A Jog, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-10-18 / 42. szám
Negyedik évfolyam. 42. szám. Budapest, 1885. október 18. Ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER ,MÓR. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség: Z. sM-utcza 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utczi 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JVG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY IIBERENEI KÉPVISELETÉRE, MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve, egész évre . . . írta ki KI * • • 3 „ - * negyed „ ..1,5». Az előfizetési pénzek bérmentesen legczélszerűbben postautalványéval küldendők. Tartalom. Az 1886. évi igazságügyi budget. — A budapesti keresk. és váltótörvényszék megszüntetése. — A kir. táblai hátralékok kérdéséhez. Irta: Wlld Alajos, budapesti kir. táblai biró. — A végrehajtási törvény 84. és 133. §-aihoz. Irta : Dr. Déri Ernő. — A takarékpénztári betétek jogi természete a jogászgyűlésen. Irta: Dr. Neumann Ármin, budapesti ügyvéd, egyetemi magántanár. — Ausztria és külföld. (Franciaország igazságügyi statistikája.) — Sérelmek. (A hagyatéki eljárás nyomorúságai. Irta : Dr. Hexner Gyula, liptó-szt.-miklósi ügyvéd.) — Irodalom. (A római jog külső története és institutiói. Vécsey Tamástól. Irta: Dr. Szilassy Adolf, budapesti ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. Melléklet: Jogesetek Zára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Október hó 1-jétől új előfizetést nyitottunk. — Azon I. előfizetőinket, akiknek előfizetésük f. hó 1-én lejárt, tisztelettel felkérjük, szíveskedjenek az előfizetési pénzt minél előbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára: Egész évre................................6 írt. Félévre.....................................3 frt. Negyedévre.....................1 frt 50 kr. .,A JOG kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. Az 1886. évi igazságügyi budget. г. I. Az új államtitkár kinevezése óta lapunk az igazságügyér elleni támadásait beszüntette. Megörülve az új fordulatnak, az igazságügyérnek még sok oly hibáját is elnéztük, melyek a szaksajtó részéről komoly gáncsolást megérdemelhettek. Örömmel láttuk, hogy egy új áramlat fejlődött s azért készséggel fordultunk el azon sajgó sebektől, melyeket az igazságügy testén lépten-nyomon találni kénytelenültünk. A jövő reményének áldoztuk fel a sivár kietlen valót. Ma is egy fontos mozzanat volna kiemelendő : az államtitkárnak választói előtt tartott programmbeszéde, mely lapunk olvasóinak ugyan az általunk már közlöttek után újat nem hoz, mindazonáltal a publicistikai fejtegetést teljes mérvben kiérdemli. De ezúttal le kell mondanunk ezen kivonatunkról, mert ennél fontosabb valami került napirendre: az 1886. évi igazságügyi költségvetés. Jól tudjuk, hogy ezen költségvetés még Szentgyörgyi úr hivatalbalépte előtti időben elkészült, tudjuk továbbá azt is, hogy ezen budgetért a felelősség egyesegyedül az igazságügyért terheli. Az államtitkár személye tehát csak annyiban van közvetve itt érdekelve, amennyiben a rendelkezésére bocsátott összegekből következtetést vonhatunk az iránt, várjon sikerül-e neki az összes sajtó által oly rokonszenvesen fogadott programmjából mindent, vagy legalább egy részt valósítani. Ha a budget erre negatív választ ad, akkor az államtitkár még oly szép szavai is a helyzeten változást elő nem idézhetnek s minden a réginél maradt. A jövő évi költségvetés — fájdalom — nem igen biztat azzal, hogy az államtitkár messzelátó tervei közül sok valósuljon. Eddig tudtuk, hogy a reformok legkivált a pénzkérdésben akadnak meg s hogy valamint a hadviselésre, úgy az igazságszolgáltatás javítására is milliók kellenek. Ha az eddigi igazságszolgáltatási viszonyok kétségbeejtők valának : 10.932,688 forint 1885. évre megállapított költségvetés mellett — úgy azok nem sokkal kedvezőbbek lesznek 11.507,922 fit jövő évi előirányzat mellett. Az egyes címeket tekintve, a központi igazgatás költségei valamivel (1,902 írttal) emelkedtek; a Curias tábla, valamint a főügyészség költségei alább szálltak (a Curiánál 2,052 írttal, a táblánál 17 írttal, a főügyészségeknél 50 frttal.) A törvényszékek s járásbíróságok előirányzata emelkedett 212,896 frttal, az ügyészségeké 237,629 frttal. Ebből azt lehet következtetni, hogy az egész actió arra fog szorítkozni, akiszerintnéhány birói állomással több lesz betöltve, vagy pedig egyes járásbíróság újabban szervezve. Egészséges testnél a homoepathikus gyógymód csodákat mivelhet; sorvadásban levőnél az ily adagok semmiféle behatással nincsenek a szervezetre. Annál meglepőbb, sőt kellemetlenebb benyomást gyakorol a kérdésben forgó minimális előmozdítása az igazságszolgáltatásnak, mert a jövő évi bélyeg- s jogilletékek előirányzata dúsan fedezte azon többletet, amely az igazságügy emelése címén előirányoztatik. A múlt évi 8.456,000 frt bélyeg helyébe a jövő évre 8.756,000 frt, tehát 300,000 frttal több van előirányozva; a múlt évi 16.131,000 frt jogilletékek helyébe a jövő évre 16.635,000 frt, tehát 504,000 frttal több van előirányozva, a bevételtöbblet tehát összesen 804,000 frt, a kiadási többlet ellenben 575,234 frt. Az állam tehát jövő évre nemcsak hogy anyagi áldozatot nem hoz az igazságügy érdekében, de sőt az még 228,766 frt többletet fog eredményezni. Még kirívóbb az ellentét, ha az igazságügyi összbevételeket az összkiadásokkal párhuzamba helyezzük. Mert azt tapasztaljuk, hogy a jövő évre 11.507,922 frt kiadással szemben 25.391,000 frt bevétel áll, hogy tehát a kincstár az igazságszolgáltatás után 13.883.078 frt tiszta jövedelemben részesül. Valóban ezen számok hangosabban beszélnek minden pártvezéri förmedvénynél, azt bizonyítják, hogy nálunk Justitia asszony magasztos hivatásáról megfeledkezve, a kincstár fejőstehenévé vált. De még azt is bizonyítják, hogy addig, amíg az igazságügyi jövedelmek tulajdonképi céljukra fordítva nem lesznek, addig, amíg a jogkeresők fillérei idegen céloknak szolgálnak, Magyarország igazságszolgáltatásának regenerátiójáról szólani tiszta szemfényvesztés. Amíg a többi minisztériumok vezetői kötelességüknek ismerték költségvetéseiket megfelelő hol hosszabb, hol rövidebb indokolással ellátni (így a pénzügyminiszter indokolása 141 oldalra, a belügyminiszteré 55 oldalra, a földmivelési, köz- és iparminiszteré 75 oldalra, a vallás és közoktatási miniszteré 72 oldalra terjed, sőt még a honvédelmi miniszter is szükségesnek látta budgetjét 7 oldalnyi indokolással ellátni, addig igazságügyérünk az efféléket teljes luxusnak tekinti; ő az állami költségvetést a saját ressortjára nézve részletezi és