A Munkás, 1930 (21. évfolyam, 2-24. szám)

1930-01-18 / 2. szám

1930 Január 18. KÁROLYI “SZOCIALISTA” (Folytatás az 1-ső oldalról.) Sáros ülések a karzaton még harmadáig sem voltak tele. A színpadon 8.45-kor megjelent Robert Erskine Ely, a League for Political Education elnökének és Morris L. Ernst, ügyvédnek a társaságában Károlyi Mihály. Mr. Ely nyitotta meg a gyűlést, átadva a szót Mr. Ernstnek, aki röviden ismertette Károlyi Mihály elleni kizáratásnak, majd a beengedésének előzményeit. Élesen kritizálta Hughes és Kellogg volt külügyi titkárokat, akik Károlyit mint nem kívánatos idegent kezelték. Majd megdicsérte az új adminisztrációt, amely az amerikai ősi tradíciókat megszégyenítő régi határozatot megdöntötte és Károlyinak teljes szabadságot adott. “Kettős ünnepünk van tehát, — mondá befejezésül Ernst, — először ünnepelni a demokrácia diadalát és ünnepelni gróf Károlyi Mihályt, Magyarország első köztársasági elnökét.” Mr. Ely erre visszavágott, hogy nincs kettős ünnep, mert “hagyjuk a múltat, az a múlté, hanem ünnepeljük gróf Károlyit”. Bemutatta őt és átadta néki a szót. Általános taps köszöntötte Károlyit, mikor székéről a szónoki állványhoz és hangerősítő felvevő microphonehoz ■ lépett. Károlyi a “Fascismo Its Danger to World Peace” előadásában először röviden kijelentetik be, hogy nem kívánja az ameri-kai kormányt kritizálni a múlt**bani eljárásáért, de örömének ad kifejezést, hogy most nyíltan szólhat, elmondhatja az európai helyzetről véleményét. Beszédét angol nyelven tartotta, s jó részben igénybe véve jegyzeteit, majd belemelegedve, Be nem is pillantva jegyzeteibe, szabad előadást tartott. Elmondta, hogy a szegény nép érdekét képviseli, s a nyomorúságot nem könyvből ismeri, hanem gyakorlatból, mert ő is, családja is saját magukon érezték, mit tesz a nyomorúság, elnyomatás. A fascismust Európa békélésére nézve nagy veszélynek tartja. Ezt a középosztály utolsó kísérletének tekinti, amellyel uralma további fenmaradását kísérli meg. Majd elmondta, mint került ő az események forgatagába a világháborút megelőzőleg, és az alatt. Ismertette, hogy ő a német militaristákkal való szövetségtől Magyarországot meg akarta óvni, a háború ellen volt, s elfogadhatóbb békefeltételekért küzdött. Gúnyosan említette meg, hogy éppen azok, akik őt hazaárulással vádolják, azok, akik az országot a romlásba vitték, ő nem írta alá a békeszerződést, azt visszautasította, mert országára nézve azt elfogadhatatlannak tartotta. A Bethlenkormány azonban úgy szeret tündökölni, mint az ország megmentője, holott valósággal lehetetlen állapotokat teremtett. Magyarország egy lehetetlenség: királyság ugyan, de király nélkül, demokratikus népjogok nincsenek, tehát az ország köztársaságnak sem tekinthető. A Horthy-uralom Mussolini uralmával azonos. Elmondta Károlyi, miként próbálta e földreformmal a feudalista főurak uralmát korlátozni. Ma is azt tartja, hogy Magyarországon a legfontosabb teendő a feudalizmus megdöntése. Csakis ekkor lesz az ország népének alkalma arra, hogy a nyugati államok demokratikus alapjain újjáépüljön. “A feudalista főurak vámpírok, akik a népen élősködnek”, — mondá. Európában a fascizmus épp oly veszedelmet, olyan lángba borulást jelent, mint az 1914-iki európai helyzet. “Egy egyesített Európa jelenti a mentséget a veszedelemtől”, — fejtegető, majd megmagyarázta, hogy egyesített Európa alatt nem egy kapitalista rendszerben való egységességet ért, mert a kapitalista rendszer magával hozza az országhatárokat, a külön-külön hadsereget, a