A Hon, 1877. október (15. évfolyam, 256-285. szám)

1877-10-23 / 277. szám

dunai híd; ennek hossza 0­4 kilométer s belekerült 1.718,000 forintba; 2. A Kőbánya-budai fővonal, hossza 10­7 kilom. került 2.741,297 forintba; 3. a sertéshizlalókhoz vezető szárnyvonal, hossza 103 kilom. került 93,146 írtba; 4. a marha­vásártérre vezető szárnyvonal, hossza 0 8 kilom., került 34,493 írtba; 5. a fővámházhoz vezető szárnyvonal, hossza 3­5 kilom., került 289,757 írtba; végül 6. a pest-kő­bányai második vágány, hossza 15 kilom., került 54 027 írtba.­­ Ezek szerint az egész összekötő vasút minden hozzá tartozó mellékággal, hid­­dal, 18­6 kilométer, s belekerült összesen 4.930,720 írtba, vagyis kilométerenként 271,640 írtba; ha a dunai hidat nem vesszük számitásba, akkor a kilo­méterenkénti kiadás 182,000 írt. Elő volt pedig irá­nyozva híddal és kilométerenként 305,640 írt s igy a megtakarítás tizenegy százalék. Daczára ennek s da­czára a kedvező építési viszonyoknak, a­mint lát­szik, az összekötő vasút költsége mégis aránylag más pályákhoz, igen nagy összeget képvisel. Az összekötő vasút dunai­ hídja már 1875. év ősze óta készen áll, azonban a közbejött akadályok folytán a próbát csak f. évi febr. 28 -án lehetett vég­rehajtani s ekkor is nem lokomotivokkal terhelték ezt, hanem csak sínekkel, mivel még a hozzávezető út nem volt készen. Most már maga a vasút is kész s folyó hó 12-én volt annak mátan-rendőri bejárása, melynek alapján a közmunka és közlekedési miniszter a mai napra tűzte ki annak ünnepélyes megnyitását A m. államvasutak pályaudvara d. e. 10 órára szép számú válogatott közönséggel telt meg, hogy onnan Kőbányára menve, az Összekötő vasúton meg­tegyék az ünnepélyes utat. Ott láttuk Péchy, Tre­foil, Széll, Szende, Bedekovics minisztereket, Edels­­heim-Gyulai tábornokot, Tolnayt, a m. államvasutak i­a­zgatóját, Hieronymi államtitkárt, dr. Podmanicz­­ky Frigyest, Tisza László és Lajos, Várady, Móricz Pál, Tóth Kálmán, Madarász, Beöthy Algernon kép­viselőket, De Serres osztr. államvasut épít. igazgatót Herrich min. tanácsost, Horváth Alajost, az állam­vasutak aligazgatóját, stb. Képviselve volt pár taggal a főrendiház, szép szá­mmal a képviselőház, a közlekedési minisztérium, a megyei hatóság, élén az alispánnal s a fővárosi ha­tóság Ráth K. főpolgármester vezetése alatt. Pontban 10 órakor érkezett meg Péchy miniszter, kit Tolnay fogadott. Ráth bemutatta a főváros, az alispán a megye küldötteit, mire a miniszter kegyesen válaszolt, hogy »különben Pest megyének is érdekében áll a vasút.« Ezután nemsokára elindult a 18 kocsiból álló hosszú vonat mintegy 200 emberrel, s kőbányai állomásra érve, a vendégek kiszállottak s Tolnay rövid beszédet intézett a miniszterhez, vázolván e kis­vasút nagy ke­reskedelmi és nemzetgazdasági jelentőségét, mely az által, hogy a tengerrel direk összeköttetést létesít, nemcsak a fővárosnak, de az egész országnak javára s nagy hasznára leend. A miniszter erre körülbelül következőleg vá­laszolt : az 1872. évi 9. t. sz. elrendelte ezen össze­kötő vasút építését, oly kikötéssel, hogy 3 év alatt el­készüljön. A kedvezőtlen viszonyok miatt azonban csak 5 év múlva készülhetett el. Igen örvend annak, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága fölfogja ennek nagy horderejét s ezennel megnyitottnak nyil­vánítja azt s a m. államvasutak igazgatóságának ke­zelése alá bocsátja. Alig hangzott el a lelkes »Éljen« s a föllobogó­zott pályaudvarból elindult a vonat, s legelőször a sertéshizlalóhoz vezető szárnyvonalon haladt le. Ez kétségtelenül egyik kiváló fontosságú ága e vasút­nak, mivel a sertéshizlaló évi forgalma átlag 45 millió litot tesz s e vasút által az kétségtelenül még növekedni fog, kivált ha­t a­mint tervben van — Buda felől is kap egy szárnyvonalat. E helyen tárházakat is fognak építeni a hizlaláshoz szükséges anyag számára, a mi szintén hivatva leend ez üzlet­ágnak még nagyobb lendületet adni. A sertéshizlalótól visszament a vonat a főpá­lyára s a fölzászlózott hidakon áthaladva legelőször is a ferenczvárosi pályaudvarba robogott be, hol több nő s a műegyetemi hallgatók küldöttsége csatlako­zott a vendégekhez. A pályaudvar rövid megszemlélése után a mar­havásártérre vezető szárnyvonalon haladt le vona­tunk, s itt néhány perczig időzött a társaság, öröm­mel szemlélve azt a czélszerű berendezést, minek itt tanúi valánk. R­á­t­h Károly