszba szintén beletétessenek, pártolja. Ezenkívül van még egy megjegyzése és indítványa, amelylyel ezen §t pótolni óhajtja. Jelesen pótolni óhajtja azzal, ami különben a gyakorlatban ma is megvolt, hogy ezen bizottságok ülései a képviselőkre nézve nyilvánosak legyenek, és épen azért üléseiknek ideje a képviselőház tábláira kifüggesztessék. (Helyeslés.) Ezt szükségesnek tartja azért, mert ha az osztálytárgyalások a legfontosabb tárgyakra nézve megszűnnek, — amire azt hiszi, ez lenne az első lépés és lassanként oda fogunk jutni, hogy meg fognak szűnni, — miután a legtöbb kérdésben kivált az új ház alakulásakor annak új vagy fiatal tagjai, kik eleinte magukat nem érvényesíthetik, és kik a bizottságnak először legalább tagjai nem is lesznek, nagyon rosznak tartaná, ha ezek előtt elzáratnék az út, hogy a bizottságok tárgyalásain jelen lehessenek. (Helyeslés), és az ügygyel megismerkedhessenek. Ez az amit kimondatni óhajtott. Végül azt jegyzem meg, hogy én ugyan azt, hogy a pénzügyi bizottság ezen §-ban mint külön bizottság neveztessék meg, elfogadom, de előre is jelezni kívánom, hogy ezt teszem egyedül a mostan nagyobb számmal várható pénzügyi törvényekre való tekintetből, mert az államköltségvetésnek tárgyalására vonatkozólag egy új §.-t fogok indítványozni, ha ezen §. sorsa eldől. (Helyeslés.) Bittó István miniszterelnök járul Tisza módosítványához, úgymond, súly fektettetik arra, hogy a kormány nevében kijelentessék az, hogy ezen bizottságok összeállításánál mindig tekintet legyen a pártárnyalatokra. Én azt is készséggel elfogadom, sőt még azt is hozzáteszem, hogy hajlandó vagyok ezen arányt úgy fogadni el, hogy ez mindig azon pártárnyalatoknak előlegesen történendő értekezlete alapján történjék. (Helyeslés.) Én tehát a módosításokhoz magam részéről készségesen hozzájárulok. Erre mindkét módosítvány elfogadtatik. Tisza Kálmán: T. ház! Amint az előbb bátor voltam jelezni, ezen §. után egy új §. felvételét óhajtanám. Nem fogom hosszasan indokolni, tekintettel a háznak valóban igen indokolható fáradságára, de nem tehetem, hogy szóba ne hozzam, miszerint én részemről az államköltségvetés helyes tárgyalási módját abban találnám, hogy ha ez nem egy külön, már természet szerint nem nagyon sok tagból állható pénzügyi bizottságéban készíttetnék elő, hanem az összes háznak bizottságaiban. Ha tüzetesen tárgyalhatnák a házszabályokat, ha volna arra idő, megvallom, tovább szeretnék menni; én legalább részemről igen helyes eljárásnak tartom azt, ami Angliában van, hogy nem az előkészítés csak, de igazság szerint maga a tárgyalás az egész ház bizottságában történik, amely megjelentését, az ülésben azután az többnyire egyszerűen csak tudomásul vétetik, ami természetesen feltételezi azután hogy maga a tárgyalási rend így legyen összeállítva, hogy ezen bizottsági tárgyalások nyilvánosak legyenek, gyászírók jelenlétében történjenek, így jön azután minden felvilágosítás, minden adat az ő teljességében a közvélemény elébe. De ez oly gyökeres, oly mélyen beható megváltoztatását igényli a házszabályoknak, hogy most annyira menni, ez alkalommal nem akarok, bár óhajtom, hogy mielőbb egész addig elmehessünk. Amit most óhajtok, csak az hogy legalább a ház tagjainak adassék meg a mód, hogy az államköltségvetés irányában magukat felvilágosíttathassák, és kellő alapossággal az adatokat megismerhessék. (Helyeslés.) Ez most szerintem legalább az által volna elérhető, ha a mint mondom, a pénzügyi bizottság helyett a költségvetés előkészítése az összes ház bizottságában történnék, ahol mindazok, akik érdekelve