ALFÖLDI TANULMÁNYOK 1990-1991 / 14. KÖTET (Békéscsaba, 1992)
SÜMEGI PÁL - LÓKI JÓZSEF - HERTELENDI EDE - SZÖŐR GYULA: A tiszaalpári magaspart rétegsorának szedimentológiai és sztratigráfiai elemzése
la. ábra. A tiszaalpári lelőhely földtani helyzete Fig. la: Geological position of the Tiszaalpár site A 370-470 cm közötti szint erősen karbonátos, helyenként sok konkréciót tartalmaz. A mélység csökkenésével az apró és finomszemű homok százalékaránya nő, viszont az agyag és iszaptartalom csökken. 370-470 cm között löszös, iszapos, agyagos homokot találtunk. Nagyon szembetűnő változás figyelhető meg a 290-370 cm-es mélységközben. A lösz, iszap és agyagtartalom gyors csökkenése, illetve a homoktartalom növekedése klímaváltozásra utal. 310-320 cm között 75 % aprószemű homok (3. ábra). 1: folyóvízi kőzetlisztes homok, 2: folyóvízi iszap, 3: folyóvízi kőzetliszt, 4: mésziszap, 5: löszös homok, 6: lösz, 7: iszapos folyóvízi homok, 8: futóhomok, 9: friss öntés, 10: a mintavétel helye. 1: fluvial silty sand, 2: fluvial mud, 3: fluvial silt, 4: lime mud, 5: loess sand, 6: loess, 7: muddy fluvial sand, 8: windblown sand, 9: fresh alluvium, 10: sampling site.