főpolgármester mondott itt rö­vid és szép szavakban köszönetet a törvényhozásnak, mely ezen­­ a fővárosra nézve oly fontos összekötő vasút létesítését engedélyezte, s a miniszternek, a ki most ezt megnyitja. Hangsúlyozta ennek nagy fontos­ságát a fővárosi kereskedelemre nézve s végül áldást kért e nagyjelentőségű műre. Péchy miniszter — mint mondá, csak köte­lességét teljesíti, midőn megnyitja e vasutat, s kie­meli, hogy az az előny, mit e vasút a fővárosnak az ország szivének nyújt, kihat egyúttal magára az egész országra is. Lelkes »Éljen« követé a miniszter szavait s a fölhangzó csöngetyűszó beszállásra intett, hogy tova menjünk e vonal legnagyobbszerű alkotó részére, a hatalmas dunai hidra, honnan festői képben tárul fel a főváros, alant a szép zöldesszínű Duna hullám­zó vize, a távolban a vámház, lánczhíd és királyi palota impozáns alakja, mind oly kellemes benyo­mást gyakorol a szemlékre, s a­ki innen látja meg először Budapestet, bizonyára bámulva áll meg a páratlan panoráma előtt. A hídon az egész társaság gyalog ment végig s a túlsó végén ismét fölszálltunk, hogy még a kelen­földi pályaudvart megtekintsük. Ezzel vége volt a szemlének, vége az ünnepélyes megnyitásnak, s elé­­gülten és e kis vasút nagy fontossága által áthatva tértünk vissza oda, honnan elindulunk. Egy óra múlt, midőn az ünnepélyes megnyitás véget ért, s most , midőn a budapesti összekötő vasút át van adva a forgalomnak, legyen szabad kifejezést adni abbeli meggyőződésünknek, hogy ez nemcsak a transito,­­ de a fővárosi kereskedelemnek is nagy lendületet fog adni, különösen ha a budapest-zimonyi vasút is kiépíttetik, a­mi ennek — mondhatni — lé­nyeges kiegészítő részét képezendi. Ferdinándhegyen, Csongrád megyében Szentesen, Békés me­gyében Békésen új járs­daállomás nyittatott korlátolt napi szolgálattal. A temesvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Ljuba Gruja, verseczi ügyvéd elhalálozása folytán az ügyvédi lajstromból kitörölhetett s irodája gondnokául Bi­­gyiszky Pál verseczi ügyvéd rendeltetett ki. A kassai ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Jászay Ferencz kassai lakos ügyvéd, a kamara lajtromá­­ba folytatólag felvétetett. — Királyi adomány. Ő felsége a zala­­megyei Tállya mezőváros tűzkárosult lakosai részére magánpénztárából 800 frt segélyt adományozott. — Magyar tudományos akadémia. Az I-ső (nyelv és széptudományi) osztály okt. 24 én d. u. 5 órakor rendkívüli ülést tart, a melyen a ma­gyar helyesírás újonnan átvizsgált szabályainak tár­gyalása folytattatik. Budapest , október 23. 1877. Gyulai Pál osztálytitkár.­­—A budapesti kereskedő ifjak tár­sulata helyiségeiben (Szervita-épület) f. hó 24-kén este 9 órakor dr. Herich Károly osztálytanácsos a m. kir. kereskedelmi minisztériumban a vasutak­­nak árufuvarozási felelősségéről elő­adást tart, melyre nem tagok is szívesen láttatnak.­­ A »Kincsem« a prágai gyepről elhozta a 3-ad osztályú 1500 frtos császárdijat az ottan va­sárnap tartott lófuttatásról. Második volt Henckel Hugó gr. »Prinz Giles«-e. Egyátalán a magyar lo­vak nagyon kitettek magukért Prágában. Az első osztályú 1000 db aranyból álló császárdíjat Baltazzi »Táltos«-a nyerte el; második volt Apponyi A. gróf »Blankenese«-je, harmadik Festetics Pál gróf »Er­zsi «-je. — Rögtöni halál. Bayer Erzsébet pozso­nyi születésű, 70 éves özvegy asszony tegnap este Herzogh Mihály gyümölcskereskedőné­, a­hol lakott, rögtön meghalt a nélkül, hogy elhunyta előtt rosszul­­lét felől panaszkodott volna. Herczog ijedtében a rendőrséghez futott, a mely aztán a nő holttestét a Bohus-kórházba szállíttatta. — Egy anya kerestetik. Német András­­né bejött Bugyiról a fővárosi rendőrséghez s jelentést tett, hogy egy hóval ezelőtt egy ismeretlen nevű asz­­szony egy finomü csecsemőt adott át neki gondozás végett; minthogy azonban a tartási díjat ez ideig nem fizette meg, behozta a gyermeket a rendőrség­hez, a csecsemő azonban útközben meghalt. Az idegen asszonyt egy ujutezai tudakozó intézet utasította Német Andrásnéhoz, ki a gyermeket átadó asszony nevét nem tudja. A gyermek holt­teste kórházba szállíttatott.­­ A bukovinai józseffalvi magya­rok temploma számára Szt. Domonkost ábrázoló festményét küldte meg Ujházy Ferencz budapesti rajztanár és képiró. S­gy a község, mint derék ősz papjuk külön-külön levélben fejezték ki köszönetüket. Tt. Drusbáczky azt írja a többi közt: »A kép nagyon szép, finom festés, sok idegen eljött megnézni, na­gyon megtetszett, bizony egész Bukovinában nincs olyan szép, legyen áldott azért drága keze.