vannak, jelen lehetnek, felvilágosításokat kérhetnek és ezáltal megnyugvást is szerezhetnek maguknak. Én nem hiszem, hogy a tárgyalásokat hosszúvá fogná tenni, mert igen sok aggodalmat melyet nem lehet a nyilvános ülésben elhárítani, ahol rövid közbeszólásokra, felvilágosításkérésre nincs alkalma a képviselőnek, ezt mind el lehetne hárítani a ház bizottságában. Én tehát mint ígértem, nem akarom hosszas indokolással a ház türelmét fárasztani és felteszem, hogy úgy is ezen tárgyat kellőleg méltóztatnak ismerni, csak egyszerűen ajánlom ezenek elfogadását: »Az államköltségvetés az egész ház bizottságában készíttetik elő, mely bizottság üléseit — a képviselőház napirendjén levő más tárgyak elintézésének megszakasztása nélkül. — rendszerint a nyilvános ülés idején kívül tartja. Fulszky Ferencz nem fogadhatja el Tisza K. indítványát részint a miatt, mert a házat ily kettős tárgyalásokra nem tartja alkalmasnak, részint mivel fél a helyi érdekek érvényre juthatásától s a budget törvény egyöntetűségének veszélyeztetésétől. Fél, hogy a discussiók hosszabbak lesznek s a pártszenvedély jobban kifejlődik. Mindig más emberek jönek be szerinte s a kérdésekkel sok idő telik el. Péchy Tamás elfogadja Tisza javaslatát,mert kell, hogy valami után megjavítsák azon pénzügyi helyzetet, melyet szakférfiak elrontottak. Ő nem hiszi, hogy ezáltal megnyílnának a tanácskozásokéért így is csak azok vennének részt benne, kiknek arra kedvök van. Schvarcz Gyula tüzetesebben fejtegeti, hogy ha így marad a pénzügyi bizottság, reá nő a ház nyakára, mi annál veszélyesebb, mert gyenge kormányaink miatt, erre meg a közös minisztériumnak van eldöntő hatása. Jó, hogy most egy magyar hazafi áll a közös minisztérium élén, de ez nem lesz mindig így. Azért melegen pártolja Tisza Kálmán indítványát. A ház 71 szavazattal 68 ellen elveti Tisza indítványát. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 99, 102 103 §, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak.) Szilágyi Dezső: A 103 és 104 § közé a t. háznak a következő uj § beigtatását ajánlja: »Azon képviselő, kinek indítványa valamely bizottsághoz utasítatott, annak tárgyalásaiban részt vehet, habár nem tagja a bizottságnak, szavazattal azonban nem bír. (Helyeslés.) A ház az indítványt elfogadja. Beöthy Algernon jegyző: (olvassa a (régi) 104. (most 105) §-t.) Tisza Kálmán : legelőször is azt gondolja, hogy ezen §-ban ez a két szó »kivonatához képest« talán tévedésből maradt be, azon időből, midőn ezen §-nak második része még nem volt. Azonban erre semmi esetre valami rendkívüli súlyt nem fektet, hanem amit óhajtana az az, hogy a 2. bekezdés másként szerkesztessék, mert utoljára is azt mégis szükségesnek tartja, hogy minden ily esetben valami nagy vita ne jöhessen létre, de mégis, hogy a képviselőháznak valamely kérdés felett némán kelljen szavaznia, anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik részről az indokok kifejtettek volna, azt nem találja czélszerűnek (Helyeslés.) Ennélfogva azt ajánlja, hogy e helyett következő szöveg fogadtassák el: (olvassa.) 