A Hon, 1877. november (15. évfolyam, 287-315. szám)

1877-11-12 / 297. szám

22. Triest—Ceylon—Calcutta és vissza 6 m., 12,260 tm. 23. Triest—Aden—Bombay—Ceylon—Singapo­re és vissza 6 m., 13,750 tm. 24. Triest—Bombay és vissza menet, 8680 tengeri mérföld. Jegyzőkönyv: Az osztrák-magyar Lloyd-társasággal kötött hajózási és postaszerződésnek mai napon történt alá­írása alkalmával a jelen jegyzőkönyvbe még a követ­kező megjegyzések és kölcsönös megállapodások ve­tettek föl: Az 1. czikkhez és a szerződés mellékletéhez. 1. A közös külügyi minisztérium fentartja magának, hogy a konstantinápoly várnai járatot (1. sz.) meg­változtathassa vagy megszüntethesse, és hogy az illető segélyezési összeg fölött máskép rendelkez­hessék. 2. Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társa­ság késznek nyilatkozik azon esetre, hogy ha erre szükség mutatkoznék, a szerződés tartama alatt, egyetértésben a külügyi minisztériummal, Salonich- Dedengatsch- és Galatzból a közép- és feketetengeri kikötőkbe új járatokat 1­árt 15 kmnyi mértföldpénz mellett és 8 tengeri mértföldnyi sebességgel a meg­állapított segélyösszeg erejéig berendezni. 3. Egyúttal arra is vállalkozik, hogy az Alexan­­driával közlekedő gőzöst (1. a szerződéshez csatolt kimutatás 2. tételét), a mennyiben a Fiuméban vagy Fiume számára havonkint átlag feladott árumennyi­ség 750,000 kilogrammot ér el, minden négy hétben egyszer, a mennyiben pedig ama mennyiség két annyi­­ra emelkednék, minden két hétben egyszer, közvetle­nül Fiuméból indítandja. Ez esetben a hetenkinti közvetlen járatokat Trieszt és Alexandria közt fenn fogja tartani a nélkül, hogy a segélyösszeg felemelé­sét kőve telhetné. A Fiuméból kiinduló közvetlen já­ratok megkezdésének időpontját a magyar kir. kor­mány határozandja meg, mindazonálltal jogában áll a társaságnak, hogy ha a fenn kitett átlagos havi mennyiség az egyenes járatok hat havi fenállása alatt el nem éreznék, azok felfüggesztését köve­telhesse. 4. Minthogy a Lloyd , liverpooli és keletázsiai új vonalaknak szerződésileg kikötött berendezése következtében kényszerítve van a meglevő hajók számát új gőzösök beszerzésével szaporítani, és hogy a társaság az érintendő kikötőkben üzleti összekötte­tések létesítésére kellő időt nyerjen, következő át­meneti határozatokban történt megállapodás. A Fiume-Liverpool (21. tétel) és Trieszt-Singa­­pore (23. tétel) közötti vonalak számára a szeződés­­hez csatolt mellékletben megállapított menetterv csakis 1879. évi június végével lép életbe. Ezen idő­pontig a liverpooli vonalon havonként csak egyszer indítandók menetek, a singaporei vonalon pedig a menetek Bombayból Ceylon érintésével Singaporéba egészen elmaradnak, a­nélkül azonban, hogy az e két vonalra eső segélyösszeg ezen megszorítás folytán csökkenést szenvedne. 5. Azon esetre, ha a forgalom az ázsiai vona­lakon az első négy év alatt oly lendületnek indul, hogy ezen vonalak üzlete a társaságtól tetemes áldo­zatokat nem követel, a Lloyd arra kötelezi magát, hogy a Triest és Singapore közti meneteket legké­sőbb 1882. év elejétől­­fogva, külön segélyezés nél­kül, egészen Hongkongig fogja kiterjeszteni. A 4. czikkhez. A részletes menettervek, melye­in­t a Lloyd a szerződés mellékletében megállapított megegyezések alapján fog kidolgozni, a külügyi mi­nisztériumnak legkésőbb egy hónappal a szerződés életbelépte előtt jóváhagyás végett bemutatandók. A 7. czikkhez. A Lloyd mindaddig köteles bel­földi szenet a kikötött mennyiségben fogyasztani, mig a belföldi szénnek tüzelő ereje a Lloyd által közönségesen használt angol kőszén tüzelő erejéhez legalább is úgy viszonylik, mint 85 a 100-hoz, és mig a belföldi kőszén ára Trieszt és Fiumében nem nagyobb, mint ugyanott az angol kőszéné. A 10. czikkhez. Az osztrák cs. kir., valamint a magyar királyi kormány késznek nyilatkozott az osztrák-magy. Lloyd gőzhajózási vállalatának Trieszt és Fiume kikötőjében a jelen szerződés tartamára áru- és szénraktárak emelésére alkalmas térségeket átengedni, a­mely átengedés feltételeit a két kor­mány mindegyike és a társaság közt kötendő külön egyezmény fogja szabályozni. A 11. czikkhez. A külügyi szolgálatban alkal­mazott államhivatalnokok és szolgák számára szol­gálati utazásoknál biztosított szabad menet módoza­tait a közös külügyi minisztérium és a Lloyd gőzha­józási vállalata közt kötendő külön megegyezés fogja megállapítani. A 19. czikkhez. A postaszolgálatnak az ügy­nökségeknél való ellátása lehetőleg a társaságnak megfelelően