A Honvéd, 1869 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1869-02-23 / 8. szám

Harmadik évfolyam. 8. szám. Pest, február 23. 1869. Első magyar katonai hetilap.­ ­ A lap szellemi részét illető közlemények ] Folyvást megrendelhető Katonai szaktekintélyek közreműködésével a „Honvéd“ múlt évi júl.—decz. folyama. Ő szerkeszti a szerkesztőhez Ára 3 frt. A megrendelések Heckenast G. kiadóhoz (Pest, GRÓF BETHLEN OLIVÉR I Pest, városligeti fasor,­­ lövölde tőszomszédságába , egyetem-utcza 4. szám) czímzendők. honvéd alezredes,­­ intézendők. Előfizetés! felhívás „HONVÉD“ első magyar katonai hetilapra. A „Honvéd“ feladata a nemzeti hadsereg eszméjét lehet­ széles körben terjeszteni. Mi az 1867-iki törvények betűjéhez ragaszkodva egy magyar n­emzeti hadsereg létre­hozását követeljük, mely aztán mint egy nagy egész a közös hadsereg kiegészítő része lehet. Mi a magyar nemzet önalkotta törvényeit nemzeti irányban akarjuk kifejteni és szembe­széljünk azokkal, kik az 1867-iki törvé­nyeket „osztrák“ szellemben magyarázzák. A „Honvéd“ tárczája képekkel illustrálva jelenik meg. ШЖ" A honvédelemhez kinevezendő valamennyi törzstiszt arczképét lapunkban adni fogjuk, és az illető életrajzokat olva­sóinkkal megismertetjük. A „Honvéd“ előfizetői „Az Olló“ czímű politikai és irodalmi havi közlönyt ingyen kapják. ____________ A szerkesztőség. Előfizetési feltételek: Egész évre (január—deczember) . . . . . ft. — kr. Félévre (január—június)..............................3 ft. 1 kr. Negyedévre (január -márczius) .... 1 ft. 50 kr.­­ Teljes számú példányokkal januártól kezdve még szolgálhatjuk. IffjC* A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik a „Honvéd“ kiadó­ hivatala. (Pest, egyetem-utcza 4. sz. a.) A béke és a magyar honvédelem szervezése. A közös hadsereg osztrák-német alapon van szervezve s ezen körülmény biztosítja Cisleithánia túlsúlyát Magyarország felett a külpolitikában. Ezen állításunkat I. Napoleon egy mondásával illus­­tráljuk. Midőn a szentszékhez Rómába menendő franczia követ azt kérdezte Napóleontól, hogy miképen bánjék a pápá­val, ez így felelt: „úgy, mintha a pápának 200,000 katonája volna.“ Mihelyt a magyarnak 200,000 honvédé lesz, egészen más hangon fog gróf Beust és dr. Berger a magyar érdekről a biro­dalmi külpolitikában beszélni. Ők ma kereken tagadják a magyar érdeket, és mi kény­telenek vagyunk a külpolitikában úgy tánczolni, miként a bécsi urak nekünk azt fújják. A honvédelem szervezésével tekin­télyünk ezen urak előtt mindenesetre nőni fog. Azonban a honvédelem felállítása kétélű fegyver, mely a magyar nemzet­nek hasznára vagy pedig végtelen kárára lehet. Ha t. i. a magyar nemzet — harczias szellemének engedve — felül a bécsi urak édes szavainak és behunyt szemmel bele­­megy egy háborúba, mely a magyar nemzet érdekeivel ellen­kezik, akkor a honvédelem felállítása csak káros lenne, mert a magyar nemzet általa legszentebb érdekeit kompromittálná, és pusztulását segítné elő. Nekünk tehát jóelőre gondoskodnunk kell, hogy ez ne tör­ténjék meg, azért a honvédelmet oly elemekből kell összeállíta­nunk, melyek a törvényhozásban és a politikai életben is döntő befolyással bírnak. A magyar honvédsereg nem lehet egyéb, mint maga a magyar nép színe és virága a fegyverben. Erre nézve szükséges, hogy jól megkülönböztessük a ta­nító tiszteket a szabadságolt állományú tisztektől-A tanító tiszt a fegyver alatt álló századoknál van alkal­mazva, és pályája a katonai pálya. A szabadságolt állományú honvédtiszt egy polgár, ki évenkint 4 hétre katonai gyakorlatokat tesz, és csak háború esetében lesz katona. A tanító­tiszti categória kitelik a 48-ks honvéd és a nyu­galmazott cs. k. tisztekből. Azonban nemcsak ezek fogják meg­határozni a honvédsereg szellemét; ezek midőn az egész honvédség gyakorlatra összegyűl, elvesznek a tömérdek sza­badságolt állományú tisztek közt. Ez utóbbiaktól függ nagy részben, minő szellemmel bírjon a honvédsereg. Szükséges tehát, hogy a szabadságolt állományú honvéd­tisztek a magyar nemzet színéből állíttassanak össze. Földbir­tokosok, a magyar intelligentia, a magyar politikai élet ténye­zői, a megyei politikai vezérek — ezek azon elemek, melyekből a szabadságolt állományú tisztikar összeállítandó. Az őszi gyakorlatok alkalmával, midőn összejö az egész honvédtisztikar, úgyszólván a magyar nemzet színe találkozik. Ennek üdvös következményeit nem szükséges fejtegetni. Továbbá ha a bécsi urak édes szavakkal egy magyar érdekellenes háborúba akarnak sodorni, ezen tisztikar elég befolyás­os bírand a magyar törvényhozásra (miu­tán a szabadságolt állományú tisztek egyszersmind a politikai élet tényezői), hogy egy ilyen háború az országgyűlés magatartása folytán lehetetlenné váljék. Azon körülmény, hogy valaki katonai dologról semmi fo­galommal sem bír, senkit ne rettentsen vissza a szabadságolt tiszti állománytól. Az első őszi gyakorlat után majdnem mindenki tudni fog annyit, mennyi a háború czéljára szükséges. A mondottakból eléggé kitűnik, hogy a magyar politikai élet tényezőinek hazafi kötelességük, szolgá­latunkat a szabadságolt honvédtiszti állományokra felajánlani.­­ Bethlen Olivér.

Next