104 §.Az első bekezdés ezen szavak kihagyásával »kivonatához képest« marad, de második bekezdéséül ez teendő: »Midőn valamely állandó — vagy szakbizottság a jelentését a ház elébe terjeszti, a miniszer, az indítványozó képviselő, vagy a bizottság előadója indítványozhatja, hogy a kérdés az osztályok mellőzésével egyenesen a házban tűzetik napirendre. Ezen indítvány felett a ház netalán ellenkező nézetben levők közül legfeljebb két képviselőnek fellszólalása után egyszerű szavazással dönt (Helyeslés.) Pulszky Ferencz csak azon kérdést teszi az indítványozóhoz, hogy úgy érti-e a szöveget, hogy az indítvány mellett ne szólhasson senki ? mert ő úgy hiszi, mégsem volna helyes azt megállapítani, hogy mellette ne szólhasson valaki. Tisza Kálmán : Nem akarta hosszasan indokolni a módosítványt, de a kérdésre felelni tartozik. Mikor azt mondja, hogy a miniszter vagy az indítványtevő képviselő, vagy a bizottság előadója indítványozhatja, hogy a tárgy ne utasíttassék az osztályokhoz, hanem tárgyalja maga a ház : itt épen az első szó már annak van adva, aki ezen indítványt teszi. Az ellenkező véleményüeknek pedig szintén meg van adva, hogy a szavazás előtt kifejthessék nézetüket. Megmondja azt is, miért tett kettőt; egyszerűen azért , mert megeshetik, hogy váratlanul valaki felszólal, pár szóval megmondja nézetét, és nem fejti ki kellően a dolgot, kívánatos tehát, hogy legyen mód arra, hogy még egy ember felszólalhasson. Azért sem méltánytalan, hogy az ellenkező nézetűek közül kettő szólaljon fel, mivel fel kell tenni, hogy akár a miniszter, akár az indítványozó képviselő, akár a bizottság előadója teszi az indítványt, bizonyára kellően ki fogja fejteni. (Helyeslés). A ház Tisza Kálmán képviselő módosítványát elfogadja. Beöthy Algernon jegyző,olvassa a 111. és 112. §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 113. § t.) Péchy Tamás: Jó volna azon esetről is gondoskodni, midőn a bizottság véleménye az osztályokhoz utasittatik, tehát a §. végére oda kellene tenni: »s illetőleg az osztályokhoz utasittatnak.« Elnök: Péchy Tamás képviselő úr a 113. §-t megtoldatni kívánja e szavakkal: »s illetőleg az osztályokhoz utasittatnak.« (Helyeslés.) Ezen §. Péchy Tamás módosításával elfogadtatik. Huszár Imre: T. ház! Azoknak nyomán, a miket a 2-ik § tárgyalásánál előadott, most azokat formulázva terjeszti elő. Miután a t. ház fentartotta magának az említett §-ra nézve azt, hogy az illető állandó bizottságok számát annak idejében meg fogja határozni, annálfogva kétségtelenül szükséges, hogy azon már eddig is a házszabályok következtében megválasztott bizottságok, amelyekre nézve a házszabályok a tagoknak bizonyos számát állapították meg, ahoz képest megváltoztassanak, vagyis, hogy az ide vonatkozó házszabályoknak oly szövegezés adassék, amely a képviselőház előbb hozott megállapodásával ellentétben nincs. Ennélfogva három §-ra nézve nyújt be módosítványt. Jelesen a 155. §. eddig így hangzott: »A kérvények vizsgálatára a ház megalakulása után azonnal tizenöt tagú bizottságot választ, mely időnkint véleményes jelentést terjeszt a ház elé.« Ez ma is maradhat, de megtörténhetnék talán, hogy a képviselőház nem épen 15 tagból akarja a kérvényi bizottságot összeállítani, hanem talán azt nyitva akarja tartani. Tehát e §. szövegezését így ajánlja: »A kérvények megvizsgálására kiküldött bizottság hetenként véleményes jelentést terjeszt a ház elé.« Ezzel nem volna útja állva annak, hogy a t. ház akár többre, akár kevesebbre tehesse a tagok számát. Elnök : Elfogadja a t. ház ezen módosítást. (Felkiáltások : Ez most is benne van.) Huszár Imre: Benne van igenis, hanem az is benne van, hogy a kérvényi bizottságnak 15 tagból kell állania. (Felkiáltások : Maradjon!) Hát méltóztassék azt meghagyni, de a gazdasági és számvizsgáló bizottságról provideálni kell a t. háznak. Elnök: Elfogadja a t. ház, hogy a 155. §. maradjon ? (Elfogadjuk ! Maradjon!) Tehát a 155. §.marad. Huszár Imre: A 206 §. így szól: »Mindegyik ülésszak kezdetén gazdasági bizottság választandó, mely az elnökkel együtt, aki ezen bizottságnak is elnöke, hét tagból áll. E szakaszban ezt a módosítványt ajánlja: »A gazdasági bizottságnak elnöke a képviselőház elnöke.