A Motor, 1921 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1921-01-01 / 1-2. szám

14 A MOTOR alsó (II) kötéldob, a kötélnek (AT2) szárát magáról letekercselődni engedi. A (Kg K2) kötél a be­rajzolt nyilak értelmében való ezen haladása ese­tén az ekekocsi (1) kötélkorongját az óramutató járásával megegyezően forgatja. Az (1) kötél­korong (4) tengelyén ülő két kilincsmű közül tehát most a baloldali (11—12) kilincsmű kap­csolja be a (6—8) fogaskerék-áttételt (míg ugyan­ekkor a másik kilincsmű lazán leperegve, kapcso­­latlanul hagyja a jobboldali láncáttövést); tehát a (14—15) tengely és a (1( 1%) járókerekek az óramutató járásával ellentétes értelemben indulva az ekekocsit a kívánt irányban viszik ki a szántó­föld másik széle felé. Amint a kötél az alsó (II) dobról lefogyott — és tehát részben a felső (I) foglal helyet, részben pedig az erőgép és ekekocsi közötti távolságot hidalja át — az erőgép kezelője a (z) kapcsoló révén az (I) dobot oldja és ugyan­ekkor a (II) dobot kapcsolja be, akkor a két dob eddigi szerepét egymással felcseréli, tehát a (Ky K2) kötél az 1. ábrán feltüntetett nyilak­kal ellentétes értelmű mozgásban részesül és ennek folytán az (1) kötélkorongot is óramuta­tóval ellentétes értelemben fogja forgatni. Ebben az esetben azután automatikusan veszi át a jobboldali (10—13) kilincsmű a baloldalinak menesztő szerepét [utóbbi ezzel egyidejűleg sza­badon leperegve, lazán hagyja a (6—8) fogas­­kerékáttövést], tehát az (5—7) láncáttétel viszi át a forgást — még­pedig az (1) kötélkorong­nak az óramutatóval ellentétes értelmű forgá­sát — a (14—15) tengelyre, illetőleg a (Jy Jt) járókerekekre, amelyeknek forgásiránya tehát meg nem változott és így változatlanul viszik kifelé az ekekocsit. A kötélnek a felső (I) dobról való teljes el­fogyása esetén, az erőgép kezelője ismét meg­­cseréli a dobok szerepét és ezt mindaddig foly­tathatja, amíg a kötél mindkét dobról teljesen le nem fogyott, illetőleg amíg az ekekocsi a szántóföldnek másik széléhez nem érkezett. Ha az ekekocsi útjából menetközben valami aka­dályt kell elhárítani, az ekekezelő a keze ügyében levő (3) emelőkar révén pillanat alatt iktathatja ki az (1) kötélkorong és (4) tengelye közötti (2) kapcsolót és ezzel idejében állíthatja meg az ekét, anélkül, hogy az erőgép kezelőjének ezt a szükséget tesnie és az erőgépet megállítania kellene, ami a legéberebb figyelem mellett is csak késve következhetnék be és így az eket fenyegető akadály bajt okozna. Az akadály 1. ábra, 1—2. szám.

Next