képesített alkalmazottjaira bízandó. Ha ezek személyében valami változás történik, a társa­ság erről a trieszti postaigazgatóságot, illetőleg a konstantinápolyi követségi postahivatalt kellő idő­ben értesítendi. A 33. czikkhez. A szerződés életbeléptével az igazgatótanács a módosított alapszabályok határoza­tai értelmében újonnan alakul. A 41. czikkhez. A Lloyd arra kötelezi magát, hogy a két szerződési példány egyikéért a bélyegille­téket megfizeti. E bélyegilleték tíz évre osztatik fel, oly módon, hogy a megfelelő részletösszeg a segély­­összeg fejében fizetendő minden évi első havi részlet­ből levonatik. Az alálirottak megegyeztek abban, hogy a jelen jegyzőkönyv, mely a szerződésre vonatkozik, úgy an­nak részét képezi. A jelenlegi jegyzőkönyv ezek után két példány­ban állított ki. Budapest, 1877. nov. 6. Andrássy s. k., b. Morpurgó s. k., Rittmayer s. k., Bor­dini József s. k. — Gróf Károlyi György holttestének beszentelése ma délelőtt történt az egyetem utczai Károlyi-palotában. — Az ünnepély fényes és nagy közönség jelenlétében folyt le. Az ország legfőbb tisztviselői, a magyar aristokratia számos kiváló tag­ja volt jelen a szertartáson. A nagy kiterjedésű család­nak kettő kivételével minden tagja megjelent a boldo­gult gróf végső tisztességtételén; a távollevő két csa­ládtag Gábor az elhunytnak külföldön élő fia és gr. Ká­rolyi Alajos berlini nagykövet. Ő felségeik a király és királyné táviratilag fejezték ki részvétüket az özvegy iránt, ki még a múlt szombaton G­ödöllőről megkapta e sürgönyöket.­­ A beszentelési szertartás, melyet H­a­y n­a­­­d kalocsai érsek végzett fényes segéd­lettel, pontban 11 órakor kezdődött. A koszorúk­kal elhalmozott ravatal a lépcsőre nyíló termek egyi­kében volt fölállítva. A termek falait, a lépcsőzetet és a kapu alját fekete posztó és fátyol borttá, a ter­mekben és a lépcsőn viaszgyertyák égtek, ezek vilá­­gíták meg a ravatalt is, melyen, egy pálmaágtól beárnyékolva feküdt a megboldogult. A szertartás rövid félórát vett igénybe, végeztével az érsek néhány meleg szóval megemlékezik az elhunyt érdemeiről. A gyászoló rokonok ezután elhagyták a termet s intézke­dések tétettek a ravatal leszedésére, mivel a holttest még ma este elszállíttatik a kaplonyi családi sírbolt­ba. — A fényes gyülekezetből, kik ez elhunyt jelesünk halotti szertartására megjelentek, a következőket em­lítjük föl. A miniszterek közül ott voltak Tisza Kál­mán, Széll Kálmán, Wenckheim Béla, Szende Béla, Péchy Tamás, Perczel Béla, Bedekodcs Kálmán, ott volt Andrássy Gyula gróf a külügyminiszter, a né­met, franczia, olasz és orosz konzulok, gróf Szapáry Géza fiumei kormányzó, képviselve volt a magyar tudományos akadémia elnöke Lónyay Menyhért gr., Horváth Mihály püspök, Gyulai Pál, Gre­­üss, Deák Farkas s több tagja által ; a törvényhozás két háza Majláth György, Ghyczy Kálmán elnökök; a nemzeti színház báró Podmaniczky , Szigligeti; a magyar földhitelintézet Csengery és Lukács ; az első magyar biztosító társaság Harkányi Fr.; az or­szágos gazdasági egyesület Lónyay Gábor által. A főváros törvényhatóságát Ráth főpolgármester, Kam­­mermayer polgármester s több tanácsos és bizottsági tag képviselte. Küldöttségek voltak még a mátrai bányatársulattól (Nendvick K. vezetése alatt), to­vábbá a boldogult uradalmainak tisztes részéről Deb­­rőről, Orosházáról, Nagy-Károlyból. — Ott voltak továbbá b. Edelsheim Gyulay tábornagy, Koppy al­tábornagy, gr. Szapáry László altábornagy, gróf Batthyányi K., hg. Odescalchi Gy., b. Simonyi La­jos, gr. Berényi Ferencz, gr. Hunyady Imre, gr. Hunyady Kálmán, gr. Csáky László, gr. Andrássy Manó, gr. Festetics György, b. Vay Miklós, gr. Sza­páry István, gr. Szapáry Gyula, gr. Apponyi Albert, b. Fiáth Ferencz, Tisza Lajos, Fáik Miksa, gr. Sza­páry Antal, Kaucz Gyula, Wahrmann Mór, Szlávy József, Somssich Pál, b. Augusz Antal, Gorove István, Várady Gábor, Pauler Tivadar, gróf Kará­csonyi Guidó, Szmrecsányi főispán, báró Földváry, Türr István, Peitler váczi püspök, Kovács Zsigmond veszprémi püspök, Kruesz Kr. pannonhalmi főapát, Rómer Fl. apát és ezeken kívül még számos főrangú hölgy és nagy közönség. A ravatalra tett koszorúk közül fölemlítjük a bánatos özvegyét, melynek szalagján arany hímzésben ez egyetlen szó olvas­ható »Clarisse.« — Koszorút tettek még a ravatalra a főrendiház, a magyar tisztviselők egyesülete, a föld­hitelintézet, az országos gazdasági egyesület, a közp.