« (Felkiáltások: Ez is meg van állapítva!) Méltóztatik azt mondani, hogy ez is benne van ? Igen, de az is benne van, hogy hét tagból áll. Ha tehát nem méltóztatik javítani e két §-on, akkor a 155. §-ban benne marad, hogy 15 tagból a 206-ban pedig, hogy 7 tagból álljon az illető bizottság. Tisza Kálmán: Nem tudja, miért kelljen így maradni ezen §-nak a hogy van, amelyet módosítani kíván Huszár Imre képv. úr, és amely beszél arról, hogy megválasztatik a bizottság, és hogy menynyi tagból áll, holott a módosított házszabályok már elfogadott részében kimondatik, hogy a bizottság megválasztatik s hogy hány tagból álljon. Ha még összeegyeznék a bizottság tagjainak száma, mint azon esetben, azon kivétellel, hogy itt a minimum,ott pedig a meghatározott szám van, még akkor is felesleges, hogy ugyanaz kétszer elmondassék, tehát sokkal helyesebb, hogy ha ez kimarad és csak annyi marad meg, hogy ki az elnök. (Helyeslés.) A ház ezen módosítványt elfogadja. Huszár Imre: Ezzel kapcsolatban áll a 213. §, amely így szól: »A ház a számadás megvizsgálása végett öttagú számvevő bizottságot választ, mely az általa teljesített vizsgálat eredményérül a háznak jelentést tesz.« Ehez a következő módosítványt ajánlja: a számvizsgáló bizottság az általa teljesített vizsgálat eredményéről félévenkint a háznak jelentést tesz. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a ház ezen módosítványt (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Következik Szögyény László úr módosítványa. Beöthy Algernon jegyző: (Olvassa a módosítványt.) Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik és ennek folytán a házszabályok a ma megállapított módosítások szerint fognak kiigazíttatni. T. ház! Arra kérném fel a t. házat, hogy méltóztassék határozatilag kimondani, hogy a ház a jelen ülésszak alatt, többé érdemleges tárgyalásra ülést nem fog tartani, és csupán arra bízza meg azelnökséget, hogy a főrendiház üzenetének átvételére, vagy pedig a szentesített törvénycikkek kihirdetésére tartson ülést. Illés vége 1 óra 55 perckor. A főrendiház 104. ülése aug 1-én. Elnök: Majláth György. Jegyzők: * Pallavicini Ede őrgróf, Zichy Fer. Viktor. A kormány részéről jelen van : Szapáry Gy. gr. Ülés kezdete délután 1 órakor. A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Elnök : jelenti, hogy a budapesti tudományos egyetem rectora, a tudományos egyetem újjáalakításának 94. évforduló ünnepélye alkalmával elmondott beszédeket 100 példányban a főrendiház rendelkezésére bocsátotta. Ezek ki fognak osztatni. Bemutatja továbbá a m. k. állatgyógyintézet tanítói karának kérvényét, melyben a választási törvényjavaslat 9. §-ba az okleveles állatorvosokat is bevezetni, illetőleg a választási joggal felruháztatni kérik. . Wächter Frigyes a képviselőház jegyzője: átnyújtja a képviselőház mai ülésében kihirdetett szentesített tvczikkeket, s a ma ott harmadik felolvasásban elfogadott a képviselő választásról szóló tvjavaslatot. A szentesített tvczikkek szokásos módon kihirdettetvén, a választási tvjavaslat az állatgyógyintézeti tanító-kar fenebbi kérvényével együtt, a jogügyi bizottságnak véleményezés végett kiadatott. A jogügyi bizottság hétfői 11 órára lett összehiva. A mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, az ülés 1 óra 40 perczkor bezáratott. KÜLÖNFÉLÉK. — A r genti Döme hasonszenvi orvos külföldre utazott és részt veend a homeopathák nagy gyűlésében Lipcsében.