A Jog, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-08 / 45. szám

Negyedik évfolyam. 45. szám. Budapest, 1885. november 8. Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR. Ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap, helyben vagy vidékre bér mentve küldve, egész évre . . . frt — kr. •és „ • . 3 n „ Szerkesztőség: 7. sas-utcza 14. szám. Kiadóhivatal, Vasas utca. 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JОG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP A IGAZSÁGÜGY ÉREIK KÉPVISELETÉBE, А УЛЕТАВ ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Előüzetési árak: negyed . . . 1 , 50 . Az előfizetési pénzek bérmentesen legczélszerübben postautalványnyal küldendők. Tartalom. Az 1886. évi igazságügyi budget. (Királyi törvényszékek és járásbíróságok.) — Felsőbíróságaink elvi jelentőségű megállapodásai. Irta: Dr. Imring Konrád, budapesti kir. táblai biró. — A kisbirtok a törvény előtt. Irta : Kölöni László, bánffy-hunyadi ügyvéd. — Sérelmek. (Hogyan lehet megrontani a jó járásbíróságokat? Irta : Ceres. — Adalék az új járásbíróságok szervezetének gyakorlatához. Irta : Csesznák József, perlaki ügyvéd.) — Irodalom. (Ki a bűnös? Verus röpirata alkalmából, irta: Egy vidéki. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. Melléklet : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Október hó 1-jétől új előfizetést nyitottunk. — Azont. előfizetőinket, akiknek előfizetésük múlt hó 1-én lejárt, tisztelettel felkérjük, szíveskedjenek az előfizetési pénzt minél előbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára: Egész évre................................6 frt. Félévre....................................3 frt. Negyedévre.....................1 frt 50 kr. ,,A JOG“ hiadóhiuatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. Az 1886. évi igazságügyi budget. (Királyi törvényszékek és járásbíróságok..) r.. Már az eddig előadottakból is meggyőződhettünk, hogy a jövő évi költségvetés előirányzata nem rendelkezik azon előfeltételekkel, hogy akár a központi igazgatásnál, akár a felső bíróságok és ügyészeknél vajmi lényegesebb változtatást vagy javulást előidézhetne. Láttuk, hogy a különbözet a tavalyi előirányzathoz képest ugyan 575,234 frtra rúg, de hogy ezen összegből a központi igazgatásra csak 1,862 frt esik. Igaz, hogy az ügyészségeknek 137,639 frt többlet jutott, de ezeknél is csak két alügyészi állás és néhány fegyházi őrnek állása lett újólag dotálva, a többi összeg pedig a bűnvádi eljárási és a rabtartási költségek emelésére — tehát az igazságügyi politika szempontjából teljesen inproduktív célokra fordíttatott. Ezen magában véve jelentékeny összeg az igazságügy reformjának és a fennálló tarhatatlan viszonyok javulásának döntő céljaira nézve teljesen kárba veszett. Ellenben konstatálhattuk azt is, hogy a Curia költségvetése 2,052, a hátralékokban nyakig úszó Királyi Tábláé 17, és a főügyészségé 150 írttal keresbedett. Hátramaradna tehát a nagy reformművelet megindítására és a nagy dobbal hirdetett bírósági újjászervezésre: a törvényszékek és járásbíróságok javára előirányzott 212,896 frt többlet — magánemberre nézve szép nagy összeg, egy ország igazságügyének a hínárból való kihúzására és európai niveaura emelésére azonban egy csöpp a nagy tengerben. Lássuk azonban, hogy mire lesz azon összeg fordítva. Elsősorban a főváros részesült azon szerencsében, hogy a fennálló 7 járásbíróság mellé még egy a 8-ik: a VII. kerületben lett felállítva. Mi ezen bíróság felállítását, épúgy mint a budapesti járásbíróságok szerfölötti nagy számát a lehető legszerencsétlenebb ötletnek vagyunk kénytelenek nyilvánítani. Az ügyvédekre nézve már az eddig állapot is majdnem kétségbeejtő — ha a véletlen úgy hozza magával, hogy egy napon több bíróság előtt akadjon tárgyalása. Az egyik bíróság a Budán, a másik a budai várban, a harmadik az osztrák állam va sor közelében, a negyedik kann a stáció-utcában, az ötödik a terézvárosi templom mellett, a hatodik a központi egyetemnél a papnevelde utcában, a hetedik a soroksári után székel, most pedig jön még hozzá a nyolcadik, mely valószínűleg a magyar államvasút közelében fog igazságot szolgáltatni. Van-e ügyvéd, aki több ily tárgyalást — még halasztást is — egy napon elvégezhet, és beéri-e a megbízó fél avval, hogy az ügyvéd maga helyett megbízhatlan segédet küld a tárgyalásra? Kérdjük egész elfogulatlatlanul: nem volna-e az eddigi, látást-futást okozó és az eddig tapasztaltak után is föltétlenül lomtárba helyezendő rendszertelenség helyébe célirányosabb és üdvösebb, ha egy központi járásbíróság a polgári ügyekre, egy a végrehajtási és egy a fényítő ügyekre szerveztetnék egy-egy iktatóval, kiadóval, irattárral és a megfelelő számú bírói és segédhivatali személyzettel? Nem volna-e ez által a jogkereső közönségen és az ügyvédi karon jobban segítve ? Ma még azon lehetőség sincs kizárva (amint magunk is számos esetet tudnánk felhozni), hogy alperes azon bíróság helyébe, mely elé idéztetett, egy másik bíróságnál megjelen és ennek folytán elmakacsoltatik. De ha már a törvény 8 járásbíróságot kíván, úgy addig, míg törvényhozási után a baj orvosolva nem lesz, mi sem áll útjában annak, hogy azok egymás mellett egy közös épületben működhessenek, az iktató, kiadó és levéltár pedig közös legyen. Isten a megmondhatója, hogy mennyi idő, munka, irka-firka, lótás-futás kíméletnék meg ily módon és ingerítő mennyivel több tárgyalás volna befejezhető, hány ügy alaposabban tárgyalható. Az ügyvédi kar hozsannával fogadná ezen újítást, — a jövő évi budget pedig lényeges költségmegtakarítást is tüntetne ki — ezúttal nem a jogszolgáltatás rovására! A peres felek sokkal könnyebben szoknának az ily központi bírósághoz, de a mellett a tapasztalás is azt mutatja, hogy a járásbíróságok polgári osztálya előtt tárgyaló felek háromnegyed része ügyvédekből áll. Tisztelt fővárosi kartársainkhoz azon kérelemmel fordulunk, hogy ezen a budapesti ügyvédekre nézve annyira fontos és életbevágó kérdéshez a maguk részéről is hozzászólni szíveskedjenek. A 7-ik kerületi járásbírósághoz a járásbirón kívül még két albiró lesz kinevezve, mihez képest Budapesten 8 járásbiró és 46 albiró van kilátásba véve; ezenkívül méga főváros rohamos emelkedésének és különösen a bűnügyi forgalomnak növekedése« folytán 1 aljegyzői, 1 irodatiszti és 6 . Sok szó fér ezen tervhez. A peres felek alig köszönnék meg ezen terv valósítását. Pedig a bíróságok székhelyei nem az ügyvédekre, hanem a felekre való tekintettel állapítandók meg. A szerk.