­tisztviselői egyesület, az alagúti részvénytár­s­ulat, az I. magy. ált. biztositó társaság, a debrői kerületi tisztikar, a gyermek-menedék egyesület, a bölcső­­egyesület, az orosházi kerületi tisztikar, a nagykáro­lyi kerületi tisztikar, a nemzeti kaszinó, és a nemzeti színház. — A gyászünnepély déli 12 órakor végetért. — Esküvő. Mányay Koller Iván fehérmegyei 24 éves ifjú földbirtokos nov. 10-én ve­zette oltárhoz Györkönyben, a tolnamegyei Forster­­család házikápolnájában Forster Benőnek egyetlen leányát, a 17 éves Forster Erzsike kis­asszonyt. A menyasszony nagybátyja, Forster Ernő pálfai plébános, ki 17 évvel ezelőtt még mint paksi káplán keresztelte meg az ifjú menyasszonyt, ma ugyancsak ő esküdtette s áldotta meg a boldog je­gyespárt számos előkelő rokonság jelenlétében. Az ünnepélyes esküvőnél mint násznagyok szerepeltek : Gróf Wrbna Rudolf, dr. Kovák Sándor paksi föld­­birtokos és Forster Béla honvédhuszár kapitány Veszprémből. Nyoszolyóhölgyek voltak a vőlegény­nek unokanővérei : gróf Wrbna Paula és Ágota grófhölgyek és Novák Szidónia. Vőfélyek : Koller Tivadar, Forster Frigyes és ifjú Koller Pál. — Több tiltakozást vettünk Eperjesről s ezek közt Kuthy Béla szinigazgatóét azon hir ellen, hogy ott»Coriolán«-t lepedőbe burkolt színészek adták elő. »Coriolán« ott az idén színre sem került. Egy lap egyébiránt már hozott olynemű helyreigazítást, hogy nem Eperjes, hanem Balassa Gyarmat volt e remek lepedős tragoedia előadásának színhelye. — A Szent István-társulat 1. he­lö­kén, csütörtökön délutáni 4 órakor választmányi gyűlést tart. — Iskolai gyászünnepély. Horváth Ignácz fővárosi igazgató tanító emlékére ma d. e. 10 órakor a Bezerédy-utczai tanoda épületében gyász­ünnepélyt rendeztek. A fekete kárpittal bevont te­rem zsúfolásig tömve volt tanítókkal és tanítónőkkel. Ott láttuk ezenkívül Bója Gergelyt, N­ej Feren­­czet, Radocsay iskolaelnököt stb. K­á­­­u­l­y Nán­dor egy rövid, meleg beszéddel megnyitván az ünne­pélyt, Steiner István olvasta föl emlékbeszédét, melyben az elhunyt életének minden nevezetesebb mozzanatát élénk színekkel ecsetelte s tanítói üdvös működésének jellemzésére több találó példát hozott fel. M­i­­­e­c­z Róza tanítónő szavalra P­ó­s­a Lajos »Hor­­vát Ignácz emlékezete« czimű költeményét, mely a néptanítók sanyarú helyzetének adott ünnepélyes kifejezést. A hatásos költemény után végül Bója Gergely tanfelügyelő vázolta rokonszenvesen az el­hunyt tanító életét. Az ünnepély után Pósa Lajos gyászkeretű lapokra nyomtatott költeményét osztot­ták szét a közönség közt.­­ A töv. pénzügyi és gazdasági bi­zottság mai ülésén több apró tárgy elintézte után felolvastatott az új ló verseny­tér tárgyában közgyűlé­­sileg kiküldött bizottságnak a megállapított pontoza­­tokról tett jelentése. A szerződés 45 évre terjedne, 4 darab aranyban állapíttatnék meg a haszonbér. Ha a lovagló egyesület pénzkölcsönre szorulna, a tagok fizetési kötelezettsége mellett a város megengedné, hogy a kölcsön biztosítására a kérdéses lóversenytér szolgálhatna. Az egyesület minden tagja vagyonával kötelezné magát viszont a főváros irányában szemé­lyes vagyonával. A bizottság ezen pontozatok sokszo­rosítását és a tagok közötti kiosztását elhatározta és az ügy tárgyalását jövő ülésre halasztá.­­ A fővárosi közigazgatási bi­zottság e havi ülését Ráth Károly főpolgár­mester ma délelőtt megnyitván, fölemlíté gr. Káro­lyi György elhalálozását, s minthogy az elhunyt az 1848. évben a fővárosi »százasok« egyik legjelesebb tagja volt, indítványozza, hogy a közigazgatási bi­zottság testületileg jelenjen meg a beszentelési szer­tartáson, és e végből az ülést 12 óráig függeszsze föl. A bizottság ezen indítványhoz egyhangúlag hoz­zájárult és föloszlott.­­ A városligeti bimbóház-vendég­­lő bérletre ma d. e. 10 órakor árlejtés tartozott. A béridő három évre terjed, eddig 1500 irtot jövedel­mezett. Két ajánlat érkezett be: Buchner József 1260 frtot ígér, az eddigi bérlő Buchmüller Fer. 1650 frtot, a­ki tehát elnyerte a bérletet.­­ Tépést és köteléket a török sebe­sültek részére beküldöttek hozzánk : Horváth Emma és Ilona Husztról 2 kilót 500 grammot, Hubai Ágos­tonná Péterből (Abaúj) 1 kilót 800 grammot, Szabó nővérek Pionyéről (Soproni­) 1 kiló 900 grammot, Radimeczky Kálmán Kun-Szt.-Mártonból 700 gram­mot, Juhász Judith Nyitrából 2 kilót 500 grammot, Füzesséry Boldi Füzessérről 840 grammot, Nagy Janka H.