« — Párisi nemzetközi kiállítás. A »Journal Officiel« Caillaux kereskedelmi miniszter­nek a köztársaság elnökéhez intézett jelentését teszi közzé. E szerint a forgó sorompók (tourniquets) rendszere a kiállítási épület bejáratainál nem fog al­kalmaztatni, mivel 1867-ben megbízhatlannak és ké­nyelmetlennek bizonyult. A belépti jegyek 1878-ban kaphatók lesznek minden szivarárus boltban, táviró s posta­hivatalban stb. A belépti díj egy franknyi marad, a kereskedelmi miniszter a díj mérséklését bizonyos napokra csak akkor tartja megengedhető­nek, ha a bevétel oly nagyságra rúg már, mely az ál­lamot a kár elől biztosítja. Bérleti jegyek a kiállítás egész tartamára személyre szólandnak és az illető fényképével lesznek ellátva; egy ilyennek ára 100 frank lesz. — Beküldetett hozzánk egy 28 lapra ter­jedő füzetbe, mely Hadik-Barkóczy grófnőnek a sza­badkőművesekkel történt ese­ét tárgyalja, s azt fejte­geti, hogy a fölvétel teljesen szabályszerűen történt. A füzet kapható a Lampel-féle könyvkereskedésben 25 krért. — A szivárványozó üvegtárgyak é­s föltalálójuk. A »Mittheilungen des k. k. oesterr. Museums für Kunst und Industrie« XII. évfolyam 137-iki számának 23. lapján Falke Ja­kab úr az intézet aligazgatója ismertetvén az osz­trák múzeum karácsonyi kiállítását, vallja, hogy a kristályüveg készítményekkel már halad Ausztria, bár még némi kívánni valót hagy ; azonban egy más új ér­­fényes jelenet által nem vagyunk, úgy­mond, meglepetve, mert azt eredni láttuk, de még­is reményeinkben túl vagyunk szár­nyalva! Alább ismertető így szól: »Valóban új és­­ fényes jelenetről szólottunk, melyet az üveggyüj­­j­­emény ezen alkalommal szemünk elé állit. A­ki egy­­ pillantást ezen szindiszes, egy szappanbuborékhoz­­ hasonlólag játszó edényekre vet, melyeket Lob­ma­y­r a karácsonyi kiállításra küldött, nem fog­­ tétovázni abban, a­mit itten értetni akarunk Hogy e találmány jó, mutatja azon fogadtatás, melyet más gyáraknál is nyert , mert gyakran különböző, többé-kevésbé sikerült módon Schreiber, vala­mint a H­a­r­r­a­c­h-féle gyár által is megkisértetett. De eddig a találmány csak ausztriai, va­lamint több mással azonban a mi újabb időben ész­revétlenül és agyonhallgattatva a műipar területén Ausztriából eredt, vagy Ausztriában javas­latba hozatott, ezzel sem fog ez sokáig így tartani. Szűkebb, érdeklett körökben többször szó volt arról, várjon lehetetlen-e a kellemes szivárványos színjátékot, melyet a lég elenye idővel a régi üveg­tárgyakon előidéz, mesterségesen előidézni és állan­dó dísz gyanánt alkalmazni ? A kiállításunkon be­mutatott példányok tanúskodnak arról, hogy a kísér­letek sikerültek; de megmutatják a módot is, melyen ezen kellemes disz alkalmazandó, vagy a­melyen in­kább elkerülendő ; mert valamely találmány, vala­mely disz magában véve jó lehet ; de benyomását ha­mis alkalmazás által el lehet rontani így látható ez a kiállított tárgyakon is, mert a szivárványozás játéka a legszebb, a legigézőbb a sima lapokon, a­hol más di­­szstmént­ek által hatása nem háborgattatik .... Alig hihetjük, hogy a helyes kivitel mellett asztalaink fé­­nyes­ diszszel fölszereltethetnének, mint ezen a­­ ta­lálmány által.« Nekünk valamint némely előbbi, úgy ezen utol­só kifejezés ellen is van némi észrevételünk azért, mert egy ügyes, de fölötte szerény és földi javakkal nem túlságosan áldott hazánkfiát, dr. V. L. P­á­n­­t é­­­s e­z urat látjuk érdemétől megfosztva, és nevé­nek teljes elhallgatása által, egy hazai talál­mányt osztrákosítva! Dr. Pántotsek, ha jól emlékszünk, még a 48-as évek előtt feltűnést okozott, midőn a bécsi kiál­lításon hyalotypiai érmeit bemutatta, ő t. i. igen ügyesen másolván az arany és ezüst érmeket, annyira vitte művészetét, hogy csak akkor lehetett az üveg­anyagot észrevenni, ha az utánzott érmet az ember kezébe vette. Hogy az opalizáló vagy szivárványozó üveg nem új találmány, arról bizonyságul szolgál az, hogy már 1862 ben mint magyar biztos a londoni világ­kiállításon Dr. Szabó József Pantotsek úr ezen talál­mányát a nagy közönségnek bemutatta és a mint a Zl a­­­n­o­i üzletkönyvből ki lehet mutatni, belőle számos példányt el is adott. 