nemzeti gyűlöletet és ennélfogva a háborúkat, melyekben győzhet egyszer egy, máskor másik hatalom, de elvérzik a nép. ő Európa 360 milliós népének szocialista alapon való egységét érti Európai Egyesült Államok formájában. A fascizmus ezen új rendszer kialakulását akarja meggátolni. Ez ellen küzdeni kell, de vele csak a forradalmi szocializmus birkózhat meg. A fascizmust ahhoz hasonlította, mintha például egy hajón a lázadó legénység elleni lépésnek a hajó elsülyesztését választanánk. A fascizmus Európa romlását, elsülyedését jelenti. Egy egységes szocialista Európa volna csak képes a mai káoszból kiemelni az emberiséget. Az egész rendszer megváltoztatásáról van szó. Az anarchisztikus termelés helyén szocialista termelési rendszert kell megvalósítani. “Még Amerika is a szocializmus felé fejlődik” — mondá. A tőke koncentrálódása vezet el ehhez, a szocializmus elkerülhetetlen. “Szocialista rendszer alatt én azt értem, — mondá Károlyi,— hogy gazdasági rendszerben a termelés nem a magántulajdon alapján, hanem közös használatra történik.” A magántulajdonú termelés veszély. Különben is, maga a tőkésosztály is ellensége a kis magántulajdonnak, mert a kistőkét állandóan kiszorítja. Majd kitért Károlyi arra, hogy bizonyos körökben nyilatkozatokat várnak tőle, tulajdonképpen mi is ő. “Én szocialista vagyok”, jelenti ki. Nincsen egy pártban sem, sem a II. Internacionálban, sem a III. Internacionálban. ő pártonkívüli szocialista és azt hiszi, hogy őt, mint ilyet Magyarország földmívesei és népe visszavárják. Rátért azután arra, hogy sokan őt bolsevikinek tartják. Ezeknek azt feleli, hogy az oroszországi eseményeket a történelem szempontjából kell elbírálni. Megemlítette, hogy a szovjet rendszer Oroszországban tény, ezt el kell ismernie az európai államoknak. Azok az államok pedig, amelyek azért nem akarják elismerni a szovjet kormányt, hogy saját országuk rendjét veszélyezteti, “nagyon szegény bírálatot mondanak saját rendszerükről, amelynek öszszeomlását féltik az orosz propaganda által. A rendszerek bukását nem a propaganda hozza magával.” Majd kijelentette: “Nem vagyok bolseviki, de ugyanekkor nem vagyok az, aki minden reggel egy bolsevikit akarok elfogyasztani reggelire”, *— jelente ki nagy derültséget keltve. “Nem vagyok bolseviki, nem vagyok szociáldemokrata. A római katholikusról, aki nem hisz a pápa csalhatatlanságában, azt mondják, hogy nem római katholikus. Én szocialista vagyok, aki az osztályharc alapján áll.” Ismételten rámutatva, hogy a fascizmus elleni védekezés csak a szocializmus, egy óra hosszan tartó beszédét úgy fejezte be, hogy “a szocializmus ma még semmi Európában, de minden lehet holnap.” Károlyi beszédét kellő érdeklődéssel hallgatta mindenki, már annál is inkább, mert beszédhibája miatt jól kellett figyelni, hogy a kiejtett szavak megérthetők legyenek. Elég hangos taps jutalmazta az előadását. Még a páholyokban ülő kivágott ruhás hölgyek és frakkos urak is tapsoltak. Ugyan miért? Hogy a szocializmus kísértete csak Európa felett van és nem Amerika felett, legalább is még jó időre? Vagy pedig azért, mert színházba és hangversenyre járásban hozzászoktak a tapsoláshoz ? A börleszk bolsevikok látható csalódáson estek keresztül. íme itt van Károlyi, akit be tudtak ugyan ugratni abba, hogy ne menjen el a Rand School társasághoz, mert irigyelték tőlük a konkurrenciát, s Károlyi első előadásának bizonyára jó üzletét, s most füstté oszlatta szép tervüket, hogy őt gyűléscégévül és pénzcsinálásul felhasználják. A csalódást