­Böszörményből 3 kilót 100 grammot, egy névtelen úr 1 kilót, Herczeg Ödön Budapestről egy csomagot, Dubovay Gizella és Emma k. a. Buda­pestről 900 grammot. — A telegraph Európában 1876-ban. A nevezett évben a dijas táviratok száma Ausztriá­ban, volt 4.656.074, Magyarországon 2.190.304, a német birodalomban 12 844.953, Nagy-Brittaniában s Izlandban 21.437.303, Dániában 940.655, Norvé­giában 749.086, Svédországban 1.105.019, Oroszor­szágban 3.918.653, Svájc­ban 2.918.858, Német-Al­­földön 2.443.587, Belgiumban 2.908.718, Franczia­­országban 10.052.161, Spanyolországban 1.298.614, Portugáliában 449.953, Olaszországban 5.717.925, Görögországban 268.485, Törökországban 722.236, Oláhországban 710.370, s Szerbiában 151.882. Irodalom. — A »Nemzetgazdasági szemle« harmadik füzete megjelent Knoll Károly akadémiai könyvárusnál 10 ívnyi terjedelemben. Ezen G­y­ö­rgy Endre által az akadémia nemzetgazdasági és statisz­tikai állandó bizottságának nevében szerkesztett szak­­közlönyünk e számban is számos becses s jelentékeny közleményt hoz, melynek felsorolására kell jelenleg szorítkoznunk. Matlekovics Sándor a kiegészí­tési eljárásról s­védvámról szól, K­á­lr­a­y Benjamin történeti tanulmányt közöl »a bankárüzlet és bank­ügyről az angol bank alapítása előtt«. Thaly Emil­től igen érdekes s eredeti forrástanulmányokon alapuló czikk van »Gaboakivitelünk és vasutaink export-képes­sége« czim alatt. Dr. W­e­i­s­z Béla, Syme Dávid angol nemzetgazda művét ismerteti, mely bizonyos tekintetben egészen ú­j irányt képvisel. Mudrony Soma a budapesti iparkamarának a kézmű- és gyár­iparról szolgáló jelentése kapcsában néhány érdekes eszmét mond el a hazai ipar helyzetéről. Láng Lajos, Ipolyi Arnold pozsonyi beszédével kapcsolat­ban a magyar iparélet történeti fejlődéséről szól. Eisenstädter Lukács orosz forrás után az orosz községekben uralkodó communismusról szól, végül B­a­l­­­a­g­i Géza a községi adókról szól. Az apróbb közlemények czímei következők: Thiers Adolf György Endrétől. Az osztrák nemzet­gazdák máso­dik congressusa Láng Lajostól. — Románia sta­tisztikája Weisz Bélától. — A belföldi távirati árszabás megváltoztatása Rácz Sándortól. Az egye­nes adók Ausztriában Dobner Rudolftól. A magyar nemzetgazdaságtan a franczia nemzetgazdák közt. A franczia és angol pénzpiacz Láng Lajostól. A Tisza­­szabályozásról. Dékány Mihálytól. A magyar arany­járadék kölcsön. György Endrétől. A soczialista kon­­gressusról. A british association. Az angol social science. A hazai szakirodalom és közélet. »Financial opinion.« Bibliographia. A gazdag tartalmú folyóira­tot ismételve ajánljuk olvasóink figyelmébe. Egy évi folyam előfizetési ára 5 frt. Egyes füzet ára 1 frt 60 kr. Az előfizetési pénzek Knoll Károly akad. könyv­árushoz küldendők az akadémia-palotába. — A nemzetgazdasági főelvekre vonatkozó érdekes kis füzet jelent meg Ráth Mórnál következő czim alatt: »A nemzetgazdaságtan ne­hány alapkérdésének jelenlegi felfogása a külföldi tudományban. Három tanulmány. Fordította dr. Weisz Béla.« Jó kis füzetben közlött három ér­tekezés is jelentékeny tanúsága azon óriási befolyás­nak, melyet a socialistikus eszmék elterjedése s tisz­tulása korunk nemzetgazdasági nézeteire gyakorol. Az évtizedekig korlátlan tekintélyben állott fő elvek ma már ha nincsenek is egészem megsemmisítve, lé­nyeges átalakulást szenvedtek. Cairn­es tanári székfoglaló beszédjében a »laissez-faire« nagy elvét támadja meg s különösen a katheder soczialisti­­kus cooperatió tan mellett tör lándzsát. Lan­ge az utilitarianismust s az­­ ennek alapját kép­ző egoismust támadja meg s a néptömegének jólétét tűzi ki irányadó elvül. L­a­v­e­r­e­y vég­re szintén socialistikus irányban, habár óvato­san, szól a tulajdonjogról. Már e tárgyvázlat is mu­tatja, hogy ezen mű kiváló érdekkel bír, miután az újabb irányzatot belőle jóformán fáradság nélkül megismerheti az olvasó. S eltekintve ezen nagy nevek­től is, mindenki, ki a nemzetgazdaság újabb irányá­val csak futólagosan is foglalkozik, kénytelen beis­merni, hogy e kiválogatás helyes, mert a soczialismus napról napra nagyobb mérvet ölt nemcsak a társada­lom s törvényhozás, de a tudomány terén is. — A »Természettudományi Közlöny« novemberi füzetében a nagyobb közlemények már is­meretesek. Legelői Kosutány Tamás értekezése van a magyarországi dohányok jelene és jövőjéről, Hun­fal­vy Jánostól Richthofen hires művének ismertetéséből »A löszlerakodások éjszaki Khiná­­ban.« Azután következik Herman Ottó »Termé­szetrajz-nemzeti szellem« czimű, az író füzetéből átvett közleménye. Az apróbb közlemények gyakorlati irányúak. Megemlítjük e füzetből, hogy a társulat tagjainak száma jelenleg 4827 s ezek közt csak 53 nő. Pécsi tézs November 10. e. A. Államadósság 100 frt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 4% „ „ „ febr.