1863-ben, feltaláló ur erre szabadalmat vett tiz évre; ezen időtől fogva számosan titkát meg akarták venni, de a kívánt magas ár miatt, ettől elálltak, Pántotsek úr pedig a pátenst nem újí­totta meg. De Pántotsek találmánya mellett szól Lob meyr ur sajátkezű levele, melylyel együtt a feltalálónak mintákat küld gyárában készített szivárványos üveg­ből azon föltevéssel, hogy találmányának ilyesféle értékesítésével neki örömet csinál. Közli L­o­b­m­e­y­r azt is, hogy próbákat a cs. kir. bécsi ipar múzeumba küldött azon világos nyilat­kozattal, hogy ez Pantotsek találmánya, ki iránt ő igazságos kívánt lenni. Ezen kísérleteinek kezdetét igy írja le maga Lobmeyr úr: egy franczia vegyész barátságból kül­dött neki leírást, mely után fémfényes üveget lehet készíteni. Lobmeyr úr,mint igen is előre törekvő mű­­iparos, e leírást elküldte Kralik nevű sógorának, de a kísérletek nem szolgáltattak kedvező eredményt. Ekkor megemlékezett Lobmeyr hazánkfia mód­járól, kezdték az szerint a gyártást, és pedig jó ered­ménynyel. Én rajzolom a formákat stb. és így, mint hiszem, jól van találmánya értékesítve. Nem hiszem, hogy az elszomorítja, hogy maga saját találmányából annyi hasznot nem húz, hiszen ezt pótolja azon öröm, hogy fáradozásai nagyobb körben ismertetnek meg, így mégis jobb, mintha szép találmánya használatla­nul hevert volna, mert igy is meg kevesebb haszna lett volna belőle!« Sovány biztatás lesz ez, főleg ha meggondoljuk, hogy Pántotsek neve mindemellett egészen el­hallgattalak. A­kik évek előtt a koronázási téren sé­táltak, emlékezhetnek még a színjátszás üvegtárgyak­ra, melyek ottan ki voltak rakva; mai napon az alsó Dunasoron meg a Zaln-féle kirakatban tündöklenek az eredeti Pántotse­k-féle gyártmányok. A párisi 1867-ks kiállítás alkalmával egy vas diatretum-formát is küldött be Pántotsek; ebből csak három példány készült el. Sokan érdekkel néz­ték , de mivel ott vegyesen valának kiállítva a tár­gyak, a magyar táblákat a tisztogatók vagy elrejtet­ték, vagy kimélet végett (?) megfordították. Úgy sem bő műipari történetünk hasonló ta­lálmányokban ; meglehet, hogy épen ezen czikkecs­­kével mentjük meg magunk számára ezen találmány elsőségét, és túl szerény hazánkfiának legalább az utókor elismerését. Suum cuique. Kineveztettek: S­zalay Béla budapesti lakos a turócz-szent-mártoni járásbírósághoz írnokká, Kubiss Ágoston nyugalmazott adótiszt a sztropkói járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá, az eperjesi kir. kath. főgymnáziumhoz Ágoston Károly tanképesitett tanárjelölt rendes tanárrá, Balásovics Gyula pénzverő-hivatali dijnok a szegszárdi adófelügyelő mellé III. oszt. számlisztté. Áthelyeztettek: Radoszáv György modosi járásbirósági írnok a nagy-kikindai törvényszékhez és Terray László sztropkói járásbirósági végrehajtó saját kérelmére a varannói járásbíróság mellé. Átcsatolások. A következő veszprémmegyei községek és puszták, úgymint: Bánk (Tóth-Bére, Traják p.), Gicz (Aranymajor, Gerencsér, Póttelek p.), Lázi (Leányfalu p.), Péterd, Bársonyos (Pelsőmajor, Kát p.), Girót, Sikátor (Verseny p.), Teleki (Alsó- és Pelső-Börcsháza, Öreg- és Kis- Sző­gagyőr, Nyeskenye, Tarcs, Mihálfa p.), Románd (Püspök­major, Likivartány p.), Varsány (Kenyéri pusztával) a győri törvényszék kerületében lévő győr-szt.-mártoni járásbíróságtól a veszprémi törvényszék kerületében lévő zirczi járásbíróság­hoz csatoltatnak. E rendelet jövő évi január hó 1-én lép életbe. Új táviró állomások: Szörény megyében A „HON“ magántávsürgönyei Konstantinápoly, okt. 22. este. A hivatalos lap kétségbe vonja, hogy az Aladsa-Dagon körülvett 30 zászlóalj, melyek mindegyike alig 30­0 ember­ből állt, megadta volna magát, sőt inkább vona­kodtak ezt tenni, s sikerült nekik az ellenséges csapatok által vont kör egy részét áttörni és el­menekülni. Mivel azonban e mozdulat nem az ös­­­szes haderővel hajtatott végre, azért a csapatok most el vannak szórva a körülfekvő helyeken Az oroszok csak 3 zászlóaljat, melyek mindegyike 300 főből állott, fogtak el és néhány ágyút ejtet­tek zsákmányul. A szétszórt csapatok haladék nél­kül csatlakozni fognak Mu’shtár pasához, ki nem­sokára azon helyzetben lesz, hogy boszút állhas­son, mivel Konstantinápolyból, Batun­ból, Érze­lemből és más helyekről nagy erősítések men­nek hozzá. Konstantinápoly, okt. 22. Plevnába ismét több élelmi és hadiszerszállítmány kül­detett. Konstantinápoly, okt. 23. reggel. A »Havas-ügynökség« jelenti . Egy Balgrád­­ból érkezett távirati jelentés szerint az oro­szok, kik vasárnap Asszáf pasa hadosztályát Jovan-Csiszliknél megtámadták, két órai harcz után vissza­vezettek. Konstantinápoly, okt. 22. A Medsidie mel­lett álló oroszok folytatják a kémszemléket Pirijaki, Bazardsik, Girlikassze és Szilisztria felé. Szulejmán pasa még Buscsuknál áll. (Reuter-ügyn.) Pétervár, okt. 23. A »Golosz« jelenti K­ü r­ü­k d a r­áb­ó­l, e hó 21-ről: Csapataink naponkint fogdossák össze Mukhtár szétszórt écsi tőzsde* Adva Tartva Oct. 22. A. Államadósság 100 frt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 4% „ „ „ febr.