még fokozza az, hogy Károlyi a kérdések folyamán Sinclair Lewis író kérdésére válaszolva kijelentette, hogy nem fog a kommunisták gyűlésein beszélni, de nem fog egyetlen párt vagy szervezet gyűlésén sem beszélni, mert nem engedi személyét pártpolitika céljára felhasználni. Sajnálja, hogy az ő kábelje félreértést okozott. Egy kérdező azt akarta tudni Károlyitól, hogy mi a különbség a szociáldemokrata és szocialista között. A válasz az volt, hogy a frakciók a végcélban ugyan megegyeznek, de az eszközben nem. A bolsevikok diktatúrát akarnak először, s később demokráciát, míg a szociáldemokraták a nép többségét akarják előbb programoknak megnyerni. A szocialista nem tartozik ezek egyikéhez sem. Kérdés: Ha ön Magyarországon hatalomra kerülne, mily törvényeket tartana szükségesnek eltörölni vagy életbe léptetni? Válasz: Nem egyes törvények, hanem az egész rendszer megváltoztatása a kérdés. Kérdés: Milyen úton lehet az ön programját megvalósítani? Válasz: Sem McDonald, sem Lenin módszerével. Valahol a kettő között is van mód. Kérdés: Magyarországon demokratikus fejlődés útján lehetséges-e valamit elérni? Válasz: Nem. Csak a feudalizmus megdöntésével lehet alkalom. Azoknál a választás meghamisítása könnyű, akik még frankok hamisításában is szakértők. Kérdés: Híve ön India függetlenségének? (Ezt egy hatalmas termetű hindu adta föl. ) Válasz: Ha hatalmamban állna, én holnap megadnám Indiának a teljes függetlenséget. (Pofon, jól megérdemelt, McDonaldnak!) Kérdés: Mire alapozza azon állítását, hogy kapcsolat van Mussolini és a magyar kormány között? Válasz: Tényekre. Bebizonyult, hogy különböző módokon, még mint élelmiszer csomagok is, gépfegyverek lettek küldve Magyarországra. Mussolini Magyarországot Jugoszlávia ellen támadásra akarja fölhasználni. Kérdés: Miért hibáztatja a MacDonald kormányt? Válasz: Sokkal helyesebb egy erős ellenzék, mint egy gyönge kormány ! MacDonaldnak nincsen többsége a parlamentben. Kérdés: Ha ön azt állítja, hogy Európában egymást ölik a nemzetek, nem volna-e jobb, ha tényleg egymást ölnék meg és vége lenne az egésznek? Válasz: Engem ugyan megfosztottak magyar állampolgárságomtól, és most nincs hazám, mindazáltal, miután európai ember vagyok, egyáltalán nem óhajom az, hogy meggyilkoljanak. Kérdés: Hiszi-e ön, hogy segíti Magyarországot? (Én egy akadozva kiejtett női hang volt. Az illető személy egy általunk láthatatlan helyen, valószínűleg páholyban ült.) Válasz: Igen, azt hiszem, segítemi Magyarországot. (Hosszan tartó taps.) Megkíséreltem segíteni Magyarországot a háború előtt, a háború alatt, és annak összeomlásakor is. Azonban olyan helyzetben voltam, az ország olyan viszonyok között volt, hogy még egy,... mit is mondjak csak... még a szent pápa sem tudott volna segíteni, vagy mást tenni, mint én. Az ülésvezető ekkor hivatkozva arra, hogy az idő már későre jár és soknak vonatot kell fogni, mások pedig másnap munkába mennek, több kérdésnek nem adott helyet, majd kijelentette, hogy “aki annyit áldozott egy ügyért, mint gróf Károlyi, az nemcsak saját hazáján, hanem az egész emberiségen akart segíteni”. Ezután azt indítványozta, hogy Károlyi élettársát, Károlyi grófnét üdvözöljék. (A páholyban ülő hölgyek erősen tapsolnak.) Erre Károlyi Mihály első amerikai előadása a fascizmusról és annak ellenszeréről, befejezést nyert, éjjel 11 óra után néhány perccel. A tőkés lapok jelentései A “World” az előadásról nem sokat ír, fontosabbnak vélte azt részletezni, kik sértődtek meg amiatt, mert Károlyi a Band School embereit