—aug. 5% „ ezüstben jan.—jul. 5°/. „ „ n april oct. 5°/ Sorsolással 1839-böl egész sorsj. p. p 1839-böl ötöd „ „ „ 1854-böl 250 ftos 4°/« » » 1860-ból 500 „ 5% » , 1860-ból 100 „ 5% „ * „ 1864-böl 100 „ , 1864-böl 50 „ (romo járadékjegy 42 líra Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5°/o Osztr. kincstári jegyek 5% • Arany­mente 4°/o .... B. Földteh­ermentes Csehországi 5°/o • Bukovinai 5% • Gácsországi 5°/o • Krajnai és tengermellék 5% 100 frt p. p. Karinthiai 5% Morvaországi 5% Alsó-ausztriai 5% Felső-ausztriai 5% Salzburgi 5% Sziléziai 5% Stájerországi 5°/o Tiroli 5% Horvátországi 5% Erdélyi 5°/o Temesi Bánság 5% Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5% * 1867-diki sorsolási záradékkal C. Más közkölcsönök. Duna-szabályozási 5% 100 frtot Magyar aranyrente adómentes 6% Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5% Magyar vasút cumulativ Gömöri záloglevél 5% 150 frt Keleti vasút elsőbbs. 5% Magyar állami kötv. (keleti vasút) ,» « * 1877 • Utb. vált. kötv. 5% •­­Magyar nyeremény 100 frt » „ . 50 frt Magyar kincstári utalvány 1873 10 „ ' 1874-ki 10 L. 6°/o • „ kölcsön 1871. 30 mii. „ 1873-iki 54 mil. 5% „ Szölödézsma-váltság 100 fto. Pest városi 6°/o .... Bécs városi sorsol. k. Török vasúti 400 franc „ kölcsön 1865 5% n „ 1869 5°/o . „ költ. 1873 6°/o • * kincst. jegyek 1876—1878 9°/, L. 50/« D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtoa 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. . . Bécsi bankegylet 100 frt .... Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 60. Magyar földhitel-részvény 200 frt Keresk. és iparhit­elintéz. 160 frt. Magyar ált. hitelint. 200 frt ... Alsó-ausztriai leszámító társulat 500 frt Magyar ált. municipalis 200 frt 40% Osztr. nemz. bank............................... Unicbank 200 frt 70%........................ Galicziai jelz. bank............................... Adva Tartva 63.60 63.80 63.60 63.80 67.10 67.30 67.10 67 30 302.— 305 — 302 — 305 — 107.25 107.75 112.50 113 — 121.15 122.25 137.15 138.— 137.25 137.75 25.— 26 — 138.50 139.— 99.70 100 — 74.10 74.30 103.50 82.— 83.— 86 — 86-40 97.50 -------90 — --.---101.— --.---103.50 104.50 99.50 —.— 97.——.— 96.50 97.50 97.50 98.50 99 — —.— 85 — 86.— 75.25 75.75 77.75 78 25 77.75 78.25 78 — 78.75 78 — 78.75 103.75 104 — 92.25 92.40 97.50 98.— 97.50 98 — 128 — 129.— 62.50 63.— 72.50 73 — 78.75 79. — 78.50 79.— 111 — 111.50 102.— 102.50 76.­ — 76.50 90 — 90.50 14.70 14.90 85.75 86.25 68 — 69.— 206 — 206.25 182.--182.50 745 — 755.— 822 — 824.— 58.50 59 — — • — Galicziai földhitelint. Bécsi giro­­s pénztáregylet Magyar jelz. bank E. Közlekedési vállalatok 1. Alföld-fiumei pálya 200 frt Albrechtpálya 200 frt Báttaszék-Domb. Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p. Eperjes-tarnoci 200 frt . Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst Lajos-Károly pálya 200 frt . . Grácz-köflachi .............................. Kassa-oderbergi pálya 200 frt Lemberg-csernoviczi pálya 200 frt Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. p. Osztrák-északnyugati 200 frt „ „ (Lit. B.) 200 frt Rudolf pálya 200 frt . Első erdélyi pálya 200 frt Állampálya 200 frt p. p. Déli pálya 200 frt ........................ Tiszai pálya 200 frt......................... Bécsi-Tramway 200 frt ... Magya­gácsországi első pálya 200 frt „ északkeleti első 200 frt ezüst „ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt F. Ipar- és keresk. vállalatok részv. Azienda Assicuratrice 1000 30% bef. Pesti épitő-társ. 200 frt 40% bef. „Donau“ bizt. társ. 200 frt . . N.-czenki czukorgyár 800 frt Salgó-tarjáni vasfinom. 100 frt . „ „ köszénb. 100 frt . Securitas visz.­b. 300 frt . Vagyonkölcs. Pest 80 frt . . .­­. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% arany, ezüst „ 33 éves, visszafizetés 5% . Cseh jelzálogb. 5% . . . . . . Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . . „ „ o. é. 5%........................ Magyar földhiteltársulati 34 év 5*/5% . „ földhitelintézeti 5%% . „ 5% arany 39 év . . . . „ jelzálogbank 5Vb% . • • „ kisbirtokosok hitelint. Budap. 6% 32 év ” n » n 7% 15 év „ » „ „ 7% 80 év Galicziai rustical hit. 6% .... „ földhitel. Krakó 6% 18 év „ részv. jelzálogbank 6% Bécsi közp. földhitelt­. 5Vb 6 év. * n * 6°/o 20 év . N.­szebeni földhitelint. 