—aug. 5»/« „ ezüstben jan.—jul. 5% „ „ „ april—oct. 5% Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p. 1839-böl ötöd „ „ , 1854-böl 250 ftos 4% „ „ , 1860-ból 500 „ 5% „ • 1860-ból 100 „ 5% „ „ , 1864-böl 100 „ . . . , 1864-böl 50 „ ... Qomo járadékjegy 42 lira . . • Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5% Osztr. kincstári jegyek 5% • • • • Arany rente 4%...................................... B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5% • •­­Bukovinai 5% . . Gácsországi 5°/o • • • Krajnai és tengermellék 5% Karinthiai 5% * • « Morvaországi 5% • »­­ Alsó-ausztriai 5% • • « Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Stájerországi Tiroli Horvátországi Erdélyi Temesi Bánság 5% 5% 5®/o 5o/o 5­o 5% 5o/o 5% Temesi 1867-diki sorsolási záradékka Magyar 5% ..... _ 1867-diki sorsolási záradékkal C. Más közkölcsönök. ezüst 10 5% . ftos Duna-szabályozási 5% 100 frtot Magyar aranyrente adómentes 6% Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5°/ Magyar vasút cumulativ Gömöri záloglevél 5% 150 frt Keleti vasút elsőbbs. 5% Magyar állami kötv. (keleti vasút) . . . 1817 Urb. vált. kötv. 5% Magyar nyeremény 100 frt „ „ 50 frt Magyar kincstári utalvány 1873 „ 1874-ki 10­0. 6°/0 . „ kölcsön 1871. 80 mii. „ 1873-iki 54 mii. 5% „ Szölödézsma-váltság 100 Pest városi 6% • • • Bécs városi sorsol, k. Török vasúti 400 franc „ kölcsön 1865 5% . » 1869 50/0 . a költ. 1873 6% . * kincst. jegyek 1876—1878 9% D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. ... Bécsi bankegylet 100 frt .... Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 60. Magyar földhitel-részvény 200 frt Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. Magyar ált. hitelint. 200 frt ... Alsó-ausztriai leszámító társulat 500 frt Magyar ált. municipalis 200 frt 40°/o Osztr. nemz. bank................................. Uniobank 200 frt 70%.......................... Galicziai jelz. bank................................. Adva Tartva 64.20 64.20 66.80 66.80 314.— 312.— 106.50 110.— 121.— 134.50 134.— 25.— 134.— 99.50 74.50 81.50 85.40 97.50 90.— 101.— 104.50 99.50 97.— 96.50 96.50 99.— 85.50 74.30 76. — 75.50 77.25 77. — 103.— 93.— 97.50 97.50 128.— 63.— 72.25 79.75 79.— 110.50 101.75 95.25 14.70 90.75 72. — 16.— 213 75 196.50 750.— 840.— 65.75 64.35 64.35 66.95 66.95 316.— 315.— 107.— 110.25 121.50 135.— 134.50 26.— 99. 75 74.65 103.50 82.50 85.80 97.50 97.50 86. — 74.80 76 50 76.— 78.— 77 50 103.50 93.50 97 75 97.75 129.— 63 50 72.75 80.— 79.50 110.75 102.25 88.— 95.75 14.90 97.­­73.— 16.50 214.— 197.— 760.— —7— 842.— 66.25 Galicziai földhitelint. 7T7bb0­7* Bécsi giro- 8 pénztáregylet ....................................... Magyar jelz. bank .......................................................... E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt Albrechtpálya 200 frt Báttaszék-Domb. . . . Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p. Eperjes-tarnoci 200 frt . Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst Ferencz-József pálya 200 frt ezüst Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst Lajos-Károly pálya 200 frt . . . Grácz-köflachi ................................ Kassa-oderbergi pálya 200 frt Lemberg-csernoviczi pálya 200 frt Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. p. Osztrák-északnyugati 200 frt „ „ (Lit. B.) 200 frt Rudolf pálya 200 frt . Első erdélyi pálya 200 frt Állampálya 200 frt p. p. . Déli pálya 200 frt Tiszai pálya 200 frt Bécsi-Tramway 200 frt Bácsországi első pálya 200 frt „ északkeleti első 200 frt ezüst • nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt .. Ipar- és keresk. vállalatok részv. Azienda Assicuratrice 1000 30% bef. Pesti épitő-társ. 200 frt 40% bef. . „Donau“ bizt. társ. 200 frt . . . N.