eltessékelte magától. A “Times” két hasábos tudósítást hoz, amelyben bőven idéz Károlyi beszédéből, amelyben a Horthy uralmat és a fascismust ostorozza. Címeknek ezt írta: “Károlyi a békét veszélyeztetve látja a fascizmus által. — Első előadásában azt mondja, hogy Magyarországban és Olaszországban vissza kell térni a demokráciának. — A szocialisták bojkottálták. — A grófot kényelmetlenül érintette a gyűlés rendezése feletti veszekedés, és azt hiszi, hogy vörös intrikának az áldozata”. Az “Evening Post” a kedd esti számában azt írja, hogy Roger Baldwin, az American Civil Liberties Union elnöke helyesli, hogy Károlyi visszautasította a Rand Schoolt, mert “a Rand School a Socialist Partyé, amely viszont a II. Internacional tagja, ahová tartozik a magyar Szociáldemokrata párt, amelyet gróf Károlyi avval vádol, hogy paktumot kötött a Horthy-kormánnyal képviselői mandátumokért. Ennélfogva nagyon érthető, miért foglalt el ilyen álláspontot ez ügyben.” A szerda esti számban “Károlyi félreáll minden párttól” címmel röviden ír az előadásról, annak lényegét, a fascizmus veszélyét kiemelve. Ugyancsak megemlíti Sinclair Lewis felszólalását, aki figyelmeztette Károlyit, hogy mivel a liberálisokat visszautasította, az ő mostani előadása, valójában kommunista gyűlésnek van tekintve. A “Sun” szintén a gyűlés feletti veszekedést emeli ki a tudósításában, de idéz a fascizmus elleni beszédéből is. A jelenlevők számát “kicsinynek” jelzi. . A “Herald-Tribune” elég hoszszú tudósítást hoz, megjegyezve a beszédből, hogy Károlyi miért volt a háború ellen, miként akarta azt megakadályozni, s hogy milyen a jelenlegi helyzet Európában. Végül megjegyzi, hogy Károlyi nyomatékosan kijelentette, miszerint ő “szocialista és ennélfogva az osztályharc mellett van.” Az “Amerikai Magyar Nép A MUNKÁS szava” gúnyosan és röviden ír Károlyiról, aki elé 15 évvel ezelőtt külön hajóval ment ki a kikötőbe. Azóta sok víz lefolyt a Hudsonon, s sok pénz elkallódott a szerkesztőség és kiadóvállalat kezén, — Károlyi pénzek is, — most pedig Károlyi szegény, no meg emigráns is, mit lelkesedjenek érte az Union Square tájékáról? Vezércikkben azt írja, hogy Károlyi “megméretett és könnyűnek találtatott”. A Horthyék szócsövének fáj az, hogy Károlyi Magyarország jelenlegi kormányát Mussolini szövetségeseinek, diktátoroknak nevezi.’ Azt állítja a vezércikket író valamelyik sötét lélek, pénzért szellemi prostituált, hogy Károlyi “tétovázó, cselekvésre képtelen, ideológiák és világnézetek között tántorgó ex-politikus, akinek nem volt egy határozott, világos szava és aki semmivel sem különb, semmivel sem jobb, mint akármelyik Moszkva sok tízezer hivatásos propagandistája közül. A keddi előadása Károlyi Mihály politikai temetése volt. Megméretetett és könnyűnek találtatott.” Az “Új Előre”, az előbbi fekete lap hamis vörös szomszédja ott a Union Squaren, az első oldalon nagy betűkkel számol be a gyűlésről, jelezve, hogy Károlyi pofonokat osztogatott nemcsak a horthystáknak és “szociálfascistáknak”, hanem nekik is. Károlyi ugyanis határozott véleményt mondott, vagyis fájlalta, hogy oly csúnyán beugratták a börleszk bolsevikok. Ezért a tudósításban leszámolnak vele a lap első oldalán, míg a belső oldalon sokkal nagyobb helyen, “Liga a horthyzmus Ellen” azon sopánkodik, hogy sokan őket csak papíron létezőknek tartják. Eis Károlyi felé való tapogatódzás, hátha bedől ő annak a humbugnak, hogy a ligának 15,000 tagja van, s mégis hajlandó lesz az Uj Előre pangó üzletén lendíteni egyet, gyűléseikre