20% befiz. 5% Első oszt. takp. 57a 30 év ... . * n „ 51/. 32 év ... II. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% • • • Al­brecht p. 300 frt 5%.......................................... Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%. Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5% . . . „ „ 100 és 200 frt 6% . „ „ 200 frt 5% arany . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt............................... „ „ 1862. 300 frt............................... „ „ „ 200 frt (Linz-Budweis). n » 1870. „ .............................. „ „ 1872. „ (Salzburg-Tyrol) . n 1873. „ ............................... Eperjes-tarnowi 300 frt.................................... Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. . „ „ „ 100 „ o. o. . . . » » , WO , ezüst 5«/o . Morva-sziléziai 100 frt.................................... „ „ 1872. köles................................... * « 1876. „............................... Ferencz József pálya 1867. 200 frt » * » 1873.................................. Adva Tartva 333 — 160 — 1915 — 129 — 125.— 242 — 16.— 102.­119.50 390.— 108.— 116.50 104.— 255.75 76.— 176.— 98.— 97.— 109. — 108.75 103.50 88.50 92 — 97.50 92.— 100 — 79.— 83 — 91.50 94. — 88.50 88.75 95. — 95. — 100.90 100.90 67.25 69.— 93.50 92.­ — 92.— 86.50 78.25 63.— 99.50 96.— 105.50 105.75 100.— 86.25 335.— 161.— 1920.— 130.— 126.— 242.50 18.— 102 50 120.— 392.— 108.50 117.— 105.— 256.25 76.50 177.— 99.— 98.— 109 50 109.25 104.— 89.— 92.50 97.70 92.50 100.50 79.50 85.— 92.— 95.— 89125 75. — 95.50 101.10 101.10 67.50 69.50 92.— 94.— 102.50 87.50 82.— 86.— 78.75 64 — 100 — 98 — 106 — 106 — 101.— 86.75 Pécs-barcsi Károly Lajos pálya 100 frt ezüst . „ 300 frt . • II. kib. . . . . » n­. „ ... „ „ ív. „ ... Kassa-oderbergi 200 frt........................ Lemberg-csern.-lassyi pálya 300 frt ezüst « I­ kib. 1865 II. III. IV. 1867 1868 1872 Osztrák Lloyd 5% p. p...................... „ „ 5% arany v. ezüst. Osztrák észak-nyugati vaspálya 300 frt 5% Rudolfp. 300 frt........................ „ 1869—72 ..... „ 200 frt (Salzk.-G.) . Első erdélyi pálya 200 frt ezüst Állampálya 500 frank 3% . . „ 1874 3% .... „ kiég. hál. 3% .... „ I. kib. 200 frt 5% . . „ II. kib. 200 frt 5% . . Déli vasút január—jul. 3% 500 fr. „ április—okt. 3% 500 fr. • „ 200 frt ezüst 5% . • • „ 1878 ban 6% 500 frt . . Tiszavidéki 5% 100 frt .... • fíagy.-gácsországi 200 frt e. 5% . . Blagy.-északkeleti 300 frt 5% . . „ „ 200 frt arany ez. 5% Magyar nyugati 200 frt 5% . . „ » 200 frt 1874. . . . I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt.............................. Clary 40 frt p. p......................................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% . . Innsbrucki városi 20 frt........................ Keglevich 10 frt . .­­ . . Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt Buda város kölcsöne 40 frt Pálffy 40 frt p. p. . . Rudolf-alapítvány 10 frt . Salm 40 frt p. p. . Salzburgi dijsorsjegy 20 frt St. Genois 40 frt p. p. Stanislau városi 20 frt Triest város 100 p. p. 4%%. „ „ 50 frt p. é. 4% Waldstein 20 frt p. p.. . Windischgrätz 20 frt . . Váltók (3 hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi ....% 3 Augsburgra 100 bir. márk . . • • • 5% Berlin 100 bir. márk ..... ..5 Frankfurti 100 bir. márk . . • • •5 Hamburgra 100 bir. márk . . . . .5 Más német piaczok........................5 Brüsseli 100 frank........................ 37* 5 Londonra 10 font sterling . .. .. Milánó 100 lira............................... ..5 Marseille 100 frank........................2 Paris 100 frank........................ • • •2 Péter­vár 100 rubel ....6 5 Svájczi piaczok 100 frank . . . . .5 Valuták árfolyama. Cs. arany.............................................................................. Szegélyes arany........................................................................ Osztrák-magyar 8 fr. arany..................................... 20 frankos arany.............................................. 20 márka darabja ................................................................... Sovereign................................................................................... Orosz imperiale........................................................................ Mária Terézia tallér.................................... Ezüst................................................................................... Ezüst rente szelvény 100 frtért Orosz papir-rubel.................................................................. Egyleti tallér........................................................................ Török arany líra................................................................... Német kir. bankjegy 100 márk . ......................... Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókér Bécsre és a bankfiókokra 4­/b%, telepitvényekre 5%, lombard-kölcsönökért 6%. Adva Tartva 80 — 81.­­100.25 100.75 99.— —._ 96.25 96.75 70.50 71. — 75. 75 76.25 75 — 75.30 67.20 67.60 63.25 63.75 86.50 86*.— 75.75 74.25 73.50 73.75 65*75 66 — 152 — 153.— 143 — 144 — 142.— 143 — 106.25 106.75 106.25 106.75 92 — 92.50 79.75 80 — 66.75 67.25 65.60 65.80 80.— 81 — — 69 — 163.25 163.75 28.50 28.75 91.50 92.50 17 — 17.50 12.75 13.25 14.50 15.­28.75 29.25 27 — 27.50 13.50 14 — 39.75 40.25 15 — 15.50 29.— 30 — 20.50 21.50 120 — 121.— 60 — 61 — 22 — 22.50 27.75 28.25 98.70 98.80 58 — 58.15 58 — 58.15 58.— 58.15 58 — 58.15 58 — 58.15 119!10 119.65 47.60 47.65 5.67 5.68 5.69 5.70 9.58 1­59 11.75 11.77 11.97 12.02 9.79 9.82 106.35 106!55 1.21 1.21 10.95 10.98 58 80 58.90 1 AJETON“ magántávsürgönyei. Konstantinápoly, novemb. 11. Holnap lesz 10 parlamenti képviselőválasztás, kiket a főváros 20 kerületében választott 40 válasz­tási megbízott fog választani. A parlament megnyitásának nov. 13-án kellett volna meg­történni, valószínűleg azonban néhány nappal későbben lesz. (Reuter-ügyn.) Konstantinápoly, nov. 11. Este. (H­i­­v­a t­a­l­o s.) A karszi főparancsnoknak egy okt. 28-áról keltezett sürgönye jelenti : Egy orosz parlamentarr felhívást hozott a vár átadására, szabad elvonulást ígérvén a helyőrségnek.­­ Erre az összes tisztek hadi tanácsra hivattak, s egyhangúlag elhatározták kitartani. Konstantinápoly, nov. 12. Szulejmán pasa távirja, hogy az oroszok egy Pyrgosnál elfogott orosz katona állítása szerint Batinnál uj hi­dat vernek a Dunán. Ruscsuk bombáztatása folyton tart. Syril, nov. 11. (Ered. sürg.) Kon­­stantinápoly lakossága rendkívül föl van iz­gatva. A nyugalom fentartására s a szultán személyes biztonsága czéljából katonai intéz­kedések létettek. A parlament ülésszaka elha­­lasztatott. Több albániai zászlóalj fegyelmet­­lenség miatt feloszlattatott s hazájába külde­tett. Az a hir, hogy a porta kísérletet akar tenni a közvetlen kiegyezésre Oroszországgal, valótlan. (»Deutsche Ztg.«) Berlin, nov. 12. A »D. Montagbl.« szerint az oláh kormány és az oláh vasúti társulat közt most már végleg megállapított egyezmény a következő határozványokat tartalmazza : Az oláh kormány 1878. febr. 12-ig 8 millió frankot fizet első kibocsá­­tású jelzálogjegyekben. A társulat nov. 15-től kezdve havonkint 400,000 frankot kap a dohánymonopólium állami pénztárából. A még ki nem fizetett katona­­szállításokért a hátralék legalább 200,000 frankos részletekben részletekben hetenkint fizetendő. Az egész 12 milliónyi adósságnak febr. 12-ig le kell tör­lesztetnie. Az 1877. évre az állami kamatgarantia nem fog igénybe vétetni. Róma, nov. 11. A pápa állapota meglehetősen kielégítő ; a szent atya ma több kihallgatást adott.— Robilant gróf ideérkezett. K­e u d e 11 visszatért Rómába. Bécs, nov. 13. (Megnyitás.) Hitelrészvény 200% Angolna, bank —.—. Magy. földhitel — —.Angol-osztrák —Magy. hitel 178.—.Lom­bard —.—. Államvasut —.—. Napoleonhol 962. —. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany —.— Ezüst —. Municipalban —.—. Franco-Magy. —.—. Unió­bank —.—. Magy. sorsjegy. —.—. Bécs, nov. 13. (Előbörze.) H­­­drészvény 201 % Angolul, bank —.Magy. földhitel —.— Angol-osztrák 82.—. Magy hitel 176.% Lombard 75% Államvasut 254.*. Napoleondor 961.— . 1860-as —.—. 1984-es —.—. Arany —.—. Ezüst —.—. Municipalbank —.—. Franco-Magy. —.—. Iniobank 56.A­ Magy. sorsjegy —.—. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A bankkormányzói állás betöltéséről Sch. tőzsdelapja ezt irja. Igen kívánatos, hogy ez állás be­töltése óvatosan történjék s hogy a Scylla és Charib­­ois szerencsésen elkerültessék. Nem szeretnők, ha valamely közömbös bureaukrata lenne Pipitz kor­mányzó utóda s ha tehát ez alávetvén magát Lucám titkárnak, a bank tovább folytatná a hagyományos háborút Magyarország ellen. Olyan kormányzót óhajtanánk, ki a főtitkárt az őt megillető állásban tartsa s ne degradálja magát e mellé. De azt sem helyeselhetnők, ha a bank »politikai« kormányzót kapna, hívják bár ezt Herbstnek, Giskrának vagy Trefortnak. Valóságos calamitás volna az, ha a