­czenki czukorgyár 800 frt . . Salgó-tarjáni vasfinom. 100 frt . . „ „ köszénb. 100 frt . . Securitas viea.­b. 800 frt .... Vagyonkölcs. Pest 80 frt . . . . G. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% arany, ezüst „ 33 éves, visszafizetés 5% . Cseh jelzálogb. 5% . . . . . . Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . . 1» n °* A 5% • • • • • Magyar földhiteltársulati 34 év 5%% . „ földhitelintézeti 5%% . . . „ 5% arany 39 év.......................... „ jelzálogbank 5%% .... „ kisbirtokosok hitelint. Budap. 6% 32 év » * n » 7»/0 15 év . » » . IVO 30 év Galicziai rustical hit. 6% .... „ földhitel. Krakó 6% 18 év „ részv. jelzálogbank 6% . . Bécsi közp. földhitelb. 51.a 6 év. „ „ „ 6% 20 év . .­­.­szebeni földhitelint. 20% defiz. 5% Első oszt. takp. 5% 30 év ... . . . . 31/­ 32 év ... H. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . Albrechtp. 300 frt 5%............................................. Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%. . . . Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5% . „ „ 100 és 200 frt 6% . „ „ 200 frt 5% arany . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt................................ „ „ 1862. 300 frt................................ „ „ „ 200 frt (Linz-Budweis). * « 1870. B ...................... „ „ 1872. „ (Salzburg-Tyrol) • » 1873. n ..................... Eperjes-tarnowi 300 frt....................................... Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. . . . „ „ „ 100 „ 0. .. . . . „ „ „ 100 „ ezüst 57« . Morva sziléziai 100 frt....................................... „ „ 1872. köles..................................... » n 1876. „................................ Ferencz József pálya 1867. 200 frt ... » * . 1873.................................... Adva Tartva 210.— ___ ___ 210.— 116* — 116.50 340.— 342.— 173 — 173.50 108.— —.— 1935.— 1940.— 132.— 133.— 248*75 249 * 25 17.50 18.— 106.25 106.75 121.— 122.— 394.— 396.— 112.— 113.50 114.75 115.*25 108.— 109.— 262.— 262.50 70.50 71.— 184.— 185.— 100.— 100.50 101.— 102.— 112.50 113.— 109.25 109.75 50.50 51! — 104.— 105.— 88.50 88-75 92.25 92.75 97! 50 97! 65 90.75 91! — 99.75 100.25 79.— 79.50 83.— 85.— 91.50 92.— 94.50 95!— 88.50 __.— 89.— 89.75 95.——.— —.— 78.— 95.— 95.50 100.90 101.10 100.90 101.10 68.— 69.50 70.— __.__ 91.— 93.25 93.75 —.— 103.50 92.10 92.50 92.10 92.50 —.— 89.50 —.— 83.50 86.— 86.50 79.30 79.60 99.75 100.25 96.— 98.— 104.50 105*.— 104.75 —.— 99.75 100.— 86.70 87.— Pécs-barcsi pálya 100 frt ezüst Károly Lajos „ 300 frt . . . n.kib. • ■ n m I*** » 11 n FV. n • Kassa-oderbergi 200 frt . Lemberg-csern.-lassyi pálya 300 frt ezüst. L kib. 1865 II. III. IV. 1867 1868 1872 Osztrák Lloyd 5% P* P» • • • „ „ 5% arany v. ezüst Osztrák észak-nyugati vaspálya 300 frt 5% Rudolfp. 300 frt.......................... „ 1869—72 .......................... „ 200 frt (Lalzk.-G.) . . Első erdélyi pálya 200 frt ezüst Állampálya 500 frank 3% . . „ 1874 3% .... „ kiég. hál. 36/o . . _ I. kib. 200 frt 5% „ II. kib. 200 frt 5% Déli vasút január—Juli. 3% 500 fr „ április—okt. 3% 500 fr „ 200 frt ezüst 5% „ 1878 ban 6% 500 frt liszavidéki 5% 100 frt . . . flagy.-gácsországi 200 frt e. 5% Magy.-északkeleti 300 frt 5% . „ „ 200 frt arany ez Magyar nyugati 200 frt 5% n _ 200 frt 1874. 5% I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt . . Clary 40 frt p. p. . • • Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% Innsbrucki városi 20 frt Keglevich 10 frt . . • . Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt Buda város kölcsöne 40 frt Pálfffy 40 frt p. p....................... Rudolf-alapítvány 10 frt . Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . St Genois 40 frt p. p. . .• • Stanislau városi 20 frt „ „ 50 frt 0. é. 4%• •­­Waldstein 20 frt p. p.. .• • Windischgrätz 20 frt . . .• Váltók (3 hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi /63 Augsburgra 100 bir. márk .k • • 5%/, Berlin 100 bir. márk .• • 5 Frankfurti 100 bir. márk. . 5 Hamburgra 100 bir. márk .5 Más német piaczok.5 Brüsseli 100 frank ....• • 3% Londonra 10 font sterling. • 5 Milánó 100 lira..........................5 Marseille 100 frank. . . .2 Páris 100 frank ....• • 2 Pétervár 100 rubel . . .• 6 Zürich 100 frank ....• • 4 % Svájczi piaczok 100 frank* • IV. Valuták árfolyama. Cs. arany................................ Szegélyes arany.......................... Osztrák-magyar 8 fr. arany . 20 frankos arany .... 20 márka darabja .... Sovereign...................................... Orosz imperiale.......................... Mária Terézia tallér . . . Ezüst............................................. Ezüst rente szelvény 100 frtért Orosz papir-rubel .... Egyleti tallér.......................... Török arany lira .... Német kir. bankjegy 100 márk .... .­­Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókar Bécsre és a bankfiókokra 4*/5%, telepitvényekre 5%, lombard-kölcsönökért 6°/#* 81.— 99.50 100.— 98.25 —.— 96.75 97.— 71.— 75.25 75. 75 74.50 75.— 67.50 67.75 62.75 63.25 86.— 86.30 75.— 76.— 73.— 73.50 66. 50 67.* — 151.— 153.— 142.50 143.50 141.50 142.— 104.75 105.50 104.75 105.50 90.25 90.75 79.50 80 — 66.25 66.50 65.50 65.86 80.— 81.— —.— 69.— — • — 69.— 161.25 161.75 29.25 29.50 92.— 93.— 17.— 17.25 12.75 13.25 14.50 15.— 28.75 29.25 26.50 27.50 13.50 14.— 40.25 40.75 15.— 15.50 32.— 33.— 20.50 21.50 120.— 121.— 60.— 61.— 22.25 22.75 28.— 28.50 97.95 98.10 57.45 57.60 57.15 67.66 57.45 57.60 57.45 57.60 57.45 57.60 118.10 118.50 47*. 15 47. 20 5.65B0 5.6650 5.66 5.67 9.4*750 9.48“ 11.64 11.87 11.85 11.90 9.70 9.73 104.90 105.10 1.18“ 1.18“ KK86 10.89 58 25 58.35 hadainak maradványait. Az elfogottak száma 280 tiszt és 7000 közkatona. Az elfoglalt ágyuk száma 42. Mukhtár pasa Karszba fu­tott. Az orosz főhadiszállás T­i­k­m­á­b­a­n van. Az oroszok vesztesége e hó 15-én tett halot­takban 7 tisztet és 223 közembert, sebesül­tekben 41 tisztet és 1070 közembert. 8 tiszt és 64 katona zúzódást szenvedett. — Izmail pasa visszafelé vonul, s az eriváni hadosztály Terguszakov tábornok alatt üldözi. Belgrád, okt. 23. (Ered. sürg.) A kormány egy moszkvai bankházzal kölcsön­­ügyben tárgyalásokat folytat, de kevés kilá­tása van sikerre. Szerbiának részben a hadi állapotba való helyezése már megkezdődött; a Timok és Jávor melletti fegyvergyakorla­tok oly jelleget vesznek, melyből a határ kö­zelebbi átlépése következtethető. London, okt. 22. A high-blantyrei kőszénbá­­nyában Glasgow mellett ma robbanás volt. Attól tarthatni, hogy az ott dolgozott 400 munkás közül sok életét vesztt. London, okt. 22. Külföldi búzában 1—2 sh. a heti árcsökkenés. Orosz zab */2 sh.-gel drágább. Olaj helyben 38. Szállított búza 679.89, árpa 155.19, zab 263.69. Bécs . okt. 23. (Megnyitás.) Hitelrészvény 212.'1­. Angolm. bank —.—. Magy. földhitel — —. Angol-osztrák 95.1/2. Magy. hitel 196. — . Lom­bard —.—. Államvasut —.—. Napoleondor 948. V». 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany —.— Ezüst —.—. Municipalban —.—. Franco-Magy. —.—. Unio­bank —.—. Magy. sorsjegy. —.—. Bécs okt. 23. (Előbörze.) Atelrészvény 212 */«. Angolm. bank —.—. Magy. földhitel —.— Angol-osztrák 953/,. Magy hitel 195­ 1/1. Lombard 71.3/*. Államvasut 260.Vt. Napoleondor 949.—. 1860-as —.—. 1964-es —.—. Arany —.—. Ezüst —.—. Municipalbank —.—. Franco-Magy. —.— Uniobank 65.1/4. Magy. sorsjegy —.—. Pária, okt. 22. (Zárlat.) Liszt 69.—, 69.25 69.50, 69.75. Renczeolaj 102.50, 103.—, 103.50, 103 —.Szesz 61.—,61.25, 61.50, 62.25.Búza 32.—, 32 -25. 32.50, 32.75. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A temesvári kiállítás, mely okt. 21-én nyílt meg, igen szépen sikerült. A megyeház két terme telve volt kiállítási tárgyakkal. A mező­­gazdasági terménykiállítás ugyan nem volt impo­záns, mivel az aratás a Bánságban ez évben nem volt jó a minőséget tekintve. A borászati kiállításon azon­ban többnyire jól iskolázott palaczkérett borok vol­tak, s a kiállítás e része a külső csin tekintetében sem hagyott semmi kívánni valót. A női ipar­mun­kák szép képet nyújtottak, Temesvár és környékének asszonyai kitettek magukért. A kiállítók közül emlí­tésre méltók: Grünbaum Lajos borászati eszközei, Agácsi János szőllő és gyümölcskiállítása, Mihle mag, Riedl és társa sör és törköly, gyümölcs s szőlő­fajok kiállítása.­­ A borászati csoportban a verseczi bortermelő egyesület vált ki kitűnően isko­lázott fehér és vörös boraival, továbbá Baumann Fer­dinand Buziásról, Karácson Katalin asszony Gyar­matáról, Onossy Mátyás Klopédiáról, Rieger Bálint Kudritzról, Hiller Adél bárónő, Ébter János, Hor­váth Károly, Kehrer Károly, Pundsmann Vilmos Szilásról. A házi ipar csoportban elismerésre méltó tárgyai vannak Ambrózy Lujza bárónőnek, Paumann kisasszonynak Versetzről, Haldek asszony­nak, Friedmann kisasszonynak Román sz.