— A kerepesi utón holnap egy czirkuszt nyitnak meg, melyben erőfejtési mutatványok lesznek túlsúlyban. Lesz franczia box, mázsa emelés, 50 fontos sulyok forgatás, versenybirkózás, óriási ugrás és végül jutalom birkózás. A czirkusz tulajdonosai Fehér és Casanova. — Petőfi születési házára szerkesztőségünkhöz beküldött özvegy Basznek Luiza urhölgy 25 forintot, ugyan e czélra Pály Gyula ügyvéd Tóthről 40 frtot. Átszolgáltattuk az irói egylet pénztárnokának. — Az országos magyar iparegyesület kézműipari szakosztálya kedden folyó évi augusztus hó 4-ik napján d. u. 6 órakor az egyesület helyiségében (országút 7. szám első emelet) ülést tart. Fontosabb tárgyai a méterrendszer szerinti mértékek alakjainak táblázata be fog mutattatni, és az átszámítás iránt előadás tartatmi; jelentés a hadifelszerelést illetőleg köztudomásra jutott változásról; eszmecsere a netalán alakítandó konsortiumokról; az aug. 9-ikén megtartandó tanszer kiállításról; az apatini iparkiállításról. — A magyar orvosok és természetvizsgálók Győrött tartandó XVH-ik nagygyűlése alkalmával Rózsay József népszerű felolvasást tartand a holttestek elégetéséről. — Per jótékony hagyományért. Azon pert, melyet a Pest város tanácsa néhai Bésán József hagyatéki gondnoksága ellen intézett, mert ez a Bésán József által több városi intézetre hagyott 13 ezer forintnyi hagyományt a felszólítás után le nem fizette, a fővárosi tanács megszüntette. Mint ugyanis írtuk, a hagyomány időközben befizettetett, s a tanács meggyőződött, hogy a késedelmet egy illetékességi per okozta. A tegnapi zivatar roppant károkat okozott mindenfelé. Víz és szélvész kezet fogtak a rombolás művéhez. A felhőszakadás módjára özönlő viz a hiányos csatornahálózatban csakhamar megrekedt, s udvarokat, egész utczákat és számtalan pinczelakást elárasztott. Esti 6 óráig több mint 40 panaszos fél jelentkezett a polgármesternél, kik a lakásaikba tódult víznek kiszivattyúzását kérték, ma reggelig e szám 68-ra emelkedett. A polgármester a tűzoltóságot azonnal utasítá, hogy a szivatyúkkal a megszorultaknak segítségére siessenek. Legtöbb ily eset fordult elő a diófa, három dob és hársfautczák és a száz ház pinczelakásaiban. A budai oldalon az ár oly heves rohammal tört elő, hogy az ördög árka nemcsak egészen megtelt, de több helyi medréből kicsapott és gőzgépekeket kellett a víz gyorsabb elvezetésére használni. A temető it, a kerepesi és kőbányai vám közt a zápor elállta után huzamos ideig járhatóan volt. Ez egész környéken csak a légszesztársulat csatornája létezik, mely a víz elvezetésére teljesen elégtelennek mutatkozott. A kőbányai vám felől folyószélességben tódult a víz a mélyebben fekvő kerepesi vám felé, s nemcsak az útszéli mély árkot törte meg, de az utat oly magasságra elbobta, hogy némely helyütt kocsiderékig ért s egy fahidat elsodort. Az uj dologházat, mely csak most készült el, az eső szintén erősen megviselte. Utczai csatorna nem lévén, a háztetőkről lecsurgó viz megtörte az udvart és pinezéket és a falazatban is nem csekély kárt okozott. A szélvész, mely a városban kevésbé volt észlelhető, a városon kívül rövid idő alatt óriási pusztítást vitt véghez. Hirtelen lecsapva erős fákat sodort ki a földből. A közvágóhíd táján úgy látszik legerősebben dühöngött. Ennek ültetvényét csak nem semmivé tette, a fedett udvarokról nem csak a tetőzetet bontotta le, de a legerősebb gerendákat kiszedve a levegőben messzire elröpíte, futólagos becslés szerint az okozott kár mintegy 5000 forintra rúg. A kártolyfonodó gyár épülete a vihar által oly sérüléseket szenvedett, hogy