ALFÖLDI TANULMÁNYOK 1985 / 9. KÖTET (Békéscsaba, 1985)

PINCZÉS ZOLTÁN: Télvégi útburkolatkár vizsgálata a Kisvárda-Tornyospálca útvonalon

TÉLVÉGI ÚTBURKOLATKÁR VIZSGÁLATA A KI­S­VÁRD­A­TORNYOSPÁLCA ÚTVONALON Dr. Pinczés Zoltán* A fagy hatása különböző műszaki létesítményekre régóta ismert. Különösen jelentős károsodást okoz a talajfagy megfelelő időjárási helyzetek alkalmával az országutakon. Ahhoz, hogy veszélyes talajfagy alakuljon ki, több tényező együttes jelenléte szükséges. Feltétele: - hosszantartó 1 ° C alatti hőmérséklet, amikor vastag fagyott talajréteg ala­kulhat ki ; - nagy talajnedvesség, amelyet a felszínhez közel fekvő talajvíz táplál (nyílt­rendszer); - a természeti tényezők mellett befolyásolja az utak romlását az útburkolat minősége és a forgalom. Folyékony víznek jéggé történő átalakulásánál az ismert 9%-os térfogat­növekedés következik be. Ez azonban nem okoz észrevehető károsodást, mert a növekedést a talajszemcsék közötti hézagok kiegyenlítik (zárt rendszer). Más a helyzet akkor, ha nemcsak a talajban levő eredeti vízmennyiség fagy meg, hanem az állandó vízutánpótlás folytán többletvíz kerül a mindenkori fagyott talaj alsó rétegéhez, a fagyhatárra. Az ott keletkező jégrétegek, jéglencsék összvastagsága megközelítőleg megfelel az általuk keltett talajemelkedésnek (TABER S. 1929, BESKOW G. 1930). Minél több nedvesség kerül a fagyhatárra, minél több nedvesség áll rendelkezésre a képződő jégréteg számára, annál nagyobb térfogatnövekedés, felszínemelkedés következik be. Erre a túlzott (excesszív) fagyemelésre már Taber S. és Beskow G. is rámutattak. A fagyott talaj alsó szintjén kialakult jég a vizet az alatta fekvő talajrétegből nyeri. Emiatt ez a réteg relatíve kiszárad (dehidratáció). A hőmérséklet süllyedésével a fagy a talajba mélyebbre nyomul, majd ott újra megismétlődik a jégképző­dés és az alatta fekvő talajréteg kiszáradása (szalagos jég). Ezzel a fagyott talaj nedvességtartalmában az eredetihez képest jelentős eltolódás következik be, vagyis jeges és relatíve száraz részek váltakoznak benne. Gyors lehűlés esetén a fagyhatáron az előzőekben vázolt vízmennyiség-fel­halmozódás nem következik be. A talajszemcsék közötti hézagokban lévő víz * DR. PINCZÉS ZOLTÁN tanszékvezető egyetemi tanár, a földrajztudományok kandidátu­sa, Kossuth L. Tudományegyetem, Regionális Gazdaságföldrajzi Tanszék (Debrecen)

Next