­Mihályról, Weisz Berta kisasszonynak.— A kiállítási bíráló bi­zottságba megválasztottak: a mezőgazdasági és borá­szati csoportba Menczer Ármin, Prepelitzai Béla, Pap József, Kizián György, Strasser Albert és Bede Gyula; a házi ipar csoport számára Ambrózy Béla, Both László, Ormos Zsigmond, Sternberg Adolf és Tácz József. A kiállítást első nap mintegy 800 an nézték meg. — Lindaui köztárházak. A lindaui köztárházak igazgatósága e következő körlevelet tette közzé: »Oly helyzetben látjuk magunkat a hely­beli köztárházak túlteltsége folytán, miszerint a vá­rosi hatóság rendeletéből közhírré teszszük, misze­rint : 1. további szállítmányokat csak szükségből készült fedél alá helyezhetünk ; 2. mától fogva az idő viszontagságai és egyéb okból származó hiányért felelősséget nem vállalhatunk, habár a közönség ér­dekét lehetőleg megóvni fogunk iparkodni; 3. mani­­pulációkat az igazgatóság már csak korlátolt módon eszközöltethet, s azért nem vállal felelősséget, hogy azok oly gyorsan és ugyanazon díjért fognak elintéz­­tetni mint a mai napig ; a betározási díj okt. 15-től fogva vagyononként a fölmerülő rendkívüli költsé­­gek fedezése végett 8 márkról 12 márkra emeltetnek (München 6 markkal emelte a díjat) ; 5. azon eset­ben, ha az áruösszetorlódás még nagyobb lenne, ne­talán fölmerülő kocsi­bírságért az átvevőt kellene terhelnünk. Egyébiránt a lehetőt meg fogjuk tenni, hogy a megbízók rendeleteit oly gyorsan és pontosan végrehajtsuk, a­mennyire ezt a forgalmi torlódás megengedi.­­ Az összes budapesti pénzinté­zeteknél szeptember hó folyama alatt 8.8 millió frt tétetett be és 9.1 vétetett ki, e szerint a múlt hó 31-én 70.6 millió frtot tevő betétállapot 70.3 millió­ra csökkent. Egyes intézeteknél jelentékenyebb vál­tozások nem fordultak elő. Az osztrák nemzeti bank budapesti fiókjának váltótárczája e hóban 231 mil­lióról 24­6 millió forintra emelkedett. A többi pénz­intézetek váltótárczája szintén­ jelentékenyen mintegy 3­2 millió írttal emelkedett. Állapota szeptember hó 3- án 36­7 millió forint volt. Jelentékenyebb változá­sok a következő intézeteknél fordultak elő: a hazai első takarékpénztár 1-3 millió forinttal szaporrtá váltó tárczája tartalmát, a magyar átalános hitel­bank 1 millióval, az országos központi taka­rékpénztár 181.000 el, a pesti magyar kereske­delmi bank 271.000-el és az egyesült buda­pesti fővárosi takarékpénztár 201.000 forinttal. Az érték­papírokra adott előleg állapota mintegy 100.000 forinttal emelkedett és tett e hó végén 3.782.000 forintot. Az intézetek pénzkészlete jelenté­kenyen, mintegy 1-3 millió forinttal csökkent. Álla­pota e hó végén 2.005.000 forint volt. A takaré­k­pénztári betétek után fizetett kamat volt 5—6%­o. — A svájczi gabnaüzlet hely­zetéről Zürichből a következőket jelentik: A magyarországi búzakivitel számára most ismét ke­vés nyereség kínálkozik, ez onnan van, mivel orosz­­országi búza nagy tömegben szállittatik az éjszaki vonalakon. Az oroszországi búzánál a kereskedő jó üz­letet csinálhat s azért az oroszországi búza maholnap leszoritja a magyar búzát a svájczi piaczokról. Nem kevésbé nő a verseny az által, hogy az idei oroszor­szági búza minősége kitűnő s e búzát a Svájczban és Francziaországban is nagyon kedvelik. A nagyobb svájczi importeurök némelyike igen előnyösen hasz­nára tudja fordítani a direct orosz tarifák előnyét; jelentékeny mennyiség orosz búza úgy jön a Svajcz­­ba, hogy az árut szekereken az osztrák határig szál­lítják s onnan aztán vasúton egyenesen jönnek a szál­lítmányok. Magában a Svajczban a búzaüzlet ez idő szerint meglehetősen nyugodt, s roppant nagy mennyiségű búza van összehalmozva a svajczi köz­tárházakban. Komanshorn és Lindau tárházai túl vannak tömve, úgy hogy ezen állomásokon az áruk felvétele egy időre be lett szüntetve, mivel a továb­bítás oly lassú, hogy új szállítmányok számára nincs hely. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere 7. sz. Athenaeum-épület. .'"'T'TM1 ........mi» ........... Felelős szerkesztő: Jókai Mór. NYÍLT-TÉR. Párisi és bécsi bútor, igen díszes, jó és olcsó, FRANKL J. G. és L., 8 érdemjegygyel jutál mázott asztalos és kárpitosoknál, Bécs, Leopoldstadt, Obere Donaustrasse 91. sz. a Schöllerhoff mellett. Díszesen kiállított képes Árjegyzéket 2 írt betét mellett Be—-----——--------— ----------m

Next