ALFÖLDI TANULMÁNYOK 1990-1991 / 14. KÖTET (Békéscsaba, 1992)

CSORBA PÉTER - KERÉNYI ATTILA: Talajnedvesség-vizsgálatok Debrecen környékén, rozsdabarna erdőtalajon

Harstein-erdőben néhány m2-nyi felszínen eltávolították. A mintavételi helyek száma ezzel ötre emelkedett. 1. ábra. A mintavételi helyek Debrecen környékén Fig. 1. Sampling sites in the vicinity of Debrecen 2. A MINTAVÉTELI HELYEK TALAJTANI ADOTTSÁGAI A mintavételi helyek talajtani adottságai többé-kevésbé homogénnek mondha­tók. Mind az öt helyen homokon kialakult rozsdabarna erdőtalajt tártunk fel. A kertekben a feltalaj humuszban valamivel szegényebb, mint az erdőkben (1. táblá­zat), ami a rendszeres talajhasználat és a természeteshez képest kevesebb szervesa­nyag-utánpótlás következménye. A természetes állapotú talajok savanyúak és CaC03-mentesek, míg a kertek közül a Harstein-kertben a talaj felszíni rétege semleges pH-jú és csekély CaC03 tartalma van. Ez utóbbi valószínűleg antropogén eredetű. A Harstein-kertben a 100-125 cm mélységből származó minták esetében ismét semlegeshez közeli pH-értékeket mértünk, és csekély CaC03-ot is kimutattunk. A talaj vízháztartása szem­pontjából is fontos a 125 cm mélyen található eltemetett talajréteg. Ennek színe (10 YR 3/1) rétiesedett talajra utal, mechanikai összetétele is eltér a fölötte elhelyez­kedő rétegekétől. Míg azok iszap- és agyagtartalma együttesen sehol sem haladja meg az 5 %-ot, az eltemetett talajrétegben ez 15 %-ot tesz ki. Bár ez a talajréteg

Next