monarchia jegy­kibocsátó intézete politikai zavarokba nyoma­tik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere 7. sz. Athenaeum-épület, vonatnék s politikai semlegességéből kilépne. Ha egy »alkotmány hű« bankká lenne az osztrák nemzeti bank, ez is csak ép oly rossz volna, mint azon magyar­ellenes intézet, melylyé Lucam úr a régi bankot tette. Nem közöljük a canditatusok neveit, számosan vannak ilyenek, mint a csillagok az égen, és minden­ki, aki valamely politikai pénzügyi állásból kigazdál­kodott alkalmatosnak véli magát arra, hogy a mon­archia gazdasági organismusának legfontosabb állá­­sát elfoglalja. Az a jelszavunk tehát, hogy nem kell bureaukrata, nem kell proffessionatus politikus egyebekben az ismert közmondással tartunk: »Egy tábornok ne­ legyen tökfilkó — ergo tökfilkót nem kell tábornokká tenni.« — Az egyesült budapesti takarék­­p­é­n­t á­r üzletforgalmának kimutatása 1878. okt. hó végével. Bevétel: Pénzmaradvány szeptember hótól 171,155 frt 71 kr., takarék betétek 1.954,834 frt 89 kr., betétek pénztárjegyekre 115,600 frt, visszafizetett kölcsönről 34 501 frt 95 kr., előlegek 40,760 frt, vál­tók 1.551,306 frt 50 kr., folyó üzletre 295,079 frt 22 kr., értékpapírokért 232,539 frt 82 frt, kamatjövede­lem 49,741 frt 99 kr., különféle bevételek 6832 frt 05 kr., Összesen 4,452,352 ft 13 kr., Kiadás: Vissza­fizetett takarékpénztári betétek és tőkésített kamatok 2,082,083 frt 48 kr., a hó folyamában a betevőknek fizetett kamatok 13,184 frt 38 kr., beváltott pénztár­jegyek 161,500 frt ezek utáni kamatok 2105 ft 79 kr. fizetések kölcsönökre 13,900 ft, előlegekre 44,485 leszámított váltókra 1.283,802 ft 94 kr., folyó üzletre 322,564 frt 70 kr., értékpapírokra 245,411 frt 86 kr., tiszti fizetések 2666 ft 56 kr., költségek 890 ft 73 kr.) kamattérítések 1461. frt 36 kr., osztalékért 210 frt. dijak 1598 ft 36 kr., összesen 4.175,865 forint 16 kr.,­ Maradvány 1877 október hó végével 276,486 ft 97 kr. Az intézet hitelegyesületének forgalmi ki­­mutatása. Bevétel: pénzmaradvány szeptember hóról 18,714 frt 60 kr, behajtott váltók 346,475 frt, leszá­mított váltók utáni kamatok 6683 frt 86 kr, fizetések a biztosítéki alaphoz 80 frt, a tartalékalaphoz 659 frt 96 kr, különféle számla 1477 frt 85 kr. Összesen 374,091 forint 27 kr. Kiadás: Leszámított váltók 324,967 frt, pénzmaradvány 1877. október hó végé­vel 49,124 frt 27 kr. — A sopronyi ipar és kereskedelmi k­a­m­a­r­a a Sopron-ebenfurti vasút kiépítésének si­ettetése tárgyában a következő határozatot hozta: »A nmltsgy m. kir. minisztériumhoz felterjesztés intéztes­­sék, abban ezen vasútnak fontosságát kiemelvén és különösen arra utalván, hogy az engedélyes a kisajá­títási törvény kedvezményét igénybe vette, hogy te­hát köteleztessék is ezen lépésének minden követ­kezményét viselni, hogy hasonló eljárás által a máskép annyira jótékony kisajátítási törvény iránt bizalmatlanság ne keletkezzék. Hogy pedig más, ta­lán előbb czélhoz vezető út is megkisértessék, elnök úr felkéretett Patzenhofer és Rothermann urakkal a leobersdorf-sz­-pölteni vasuttársulat irányadó egyéni­ségeivel, kiknek érdekében az ebenfurt-leobersdorfi összekötő vonalnak kiépítése fekszik, személyesen ér­tekezni és egyátalán mindazon lépéseket megtenni, melyek a szóban forgó vállalat előmozdítására vala­mikép alkalmasaknak látszanak.« — A Victoria biztositó i­ntézet f. hó 7-én csődöt kérvén maga ellen, a »Kecsk. Lapok« erre vonatkozólag egy közleményt hoz, melyből ki­emeljük a következő sorokat: »A közönség érdeké­ben is joggal intézhetjük a »Victoria« volt ügynö­keihez azon felhívásunkat, illetve tanácsunkat, hogy azon feleiket, kik a »Victoria« bukásával biztosítat­lanok maradtak, lelkiismeretes közbenjárással segít­sék ki szomorú helyzetükből, e felek biztosítási be­vallásait azon társasághoz juttatva, mely e feleknek az e társaságtól nyert biztosítási kötvényben vissza­adhatja a nyugodalmat és a biztosítékot. Az »első magyar biztosító-társaság« nem egyszer adta jelét ily alkalmakkor azon készségének, hogy a szomorú helyzetbe jutott biztosított feleken és ügynökökön segítsen. És hiszszük is, hogy ha az ügynök urak e társaságnak szolgálataikat fölajánlják, ajánlatuk el­fogadásával azon helyzetbe fognak jutni, hogy feleik­­nek az első magyar átalános biztosító-társaság köt­vényében megszerezhető biztosítás és nyugalom által megadhatják azon veszteségért való kárpótlást is, melyet e feleknek bona fide okoztak.« .Felelős szerkesztő :­­Fókas Mór.

Next