való elmenéssel. Az Előre egy szóval sem említi meg Károlyi kijelentését, hogy nem hagyja kihasználni magát egy párttól sem. Vagyis hallgatólagosan beismeri az Uj Előre, hogy heteken keresztül ámította Amerika magyar munkásait, mikor híresztelte, hogy csakis az ő rendezésükben fog beszélni Károlyi. Hol vannak Károlyi barátai? Az elmondottak után, s a gyűlésen elhangzottakat, Károlyi politikai felfogását illetőleg, igazán kíváncsian várjuk, az milyen visszhangra talál volt hívei között. Követik-e a vezérüket, vagy pedig új program vagy új vezér után kutatnak? A mi véleményünket lapunk más helyén mondjuk el Károlyi politikai állásfoglalását illetőleg. A tőke kerüli a zűrzavart és a harcot: a tőke aggodalmaskodó természetű. A tőke úgy borzad a profit hiányától és a profit túlságos csekély voltától, mint a természet a légüres tértől. De megfelelő profit vakmerővé teszi a tőkét. Biztos tízpercentért bárhová elmegy; húsz percentnél: pezseg a vére; ötven percentnél: vakmerővé lesz; száz percentnél: minden emberi törvényt letapos; ha háromszáz percentre lehet reménysége, nincs bűntény, amelyet meg ne kockáztatna, ha mindjárt az akasztófa is meredne is elébe. Ha a zűrzavar és a harc profittal kecsegtet, a töke buzdít erre. Bizonyság: a csempészet és a rabszolgaság. Marx. A mai burzsoázia természetében van, hogy a szép dolgot csak a múltban keresse és a jelenben ne imádjon mást, mint a nyereséges és hasznos dolgokat. Marx. ______________________ * ESEMÉNYEK: MEGJEGYZÉSEK KIÉ EZ A FÖLD? — Ballada. — Se pernye, se láng, se sárga katáng: a csupasz föld vigyorog Leomlik a ház, a rontás tanyáz . . . Itt vaj ki fosztogatott? Kié ez a föld? Ki rabolt és ölt gazdája, hogy menekült. Nem rabolt s nem ölt, nem lopott, se tört és mégis börtönben ül. Mert szót emelt, meg nem süvegeit ostort és bálványokat, csak halk szava volt, de igazat szólt: ma vére csorog és rab. Sebes Árpád. ------------------működőleg mehet tovább, az automata kormányzást a szántott barázda végzi.” KÜZDELEM A GÉPZENE ELLEN Az A F. of L vezérkara a meleg floridai tengerparton tartja szokásos évi értekezletét, amelyen a hírek szerint állást foglal majd a színházakban tért hódított gépzene, illetve film- és rekordzene ellen. A zenészek szakszervezete szerint a színházi zenészeknek egynegyede munkanélkülivé vált. Ez több ezer munkanélküli zenészt jelent, nagy problémát a szervezetnek. Egyik “orvoslásnak” azt ajánlják a zenészek, hogy propaganda folytattassék a sajtó útján hirdetések formájában, a közönségnek magyarázva, hogy mégis csak szebb a zene, ha azt a közönség közvetlenül a jelenlévő zenészektől hallja, nem pedig rekordokból vagy filmről. Még megérjük azt, hogy a zenészek szervezetének az az ötlete támad, hogy a munkások ne vegyenek fonográfot és lemezeket, ha otthon egy kis zenét akarnak, hanem alkalmazzanak eleven zenészt! Amennyit kinyitanak a gazdasági életünkhöz, egyebet nem is várhatni tőlük. ANYAVÉDELEM A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjet Unióban, ahol a nő aktív részt vesz a proletár állam vezetésében, az anyavédő törvény nem olyan, mint a burzsoá államokban. Íme mit mond Mariana Rouze az anyáról a Szovjet Unióban: “Szülés alkalmával a nő a proletár Oroszországban mentesítve van minden munkától 8 héten keresztül szülés előtt és utána. A munkahelyét nemcsak hogy nem veszíti el (a műhelyben, gyárban vagy irodában) de megkapja teljes fizetését egész időre míg otthon tartózkodik. A szülés után kilenc hónapon keresztül csak 6 órát dolgozik az anya és