ALFÖLDI TANULMÁNYOK 1989 / 13. KÖTET (Békéscsaba, 1989)
BORSY ZOLTÁN - FÉLEGYHÁZI ENIKŐ - CSONGOR ÉVA: A Bodrogköz kialakulása és vízhálózatának változásai
kezett be, elsősorban a táj D-i részén, ahol a pleisztocén végéig helyenként 100 m-nél is vastagabb rétegsor rakódott le. Az Alföld ÉK-i részében fekvő hordalékkúpsíkságon a folyók a negyedidőszak folyamán természetesen sokszor változtatták medrüket, a fő lefolyási irányok azonban a würm elejéig nem változtak. Ekkor a Tisza és a Szamos elhagyták a hordalékkúp nyírségi részét, és az Ér-völgy környékére váltottak át (3. ábra). A würm közepe táján az Alföld ÉK-i részében újabb változások következtek be, amelyek később a vízrajz és a domborzat jelentős átalakulásához vezettek. Mintegy 45 ezer évvel ezelőtt a korábbinál erősebben kezdett süllyedni a Bodrogköz, a Beregi-síkság és a Szatmári-síkság É-i része. Ugyanakkor a Nyírség DK-i része és az Ér-mellék emelkedett. A Tisza egy ideig még biztosította magának az utat a Berettyó-Körösvidék irányába, mert bevágódása lépést tartott az Ér mellék emelkedésével. 1. ábra: A Bodrogköz földrajzi helyzete Fig. 1. Geographical location of the Bodrogköz Рис. 1. Географическое расположение региона Бодрогкёз /nos