munkaidő alatt minden 3 órában egy fél óra szabadideje van gyermekszoptatásra, ami szintén fizetve lesz. Ha az anya egy munkás vagy vörös katona felesége, akkor teljesen ingyen kapja a gyerek részére szükséges kelengyét is. Az anya, aki a gyereket táplálja, a rendes fizetésén kívül egy külön segélyt és élelmiszer pótlékot kap mindaddig, míg a gyereket szoptatja. Ha földmives asszonyról van szó, a község megműveli ingyen a földjét. Az állapotos nőnek joga van első osztályba utazni vonaton és hajón egyaránt. A terhes nők részére vannak intézetek és gyermekmenhelyek, klinikák, ellátják az anyát egészségügyi tanácsokkal. Vannak anya és gyerekotthonok, melyek egyben iskolák, ahol kiképezik az anyákat, hogyan táplálja a gyereket. A gyerekotthonok 1- 3 éves korig vannak. Városokban vannak speciális konyhák, ahol főznek a gyerekek részére az illető gyárigazgatóság felügyelete alatt. A gyárakban vannak speciális helyiségek, ahol az anya gyerekét elhelyezheti a munkaidő alatt.(“Nőmunkás”, Bukarest) ÖNMŰKÖDŐ SZÁNTÓGÉP Professzor Cap. E. Miller, a northdakotai mezőgazdasági iskola elnöke, a “Kansas City Star”-hoz küldött levelében a minap azt írta, hogy a nyáron egy farmert , egy ponyvasátor hűvös árnyában talált, míg a mezőn javában szántott egy tracktot anélkül, hogy valaki kezelte volna. “Swan, farmer, olyan ügyes találmányát mutatta nekem, ami neki lehetővé teszi azt, hogy pihenjen, míg tracktorja egészen el nem végezte automatikusan a szántást. Három-négy óránkint csak egy pár percnyi kezelést igényel a gép, mikor gazolint és olajat kell utána önteni. A kormánykerékhez egy készülék van erősítve, amelynek vége a frissen szántott barázdában gurul. Ahogyan az első kört megtette a farmer a tracktorral, már magára is hagyhatja a gépet, mert az ön A TÁRSADALOMTUDOMÁNY FÖLDTANA Ilyen címmel pártunk new yorki szervezetei sorozatos vetített képes előadást rendeznek az Irving Plaza Hall nagytermében (15-ik utca és Irving Place). Az előadást A. J. Taylor elvtárs tartja, aki hónapokon keresztül írta ezt, s készíttette illusztrációt. Az előadások a következő sorrendben lesznek: Január 15, szerdán este 8 órakor: 1. Az ember életre kelése; a szerszám fejlődésének viszonya az agy fejlődéséhez. Január 22, szerdán este 8 órakor: 2. A barlang-ember; az ő eszközei és művészete. Január 29, szerdán este 8 órakor: 3. A szerszám-ember; az intézmények eredete; Morgan, Marx és a bőbeszédűek. Február 5, szerdán este 8 órakor: 4. A föld-ember; A) az eredete és fejlődése a Keleten. Február 12, szerdán este 8 órakor: 5. A föld-ember, B); európai vándorlásai és letelepedései. Február 19, szerda este 8 órakor: 6. A gép-ember: ma és holnap. Az előadások természetesen angol nyelven lesznek megtartva. Taylor elvtárs munkája az első kísérlet arra nézve, hogy a történelmi materialista fölfogást egy beható tanulmány formájában magyarázza földtannal, néprajzzal, régiségtannal, történelemmel és a társadalomtudománnyal kapcsolatban. Az illusztrációk elismert tudósok műveiből vannak kiválogatva. Tekintettel arra, hogy ezen előadások rendezése pártunknak költséget jelent, régi szokástól eltérően, belépőjegyekkel lehet csak bemenni. Belépőjegy egy előadásra 50 cent, a hat előadásra összesen egy dollár 50 cent. Aki az angol nyelvet érti, s önmagát művelni akarja, az nem maradhat távol ezekről az előadásokról. MILWAUKEEAK FIGYELMÉBE Az angol szekció minden kedden este képző gyűlést tart saját helyiségében, 277 Grove Street alatt. A magyar elvtársak is jelenjenek meg ezen előadáson.